Köszönöm kérdésed, a fülei , de amióta gond volt a bűzmirigyével (ki kellett nyomni) azóta nagyon vakarózik. Nem tudok rájönni mi viszket neki annyira, meglehet valamire allergiás. Még nem jöttem rá mitől lehet mert kezdet kezdetén nem csinálta. Doki már látta és hamarosan megint látni fogja.
Én is minden nap megfogadom, hogy nem mérem meg a Kittit minden este, aztán mégis. Mi 28án leszünk 4 hónaposak, már nem hetekben számolom.
Tegnap átnyírtam, valahogy a rakoncátlan hullámokkal nem voltam megbékélve, most olyan kis szépséges lett. Szépen megáll az asztalon, persze ezt már megbeszéltem vele, hogy is kell viselkedni ott. A fürdés még mindig nem jön be neki, lehet bébiként elrontották.
Bár Kitti még mindig elég sovány, azért jól áll neki a szabott fazon.
Az addig oké, hogy ölben van, mert van, mind van sőt (ezt ugye nem vallom be nyilvánosan és legálisan hogy ágyban is ), de Kitti jön, rohan és ugrik. Na ez azért később nem lesz oké.
Katával együtt voltunk sz/ek, két felvonásos műsorral elvarázsoltuk a a pasikát és vigyorogva jött el velünk.
Kata, mindig is mondtam, ketyósoké a világ!! Erőszakkal nem ment nekik, nekünk meg tánccal ment. Azért a kukoricásban való kergetőzés extra volt, úgy röhögtünk de még a kutya is.
Érdekes élményben részesítettük a falu népét, majd leesett egyik-másik a bicajról. A legjobb volt amikor az idióta szomszédom karikázott el mellettünk és a Kata éppen műsorozott a Kanyarnak.
Lehet ez volt az utolsó lehetősége, hogy jobb élete legyen mert felénk a sok róka miatt kilövik a kóbor kutyákat. Kanyart 2x is megpróbálta a sintér befogni, sikertelenül. Én lobbiztam a hivatalban érte, hogy hagyják békén, szelidítem és ha sikerül befogni akkor elvisszük.
Szerencsére sokan etették, jobb húsban van mint áprilisban.
Kiskolbásznak hosszú, boldog gazdis életet! Eszméletlen édes, kedves kiskutya.
Ma meglátogatott a Kata, nem ment haza üres kézzel. Hosszú hónapok óta próbáltam megszelidíteni és befogni (etettem, itattam) egy kutyát, hát ma sikerült együtt. Mivel a kanyarban lakott -egy éve tették ki és azóta itt várt...- Kanyar lett a neve. Félős, de végtelenül kedves, közepesnél egy lehelettel nagyobb talán tricolor skót juhász és német juci keverék. Tünemény.
Kitti nekem gyönyörű, de azért van különbség közöttük. Valóban mi még pehelysúlyban nyomjuk, 11,5 kg, de ma töltötte a 16. hetét. Igyekszik. Még mauglibb mint volt és olyanokat rohan, hogy alig lehet követni. Legújabban az ölembe akar ugrálni, próbálom nem rászoktatni.
Képeket igérem fogok feltenni ide is, most éppen a legfrissebbeket nem tudom feltölteni, nem tökéletes a gépem, megint. Pótolni fogom!
No nem rád gondoltam szabad kézileg. Ha jó képet nem is, de szép kiskutyát azért csináltam és mennyit! (Bár tudom standardon kívüli fazont kapott, azért cuki lett. )
Én kérek elnézést, hogy nem lettek sztárfotók, de egyik kezemben a gép a másikban az olló volt. Hát olyan kutyafuttában készült fotók ezek. Mert féltünk Kata haragjától, hogy nincsenek képek és hogy beleástuk csak magunkat a nyírbálásba. Bocs, bocs, bocs.
(Fotós leckéket kell vennem Katától, nincs mese. )
Örülök, hogy jól vagytok. Valóban, szép most az ősz nagyon! Az időjárás remek, jó meleg van még.
A veszettséget illetően: felénk hajnalban az utcán már mászkált róka. Sok a róka és mindenféle vadonélő állat. Többször láttam amikor a szembe szomszédom portája fölött mászkáltak az őzikék. (Szemben velem kisebb domb van.)
Az utcánk vége már a mező, kb 100 méterre tőlünk. A vörös kutyámat csak rikító-világító hámmal viszem ki mindig, eleinte nagyon féltem, hogy rókának nézik.
Köszönöm, Kitti remekül van. Szépen növöget, már 11 kg és 40 cm a marmagassága. Nagyon jó kiskutya, semmi rosszat nem tudnék mondani róla, ugyan olyan bájos, kedves. Már aktívan bekapcsolódik a házőrzésbe, hangja sokat mélyült, lassan kutyás lesz. Tegnap megkapta a veszettség oltását is, hamarosan kimozdulhatok vele végre. A többiek is jól vannak, a kerrym tegnap vesztette el a korona ékszerét. Hát ez a nap is eljött neki.