| Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
17796.  Elküldve:
2012-04-16 14:55:05 |
[901.] |
Idézem az LB ítéletet:
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban, a felülvizsgálati kérelem keretei között abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel helyesen alkalmazta-e az Etv., az Átv. és az R. vonatkozó rendelkezéseit.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálatának alapjául - egyezően a másodfokú bírósággal - az Alkotmánybíróság 47/2008.(IV.17.) AB határozatát fogadta el ítélkezése alapjául.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 27. §-ának /2/ bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező. E rendelkezés alapján nem csak a határozat rendelkező része, hanem annak indokolásában foglaltak (elvi jellegű állásfoglalások, iránymutatások) is kötelezőek a bíróságokra, mint jogalkalmazó szervekre. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság is döntő jelentőséget tulajdonított az Alkotmánybíróság határozatának. Ennek indokolásában az Alkotmánybíróság elvi éllel kifejtette, az egyesülési jog nem jelenti azt, hogy bármely tevékenység folytatására létre lehet hozni egyesületet, illetve azt, hogy a jogalkotó nem írhatna elő szakmai szabályokat egy meghatározott tevékenység folytatásával kapcsolatban.
Amennyiben az állam egy meghatározott tevékenység folytatását olyan jelentőségűnek ítéli, hogy szükségesnek tartja azt közfeladatként is szabályozni, annak szakmai szabályait is megállapíthatja.
Ugyanakkor a jogalkotó e szakmai szabályok megalkotásával nem zárhatja ki, hogy az adott célt államilag nem akkreditált keretek között - vagyis állami elismerés nélkül - egyesületi formában el lehessen érni. A szakmai szabályok betartása - ami az állami elismerés feltétele - csak az államilag elismert szervezetekkel szemben kérhető számon.
A szakmai szabályok megsértése kizárólag az állami elismerésre lehet kihatással. Vagyis még az elismert szervezetek esetében sem járhat az egyesületi formában történő működés korlátozásával.
A miniszteri elismerés hiánya - amint azt az R. külön is hangsúlyozza, nincs kihatással az egyesületi formára, csupán az adott tevékenység folytatásával szemben jelent korlátot: vagyis egyesület tevékenységéhez nem kapcsolódik állami elismerés.
Egyesületként azonban tovább működhet. Az R. és az Átv. alapján az sem kizárt, hogy egy egyesület állami elismerés hiányában folytassa az R-ben megjelölt állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységet. Ezért az miniszteri elismerésére vonatkozó rendelkezések nem eredményezik az egyesülési jog korlátozását.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy az alperesi egyesület állami elismerés hiányában is végezheti az R. 4. §-ának /1/ bekezdésében részletezett feladatokat. Ebből következően az alperes alapszabályának a felperes keresetében kifogásolt, ezen feladatok ellátására vonatkozó rendelkezései ellenére az egyesület működése nem korlátozható.
Tekintettel arra, hogy az alperes vizsgált tevékenysége nem törvénysértő, nem ütközik az Etv. 2. § /2/ és /3/ bekezdéseinek tilalmi szabályaiba, tevékenységének az Etv. 16. § /2/ bekezdésének c/ pontja szerinti felfüggesztése, felügyelőbiztos kirendelése sértené az Alkotmány 63. §-ának /1/ bekezdésében deklarált egyesülési jog szabadságát, amely mindenkit megillető szabadságjog.
Lényeg az állam a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, így az Átv. a hatálya alá tartozó gazdasági célú állatok tenyésztésének szabályait állapíthatja meg, így írhatja elő, hogy a törvény hatálya alá tartozó un. tenyészállatok közhiteles törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti , illetve a tenyésztési hatóság hitelesíti.
Az állam a kedvtvelésből tartott állatok vonatkozásában még törzskönyvezési kötelezettséget sem ír elő pl. nincs díszhal törzskönyv.Azt az állatokat tenyésztő magánszemélyek közössége-különböző egyesületek döntik el, vezetnek-e törzskönyvet, ha igen az magánokirat, amivel az állam nem foglalkozik.
|
| |
|
[válaszok erre: #17798]
|
[előzmény: (17794) Nexti, 2012-04-16 13:38:58]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17790. Elküldve:
2012-04-15 19:44:37 |
[902.] |
Ami azt illeti Szabó Magda könyvei olvasmányosabbak. Láttátok "Az ajtó " című könyvének filmváltozatát? Ne hagyjátok ki.
|
| |
|
[válaszok erre: #17793]
|
[előzmény: (17789) Kisbán, 2012-04-15 18:39:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17788. Elküldve:
2012-04-15 18:10:54 |
[903.] |
Ja bocsi lemaradt. Erre gondolok:
2011. évi CLXXV. törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról*
Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához; az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében – összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel – a következő törvényt alkotja:
17. § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél meg valósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,
civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
(2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Tetszenek ugye érteni. Ez egy közösségi jogból levezetett jogszabály , mely eleve kimondja, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdálkodó-vállalkozó tevékenységet nem folytathat, így gazdasági célú köztenyésztést sem, ami az Átv. hatálya alá tartozik. Továbbá kimondja, hogy a tag nem felel a szervezet tartozásáért. Erre jön valaki, aki salátatörvényben elrejtve megsérti a civil törvényt, így az alaptörvény Q) cikk (3) bekezdését, mely szerint Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
A Ctv z 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányán alapul és alapjogokat szabályoz, erre jön valaki aki a salátát előkészítette és megsérti a civilt.
Minek kellett a sok új törvény, ha csak én olvasom?
|
| |
|
[válaszok erre: #17789 #17802]
|
[előzmény: (17787) Szávitri, 2012-04-15 17:57:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17787. Elküldve:
2012-04-15 17:57:44 |
[904.] |
Én csak azt tudom mondani amit az AB a különböző határozataiban kimondott, lévén, hogy jogkövető állampolgárként tudomásul veszem, hogy az AB döntése és jogértelmezése kötelező.
A korábban már elmondottakon túl, az 525/B/2001. AB határozat IV. fejezet 1. szerint A közigazgatási szerv egyesületek feletti általános felügyeleti joga nem egyeztethető össze az Alkotmány 63. § (1) bekezdésével, ami most az Alaptörvény VII. cikk (2)
Az Alaptörvény 39. § (1) szerint „ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező.
(2) Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A 38/1993 (VI. 11. ) AB határozata IV. fejezete alapján az Alkotmánybíróság jogértelmezése mindenkire nézve kötelező.
Azt nem tudom, hogy teljesen jól értelmezhető szavakból egyes hatósági személyek mégis melyiket nem értik és vajon miből gondolják, hogy a bíróság nem függesztheti fel a végrehajtást, hiába írják oda, hogy azonnal végrehajtható.
Tudod nagyon nem szeretem sem a nyílt sem a burkolt fenyegetődzést, már az elmúlt 10 év alatt láttunk ilyet eleget, igaz olyat még nem, hogy a társadalmi szervezet magánszemély tisztségviselőjét fenyegessék azzal, hogy rajta hajtják be az egyesület tartozását, ez felettébb durva hiba volt a jogalkotó részéről, mert ezek szerint nem olvasták el a tavaly év végén alkotott civil törvényt .
|
| |
|
[válaszok erre: #17788]
|
[előzmény: (17786) Kisbán, 2012-04-15 17:11:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 19264. Elküldve:
2012-04-15 15:14:21 |
[905.] |
Ugyanaz, mikor 2004-ben ugyanez megtörtént. Akkor a növényvédelmi törvényben elrejtve módosították az Átv-t az ismert eredménnyel, azaz, hogy az Alkotmánybíróság volt kénytelen megsemmisíteni a sunyiság eredményét.
Szerinted mi lehet annak a szándéka, aki nem vállalja fel nyíltan, hogy ezt akarom bevenni a törvénybe vitassuk meg és kérdezzük meg az érdekelteket is.
|
| |
|
[válaszok erre: #19265]
|
[előzmény: (19251) iwemily, 2012-04-15 07:55:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17785. Elküldve:
2012-04-15 15:09:16 |
[906.] |
Ez eléggé össze van folyva, kiemelem a lényeget:
"A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál:
"kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat".
Az élelmiszerláncról szóló Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „nem minősülnek élelmiszernek a következők: (...) b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok”.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. Megállapítható tehát, hogy az Ör. 9–10. §-ainak a kutya- és macskatartásról, illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Korm. rendelet1 szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
"Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket.
E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni.
Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között.
A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja.
E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem.
|
| |
|
|
[előzmény: (17784) Szávitri, 2012-04-15 15:03:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17784. Elküldve:
2012-04-15 15:03:32 |
[907.] |
Pedig ez az egy dolog ami érthető. Ugyanis az Alaptörvény XX. cikk az alábbiakat mondja ki:
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Ennélfogva az alaptörvényből csak egyetlen állattenyésztési tevékenység vezethető le, az élelmiszer célú állattenyésztés, ami okán érthetővé válik, miért lényeges az élelmiszer láncról és annak hatósági felügyeletéről rendelkezni. E törvény végrehajtási rendelete a 22/2012 kormányrendelet, ami létrehozta az élelmiszerlánc -biztonsági hatóságot , az MGSZH helyett. A Kr. 7.§ kimondja, hogy a tenyésztési hatóság az Átv. hatálya alá tartozó állatok felett felügyel, nyilvánvalóan arra, hogy egészségre ártalmas élelmiszer ne kerüljön a piacra.
A többi belemagyarázás.
Na itt az AB határozat szeressétek:
146/2011. (XII. 2.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendeletének 9. § (6) bekezdése, és 10. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozó ügyvéd Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (6) bekezdése, valamint 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése céljából kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 9. § (6) bekezdése az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdés e) pontjával, a 6. § (5) bekezdésével, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1) 14. § (2), (6) és (8) bekezdéseivel ellentétes módon határozza meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételeit, ezzel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejti az indítványozó, hogy a Korm. rendelet1 a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az egy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszámban határozza meg, hanem egyedenként akadálytalanul biztosítandó szabad terület szerint. Az ettől eltérő rendelkezés – az indítványozó szerint – „aránytalan tulajdoni korlátozást” jelent, és így sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését is. Megfogalmazza, hogy az önkormányzat rendeletében csak a Korm. rendelet1-ben leírt okból és módon korlátozhatja a tartható állatok számát.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. § (1) bekezdésére, 100. §-ára, valamint 106. §-ára hivatkozva kifejti, hogy a Korm. rendelet1 által meghatározott állattartási módon kívül „csak az állat érdekében történhet korlátozás”. E körben hangsúlyozza, hogy helyi rendeletben a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarásán túl akkor lehet az állattartást korlátozni, ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.), illetve a Korm. rendelet1-be ütközik. Kiemeli, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a jegyző jogosult.
Az indítványozó az Ör. 10. § (1) bekezdéséről kifejti, hogy a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében meghatározott korlátokon kívül az Ör. e rendelkezése további feltételeket állapít meg az eb- és macskatenyészet létesítésére, amivel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva előadja, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdésében előírt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, sértve ezzel az Alkotmány 13. § (1) bekezdését.
II.
Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”
Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„9. § Eb és macskatartás szabályai
(...)
(6) A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több[et] nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.”
„10. § Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai
(1) Eb- és macskatenyészetet belterületen kizárólag családi házban a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatósági állatorvos, valamint a magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. 9. § (6) bekezdésének jogszabályba ütközését vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már megállapította, hogy „a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon” [ABH 1998, 155.]. „Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] A 37/2004. (X. 15.) AB határozat kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit.” [ABH 2004, 908, 913.]
2. Az állatok tartásának általános szabályait az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 49. § (3) bekezdésének f) pontján alapszik a Korm. rendelet1, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg az Ávtv.-hez képest speciális szabályokat.
A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: „kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat”. Az élelmiszerláncról szóló Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „nem minősülnek élelmiszernek a következők: (...) b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok”. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. Megállapítható tehát, hogy az Ör. 9–10. §-ainak a kutya- és macskatartásról, illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Korm. rendelet1 szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák.
A Korm. rendelet1 14. §-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét is meghatározza. A Korm. rendelet1 14. § (4) bekezdése alapján „a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Korm. rendelet1 a tartási hely területét m2-ben is meghatározza, hiszen a 14. § (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Korm. rendelet1 14. § (6) bekezdése alapján minimum 6 m2.
A már idézett 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak alapján az Alkotmány 44. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzat kiegészítő szabályokat alkothat, amelyek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Arra azonban nem jogosult, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében [ABH 1998, 155.]. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28. ) AB határozatában arra is rámutatott, hogy „a helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (...), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára (...)”.
E határozat elfogadása óta a 2010-es Korm. rendelet1 megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.
Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Korm. rendelet1 14. § (5)–(6) bekezdéseiben alkalmazott módszert figyelmen kívül hagyva határozta meg az Ör. 9. § (6) bekezdésében az ebtartás szabályait. Az Ör. a Korm. rendelet1 14. § (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletalkotás jogforrási hierarchiába illesztésének értelmezése során a 8/2006. (II. 22.) AB határozatában – korábbi döntéseit összegezve – kifejtette, hogy az „Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeleteket alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.” [ABH 2006, 909–910.] Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is, hogy „helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.]
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
3. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 szabályai szerint tartható állatok száma, valamint a Korm. rendelet1-ben meghatározott darabszám kizárólag akkor korlátozható, ha az állattartás a Ptk.-ban meghatározott szomszédjogokat sértő módon valósul meg. Az indítványozó szerint ezért az Ör. 9. § (6) bekezdése aránytalan tulajdoni korlátozást tartalmaz, így az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe is ütközik.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 9. § (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §-ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Korm. rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is.
IV.
1. Az indítványozó az Ör. állattartásra vonatkozó szabályán kívül a kutya- és macskatenyészet létesítésének szabályát – Ör. 10. § (1) bekezdését – is alkotmányellenesnek véli.
Az indítványozó egyrészt arra hivatkozik, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében maghatározottakon túlterjeszkedett, és azzal ellentétesen állapította meg a tenyészet létrehozásának feltételeit, miáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az állattartásra vonatkozó szabályanyagot a tenyésztésre is alkalmazni kell; ezen kívül a tenyésztés tekintetében a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdése kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint „a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve”. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 idézett szabályán kívül a tenyészet létrehozásának korlátozására önkormányzati rendeletben nincs lehetőség, kizárólag akkor, ha létrehozását magasabb szintű jogszabály hatósági engedélyhez kötné.
Ezen kívül az indítványozó szerint az Ör. 10. § (1) bekezdésében a tenyésztési engedély kiadásához megkövetelt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, amely az Alkotmány 13. §-ába is ütközik.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység – itt a kutya- és macskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
Ez a feltétel adott esetben nem teljesült. A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az Ávtv. egyes esetekben – állatkert, állatkereskedés létesítése – engedélyhez köti az állattartást, de ezek között a kedvtelésből tartott állatok, mint a kutya és a macska tenyésztése nem fordul elő. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
V.
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az aránytalan tulajdonkorlátozással kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, ha a kutya- és macskatenyészet végzése a szomszédok szükségtelen zavarásával jár – az állattartáshoz hasonlóan – a Ptk. 191. §-a alapján birtokvédelmi eljárást lehet a jegyzőnél kezdeményezni. Ezen túl, ha az eb- és macskatenyészet az állatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésével valósul meg, úgy szintén a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik ezúttal államigazgatási hatósági jogkörrel a Korm. rendelet2 alapján.
Az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozat hivatalos lapban történő közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1244/B/2011.
|
| |
|
[válaszok erre: #17785 #17786]
|
[előzmény: (17782) Kisbán, 2012-04-15 11:04:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17781. Elküldve:
2012-04-15 10:25:49 |
[908.] |
Igen az a feneség az olyan jogszabályok esetében, melyek nem felelnek meg a normavilágosság követelményének, hogy bárkit lehet zaklatni általa. Nem véletlen, hogy a közösségi jog külön is hangsúlyozza a jogbiztonság követelményét, mint a jogállamiság alapját.
Jelenleg még a kutyások vannak a legjobb helyzetben, hiszen azt már az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvény csak a gazdasági célból tenyésztett kutya fajtaelismerése rendjének szabályozására jogosította fel a minisztert, ami még a mai napig sem született meg igény hiányában.Azt is kimondta az Alkotmánybíróság ,hogy a kutya nem tartozik az Átv. meg az élelmiszerláncról szóló törvény hatálya alá. De valóban kérdés, hogy mi a helyzet pl. a díszmadarakkal, galambokkal, melyek momentán ehetők? Csak a kutyáról és a macskáról mondta ki az állatvédelmi törvény, hogy ezen állatokat élelmiszer és prémtermelési célból leölni tilos, úgyhogy a tenyésztési hatóság ami most az élelmiszerlánc hatóság nagyobb eséllyel zaklathatja ezen szervezeteket, mint a kutyásokat. Úgyhogy lesz itt jócska felzúdulás, amint azon hobby egyesületek fülébe jut a hír, akik eddig pont azt csinálták, mint a kutyások és a macskások, azaz tenyésztettek a maguk örömére , tagjai voltak valami nemzetközi közösségnek és eszükbe sem jutott, hogy a magyar állam által kéne állataikat fajtaelismertetni. Na most majd kibújik a szög a zsákból, mert a 41-es kormányrendelet szerint kedvtelésből tartott állatnak minősül a nem gazdasági célból tartott gazdasági állat is, azaz ezen állatok homogén csoportot képeznek, így diszkriminációnak minősül, ha nem azonosan bánnak velük. Vajon fog-e diszkriminálni az élelmiszer lánc hivatal, hogy a husigalamb kiállítást nem bírságolja, viszont a husinak nem minősülő kutyát igen. Lesz itt dolga az Alkotmánybíróságnak, mikor elönti őket a hobbyállat tenyésztők alkotmányjogi panasza, ugyanis az AB működését nem bénitotta meg teljesen, hogy az Alaptörvény az akció populáriszt megszüntette, ugyanis az Abtv. szerint a más módon nem orvosolható jogsértés ellen a polgár alkotmányjogi panasszal élhet.
|
| |
|
[válaszok erre: #17782]
|
[előzmény: (17774) B.Pista, 2012-04-15 07:56:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 19246. Elküldve:
2012-04-15 07:27:56 |
[909.] |
Mielőtt kitör a tömeghisztike
A jogi helyzet a következő:
Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.
A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét
A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)
A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
Közismert, hogy jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
A Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . Ismétlődik a történelem, 2004-ben a növényvédelmi törvényben elrejtve módosították az Átv.-t úgyszintén a kiállítások bírságolhatósága érdekében.
A joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
A normavilágosság követelménye a jogállamiságból eredő jogbiztonság alapján részesül alkotmányos védelemben. A normatartalommal szemben fennálló alkotmányos elvárások a világos és érthető normatartalom,(26/1992. (II.30.)AB határozat., ABH 1992.135., 142.)az önkényes jogértelmezést lehetővé tevő norma alkotmányellenességének megállapíthatósága, (58/1997. (XI.5.) AB határozat,ABH 1997.348.,353.) és a norma végrehajthatósága. (10/2001.(II.12.) AB. határozat, ABH 2001.123.,147-148)
A jogbiztonság alapelve, a jog egésze, egyes részterületei és egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. ( 9/1992. (I.30.) AB határozat ABH 1992.59.65.)
A norma terjedelmére is vonatkozik az egyértelműségi követelmény- azaz, hogy pontosan behatárolható legyen a norma által érintett alanyi kör, illetve a norma által rendezni kívánt életviszony. (58/1997. (XI.5.) AB határozat, ABH 1997. 348.353)
Az alanyi kör szabályozatlansága érdektelen ahhoz képest, hogy az Alkotmánybíróság jogértelmezése kötelező. Alkotmánybíróság pedig a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.3.1. pontjában már megszabta a rendelet alkotmányos értelmezésének tartományát, mikor kimondta, hogy az állam a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, és azt csak az elismert tenyésztő szervezeteken kérheti számon, ugyanakkor nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt állami elismerés nélkül egyesületi formában is el lehessen érni.
A hatóságnak kötelessége ismerni a közigazgatási eljárásról szóló törvényt (Ket) , ami alapján a hatóság tevékenykedni köteles alapelvként már az 1.§ (4) bekezdésében rögzíti, hogy a hatóság köteles gondoskodni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelméről. Ezt az alapelvet sérti, így egyben a jogállamiság alapelvét, az a hatóság amely úgy véli az AB jogértelmezését meg lehet kerülni, vagy annullálni lehet jogszabály alkotással, vagy módosítással.
A Ket. 19.§ (1) szerint a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg, melynek tartalmaznia kell az elsőfokon és néhány kivétellel a másodfokon eljáró szervet. A hatóság köteles saját hatásköreivel, a hatáskörébe tartozó ügyfajták jellegével tisztában lenni, március 15 óta a tenyésztési hatósági feladatkört nem a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal , hanem Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági hatóság látja el. TEGYE FEL A KEZÉT AKI ÚGY GONDOLJA,HOGY A KUTYA AZ ÉLELMISZERLÁNC TAGJA, így az ebtenyésztés biztonsága felett e hatóságnak kell őrködnie. Nem mellékesen az Alkotmánybíróság ezt is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya nem tartozik az élelmiszer láncról szóló törvény hatálya alá. nem.
Az is tény kérdés, hogy az Átv. tárgyi hatálya alá a kutya mint állatfaj nem tartozik nincs is nevesítve az Átv. 2.§-ban. Az is tény, hogy a miniszter az Átv. 49.§ alapján arra kapott felhatalmazást, hogy megalkossa, valamely gazdasági célból tenyészthető ebfajta fajtaelismerésének a rendjét, miképpen azt az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.1 pontjában kifejtette. Az is tény, hogy a 64-es FVMr. a felhatalmazásnak nem felel meg, miután még a fajtaelismerés szót sem tartalmazza, nemhogy a fajtaelismerés rendjét szabályozná, így a hatálya alá tartozó kutyafajta létre sem jöhetett, arra meg a törvény nem hatalmazta fel a minisztert, hogy a rendelet hatályát a már meglévő ebfajtákra kiterjessze.
Az Átv 45/A.§. (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az e törvény (Átv) személyi hatálya alá tartozó természetes személyre , jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre lehet kiróni a bírságot.
Az Átv. és az R. személyi hatályával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV.17) sz. határozatában az alábbiak szerint foglalt állást III. 2.7 pontjában …Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással.
Az Átv módosítás úgy rendelkezik, hogy a tenyésztési hatóság által kiszabott bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el. Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .
Ez a rendelkezés ellentétes 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) rendelkezésével, mely szerint a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon , így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítás abból a szempontból is aggályos , hogy még az Átv. hatálya alá tartozó tenyészállatok esetében is érthetetlen olyan társadalmilag nem veszélyes tevékenység krimianalizálása és szankcióval fenyegetése, mint tenyészállat kiállítás rendezés nem elismert tenyésztő szervezet részéről , figyelemmel arra is, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) Kr. 1.§ (2) a szerint a Kr. hatálya alá tartozik a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat is.
Nehezen magyarázható meg a társadalom tagjai felé, hogy milyen veszélyt jelent a társadalomra , ha magánszemélyek a kedvencként tartott pónilovaik részére szépségversenyt rendeznek, arról nem beszélve, hogy e jogszabály alapján a továbbiakban megtiltható a macska, és egyéb hobbyállat kiállítás is a madárkiállítástól a tengerimalac kiállításig , mert ezen állatok esetében nem is létezik elismert tenyésztő szervezet. Miért kell ilyesmiért 20 millió forint bírsággal fenyegetni békés hobby tevékenységet folytató szervezeteket és miért olyan fontos ez a kérdés az állam számára, hogy tisztességes állampolgárt azzal kell megfenyegetni, hogy földönfutóvá teszik a családjával együtt, csak azért, mert vezet egy nonprofit szervezetet ami kutya, macska, vagy egyéb hobby rendezvényen elbírálja az állampolgár házi kedvencét.
Úgy vélem, hogy ez a jogszabály hatalmas felzúdulást fog kiváltani, nemcsak az ebtartókból, hanem az egyéb kedvtelésből tartott állatok tartóit tömörítő egyesületek tagjaiból is, ami nagyon nem hiányzik egy amúgy is a gazdasági bajok okán feszültségektől terhes országban.
Lényeg, hogy a jelen jogi szabályozás szerint az alapjogokat sértő esetekben az Alkotmánybíróság mondja ki a döntő szót, ezt hívják alkotmányjogi panasznak . Az AB a korábbi álláspontjától el nem térhet azt meg már kimondta, hogy az Átv. személyi hatálya alá csak az elismert tenyésztő szervezetek tartoznak, a tárgyi hatálya alá pedig nem tartoznak azon állatfajok , melyeket a 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatfajok közé sorolt, mely jogszabályról az Alkotmánybíróság kimondta, hogy e jogszabály hatálya alá tartozik a kedvtelésből tartott állatfajok- így nyilvánvalóan a kutya és a macska- tenyésztése, tartása és forgalmazása, így ez a tevékenység nem az Átv. hatálya alá tartozó köztenyésztés.
Csókolom, van kérdés, akinek van tegye fel az Alkotmánybíróságnak.
|
| |
|
[válaszok erre: #19251 #19253 #19268]
|
[előzmény: (19232) kocka123, 2012-04-14 18:10:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17773. Elküldve:
2012-04-15 07:26:01 |
[910.] |
Mielőtt kitör a tömeghisztike
A jogi helyzet a következő:
Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.
A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét
A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)
A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
Közismert, hogy jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
A Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . Ismétlődik a történelem, 2004-ben a növényvédelmi törvényben elrejtve módosították az Átv.-t úgyszintén a kiállítások bírságolhatósága érdekében.
A joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
A normavilágosság követelménye a jogállamiságból eredő jogbiztonság alapján részesül alkotmányos védelemben. A normatartalommal szemben fennálló alkotmányos elvárások a világos és érthető normatartalom,(26/1992. (II.30.)AB határozat., ABH 1992.135., 142.)az önkényes jogértelmezést lehetővé tevő norma alkotmányellenességének megállapíthatósága, (58/1997. (XI.5.) AB határozat,ABH 1997.348.,353.) és a norma végrehajthatósága. (10/2001.(II.12.) AB. határozat, ABH 2001.123.,147-148)
A jogbiztonság alapelve, a jog egésze, egyes részterületei és egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. ( 9/1992. (I.30.) AB határozat ABH 1992.59.65.)
A norma terjedelmére is vonatkozik az egyértelműségi követelmény- azaz, hogy pontosan behatárolható legyen a norma által érintett alanyi kör, illetve a norma által rendezni kívánt életviszony. (58/1997. (XI.5.) AB határozat, ABH 1997. 348.353)
Az alanyi kör szabályozatlansága érdektelen ahhoz képest, hogy az Alkotmánybíróság jogértelmezése kötelező. Alkotmánybíróság pedig a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.3.1. pontjában már megszabta a rendelet alkotmányos értelmezésének tartományát, mikor kimondta, hogy az állam a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, és azt csak az elismert tenyésztő szervezeteken kérheti számon, ugyanakkor nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt állami elismerés nélkül egyesületi formában is el lehessen érni.
A hatóságnak kötelessége ismerni a közigazgatási eljárásról szóló törvényt (Ket) , ami alapján a hatóság tevékenykedni köteles alapelvként már az 1.§ (4) bekezdésében rögzíti, hogy a hatóság köteles gondoskodni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelméről. Ezt az alapelvet sérti, így egyben a jogállamiság alapelvét, az a hatóság amely úgy véli az AB jogértelmezését meg lehet kerülni, vagy annullálni lehet jogszabály alkotással, vagy módosítással.
A Ket. 19.§ (1) szerint a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg, melynek tartalmaznia kell az elsőfokon és néhány kivétellel a másodfokon eljáró szervet. A hatóság köteles saját hatásköreivel, a hatáskörébe tartozó ügyfajták jellegével tisztában lenni, március 15 óta a tenyésztési hatósági feladatkört nem a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal , hanem Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági hatóság látja el. TEGYE FEL A KEZÉT AKI ÚGY GONDOLJA,HOGY A KUTYA AZ ÉLELMISZERLÁNC TAGJA, így az ebtenyésztés biztonsága felett e hatóságnak kell őrködnie. Nem mellékesen az Alkotmánybíróság ezt is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya nem tartozik az élelmiszer láncról szóló törvény hatálya alá. nem.
Az is tény kérdés, hogy az Átv. tárgyi hatálya alá a kutya mint állatfaj nem tartozik nincs is nevesítve az Átv. 2.§-ban. Az is tény, hogy a miniszter az Átv. 49.§ alapján arra kapott felhatalmazást, hogy megalkossa, valamely gazdasági célból tenyészthető ebfajta fajtaelismerésének a rendjét, miképpen azt az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.1 pontjában kifejtette. Az is tény, hogy a 64-es FVMr. a felhatalmazásnak nem felel meg, miután még a fajtaelismerés szót sem tartalmazza, nemhogy a fajtaelismerés rendjét szabályozná, így a hatálya alá tartozó kutyafajta létre sem jöhetett, arra meg a törvény nem hatalmazta fel a minisztert, hogy a rendelet hatályát a már meglévő ebfajtákra kiterjessze.
Az Átv 45/A.§. (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az e törvény (Átv) személyi hatálya alá tartozó természetes személyre , jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre lehet kiróni a bírságot.
Az Átv. és az R. személyi hatályával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV.17) sz. határozatában az alábbiak szerint foglalt állást III. 2.7 pontjában …Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással.
Az Átv módosítás úgy rendelkezik, hogy a tenyésztési hatóság által kiszabott bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el. Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .
Ez a rendelkezés ellentétes 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) rendelkezésével, mely szerint a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon , így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítás abból a szempontból is aggályos , hogy még az Átv. hatálya alá tartozó tenyészállatok esetében is érthetetlen olyan társadalmilag nem veszélyes tevékenység krimianalizálása és szankcióval fenyegetése, mint tenyészállat kiállítás rendezés nem elismert tenyésztő szervezet részéről , figyelemmel arra is, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) Kr. 1.§ (2) a szerint a Kr. hatálya alá tartozik a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat is.
Nehezen magyarázható meg a társadalom tagjai felé, hogy milyen veszélyt jelent a társadalomra , ha magánszemélyek a kedvencként tartott pónilovaik részére szépségversenyt rendeznek, arról nem beszélve, hogy e jogszabály alapján a továbbiakban megtiltható a macska, és egyéb hobbyállat kiállítás is a madárkiállítástól a tengerimalac kiállításig , mert ezen állatok esetében nem is létezik elismert tenyésztő szervezet. Miért kell ilyesmiért 20 millió forint bírsággal fenyegetni békés hobby tevékenységet folytató szervezeteket és miért olyan fontos ez a kérdés az állam számára, hogy tisztességes állampolgárt azzal kell megfenyegetni, hogy földönfutóvá teszik a családjával együtt, csak azért, mert vezet egy nonprofit szervezetet ami kutya, macska, vagy egyéb hobby rendezvényen elbírálja az állampolgár házi kedvencét.
Úgy vélem, hogy ez a jogszabály hatalmas felzúdulást fog kiváltani, nemcsak az ebtartókból, hanem az egyéb kedvtelésből tartott állatok tartóit tömörítő egyesületek tagjaiból is, ami nagyon nem hiányzik egy amúgy is a gazdasági bajok okán feszültségektől terhes országban.
Lényeg, hogy a jelen jogi szabályozás szerint az alapjogokat sértő esetekben az Alkotmánybíróság mondja ki a döntő szót, ezt hívják alkotmányjogi panasznak . Az AB a korábbi álláspontjától el nem térhet azt meg már kimondta, hogy az Átv. személyi hatálya alá csak az elismert tenyésztő szervezetek tartoznak, a tárgyi hatálya alá pedig nem tartoznak azon állatfajok , melyeket a 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatfajok közé sorolt, mely jogszabályról az Alkotmánybíróság kimondta, hogy e jogszabály hatálya alá tartozik a kedvtelésből tartott állatfajok- így nyilvánvalóan a kutya és a macska- tenyésztése, tartása és forgalmazása, így ez a tevékenység nem az Átv. hatálya alá tartozó köztenyésztés.
Csókolom, van kérdés, akinek van tegye fel az Alkotmánybíróságnak.
|
| |
|
[válaszok erre: #17774 #17783 #17792 #17794 #17795]
|
[előzmény: (17771) cookies, 2012-04-14 13:43:18]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12350. Elküldve:
2012-04-14 17:51:55 |
[911.] |
Mielőtt kitör a tömeghisztike
A jogi helyzet a következő:
Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.
A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét
A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)
A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
Közismert, hogy jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
A Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . Ismétlődik a történelem, 2004-ben a növényvédelmi törvényben elrejtve módosították az Átv.-t úgyszintén a kiállítások bírságolhatósága érdekében.
A joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
A normavilágosság követelménye a jogállamiságból eredő jogbiztonság alapján részesül alkotmányos védelemben. A normatartalommal szemben fennálló alkotmányos elvárások a világos és érthető normatartalom,(26/1992. (II.30.)AB határozat., ABH 1992.135., 142.)az önkényes jogértelmezést lehetővé tevő norma alkotmányellenességének megállapíthatósága, (58/1997. (XI.5.) AB határozat,ABH 1997.348.,353.) és a norma végrehajthatósága. (10/2001.(II.12.) AB. határozat, ABH 2001.123.,147-148)
A jogbiztonság alapelve, a jog egésze, egyes részterületei és egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. ( 9/1992. (I.30.) AB határozat ABH 1992.59.65.)
A norma terjedelmére is vonatkozik az egyértelműségi követelmény- azaz, hogy pontosan behatárolható legyen a norma által érintett alanyi kör, illetve a norma által rendezni kívánt életviszony. (58/1997. (XI.5.) AB határozat, ABH 1997. 348.353)
Az alanyi kör szabályozatlansága érdektelen ahhoz képest, hogy az Alkotmánybíróság jogértelmezése kötelező. Alkotmánybíróság pedig a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.3.1. pontjában már megszabta a rendelet alkotmányos értelmezésének tartományát, mikor kimondta, hogy az állam a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, és azt csak az elismert tenyésztő szervezeteken kérheti számon, ugyanakkor nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt állami elismerés nélkül egyesületi formában is el lehessen érni.
A hatóságnak kötelessége ismerni a közigazgatási eljárásról szóló törvényt (Ket) , ami alapján a hatóság tevékenykedni köteles alapelvként már az 1.§ (4) bekezdésében rögzíti, hogy a hatóság köteles gondoskodni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelméről. Ezt az alapelvet sérti, így egyben a jogállamiság alapelvét, az a hatóság amely úgy véli az AB jogértelmezését meg lehet kerülni, vagy annullálni lehet jogszabály alkotással, vagy módosítással.
A Ket. 19.§ (1) szerint a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg, melynek tartalmaznia kell az elsőfokon és néhány kivétellel a másodfokon eljáró szervet. A hatóság köteles saját hatásköreivel, a hatáskörébe tartozó ügyfajták jellegével tisztában lenni, március 15 óta a tenyésztési hatósági feladatkört nem a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal , hanem Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági hatóság látja el. TEGYE FEL A KEZÉT AKI ÚGY GONDOLJA,HOGY A KUTYA AZ ÉLELMISZERLÁNC TAGJA, így az ebtenyésztés biztonsága felett e hatóságnak kell őrködnie. Nem mellékesen az Alkotmánybíróság ezt is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya nem tartozik az élelmiszer láncról szóló törvény hatálya alá. nem.
Az is tény kérdés, hogy az Átv. tárgyi hatálya alá a kutya mint állatfaj nem tartozik nincs is nevesítve az Átv. 2.§-ban. Az is tény, hogy a miniszter az Átv. 49.§ alapján arra kapott felhatalmazást, hogy megalkossa, valamely gazdasági célból tenyészthető ebfajta fajtaelismerésének a rendjét, miképpen azt az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat III.1 pontjában kifejtette. Az is tény, hogy a 64-es FVMr. a felhatalmazásnak nem felel meg, miután még a fajtaelismerés szót sem tartalmazza, nemhogy a fajtaelismerés rendjét szabályozná, így a hatálya alá tartozó kutyafajta létre sem jöhetett, arra meg a törvény nem hatalmazta fel a minisztert, hogy a rendelet hatályát a már meglévő ebfajtákra kiterjessze.
Az Átv 45/A.§. (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az e törvény (Átv) személyi hatálya alá tartozó természetes személyre , jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre lehet kiróni a bírságot.
Az Átv. és az R. személyi hatályával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV.17) sz. határozatában az alábbiak szerint foglalt állást III. 2.7 pontjában …Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással.
Az Átv módosítás úgy rendelkezik, hogy a tenyésztési hatóság által kiszabott bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el. Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .
Ez a rendelkezés ellentétes 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) rendelkezésével, mely szerint a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon , így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítás abból a szempontból is aggályos , hogy még az Átv. hatálya alá tartozó tenyészállatok esetében is érthetetlen olyan társadalmilag nem veszélyes tevékenység krimianalizálása és szankcióval fenyegetése, mint tenyészállat kiállítás rendezés nem elismert tenyésztő szervezet részéről , figyelemmel arra is, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) Kr. 1.§ (2) a szerint a Kr. hatálya alá tartozik a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat is.
Nehezen magyarázható meg a társadalom tagjai felé, hogy milyen veszélyt jelent a társadalomra , ha magánszemélyek a kedvencként tartott pónilovaik részére szépségversenyt rendeznek, arról nem beszélve, hogy e jogszabály alapján a továbbiakban megtiltható a macska, és egyéb hobbyállat kiállítás is a madárkiállítástól a tengerimalac kiállításig , mert ezen állatok esetében nem is létezik elismert tenyésztő szervezet. Miért kell ilyesmiért 20 millió forint bírsággal fenyegetni békés hobby tevékenységet folytató szervezeteket és miért olyan fontos ez a kérdés az állam számára, hogy tisztességes állampolgárt azzal kell megfenyegetni, hogy földönfutóvá teszik a családjával együtt, csak azért, mert vezet egy nonprofit szervezetet ami kutya, macska, vagy egyéb hobby rendezvényen elbírálja az állampolgár házi kedvencét.
Úgy vélem, hogy ez a jogszabály hatalmas felzúdulást fog kiváltani, nemcsak az ebtartókból, hanem az egyéb kedvtelésből tartott állatok tartóit tömörítő egyesületek tagjaiból is, ami nagyon nem hiányzik egy amúgy is a gazdasági bajok okán feszültségektől terhes országban.
Lényeg, hogy a jelen jogi szabályozás szerint az alapjogokat sértő esetekben az Alkotmánybíróság mondja ki a döntő szót, ezt hívják alkotmányjogi panasznak . Az AB a korábbi álláspontjától el nem térhet azt meg már kimondta, hogy az Átv. személyi hatálya alá csak az elismert tenyésztő szervezetek tartoznak, a tárgyi hatálya alá pedig nem tartoznak azon állatfajok , melyeket a 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatfajok közé sorolt, mely jogszabályról az Alkotmánybíróság kimondta, hogy e jogszabály hatálya alá tartozik a kedvtelésből tartott állatfajok- így nyilvánvalóan a kutya és a macska- tenyésztése, tartása és forgalmazása, így ez a tevékenység nem az Átv. hatálya alá tartozó köztenyésztés.
Csókolom, van kérdés, akinek van tegye fel az Alkotmánybíróságnak.
|
| |
|
[válaszok erre: #12351]
|
[előzmény: (12349) Pitkin_, 2012-04-14 15:45:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12342. Elküldve:
2012-04-14 06:05:01 |
[912.] |
Lányok, fijjjuk , ami még nevezni akar első határidőt, ma küldje a nevezést.
|
| |
|
[válaszok erre: #12343]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17751. Elküldve:
2012-04-10 16:34:54 |
[913.] |
Haddicsekedjek. HPO 2-es vizsgát tett az onokám. Menjetek át az ír terrier topicba.
|
| |
|
[válaszok erre: #17753 #17754 #17757]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12274. Elküldve:
2012-04-10 16:33:13 |
[914.] |
Nagy gratula Gyapinak is. (Aki nem tudná, a göndör hajú mesternek ez a kutyás világban jól ismert márkaneve.)
Amúgy Benke András.
|
| |
|
|
[előzmény: (12264) koncsa, 2012-04-10 12:35:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12255. Elküldve:
2012-04-10 07:41:28 |
[915.] |
Hadd helyesbítsek. Az általad említett doktornő kutyájának és a Gyömrői- Valdemár kutyáknak is Corleone Pri Hradskej az apja. A kutya a Gy. V. kennel tulajdona általam került az országba, mert egy hölgy megvette aztán nem tudta mégsem tartani, így helyet keresem neki. A kutya tenyésztője Nagy Attila, aki az én tulajdonomat képező és vérvonalamból származó Ír-Szávitri Tíciánnal fedeztette a kutyáját abból született Corleone anyja. Corleone nagyon jó eredményeket ért el, ha nincs bunda a szlovák Európa kiállításon- visszaneveztek egy korhatáron túli kutyát junior osztályba- akkor Európa győztes is lehetett volna. Mindkét szukától akit élete során fedezett születtek nagyon jó és kevésbé jó utódai, mint minden más kutyának, illetve tenyészpárnak.Az unokák között is vannak nagyon szép és átlagos, meg kevésbé szép utódok is. Ez így van rendjén élő állat esetében. Kinek mi tetszik magánügy, véleményt is nyilváníthat bárki, ezek nem eget rengető dolgok, próbáljuk ne követni az országos trendet, hogy minden kérdésen csak civakodni lehet. Béke Veletek.
|
| |
|
[válaszok erre: #12257]
|
[előzmény: (12240) egy Altruista, 2012-04-08 20:20:54]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12238. Elküldve:
2012-04-08 18:56:50 |
[916.] |
Még nem kívántam szép ünnepeket, igaz én most is dolgozom. Holnap a fiukáknak sok piros tojást kívánok, a lányoknak sok locsolót. 
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12237. Elküldve:
2012-04-08 15:33:26 |
[917.] |
Hát van benne munka rendesen.
|
| |
|
|
[előzmény: (12184) yuma, 2012-04-06 21:00:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12182. Elküldve:
2012-04-06 19:47:17 |
[918.] |
Nagyon bájos teremtés. Nincs róla közeli fejkép?
|
| |
|
[válaszok erre: #12184]
|
[előzmény: (12178) yuma, 2012-04-05 20:34:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 1776. Elküldve:
2012-03-30 19:48:03 |
[919.] |
Kedves Sporttársak!
Az Országos Terrier Klub 2012. május 12.-i CAC -KLUB kiállítására, a mai naptól aktív az online nevezési rendszer:
http://kutyakiallitas.hu/Exhibition.aspx?id=cb75c313-9667-418e-bd52-5b1e468077a9
Akinek nem sikerülne így nevezni, nevezzen hagyományosan az Országos Terrier Klub 1245 Budapest, Pf.:1151 címre, vagy megküldheti nevezését a [email protected] e-mail címre.
Kérem, hogy más címre, vagy fax-ra ne küldjenek nevezést.
Üdvözlettel: Dr.Pozsonyi Anikó
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17734. Elküldve:
2012-03-30 19:47:15 |
[920.] |
Kedves Sporttársak!
Az Országos Terrier Klub 2012. május 12.-i CAC -KLUB kiállítására, a mai naptól aktív az online nevezési rendszer:
http://kutyakiallitas.hu/Exhibition.aspx?id=cb75c313-9667-418e-bd52-5b1e468077a9
Akinek nem sikerülne így nevezni, nevezzen hagyományosan az Országos Terrier Klub 1245 Budapest, Pf.:1151 címre, vagy megküldheti nevezését a [email protected] e-mail címre.
Kérem, hogy más címre, vagy fax-ra ne küldjenek nevezést.
Üdvözlettel: Dr.Pozsonyi Anikó
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12162. Elküldve:
2012-03-30 19:46:59 |
[921.] |
Kedves Sporttársak!
Az Országos Terrier Klub 2012. május 12.-i CAC -KLUB kiállítására, a mai naptól aktív az online nevezési rendszer:
http://kutyakiallitas.hu/Exhibition.aspx?id=cb75c313-9667-418e-bd52-5b1e468077a9
Akinek nem sikerülne így nevezni, nevezzen hagyományosan az Országos Terrier Klub 1245 Budapest, Pf.:1151 címre, vagy megküldheti nevezését a [email protected] e-mail címre.
Kérem, hogy más címre, vagy fax-ra ne küldjenek nevezést.
Üdvözlettel: Dr.Pozsonyi Anikó
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12160. Elküldve:
2012-03-29 07:58:08 |
[922.] |
Minnyár hívom az állatvédőket.
|
| |
|
|
[előzmény: (12158) yuma, 2012-03-28 20:21:01]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12156. Elküldve:
2012-03-28 18:43:55 |
[923.] |
Nem vittem magammal gépet, mert épp nem volt feltöltve, de 5 hét múlva úgyis megyek igazítani, akkor majd csinálok. Akkor már szépen fog zöldelleni a kert is.
|
| |
|
[válaszok erre: #12157]
|
[előzmény: (12155) Pitkin_, 2012-03-28 17:27:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17722. Elküldve:
2012-03-27 21:34:55 |
[924.] |
Részvétem a családnak.
Hogy valami felvidítót is írjak, megnyertem jogerősen is az öreg kutyák perét, akiket a mellételepült szomszédok akartak kipiszkálni.
|
| |
|
|
[előzmény: (17702) Duci, 2012-03-27 10:30:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12154. Elküldve:
2012-03-27 21:33:52 |
[925.] |
Hogy valami felvidítót is írjak, megnyertem jogerősen is az öreg kutyák perét, akiket a mellételepült szomszédok akartak kipiszkálni.
|
| |
|
[válaszok erre: #12155]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
