Ismeretlen helyen én is... Amúgy ritkán veszem elő a telefont olvasgatni, csak ha nincs jobb és mondjuk fél órát vagy többet kell várakozni. Az se számít, hogy már kiolvastam, legalább felkészült leszek, mire berobban az életembe a kis tornádó :)
Megfigyelésem szerint A póráz két végén-sorozat Victoriájára is hatással lehetett a könyv.
Én utazás közben olvasgatom, ha elfelejtettem olvasnivalót vinni. Kényelmetlen, de be lehet kapcsolni az autogörgetést, gyorsíthatod, lassíthatod... Jobb, mint nézni ki a fejedből, ha valamiért nem aludhatsz.
Mindegyik kutya tud beszélni, csak mi vagyunk néha olyan buták, hogy nem értjük! Pedig ők mennyi emberi szót megértenek! Csipisz puli például szabályszerűen megőrül, pattog, mint egy gumilabda, ha valaki kiejti a "séta" szót. Már csak S-betűs tevékenységnek nevezzük, de már arra is rájött! Na meg sok minden mást is felismer. Azt is tudja, mikor kell elmenekülnie és elbújnia.
Ő úgy nyüszít, mintha bántanák. Leendő apósom azt mondta, fél, hogy aki látja, azt hiszi, veri a kutyát, meg van félemlítve szegény állat, mert akárhányszor szól, hogy: "Móki!", mindig felnyikkan, mintha odasózott volna, meg fetreng. Ha meg átslisszol a villanypásztor alatt, akkor is visít egyet, ha be sincs kapcsolva az áram! Csuda mókás állat.
Szerintem egyik kutya sem élvezi, hogy mindenféle divatos, cuki, de nem praktikus ruhácskákba öltöztetik. Az ilyen gazdák általában gyerekpótlónak veszik a kutyát, aztán megy a menhelyre, mert ideges, harapós, rossz természetű lesz a "kisbaba" a nem megfelelő nevelés, foglalkoztatás híján.
A mi egyik macskánk kölyökkorától kezdve ragaszkodott a kucukhoz. Olyan szerencsések voltunk, hogy a barátkozás pillanatait le tudtuk fotózni. Innentől fogva mindig a tengerimalacok közt aludt, főleg a fehérnél, kölcsönösen mosdatták, nyalogatták is egymást, játszottak. Egyszer a fehér malac megszökött (nyáron nagy ketrecben és hatalmas kifutóban laktak az udvaron). A cica kereste egy ideig, nyávogott, majd ő is eltűnt... Többé nem láttuk egyiket sem...
Szilaj, rágcsálót is azért érdemes tenyésztőtől venni és nem kereskedőtől (bár nekünk onnan voltak, de szerencsénk volt), mert sok szaporító a legszorosabb rokontenyésztést is alkalmazza, vagy csak egyszerűen egy nagy helyen van mind és kész, innen válogatja őket eladásra. Kézhez szoktatva nem voltak, oltva pláne, lányok gyakran vemhesek. Csoda, hogy szegények közt van idegbajos?
Nekünk még homoszexuális malacunk is volt! Méghozzá az első. Aztán kicseréltük a barátját a kereskedőnél lányra, s teljesen belebetegedett. Szó szerint. El is vitte. Persze mikor depis lett, vissza akartuk csinálni a cserét, mert azt hittük, lány híján fanyalodott Misikénk a Robira (akkor volt a barátok köztben a meleg pár, innen a nevek), de tévedtünk, s mire ez kiderült, már elvitték a szeretőt... A cserelány, Luca meg egy family frostos jégkrémesautóban szeretett kucorogni, még az utcán is húztuk. A jégkrémes kedvence lett...
Szerintem gyereknek sokkal jobb választás, mint a harapós hörcsög, ami ráadásul nappal alszik, éjjel meg zörög, csörömpöl. Ha kiszökik, se kell vadászni a kucura a házban, boldogan totyog a gondozójához, pláne ha jutalmat kap érte. Arra viszont figyeljetek, hogy előszeretettel rágja meg a szőnyeget és amit elér, meg legyen az öletekben rongy alatta, ugyanis pisil... De majd megtanuljátok észrevenni, hogy ha kuncog és mocorog, akkor le kell rakni. Én meg is jutalmaztam, ha jelezte és nem pisilt az ölembe. Nem igaz, hogy buta, csak meg kell ismerni őt és tanítani.
Azért szerkesztettem bele, mert a telefon kétszer rakta ugyanazt a hozzászólást, de egybe, nem tudom, hogy csinálta...
Elküldve:
2011-07-26 12:58:34
