| Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
18335.  Elküldve:
2012-04-27 17:06:46 |
[877.] |
Igen, de a világon akkor is a legocsmányabb bűn a gyávaság. Nem én mondtam , hanem Bulgakov.
|
| |
|
[válaszok erre: #18336]
|
[előzmény: (18332) Mátyás-Ispán, 2012-04-27 17:00:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18329. Elküldve:
2012-04-27 16:31:16 |
[878.] |
Még mindig fent van a neten a rendelet egyik atyjának az írása. Olvasd el, így született rendeletke, amiről aztán a 47/2008 AB határozat kimondta, hogy 1998. december 31.-től 2004. július 15-ig még törvényi felhatalmazása sem volt. A a törvény pedig arra hatalmazta fel a minisztert, hogy a fajtaelismerés rendjét szabályozza, valamely gazdasági célú eb vonatkozásában.
Ne de mit várhatunk egy olyan jogszabálytól, mely úgy keletkezett, hogy Tímár úr, a Torgyán keze alá dugta Szilveszter napján aláírásra.
A 64-eske alapján tudtommal egy gazdasági haszonkutyát sem ismert el a tenyésztési hatóság, másra meg a törvény nem adott felhatalmazást.
Itt sem tudom, hogy a fentiekből melyik szó az amit sehogy sem lehet megérteni.
Itt a cikk szeressétek:
Ebtenyésztés jogi környezete
Diszkriminációmentes körülményeket teremt a rendelet
Share on facebookShare on emailShare on favorites Share on print| More Sharing Services More
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Bánki Noémi | 2000. február 15.
Megkezdte munkáját az ebtenyésztési tanácsadó testület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, amelynek tiszte - egyebek mellett - értékelni az elismert ebtenyésztő szervezet cím megszerzéséért benyújtott kérelmeket.
A grémium kissé késve állt föl, ám Tímár György országgyűlési képviselő, aki elnöke a testületnek, ötödik sebességre kapcsolt.
- Amióta a rendelet hatályos, a kutyatenyésztésben érintettek rendre értékelik, bírálják a jogszabályt; keresik-kutatják megalkotásának indokait és hátsógondolatait. Miért és milyen körülmények között született a "64-es"?
- Sok-sok vajúdás után, láthatatlan tényezők hátráltatása: az ellenérdekek sokasága ellenére elkészült a jogszabály a rendezett, átlátható viszonyok megteremtése érdekében. Sok állattal foglalkozó profi és privát ember keresett meg, a kusza viszonyokra panaszkodtak.
Utánanéztem, és a tapasztalataim arra késztettek, hogy elgondolkodjak azon, miként lehetne megoldani a problémákat.
- Miért Önhöz fordultak?
- Azért, mert tudták, hogy van kutyám (Astor közismert személyiség volt a parlamentben, az újságokban; ma már csak Timóka, a fekete törpeuszkár és Lexi, az arany-aprikot középuszkár él); tudták, hogy állatszerető vagyok, humanista és moralista. Hamarosan világossá vált számomra, hogy rendeletet lehet alkotni, sőt egyedül ez a forma alkalmas a kutyafronton tapasztalható rendetlenség felszámolására. Segítettem a rendelet szövegének elkészítésében, és Torgyán keze alá dugtam aláírásra december 31-én, hogy legyen még meg '98-ban.
- A rendteremtéshez miként tud hozzájárulni a szabályozás, milyen kézzelfogható eredmények várhatóak?
- Diszkriminációmentes körülményeket teremt, mindenki számára egyenlő lehetőségeket. A jogok és kötelezettségek egyenletes elosztását. Az érdekcsoportok, összefonódások monopóliumának felszámolását. A rendelet alkalmas lesz arra is, hogy a nemzeti imázst ne ronthassák a továbbiakban olyan kutyaegyedek, amelyek külföldre jó papírokkal kerülnek, de még nem is hasonlítanak az adott fajtára. Emellett megold olyan problémákat is, mint a szaporulatok ömlesztett kivitele, a közterhek viselése, a törzskönyv hitelessége. Azt tudja, hogy venni is lehet törzskönyvet? Az újsághirdetések leplezetlenül szólnak erről, de arcátlanságuk nem csak a hirdetőt minősíti. A települési önkormányzatok önkényével is lesz tennivaló, a köztisztaság ügyével és az állatmenhelyek is górcső alá kerülnek.
- Ez oly sok feladat, és oly sok ellenlábast feltételez, hogy szerintem jogos a kétkedésem: végig lehet ezt vinni?
- Engem egyes tenyésztői problémák nem érintenek. Nem is ismerek sokat a tenyésztők közül, és el is zárkózom a személyes kapcsolatépítésektől. Jóllehet, nem akarom gátolni senki anyagi eredményességét, ha betartja a törvényeket. sőt megakadályozom az irigységtől indíttatott beavatkozást. De a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, ha egyén az illető, ha szervezet, ha intézmény.
- A rendelet fél évet adott a tenyésztő szervezeteknek arra, hogy felkészüljenek a végrehajtásra. A minisztérium azonban mintha késlekedett volna felállítani a grémiŰmot, amely elbírálja az elismert ebtenyésztő szervezet címért beadott kérelmeket?
- A rendelet valóban nem kezdett el időben funkcionálni. Az ebtenyésztési tanácsadó testület nem kezdhette meg munkáját, mert tagjait a miniszter ugyan kijelölte, Tamás Károly államtitkár - kinek közvetlen munkatársa, vető Miklós, aki amúgy a MEOE elnökének tanácsadója is - halogatta a kinevezések aláírását. mulasztásos törvénysértésnek voltunk tanúi. Mihelyt érzékeltem, hogy bürokratikus eszközökkel meg akarják akadályozni a rendelet végrehajtását, feljegyzést küldtem a miniszternek. Az iratokat még aznap ellenjegyezték.
- Hol tart a dolog?
- Mint a testület elnöke az első ülésünkön rámutattam az összeférhetetlenségi problémákra, a grémium néhány tagjának bizonytalanná vált a mandátuma. Egyébként pedig a beérkezett 28 pályamunka kézhez juttatását megkezdtük; az anyag óriási, ezért postán nem is tudtuk kiküldeni.
- Ön ismeri az anyagokat?
- Nem, és nem is értek hozzá, értékelni nem az én dolgom.
- Mi akkor az ön feladata?
- A pártatlan jogászé, vagyis azon őrködöm, hogy a jogszabályokat betartsák, és a monopóliumok kialakulását megakadályozzuk. Két segítő áll rendelkezésemre: Lengyel Ferenc a testület titkára, Simon Ibolya a jogtanácsos.
- Azt csak tudja, hogy milyen színvonalú anyagokat kaptak?
- Nem tudom, én magam bele sem lapozok a pályázatokba, nem akarom tudni, hogy alkalmasak-e; értékelni a szakemberek dolga. De azt tudnia kell, már fölvettük a kapcsolatot a belügyi szervekkel, a vámhatósággal, az APEH-hel, az állatorvosi kamarával, a nemzetbiztonsággal. Együttműködnek velünk. Aki nem tesz eleget például a közteherviselés elvárásának, problémája lesz a határon. A törzskönyv nélküli kutyák után pedig dupla közterhet rónak ki.
- Együttműködni van kivel, de vajon partnerek-e az együttműködésben?
- Az intézmények, állami szervezetek mindenképpen.
- Az ebtenyésztő szervezetek?
- Én megőrzöm az objektivitásomat, semmiféle egyesületi rendezvényre nem megyek el, nem állítom ki a kutyáimat a versenyeken, személyi kapcsolatokat nem keresek. Közvetlen munkatársaimnál is összeférhetetlennek tartanám, ha bármely egyesület irányítói feladatát ellátván végeznének munkát a tanácsadó testületben. Mint ahogy az is elfogadhatatlan, hogy valaki részt vesz mondjuk egyik-másik pályázati anyag kimunkálásában, majd mint a grémium tagja, el is bírálja azt.
- Mikor várható "eredményhirdetés" az eddig beérkezett pályázatokról?
- Én sürgetem a munkát, nem tudom pontosan, mennyi időt vesz igénybe, most csináljuk először. Remélem, másfél hónapnál nem többet.
- Tud arról, hogy van-e a nemzetközi visszhangja a szabályozásnak?
- A rendelet az európai szabályozáshoz illeszkedik, a visszhangja csak kedvező lehet. Mi egyébként fölvettük a kapcsolatot a nemzetközi kutyás világszervezettel, az FCI-vel is. Semmilyen korábban kialakult kapcsolatot nem sértünk, és nem akarunk sérteni. Az pedig kézenfekvő, hogy a kapcsolatokat mindenki számára lehetővé kell tenni.
|
| |
|
[válaszok erre: #18334 #18349]
|
[előzmény: (18325) Eyko, 2012-04-27 15:29:40]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18323. Elküldve:
2012-04-27 15:18:03 |
[879.] |
Pontosabban egyesek szeretnék a törvényt így értelmezni, hogy minden állat.
Az Átv. 2.§ azonban így hangzik: "A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére."
146/2011 (XII.02) AB határozat:
"Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység – itt a kutya- és macskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem.
Mondjátok már meg, melyik szó nem érthető?
|
| |
|
[válaszok erre: #18325]
|
[előzmény: (18300) katalán, 2012-04-27 10:27:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18321. Elküldve:
2012-04-27 15:03:52 |
[880.] |
A klubokkal az önállósodási tárgyalásokat le is folytatta, egyre több az önálló klub, nézz bele "a Kutya" szürke mellékletébe.
A már elfogadott tenyésztési szabályokat az ésszerűség keretein belül lásd a MEOE honlapon.
Tudtommal volt magyar fajtás világtalálkozó.
Törzskönyv nélküli kutyaszaporítás mindig lesz, az ellen nem lehet tenni.
A törzskönyv hamisítók ellen, megtettük a feljelentéseket nem volt túl sok bizonyított eset.
A tetoválás megszűnt, jogszabály a chippet teszi kötelezővé.
Mint tudjuk 60 millát lenyúltak az egyesülettől, remélhetőleg alkotmányjogi panaszunk előbb-utóbb eredményre vezet. Addig abból kell gazdálkodni ami van.
Szakbizottságnál ugyanaz a helyzet.
Elnökségi értesítők HIRLEVÉL-ként mennek.
Amúgy a politikusok a választási ígéreteiket szokták ilyen mértékben betartani?
|
| |
|
[válaszok erre: #18322]
|
[előzmény: (18290) Eyko, 2012-04-27 09:34:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18289. Elküldve:
2012-04-27 09:11:17 |
[881.] |
Mélyen tisztelem a parasztokat, most rohanok el otthonról, így nem érek rá részletezni, de én is kertészként azaz földmunkásként kezdtem a pályát és kétkezi fizikai munkásként végeztem az egyetemet. 
|
| |
|
|
[előzmény: (18287) kikinda, 2012-04-27 08:24:27]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18288. Elküldve:
2012-04-27 09:07:42 |
[882.] |
Itt a jogszabály:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200022.KOR&celpara=#xcelparam
A jogszabály neve: 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról( NÉBIH)
E szavakat gondolom nem lehet félreérteni.
33. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2012. március 15-étől NÉBIH néven működik tovább.
A 7.§ 7. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 19-20., 23. és 26. pontjában, 7. §-ának (2)-(5) és (7) bekezdésében, 9. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésének b) pontjában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 16. §-ában, 17. §-ának a)-l) pontjában, 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 18. §-ának (2)-(5) és (7)-(8) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 20. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 21. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 28. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 34. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-ának (2) bekezdésében, 41. §-ában, 42. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1)-(3) bekezdésében, továbbá 46. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki.
Az Átv. 3.§ szerint:
3. § E törvény alkalmazásában
19. Tenyésztési főkönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a keresztezési vagy hibridizációs program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
20.4 Tenyésztési hatóság: az állattenyésztési hatósági feladatok ellátásáért felelős szerv.
21. Tenyésztési program: meghatározott gazdasági cél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.).
26. Törzskönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
27. Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok hiteles gyűjtése, tenyésztési főkönyvben vagy törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése, igazolása és közzététele.
Itt nincs mese, amennyiben az az álláspont érvényesül, hogy a kutya az Átv. hatálya alá tartozó állat, akkor Magyarország hivatalosan deklarálja , hogy az eb nálunk az élelmiszerlánc tagja.
Ez ellen csak addig nyújt védelmet az Alkotmánybíróság 146/2011 (XII.02.) számú határozata ami kimondta, hogy a kutya nem tartozik sem az Átv. sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, amíg a NÉBIH az első bírságot ki nem szabja kutyatenyésztő szervezetre, vagy magánszemélyre
Ez ugyanis már bizonyíték arra, hogy Magyarország élelmiszerként kezeli a kutyát, annak összes várható következményével.
Az nem érdekli ugyanis a világ nagyobb felét, hogy Magyarországon lesz-e FCI jogú kutyázás, ez ugyanis rétegprobléma. Az viszont már mindenkit érint, ha a világ azon részén ahol a kutyaevés némi borzongást kelt a fogyasztók kétszer meggondolja, hogy vásárol-e magyar hústerméket.
És még csak el sem lehet titkolni az esetet, ugyanis a Világkiállítás elmaradását nem lehet suba alatt intézni. Arról ugyanis mintegy 90 országban tudni fognak. Aztán , ha kiderül, hogy mindez azért esett meg, mert Magyarországon a kutyát besorolták az élelmiszerlánc biztonság hatóság felügyelete alá, és az bírságolással lehetetlenítette el a sportkutyázást, na a többit , a normális emberi reakciókat inkább mindenkinek a fantáziájára bízom. Van egy bölcs mondás, aki másnak vermet ás, maga esik bele.
|
| |
|
[válaszok erre: #18290]
|
[előzmény: (18282) katalán, 2012-04-26 22:52:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18281. Elküldve:
2012-04-26 21:05:38 |
[884.] |
Bocsika engem még egyszer sem marasztalt el bíróság. Amúgy ki vagy?
|
| |
|
[válaszok erre: #18287]
|
[előzmény: (18261) kikinda, 2012-04-26 13:51:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18254. Elküldve:
2012-04-26 13:12:46 |
[885.] |
Ha rám célzol én az ügyben támadt 25 perből 24-et megnyertem egy az alkotmánybíróság előtt van, úgyhogy az én jogi tanácsaim hibátlanságát a független bíróságok ítéletei támasztják alá.
A MEOE gyakorlatilag már mindenkivel megegyezett és szerződött kapcsolatban áll, kivéve azokkal akik az elmúlt 10 évben nem megegyezésre törekedtek, hanem a MEOE elpusztítására törekedtek hatósági segítséggel. T
Én még jól emlékszem, hogy a társaság már az alakuló közgyűlésükön is összeveszett, legott két szövetség alakult, aztán mikor az utóbb alakult kapta meg az elismerést akkor némi csetepaté támadt, majd kiegyeztek, de aztán a bajok újjáéledtek. A társaság egyik fele a vezetőség lemondását követelte, a másik fele meg kizárta az elégedetlenkedőket. Így aztán azok megalakították a harmadik szövetséget, ahol működik az a fórum, amit én hivatalból el sem olvasok.
Tudod jogászként elég tapasztalatom van az emberi természetről. Olyan van, hogy a legtoleránsabb ember is összevész valakivel, de, ha valaki körül állandóan kavarog a balhé, ha emberek egy közösségben sem képesek kiegyezni egymással, akkor valszeg azokban van a hiba.
Ott az MKSZ példája. Olyan emberek hozták létre akiket a MEOE még a 80-as években kizárt, kiüldözött. Két évtized csatározás után, amint a MEOE békejobbot nyújtott és elfogadható feltételeket szabott a megegyezéshez az MKSZ megegyezett. Megőrizte a függetlenségét közben. Mondok egy példát. Ha valaki úgy meg lánykérőbe, hogy előbb megveri a reménybeli apóst, megerőszakolja az anyósjelöltet és felgyújtja a házat, utána már hiába mondja, hogy voltaképpen csak a kedves lányuk kezét jött megkérni, ez a viselkedés nem fog eredményre vezetni. Főképpen, ha a vőlegény famíliájáról is az a hír járja, hogy amikor nem másokat piszkálnak akkor egymást ölik szűk családi körben. Az ilyesmit nem szívesen engedi be senki a családjába, mert ez a viselkedés nem szalonképes.
|
| |
|
[válaszok erre: #18261]
|
[előzmény: (18244) kikinda, 2012-04-26 12:37:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18248. Elküldve:
2012-04-26 12:57:11 |
[886.] |
Persze, mindent lehet jobban és szakszerűbben is csinálni. De itt azt kell szem előtt tartani, hogy AHHOZ KÉPEST, hogy immár 14 éve ezt az egyesületet el akarták seperni a föld színéről és nem akármilyen hatalom, milyen eredményeket ért el.
Egyik oldalról a Legfőbb Ügyészség, a másikon a Minisztérium szorított minket . Az egyik jogilag, a másik anyagilag akart ellehetetleníteni. Lehet, hogy a kutyások ebből nem sokat érzékeltek, de napi csatákat vívtunk, ha a naplómat egyszer közkézre adom abból kiolvasható, hogy a hatalom összehangoltan támadta a MEOE-t. Az egyik nap a minisztérium, másnap az ügyészség. Mire bebizonyítottam, hogy a jogszabály alapján nem tartozunk a rendelet hatálya alá, egyszerűen módosítottak rajta egyet. 9.5 év múlva döntött a javunkra az Alkotmánybíróság. Van fogalmad arról, hogy az alatt a 9.5 év alatt mit éltem meg és mellettem mit élt meg a MEOE aktuális vezetősége. Próbáltuk kímélni a tagságot mindettől. A Fővárosi Ítélőtábla egyik ítéletében benne van, hogy mindez elvonta az egyesület idejét energiáját az alapszabályszerű célok megvalósításától. Ha a kívülálló bíróság belátta a lényeget, a tagságnak is meg kellene látnia azt, hogy itt egy évtizede a túlélésre volt kénytelen az egyesület vezetősége koncentrálni. Hogy lett volna energiánk a jobbításra?
Az is csoda, hogy ez az egyesület anyagilag is kivéreztetve egyáltalán megtudta rendezni az Európa Kiállítást. Csoda, hogy nincsenek súlyos működési zavarok.
És tudod, hogy én miért nem adom fel olyan körülmények között, hogy közben az idegösszeomlás szélén vagyok, mert a testvérem már olyan állapotban van, hogy a kemózását is felfüggesztették.
Azért, mert, ha a polgár engedi, hogy az egyik alapvető jogát korlátozzák, akkor jön a másik. Idéztem pár hozzászólással arrébb, hogy mindez már a rákosi időszakban és a hitleri Németországban is megesett. Ezt nem szabad hagyni, ugyanis nem az FCI törzskönyv itt a tét, hanem egyezményes jogot nem lehet sérteni, sem jogszabály alkotással, sem máshogy. Amennyiben az AB döntése, illetve jogerős ítélet ellenére jogszabály változtatással annulálható egy szerzett jog akkor a jogállamiság alapelve dől meg. És ma nekem, holnap neked. Gondold végig. A Legfelsőbb Bíróság a 75 milliós ügyben a hatalom javára döntött alapvető jogok ellenében, és közösségi jogra alapozott ítéletet változtatott meg azzal az indokolással , hogy a törvénytelen rendelkezés még hatályban volt, mikor az áldozatot megbírságolták, tehát jár a jogalkotási törvénytelenséget elkövető minisztériumnak az áldozat vagyona. Ugyanez történt most a bírósággal is, közte azokkal a bírókkal is akik ezt az ítéletet hozták, már aki betöltötte a 62. életévét. Visszamenőleges hatállyal úgy döntöttek róluk, hogy mehetnek 62 évesen nyugdíjba. Nincs apelláta a jogsértés idején ezt írja elő az alaptörvény, lehet, hogy később a közösségi jogra tekintettel megváltoztatják, de azon akit nyugdíjba küldtek ez már nem segít.
Úgyhogy mindenki ki van téve hasonlóknak. A jogbiztonság sértése olyan mint a szervezetben a rák. Nincs olyan, hogy csak egy kicsit vagy rákos, most még csak valamelyik nem létfontosságú szervedet támadja, ha abból nem vágják ki időben a rákos sejteket azok elterjednek és megölik az egész szervezetet, de még a lelket is, meg a környezetedben élőkét is.
Mondok végszónak három idézetet. Ezekkel én teljesen egyetértek.
A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.
Edmund Burke
*
Sokszor felteszem a kérdést, hogy ha lenne hatalmam, hülye lennék-e én is.
Para-Kovács Imre
*
Van egy pillanat, amikor minden ember, aki nem hozza meg a tiltakozás áldozatát, bűnrészes lesz egy gaztettben.
Márai Sándor
|
| |
|
[válaszok erre: #18266 #18268]
|
[előzmény: (18243) Krausz Győzőné, 2012-04-26 12:15:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18236. Elküldve:
2012-04-26 11:14:05 |
[887.] |
Persze rájuk is. A dísztyúkosok, meg a tengerimalacosok, meg a dísznyulasok meg egyéb olyan hobbyállat ami ehető nagyobb veszélyben van, mint a kutya, amit végül is ítéletek, meg AB döntés véd, meg az állatvédelmi törvény róla meg a macskáról kimondja, hogy nem lehet étkezési célból leölni, de ezen állatok vonatkozásában nincs védelem. És diszkriminálni sem lehet, hogy a kutya az élelmiszerlánchoz tartozik a dísztyúk viszont nem.
|
| |
|
|
[előzmény: (18234) Stella Blue, 2012-04-26 11:05:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18235. Elküldve:
2012-04-26 11:09:59 |
[888.] |
A tiédet biztos, mert, ha jól értem Te állami papírt szeretnél olyat ami garantálja, hogy az általad tenyésztett eb alkalmas élelmiszernek. Ennek már most sincs akadálya, csinálj agár elismert szervezetet, aztán tenyésszetek élelmiszercélú adarakat nem követsz el vele törvénysértést, csak ne itthon öljétek le, mert az az állatvédelmi törvénybe ütközik. Csak gondold végig, mert az agár nem nagyon fog elkelni az élelmiszer piacon, legfeljebb csontlevesnek jó, a combja meg túl inas tovább kell majd sütni, mint a pulykát úgyhogy nem gazdaságos. A többieké akik FCI papírt akarnak, meg sportkutyázni azoknak ez továbbra is biztosított lesz ugyanis az államigazgatási határozatok-az azonnal végrehajthatók is- bíróság előtt megtámadhatók, a bíróságokra pedig kötelező az AB jogértelmezése.
|
| |
|
[válaszok erre: #18237]
|
[előzmény: (18232) Justice For All, 2012-04-26 10:45:57]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18233. Elküldve:
2012-04-26 10:59:26 |
[889.] |
Ez nem joghézag. A joghézag azt jelenti, hogy valamit a jog szabályozatlanul hagy. Itt effektíve a jogszabály azt állítja-mármint az élelmiszerlánc biztonsági hatóság jogértelmezése szerint-, hogy a kutya az Átv. hatálya alá tartozó állat. Azaz neki joga van ezen állatfaj vonatkozásában azt állítani, hogy ezen állatfaj felett ő a tenyésztési hatóság, olyan néven,hogy élelmiszerlánc biztonsági hatóság. A közigazgatási törvény szerint a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg, e szerv hatáskörébe az élelmiszerlánc biztonságának garantálása tartozik más nem. Úgyhogy nincs itt szó semmi joghézagról, amennyiben ez az álláspont érvényesül, akkor a kutya a magyar élelmiszerlánc része itt nincs mese. Lehet magyarázni a bizonyítványt a tények, tények. A tények pedig azok, hogy itten jogerős ítélet és AB határozat ellenére , ha a hatósági álláspont érvényesül akkor bizonyított, hogy az állam kizárólagosan közfeladatként szabályozta az ebtenyésztést, a kutya az élelmiszerlánc része, amit az Alaptörvény alapján kidumálni sem lehet, mert az alaptörvény XX cikk szerint közfeladatnak csak az élelmiszer célú állattenyésztés minősül. Ha a magyar állam úgy döntött, hogy megszünteti az egyesülési formában nem közfeladatként végzett ebtenyésztést akkor az Alaptörvényből levezethetően azt jelenti, hogy az eb kizárólag gazdasági haszonállat, tenyésztését az Átv. rendezi, és mivel az a hatóság felügyeli, melyet az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény végrehajtására kormányrendeleti szinten hoztak létre nincs mit rizsázni, az ügylet jogilag alátámasztott. Ez pedig azt jelenti, hogy az eb kedvtelésből történő tenyésztése betiltva csak az élelmiszercélú ebtenyésztés engedélyezett. Tessék megcáfolni, aki tud, lehet dumálni, hogy gazdasági cél a sport és szabadidő tevékenység is, de ez nem jön be ugyanis ezt a tevékenységet nem az élelmiszerlánc biztonsági hatóságnak kell hitelesíteni. Ez a hatóság csak a gazdasági célból, ezen belül az élelmiszer célból történő állatok tenyésztését, törzskönyvezését jogosult hitelesíteni és garantálni, hogy a fogyasztás biztonságos.
|
| |
|
[válaszok erre: #18234 #18239 #18243]
|
[előzmény: (18230) Krausz Győzőné, 2012-04-26 09:41:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18231. Elküldve:
2012-04-26 10:36:46 |
[890.] |
A származási igazolás is közhiteles , pontosan a törzskönyvvel azonos adatokat kell tartalmaznia. Nem véletlen, hogy a MEOE a sajátjára odaírta, hogy államilag nem elismert. Azt, hogy ki vállal garanciát az abban foglalt adatok valódiságáért a közokirat kiadmányán fel kell tüntetni. Amennyiben a kiadmányon ez nem szerepel, akkor az az irat nem felel meg a közokirat kritériumainak, amellett miért is akarná egy jogállam eltitkolni azt amit törvényekben fennen kihirdetett??? Itt nem lehet ezt a dolgot eltitkolni, ugyanis a 22/2012 (II.29.) kormányrendelet és az Átv., valamint módosításai a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek, azokban pedig benne van, hogy az elismert törzskönyveket a tenyésztési hatóság hitelesíti. Ha tehát május 15.-után az első olyan állami törzskönyv kiadmányaként kiadott származási igazolással találkozom, melyen nem szerepel, hogy ki hitelesítette azt, természetesen azonnal megteszem a szükséges jogi lépéseket, mert a közokiratnak a valós tényeket tükröznie kell. Ugyanis nem lehet átvágni a vevőt, hogy az úgy vegyen jóhiszeműen egy kutyát itt Magyarországon, hogy ne legyen tisztában azzal, hogy a papírjával mit kezdhet. Tudnia kell, hogy azt az FCI nem fogadja be, tehát ennek ki kell tűnnie a papírról. Ki kell tűnnie, hogy a garanciát érte a magyar élelmiszer-biztonsági hatóság vállalta, tehát oda mehet reklamálni, ha megtévesztették és a vásárlás után derül ki, hogy arra jó, hogy megegye, vagy otthon szeretgesse, másra nem. Lesznek itten láncperek. A vevő a tenyésztőt perli majd hibás teljesítésért, ha a kutya a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan lesz, a tenyésztő meg majd a tenyésztő szervezetet, meg a tenyésztési hatóságot, hogy miért nem adtak neki olyan papírt ami alapján a kutya alkalmas rendeltetésszerű használatra. Márpedig az FCI által elismert ebfajtáknál az a helyzet, hogy a rendeltetésszerű használathoz hozzá tartozik egy olyan törzskönyv, ami alapján a kutyát a világ mintegy 80 országában be lehet fogadtatni az FCI törzskönyvbe, illetve el lehet vinni FCI rendezvényre. Erre rendeltettek ezen ebfajták, nem arra, hogy élelmiszerként hasznosuljanak. A magyar állam pedig, ha jogszabályt változtat akkor köteles a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat tiszteletben tartani, azaz köteles gondoskodni arról, hogy az állami törzskönyves FCI által elismert ebfajta továbbra is alkalmas legyen rendeltetészerű használatra. Csakhogy itt a gebasz, mert én még élénken emlékszem arra, mikor az egyik elismerésre vágyó szervezet vezetője, égre emelt szemekkel monta, hogy hát az államtitkár úr- aki már sehol sincs-aszonta, hogy a Torgyán miniszter úr- aki már úgyszintén sehol sincs- futárt küld az FCI-hez, ami okán az FCI szalutál és kirúgja az alapító tagját. Mint tudjuk ez nem jött be Torgyánnak 1989-ben, aztán nem jött be dr. Németh Imrének sem aki 2004-ben perrel fenyegette az FCI-t, hasonlóképp nem jött be az FCI-vel való kapcsolatfelvétel Gráf miniszter úrnak sem. Apropó tudja valaki, hol vannak most ezek a négyhatalmú urak.
Mit gondoltok mit fog szólni az FCI amint kipattan, hogy kihirdetett jogszabályok által bizonyítottan Magyarországon megteremtődött annak lehetősége, hogy FCI által elismert ebfajtát e joghelyek alapján élelmiszerként lehet hasznosítani. Hogy Magyarországon az élelmiszerlánc biztonsági hatóság hitelesíti azokat a törzskönyveket, melyeket azok az elismert tenyésztő szervezetek vezetnek, melyeket eddig három miniszter akart rájuk tukmálni a MEOE helyett. Ezek után kapkodni fog értük az FCI, hiszen más sem hiányzik a világszervezetnek, hogy rávetüljön a gyanú árnyéka, hogy köze van valami olyan magyar állami ebtenyésztéshez, aminek hitelességét az élelmiszerbiztonsági hatóság garantálja. Ezen érdemes egy kicsit elmélkedni.
|
| |
|
[válaszok erre: #18232]
|
[előzmény: (18227) Eyko, 2012-04-26 09:13:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18226. Elküldve:
2012-04-26 09:02:35 |
[891.] |
Nem is olyan vicces, ugyanis végiggondoltam és arra jutottam , hogy az élelmiszercélú kutya tenyésztésének jogi alapjai a jogszabály módosításával megteremtődtek.
Elmondom mit álmodtam ma éjjel:
Van a 64-es ami a gazdasági célú állattenyésztésről szóló törvény végrehajtási rendelete. Az Átv hatályba lépésekor a miniszteri indokolása a törvénynek az volt:"a szabályok megfogalmazásával a kiváló, nagy termelőképességű gazdasági fajták, hibridek megőrzését, fenntartását, fejlesztését szolgálja. Az állati termék előállításból élők életformaként, mindennapi megélhetést biztosító tevékenységként végzik munkájukat. Az ágazat megítélésében nem elhanyagolható, hogy termékei mással nem helyettesíthető, alapvető élelmiszerek"
Az Átv. 3.§ 7. szerint."Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás."
A 64-es arra hatalmazta fel a miniszter, hogy a gazdasági célból tenyésztett eb fajtaelismerésének rendjét szabályozza, így akár az élelmiszercélú eb tenyésztését is szabályozhatja a rendelet, elég a 64-est módosítani, módosításban pedig nincs hiány nálunk. Amúgy pedig még módosítani sem kell, köztudott, hogy egyes kínai ebfajtákat eredetileg étkezési célra tenyésztették, de látunk még ma is horror fotókat kibelezett chow-chow-okról.
Ez természetesen hatalmas felzúdulást keltene a kutyatenyésztők érdekvédelmi szervezeteiben, lásd MEOE, MKSZ stb., de ezek tevékenységét ugyebár most megbénítjuk az Átv. módosítással, még azt a sokmilliárd forint adóbevételt sem bánjuk, amitől az állam elesik, ha a sportkutyázás megszűnik.
Mindeközben március 15 óta a tenyésztési hatóságot úgy hívják nemzeti ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI hatóság. Ez a szerv ismer el új állatfajokat ,fajtákat és tenyésztő szervezeteket. Ez a szerv HITELESÍTI a tevékenységüket és törzskönyvüket, tehát nem kérdés, hogy olyan kutyák fognak Magyarországon születni, melyek törzskönyvén szerepelnie kell, hogy a nemzeti élelmiszer-lánc biztonsági hatóság hitelesítette. E szavakat pedig nem lehet sem félreérteni, sem félremagyarázni ez azt jelenti, hogy a termék biztonsággal emberi fogyasztásra alkalmas.
Magyarországon az állatvédelmi törvény tiltja a kutyák élelmiszer célú leölését, de a tenyésztését nem. Tehát nem követ el a tenyésztő és a kereskedő sem törvénysértést, ha az élelmiszerlánc biztonsági hatóság által hitelesített törzskönyvű kutyákat bármely kereskedelmi tevékenység körébe olyan országban értékesíti, ahol törvény az eb élelmiszercélú leölését nem tiltja. Az pedig megakadályozhatatlan , hogy a leölt kutyákat olyan országokban ahol az ebhús fogyasztása megengedett, emberi fogyasztásra felhasználják. A forgalmazó biztonsága garantált, hiszen bizonyítani tudja, hogy a kutya Magyarországról származik, a magyar jogszabályok szerint a kutya haszonállat, tenyésztését az élelmiszerlánc biztonsági hatóság felügyeli. Közokirattal tudja bizonyítani,hogy az eb származási helye Magyarország , mert a az állami törzskönyv közokirat. Ha az ebhús mégiscsak pl. borsóka gazdás-aki nem tudná ez a galandféreg petéje- és galandféreg fertőzést kap az ebhús fogyasztója, vagy más baja támad belőle, akkor ott lesz a forgalmazó kezében a magyar állami törzskönyv, hogy ennek az ebnek a tenyésztési folyamatát a magyar élelmiszerlánc biztonsági hatóság felügyelte. Arról a botrányról már nem is beszélve, ha kipattan, hogy Magyarország jogi szabályozásával kiskaput nyitott az élelmiszercélú ebtenyésztésnek. Lehet majd magyarázni, hogy nem is így gondolták, kit fog ez érdekelni a kulturált világban. Néhány hónapja még Vörös Zsuzsa Bobtailjának világsikere miatt, meg a várható Világkiállítás miatt ünnepelte a világ Magyarországot, két hónap múlva ezzel lesz tele a világsajtó, mert ahogy én kiszúrtam a joghézagot, úgy más is észrevette már . Úgyhogy ne viháncolj, mert a Te gondosan nevelt sheltikédet is megvehetik, ha állami törzskönyvet válassz és aztán , hogy ellenőrzöd az útját, hogy aki megvette kinek fogja továbbértékesíteni?
|
| |
|
[válaszok erre: #18227 #18230]
|
[előzmény: (18222) Feebee, 2012-04-25 21:47:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18215. Elküldve:
2012-04-25 15:43:31 |
[892.] |
Az, hogy államilag nem elismert ügyvédi tanácsra lett odaírva, hogy jól megkülönböztethető legyen az államitól. Ugyanis az Átv. szerinti törzskönyv kritériumai a következők:
3.§ 26. Törzskönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett — a tenyésztési hatóság által hitelesített — közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
Mármost csupa móka és kacagás lesz , mikor május 15 után az államilag hitelesített ebtörzskönyvön kötelezően rá kell tenni , hogy hitelesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc -biztonsági Hivatal. A víz nem mossa le Magyarországról, hogy itten a kutya az élelmiszerlánc tagja. Már látom is amint a Négy Mancs, 100 helyen égeti Magyarországot, hogy íme a bizonyság, itten kutyát esznek.
|
| |
|
[válaszok erre: #18222]
|
[előzmény: (18214) Justice For All, 2012-04-25 13:27:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 18179. Elküldve:
2012-04-25 01:00:35 |
[893.] |
Érdekes újdonság amit mondasz.
Én ugyanis azt olvastam a Ptk 61. § (1)-ben ,hogy Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
No már most én azt olvastam a MEOE Alapszabályában , (2) Az Egyesület cél szerinti tevékenysége:
-Az egyesületi tagok által tenyésztett ebfajták FCI kompatíbilis tenyésztési alapelveinek kidolgozása, programjának elkészítése, végrehajtása.
- az ebek FCI által elismert, az állam által nem hitelesített törzskönyvének fajtánkénti vezetése és működtetése
- együttműködés a MEOE-t, mint az FCI jogok magyarországi kizárólagos letéteményesét elismerő hazai ebtenyésztő valamint más szakmai szervezetekkel és külföldi klubokkal,
- magyar kutyafajták tenyésztésének támogatása,
- kynologiai tudományos tevékenység és kutatás,
- kynologiai jellegű nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kynológiai kulturális tevékenység
- kynologiai kulturális örökség megóvása,
- természetvédelem, állatvédelem,
- környezetvédelem,
- kynologiai jellegű sportrendezvények szervezése és tartása, -
- kutyák küllemének, munka- és sportteljesítményeinek elbírálását és megítélését szolgáló rendezvények tartása.
- kynologiai tanfolyamok, előadások megszervezése
- kynologiai tárgyú folyóiratok és könyvek, kiadványok megjelentetése,
- az Egyesület feladatainak ellátása érdekében az Alapszabályban meghatározott módon és terjedelemben szervezeti egységek, bizottságok létrehozása,
- állategészségügyi tevékenység,
- állatvédő szervezetek támogatása
Továbbá az olvastam az Alaptörvényben, hogy az egyesüléshez való jog még mindig alapjog, melynek lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Valamint azt is olvastam, hogy a magyar jogrendszer részévé vált közösségi jogot a magyar állam szeretve tiszteli és magáévá teszi, így a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát is amire az új civil törvény hivatkozik. Úgyhogy bejegyzett társadalmi szervezet törvényesen végezheti alapszabályszerű tevékenységét.
Aki már nem emlékszik , azt emlékeztetem,hogy a MEOE megismételt perében az ügyészi kereset éppen arról szólt, hogy a bíróság kényszerítse a MEOE-t arra, hogy törölje alapszabályából a kiállítást és a törzskönyvezést, mert amíg az benne van, addig annak végzése törvényes. Mint tudjuk erre mondta az LB a végén , hogy a MEOE jogosult alapszabályának megfelelő tevékenységet folytatni.
Úgyhogy felettébb veszélyes vizeken evez, aki úgy próbálná értelmezni, az ÁTV-t jogerős ítélet és AB határozatok ellenében, hogy azzal civil szervezet bírósági ítélet szerint törvényes és alapszabályszerű tevékenységét lehet korlátozni.
Ugyanis ez túlmutatna két tanulságos eseten:
Idézet Bíró András „100 év elé..című könyvéből:
MMagyarországon a személyi kultusz éveiben, több, mint hetvenezer társadalmi szervezetet feloszlattak, a MEOE is áldozatul esett a társadalmi "átalakításnak". Néhány évig az egyesületi néven szereplő "Ebtenyésztők "helyébe "kutyatenyésztők" megnevezést iktatott a hatóság. Dr. Szelényi Károly, Dr. Kubinszky Ernő, Puy Aladár, dr. Anghy Csaba és mások testületi fellépésének köszönhetően 1961. március 26-tól kezdődően visszakapta nevét és ezzel jogfolytonosságát. A II. világháború befejezését követően ezzel a névváltoztatási aktussal volt lehetőség arra, hogy a MEOE ismét megkeresse az FCI brüsszeli központját. A tárgyalások 1960-ban megkezdődtek és csaknem másfél év után 1962-ben megegyezés született a felvétel-visszavétel- a jogfolytonosság helyreállításáról. Ez az FCI Helsinkiben tartott közgyűlésén történt. "
Van még ennél rondább eset is , ezt az Ombudsman OBH 3072/2007. számú jelentésében leltem.
"1935-ben egy kivétellel valamennyi németországi ebtenyésztő egyesületet feloszlatták, dokumentumaikat és törzskönyveiket át kellett adniuk az egyetlenként fennmaradó egyesületnek."
Ugye nem kell emlékeztetnem senkit milyen államforma volt 1935-ben Németországban.
Úgy tetszenek gondolni, hogy egy demokratikus EU tag jogállamban a fenti eseteket fogják követendő példának tekinteni, tetézve azzal, hogy még csak nem is feloszlatják az egyesületet, "csak" megbüntetik , ha törvényes és alapszabályszerű tevékenységét végzi? Mindezt azok után, hogy az előző kurzus még legalább megpróbálta a törvényesség látszatát keltve bírósági úton feloszlatni, illetve ellehetetleníteni az ország legrégibb civil szervezetét.
Szerintetek a jelenlegi kurzus akar ekkora támadási felületet adni saját maga ellen, ráadásul a nagy semmiért, mert ezen a történeten a jelenleg hatalmon lévők semmit sem nyernek, viszont az államkassza milliárdokat veszít. A hatalomban lévőknek nem bót maga ellen hergelni egy rakás amúgy politikával nem foglalkozó embert, akik még közpénzt sem kérnek a tevékenységükhöz így nem sok vizet zavarnak, addig, míg nem lépnek a lábukra annyira, hogy megzavarják a hétvégi szórakozásukat. Arról már nem is beszélve, hogy szerintetek örülni fognak azok a szállodák és vendéglátók, ahol már lefoglalták a helyeket a világkiállításra jelentkezők? Örülni fognak ezek az amúgy nagy pénzű és itthon és külföldön is befolyásos kapcsolatokkal rendelkező emberek, ha rontják az üzletüket,? Nem fog hiányozni a kasszából, most, hogy lassan már füstadó is lesz, az a néhány milliárd, amit a sportkutyázásból befolyó bevétel jelent. Tudod a serlegesek, a kokárdások , a területet bérbeadók a kiállítási kellékeket gyártók, forgalmazók , és az idegenforgalommal foglalkozók adóznak a bevételük után és nem is keveset. Gondoljátok, hogy a magyar állami rendezvényekre özönleni fognak a jelentkezők, meg sorban állás lesz az állami törzskönyvre? Gondolkodni szoktatok-e az ötlet gyakorlati megvalósításán, mert az kevés, hogy valamit jogszabályba iktatunk, annak működnie is kéne és az a helyzet, hogy jogszabályt csak létező társadalmi igényre érdemes gyártani, különben nem működik az istennek sem. Csak úgy emlékeztetnélek a dérrel-durral meghozott pitbulltörvényre, amit aztán az AB megsemmisített, mert senki nem definiálta, hogy mi is az a pitbull. Viszont kutyaviadalok sajnos még most is vannak utolérhetetlenül. Megvan az ebadóra a jogszabály, csak nem működik, mert az önkormányzatok rájöttek, hogy nincs apparátus a beszedésére. Lehet ijesztgetni az azonnali végrehajthatósággal, ugyanis a bíróságnak azt is jogában van felfüggeszteni és akkor a behajtott pénzt -ha ugyan vn annyi a bankszámlán- vissza kell utalni. Juj , de ijesztő, hogy a civiltörvényt sértegetve a magánszemélyt megfenyegetjük, hogy majd rajta hajtják be, ha az egyesületnek nincs elég pénze. És, ha nincs a zsebében akkor honnan hajtják be, adósok börtönébe viszik? Majd járni fog a NÉBIH kommandó, mint a 15.000 ebtenyésztőhöz? Ilyen gazdag ország ez, hogy ráér minderre? Nem kellene felébredni, és megnézni, hogy nem lóg-e a kéz a bilibe?
|
| |
|
[válaszok erre: #18192]
|
[előzmény: (18176) Slaughter, 2012-04-24 23:32:54]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12382. Elküldve:
2012-04-21 06:57:46 |
[894.] |
40 éve mikor kezdtem írekkel foglalkozni voltak ilyen méretű kutyák, igaz annál a 3X aranykoszorús mestertenyésztőnél, aki szalámivéggel etette a kutyáit, a spájzban és a fürdőkád lábához kötve tartotta őket és egészen közeli rokonokat pároztatott. Az utolsó generáció már nem is hasonlított az ír terrierhez.Amúgy az egészséges példányok akkor is 47-49 cm magasak voltak.A legnagyobb általam ismert pld 52 cm volt, az már juj, de nagynak minősült. Amúgy az én nagyanyám olyan 148 cm lehetett, anyám 150 én 154 cm vagyok , a nővérem 158. Az unokatestvéreim akik anyám úgyszintén 150 cm körüli ikertestvérének a gyerekei Kanadában élnek. Az unokabátyám olyan 168 cm, a két fia viszont 180 cm körüli. Az emberek testmagassága is nő generációról, generációra, lehet, hogy a kajának és a környezetnek is köze van a dologhoz. Nem kéne ezzel a méret dologgal annyit foglalkozni. Lényeg, hogy jó legyen az összbenyomás, az arányok, az idegrendszer, a szőrzet és egészséges legyen az eb.
|
| |
|
[válaszok erre: #12383 #12385]
|
[előzmény: (12380) yuma, 2012-04-20 08:53:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12377. Elküldve:
2012-04-20 08:15:28 |
[895.] |
2. rész:
JOGI MAGYARÁZAT
A napok óta tartó rémhírterjesztésnek és hisztériakeltésnek szeretnénk véget vetni azzal, hogy a jogi helyzetről és lépéseinkről tájékoztatjuk a tagságot. A tájékoztatás a továbbiakban folyamatos lesz.
A módszer nem új, hiszen az alatt az évtized alatt, mióta a Vidékfejlesztési Minisztérium, melyet tárgyidőben Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívtak, egyes lobbykörök nyomására megalkotta a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet (Fvmr.) .
Évek óta hallgatjuk a „MEOE-nak most aztán vége” jellegű magabiztos nyilatkozatokat, miközben a MEOE az ellene, vagy általa indított perek nagyjából 99 %.-át megnyerte és még lezáratlan az egyesületet legsúlyosabban érintő per, mely megítélt 75 millió forintot az FVM részére egy olyan jogszabály alapján, melynek hatálya alá a MEOE az Alkotmánybíróság jogértelmezését figyelembe véve sosem tartozott. Ez az ügy alkotmányjogi panaszként jelenleg is elbírálásra vár.
A MEOE jogkövető és törvénytisztelő szervezet, elvünk, hogy jogi ügyeink rendezését az arra illetékes hatóságoktól , legfőképp a független bíróságoktól várjuk. Nem kívánunk rémhírterjesztőkkel polémiát folytatni, most sem ezt tesszük, hanem a tényeket közöljük, a tagságnak megadva a lehetőséget, hogy jogilag alátámasztott hírekből tájékozódjanak.
A mostani felbolydulásnak az oka, hogy a Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . (1.sz. melléklet)
Hasonló eset történt 2004-ben. Akkor a növényvédelmi törvény módosításában elrejtve
terjesztette az FVM a Parlament elé azt az Átv módosítást, ami alapján a MEOE ellen a feloszlatási és a bírságolási pereket indították, melyek közül a feloszlatási pert és az MGSZH által kirótt mintegy 150 millió forint bírságot kiszabó határozatok megsemmisítése iránt indult pert a MEOE az alkotmánybírósági jogértelmezésre tekintettel megnyerte. Erről szeretnek megfeledkezni azok, akik csak a 75 millió forintot megítélő ítéletet emlegetik, elfelejtkezve arról, hogy annak elbírálásakor az AB határozat még nem létezett.
Leszögezzük, hogy a jogállamiság alapja a jogbiztonság, ezen belül a normavilágosság és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok tiszteletben tartása, továbbá a jogerős ítéletek, az Alkotmánybíróság döntése és a közösségi jog által is garantált egyesüléshez való jog tiszteletben tartása. Ezekkel kapcsolatos jogelveket 2.sz. mellékletként csatoljuk azok számára, akik azokat részletesen is el szeretnék olvasni. Jelen ügy tárgya szempontjából különös relevanciával bír, hogy a jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Két jogerős bírósági – Fővárosi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság és, két alkotmánybírósági ítéletet mondta ki, hogy a MEOE, mint civil szervezet nem tartozik sem az Átv. sem az FVMr. személyi hatálya alá, ugyanakkor 2010-től már az is egyértelművé vált, hogy a kutya nem tartozik az Átv. tárgyi hatálya alá, mert az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII.02.) számú határozatában ezt külön is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya sem az Átv. sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008 évi törvény hatálya alá nem tartozik, tenyésztése, tartása, forgalmazása az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1989 évi XXVIII. törvény végrehajtási rendeleteként megalkotott 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
Azt is vizsgálta a 47/2008 (IV. 17.) számú AB határozat, hogy mire terjedt ki az FVM miniszter törvényi felhatalmazása és arra a megállapításra jutott, hogy a miniszter a törvény tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági célból tenyésztett állatfaj „fajtaelismerésének „rendjét” szabályozhatja, továbbá a tenyésztő szervezetkénti elismerés, annak felfüggesztése, illetve visszavonása rendjét. Miután az FVMr, a fajtaelismerés rendjét egyáltalán nem szabályozza, Magyarországon nem létezik a rendelet hatálya alá tartozó fajtaelismerésben részesített eb, de az AB határozat azt is egyértelművé tette, III. 2.7 pontjában hogy „…Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással. Ezek a rendelkezések az egyesülési szabadság garanciái.
Mindebből egyértelmű, hogy az Átv. személyi hatálya alá az Átv 3.§ . 23.24. 25. pont által nevesített elismert tenyésztő szervezetek , illetve tenyésztő vállalkozások tartoznak, tárgyi hatálya alá pedig a gazdasági haszonállatok tartoznak.
Három évvel a jogerős ítéletek és az Alkotmánybíróság döntése után a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely szervet március 15 óta Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) neveznek, megkérdőjelezve az Átv. személyi hatályát is magában foglaló ítéleteket és ismét jogot formált a MEOE zaklatására.
Az egyik ügyben bejelentette ellenőrzési szándékát az Átv. 17.§.-ra hivatkozva, majd mikor a MEOE felvilágosította, hogy a hivatkozott joghely alapján az elismert tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét jogosult ellenőrizni, az ellenőrzés elmaradt, majd a hatóság „ellenőrzés akadályozása” címen egymillió ft. bírságot szabott ki, melyet azóta már fel is függesztett, az ügy a Fővárosi Törvényszék előtt van.
Néhány hét múlva a civiltörvényben előírt tilalom ellenére a hatóság a MEOE tagjainak és jogi személy tagjainak listáját követelte, az ügy szintén bíróság előtt van ugyanis a tagsági viszony különösen védett adat, kiadását törvény tiltja
Ilyen előzmények után került a Parlament elé az Átv. módosítás, ami nem felel meg a normavilágosság elvének, ugyanis a joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
Amennyiben a hatóság a MEOE ellen próbálná a jogszabályt alkalmazni, ez a lépés nem elsősorban a MEOE-t, hanem a
jogállamiság elvét sértené .
Ugyanis példátlan lenne, ha kiderülne, hogy Magyarországon jogszabály változtatással jogerős bírósági ítélet által kimondott törvényes tevékenységet lehet betiltani. Ez nemcsak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelme elvének nem felel meg, hanem közérdeket is sért, ugyanis jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik (ABH 1992, 59, 65—66.).
Úgyszintén a jogállamiságot veszélyeztetné az Átv. módosítás civiltörvényt sértő alkalmazása. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon, így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítása, mely szerint „ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel” a civiltörvénybe ütközik.
Az Alaptörvény XX. úgy rendelkezik, hogy az állampolgároknak joguk van a testi és lelki egészséghez, ezzel kapcsolatban az Alaptörvény csak egy tenyésztési tevékenységet emel ki, tiltva a genetikailag módosított élőlények élelmiszerkénti hasznosulását. Ennélfogva közfeladatként az Alaptörvény csak ezt az egy tevékenységet szabályozza. A jogszabályoknak az alaptörvénnyel harmonizálniuk kell. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény végrehajtási rendeleteként azért született meg az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012 (II.29.) kormányrendelet, hogy a tenyésztési hatóság azon állatfajok tenyésztésének biztonságát garantálja, melyek az élelmiszerlánchoz tartoznak. Ezért az Átv. nem használható fel arra, hogy a tenyésztési hatóság a kutyatenyésztőket és más kedvtelésből tartott állatok tenyésztőit, illetve civil szervezeteket zaklasson.
Ugyanis e jogszabály olyan értelmezése, melyet most egyes körök ujjongva ünnepelnek nemcsak a MEOE-t, hanem más hobbyállat tenyésztő egyesület is ugyanúgy érintene, mint a MEOE-t..
A kedvtelésből tartott állatok tartói és tenyésztői a 41/2010.(II. 26.) kormányrendelet alapján homogén csoportot alkotnak. Abból nem lehet diszkriminatív módon kiemelni a csoport egyik tagját a kutyatenyésztőket, mert, ha rájuk vonatkoztatható volna az Átv. módosítás, akkor ugyanezt a rendelkezést alkalmazni kellene a csoport más tagjaira is. Ez pedig hatalmas felzúdulást okozna, miután Magyarországon számtalan hobbyállat tenyésztő civil szervezet működik egyik sem elismert tenyésztő szervezet. Azaz május 15-től az Átv. módosítás alapján ők sem folytathatnának sem törzskönyvezési, sem kiállítási tevékenységet ( pl. a macskások).
Amennyiben viszont a tenyésztési hatóság az Átv. módosítás alapján csak a kutyatenyésztő egyesületeket óhajtaná az Átv. hatálya alá tartozónak tekinteni azzal azt bizonyítaná, hogy a hatóság egy embercsoportot diszkriminál, hátrányosan megkülönböztet.
A hatóság eljárásának szabályait tartalmazó a közigazgatási eljárás szabályait tartalmazó törvény alapelvként rögzíti az alábbiakat:
Ket. 1. § (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Valószínűsíthető, hogy az intézmények felelős vezetőinek nincs tudomásul arról, hogy egyes körök még nem tudni , mely hatóságok vagy hatósági személyek esetleges bátorítására „értelmezik” a jogot a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokkal és a jogállamiság alapelveivel ellenkező tartalommal.
Az tény kérdés, hogy a VM miniszter, a fő állatorvos és a NÉBIH elnöke egységesen úgy nyilatkozott a NÉBIH , mint hatóság feladata az egészséges élelemhez való alkotmányos jog érvényesítése. (3.sz. melléklet) Ide pedig nem sorolható a kutya és a macska, mely állatfajok étkezési célú leölését eleve törvény tiltja, így tenyésztéséhez, tartásához ,forgalmazásához az élelmiszerlánc hatóságnak semmi köze.
A rémhírek és a hivatali visszaélésre irányuló esetleges szándék ellen legjobb védekezés a nyilvánosság, így javasoljuk a tagságnak, hogy jelen hírlevelünket és további hírleveleinket széles körben, így a facebookon is terjesszék.
Bp. 2012-04-18 Tisztelettel:
Dr. Pozsonyi Anikó
a MEOE jogtanácsosa
1.számú melléklet
6. Az állattenyésztésről szóló 1993 . évi CXIV. törvény módosítása
6. §
(1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV . törvény (a továbbiakban : Átv.) 45 . §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép :
Jogkövetkezmények
45 . § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
a) jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése ;
b)jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;
c) a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6 hónap időtartamra;
d) e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása ;
e) szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének el őírása, az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történ ő használatának, hímivar úállat fedeztetésre történő használatának megtiltása ;
f) az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása ;
g) a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése ;
h) állattenyésztési bírság kiszabása .
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak ."
(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki :
14
„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre . jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely
a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi ;
b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki ;
c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez ,tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt ,vagy származási igazolást állít ki ;
d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének ne mtesz eleget;
e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;
fi a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére , származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel ően vezeti ;
g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz ;
h) az apaállat-használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi ;
i) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelel ő adatot szolgáltat , illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza ;
j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz ;
k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít .
(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy
esetében 300 000 Ft-ig terjedhet . A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli .
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét .
(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy
veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet .
(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni .
(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérté s következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni .
(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által el ő írt intézkedés
végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.
(8) A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon
megtámadható .
15
(9) A bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali
végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhet ő el.
(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre
kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .
(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak min ősül
(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele . A befolyt bírság kizárólag
szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és
működtetésére, ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel ."
2.sz. melléklet
Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.
A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét
A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)
A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
A jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem.
Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
3.sz. melléklet
Aktuális hazai hírek
Új hivatal: NÉBIH
mmgonline.hu
Hajtun György
2012.03.23., péntek, 07:49
A március 15-én megalakult NÉBIH, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal a „Termőföldtől az asztalig” ellenőrzi az élelmiszereket. A hatóság a Mezőgazdasági Szak igazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal összeolvadásával jött létre, s miután szélesebb a tevékenységi köre, mint a korábbi két szervezetnek, új névvel, új logóval, új stratégiával végzi a munkáját.
A tárca elsődleges célja, hogy egészséges magyar élelmiszer kerüljön a hazai fogyasztók asztalára, ennek érdekében hozta létre a kockázatelemzésen alapuló, az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó új hatósági szervezetet, amelynek éves költségvetése 10 milliárd forint. A két hivatal egységesítésével hatékonyabb szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt eredményez, és növeli az eredményes séget, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az új hivatal az élelmiszerellátás útjának vizsgálatával is ellenőrzi az élelmiszereket. Magyar ország élelmiszerekből export képes, a hazai piac visszaszerzése, illetve a kivitelben rejlő lehetőségek kihasználása az élel miszer-gazdaság alapvető törekvése, ahogyan az élelmiszerlánc rövidítése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővítése.
A két hivatal összeolvadásával a kockázatelemzés minden eleme egy helyre került, hangsúlyozta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, főállatorvos. Az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos veszélyforrást rejt. Az élelmiszerlánc védelmének leghatékonyabb eszköze a megelőzés, a lánc-szemléletű vizsgálat és a kockázatelemzésen alapuló rendszer kiépítése.
Az új, megerősített hivatal egységes adatgyűjtési, -nyilvántartási, -elemzési és informatikai rendszer kiépítésével, egységes adatbázis kialakításával szolgálja az élelmiszer-biztonságot. Az új hivatal biztonságos, szélesebb körű működéséhez módosítani kell a jelenlegi törvényeket, amelyet az Országgyűlés várhatóan még ebben a hónapban elfogad. A központi ellenőrzési stábok, és az ún. „gyors hadtestek” hatékonyan bevethetők: még inkább számolni kell majd a be nem jelentett ellenőrzésekre. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a megelőzés. A NÉBIH szorosan együttműködik a különböző hatóságokkal, az ÁNTSZ-szel és a fogyasztóvédelemmel, azok feladatait jogszabály határolja el.
A létrejött hivatal létszáma 188 fő, amely várhatóan már nem változik. A januárban elbocsátott körülbelül hatvan ember más alapon kötött munkaszerződéssel dolgozik tovább, így a fajtakísérletek folytatódnak, a laboratóriumi rendszer nem csorbul. Az átalakított felügyeleti díjrendszer sokkal igazságosabb teherelosztást jelent a gazdálkodóknak.
Az új hatóság felépítésében, arculatában és szemléletében is új, mondta Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke. A logójukban megjelenő grafikai elemek – szántóföld, termések és haszonállat – tükrözik a jelmondat tartalmát: „A termőföldtől az asztalig” ellenőrzött élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak. Az ügyfélbarát szervezet kialakítása felé tett első lépés, hogy a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a Facebook közösségi oldalon is elérhető, a zöld vonalon (06)-(80)- 263-244) pedig névtelenül is várják a fogyasztók bejelentéseit.
|
| |
|
|
[előzmény: (12376) Szávitri, 2012-04-20 08:14:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12376. Elküldve:
2012-04-20 08:14:19 |
[896.] |
Csak két részben tudom berakni. Terjesszétek.
Tisztelt MEOE tagok, kedves kutyás barátaim!
Hasonlóan a 2008-as Európa-kiállítást megelőző évhez, egyesületünk ellenlábasai mindent
elkövetnek annak érdekében, hogy a 2013-as évi budapesti világkiállítás megrendezését
megakadályozzák.
Jóhiszemű, a kinológiától távol álló politikusokat megtévesztve és megnyerve romboló
tevékenységüknek, elérték hogy 2012 május 15.-étől életbe lép egy törvény módosítás, amely teljes mértékben kiszakíthatja a magyar kutyázást, a MEOE-t, a nemzetközi „véráramból”, leállíthatja az FCI származási lapok kiadását, illetve betilthatja az FCI rendezvények megtartását Magyarországon.
Jómagam és a MEOE elnöksége nevében tájékoztatok minden tagunkat, hogy hatékony lépéseket tettünk a 113 éves MEOE helyzetének stabilizálására. Mi másképp értelmezzük a törvényben leírtakat, mint a felelőtlenül kinológiai pánikot keltő ellenlábasaink.
A felmerülő jogi problémák megoldására, egyesületünk jogtanácsosa Dr. Pozsonyi Anikó mellett felkértem egy jogorvoslatban és jogharmonizációban jártas irodát. Velük karöltve azon dolgozunk, hogy május 15.-e után is a MEOE, mint az FCI magyarországi tagja, töretlenül végezhesse az FCI által rárótt feladatokat.
2012.május 15.-éig változatlan formában működik úgy a központi iroda, mint a hétvégi rendezvényeink. Május 15.-e utáni lehetőségeinkről, illetve teendőinkről folyamatosan tájékoztatást nyújtok egyesületünk honlapján.
Kérem tagságunk türelmét és kitartását, igérem mindent megteszek a folyamatos működés
érdekében, ugyanúgy ahogy tették ezt elődeim is az elmúlt 13 évben, amióta a „64-es rendelet” nyomorítja a magyar kinológiát.
Részletes jogértelmezést olvashatnak egyesületünk jogtanácsosa tollából a továbbiakban.
Sporttársi üdvözlettel,
Korózs András
a MEOE elnöke
Budapest, 2012.04.19.
|
| |
|
[válaszok erre: #12377]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17865. Elküldve:
2012-04-20 08:10:54 |
[897.] |
A HÍRLEVÉL folytatását kihagytad. Pótolom.
JOGI MAGYARÁZAT
A napok óta tartó rémhírterjesztésnek és hisztériakeltésnek szeretnénk véget vetni azzal, hogy a jogi helyzetről és lépéseinkről tájékoztatjuk a tagságot. A tájékoztatás a továbbiakban folyamatos lesz.
A módszer nem új, hiszen az alatt az évtized alatt, mióta a Vidékfejlesztési Minisztérium, melyet tárgyidőben Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívtak, egyes lobbykörök nyomására megalkotta a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet (Fvmr.) .
Évek óta hallgatjuk a „MEOE-nak most aztán vége” jellegű magabiztos nyilatkozatokat, miközben a MEOE az ellene, vagy általa indított perek nagyjából 99 %.-át megnyerte és még lezáratlan az egyesületet legsúlyosabban érintő per, mely megítélt 75 millió forintot az FVM részére egy olyan jogszabály alapján, melynek hatálya alá a MEOE az Alkotmánybíróság jogértelmezését figyelembe véve sosem tartozott. Ez az ügy alkotmányjogi panaszként jelenleg is elbírálásra vár.
A MEOE jogkövető és törvénytisztelő szervezet, elvünk, hogy jogi ügyeink rendezését az arra illetékes hatóságoktól , legfőképp a független bíróságoktól várjuk. Nem kívánunk rémhírterjesztőkkel polémiát folytatni, most sem ezt tesszük, hanem a tényeket közöljük, a tagságnak megadva a lehetőséget, hogy jogilag alátámasztott hírekből tájékozódjanak.
A mostani felbolydulásnak az oka, hogy a Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . (1.sz. melléklet)
Hasonló eset történt 2004-ben. Akkor a növényvédelmi törvény módosításában elrejtve
terjesztette az FVM a Parlament elé azt az Átv módosítást, ami alapján a MEOE ellen a feloszlatási és a bírságolási pereket indították, melyek közül a feloszlatási pert és az MGSZH által kirótt mintegy 150 millió forint bírságot kiszabó határozatok megsemmisítése iránt indult pert a MEOE az alkotmánybírósági jogértelmezésre tekintettel megnyerte. Erről szeretnek megfeledkezni azok, akik csak a 75 millió forintot megítélő ítéletet emlegetik, elfelejtkezve arról, hogy annak elbírálásakor az AB határozat még nem létezett.
Leszögezzük, hogy a jogállamiság alapja a jogbiztonság, ezen belül a normavilágosság és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok tiszteletben tartása, továbbá a jogerős ítéletek, az Alkotmánybíróság döntése és a közösségi jog által is garantált egyesüléshez való jog tiszteletben tartása. Ezekkel kapcsolatos jogelveket 2.sz. mellékletként csatoljuk azok számára, akik azokat részletesen is el szeretnék olvasni. Jelen ügy tárgya szempontjából különös relevanciával bír, hogy a jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Két jogerős bírósági – Fővárosi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság és, két alkotmánybírósági ítéletet mondta ki, hogy a MEOE, mint civil szervezet nem tartozik sem az Átv. sem az FVMr. személyi hatálya alá, ugyanakkor 2010-től már az is egyértelművé vált, hogy a kutya nem tartozik az Átv. tárgyi hatálya alá, mert az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII.02.) számú határozatában ezt külön is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya sem az Átv. sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008 évi törvény hatálya alá nem tartozik, tenyésztése, tartása, forgalmazása az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1989 évi XXVIII. törvény végrehajtási rendeleteként megalkotott 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
Azt is vizsgálta a 47/2008 (IV. 17.) számú AB határozat, hogy mire terjedt ki az FVM miniszter törvényi felhatalmazása és arra a megállapításra jutott, hogy a miniszter a törvény tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági célból tenyésztett állatfaj „fajtaelismerésének „rendjét” szabályozhatja, továbbá a tenyésztő szervezetkénti elismerés, annak felfüggesztése, illetve visszavonása rendjét. Miután az FVMr, a fajtaelismerés rendjét egyáltalán nem szabályozza, Magyarországon nem létezik a rendelet hatálya alá tartozó fajtaelismerésben részesített eb, de az AB határozat azt is egyértelművé tette, III. 2.7 pontjában hogy „…Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással. Ezek a rendelkezések az egyesülési szabadság garanciái.
Mindebből egyértelmű, hogy az Átv. személyi hatálya alá az Átv 3.§ . 23.24. 25. pont által nevesített elismert tenyésztő szervezetek , illetve tenyésztő vállalkozások tartoznak, tárgyi hatálya alá pedig a gazdasági haszonállatok tartoznak.
Három évvel a jogerős ítéletek és az Alkotmánybíróság döntése után a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely szervet március 15 óta Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) neveznek, megkérdőjelezve az Átv. személyi hatályát is magában foglaló ítéleteket és ismét jogot formált a MEOE zaklatására.
Az egyik ügyben bejelentette ellenőrzési szándékát az Átv. 17.§.-ra hivatkozva, majd mikor a MEOE felvilágosította, hogy a hivatkozott joghely alapján az elismert tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét jogosult ellenőrizni, az ellenőrzés elmaradt, majd a hatóság „ellenőrzés akadályozása” címen egymillió ft. bírságot szabott ki, melyet azóta már fel is függesztett, az ügy a Fővárosi Törvényszék előtt van.
Néhány hét múlva a civiltörvényben előírt tilalom ellenére a hatóság a MEOE tagjainak és jogi személy tagjainak listáját követelte, az ügy szintén bíróság előtt van ugyanis a tagsági viszony különösen védett adat, kiadását törvény tiltja
Ilyen előzmények után került a Parlament elé az Átv. módosítás, ami nem felel meg a normavilágosság elvének, ugyanis a joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
Amennyiben a hatóság a MEOE ellen próbálná a jogszabályt alkalmazni, ez a lépés nem elsősorban a MEOE-t, hanem a
jogállamiság elvét sértené .
Ugyanis példátlan lenne, ha kiderülne, hogy Magyarországon jogszabály változtatással jogerős bírósági ítélet által kimondott törvényes tevékenységet lehet betiltani. Ez nemcsak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelme elvének nem felel meg, hanem közérdeket is sért, ugyanis jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik (ABH 1992, 59, 65—66.).
Úgyszintén a jogállamiságot veszélyeztetné az Átv. módosítás civiltörvényt sértő alkalmazása. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon, így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítása, mely szerint „ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel” a civiltörvénybe ütközik.
Az Alaptörvény XX. úgy rendelkezik, hogy az állampolgároknak joguk van a testi és lelki egészséghez, ezzel kapcsolatban az Alaptörvény csak egy tenyésztési tevékenységet emel ki, tiltva a genetikailag módosított élőlények élelmiszerkénti hasznosulását. Ennélfogva közfeladatként az Alaptörvény csak ezt az egy tevékenységet szabályozza. A jogszabályoknak az alaptörvénnyel harmonizálniuk kell. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény végrehajtási rendeleteként azért született meg az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012 (II.29.) kormányrendelet, hogy a tenyésztési hatóság azon állatfajok tenyésztésének biztonságát garantálja, melyek az élelmiszerlánchoz tartoznak. Ezért az Átv. nem használható fel arra, hogy a tenyésztési hatóság a kutyatenyésztőket és más kedvtelésből tartott állatok tenyésztőit, illetve civil szervezeteket zaklasson.
Ugyanis e jogszabály olyan értelmezése, melyet most egyes körök ujjongva ünnepelnek nemcsak a MEOE-t, hanem más hobbyállat tenyésztő egyesület is ugyanúgy érintene, mint a MEOE-t..
A kedvtelésből tartott állatok tartói és tenyésztői a 41/2010.(II. 26.) kormányrendelet alapján homogén csoportot alkotnak. Abból nem lehet diszkriminatív módon kiemelni a csoport egyik tagját a kutyatenyésztőket, mert, ha rájuk vonatkoztatható volna az Átv. módosítás, akkor ugyanezt a rendelkezést alkalmazni kellene a csoport más tagjaira is. Ez pedig hatalmas felzúdulást okozna, miután Magyarországon számtalan hobbyállat tenyésztő civil szervezet működik egyik sem elismert tenyésztő szervezet. Azaz május 15-től az Átv. módosítás alapján ők sem folytathatnának sem törzskönyvezési, sem kiállítási tevékenységet ( pl. a macskások).
Amennyiben viszont a tenyésztési hatóság az Átv. módosítás alapján csak a kutyatenyésztő egyesületeket óhajtaná az Átv. hatálya alá tartozónak tekinteni azzal azt bizonyítaná, hogy a hatóság egy embercsoportot diszkriminál, hátrányosan megkülönböztet.
A hatóság eljárásának szabályait tartalmazó a közigazgatási eljárás szabályait tartalmazó törvény alapelvként rögzíti az alábbiakat:
Ket. 1. § (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Valószínűsíthető, hogy az intézmények felelős vezetőinek nincs tudomásul arról, hogy egyes körök még nem tudni , mely hatóságok vagy hatósági személyek esetleges bátorítására „értelmezik” a jogot a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokkal és a jogállamiság alapelveivel ellenkező tartalommal.
Az tény kérdés, hogy a VM miniszter, a fő állatorvos és a NÉBIH elnöke egységesen úgy nyilatkozott a NÉBIH , mint hatóság feladata az egészséges élelemhez való alkotmányos jog érvényesítése. (3.sz. melléklet) Ide pedig nem sorolható a kutya és a macska, mely állatfajok étkezési célú leölését eleve törvény tiltja, így tenyésztéséhez, tartásához ,forgalmazásához az élelmiszerlánc hatóságnak semmi köze.
A rémhírek és a hivatali visszaélésre irányuló esetleges szándék ellen legjobb védekezés a nyilvánosság, így javasoljuk a tagságnak, hogy jelen hírlevelünket és további hírleveleinket széles körben, így a facebookon is terjesszék.
Bp. 2012-04-18 Tisztelettel:
Dr. Pozsonyi Anikó
a MEOE jogtanácsosa
1.számú melléklet
6. Az állattenyésztésről szóló 1993 . évi CXIV. törvény módosítása
6. §
(1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV . törvény (a továbbiakban : Átv.) 45 . §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép :
Jogkövetkezmények
45 . § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
a) jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése ;
b)jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;
c) a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6 hónap időtartamra;
d) e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása ;
e) szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének el őírása, az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történ ő használatának, hímivar úállat fedeztetésre történő használatának megtiltása ;
f) az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása ;
g) a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése ;
h) állattenyésztési bírság kiszabása .
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak ."
(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki :
14
„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre . jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely
a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi ;
b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki ;
c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez ,tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt ,vagy származási igazolást állít ki ;
d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének ne mtesz eleget;
e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;
fi a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére , származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel ően vezeti ;
g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz ;
h) az apaállat-használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi ;
i) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelel ő adatot szolgáltat , illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza ;
j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz ;
k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít .
(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy
esetében 300 000 Ft-ig terjedhet . A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli .
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét .
(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy
veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet .
(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni .
(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérté s következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni .
(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által el ő írt intézkedés
végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.
(8) A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon
megtámadható .
15
(9) A bírságot I5 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali
végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhet ő el.
(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre
kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel .
(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak min ősül
(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele . A befolyt bírság kizárólag
szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és
működtetésére, ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel ."
2.sz. melléklet
Az Alaptörvény Alapvetés fejezet B) cikk (1) garantálja jogállamiságot, ami magában foglalja a jogbiztonságot, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének alapelvét.
A 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozat szerint a jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, teljesedésbe ment, vagy egyébként lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását. Ellenkező esetben minden jogszabály változás a jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával járna. A jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással , sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság több általános jogelv érvényesülésének követelményét rögzítette a közösségi jogban, így többek között a jogbiztonság elvét
A jogbiztonság elve alapján jogszabályoknak világosaknak kell lenniük, alkalmazásuk az érintettek számára kiszámítható kell legyen . (Case C-325/91. France v. Gomission (1993) ECR I.3283)
A jogbiztonság kiterjed a szerzett jogok védelmére. Az Európai Bíróság elismerte magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy a tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
A jogerős ítéletek kimondták, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége törvényes, nem sérti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, de az állattenyésztésről szóló törvényt, illetőleg annak végrehajtására alkotott FVMr.-t sem.
Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai ennélfogva sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem vitathatók, ennek az elvnek a megsértése közösségi jogot sértene. Ezen túl az Alkotmánybíróság a 47/2008 (IV. 17.) számú határozatában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ezeket csak az államilag elismert szervezeteken kérheti számon, miközben nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni. A 146/2011 (XII.02) számú AB határozat kimondta , hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem pedig az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá, mert az ebtartás,ebtenyésztés és forgalmazás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
3.sz. melléklet
Aktuális hazai hírek
Új hivatal: NÉBIH
mmgonline.hu
Hajtun György
2012.03.23., péntek, 07:49
A március 15-én megalakult NÉBIH, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal a „Termőföldtől az asztalig” ellenőrzi az élelmiszereket. A hatóság a Mezőgazdasági Szak igazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal összeolvadásával jött létre, s miután szélesebb a tevékenységi köre, mint a korábbi két szervezetnek, új névvel, új logóval, új stratégiával végzi a munkáját.
A tárca elsődleges célja, hogy egészséges magyar élelmiszer kerüljön a hazai fogyasztók asztalára, ennek érdekében hozta létre a kockázatelemzésen alapuló, az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó új hatósági szervezetet, amelynek éves költségvetése 10 milliárd forint. A két hivatal egységesítésével hatékonyabb szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt eredményez, és növeli az eredményes séget, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az új hivatal az élelmiszerellátás útjának vizsgálatával is ellenőrzi az élelmiszereket. Magyar ország élelmiszerekből export képes, a hazai piac visszaszerzése, illetve a kivitelben rejlő lehetőségek kihasználása az élel miszer-gazdaság alapvető törekvése, ahogyan az élelmiszerlánc rövidítése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővítése.
A két hivatal összeolvadásával a kockázatelemzés minden eleme egy helyre került, hangsúlyozta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, főállatorvos. Az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos veszélyforrást rejt. Az élelmiszerlánc védelmének leghatékonyabb eszköze a megelőzés, a lánc-szemléletű vizsgálat és a kockázatelemzésen alapuló rendszer kiépítése.
Az új, megerősített hivatal egységes adatgyűjtési, -nyilvántartási, -elemzési és informatikai rendszer kiépítésével, egységes adatbázis kialakításával szolgálja az élelmiszer-biztonságot. Az új hivatal biztonságos, szélesebb körű működéséhez módosítani kell a jelenlegi törvényeket, amelyet az Országgyűlés várhatóan még ebben a hónapban elfogad. A központi ellenőrzési stábok, és az ún. „gyors hadtestek” hatékonyan bevethetők: még inkább számolni kell majd a be nem jelentett ellenőrzésekre. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a megelőzés. A NÉBIH szorosan együttműködik a különböző hatóságokkal, az ÁNTSZ-szel és a fogyasztóvédelemmel, azok feladatait jogszabály határolja el.
A létrejött hivatal létszáma 188 fő, amely várhatóan már nem változik. A januárban elbocsátott körülbelül hatvan ember más alapon kötött munkaszerződéssel dolgozik tovább, így a fajtakísérletek folytatódnak, a laboratóriumi rendszer nem csorbul. Az átalakított felügyeleti díjrendszer sokkal igazságosabb teherelosztást jelent a gazdálkodóknak.
Az új hatóság felépítésében, arculatában és szemléletében is új, mondta Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke. A logójukban megjelenő grafikai elemek – szántóföld, termések és haszonállat – tükrözik a jelmondat tartalmát: „A termőföldtől az asztalig” ellenőrzött élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak. Az ügyfélbarát szervezet kialakítása felé tett első lépés, hogy a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a Facebook közösségi oldalon is elérhető, a zöld vonalon (06)-(80)- 263-244) pedig névtelenül is várják a fogyasztók bejelentéseit.
|
| |
|
[válaszok erre: #17866]
|
[előzmény: (17864) B.Pista, 2012-04-20 06:53:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17806. Elküldve:
2012-04-16 21:12:21 |
[898.] |
Azért, mert az LB úgy döntött, hogy miután az utóbb törvényi felhatalmazás hiánya okán megsemmisített rendelkezés 2006-ban a bírság kiszabásakor még hatályban volt jár a jogalkotási törvénytelenséget elkövető minisztériumnak a jogsértés áldozata vagyona. Más kérdés, hogy az ügy nem lezárt, alkotmányjogi panaszként az AB előtt van, ugyanis ilyen esetben az AB megtiltja az elbíráláskor már hatályon kívül helyezett jogszabály alkalmazását és perújítást lehet kérni. Más kérdés, hogy két héttel később a másik LB tanács kimondta, hogy az AB jogértelmezése kötelező, így a MEOE nem tartozott 2006-ban sem az Átv. és az R. hatálya alá. Egyébiránt nemrég Kecskeméten volt egy jogászgyűlés, ahol a Kúriaelnök úgy nyilatkozott, hogy szorosan együtt kíván működni az Alkotmánybírósággal az egész jogásztábor őszinte örömére. Ebből ugyanis mindenki profitálni fog.
|
| |
|
[válaszok erre: #17807]
|
[előzmény: (17805) Kisbán, 2012-04-16 20:01:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17803. Elküldve:
2012-04-16 19:39:39 |
[899.] |
Az MGSZH március 15.-én megszűnt, helyette Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági hatóság van (NÉBIH) .
Amúgy még abban sem vagyok biztos, hogy a NÉBIH elnöke tud mindarról, amit az állattenyésztési igazgatóság művel.
Gyanítom nem ugyanis a minap az alábbi cikket olvastam a neten.
Aktuális hazai hírek
Új hivatal: NÉBIH
mmgonline.hu
Hajtun György
2012.03.23., péntek, 07:49
A március 15-én megalakult NÉBIH, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal a „Termőföldtől az asztalig” ellenőrzi az élelmiszereket.
A hatóság a Mezőgazdasági Szak igazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal összeolvadásával jött létre, s miután szélesebb a tevékenységi köre, mint a korábbi két szervezetnek, új névvel, új logóval, új stratégiával végzi a munkáját.
A tárca elsődleges célja, hogy egészséges magyar élelmiszer kerüljön a hazai fogyasztók asztalára, ennek érdekében hozta létre a kockázatelemzésen alapuló, az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó új hatósági szervezetet, amelynek éves költségvetése 10 milliárd forint. A két hivatal egységesítésével hatékonyabb szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt eredményez, és növeli az eredményességet, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az új hivatal az élelmiszerellátás útjának vizsgálatával is ellenőrzi az élelmiszereket. Magyarország élelmiszerekből export képes, a hazai piac visszaszerzése, illetve a kivitelben rejlő lehetőségek kihasználása az élelmiszer-gazdaság alapvető törekvése, ahogyan az élelmiszerlánc rövidítése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővítése.
A két hivatal összeolvadásával a kockázatelemzés minden eleme egy helyre került, hangsúlyozta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, főállatorvos. Az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos veszélyforrást rejt. Az élelmiszerlánc védelmének leghatékonyabb eszköze a megelőzés, a lánc-szemléletű vizsgálat és a kockázatelemzésen alapuló rendszer kiépítése.
Az új, megerősített hivatal egységes adatgyűjtési, -nyilvántartási, -elemzési és informatikai rendszer kiépítésével, egységes adatbázis kialakításával szolgálja az élelmiszer-biztonságot. Az új hivatal biztonságos, szélesebb körű működéséhez módosítani kell a jelenlegi törvényeket, amelyet az Országgyűlés várhatóan még ebben a hónapban elfogad. A központi ellenőrzési stábok, és az ún. „gyors hadtestek” hatékonyan bevethetők: még inkább számolni kell majd a be nem jelentett ellenőrzésekre. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a megelőzés. A NÉBIH szorosan együttműködik a különböző hatóságokkal, az ÁNTSZ-szel és a fogyasztóvédelemmel, azok feladatait jogszabály határolja el.
A létrejött hivatal létszáma 188 fő, amely várhatóan már nem változik. A januárban elbocsátott körülbelül hatvan ember más alapon kötött munkaszerződéssel dolgozik tovább, így a fajtakísérletek folytatódnak, a laboratóriumi rendszer nem csorbul. Az átalakított felügyeleti díjrendszer sokkal igazságosabb teherelosztást jelent a gazdálkodóknak.
Az új hatóság felépítésében, arculatában és szemléletében is új, mondta Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke. A logójukban megjelenő grafikai elemek – szántóföld, termések és haszonállat – tükrözik a jelmondat tartalmát: „A termőföldtől az asztalig” ellenőrzött élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak. Az ügyfélbarát szervezet kialakítása felé tett első lépés, hogy a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a Facebook közösségi oldalon is elérhető, a zöld vonalon (06)-(80)- 263-244) pedig névtelenül is várják a fogyasztók bejelentéseit.
Na ebbe valahogy nem tudom beszuszakolni a kutyát, a három főnök egységesen az egészséges élelmiszerről beszélt, így feltételezem ők is tudják.
|
| |
|
[válaszok erre: #17805 #17842 #17960]
|
[előzmény: (17802) katalán, 2012-04-16 19:00:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 17797. Elküldve:
2012-04-16 15:01:10 |
[900.] |
Igaza annak van, aki az álláspontját jogszabályokkal , bírósági ítéletekkel, illetve AB határozatokkal támasztja alá, legalább is jogállamban. A saláta törvényben elrejtett jogszabály módosítás nem új jelenség , célja pont az, hogy a Parlament a lázas jogalkotási tevékenység közepette ne vegye észre mit szavaz meg. 2004-ben az akkori Átv. módosítást a növényvédelmi törvényben elrejtve szavaztatták meg, úgy látszik csak az emberek változnak a jogszabályok előkészítése során, az ötletadók mindet meg tudják etetni. Más kérdés, hogy végül is az AB döntése annullálta, mint a törvénytelen Átv. módosítást, mint a rendeletke törvényi felhatalmazás nélküli részeit. Ma már erre sem lesz szükség, ott van készen két AB határozat, ami mindenkire kötelező.
|
| |
|
|
[előzmény: (17795) multifitt, 2012-04-16 13:41:54]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
