Szia Orsi!
Gondoltam ennyi idő után megint írok egy picit a kis drágánkról. Börni (így hívjuk a Barabás után) már teljesen biztonságban és otthon érzi magát, és nagyon-nagyon védelmez minket mindenkitől, aki bemerészel lépni a küszöbön. Persze rá nagyon igaz, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. :) De annyira szereti mindenki, mindig velem alszik, és szinte csak akkor hajlandó kimenni az udvarra, ha valaki kint van vele. Így az első pár órás egyedüllét kicsit megviselte a bejárati ajtót, de már tudja, hogy nem kell aggódnia emiatt. Amúgy is mindenhova visszük magunkkal, ha lehet, igazi kis kocsis kutya lett, nagyon élvezi az utazást. A cicákkal is teljesen kijön, a fekete lánycicánkat imádja, bár néha kicsit meg akarja őket kergetni játékból, aminek ők már kevésbé örülnek, de szerencsére sose bántja őket. Egyetlen kis bibi van, hogy fél az emberektől. A kutyákkal semmi baja, sétálás közben mindig jól viselkedik velük, néha a zajok is bántják, de azokat már megszokta, de az emberekkel nem akar kijönni. Semmi agressziót nem mutat, csak eszméletlenül fél, amint meglát valakit, futna haza és hát olyankor kicsit nehéz fogni a pórázt. Úgyhogy arra gondoltunk, most már jó idő van, szombatonként ahogy lehet, elmennénk a Noéba, hogy szokja az embereket és ne legyen mindig betojva tőlük.
De a családot imádja, a két kis 4 éves unokatesóimmal is nagyon elvan, és mindig rácsodálkozunk, hogy mennyit nőtt azóta, mióta megjött!
Állatorvoshoz is elvittük már, minden rendben, majd áprilisban megyünk legközelebb hozzá.
Szóval minden rendben vele, vigyázunk rá, és amint lehet, szeretném elvinni , hogy kicsit szocializálódjon.
Minden jót!
Adri