| Találatok száma: 296 üzenet |
|
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
2488.  Elküldve:
2010-03-22 13:43:20 |
[101.] |
Szombati program önkénteseknek: borítékolás, valamint Postagalamb önkénteseket keresünk!
2010.03.22.
Szeretettel várjuk szombaton (március 27.-én) azokat az önkénteseket, akik segítenének állatotthonunkban borítékolni.
A borítékoláshoz semmit nem kell hozni, csak két kéz szükségeltetik, a jókedvet és a kellemes tavaszi időt mi garantáljuk hozzá!
Alapítványunk korábbi örökbefogadóinak, támogatóinak szeretne kiküldeni kb. 4000 levelet. A szórólapok sokszorosításához szeretnénk segítséget kérni (a letöltés hamarosan megtalálható lesz a honlapon)
A sokszorosított szórólapokat szombatra várjuk állatotthonunkba.
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik a postázásban tudnak segíteni, néhány levél feladása is hatalmas segítség, hiszen a postaköltség hatalmas terhet ró alapítványunkra.
Kérjük, ha Ön olyan cégnél dolgozik, ami szívesen megszponzorálná alapítványunk számára néhány levél feladását, jelentkezzen az info kukac noeallatotthon.hu címen!
(Egy boríték egy A4-es lapot tartalmaz, vagyis normál áron feladható.)
Köszönjük!
|
| |
|
Haladó  |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 7762. Elküldve:
2010-03-22 13:42:55 |
[102.] |
Szombati program önkénteseknek: borítékolás, valamint Postagalamb önkénteseket keresünk!
2010.03.22.
Szeretettel várjuk szombaton (március 27.-én) azokat az önkénteseket, akik segítenének állatotthonunkban borítékolni.
A borítékoláshoz semmit nem kell hozni, csak két kéz szükségeltetik, a jókedvet és a kellemes tavaszi időt mi garantáljuk hozzá!
Alapítványunk korábbi örökbefogadóinak, támogatóinak szeretne kiküldeni kb. 4000 levelet. A szórólapok sokszorosításához szeretnénk segítséget kérni (a letöltés hamarosan megtalálható lesz a honlapon)
A sokszorosított szórólapokat szombatra várjuk állatotthonunkba.
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik a postázásban tudnak segíteni, néhány levél feladása is hatalmas segítség, hiszen a postaköltség hatalmas terhet ró alapítványunkra.
Kérjük, ha Ön olyan cégnél dolgozik, ami szívesen megszponzorálná alapítványunk számára néhány levél feladását, jelentkezzen az info kukac noeallatotthon.hu címen!
(Egy boríték egy A4-es lapot tartalmaz, vagyis normál áron feladható.)
Köszönjük!
|
| |
|
[válaszok erre: #7765]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 20442. Elküldve:
2010-03-22 13:42:38 |
[103.] |
Szombati program önkénteseknek: borítékolás, valamint Postagalamb önkénteseket keresünk!
2010.03.22.
Szeretettel várjuk szombaton (március 27.-én) azokat az önkénteseket, akik segítenének állatotthonunkban borítékolni.
A borítékoláshoz semmit nem kell hozni, csak két kéz szükségeltetik, a jókedvet és a kellemes tavaszi időt mi garantáljuk hozzá!
Alapítványunk korábbi örökbefogadóinak, támogatóinak szeretne kiküldeni kb. 4000 levelet. A szórólapok sokszorosításához szeretnénk segítséget kérni (a letöltés hamarosan megtalálható lesz a honlapon)
A sokszorosított szórólapokat szombatra várjuk állatotthonunkba.
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik a postázásban tudnak segíteni, néhány levél feladása is hatalmas segítség, hiszen a postaköltség hatalmas terhet ró alapítványunkra.
Kérjük, ha Ön olyan cégnél dolgozik, ami szívesen megszponzorálná alapítványunk számára néhány levél feladását, jelentkezzen az info kukac noeallatotthon.hu címen!
(Egy boríték egy A4-es lapot tartalmaz, vagyis normál áron feladható.)
Köszönjük!
|
| |
|
[válaszok erre: #20452]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14727. Elküldve:
2010-03-22 13:41:58 |
[104.] |
Szombati program önkénteseknek: borítékolás, valamint Postagalamb önkénteseket keresünk!
2010.03.22.
Szeretettel várjuk szombaton (március 27.-én) azokat az önkénteseket, akik segítenének állatotthonunkban borítékolni.
A borítékoláshoz semmit nem kell hozni, csak két kéz szükségeltetik, a jókedvet és a kellemes tavaszi időt mi garantáljuk hozzá!
Alapítványunk korábbi örökbefogadóinak, támogatóinak szeretne kiküldeni kb. 4000 levelet. A szórólapok sokszorosításához szeretnénk segítséget kérni (a letöltés hamarosan megtalálható lesz a honlapon)
A sokszorosított szórólapokat szombatra várjuk állatotthonunkba.
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik a postázásban tudnak segíteni, néhány levél feladása is hatalmas segítség, hiszen a postaköltség hatalmas terhet ró alapítványunkra.
Kérjük, ha Ön olyan cégnél dolgozik, ami szívesen megszponzorálná alapítványunk számára néhány levél feladását, jelentkezzen az info kukac noeallatotthon.hu címen!
(Egy boríték egy A4-es lapot tartalmaz, vagyis normál áron feladható.)
Köszönjük!
|
| |
|
[válaszok erre: #14757]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14664. Elküldve:
2010-03-19 20:58:57 |
[105.] |
Kedves Noés Lányok, Kedves Kata!
Csillám 2ésfél hónapja van nálam, és a kezdet bizony nem volt könnyű.
Mikor elkezdtem kijárni a Noéba, velem lakó édesanyám rögtön az elején igyekezett tisztázni a helyzetet: "Ugye nem hozol haza állatot?" Na, nem mintha nem szeretné őket, csak úgy gondolja - sokakhoz hasonlóan -, hogy egy tizedik emeleti 50 nm-es panellakás nem alkalmas állattartásra.
Mikor karácsony utáni napon a tekintetem találkozott egy sárgán parázsló cicaszempárral, azonnal tudtam, mi jól kijönnénk egymással, Csillám pedig nem tiltakozott. Az udvaron összefutottam KisKatával, és én magam is csodálkoztam, mikor a szám azt mondta: elvinném Csillám cicát. Váratlan és elszánt döntés volt. Ezután kemény lelki terror következett a hozzájárulás megszerzéséért (csak egy icipicit volt lelkiismeretfurdalásom:-)) és gyors macskafelszerelés-beszerzésre került sor. Csillám január 2-án hozzánk költözött.
Nem volt félénk cica, azonnal kijött a hordozóból és felfedezte a lakást. Hamar nyilvánvaló lett, hogy kinti cica volt eddig, mert egyre nyugtalanabbul nyávogott az erkélyajtónál. Megmutattam neki az almot, azonnal elfogadta és megértette, hogy ezentúl bent megy "ki". (Tudom, nem illik intim helyzetben leskelődni, de méltóságteljes, hegyes tartásban ül az alom tetején, imádnivalóan szétálló fülekkel... muszáj mosolyogni rajta:-).) Kedves, bújós, párnámon alvós, fülembe dorombolós cica volt, aki teljesen megbízott bennünk (még akkor is, mikor a farkánál fogva kaptam el, hogy be ne essen a mosógép mögé) (1. kép). 3 napig. Kb. ennyi idő kellett, míg leesett neki, hogy bizony nem jut ki a lakásból. Vad nappalok és vad éjszakák következtek. Csillám árkot taposott a szőnyegbe, órákat töltve azzal, hogy a bejárati ajtó és az erkélyajtó között rohangált oda-vissza. Fogalmam sincs, hogy azok a pihe-puha, kecses, bársonyos tappancsok hogyan képesek egy elszántan rohamozó elefántcsorda hangját imitálni a panelban. Szerencsére az alattunk lakókkal baráti kapcsolatot ápolunk - egyelőre. És persze mindent elkövetett a bosszantásunkra, amiről ekkorra már tudta, hogy nem szabad.
Rengeteg szobanövényünk van, és még az elején elhatároztam, hogy nem válok meg tőlük, ők is gondoskodást, szeretetet kapnak, a cicának el kell fogadnia őket lakótársnak. Persze előtte tájékozódtam, hogy melyik mérgező és gondosan figyelemmel kísértem a fejleményeket. Mázlink óriási, Csillám nem bizonyult vegetáriánusnak. Azért az együttélés nem volt zökkenőmentes. A földön landoló fokföldi és dracéna a szekrény tetején kapott menedékjogot. Hamarosan csatlakozott hozzájuk a betegen, borzalmas körülmények közül drága pénzen mentett elefántláb, az egyetlen növény, amit Csillám nemcsak szagolgatott, de előszeretettel rágcsált, aztán hányt tőle. Cserébe kapott macskafüvet, de az elefántlábat azóta is vágyakozva nézi. Amikor a szoba majdnem felét betöltő pálma agyagcserepestül gyors egymásutánban kétszer is az asztal üvegén landolt, rádöbbentünk, hogy nagyon gyorsan szükségünk lesz egy hatékony megoldásra, tekintettel arra, hogy a nevelés terén alighanem csődöt mondtunk. A pálma védőrácsot kapott. (2. kép) Egyelőre macskabiztosnak tűnik, de résen vagyunk.
A másik front édesanyám és Csillám között húzódott. Rá kellett jönnöm, hogy sikerült összezárnom két hasonlóan önfejű, akaratos, konok személyiséget. Édesanyám egy hónapig minden héten megjegyezte, hogy vigyem vissza a macskát. Én először csak lapítottam, majd rávilágítottam, hogy nagyon is hasonlítanak egymásra, játsszák le egymás közt. Édesanyám közölte, hogy öregek otthonába költözik. Erre azóta is gyakran emlékeztetem, mikor látom, hogy a fájós derekával lehajolva, gügyögve dögönyözi a macskát, vagy félig felöltözve hajkurásszák egymást a zokniért.
Csillám ámokfutása kb. egy hónapig tartott. A legrosszabb az volt, hogy látszott rajta, mennyire frusztrálja a bezártság. Nem és nem tudtam meggyőzni magam, hogy ez jó neki, még Katának is szóltam, talán jobb lenne egy kertes házas gazdit keresni... Gyakorló macskatartók vigasztaltak, hogy megszokja majd, de nem tudtam hinni nekik. Úgy tűnt, Csillám a kilenc életéből nem egyet adna cserébe azért, hogy szabad cica lehessen. Nem akartam, hogy megtörjön, belefásuljon, vagy egyszerűen csak beleöregedjen a helyzetbe.
Aztán váratlanul, egyik napról a másikra kitört a béke. Csillám elfogadta a szobacica-létet, sőt, kezdi felismerni az előnyeit. Elképesztően okos cica, talán épp ezért nehezen nevelhető: tudja, hogy mit szeretnénk tőle, de ha nincs kedve, nem csinálja. Vagy épp az ellenkezőjét csinálja és figyeli a hatást. Az interneten és könyvben olvasható okos tanácsokat sorra kipróbáltuk, hatékonyságuk a nullához konvergált. A távoltartáshoz nem volt hatékony sem a zajkeltés, sem a figyelemelterelés, sem a vízspriccelés (megszaglászta mi az, aztán felnyalogatta a cseppeket), de még a macskariasztó-spray sem (végül az őröltbors segített, de mire erre rájöttünk, már nem is nagyon volt rá szükség). Úgy tűnt, rájött, hogy szeretjük, és ezért ő is megkedvelt minket. Mostanában alig rosszalkodik. Nem rombol, nem csen, nem nézi ki a falatot a szánkból, nem rágja meg a szobanövényeket, nem kaparja szét a kanapét (csak egy kicsit. Az alját.), este még a fotelt is átengedi nekem. Egyszerűen tökéletes szobacica. És karcsú, mint egy párduc, igazi "dzsungel-királynője" gyönyörűség. Néha rémálmodik, mozognak a praclijai, felmered a szőr a hátán és a farkán, nyiffanva ébred, holvagyok-tekintettel körülnéz, elfészkelődik az ölemben és álomba dorombolja magát.
Amikor a szépséges, háromszögletű fejét a tenyerembe hajtja, vagy nyújtózkodáskor magához húzza a kezem, cseppfolyóssá olvadok a kis szarostól!
Híradás Csillámtól
Nem tudtam, hogy miért kerültem abba a ketrecbe, és bár meleg volt, meg kaja volt, meg mindenki kedves volt, de gyakran voltam egyedül. A jövő-menők között volt egy lány, akit furcsának találtam, még föl is tápászkodtam a sarokból, hogy közelebbről megnézzem. Ő is jól megnézett engem. Tetszett az illata és az érintése is, és úgy gondoltam, szívesen elmennék vele innen. Többször meglátogatott, nagyon kedves volt, de nem vitt magával, pedig szinte ráragadtam a rácsra. Aztán egyszer megjelent egy nagy dobozzal, kinyitotta a rácsot és én gyorsan bemásztam a dobozba, még mielőtt valamelyikünk meggondolná magát. Az út hosszú volt, és én elbizonytalanodtam, nyafogtam is egy kicsit. Megérkezve a lakásba (ami azóta otthon) találkoztam egy másik kétlábúval (őt az egyszerűség kedvéért a későbbiekben nevezzük Maminak, azt, aki elhozott, pedig Erának). Amikor pisilni kellett, jólnevelten kikéretszkedtem, erre Era megmutatta az almot (ezt ismertem még a ketreces időszakból). Bár nem értettem, mért nem engedtek ki egyszerűen, de megfelel nekem az alom is, és a láda billegő ajtaja egészen vicces, jót lehet játszani vele. De hiába próbálkoztam újra és újra, csak nem engedtek ki a lakásból. Rengetegféleképpen próbáltam az értésükre adni, hogy éjjel bizony vadászidő van, lehetetlen, hogy nem értették meg. Csak figyelmen kívül hagyták. Én pedig egyre agresszívebben próbáltam kijutni. Láttam, hogy Mamit könnyű felbosszantani, mert mindent meg akart tiltani. Azt szerettem, amikor Era itthon volt (napközben sajnos eltűnik valahova), ő sokmindent megengedett, de határozottan húzta meg a határokat. Egyszer aztán birkózás közben úgy elkapott, hogy mozdulni sem tudtam. Megijedtem, hogy mi lesz most, de legnagyobb meglepetésemre cuppantott egyet az orromra. (Erával azóta is orr-érintéssel köszöntjük egymást). Furcsán viselkednek ezek a kétlábúak. Úgy gondoltam, taktikát váltok és elkezdtem figyelni őket. Néha csücsörítenek és cuppantanak a szájukkal: ez szeretetet, kedveskedést fejez ki. Aztán van, hogy összegyűrődik az arcuk, a szájuk felfelé görbül, gurgulázó hangot hallatnak, néha még a foguk is kivillan, de ez nem támadás, hanem azt jelzi, hogy tetszik nekik valami. Tulajdonképpen nem is rossz lakótársak, ráadásul egészen nevelhetőek. Mamival is kezdtem egyre jobban kijönni, mostmár sokat kergetőzünk, bújócskázunk. De birkózni nem szeret, azt Erával szoktam, addig provokálom, amíg nem hajlandó rá. Gyakran nagyon beleélem magam a játékba (lehet, hogy ezért vágták le a karmaimat?), ilyenkor Era is keményebben játszik, és hát ő a nagyobb, de nekem meg hegyesek a fogaim:-)! A játék gyakran cirógatásba fordul át, és bár nem értem, mért jó nekik, hogy összeborzolják a bundámat, ezt láthatóan szívesen csinálják, így általában hagyom magam. Valójában egész jó érzés.
Meg a szememet is meg szokták mosni, ezt sem értem, hiszen mosakszom én, nahát! De ez valamiért fontos nekik és nem engednek belőle, és rájöttem, minél kevesebb cirkuszt csinálok, annál hamarabb szabadulok.
Szóval jó itt, a lakótársak is kezelhetők és egész kreatívak a játékban.
Köszönöm mindazt, amit értem tettetek, ezer puszi és orrdörgölés!
Csillám
Új fejlemények: a pálma végrehajtotta 3. szaltó-mortáléját. Átültettük. A macska túlélte, óriásit játszott a levágott levelekkel.
Mindenkinek további szép, csupa jó élménnyel teli tavaszt:
era
|
| |
|
[válaszok erre: #14665 #14668 #14673]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14558. Elküldve:
2010-03-17 15:25:29 |
[106.] |
Nekem nagyon tetszett 
Tükörben az Állatotthon!
2010.03.17.
Hogy miért a Noé?
A Noé Állatotthonnal 2008 szeptemberében kerültünk először kapcsolatba. Kiscicát szerettünk volna örökbe fogadni, így jutottunk el a Noé honlapjára. A színvonalasan szerkesztett oldalon minden bentlakónak saját felület jut. Itt találtunk rá az akkor még kis kócos cicóra, Zserbóra. Telefonon érdeklődtünk az örökbefogadási tudnivalókról – az alapítvány önkéntesei készséggel eligazítottak bennünket, egyeztettünk az időpontról, még térképet is küldtek e-mailen, hogy könnyebben odataláljunk. Nagyjából itt vált világossá számunkra, hogy Óbudáról a város másik szegletébe szeretnénk eljutni, de ez nem jelentett akadályt.
Azon a szép őszi szombaton, szeptember 13-án macskahordozóval felszerelkezve elindultunk, hogy hazaszállítsuk az új családtagot. Nem tudtuk, mire számítsunk, mennyire lesz személyes vagy személytelen az örökbefogadási folyamat, az mindenesetre biztosnak tűnt, hogy a Noénál nem veszik félvállról védenceik sorsát. Néhány órás utazást követően leszálltunk a buszról és már messziről hallatszott a kutyaugatás – mentünk a hang irányába, mígnem egy eldugott kis paradicsom kapuin léphettünk be. Nyílt nap lévén nagy volt a jövés-menés, önkéntesek és látogatók, bentlakók és „újgazdisok” színes kavalkádja fogadott bennünket. Kutyusok szaladtak hozzánk egy kis kedveskedésért, simogatásért, felemelő érzés volt és ugyanakkor szívszorító is – hiszen nem vihetjük haza mindet!
Az egyik kedves önkéntes elvezetett minket ahhoz a kifutóhoz, ahol Zserbó cica karanténját töltötte – egy percig sem hallgatták el előlünk, hogy nagybeteg, fertőző cica környezetéből került ki a picúr. Körbenéztünk, ismerkedtünk a macskákkal, de az nagyjából az első percben eldőlt, hogy Zserbó haza szeretne jönni velünk, ugyanis belépésünkkor hozzánk szaladt és azonnal felugrott a hordozóra. Önkéntesünk felhívta a figyelmet a FIP-es környezetből való örökbefogadás veszélyeire, picónk várható rosszcsontságaira, de nem volt szükség hosszas mérlegelésre – Zserbó már a hordozóban csücsült, hátra volt még egy kis dokumentáció. Kifelé haladva a szembejövő noésok széles mosolyában sütkérezhettünk – és a „Ki lett a szerencsés?” kérdésre kapott sóhajszerű válaszokkal (Ó, Zserbó…! A Zserbó cica…!) biztosak lehettünk abban is, hogy ez a leányzó nagy népszerűségnek örvendett az állatotthonban. Mindenki búcsúzott a bársonytalpútól, jó volt látni, hogy egy ilyen kicsi lényt mennyien a szívükbe zártak és pártfogoltak.
Nagyon meggyőző volt számunkra, hogy az otthon nem futószalagon szállította a leendő gazdiknak a kis kedvenceket, hanem elbeszélgettek velünk, és részletes egyeztetés után (pl. milyen környezetbe kerül a cica, ivartalanítási kötelezettség vállalása stb.) döntöttek az örökbeadásról (úgy tudom, kutyafronton még nagyobb körültekintéssel engednek gazdihoz egy-egy pártfogoltat). És nem mellesleg, maximálisan gondoskodnak a hozzájuk került védencek állatorvosi ellátásáról, mielőtt kiadnák őket. Aláírtuk az örökbefogadási szerződést, sorra vettük a tudnivalókat, majd készült egy istenhozzád-közös fotó, még egy kis simogatás az udvaron lévő kutyusoknak, és a rövid látogatás alatt szerzett, de annál pozitívabb élményekkel felszerelkezve hátrahagytuk az állatotthon kapuit.
Telt-múlt az idő, Zserbó szépen cseperedett; az állatos boltban sosem feledkeztünk el a testvérkéknek küldendő eledelről és online folyamatosan figyelemmel kísértük első otthona történéseit: a Noé önkéntesei sallangoktól mentesen végezték odaadó munkájukat. Majd eljött 2010 januárja, és mi elhatároztuk, hogy játszópajtást hozunk cicónk mellé. Körbenéztünk a világhálón, érdeklődtünk másutt is, de megint bebizonyosodott, hogy a Noé ma az egyik (ha nem az egyetlen) legjobban szervezett és legprofibb állatotthon a fővárosban. Nincsenek kétes szabályok vagy feleslegesen lefutott körök. Hogy csak egy alapvető példát említsünk: a gazdára váró állatkák online adatbázisa náluk folyamatosan frissül, ellenpélda erre az a menhely, ahol az oldalra feltöltött 10 macskából 9 (!) már nem volt aktuálisan örökbefogadható.
Ismét határozott elképzeléssel, némi nosztalgiával és bkv-sztrájkkal dacolva indultunk el január 16-án a Csordakút utcába, nyílt napra. A hóban evickéltünk a bekötőúton, amikor egy kocsival érkező kedves család felvett bennünket, hogy ne kelljen tovább gyalogolni – látták a cicahordónkat, és máris volt bennünk valami közös. Nagyon vártam, hogy az otthon kapuin belépve, a színes forgatagban, körös-körül a bentlakó állatokkal ismét a hatalmába kerítsen az a boldogságos érzés, hogy van miért szélesen mosolyogni még egy hideg, téli napon is. Kezdetnek például, amikor önkéntesünket vártuk a külső udvaron – egy hatalmas kutyus egyszer csak mellettem termett, fejecskéjét a tenyerem alá hajtotta („simogass, légyszi!”) és csukott szemmel, hálásan dőlt teljes testével a lábamnak, majd’ felborultam.
Hátravezettek bennünket a macskák részlegébe - a kedves cicusok mindegyike a teljes marketing-tárház birtokában fogadott bennünket, tündériek voltak, miaúztak, doromboltak, bújtak, nehéz volt hát a választás. (Vajon kapnak erre külön felkészítést, hogyan kell gazdit fogni?) Az eredeti elképzelés szerint a fekete fiúcskáért mentünk, aki testvérével összebújva, félénken szemlélt bennünket. A szomszédban az 5 hónapos Csipke cica viszont szinte "rázta" a tárolója ajtaját; ahogy a karomba vehettem, kapaszkodott, bújt, és úgy, de úgy dorombolt… végül „eladta magát” a kis picúr. Kitöltöttük a szükséges papírokat, megbeszéltük a tudnivalókat, majd visszamentünk érte a hordozóval. Megható volt, amikor gondozója kivette őt a helyéről és szeretetteljesen búcsúzva annyit mondott neki: "Csipke, mész HAZA!" Készült egy közös fotó, és ismét elköszöntünk a Noétól.
Csipkénk örökbeadójával továbbra is tartjuk a kapcsolatot - mindig szívesen fogadja az új híreket védencéről; figyelemmel kísérjük az otthon mindennapjait, kicsit mi is igyekszünk tudatosabb állatvédőkké válni. Az újabb látogatás csak megerősített bennünket abban, hogy a Noé munkatársai, önkéntesei maximális elhivatottsággal, hozzáértéssel és körültekintéssel végzik mindennapi gondozói és állatmentői tevékenységüket, amelyért - a személyes hálánkon túlmenően - őszinte tisztelet és elismerés illeti őket.
|
| |
|
[válaszok erre: #14559 #14573 #14601]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14547. Elküldve:
2010-03-17 06:52:45 |
[107.] |
A Noé Állatotthon Alapítvány nem azonos a NOÉ az életért Közösséggel. A Közösség nem az árva kutyák felkarolásával foglalkozik, hanem többek között hátrányos helyzetűek, testi és szellemi fogyatékosak szociális támogatásával. Alapítványunk elismeri a Közösség munkáját, ezért hirdeti technikai számát az oldalán. A közösség honlapja hamarosan elkészül, ajánlom mindenki figyelmébe.
NOÉ az Életért Közösség: 2006 (technikai szám).
|
| |
|
|
[előzmény: (14541) Jenny12, 2010-03-16 23:41:42]
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14141. Elküldve:
2010-03-09 14:43:18 |
[108.] |
Kérés
Állatotthonunk köszönettel venne használt, de még működő analóg - kazettás - videókamerát!
Köszönjük 
|
| |
|
[válaszok erre: #14142 #14163]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 2267. Elküldve:
2010-03-08 09:02:00 |
[112.] |
Érdemes lesz nézni...
Duna Tv 10:30 körül
M1 Kékfény 20:00
RTL Fókusz 20:05
|
| |
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 19783. Elküldve:
2010-03-08 08:59:47 |
[113.] |
Érdemes lesz nézni...
Duna Tv 10:30 körül
M1 Kékfény 20:00
RTL Fókusz 20:05
|
| |
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 7451. Elküldve:
2010-03-08 08:59:15 |
[114.] |
Érdemes lesz nézni...
Duna Tv 10:30 körül
M1 Kékfény 20:00
RTL Fókusz 20:05
|
| |
|
[válaszok erre: #7452]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 14024. Elküldve:
2010-03-08 08:57:25 |
[115.] |
Érdemes lesz nézni...
Duna Tv 10:30 körül
M1 Kékfény 20:00
RTL Fókusz 20:05
|
| |
|
[válaszok erre: #14049]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 13209. Elküldve:
2010-02-24 15:05:25 |
[117.] |
A rágcsálómentő csoportot a napokban megkeresték, hogy kb. 30 degut szeretnének leadni, himeket és nőstényeket vegyesen. Vannak köztük egy hetes kicsik, fiatal és kifejlett példányok is. Az állatok elég rossz körülmények között vannak, egyetlen ketrecbe (!) bezsúfolva, ezért szeretnénk lehetőleg minél többet elhozni belőlük, de ehhez szükségünk volna még önkéntesekre, akik ideiglenesen el tudnak szállásolni 2-3 állatot, amig nem találunk nekik végleges gazdát. Potenciális örökbefogadóknak is nagyon örülnénk. A [email protected] cimen lehet jelentkezni.
|
| |
|
[válaszok erre: #13212]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 5724. Elküldve:
2010-02-24 14:53:06 |
[118.] |
pü ment
|
| |
|
|
[előzmény: (5701) Macimama, 2010-02-24 11:01:50]
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 18820. Elküldve:
2010-02-19 11:25:01 |
[119.] |
A Noé Állatotthon Alapítvány nem azonos a NOÉ az Életért Közösséggel, azonban a Közösség célkitűzéseivel, hivatásával Állatotthonunk is egyetért és támogatja azokat, így kerültek fel a honlapunkra, mint javasolt kedvezményezett.
A Közösség honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, elkészülte után érdemes lesz azt meglátogatni!
|
| |
|
[válaszok erre: #18826]
|
[előzmény: (18818) kaga, 2010-02-19 10:59:01]
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 12646. Elküldve:
2010-02-05 12:39:57 |
[122.] |
Újra 'Postagalamb'- önkénteseket keresünk, valamint másoláshoz kérünk segítséget!
Alapítványunk korábbi örökbefogadóinak, támogatóinak szeretne kiküldeni kb. 3000 levelet. A szórólapok sokszorosításához szeretnénk segítséget kérni, illetve sok szeretettel várjuk szombaton mindazok jelentkezését, akik kedved éreznek pár száz darab boríték címzéséhez, valamint a szórólapok borítékolásához.
(A sokszorosított szórólapokat szombatra várjuk állatotthonunkba, a szórólap a honlapról letölthető.)
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik a postázásban tudnak segíteni, néhány levél feladása is hatalmas segítség, hiszen a postaköltség hatalmas terhet ró alapítványunkra.
Kérjük, ha Ön olyan cégnél dolgozik, ami szívesen megszponzorálná alapítványunk számára néhány levél feladását, jelentkezzen az almakata kukac gmail.com címen!
(Egy boríték egy A4-es lapot tartalmaz, vagyis normál áron feladható.)
Köszönjük!
|
| |
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 12478. Elküldve:
2010-02-02 10:05:19 |
[123.] |
Kolompár hírek:
Sziasztok,
kolompárék továbbra is jól vannak. Szerintem már nőttek is. Magabiztosan közlekednek a lakásban, és egész sokszor megtalálják a pelust szükség esetén. Nagyon okos kutyusoknak tűnnek, jönnek is, ha hívom őket, talán a nevükre is kezdenek hallgatni.
Luca elég féltékeny, de kezeljük a helyzetet.
Üdv
Kriszta
|
| |
|
[válaszok erre: #12480]
|
|
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 1742. Elküldve:
2010-02-01 21:25:16 |
[124.] |
Elindult a NoéCaching játék, hajrá-hajrá kincsvadászok
Bővebb infó róla a www.noeallatotthon.hu -n.
|
| |
|
| Haladó |
|
alma_kata
Tagság: 2006-06-15 11:09:43
Tagszám: #31697
Hozzászólások: 296
|
| 6552. Elküldve:
2010-02-01 21:24:49 |
[125.] |
Elindult a NoéCaching játék, hajrá-hajrá kincsvadászok
Bővebb infó róla a www.noeallatotthon.hu -n.
|
| |
|
| Haladó |
|
|
