Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.

Az egyik legrangosabb európai kutyás szakmai találkozón (Animal Learn Internationales Hundesymposium) Miklósi Ádám tartott előadást, Kökény Rita pedig magyar nyelvű fordítást készített az Amerikai Kennel Klub vezető egyénisége, Dr. Carmen L. Battaglia munkájáról, amely a Breeding Better Dogs honlapján keresztül mindenki számára elérhetővé vált. Címe: Korai idegrendszeri stimuláció

A komoly érdeklődésre számot tartó eredeti tanulmány szerzője, Carmen L. Battaglia a Floridai Állami Egyetemen szerzett doktori fokozatot, és mint az Amerikai Kennel Klub bírója, kutatója és szakírója, évtizedek óta vezető szerepet vállal a minőségi kutyák tenyésztésének előmozdításában. Számos cikket és könyvet írt, folyamatosan szemináriumokat vezet, és gyakori, népszerű vendége az Amerikában rendkívül népszerű, háziállatokkal kapcsolatos televíziós és rádiós beszélgető műsoroknak. A tengerentúli tenyésztői klubok mindig örömmel fogadják a kutyatenyésztésről, tenyészállatok és kölykök kiválasztásáról szóló előadásait.

– A divatos társasági kutyafajták esetében, amelyeknél nincs munkavizsga, tenyészszemle is csak úgy-ahogy, s ahol még inkább az a lényeges motivációs tényezője a tenyésztőnek, hogy gyorsan és sok egyedet adjon el, mivel lehetne meggyőzni a tenyésztőket arról, hogy ezt érdemes csinálni?

– Fogalmam sincs, mert az e fajtákat tenyésztők nagy részének egyetlen célja van: a pénz, és az, hogy ehhez minél kisebb költséggel és erőfeszítéssel hozzájussanak. Nem hinném, hogy 12-14 napon át rááldoznák azt a napi 10-20 percet az alomra. A másik dolog, hogy akikhez ezek a kutyák kerülnek, azok részéről általában nincs igény és elvárás arra, hogy jobban szocializálható, megfelelőbb karakterű kutyákat kapjanak.

Hogyan lehet jó egy szép kutya?

Az utódok teljesítményképessége, pozitív vagy negatív tulajdonságai és az öröklődés közti összefüggések elemzésének alapjait Charles Darwin és Francis Galton rakta le. Az utóbbi évtizedek kutatásai szerint azonban a természetes adottságok összességét csak kb. 35%-ban teszik ki a genetikailag örökölhető tényezők, és kb. 65%-ban egyéb hatások (stimuláció, korai szocializáció, tréning, gondoskodás, táplálkozás, tartási körülmények stb.) a döntőek. A kutyatenyésztők új generációjának érdemes az ezekhez kapcsolódó tanulmányok alapján átgondolniuk, hogy mennyi jelentőséget tulajdonítanak a származási lapokon, törzskönyveken olvasható kiállítási eredmények felsorolásának, és mit, milyen módszerekkel tehetnek saját maguk az alomban született kutyakölykök tulajdonságainak javítása érdekében. A kutyák növekedése és fejlődése során három rendkívül fontos periódus különböztethető meg, amelyek hatással és befolyással vannak arra, hogy az egyed hogyan fejlődik és formálódik, majd végeredményében milyen kutya válik belőle:

* első szakasz: korai idegrendszeri stimuláció;
* második szakasz: korai szocializáció;
* harmadik szakasz: kondicionálás, nevelés.