| Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20263.  Elküldve:
2012-05-25 08:07:38 |
[751.] |
Nálam az OTK CAC-on 22 volt.
|
| |
|
|
[előzmény: (20243) Justice For All, 2012-05-24 20:47:52]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20262. Elküldve:
2012-05-25 08:06:54 |
[752.] |
Ilyesmi azért nem volt:
A pánik kétségbeesett rémület, amiben a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt. A pánik gyakran bekövetkezik katasztrófahelyzetek során, és a hatása alá került személyek saját testi épségüket is veszélyeztethetik. A vészkijáratok tervezésénél és elhelyezésénél az építészek gyakran szimulált pánikhelyzet segítségével próbálják eldönteni, hogy valódi vészhelyzet esetén minél több pánikba esett ember hogyan juthat biztonságba.
A szót a pszichológiában és a szociológiában is használják a kétségbeesett cselekvés szinonimájaként ("kapuzárási pánik", "tőzsdepánik" stb. – lásd még hisztéria).
|
| |
|
[válaszok erre: #20266]
|
[előzmény: (20242) Kisbán, 2012-05-24 20:46:54]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20261. Elküldve:
2012-05-25 07:59:25 |
[753.] |
Majd szakít Komárom után.
|
| |
|
|
[előzmény: (20237) Kisbán, 2012-05-24 19:44:54]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20239. Elküldve:
2012-05-24 20:20:28 |
[754.] |
Mi voltunk a kitartóbbak. Akkor az ügyészség is ott állt ellenünk. Elfelejtetted? Én nem. Most viszont még egy hivatalos nyilatkozatot sem hallottunk, csak szöveget, szöveget , szöveget, Internetes fórumokon.
|
| |
|
[válaszok erre: #20242 #20256 #20258]
|
[előzmény: (20238) vancontra, 2012-05-24 19:56:18]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20235. Elküldve:
2012-05-24 19:14:03 |
[755.] |
Ki volt itt pánikban . Későn kapcsolódtál be, de lapozz vissza. A jogi helyzetet az első pillanattól ismertettem 
|
| |
|
[válaszok erre: #20236 #20238]
|
[előzmény: (20233) vancontra, 2012-05-24 18:56:30]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20234. Elküldve:
2012-05-24 19:10:54 |
[756.] |
Minek rá reagálni?
Amikor az ellen oldal bérújságíróval cikkeket irattat, egyoldalú meghallgatás alapján az a legbiztosabb jele annak, hogy xar van a palacsintában, valami már megint nem jött össze.
Amennyiben az FCI-t piszkálják akkor tuti, hogy már megint gellert kapott az igyekezet , különben most az FCI hátsóját "támogatnák" , annak érdekében, hogy felvegyék őket, ha sikerülne a MEOE-t megmurcantani.
Aki pedig eddig még nem tudta volna, hogy az FCI kiállt a tagszervezete mellett, az most legalább már tudja. Amúgy a kormánynak ehhez az ügyhöz momentán köze sincs, szerintem nem is tud róla.
Ez a tomboló hiszti jele, hogy már napok óta minden fórumon a 60 Világgyőztesről , meg a 2013 évi Világkiáltásról cikkeznek. Na akkor gyorsan kezdjünk ünneprontóan köpködni, mert ez nem fér bele a kinyírni a MEOE-t akcióba.
Köszi bértollnokocska az infót. Szűkszavú, de sokatmondó.
|
| |
|
[válaszok erre: #20237]
|
[előzmény: (20226) Kisbán, 2012-05-24 18:13:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20199. Elküldve:
2012-05-24 11:22:48 |
[757.] |
Tedd azt lelkem, ki akadályoz benne?
|
| |
|
[válaszok erre: #20204]
|
[előzmény: (20194) vancontra, 2012-05-24 10:53:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20193. Elküldve:
2012-05-24 10:47:07 |
[758.] |
KIegészítés
-Nincs FCI általi elismertségünk , de erre működésünkhöz nincs is szükség, mert a 64/1998 (XII. 31.) FVM rendelet az elismerés követelményei közül 2001 november 17.-én törölte az FCI jogú szövetséghez tartozás kötelezettségét .
|
| |
|
[válaszok erre: #20194]
|
[előzmény: (20191) vancontra, 2012-05-24 10:33:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20184. Elküldve:
2012-05-24 09:28:04 |
[759.] |
A fenti válaszom Neked is szól.
Miután én a jogász vagyok csak egy kérdésedre tudok konkrétan válaszolni. Állam nem vonhat magához magánokiratnak minősülő törzskönyvet, miután csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg. Az FCI által elismert ebtörzskönyv magánokirat, miután az ebek "keletkezését" nem kíséri figyelemmel hatóság. Pl. Angliában maga a tenyésztő vezeti a törzskönyvet, azaz ő garantálja az abban foglalt adatok valósságát. Neki emberi hitele van, de ettől még aláírása magánokiratot hoz létre. A magánokiratoknak az a természetük, hogy pl. teljes bizonyító erejű magánokiratnak csak bizonyos formaságok betartása mellett minősül az okirat.
A magánokirat fogalma
Magánokirat minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokirat kellékeivel.
Magánokirat esetében hiányzik a közhitelesség; a magánokiratok ugyanis nem bizonyítják, hogy tartalmuk megegyezik a valósággal.
E helyett a magánokirat - egyéb formai feltételek fennállta esetén - ellenkező bizonyításig azt igazolja, hogy a feltüntetett és nevesített kiállító a magánokirat tartalmát kitevő nyilatkozatot megtette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ilyen formai feltétel: ha a magánokiratot az okirat kiállítója saját kezűleg írta és aláírta; ha két tanú aláírásával azt igazolja, hogy nem a kiállító által készített magánokiratot előttük aláírta vagy a magánokiraton már szereplő aláírását sajátjaként ismerte el; a kiállító aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette; az állami vállalatok, szövetkezetek üzletkörében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták.
Közokirat
Bíróság, közjegyző (közjegyzői okirat) vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat. (Például személyi igazolvány) A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módja. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve.
Mármost szerinted az magyar hatóságok, miképpen hitelesíthetnék a Magyar Eb Törzskönyvet, amelyik mintegy 90 ország magánszemélye és magánszervezete által létrehozott adatokat tartalmazza , mintegy 100 évre visszamenőleg. Egyenként hitelesíti a jelenleg élő összes eb adatait, majd a felmenőit. Igazolást kér rég elporladt személyektől, vagy jogutódaiktól, rég elporladt kutyákról 90 országból 100 évre visszamenőleg.
Van egy vállrándítással rámondja, hogy na ezt látatlanban közhitelesnek tekintem és jónapot.
|
| |
|
[válaszok erre: #20188 #20201]
|
[előzmény: (20172) Krausz Viktor, 2012-05-24 07:22:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20180. Elküldve:
2012-05-24 09:06:50 |
[760.] |
Teljesen félreérted a helyzetet. Nem az a kérdés, hogy mi lesz a MEOE-val és, hogy lesz-e kutyakiállítás. Ezek megszűnése olyan nem a probléma, hanem a valós probléma következménye.
A valós probléma, hogy demokratikus jogállamban élünk-e, azaz nemzetközi egyezmények által garantált alapvető emberi jogok érvényesülnek-e. Továbbá, hogy a jogállamiság alapvető elvei, amit az Alaptörvény garantál, jelesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok tiszteletben tartása, a normavilágosság elve érvényesül-e.
Továbbá lehet-e bízni a jogerős ítéletek iránymutató voltában, valamint az Alkotmánybíróság döntése és jogértelmezése kötelező voltában, azaz működnek-e a jogállamiság alapvető intézményei.
Továbbá, hogy korrigálhatók-e a jogalkotás hibái, ha már elkövetődnek. A legfőbb probléma ugyanis, ha kézzel megfoghatóan-mármint , hogy hozzáértő jogász kéz által megfoghatóan- olyan jogszabályok születnek, melyek ütik egymást.
Nem helyes, ha az Átv. üti a civiltörvényt, mert valaki beleírta, hogy az egyesület tartozása , annak tagján behajtható.
Nem helyes, ha az Átv. üti a közigazgatási törvényt, és egyfokú, azonnal végrehajtható bírságról hablatyol.
Nem helyes, ha az Átv. meg sem indítható eljárásokról hablatyol, ütve a közigazgatási törvényt, közigazgatásilag nem létező "hozzáhárulásokról "szövegel, amit egyszer már a Parlament kidobott a törvényből.
Nem helyes, ha az Átv. üti az Egyezményt és az egyesülési jog alapelveit, ami jelesül az önkéntesség és az önkormányzatiság, amit a civiltörvény garantál.
Nem helyes, ha az önkéntesség és önkormányzatiság elvét ütve egyesek társadalmi szervezetek feletti hatósági felügyeletről vizionálnak, miközben a civiltörvény szerint az egyesületek felett az ügyész gyakorol és kizárólag törvényességi felügyeletet ami azt jelenti , hogy ellenőrizheti, hogy az alapszabály törvényes-e, majd , hogy az egyesület betartja-e az abban foglaltakat.
Még az ügyésznek is csak ahhoz van joga, hogy az ügyet bíróság elé vigye.
Nem helyes megfeledkezni , hogy mit mondott az Alkotmánybíróság a hatósági felügyeletről, hogy tudniillik a szakmai szabályok betartása azokon kérhetők számon akik önként döntöttek úgy, hogy közfeladatot is ellátnak, azaz állami feladatot végeznek. Tevékenységük közhitelessége ok lehet a hatósági ellenőrzésre.
Magántevékenység nem áll hatósági felügyelet alatt , ez a civiltörvény szerint működik, amit a polgári törvénykönyv és a civiltörvény szabályoz.
Szó nincs itt kutyaügyről, ezek itten a kérdések, ugyanis , ha egy kutyás közösség alapvető jogait el lehet vonni, nevezségesen és könnyen utolérhetően törvénytelen eszközökkel, akkor jönnek a többi jogok is.
Lám csak , hogy háborog az a párt, amelyiknek országlása alatt a MEOE-t meghurcolták és törvénytelen rendeletmódosító eszközökkel kifosztották. Most ők vannak legjobban megsértve, hogy a pártoktól egy tollvonással elveszik az állami támogatást.
Akadtak bírók akik jogosnak tartották , hogy törvénytelen eszközökkel kifosztották a MEOE-t, merthogy a törvénytelen rendelet még hatályban volt, mikor a bírságokat kiszabták. Most az a bíró aki a tanács vezetője volt, remek cikket írt a bírók nyugdíjazásának alkotmány és egyezmény sértő voltáról, hangsúlyozva mindazon jogelveket , amit a 75 millás bírság ügyében is be kellett volna tartani. Remek cikk olvassátok el : http://www.mabie.hu/node/878
Azért mondom, hogy ma nekem, holnap neked.
Nincs olyan, hogy legyintünk, hogy ugyan csak a lábujjam rákos, nem kell vele törődni, a kórság ugyanis elterjed. Nincs olyan, hogy ugyan csak egy kutyás szervezet alapvető jogait sértik úton, útfélen, mert nem létezik olyan , hogy elszigetelt társadalmi jelenség.
Szólni kell, ha baj van, amíg még javítható és mindenki köteles minden törvényes lépést megtenni, ha a jogállamiság valahol gellert kap. Ugyanis a döntéshozó helyzetben lévők hajlamosak magukat kiskirálynak képzelni, ha hagyják őket, rájuk kell szólni, szépen jogilag alátámasztva elmagyarázni nekik , hogy amit csinálnak az nem felel meg a törvényességnek.
|
| |
|
|
[előzmény: (20165) B.Pista, 2012-05-24 06:26:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20158. Elküldve:
2012-05-23 23:14:29 |
[761.] |
Jó éjt mindenkinek
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20155. Elküldve:
2012-05-23 23:07:43 |
[762.] |
Én még arra is emlékszem, hogy Puy Aladár idején kb 40 éve , még a megfelelő is kapott érmet, meg minden kutyának volt box-a, amikor a BNV-n voltak a kiállítások . Az volt az aranykor .
|
| |
|
[válaszok erre: #20157]
|
[előzmény: (20150) Andó Gertrúd, 2012-05-23 22:55:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20153. Elküldve:
2012-05-23 23:02:09 |
[763.] |
Kívánok nekik kellemes kiállítás rendezést, nem sajnálom tőlük a szórakozást, ha van rá igény. Csakhogy én minden évben rendezek egy kiállítást és nem felvágásból mondom, de második éve az OTK rendezvény nyerte a Legjobb MKSZ rendezvény címet.
25 év tapasztalattal tudom, hogy egy jó rendezvény megszervezése rengeteg macerával jár még egy összeszokott csapatnál is. Az kb. 8 hét kemény munka . Vegyük mindjárt a nevezéseket. Szerencsére az online rendszer sokat segített, már ha a kiállító fel tudja pakolni a rendszerre. Ha nem akkor küldi papíron vagy olvashatóan, vagy nem. Azokat én rakom fel. Közben állandóan figyelni kell, hogy a nevezési díj beérkezett-e az OTP-be és azt hozzárendelni a nevezéshez. Állandóan figyelni a változásokat. Ügyelni, hogy minden bíró , közreműködő megkapja a meghívót, külön öröm, ha valaki az utolsó pillanatban mondja le. És akkor még nem említettem, ha a meteorológia hétfőn közli, hogy szombaton egész napos eső.
Mindezt mindenki munka mellett, mert ugye egy kis klubnak nincs fizetett alkalmazottja.
Mindez persze öröm, ha valaki hobbyból csinálja. Aki netán azt képzeli, hogy ez nagy buli pofira esik. Ugyanis a kényes közönség oda meg ahol jól érezte magát és tisztességes szolgáltatást kapott.
|
| |
|
[válaszok erre: #20159]
|
[előzmény: (20145) Andó Gertrúd, 2012-05-23 22:43:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20143. Elküldve:
2012-05-23 22:30:10 |
[764.] |
Ez némiképp ellentétben áll azon eszmével, amit a rendelet megalkotásakor fújtak, hogy egy fajta, egy gazda.
Aztán 2004-ben módosítottak a szövegen:
4. § (1) Eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, a tenyésztési dokumentációt kiadni csak tenyésztő szervezet jogosult. Fajtánként egy tenyésztő szervezet ismerhető el. A kis egyedszámú fajták – amelyek fenntartására önálló szervezet nem alakult meg – fenntartására létrehozott szervezet, fajtacsoporttól függetlenül több fajta fenntartására kaphat elismerést.
Mármost ahogy így elnézem vannak ott cseppet sem kis egyedszámú fajták is. Ennyit a szakmaiságról. A MEOE-ban , meg az MKSZ-ben legalább fajtaklubok, vagy fajtacsoportklubok működnek.
Apropó ennyi ebfajta van amelyek tenyésztői nem óhajtottak elismertséget? Ez kapásból vagy 130 fajta. Akkor milyen igényfelmérés volt a rendeletke megteremtése előtt?
Amúgy egy gyakorlati kérdés? Most jutott az eszembe.
Amelyik etsz mindenfajtás kiállítást rendez, annak előre fogalma sem lehet , milyen fajtákat neveznek majd a kiállításra. Akkor az 51 másik etsz "elvi " hozzájárulását kéri majd meg a rendező?
Vagy a nevezési határidő lejártát követően amikor a rendező már tudja mit neveztek, akkor kéri meg, azaz kb 10 nappal a rendezvény előtt? És , milyen alapon adja, vagy tagadja meg az egyik etsz, a másiktól a hozzájárulást és hol a jogorvoslati lehetőség?
Lesz itt csetepaté, merthogy egyfajtás kiállítást nem nagyon éri meg rendezni, az bukó, tehát az etsz-ek vagy közösen rendeznek mindenfajtást, akkor meg minek az engedélykérés, mindenki csinálja a maga fajtáját és kész, vagy keresztbe-kasul kunyerálnak egymástól hozzájárulást.
Itten gyakorlatiasan senki sem tud gondolkodni, vagy aki ezt kiagyalta még nem rendezett ebkiállítást.
|
| |
|
[válaszok erre: #20145 #20147]
|
[előzmény: (20137) Andó Gertrúd, 2012-05-23 21:59:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20138. Elküldve:
2012-05-23 22:07:20 |
[765.] |
Alaptörvény18. cikk
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
Ennélfogva a magasabb rendű jogszabály a kormányrendelet definíciója a releváns.
Az alább közölt AB határozat szerint "
A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: „kedvtelésből tartott állat a RENDSZERTANI BESOROLÁSTÓL FÜGGETLENÜL minden olyan állat,…………stb.
A rendszertan az élőlények csoportosításának, leírásának, elnevezésének és meghatározásának az alaptudománya. Célja a fajok vizsgálata, az élővilág áttekinthetőségének megteremtése és rokonsági viszonyainak a feltárása. A rendszertan (systematica) a rokonsági kapcsolatokat feltüntető rendszerek kialakítását végzi, az azonosítás, besorolás (osztályozás), a taxonomia (besorolástan) feladata. Az elnevezés egységesítése a rendszerek használhatóságának fontos feltétele, a nomenklatúra (nevezéktan) kialakítása ezért meghatározó jelentőségű.
A ma használatos rendszertani kategóriák alapjait Linné teremtette meg, azóta több taxont alkalmaz a rendszertan. A kiindulási alap a faj (species), ennek ellenére a fogalom meghatározása korántsem egységes, amely érthető is, hiszen Darwin óta dinamikus, változó egységnek tekintjük, amelyet így nehéz egy általánosan érvényes definícióval meghatározni. A fogalom a mai, jellegzetes formáik alapján jól elkülöníthető, élőlénycsoportokat jelzi, amelyek a törzsfejlődés jelenkori állapotát mutatják. Egy a sok definíció közül, amely ma használatos fajnak a közös származású, valamennyi lényeges tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportját tekintjük, amelyek tulajdonságai jól öröklődnek.
A fajok egy része két vagy több alfajra (subspecies) osztható, amelyek földrajzi elterjedése más és más. Az alfaj mellett még használjuk faj alatti kategóriaként a változat (varietas), alváltozat (subvarietas), alak (forma) és alalak (subforma) kategóriákat is. (Terpó: 91-93)
A fajokat származási kapcsolataik alapján nemzetségekbe (genus), ezeket családokba (familia), a rokon családokat rendekbe (ordo), a rendeket osztályokba (classis), az osztályokat törzsekbe (tagozatokba) (phylum) soroljuk. A törzsek magukba foglalják a közös ősből leszármaztatható összes fajt. A törzseket magába foglaló legmagasabb rendű taxon a világ (regnum), pl. növényvilág, állatvilág.
A fenti kategóriák mellett a pontosabb elhelyezést (besorolást) segítik a másod, harmad és negyedrendű kategóriák is, (pl. család - alcsalád - nemzetségcsoport - alnemzetcségcsoport).
A termesztés, tenyésztés során létrehozott kultúrnövényeket illetve állatokat HÁROM RENDSZERTANI RANGFOKOZATBA SOROLJUK, ezek a nemzetség, faj, FAJTA. A fajta (cultivar) az ember által létrehozott, hasznos tulajdonságai alapján elkülöníthető csoport.
A jogalkotó –kormány- úgy tűnik amikor a kormányrendeletet megalkotta nem lelte az FVMr. hatálya alá tartozó "fajtaelismert" ebet, ennélfogva úgy rendelkezett, hogy az összes az ebfajhoz tartozó létező fajta a kormányrendelet hatálya alá tartozik.
A 64-es majd arra a magyar állam által, valamely "fajtaelismerési rend" szerint létrehozandó fajtatiszta ebre fog vonatkozni, aki majd valamikor a világra jön, már, ha egyáltalán igény mutatkozik ebek gazdasági célú köztenyésztésére.
|
| |
|
[válaszok erre: #20172]
|
[előzmény: (20132) Kisbán, 2012-05-23 21:28:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20131. Elküldve:
2012-05-23 21:16:10 |
[766.] |
A helyzet az, hogy annó a hivatkozott jogszabály által az MGSZH által kiszabott bírságot ebben a felállásban a Fővárosi Bíróság az AB jogértelmezésére tekintettel megsemmisítette , amit az MGSZH nem támadott meg.
Ebben egyebek mellett arra is hivatkoztam, hogy Tenyészeb kiállítás engedélyezési eljárás közigazgatásilag nem létezik. A KET 19.§ (1) szerint a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. Meg kell jelölni az elsőfokú és a másodfokú hatóságot is. A MESZ és az etsz-ek nem minősülnek hatóságnak, egyébként tőlük a "hozzájárulást "kell kérni , más kérdés, hogy a KET csak a szakhatósági hozzájárulás fogalmát ismeri, ezek meg nem szakhatóságok.
A nagyobb xar, hogy ki a hatóság, akitől az engedélyt kell megkérni??? A NÉBIH nem lehet, mert ő szakhatóság az eljárásban. Na és ki a másodfokú?
|
| |
|
|
[előzmény: (20122) Eyko, 2012-05-23 20:36:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20129. Elküldve:
2012-05-23 21:04:27 |
[767.] |
Üssék be a keresőbe, hogy 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet.
Az nagyon hosszú, így ide nem tudom betenni.
Viszont a kormányrendeletet elemző AB határozatot igen. A LÉNYEGET NAGYBETÜZTEM:
146/2011. (XII. 2.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendeletének 9. § (6) bekezdése, és 10. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozó ügyvéd Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (6) bekezdése, valamint 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése céljából kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 9. § (6) bekezdése az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdés e) pontjával, a 6. § (5) bekezdésével, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a TOVÁBBIAKBAN : KORM. RENDELET1) 14. § (2), (6) és (8) bekezdéseivel ellentétes módon határozza meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételeit, ezzel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejti az indítványozó, hogy a Korm. rendelet1 a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az egy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszámban határozza meg, hanem egyedenként akadálytalanul biztosítandó szabad terület szerint. Az ettől eltérő rendelkezés – az indítványozó szerint – „aránytalan tulajdoni korlátozást” jelent, és így sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését is. Megfogalmazza, hogy az önkormányzat rendeletében csak a Korm. rendelet1-ben leírt okból és módon korlátozhatja a tartható állatok számát.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. § (1) bekezdésére, 100. §-ára, valamint 106. §-ára hivatkozva kifejti, hogy a Korm. rendelet1 által meghatározott állattartási módon kívül „csak az állat érdekében történhet korlátozás”. E körben hangsúlyozza, hogy helyi rendeletben a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarásán túl akkor lehet az állattartást korlátozni, ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.), illetve a Korm. rendelet1-be ütközik. Kiemeli, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a jegyző jogosult.
Az indítványozó az Ör. 10. § (1) bekezdéséről kifejti, hogy a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében meghatározott korlátokon kívül az Ör. e rendelkezése további feltételeket állapít meg az eb- és macskatenyészet létesítésére, amivel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva előadja, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdésében előírt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, sértve ezzel az Alkotmány 13. § (1) bekezdését.
II.
Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”
Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„9. § Eb és macskatartás szabályai
(...)
(6) A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több[et] nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.”
„10. § Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai
(1) Eb- és macskatenyészetet belterületen kizárólag családi házban a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatósági állatorvos, valamint a MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK szakvéleményét.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. 9. § (6) bekezdésének jogszabályba ütközését vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már megállapította, hogy „a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon” [ABH 1998, 155.]. „Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] A 37/2004. (X. 15.) AB határozat kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit.” [ABH 2004, 908, 913.]
2. Az állatok tartásának általános szabályait az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 49. § (3) bekezdésének f) pontján alapszik a Korm. rendelet1, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg az Ávtv.-hez képest speciális szabályokat.
A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: „kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat”.
Az ÉLELMISZERLÁNCRÓL SZÓLÓ Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „NEM MINŐSÜLNEK ÉLELMISZERNEK : (...) b) ÉLŐÁLLAT,KIVÉVE A FORGALOMBA HOZATALRA ELŐKÉSZÍTETT, EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATOK ”. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. MEGÁLLAPÍTHATÓ TEHÁT ,HOGY AZ ÖR 9-10.§-AINAK A KUTYA ÉS MACSKATARTÁSRÓL ,ILLETVE TENYÉSZTÉSRŐL SZOLÓ RENDELKEZÉSEI A KORM.RENDELET1 SZERINTI KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁST SZABÁLYOZZÁK.
A Korm. rendelet1 14. §-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét is meghatározza. A Korm. rendelet1 14. § (4) bekezdése alapján „a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Korm. rendelet1 a tartási hely területét m2-ben is meghatározza, hiszen a 14. § (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Korm. rendelet1 14. § (6) bekezdése alapján minimum 6 m2.
A már idézett 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak alapján az Alkotmány 44. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzat kiegészítő szabályokat alkothat, amelyek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Arra azonban nem jogosult, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében [ABH 1998, 155.]. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28. ) AB határozatában arra is rámutatott, hogy „a helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (...), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára (...)”.
E határozat elfogadása óta a 2010-es Korm. rendelet1 megalkotásával A JOGI HELYZET ALAPVETŐEN MEGVÁLTOZOTT , MIVEL ADDIG NEM VOLT A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ORSZÁGOS SZINTŰ SZABÁLYOZÁS , amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.
Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Korm. rendelet1 14. § (5)–(6) bekezdéseiben alkalmazott módszert figyelmen kívül hagyva határozta meg az Ör. 9. § (6) bekezdésében az ebtartás szabályait. Az Ör. a Korm. rendelet1 14. § (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletalkotás jogforrási hierarchiába illesztésének értelmezése során a 8/2006. (II. 22.) AB határozatában – korábbi döntéseit összegezve – kifejtette, hogy az „Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeleteket alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.” [ABH 2006, 909–910.] Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is, hogy „helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.]
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
3. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 szabályai szerint tartható állatok száma, valamint a Korm. rendelet1-ben meghatározott darabszám kizárólag akkor korlátozható, ha az állattartás a Ptk.-ban meghatározott szomszédjogokat sértő módon valósul meg. Az indítványozó szerint ezért az Ör. 9. § (6) bekezdése aránytalan tulajdoni korlátozást tartalmaz, így az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe is ütközik.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 9. § (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §-ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Korm. rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is.
IV.
1. Az indítványozó az Ör. állattartásra vonatkozó szabályán kívül a kutya- és macskatenyészet létesítésének szabályát – Ör. 10. § (1) bekezdését – is alkotmányellenesnek véli.
Az indítványozó egyrészt arra hivatkozik, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében maghatározottakon túlterjeszkedett, és azzal ellentétesen állapította meg a tenyészet létrehozásának feltételeit, miáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az állattartásra vonatkozó szabályanyagot a tenyésztésre is alkalmazni kell; ezen kívül a tenyésztés tekintetében a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdése kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint „a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve”. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 idézett szabályán kívül a tenyészet létrehozásának korlátozására önkormányzati rendeletben nincs lehetőség, kizárólag akkor, ha létrehozását magasabb szintű jogszabály hatósági engedélyhez kötné.
Ezen kívül az indítványozó szerint az Ör. 10. § (1) bekezdésében a tenyésztési engedély kiadásához megkövetelt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, amely az Alkotmány 13. §-ába is ütközik.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az ÁLLATTENYÉSZTÉSRŐL SZÓLÓ 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) AZ ÁLTALA DEFINIÁLT állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az ÁTT HATÁLYA ALÁ TARTOZIK A GAZDASÁGI CÉLLAL állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység – itt a kutya- és macskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
Ez a feltétel adott esetben nem teljesült. A KORM .RENDELET1 MEGHATÁROZZA MILYEN FELTÉTELEKKEL LEGET ÁLLATOT KEDVTELÉSBŐL TARTANI (ILLETVE VELÜK KERESKEDNI,AMI A KORM.RENDELET 1 SZERINT A TENYÉSZTÉST IS MAGÁBAN FOGLALJA.E SZABÁLYOK SZERINT NEM KELL HATÓSÁGI ENGEDÉLY EGYIK TEVÉKENYSÉGHEZ SEM. Az Ávtv. egyes esetekben – állatkert, állatkereskedés létesítése – engedélyhez köti az állattartást, DE EZEK KÖZÖTT KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK,MINT KUTYA ÉS MACSKA TENYÉSZTÉSE NEM FORDUL ELŐ. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
V.
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az aránytalan tulajdonkorlátozással kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, ha a kutya- és macskatenyészet végzése a szomszédok szükségtelen zavarásával jár – az állattartáshoz hasonlóan – a Ptk. 191. §-a alapján birtokvédelmi eljárást lehet a jegyzőnél kezdeményezni. Ezen túl, ha az eb- és macskatenyészet az állatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésével valósul meg, úgy szintén a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik ezúttal államigazgatási hatósági jogkörrel a Korm. rendelet2 alapján.
Az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozat hivatalos lapban történő közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1244/B/2011.
|
| |
|
[válaszok erre: #20132]
|
[előzmény: (20120) Kisbán, 2012-05-23 20:33:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20119. Elküldve:
2012-05-23 20:32:07 |
[768.] |
Úgy van írva "Eb és macska TENYÉSZÁLLAT kiállításhoz."
Tehát olyan eb és macska kiállításon ahol az Átv. definíciójának megfelelő TENYÉSZÁLLAT van felvezetve.
Atv. 3.§ definíciója szerint tenyészállat olyan állat, melynek KÖZHITELES TÖRZSKÖNYVÉT ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET VEZETI.Eb esetében az R. 3.§ (5) ezt úgy definiálja, hogy törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti.
Na akkor mi a tenyészeb kiállítás?
Ahol az Átv. és az R. definíciójának megfelelő KÖZHITELES ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET ÁLTAL VEZETETT TÖRZSKÖNYVŰ EBEK VESZNEK RÉSZT.
Vesz részt MEOE kiállításon ilyen eb? Gondolom azt nem kell bizonyítanom, hogy ilyen eb a MEOE Kiállításán nem vehet részt.
Akkor a MEOE kiállítása nem tenyészeb kiállítás.
A MEOE a kormányrendelet hatálya alá tartozó ebekre rendez kutyakiállítást, mint tudjuk ezen ebek tenyésztése, tartása és forgalmazása nem tartozik sem az Átv. sem az R. hatálya alá,nem én mondom, hanem az AB mondta, mindenkire kötelező jelleggel.
|
| |
|
[válaszok erre: #20122]
|
[előzmény: (20111) Eyko, 2012-05-23 19:12:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20110. Elküldve:
2012-05-23 19:01:34 |
[769.] |
Nem mondtam nevet, így nem tudhatod, hogy az illető szeret , vagy nem.
Amúgy ez nem szeretet kérdése. Az én dolgom, hogy jogilag alátámasszam az ügyfeleim álláspontját.
Néha nagyon sokszor neki kell futni.
Mondok példát.
Itt volt a minden kutyást érintő jogértelmezési probléma a polgármesterek és jegyzők hatásköreiről.
Én váltig állítottam, hogy a polgármestereknek önkormányzati , a jegyzőknek közigazgatási hatásköre van.
Ez azt jelenti, hogy a polginak arra van hatásköre, amit a helyi rendelet előír neki, a jegyzőnek meg amit kormányrendelet vagy törvény ír elő.
Az ebtartás engedélyezésével kapcsolatban - amíg volt ilyen - egységes volt a bírói álláspont, hogy a polgi csak engedélyezhet. Arról viszont a legfelsőbb bíróságig menő vita volt , hogy a jegyzőnek mire van hatásköre. Az LB jó sokáig tévesen döntött, ugyanis úgy vélte, hogy a jegyzőnek joga van a helyi rendeletben leírt állattartási szabályok szerint is korlátozni. Ezt is megdöntötte az AB álláspontja, így most a polgi nem engedélyezhet, mert az ebtartás, tenyésztés nem engedélyköteles, viszont, ha a tevékenység nem az állatvédelmi törvény , illetve a 41-es kr. szerint történik, na akkor a jegyző korlátozhat. Továbbá a jegyző jár el birtokvédelmi perben, ha szomszédvita van. Így aztán vagy 10 év után a 41-es kr-rel szépen a helyükre kerültek a dolgok. A baj csak a 10 év.
|
| |
|
[válaszok erre: #20120]
|
[előzmény: (20108) vancontra, 2012-05-23 18:37:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20109. Elküldve:
2012-05-23 18:45:20 |
[770.] |
Ezen már nincs szakmai vita, mert az AB azt lezárta.
A 64-alá "fajtaelismerésben "részesített eb tartozhatna, ha létezne ilyen .
A tenyészeb az R. 3.§ (5) szerint amelyik törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti.
A MEOE sem tartozik a 64 hatálya alá, miután a törvényi felhatalmazást arra kapta meg a miniszter, hogy a tenyésztő szervezetkénti elismerés, visszavonás felfüggesztés szabályait alkossa meg. Az R. 5.§ (1) második bek. pedig egyértelművé tette, hogy az elismerés megadása, vagy megtagadása nem érinti civil szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.
.Az ATV -ben a kutya sosem szerepelt, már nem is fog, mert az AB szerint minden eb, annak tenyésztése, tartása és forgalmazása a Kr. hatálya alá tartozik .
Azt nem tudom, hogy melyik szó nem érthető némelyek számára.
Itt a másik jogszabály ami az Átv ugyanazon rendelkezése alapján szabályozza a tenyésztő szervezeti elismerést - és fajtaelismerés rendjét. Pont így kéne kinézni a 64-esnek is.
E joghely 1.§ (1) hangsúlyozza, hogy a felsorolt állatok közül is csak a tenyészállatokra vonatkozik a rendelet, ha létezne hasonló jogszabály kutyákra, akkor annak is pont így kéne szabályoznia, mert az Átv. a felhatalmazás során arra nem hatalmazta fel a minisztert, hogy az egyik állatfaj esetében így a másik esetében másképp szabályozzon.
Olvassátok el mik a fajtaelismerés követelményei, aztán vessétek össze a 64-essel, hogy láttok-e abban olyat, pl., hogy fajtaelismerési szabályzat? Naná, hogy nem hiszen aki gyártotta annak lövése sem volt az állattenyésztéshez, sem a jogalkotáshoz, a cél pedig a MEOE kinyírása volt vele, csak hiába tekerték, csavarták, módosították a lényegen nem tudnak változtatni.
A jogszabályt nem lehet törvényesen az FCI ebeire ráerőltetni.
Na és, nem ártana odafigyelni arra sem, hogy a köztenyésztés tartozik az Átv. hatálya alá, azaz a közfeladatként végzett állattenyésztés. Mi közfeladat van az ebtenyésztésben tessék már nekem elmondani. A 60 magyar Világgyőztes magántenyésztő remekműve egy sem köztenyésztésben jött létre.
123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet
a tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerés rendjéről
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal, emu, strucc, valamint a vadászható emlős vadfaj fajtáinak tenyészállatait csak az e rendelet szerint elismert tenyésztő szervezet és fajtaelismerés alapján meghatározott feltételekkel tarthat fenn, törzskönyvezhet, és láthat el származási igazolással.
(2) Köztenyésztésbe csak az Átv., valamint e rendelet alapján elismert tenyésztő szervezet ideiglenes forgalmazási engedéllyel vagy fajtaelismeréssel rendelkező fajtája kerülhet.
(3) Tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerést a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek, illetve a külföldi fajta forgalmazójának kell kérnie.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Fajta: az állatok valamely lényeges küllemi, teljesítmény, származási vagy egyéb dokumentálható tulajdonsága alapján más fajtától megkülönböztethető, önálló fajtanévvel elismert köre;
2. Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központja) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó előírások összessége;
3. Felülvizsgálati Szabályzat: az MgSzH Központja által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenőrzések részletes rendjére vonatkozó előírás;
4. Teljesítményvizsgálati Kódex: az MgSzH Központja által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyűjtemény (a továbbiakban: kódex).
3. § (1) A tenyésztő szervezeti elismerést tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás az MgSzH Központjánál kérheti arra az önálló névvel megjelölt fajtára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A védett őshonos állatfajták fajtaelismerésére és tenyésztő szervezetük elismerésére a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló 93/2008. (VII. 23.) FVM rendeletben előírtak az irányadók.
|
| |
|
[válaszok erre: #20111]
|
[előzmény: (20104) Eyko, 2012-05-23 18:04:40]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20105. Elküldve:
2012-05-23 18:05:50 |
[771.] |
A többi nem nekem szólt.
|
| |
|
|
[előzmény: (20103) Russellman, 2012-05-23 17:32:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20099. Elküldve:
2012-05-23 16:49:48 |
[772.] |
A törvényerejű rendeletet az elnöki tanács hozta annó az átkosban. A kormány kormányrendeletet hozhat. Momentán a 41/2010-es kormányrendelet sorolja az összes ebfélét a kedvtelésből tartott állatok közé.
|
| |
|
|
[előzmény: (20092) vakond67, 2012-05-23 15:42:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20098. Elküldve:
2012-05-23 16:45:49 |
[773.] |
Ez nagyon jól esik, hogy rám bíznád a törvénymódosítást. Mindenek előtt megszüntetném a Ket. , illetve a civil törvénybe ütköző részeit, több dolgom nem is lenne vele, mert egyéb szempontból csak követni kell az AB döntéseit.
|
| |
|
[válaszok erre: #20104]
|
[előzmény: (20080) Eyko, 2012-05-23 14:30:18]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20097. Elküldve:
2012-05-23 16:35:47 |
[774.] |
Nincs jogi osztály. Meghatalmazott ügyvéd van szerződéssel, aki én vagyok. Továbbá van egy kolléganő, akinek szintén van meghatalmazása meghatározott ügyekre.
|
| |
|
[válaszok erre: #20103]
|
[előzmény: (20073) Russellman, 2012-05-23 13:45:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 20096. Elküldve:
2012-05-23 16:31:44 |
[775.] |
A hír igaz, ítélet azonban még nincs és nem az én fejem volt céklavörös, viszont én áztam meg rendesen mire hazaértem.
|
| |
|
[válaszok erre: #20100]
|
[előzmény: (20070) Kisbán, 2012-05-23 13:25:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
