| Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
34404.  Elküldve:
2013-06-23 09:12:27 |
[351.] |
Ez remélhetőleg majd arra készteti az embereket, hogy gondosan írásba foglalják a szerződésben, hogy mit is vettek voltaképpen. Ugyanis a dolognak a vásárláskor a szerződésben, illetve a jogszabályban leírt követelményeknek kell megfelelni.
|
| |
|
|
[előzmény: (34403) Rapid, 2013-06-23 09:05:38]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34401. Elküldve:
2013-06-23 08:35:35 |
[352.] |
Lesz itt nekem dolgom azt már látom, ha jövőre megszűnik az állatszavatosság privilegizált 60 napos, illetve a rejtett hiba esetén a kiderülésétől számított 60 napos elévülési ideje.
A vásárlástól számított egy évig, illetve aki vállalkozásként műveli az állattenyésztést az két évig felel a Dp.-ért, meg más veleszületett , de nem azonnal jelentkező hibáért.
Vállalkozásnak az minősül az új Ptk 8.4 szerint aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el.
Az Átv. szerint a kutya gazdasági haszonállat. Az elismert tenyésztő szervezetnek adatszolgáltatási kötelezettsége van a NÉBIH felé. Tehát köteles kiadni a személyes adatokat tartalmazó törzskönyveket a hatóságnak, illetve az ott ellenőrzést tarthat, de már a tenyésztőnél is. Így nagyon hamar ki fog derülni, ki az aki üzletszerűen , de nem bejelentett vállalkozókén tenyészt.
Tehát elég egy rosszindulatú vevő és beindul a lavina. Tehát aki rendszeresen tenyészt, annak szívből ajánlom a vállalkozói kiváltását, csak ennek most már meg lesz az a hátrányos következménye, hogy a hibás teljesítésért két évig felel.
|
| |
|
[válaszok erre: #34403 #34408 #34446]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34372. Elküldve:
2013-06-22 14:36:14 |
[353.] |
Budai, meg a többi egyet tehetne. Sűrű bocsánatkérések közepette, hangos elkurtuk kiáltások mellett kihúzhatna az ügyből.
Vagy nem volt elég, amit most az ország a Tavares jelentés kapcsán kapott?
|
| |
|
|
[előzmény: (34366) Kisbán, 2013-06-22 10:25:12]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34361. Elküldve:
2013-06-21 20:59:55 |
[354.] |
Nyugtával tessék dicsérni a napot. Amíg a köztársasági elnök alá nem írja, nincs min örömködni.
|
| |
|
[válaszok erre: #34367]
|
[előzmény: (34358) Kisbán, 2013-06-21 18:17:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34343. Elküldve:
2013-06-21 05:59:37 |
[355.] |
Olyan körülmények között, hogy könyv készült a világ legnagyobb dogjának nevezett anatómiai katasztrófáról semmin sem csodálkozom. Alig 20 éve sztárolták a már nem tudom hogy hívták egy méteres csodát, meg az utódját, aztán álmélkodtak, hogy éltek ezek a túl nagy kutyák hat évet. Nálam, ha bírálok bármilyen kutyát első az egészséges összbenyomás.
A színekkel az a baj, hogy sokszor csak egy erőszakos csoport kérdése a rombolás.
Hogy volt a pulival? Egy időben majdnem kiirtották a fehéret, mert az nem puli. Aztán a spanieleknél is kavartak rendesen, hol ez, hol az volt tilos. Megértem, ha valaminek van logikája, vagy azért, mert egy meghatározott szín betegséggel párosul, vagy mert nagyon ronda. Viszont a színnek van egy előnye. Többnyire a születéskor kiderül, tehát olyan dolog, hogy a leendő tulaj azonnal tudja mit vesz. Azért többnyire, mert pl. az ezüst uszkár feketén születik, de 8 hetes korra azért már lehet tudni, hogy ezüst.
|
| |
|
|
[előzmény: (34342) Firedog, 2013-06-20 20:56:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34341. Elküldve:
2013-06-20 09:29:41 |
[356.] |
Volt egy tenyésztő ismerősöm- kb. 1990-es éves történet, ma már sehol sincs- , aki azért sértődött vérig, mert valamely kiállításon kihoztam fajtagyőztesnek egy jó méretű sötét kemény szőrű ír terrier kant valamelyik MKSZ kiállításon. A kan a bratislavai Világkiállításon nem mellékesen kitűnő 4.-lett utódai a mai napig ott vannak az élvonalban. Na tele is ordított egy közgyűlést, mely szerint valakinek a barna kenyér tetszik, valakinek pedig a fehér. Értve ez alatt, hogy én voltaképpen azért verettem meg az ő nagyszakállú , világosveres, kissé puhaszőrű kutyáit, mert nekem a sötétvörös tetszik. Noha nem ez volt a szempont, hanem a súlyos anatómiai hibák, melyeket az állománya egyes példányai mutattak, amellett, hogy elegáns jószágok voltak, illetve azok is voltak köztük. Na ebből lett a nagy sértődés, aztán kivonult az állományával a CACIB-ra, ahol én ott sem voltam, és az összes kutyája kihullott nagyon jó-val , miközben a pucsmolt kan féltestvére fajtagyőztes lett.
Tanulság: a szín érdemben mindegy, felőlem lehet sötét vagy világos a standard egyiket sem kifogásolja. A szín nem fáj a kutyának , azért érdeklődtem a dog színéről, mert nem értettem milyen egészségügyi problémát okozhat a klub által előírt színkeresztezési tilalom. Azt tudtam, hogy merle és merle kihozhat süket, fehér , életképtelen kölyköket, azért voltam kíváncsi.
|
| |
|
[válaszok erre: #34342]
|
[előzmény: (34340) B.Pista, 2013-06-20 07:53:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34338. Elküldve:
2013-06-19 19:45:55 |
[357.] |
Ha valakit érdekel. A módosítást az országgyűlés elnöke megküldte a köztársaság elnökének.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34329. Elküldve:
2013-06-19 09:01:19 |
[358.] |
Hasonló a helyzet a többszínű uszkárnál.
Az FCI csak az egyszínűeket fogadja el. Egy időben a vöröst sem, ma már igen és a vöröst az apricottól nem is lehet már elkülöníteni.
A többszínűt viszont kiátkozták, noha léteznek és nagyon szépek.
|
| |
|
|
[előzmény: (34328) Firedog, 2013-06-19 08:02:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34327. Elküldve:
2013-06-19 07:28:58 |
[359.] |
Köszönöm.
Még lenne kérdésem.
Mi a biológiai alapja a színkeverés tiltásának?
Csúnya színű kiskutyák születnek, vagy bizonyos színek egészségügyi kockázattal járnak?
|
| |
|
[válaszok erre: #34328]
|
[előzmény: (34325) Firedog, 2013-06-19 06:44:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34324. Elküldve:
2013-06-18 20:50:00 |
[360.] |
Lécci amit nagy betűvel szedtem azt magyarázd el nekem:
Ez a dog klub tenyésztési szabályzata
"A német dog öt színben tenyésztett: sárga, sárga-csíkos, fekete, fekete-fehér foltos, és kék. Egyéb színűek mind a tenyésztésből, mind a kiállításokról ki vannak zárva.
A színcsoportokban sárgát sárgával, sárgát csíkossal és csíkost csíkossal; feketét feketével, feketét foltossal és foltost foltossal; KÉKET KÉKKEL ÉS KÉKBŐL SZÁRMAZÓ FEKETÉVEL szabad párosítani. KÉKBŐL SZÁRMAZÓ FEKETE ÉS FOLTOS ÉS FEKETE tenyésztésből ki van zárva. Az Európában több FCI tagországban is létező gyakorlat alapján, a fajta érdekében, lehetőség van ún. színhibás – a továbbiakban merle – színjelöléssel rendelkező szukáknak a tenyésztésbe vonására is. Merle színnel jelölt foltos tenyésztésben születő, fehér alapon szürke foltozással, valamint a szürke foltozással, valamint szürke alapon fekete foltozással rendelkező egyed. Egyéb színhibával rendelkező egyedek a tenyésztésből továbbra is ki vannak zárva. Egyedi színkapcsolások csak a fajta javítása érdekében történhetnek. Az ilyen párosításból származó utódokat minimum három generáción át meg kell jelölni a származási lapon.
Egyéb színkeverés a klub vezetősége engedélye alapján a MEOE Tenyésztési Tanács engedélyével lehetséges.
Tehát a KÉKET KÉKKEL ÉS KÉKBŐL SZÁRMAZÓ FEKETÉVEL szabad párosítani. KÉKBŐL SZÁRMAZÓ FEKETE ÉS FOLTOS ÉS FEKETE tenyésztésből ki van zárva.
Nincs itt valami elírás?
|
| |
|
[válaszok erre: #34325]
|
[előzmény: (34322) Firedog, 2013-06-18 17:14:51]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34321. Elküldve:
2013-06-18 15:41:48 |
[361.] |
Mi nők sosem láthatjuk magunkat elég vékonynak. Jó az a cikk a dog színekről.
|
| |
|
[válaszok erre: #34322]
|
[előzmény: (34319) Firedog, 2013-06-18 14:57:30]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34311. Elküldve:
2013-06-18 14:24:22 |
[362.] |
Ébrednek az emberek?
|
| |
|
[válaszok erre: #34312 #34314]
|
[előzmény: (34310) Kisbán, 2013-06-18 14:11:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34309. Elküldve:
2013-06-18 13:59:19 |
[363.] |
Ez csak egy szegmens, ami leképezi a társadalmat.
Éspedig egy viszonylag szerencsés szegmens, hiszen itt csak egy hobby tevékenységről van szó, amiben dönteni kell, hogy beáll-e valaki a sorba, abbahagyja, vagy fellép ellene.
Jelenleg szerintem legrosszabbul az jár aki megfelelni akar az elvárásoknak, ugyanis időt, pénzt , fáradságot és főképpen a mentális egészségét fekteti bele, hogy pályázatokat alkosson, izgul , hogy megnyerje akár úgy is, hogy mindenkin átgázol.
Aztán ott áll a diadalával, és hirdeti, hogy ezentúl csak neki vannak jogai.
Mit mond erre egy normális, egészséges felnőtt ember. Azt, hogy jól van öcsi, vagy hugi, játsszál a magadéval és otthagyja.
|
| |
|
[válaszok erre: #34310]
|
[előzmény: (34308) Kisbán, 2013-06-18 13:22:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34305. Elküldve:
2013-06-18 10:39:20 |
[364.] |
Nem vagy vele egyedül.
|
| |
|
|
[előzmény: (34303) Firedog, 2013-06-18 10:35:51]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34304. Elküldve:
2013-06-18 10:38:04 |
[365.] |
Köszönöm, hogy egyetértünk. Jelenleg a legfontosabb, hogy beszéljünk a problémáról és lehetőleg úgy, hogy mindenki értse.
Én azt szeretném, ha mindenki megértené, hogy alapvető emberi jog gyakorlása, nem lehet állami "kegy" tárgya.
Jó lenne, ha mindenki tengermélyen elgondolkodna azon, hogy most megkaptam az elismertséget, de mi lesz akkor, ha a hiányzó jogbiztonság okán holnap olyan feltételekhez kötik az elismertséget, amit már nem tudok teljesíteni.
Netán pusztán azért, mert megfordul a politikai széljárás, amit épp most tapasztalunk.
Azon vagyok meglepve, hogy senki sem borzad el annak a ténynek a súlyától, hogy Magyarország 16 éven át azon munkálkodott, hogy a MEOE-t ellehetetlenítse és minden jogot a MESZ-nek juttasson.
Ez tény, hiszen a feloszlatási perben az egyik kérelem az volt, hogy a MEOE-t kötelezzék arra, hogy adja át jogait,dokumentumait a MESZ-nek. Volt egy olyan kérelme is az LB-t képviselő ügyésznek, hogy a vagyonát is, de erre az eljáró bírónő elég pikírten odabökte, hogy tán megváltozott az Etv, merthogy aszerint legfeljebb az államnak ítélhetné.
Lett is foganatja a dolognak, tüstént módosították is a 64-est-igaz törvényi felhatalmazás nélkül- ami alapján bírságolni kezdték a MEOE tevékenységét.
Most ott áll a helyzet, hogy a MEOE mégiscsak maradhat,ha igaz valamelyest vezető szerepben csak éppen kényszerszövetségben olyan egyesületekkel, akiknek érdekében a vesztét akarták és melyek maguk is ott perelték a MEOE-t ahol tudták.
Csak éppen azt nem sejteni, hogy mi lesz a MEOE és szerződött partnerei és jogi személy tagjai azon részével, melyek nem kaptak elismertséget. Ezek 10-25 év működés után mennek a levesbe?
Egyazon szervezeten belül lesznek olyanok akik mindent visznek és lesznek akiknek csak kötelezettségeik lesznek, mert nem elismertek.
Ezt miképpen lehet majd fenntartani olyan körülmények között, hogy a Ptk módosítás egyetlen pozitív hozadéka, hogy kimondja, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik és egyenlő kötelezettségek illetik? Kivéve persze, ha az alapszabály különleges jogállásó tagságot határoz meg.
Tessék mondani, akad józan ésszel olyan közgyűlés, amelyik megszavazza, hogy egy egyesületen, vagy szövetségen belül lesznek kizárólagos joggal rendelkezők, a többi, meg legfeljebb szalonnát süthet a Strázsában, ahogy nemrég mondta nekem valaki, aki úgy képzeli, hogy az elismertsége az idők végzetéig tart?
Tessék már elkezdeni felnőtt módon gondolkodni, hogy szabad-e egy olyan országban , ahol a jogbiztonság nem alapjog- nem én mondtam az Alkotmánybíróság volt- bármit is komolyan venni, amit a hatalom kegyet gyakorolva ad. Olyan körülmények között, hogy gondol egyet , fordít egyet a jogszabályon és aki korábban magát minden jog birtokosának vélte, ott áll egy tollvonás után üres kézzel és köteles átadni az élete munkáját annak a konkurenciának, akiről úgy vélte, hogy az csak annyit ér szakmailag, hogy mehet szalonnát sütni.
Ezen tessenek elgondolkodni, hogy ahol a jogbiztonság nem alapjog és erre hivatkozva nemzetközi egyezmények által garantált alapjog is korlátozható, ott mennyire vannak azok is biztonságban, akik "átmenetileg" elismerést kaptak.
|
| |
|
[válaszok erre: #34307 #34308]
|
[előzmény: (34302) Krausz Győzőné, 2013-06-18 09:55:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34299. Elküldve:
2013-06-18 07:13:14 |
[367.] |
A Parlament honlapján kell nézni az irományok között.
A jelenlegi kiírás szerint:
Az Országgyűlés elnöke aláírására vár. Aztán megy a köztársasági elnökhöz, annak is alá kell írnia és azután kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Kivéve persze, ha valakinek feltűnik , hogy az Átv. 44.§ most elfogadott verziója ellenkezik a civiltörvénnyel , meg az Átv. 20.§ azon rendelkezésével, mely szerint az elismerés megadása, vagy megtagadása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését.
A civiltörvény szerint ugyanis az ügyészség ellenőrzi az egyesületeket. Az új Ptk ezen is kavart egyet, mert abban már nincs ügyészi ellenőrzés, csak bírósági, de ezt hagyjuk március még messze van.
A civiltörvény azt írja, hogy amennyiben egy egyesület olyan tevékenységet folytat, melyet jogszabály feltételhez köt, vagy szabályoz, ott hatósági felügyeletet keretében ellenőrzést végez a hatóság.
Most már ugyebár az Átv. 45./A§ (1) b.c.szerint csak az elismert tenyésztő szervezetek végezhetnek bizonyos tevékenységeket, tehát csak ezeket ellenőrizheti a tenyésztési hatóság.
Akkor mi a xart akarnak ezek ellenőrizni az egyéb ebtenyésztő egyesületeken? Hátha stikában magánházaknál kutyakiállítást rendeznek? Hátha valamelyik egyesület, vagy magánszemély a füzetkéjébe leírja a kutyái adatait, meg az őseit, azaz illegális ebtörzskönyvezést végez?
Ha összejön a Strázsában egy kutyás társaság, kimegy razziázni a hatóság, hátha bírálat is van? Házkutatást tartanak, hátha valaki ebtörzskönyvet vezet.
Gondolkodni szoktatok-e?
Így akartok Ti hobbytevékenységet folytatni?
|
| |
|
|
[előzmény: (34296) Andó Gertrúd, 2013-06-18 02:36:40]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34291. Elküldve:
2013-06-17 20:40:33 |
[368.] |
Azért nem jó Aranyom, mert mint említettem Neked is nagyon sokszor én ezt az ügyet nem kutyás ügyként kezelem, hanem a demokratikus jogállamiság súlyos csorbításaként értékelem, amiből nagyobb baj kerekedhet, mint az az apróság, hogy mi történik a hazai kutyásokkal.
A probléma, hogy visszafordultunk az időben. 2004 május 01.-én beléptünk az EU-ba, de a mai jogi szabályozással már fel sem vennének.
Magyarországnak nem voltak polgári demokratikus hagyományai, ez a legnagyobb baj.
1989-ig Magyarország pártállam volt, annak kulturális ideológiai relációival együtt. Ennek tipikus megnyilvánulása volt, hogy Magyarország államigazgatási felügyeletet gyakorolt az egyesületek felett.
Magyarországon 1989. október 23-án kikiáltotta a III. Magyar Köztársaságot, melyben érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei.
Az első alapelv a hatalommegosztás elve, mely az önkényuralom megszüntetésének eszköze, és elválasztja egymástól a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat. A hatalommegosztás a modern demokráciában bonyolult hatalomgyakorlási mechanizmust, fékek és egyensúlyok, kölcsönös intézményi korlátok rendszerét jelenti.
A második alapelv a NÉPSZUVERENITÁS elve. Ez azt jelenti, hogy a hatalom az ország népének kezében van és képviselettel, illetve közvetlenül gyakorolja azt.
A harmadik alapelv az, hogy érvényesüljön a törvények uralma. Ennek többirányú értelme van. Jelenti azt is, hogy a jogrendszer alapja az alkotmány és a törvény, melyek a népszuverenitás eszméjét megvalósítva a közakarat kifejezői. Az elv jelentése, hogy a törvényeket minden állami szervnek, minden állampolgárnak, a társadalom valamennyi szervezetének tisztelniük kell.
A jogállam elképzelhetetlen a törvényesség, a jogbiztonság nélkül.
Ezért nézi Európa összehúzott szemmel, a gránitszilárdságú alaptörvény folyamatos módosulását és kényszerítette Magyarországot arra, hogy az utolsó módosítást haladéktalanul szívja vissza.
A negyedik alapelv az emberi jogok tiszteletben tartása és biztosítása.
Az ötödik alapelv az állampolgári jogegyenlőség. Ez azt jelenti, hogy a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, de pozitív diszkrimináció előfordulhat a kisebbségek intézményes védelme során.
A rendszerváltást követően az 1989. januári alkotmánymódosítás és az ezzel együtt elfogadott, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv) „mindenki” jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. A nemzeti kerekasztal-tárgyalások nyomán létrejött átfogó alkotmánymódosítás a gyülekezési jogtól elválasztva, a 63. §-ban rendelkezett az egyesülési jogról.
A Etv. általános miniszteri indokolása így hangzott :
„Egy adott társadalomban az egyesülés szabadságának tényleges mértéke az emberi szabadságnak és a társadalom demokratizmusának alapvető jellemzője. Az egyesülés szabadsága a népszuverenitásból ered, tehát az egyesülés szabadságának korlátozása nem egyszerűen egy szabadságjog korlátozását, hanem a NÉPSZUVERENITÁS A DEMOKRÁCIA KORLÁTOZÁSÁT JELENTI.
Az egyesületek feletti ÁLLAMIGAZGATÁSI FELÜGYELET intézménye ma már olyan szabályok , amelyek nem egyszerűen elavultak, hanem összeegyeztethetetlenek az alapvető szabadságjogok tartalmával.
Ehhez képest Magyarország az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában visszaállította az államigazgatási felügyeleti jogkört
Teljesen mindegy , hogy a MEOE, a MESZ, vagy bárakárki lesz elismert, ez ugyanis a népszuverenitás a demokrácia korlátozását jelenti.
Na ez a probléma gyökere, mert –ahogy lentebb írtam- az egyesülési jogot folyamatosan korlátozzák MO-n, már a civiltörvény is aggályos, de az új Ptk már durva.
Az egyesületek azaz a civil szervezetek állami felügyelet alá helyezése a demokratikus jogállamiság lebontásának tünete, ebben pedig mindenki felelős aki ezt kibrusztolta, vagy elfogadja, de az is akinek van elég szaktudása ahhoz, hogy ezt tudja , lássa és nem tiltakozik ellene.
|
| |
|
[válaszok erre: #34293 #34302]
|
[előzmény: (34288) begonia, 2013-06-17 18:32:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34287. Elküldve:
2013-06-17 18:10:36 |
[369.] |
5900 fő és jelenleg 110 önálló egyesület. Átlag 54 fős egyesület egyre szigorúbb követelmények mellett. Ma már olyan előírások vonatkoznak az egyesületekre, mint a közhasznú szervezetekre, egyebek mellett közzétételi kötelezettségük van. Mit csinál egy olyan egyesület, amelyik nem képes könyvelőt tartani, jogászt tartani, aki az ötpercenként változó jogszabályokban kiismeri magát.
És főképpen miért is akarna bárki belépni a bivajrecsegei helyi egyesületbe, ha csak az elismert tenyésztő szervezeteknek vannak jogai? Tegyük fel csoda történik és nemcsak etsz rendezhet kiállítást. Akkor mi van? Mint a 110 rendezhet legalább egyet évente. Egymás nyakába? Ki fog rájuk elmenni? Ahová nem mennek, az miből fogja önálló egyesületként fenntartani magát, mikor fél év működőképtelenség után -ha a taglétszám nem éri el a 10 főt- jövőre az egyesület vezetőjének bejelentési kötelezettsége lesz, ha bekrepál az egyesület. Na és a legjobbat még nem is említettem. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt-a jogerős megszüntetési ítélettől számított egy éven belül az egyesülettel a törléskor tagsági viszonyban lévő tag, vagy az érvényesítheti akinek részére a megszűnéskor a fennmaradó vagyont át kellett volna adni.
Azaz elég egy rossz döntést, mondjuk egy bukó kiállítás bevállalása és fizetheti a kárt az a dilettáns vezetőség aki bevállalta.
Úgyhogy lesz itt olyan haddelhad amit még a világ nem látott.
|
| |
|
[válaszok erre: #34288 #34296]
|
[előzmény: (34284) Andó Gertrúd, 2013-06-17 17:35:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34283. Elküldve:
2013-06-17 17:23:41 |
[370.] |
Feltette már valamelyiktek magának azt a kérdést, hogy "ez tulajdonképpen miért jó nekem? "
Azért kérdem, mert valamikor ezt a tevékenységet örömforrásként műveltük.
Ma már arról szól a kutyázás, hogy a tömegek kielégítik néhány ember hatalommániáját, szoros hatósági vegzálás mellett.
Csak halkan megkérdem nem lenne egyszerűbb, ha mindenki venne külföldről egy kutyát és élne vele boldogan 10-15 évig? Mert öröm a tenyésztésben már nem lesz, gyanítom a kölykök eladása is jelentősen nehezül, mert ilyen körülmények között, hogy a kutyád ürügyén ezer helyen tartják nyilván az adataidat, józan ember kétszer meggondolja, hogy kutyát tartson.
MI hiába tudjuk, hogy az ebtenyésztés 0 haszon, de a NAV ezt nem fogja elhinni, tehát csesztetni fog, hogy miért nem fizettél ennyit, annyit.
Társasági élet kizárva. Már nem hobbyegyesületben kutyáztok és nem baráti program a hétvégi kiállítás.
Haszonállatot tartotok. Az általatok nem választott szervezetek rendezvényein tenyészállat teljesítményvizsgálat lesz, tenyészértékbecsléssel.
Mindezért még fizettek is?
|
| |
|
[válaszok erre: #34289 #34303]
|
[előzmény: (34280) Rapid, 2013-06-17 16:49:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34279. Elküldve:
2013-06-17 15:41:10 |
[371.] |
http://gallery.site.hu/d/22446291-1/kutyaado.pdf
Igen a jogi szabályok lehetővé teszik, hogy személyes adatok közt kutakodjanak. A kutya Átv. hatálya alá vonásával és az elismerés nélküli tevékenység betiltásával , és azzal, hogy a hatóság bármikor visszavonhatja az elismerést olyan helyzet állt elő, amiben a személyes adatok védelméhez való jog sérül. A szabályozás szerint ugyanis a visszavonást követően a szervezet köteles dokumentumait átadni a hatóságnak, amelyik aztán azt továbbadja annak a szervezetnek, amelyiket elismer.
Átv. 22. § (1)Az elismerés - évenként kötelező hatósági felülvizsgálat eredményétől függően - visszavonásig szól.
Átv. 23.§ (3) Az elismert tenyésztő egyesület vagy szövetég jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a nyilvántartásra és törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak.
Átv. 48. § (2) A törvény hatálybalépésekor bármely elismert tenyésztő szervezet által vezetett, államilag hitelesített tenyésztési nyilvántartás törzskönyvnek vagy tenyésztési főkönyvnek minősül. A törvény hatálybalépése előtt ilyen tevékenységet folytató szervezetek adataikat kötelesek az újonnan elismert tenyésztő szervezet részére térítésmentesen átadni.
FVMr. 10.§ 4) A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a rendelet hatálybalépése után keletkezett, a nyilvántartásra és a törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak megőrzése céljából, illetve új tenyésztő szervezeti elismerés esetén a dokumentumokat az új, elismert tenyésztő szervezet részére kell átadni.
Az FVMr 5.§ (2) e szerint az elismerésre vágyó szervezet elismerésének feltétele , hogy nyilatkozik a 10. § (4) bekezdésében foglalt feltétel vállalásáról.
Azaz az egyesület arra vállalkozik, hogy tagjai személyes adatait tartalmazó dokumentumokat azok számára követhetetlenül kiadja. Ez sérti a személyes adat védelméhez fűződő jogokat is.
Az Charta 8. cikk szerint:
A személyes adatok védelme
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
Ezzel kapcsolatban a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat is tett megállapításokat :
4.3.2. Az FVMr. 1. számú melléklet 2. pontja a törzskönyv tartalmát szabályozza a fajtatiszta kutyák tekintetében. Ennek 2.1.1. alpontja szerint a törzskönyvnek tartalmaznia kell a tenyésztő tulajdonos nevét és címét. Az Átv. 3. § 18., 19. és 26. pontja szerint az állat tenyésztőjére és tulajdonosára vonatkozó adat tenyésztési adat, amelyet a törzskönyvben és a tenyésztési főkönyvben tartanak nyilván. Az Átv. azonban nem rendelkezik az állattartó (illetve tulajdonos) konkrétan meghatározott személyes adatainak kezeléséről. Ebből következően az állat (jelen esetben az FVMr. hatálya alá tartozó kutya) tulajdonosának, illetve tenyésztőjének személyes adatinak kezelése az FVMr. 1. számú mellékletének 2. pont 2.1.1. alpontján alapul. Vagyis a személyes adat kezelésére miniszteri rendelet jogosítja az elismert tenyésztő szervezetet.
Az Alkotmánybíróság fentiekben kifejtett gyakorlata értelmében személyes adat kezelésére vonatkozóan kizárólag törvényi rendelkezés alapján van lehetőség, az adatok körének és az adatkezelés céljának megjelölése mellett. Tekintettel arra, hogy az FVMr. 1. számú melléklet 2. pont 2.1.1. alpontja miniszteri rendeleti szinten írta elő személyes adatok kezelését, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisítette azt.
Az Átv. jelenleg is garanciák nélkül teszi lehetővé a személyes adatok továbbadását, egyik tenyésző szervezetből a másikba. Így egy-egy tenyésztő személyes adata olyan szervezethez kerülhet, aminek nem is a tagja. Ez pedig nem felel meg a Charta követelményeinek.
Annyit tudtam tenni a hazai kutyások érdekeinek védelmében, hogy panaszt terjesztettem elő az Európai Közösségek Bizottsága felé közösségi jog teljesítésének elmulasztása okán.Magyarország jogalkotói ugyanis fordítva ülnek a lovon, ahelyett jog a hazai jogszabályokat módosítanák a közösségi jognak megfelelően, pont az ellenkezőjét teszik. Az 1989-ben a rendszerváltás hajnalán alkotott a közösségi joggal harmonizáló jogszabályokat, egyre másra helyezik hatályon kívül és megyünk vissza a pártállami szabályozásba. A legújabb Ptk kommentárban már le merte írni a dilettáns, hogy az önkormányzatiság nem az egyesülési jog lényege. Eddig alapelv volt. Úgyhogy nem csak a kutyás egyesületek önkormányzatisága lesz itt korlátozva az államigazgatási szervek által, előkészületben a többi államigazgatási felügyelet alá vonása is.
Megvan ennek a történelmi előzménye :
Ellentétben a nyugati jogállami alaptörvényekkel és a nemzetközi jogi dokumentumokkal, amelyek emberi jogként, az annak védelmét szolgáló intézményekkel együtt garantálták az egyesülési szabadságot, az 1936-os sztálini alkotmány mintájára született alkotmányok – köztük az 1949-es magyar is – a dolgozók jogaként a társadalom érdekében engedélyezték elsősorban politikailag neutrális egyesületek létrehozását. Az alkotmányokban is megjelenő, politikai szerepet játszó társadalmi szervezetek azonban nem a polgárok elhatározása alapján, hanem hatalmi döntések nyomán jöttek létre. Vagyis ezek a „tömegszervezetek”, azaz párt(ok), szakszervezetek, népfront típusú „tömegmozgalmak” valójában nem az egyesülési jog megnyilvánulásai voltak.
Az 1949. évi magyar alkotmány eredeti szövege a „dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében biztosított” egyesülési jog megnyilvánulási formái közül a szakszervezeteket, a női és ifjúsági szervezeteket, valamint más tömegszervezeteket említett, amelyeket a Hazafias Népfront fogott össze. Ugyancsak az egyesülési jog kapcsán tett említést az alkotmány a munkásosztály élcsapatáról, a pártról mint az állami és társadalmi tevékenység vezető erejéről. Az 1972-es alkotmánymódosítás a legjelentősebb társadalmi szervezeteket (a „munkásosztály marxista-leninista pártját”, a Hazafias Népfrontot és a szakszervezeteket) átemelte a társadalmi rendről szóló első részbe, míg a többi tömegszervezetet az állampolgári jogokról szóló fejezetben szabályozta, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezek az egyesülési szabadság valódi megnyilvánulásai lettek volna.
Jogszabályi tilalom hiányában az állampolgárok 1989-ig egyesületeket hozhattak létre (de pártokat nem) az alkotmányban „biztosított” egyesülési joguk érvényesítéseként. Ugyanakkor az erről szóló jogszabályok lehetővé tették, hogy a nyilvántartásba vételt végző és a törvényességi felügyeletet ellátó államigazgatási szervek megakadályozzák a rendszer szempontjából nem kívánatos egyesületek létét. (Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch07s08.html
Mintha a mai kutyás szabályozást olvasnám. Az működhet tovább, akinek az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság megenged
|
| |
|
|
[előzmény: (34276) Rapid, 2013-06-17 14:37:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34273. Elküldve:
2013-06-17 09:10:06 |
[372.] |
Tovább tanulmányozva a 2014 március 15.-én hatályba lépő polgári törvénykönyvet, ajánlanám minden ebtenyésztő figyelmébe, hogy az állatszavatossággal kapcsolatos elévülési szabály is megszűnik.
Ami azt jelenti , hogy állat szolgáltatása esetén nem 60 nappal a teljesítéstől évül el a jogosult kellékszavatossági igénye, hanem egy év alatt, illetve a fogyasztó és a vállalkozó közötti esetben két év alatt."Használt" dolog esetében lehet rövidebb, de az sem lehet rövidebb egy évnél.
A fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.
Magyarul. Miután a kutya Magyarországon a gazdasági haszonállatok tenyésztéséről szóló törvény hatálya alá tartozik és a gazdasági célú köztenyésztést szabályozza az eladó alighanem a vállalkozó kategóriájába fog tartozni, ennek még utána kell néznem,a mintegy 643 oldalas szakirodalomban.
Amennyiben így van akkor két éven belül tartozik a tenyésztő szavatossági felelősséggel, ha nem akkor egy éven belül a vásárlástól.
Megszűnik az a szabály, hogy a rejtett hiba esetében egy évig lehet érvényesíteni a szavatossági jogot.
Tehát eladtok egy nyolc hetes kutyát és mondjuk diszpláziás lesz akkor jobb esetben egy évig,ha minden ebtenyésztő vállalkozó lesz akkor két évig terheli a tenyésztőt a szavatossági felelősség, azaz kicserélés,kijavítás, árleszállítás érdekmúlás esetén az eredeti állapot helyreállítása.
http://drpozsonyianiko.uw.hu/
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34260. Elküldve:
2013-06-15 17:30:35 |
[373.] |
További tréfák az új Ptk-ban
3.72. (1) az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
3.703:70. §
[A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyûlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértõ
magatartása esetén a KÖZGYŰLÉS – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben
kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen FELLEBBEZÉSI lehetõséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban
rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervrõl.
MI lehet az a szerv, ami a közgyűlés határozatát felülvizsgálhatja?
Még mókásabb, hogy miközben a 3.67. szerint a tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik, azonközben a 3.80.§ m) szerint az ügyvezetés feladatkörébe tartozik az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Remélem ezt úgy kell értelmezni, hogy itt a törvény az alapszabályban a törvény rendelkezésétől való eltérést engedélyezi.
Érdekesség, hogy a határozatképességről a rendelkezés kimaradt, az a szabály, hogy a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a tagok fele jelen van. Igaz ezt áttörte a gyakorlat, hogy a második határidőben már enélkül is határozatképes a közgyűlés.
Viszont az egyesület alapszabályának módosításához,a cél módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a jelenlévők 3/4-ének szótöbbsége kell. Érdekes módon az alapszabály módosításnál úgy fogalmaz a jogalkotó, hogy a jelenlévő tagok 3/4-e szavazata kell, a másik kettő esetében a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők 3/4-e.
Ezek szerint az alapszabály módosítás esetén a szavazati joggal nem rendelkező jelenlévő tagok is szavazhatnak, vagy a jogalkotó nem tud fogalmazni.
A 3.74 c) szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselő választása, visszahívása.
A 3.77 szerint az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője, vagy az elnökség látja el.
A 3.78 szerint az elnökség csak három tagból állhat. Az elnökség az elnökét maga választja. Akkor viszont nem tudom ki az a tisztségviselő akit a közgyűlés választ.
A 3.78 (3) szerint az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozati arányt előíró rendelkezése semmis.
Még szép, ha csak hárman lehetnek.
3.82. Kötelező a felügyelőbizottság, ha a tagok fele jogi személy, vagy, ha az egyesület taglétszáma a száz főt meghaladja.
Ok. az egyik évben 99. a másikban 101 akkor mi van?
3.84. Jogutód nélkül megszűnik az egyesület , ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
Az ügyészi törvényességi felügyeletet nem látok a szabályok között, a bejegyző bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
Na egyelőre ennyi, lesz még időm tanulmányozni jövő március 15.-én lép hatályba.
|
| |
|
|
[előzmény: (34259) Szávitri, 2013-06-15 15:40:27]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34259. Elküldve:
2013-06-15 15:40:27 |
[374.] |
A lényeg az, hogy az egyesülési jog lényege, az önkéntesség és az önkormányzatiság. Azaz állambácsi ne akarjon belepofázni olyan kérdésekbe ami belügy. Az pedig, hogy mely szerv, vagy személy jogosult tagot felvenni belügy. Legalább is a közösségi jog szerint.
Jut eszembe. Elkészült az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes szakértői, tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak (VB) az értékelése a magyar alaptörvény negyedik módosításáról. A Velencei Bizottság pontról pontra szedte szét az alkotmánymódosítást, amely szerinte kiiktatja az alkotmányos kontrollt, és az európai normáknak is ellent mond.
Az alkotmánybíróság jogköreit érintő változásokkal kapcsolatban a VB megállapította, hogy több szabályozás az alkotmánybíróság döntésére válaszul került bele az alaptörvénybe. Annak kizárása, hogy az Ab saját korábbi határozataira hivatkozzon, szükségtelenül megszakítja a testület ítélkezési gyakorlatának folytonosságát - jegyzik meg.
Miért nem vagyok meglepve?
|
| |
|
[válaszok erre: #34260]
|
[előzmény: (34258) Papp Gábor, 2013-06-15 10:14:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34257. Elküldve:
2013-06-15 10:04:41 |
[375.] |
Megkaptam az Ügyvédi Kamarától az uj Ptk tervezetet és vihoghatnékom támadt.
Pl.
3.67. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a KÖZGYŰLÉS ÁLTALI elfogadásával keletkezik.
Mi sem természetesebb. Ahány tag jelentkezik annyiszor hívunk össze közgyűlést egy évben úgy minden 3.-ik 4.-ik nap, ahogy a delikvensek jelentkeznek.
Vagy a jelentkezéstől számítva a közgyűlésig a delikvens vár a sorára, hogy felvegyék?
És ez még csak egy gyöngyszem a sok közül.
|
| |
|
[válaszok erre: #34258]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
