Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
16328. Elküldve:
2011-12-17 16:04:38 |
[976.] |
Neveljétek fel őket erőben, egészségben .
|
|
|
[előzmény: (16314) B.Pista, 2011-12-17 07:27:54]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
16313. Elküldve:
2011-12-16 21:36:44 |
[977.] |
Gratulálok. Ha jól látom 8.
|
|
[válaszok erre: #16314]
|
[előzmény: (16291) B.Pista, 2011-12-16 08:40:30]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11924. Elküldve:
2011-12-14 19:50:02 |
[978.] |
Szívesen. Milyen munkádhoz kell?Majd, ha az AB honlapján megjelenik átküldöm egészben is.
|
|
|
[előzmény: (11923) Kefe Koldusszállásról, 2011-12-13 16:32:44]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
1738. Elküldve:
2011-12-12 21:04:44 |
[979.] |
Döntött az Alkotmánybíróság!
Régi problémája az ebtartóknak, hogy ahány település, annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást. Leggyakoribb panasz, hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleges hatállyal korlátozták a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre, vagy kettőre , komoly probléma elé állítva az állattartót , hogy hová költözzön hirtelen, egy kennelre való kutyával.
Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutattak az állattartó problémája iránt, ami okán indultak a végeláthatatlan perek , mert az önkormányzatok akkor is eljárást indítottak, ha akár egy kutyával volt több, az engedélyezettnél, akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.
Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) számú kormányrendelet (Kr.) , akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz, melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletben leírtaktól.
Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9.§ (6) és 10.§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.
Az Ör. 9.§ (6) az alábbiakat tartalmazta:
A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.
A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen kizárólag a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat , a hatósági állatorvos, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
Az Alkotmánybíróság mindenek előtt megállapította , hogy az Ör. 9-10. §.-ainak kutya és macskatartásról , illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr. szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
A Kr. 14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. 14.§ (4) alapján a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. a tartási hely területét m2 –ben is meghatározza, hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2.-nél kisebb helyen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Kr. 14.§ (6) alapján minimum 6 m2.
A 2010 –es Kr. megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Ör. a Kr. 14.§ (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
14.§ (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
14.§ (8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
Megjegyezte az Alkotmánybíróság, hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése-a Ptk. 100.§-ával összhangban- úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Kr szabályainak betartásával történhet . Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában akkor a Ptk.191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, továbbá a Kr. is, miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja, illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.
Ami az Ör. 10.§.-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör 10.§ (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés , illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átv IV: fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör-ben szabályozott kutya-és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység engedélyhez kötése-itt a kutya és macskatenyésztés- hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
A Kr. meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni) ami Kr. szerint a tenyésztést magában foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzatok hatósági jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsátott Kr. szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele, mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése. Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását . Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.
Ennek következtében a kutya –és macskatartás , vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Dr.Pozsonyi Anikó
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
16036. Elküldve:
2011-12-12 20:42:51 |
[980.] |
Azt hiszem ezért most az is szeretni fog aki eddig nem.
Döntött az Alkotmánybíróság!
Régi problémája az ebtartóknak, hogy ahány település, annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást. Leggyakoribb panasz, hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleges hatállyal korlátozták a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre, vagy kettőre , komoly probléma elé állítva az állattartót , hogy hová költözzön hirtelen, egy kennelre való kutyával.
Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutattak az állattartó problémája iránt, ami okán indultak a végeláthatatlan perek , mert az önkormányzatok akkor is eljárást indítottak, ha akár egy kutyával volt több, az engedélyezettnél, akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.
Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) számú kormányrendelet (Kr.) , akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz, melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletben leírtaktól.
Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9.§ (6) és 10.§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.
Az Ör. 9.§ (6) az alábbiakat tartalmazta:
A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.
A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen kizárólag a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat , a hatósági állatorvos, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
Az Alkotmánybíróság mindenek előtt megállapította , hogy az Ör. 9-10. §.-ainak kutya és macskatartásról , illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr. szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
A Kr. 14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. 14.§ (4) alapján a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. a tartási hely területét m2 –ben is meghatározza, hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2.-nél kisebb helyen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Kr. 14.§ (6) alapján minimum 6 m2.
A 2010 –es Kr. megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Ör. a Kr. 14.§ (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
14.§ (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
14.§ (8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
Megjegyezte az Alkotmánybíróság, hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése-a Ptk. 100.§-ával összhangban- úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Kr szabályainak betartásával történhet . Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában akkor a Ptk.191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, továbbá a Kr. is, miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja, illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.
Ami az Ör. 10.§.-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör 10.§ (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés , illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átv IV: fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör-ben szabályozott kutya-és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység engedélyhez kötése-itt a kutya és macskatenyésztés- hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
A Kr. meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni) ami Kr. szerint a tenyésztést magában foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzatok hatósági jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsátott Kr. szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele, mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése. Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását . Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.
Ennek következtében a kutya –és macskatartás , vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Dr.Pozsonyi Anikó
|
|
[válaszok erre: #16042 #16048]
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11921. Elküldve:
2011-12-12 20:42:17 |
[981.] |
Azt hiszem ezért most az is szeretni fog, aki eddig nem.
Döntött az Alkotmánybíróság!
Régi problémája az ebtartóknak, hogy ahány település, annyiféle önkormányzati rendelet szabályozza az állattartást. Leggyakoribb panasz, hogy az önkormányzatok sokszor visszamenőleges hatállyal korlátozták a korábban engedély nélkül tartható állatok számát egyre, vagy kettőre , komoly probléma elé állítva az állattartót , hogy hová költözzön hirtelen, egy kennelre való kutyával.
Az önkormányzatok nagy érzéketlenséget mutattak az állattartó problémája iránt, ami okán indultak a végeláthatatlan perek , mert az önkormányzatok akkor is eljárást indítottak, ha akár egy kutyával volt több, az engedélyezettnél, akármilyen jól is tartotta azokat az ebtulajdonos.
Amikor hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) számú kormányrendelet (Kr.) , akkor elkezdtem megküldeni azokat az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybírósághoz, melynek szabályozása véleményem szerint eltért a kormányrendeletben leírtaktól.
Az Alkotmánybíróság 1244/B/2011 számú határozatában elsőként az Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a/2003.(III.26.) rendelet (Ör.) 9.§ (6) és 10.§ (1) alkotmányellenességét állapította meg és semmisítette meg a rendelkezéseket.
Az Ör. 9.§ (6) az alábbiakat tartalmazta:
A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több eb nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.
A 10.§ (1) szerint eb és macskatenyészetet belterületen kizárólag a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat , a hatósági állatorvos, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
Az Alkotmánybíróság mindenek előtt megállapította , hogy az Ör. 9-10. §.-ainak kutya és macskatartásról , illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Kr. szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
A Kr. 14.§-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. 14.§ (4) alapján a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Kr. a tartási hely területét m2 –ben is meghatározza, hiszen a 14.§ (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2.-nél kisebb helyen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Kr. 14.§ (6) alapján minimum 6 m2.
A 2010 –es Kr. megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Ör. a Kr. 14.§ (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
14.§ (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
14.§ (8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
Megjegyezte az Alkotmánybíróság, hogy a Kr.14.§ (2) bekezdése-a Ptk. 100.§-ával összhangban- úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Kr szabályainak betartásával történhet . Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában akkor a Ptk.191.§-a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, továbbá a Kr. is, miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja, illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is.
Ami az Ör. 10.§.-t illeti az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör 10.§ (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés , illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átv IV: fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör-ben szabályozott kutya-és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átv-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység engedélyhez kötése-itt a kutya és macskatenyésztés- hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
A Kr. meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni) ami Kr. szerint a tenyésztést magában foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az állatvédelmi törvény meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzatok hatósági jogkörei az állatvédelmi törvény 49.§ (3) b. által kibocsátott Kr. szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele, mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése. Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben nem írhatja elő a kutya és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását . Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni.
Ennek következtében a kutya –és macskatartás , vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat az állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Dr.Pozsonyi Anikó
|
|
[válaszok erre: #11922 #11923 #11925]
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11919. Elküldve:
2011-12-10 19:30:54 |
[982.] |
Én csak 1 kerrit láttam. Igaz este volt .
|
|
|
[előzmény: (11918) waterdrag, 2011-12-10 18:07:47]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11917. Elküldve:
2011-12-10 15:33:21 |
[983.] |
egy pulit és egy kerrit láttam
|
|
[válaszok erre: #11918]
|
[előzmény: (11916) waterdrag, 2011-12-10 12:18:55]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11915. Elküldve:
2011-12-10 09:15:15 |
[984.] |
Akkor stimmel. Tán egy hónapja trimmeltem. Enyhén molett, ezt én is szóvá tettem.Lehet, hogy a már erősen rohangáló kisbaba stikában ad valamit a kajájából és a babakaja tápláló.
|
|
|
[előzmény: (11912) BestSanya, 2011-12-09 19:50:30]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11914. Elküldve:
2011-12-10 09:12:19 |
[985.] |
két kutyát láttam.
|
|
[válaszok erre: #11916]
|
[előzmény: (11913) waterdrag, 2011-12-10 00:02:56]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15812. Elküldve:
2011-12-09 17:11:46 |
[986.] |
Na erről még majd beszélgetünk lányom.
|
|
[válaszok erre: #15816]
|
[előzmény: (15789) Feebee, 2011-12-08 20:04:02]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11909. Elküldve:
2011-12-09 16:27:33 |
[987.] |
Ki számít nálad idős hölgynek? Ha a magam korabeli ötvenes, akkor a Berryt láttad.
|
|
[válaszok erre: #11910]
|
[előzmény: (11904) Pitkin_, 2011-12-09 13:21:24]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11908. Elküldve:
2011-12-09 16:11:07 |
[988.] |
Láttalak azt hiszem hétfőn , vagy szerdán este a Károly körúton a két kutyával. Zebránál álltál. Én kocsiban voltam, így nem láthattál.
|
|
[válaszok erre: #11913]
|
[előzmény: (11903) waterdrag, 2011-12-08 22:43:04]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11907. Elküldve:
2011-12-09 16:05:38 |
[989.] |
Olyan is akad akinek kedvenc rétesboltja van.
|
|
|
[előzmény: (11899) koncsa, 2011-12-08 16:42:58]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11906. Elküldve:
2011-12-09 16:04:34 |
[990.] |
Ha szőke fiatalasszony, babakocsival, vagy anélkül , vagy sötét hajú mosolygós fiatal férfi babakocsival, vagy anélkül és a kutya egyik füléből hiányzik egy darab akkor Denyre tippelek.
|
|
[válaszok erre: #11912]
|
[előzmény: (11897) BestSanya, 2011-12-08 10:18:54]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11892. Elküldve:
2011-12-06 13:29:16 |
[991.] |
Mindenkinek kívánjuk mi is:Anikó ,Gábor, halak, gőték
|
|
|
[előzmény: (11891) yuma, 2011-12-06 08:32:04]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15609. Elküldve:
2011-12-04 15:43:09 |
[992.] |
Én a jogi helyzetet ismertettem, a véleményedet tiszteletben tartom.
|
|
|
[előzmény: (15604) Slaughter, 2011-12-04 14:24:48]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15545. Elküldve:
2011-12-04 09:07:15 |
[993.] |
Bocs, hogy helyesbítek. A MEOE törzskönyv teljes bizonyító erejű magánokirat. A Polgári Perrendtartás 196.§ (4) bekezdés szabályozza ezt. A lényeg, hogy az olyan okiratokról van szó, amikor az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg.
A MEOE az egyesületekről szóló 1989 évi II. törvény szerint bíróság által bejegyzett társadalmi szervezet azaz magánokirat kiadására jogosult. Az egyesületek a saját belső szabályzataik alapján kötelesek működni, tehát a MEOE törzskönyv akkor teljes bizonyító erejű magánokirat, ha a belső szabályoknak megfelelően állítják ki. A közokiratot az állam hitelesíti, azaz garantálja, hogy az abban foglaltak valódiak. Az FCI által elismert ebfajtákat az FCI fogadta el és védte le a standardokat, ami szintén civil szervezet, így iratai teljes bizonyító erejű magánokiratok. A puli az FCI standard alapján puli, annak sincs külön állami szabványa. Mármost, ha vita támad, hogy az ebed labrador vagy puli, két eset lehetséges. Az egyik, hogy a MEOE-t , vagy az MKSZ-t rendelik ki, miután Magyarországon ez a két szervezet ami FCI jogok hordozója. A két szervezet pedig az általa képzett szakember, által ad ki véleményt az FCI standard alapján. Nem mellékesen, ha az ebnek nincs FCI törzskönyve akkor legfeljebb azt mondhatja, hogy az megfelel a labrador FCI által elismert fajtaleírásának, mert , hogy az-e azt csak az FCI által elismert magánokirat bizonyíthatja, ami vagy MEOE származási lap, vagy más FCI szervezeté. Ezen túl van 1 db. igazságügyi ebszakértő, de ő ilyen kérdésben csak azon fajták vonatkozásában nyilváníthat véleményt, amiből standard vizsgája van. Volt ilyen ügyem, vagy 25 éve. Spánielről volt szó, erősíts meg Landi Évike. Angol cockernak vették, de kicsit rövid orrú volt, ezért a gazda verte a rikácsot , hogy keverék. Akkor mindkét szervezettől kértek szakértőt, de a MEOE szakértő valahogy elaludt rajta, az Éva pedig olyan szakvéleményt írt, hogy az ítéletben valami olyasmi volt, hogy a "szakértő határozott és meggyőző álláspontját " fogadta el a bíróság. Ami az ebadó ügyet illeti, számomra két kérdés a releváns. 1.) mi az az ebrendészet, mert ilyen fogalom szinten sem létezik egyelőre egy jogszabályban sem. 2.) Ha ez a név a sintértelepeket takarja, akkor mit keres az ebrendészeti hozzájárulás állatvédelmi törvényben?
|
|
[válaszok erre: #15604]
|
[előzmény: (15514) Slaughter, 2011-12-03 17:35:00]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15523. Elküldve:
2011-12-03 19:56:50 |
[994.] |
Ki ez a nagyon szép?
|
|
|
[előzmény: (15521) Kisbán, 2011-12-03 19:54:44]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11887. Elküldve:
2011-12-03 19:56:21 |
[995.] |
Tenyészteni????Ezt nem így hívják. Remélem nem a 8 éves testvérpár utódlott meg, amit ide -oda adtak , vettek, ha még emlékeztek az esetre.
|
|
|
[előzmény: (11886) anoux, 2011-12-03 19:46:01]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11885. Elküldve:
2011-12-03 19:00:27 |
[996.] |
Angliában egy csavargó bekopog a "GYÖRGY ÉS A SÁRKÁNY" nevű fogadóba. Egy nő nyit ajtót, akitől megkérdi:
- Nem adna valami ennivalót?
- Nem. - mondja a nő és becsapja az ajtót.
A férfi ismét bekopog, s mikor újra meglátja a nőt, azt kérdi:
- Nem beszélhetnék most inkább Györggyel?
|
|
[válaszok erre: #11889]
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
11884. Elküldve:
2011-12-03 19:00:10 |
[997.] |
Gratula.
|
|
|
[előzmény: (11875) Kefe Koldusszállásról, 2011-11-21 18:18:06]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15519. Elküldve:
2011-12-03 18:59:15 |
[998.] |
Angliában egy csavargó bekopog a "GYÖRGY ÉS A SÁRKÁNY" nevű fogadóba. Egy nő nyit ajtót, akitől megkérdi:
- Nem adna valami ennivalót?
- Nem. - mondja a nő és becsapja az ajtót.
A férfi ismét bekopog, s mikor újra meglátja a nőt, azt kérdi:
- Nem beszélhetnék most inkább Györggyel?
|
|
[válaszok erre: #15520]
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15414. Elküldve:
2011-12-02 16:31:51 |
[999.] |
OFF
Két ejtőernyős zuhanás közben beszélget. Azt mondja az egyik: -Te innen fentről az emberek tényleg hangyának látszanak.
Mire a másik: - Nyisd ki, nyisd ki! Azok tényleg hangyák!!
- Nagyon szép a Józsi felesége, csak egy kicsit könnyűvérű. Azon sem lepődnék meg, ha a férje csak a másodhegedűs szerepét játszaná.
- Másodhegedűs? Szerintem már az is nagy eredmény, ha a férj egyáltalán játszhat a zenekarban!
|
|
[válaszok erre: #15418 #15429 #15475]
|
|
|
Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21 Tagszám: #30874 Hozzászólások: 2856
|
15349. Elküldve:
2011-11-27 17:02:34 |
[1000.] |
Átlőttem jó szórakozást.
|
|
|
[előzmény: (15346) Feebee, 2011-11-27 15:27:49]
|
|
Kiváló dolgozó |
|
|