| Találatok száma: 2856 üzenet |
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
34521.  Elküldve:
2013-06-26 14:22:23 |
[326.] |
Törzskönyv nélkül!!!!!!!!!!
Na itt az első maflás, tockos meg koki az ebtenyésztésbe avatkozó államnak. A saját rendőrsége is xarik a papírjára?
|
| |
|
[válaszok erre: #34523]
|
[előzmény: (34520) Rapid, 2013-06-26 14:07:21]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34519. Elküldve:
2013-06-26 14:05:18 |
[327.] |
Vagy teljesítményvizsgálatban részesítsük a kis kékszeműt?
|
| |
|
|
[előzmény: (34516) Papp Gábor, 2013-06-26 13:35:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34518. Elküldve:
2013-06-26 14:02:56 |
[328.] |
Stimmel. A magyar jogi szabályozás egyrészt szembe megy az uniós egyesülésre vonatkozó jogszabályokkal, másrészt kijátszási lehetőséget biztosít az élelmiszer és prémtermelés tilalmával kapcsolatban. Itt nincs magánjogi jogvita, az csak magán, vagy jogi személyek között lehet.
Itt az történik, hogy a jogalkotók közösségi joggal ellenkező jogszabályokat alkotnak, melyeket a közigazgatási szervek alkalmaznak.
|
| |
|
|
[előzmény: (34515) Rapid, 2013-06-26 13:25:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34514. Elküldve:
2013-06-26 13:24:38 |
[329.] |
Legjobb ami történhet, hogy az EU Bizottság megállapítja, hogy Magyarország azzal, hogy az EU jogot sértő jogszabályokat alkotott kötelezettségszegést követett el.
Ez esetben vagy visszavonja, vagy az Európai Bíróság elé kerül az ügy.
Ez kb. 24 hónap.
Ezalatt a legjobban azok járnak, akik nem vesznek részt az egészben, magyarán más hobby után néznek, vagy vesznek külföldről kutyát és tartják úgy 15 évig szeretetben. Vagy megtalálják a lehetőséget külföldön.
Sok megalázó helyzettől kímélik meg magukat, mert aki nekiáll egy hobby miatt iszapbírkózni a hatalom szórakoztatására, az meg is érdemli , hogy a világ normálisabb felének meglegyen a véleménye.
Aki meg még fizet is azért, hogy bohóc legyen a cirkuszban és hajlandó azzal szórakoztatni a hatalmat, hogy a porondon seggbe rugdossák egymást, annak lelke rajta.
Persze a következő három hónapban akár egységbe is lehet tömörülni és fellépni a visszaélések ellen. Persze ehhez felnőtt önérzetes polgárok kellenének.
|
| |
|
[válaszok erre: #34517 #34522]
|
[előzmény: (34504) vancontra, 2013-06-26 11:08:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34512. Elküldve:
2013-06-26 13:07:49 |
[330.] |
Ezek szerint akkor Te megértetted a lényeget.Polgári demokráciákban az egyesülési jog lényege, hogy az államtól és más jogalanyoktól is függetlenek a civil szervezetek.
|
| |
|
|
[előzmény: (34503) Nederlands, 2013-06-26 11:05:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34502. Elküldve:
2013-06-26 09:30:07 |
[331.] |
Megsértett közösségi jog:
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 2012/C 326/02 az alábbiakat tartalmazza.
E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek.
7. cikk A magán- és a családi élet tiszteletben tartása
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.
8. cikk A személyes adatok védelme
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
12. cikk A gyülekezés és az egyesülés szabadsága
(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon.
21. cikk A megkülönböztetés tilalma
(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
47. cikk A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
52. cikk A jogok és elvek hatálya és értelmezése
(1) Az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.
(3) Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.
(6) A nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot az ebben a Chartában meghatározottak szerint teljes mértékben figyelembe kell venni.
(7) Az Unió és a tagállamok bíróságainak kellően figyelembe kell venniük e Charta értelmezésére vonatkozó iránymutatásként készült magyarázatokat.
53. cikk A védelem szintje
E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illetve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részességével kötött nemzetközi megállapodások, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.
b)
Ennélfogva egyesüléshez való jog csak az Egyezmény 11. cikkely (2) –ben , továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 22 cikk(2)-ben leírt okokból korlátozható.
Ezek pedig a következők:
„ E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.”
c)
Emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete: ezek azok az uniós alapértékek, melyeket a Lisszaboni Szerződés már a szöveg legelején rögzít. Közös alapértékekről van szó, melyek minden tagállam értékrendjének részét képezik. Az Unióhoz csak azok az európai országok csatlakozhatnak, amelyek ezeket az értékeket tiszteletben tartják.
Az EU számára a legfontosabb célt korunkban az jelenti, hogy elősegítse az említett értékek érvényesülését, és biztosítsa: az európai polgárok békében és jólétben élhetnek. Az általános célokon túl a szerződés számos konkrétabb célkitűzést is rögzít, melyeket részletesebben áttekint. Közöttük említhető például a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítása, illetve a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem.
A Lisszaboni Szerződés számottevő előrelépést hoz az alapvető jogok védelme tekintetében. Megnyitja továbbá az utat az előtt, hogy az EU csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez.
Az említetteken túlmenően a dokumentum garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltak végrehajtását. Ezáltal rögzíti az Unió számára azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek jogilag kötelező erővel bírnak nemcsak az EU és az uniós intézmények, hanem – az uniós jogszabályok végrehajtása során – a tagállamok számára is. A charta az alapvető jogokat a következő hat címszó alatt sorolja fel: Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai és Igazságszolgáltatás.
d)
Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés előrelépést jelent az alapvető jogok megerősítése terén is. Bevezetett egy olyan eljárást, amelynek révén bármely tagállam felelősségre vonható, amennyiben az megsérti a polgárai alapvető jogait. Kiterjesztette továbbá a megkülönböztetés-mentesség elvét is, amely így már nemcsak a nemzeti hovatartozást érinti, hanem a nemi, faji, vallási, életkori és szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetésre is vonatkozik.
e)
Jelen ügyben relevanciával bír, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletet változtatott meg, melynek egy teljes fejezete a közösségi jogra hivatkozik.
A Fővárosi Bíróság 3.K.30698/2006/33 számú ítélete az alábbi okokból nem tartotta elfogadhatónak egyesület alapszabályszerű tevékenységének megbirságolását.
Egyezmény 11. cikk és 12 kiegészíző jegyzőkönyv, ami alapján az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságjogok élvezetét minden megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
Az 1969. évi Bécsi Egyezmény 27. cikke mely szerint nemzetközi szerződések vonatkozásában egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának előírásaira, az egyesületi tevékenység csak az Egyezmény 11. cikkében meghatározott szempontok szerinti korlátozásnak vethető alá.
Az Európai Unióról szóló Maastrichi Szerződések I. Cím F(2) cikke szerint az Unió tiszteletben tartja az alapveő jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950 november 04.-én Rómában aláírt Egyezmény biztosítja.
A Costa v. Enel 1964 ügy és , az Internationale Handelgesellschaft ügy (1970) ECR, melyben a Közösségek Bírósága kimondja, hogy « a Szerződésből, mint önálló jogforrásból származó jogot természeténél fogva nem bírálhatják felül a nemzeti jog szabályai. Az alapvető jogok tiszteletben tartása integráns része a Közösség értékeinek
A Factortame üge, mely szerint a közösségi jog abszolút elsőbbséget élveznek.
A Nold v. Comission ügy (1974 ECR ) mely szerint a tagállamok által védett elismert alapvető jogokkal összeegyeztethetetlen szabályok nem érvényesülhetnek.
A Rutili ügy (C-36/75 ), melyben a bíróság kimondta, hogy alapjogok még nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdekből is csak olymértékben korlátozhatóak, amik szükségesek az adott érték védelméhez egy demokratikus társadalomban.
Az Európai Bíróság elismerte a magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
Álláspontom szerint a fenti jogszabályok sérültek az ebtenyésztők jogai korlátozására irányuló jogalkotás során.
VÉGE
|
| |
|
[válaszok erre: #34503 #34504]
|
[előzmény: (34501) Szávitri, 2013-06-26 09:29:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34501. Elküldve:
2013-06-26 09:29:35 |
[332.] |
Az ügyben az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítettem, miután ügyvédként több szervezetet is képviseltem azokban a perekben, melynek célja a két legnagyobb kinológiai szervezet a MEOE és a Magyar Kutyások Szövetsége működésének ellehetetlenítése volt.
Egy kivétellel minden bírósági pert megnyertem, illetve az Alkotmánybíróság több ízben foglalt állást úgy, hogy az egyesüléshez való jog csak az Egyezmény 11.cikkely (2) szerint korlátozható, továbbá az Ombudsman három ízben kifogásolta, hogy Magyarország rendeleti úron kíván beavatkozni gyakorolt egyesülési jogba.
Erre Magyarország folyamatos az egyesülési jogot , az ítéleteket és az Alkotmánybíróság döntéseit negligáló és az egyesülési jogot még inkább korlátozó jogszabály változtatással reagált.
A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása az Unió első számú célja a Szerződés 3. cikke szerint. Létezik még egy nagyon fontos elem, a 4. cikk, melyet az Önök kormánya is sokszor idéz: “Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét […] A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.”
Az egyesüléshez való jog alapvető emberi jog, annak sértése veszélyezteti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. A jogsértés vonatkozásában érdektelen, hogy a jogsértés áldozata egy hobbytevékenységet folytató közösség.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34502]
|
[előzmény: (34500) Szávitri, 2013-06-26 09:29:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34500. Elküldve:
2013-06-26 09:29:07 |
[333.] |
A civiltörvény szerint, mint korábban az Etv. szerint az egyesületek felett az ügyészség gyakorolhat törvényességi felügyeletet, jelenleg törvényességi ellenőrzést. Csak bírósági ítélettel lehet feloszlatni felszámolni.
Ez alól jelenleg csak az ebtenyésztő egyesületek a kivételek , melyek vonatkozásában nem elegendő az egyesülési jog szabad gyakorlásához a bírósági bejegyzés, hanem az Átv. 45/A (1) b.c. pont alább részletezett szabályozásával további feltételhez a tenyésztési hatóság elismeréséhez köti. A jogi szabályozás további feltételként szabta, annak vállalását, hogy ennek a hatóságnak ellenőrzési felügyeleti jogköre van az egyesület felett, akár vissza is vonhatja az elismerést, ami okán az egyesület a továbbiakban már nem végezheti azt a tevékenységet, amit a bírósági nyilvántartásba vétel okán korábban alanyi jogon végezhetett.
Mindez idegen a polgári és politikai szabadságjogok elveitől, aminek betartását Magyarország nemzetközi egyezmények aláírásával vállalta.
Magyarország diszkriminatív módon megtagadta egy embercsoporttól a polgári szabadságjogok egyikét a szabad egyesüléshez való jogot és ezzel olyan egyesületek működését lehetetlenítette el, melyek az 1989 évi II. Törvény alapján alakultak és kerültek bírósági nyilvántartásba és azóta végezték békés célú tevékenységüket.
Ugyanez a helyzet azon egyesületek vonatkozásában, melyek az Etv. hatályba lépése előtt alakultak és korábban hatósági felügyelet alatt álltak, ami éppen az Etv. hatályba lépését követően szűnt meg, felettük. Az Etv. 23.§ és 28.§ rendelkezett a hatósági felügyeletet biztosító jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételéről.
A jogalkotó most az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában visszaállította az államigazgatási felügyeletet.
Ez pedig olyan súlyú jogsérelem ami már nemcsak az érintett egyesületekre van kihatással , hanem a népszuverenitás , a demokrácia korlátozását jelenti.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34501]
|
[előzmény: (34499) Szávitri, 2013-06-26 09:28:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34499. Elküldve:
2013-06-26 09:28:42 |
[334.] |
Magyarországon az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában már 1998 decembere óta megfordult a folyamat. Az állam a gazdasági haszonállok gazdasági célú köztenyésztéséről szóló törvényt és annak végrehajtási rendeletét használja fel egyesülési jog korlátozására . Ennek érdekében a kutyát a világon egyedülálló módon besorolták a gazdasági haszonállatok közé.
Az egyesüléshez való jogot jelenleg a Ptk .és a Cvtv. szabályozza.
Ezek a jogszabályok 2011 óta az 1989 évi II. Törvényhez képest korlátozottabban engedik érvényesülni az egyesülési jog szabadságát , mint a korábbi jogi szabályozás.
Az Etv. 16.§ d) szerint feloszlatni egyesületet csak akkor lehetett, ha a tevékenysége a 2.§ (2) bekezdésébe ütközött , mely joghely az Egyezmény 11.cikk (2)-vel harmonizálva állapította meg az egyesüléshez való jog korlátait. A Cvtv. teljes II. fejezete viszont a civil szervezet csőd, felszámolási és végelszámolási eljárásáról szól , tehát ez a fejezet, nem harmonizál sem a preambulummal , sem a 3.§ (3) bekezdésével.
A 2011 óta hatályos egyesülésre vonatkozó rendelkezésekben keveredik a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás, az egyesüléshez való joggal. Míg korábban a közhasznú szervezetekre külön jogszabály vonatkozott a közhasznú szervezetekről szóló 1997 évi CXIV törvény, addig jelenleg a Cvtv. szabályozza mindkét egyesülési formációt. A két formáció közötti határok is keverednek, miután korábban csak a közhasznú szervezeteknek kellett közzétenni a gazdasági beszámolóikat és a közhasznú jelentéseiket, hiszen ezek állami támogatásban részesültek, a jelenlegi szabályozás szerint minden egyesületnek meg kell küldenie ezt az Országos Bírósági Hivatalnak.
Az egyesületi jogok korlátozásának tehát vannak egyéb megnyilvánulásai is, annak jeleként, hogy a jogalkotók jelenleg nincsenek tisztában az egyesülési jog egyik lényegével, hogy az egyesület nonprofit szervezet, aki egyesületet alapít az elsődlegesen nem gazdálkodni akar, hanem valamely az alapszabályában leírt célt kíván megvalósítani, és legfeljebb a céljai megvalósítása érdekében folytathat gazdálkodó vállalkozó tevékenységet.
Ennek megnyilvánulása , hogy a jogalkotó az ebtenyésztő egyesületek tevékenységét, illetve magát az ebtenyésztést , valamely a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó « ágazati » gazdasági tevékenységként értelmezi ellentétben más hobbyállat tenyésztő egyesületekkel pl. Macska, melyek szabadon gyakorolhatják egyesüléshez való jogaikat.
Az ebtenyésztőkre úgy tekintenek, mintha haszonállat tenyésztők lennének, noha az FCI eleve tiltja a gazdasági célú ebtenyésztést, így a magyarországi jogi szabályozás még annak a civil nemzetközi szövetségnek az elveit is sérti, amelyhez tartozó hazai közösséget besorolta a gazdasági haszonállatokról szóló törvény hatálya alá.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34500]
|
[előzmény: (34498) Szávitri, 2013-06-26 09:28:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34498. Elküldve:
2013-06-26 09:28:16 |
[335.] |
A polgári és politikai jogok felszámolása ezen a területen a jogi szabályozásból nyilvánvaló.
Az Etv. hatályba lépése előtti jogi szabályozás szerint jogszabályok lehetővé tették, hogy a nyilvántartásba vételt végző és a törvényességi felügyeletet ellátó államigazgatási szervek megakadályozzák a rendszer szempontjából nem kívánatos egyesületek alakulását. A mostani jogi szabályozás ezt hozta vissza az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában, miután a bírósági bejegyzésen túl államigazgatási szerv a tenyésztési hatóság elismerése is szükséges nemcsak a most alakuló, hanem a már meglévő egyesületek vonatkozásában is.
Az Etv. hatályba lépését megelőző jogi szabályozás szerint az egyesület önkormányzatát törvény , vagy alapszabálysértés miatt a minisztérium függeszthette fel, jelenleg a tenyésztési hatóság, függesztheti fel az elismerést ami egyenlő az egyesület működésének felfüggesztésével. A kettő között az Etv. hatályba lépése után az ügyészség keresete alapján, bíróság függeszthette fel az egyesület működését,(ETv. 16.§ (2) c.) , de ezt a lehetőséget a jelenlegi civiltörvény már nem tartalmazza.
Az Etv. hatályba lépését megelőzően a fent hivatkozott MÉM-ÁH rendelet feljogosítása alapján vezethetett törzskönyvet a MEOE , illetve végezhetett a tenyésztéssel kapcsolatos teendőket az ebtenyésztő egyesület . A jelenlegi szabályozás ezt is visszahozta, miután az Átv. és az FVMr. alapján jelenleg a tenyésztési hatóság elismerése alapján vezethet törzskönyvet fajtánként egy tenyésztő szervezet. (FVMr. 4.§ (1)
Magyarországon jelenleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Cvtv) szabályozza az egyesüléshez való jogot, mely praembuluma utal a 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseire jelesül , hogy a törvény célja az egyesülési jog szabad gyakorlásának biztosítása a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.
A Cvtv. az alábbi rendelkezéseivel garantálja az egyesüléshez való jogot :
3. § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.
Törvény fenti rendelkezései szerint tehát alapvető jogot csak a nemzetközi egyezményekkel harmonizálva, a szükséges és arányos mértékben akkor lehet korlátozni , ha az egyesület, nemzetbiztonságot, közbiztonságot, közegészséget közerkölcsöket, mások jogait és szabadságát sérti , illetve a bűnözés és zavargás megakadályozása érdekében.
Ezt a Charta és az Egyezségokmány mondja ki az állam kötelezettségévé téve, hogy jogszabályait ennek megfelelően alakítsa , illetve a bíróságoknak be sem kell várniuk a jogszabályi környezet közösségi jog szerinti átalakítását, hanem azok ellenében is a közösségi jogot kell alkalmazni.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34499]
|
[előzmény: (34497) Szávitri, 2013-06-26 09:27:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34497. Elküldve:
2013-06-26 09:27:49 |
[336.] |
A törvényt és a rendeletet többször módosították, miután valamennyi esetben újabb korlátozásokat vezettek be az egyesületi jog sérelmére. A legutóbbi törvénymódosítás már 20 millió forintig terjedő , azonnal és az egyesület vezetőjén is behajtható bírsággal fenyegette meg azokat az egyesületeket melyek minisztériumi elismerés nélkül végeznek ebtörzskönyvezést, illetve rendeznek kutyakiállítást , ami egyenlő azon békés célú egyesületek betiltásával, melyek az Etv. hatályba lépését követően ezen cél szerinti tevékenységek végzésére alakultak.
Ez a tevékenység -kutyakiállítás rendezés, illetve ebtörzskönyvezés- ebtenyésztő egyesület esetében olyan célra rendelt tevékenység, mely végzése nélkül az egyesület léte okafogyottá válik.
Az FVM rendelet szerint elismerést fajtánként csak egy ebtenyésztő egyesület kaphatja meg, ami azt jelenti, hogy Magyarország az 1989 óta szabadon alakuló , bíróság által nyilvántartásba vett egyesületek legalább felének a tevékenységét betiltotta, figyelemmel arra, hogy az elmúlt két évtizedben számtalan azonos, vagy hasonló fajtákat tenyésztő egyesület alakult.
Azok az egyesületek, melyek elismerést kaptak, sem gyakorolhatják szabadon egyesülési jogaikat. Ezek gyakorlatilag ugyanolyan korlátozásokat szenvednek el, mint amilyet az Etv. hatályba lépése előtti jogi szabályozás tartalmazott.
Magyarországon a rendszerváltás legnagyobb vivmánya a polgári szabadságjogok sikeres bevezetése volt. Azzal, hogy Magyarország megtagadta a szabad egyesüléshez való jogot az állampolgárok egy csoportjától nemcsak az érintett közösség jogait korlátozza, hanem a népszuverenitás , a demokrácia korlátozását jelenti.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34498]
|
[előzmény: (34496) Szávitri, 2013-06-26 09:27:17]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34496. Elküldve:
2013-06-26 09:27:17 |
[337.] |
A probléma abból adódott, hogy a többség a Federation Cynologique International nevű kinológiai szövetséghez akart tartozni, mert ez a leginkább elfogadott a világon. A többség ezt úgy oldotta meg, hogy szerződést kötött a MEOE-val , miután az FCI alapszabálya országonként egy szervezetet ismert el, abba azonban nem szólt bele, hogy a tagszervezet milyen formában működik, illetve miképpen továbbítja az FCI jogosultságokat más kinológiai szervezeteknek.
Tipikus példája a békés egymás mellett élésnek a MEOE és a Magyar Kutyások Szövetsége (MKSZ) közötti szerződés, ami mintegy 15 éve keletkezett. Az MKSZ végig a MEOE mellett állt, mikor az egyesület ellen az alább ismertetett demokratikus jogállamban nem jellemző ellehetetlenítési kísérletek megindultak, melyek gyakorlati megnyilvánulása a mai napig tartó a közösségi joggal ellentétes jogalkotás és az ezeken alapuló perek.
Ennek oka, hogy néhány egyesület, nem megegyezéses úton kívánt a MEOE-val együttműködni , és részesülni az FCI jogokban, hanem célul tűzték ki, hogy elfoglalják a MEOE helyét az FCI-ben.
Bár az FCI többször is világossá tette, hogy alapszabálya a tagcserét nem ismeri 1997-től ennek a csoportnak a törekvéseit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta.
Mindehhez eszközül olyan jogszabályokat alkotott és módosít folyamatosan , melyek ellentétesek a közösségi joggal. Ezekre hivatkozva 2003-tól 2009-ig bírósági úton próbálta a MEOE és a Magyar Kutyások Szövetsége tevékenységét ellehetetleníteni. Mikor ezzel nem ért cél, 2011-ben olymódon módosította a jogszabályokat, mely a bírósági út elzárásával lehetetlenítette el a civil szervezetek tevékenységét az államilag elismertek javára. A jogszabályok módosítása a mai napig tart.
Ennek lényege az volt, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban az állatok tenyésztéséről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) végrehajtási rendeleteként megalkotta a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet .
E jogszabály szerint csak az államilag elismert, ellenőrzött ebtenyésztő egyesületek végezhetnek olyan tevékenységet, amit az 1989 évi II. Törvény hatályba lépését követően alanyi jogon végezhettek.
Azaz Magyarország 9 évvel az Etv hatályba lépését követően egy meghatározott társadalmi csoporttól megtagadta a szabad egyesüléshez való jogot.
(FOLYTATOM)
|
| |
|
[válaszok erre: #34497]
|
[előzmény: (34495) Szávitri, 2013-06-26 09:26:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34495. Elküldve:
2013-06-26 09:26:07 |
[338.] |
Ja, hogy újabb módosítások is várhatók. Éljen a jogbiztonság.
Még egyszer elmondom a frankót, hátha valaki okul belőle.
Magyarországon 1989-ig az egyesülési jog szabadsága nem érvényesült maradéktalanul.
Ellentétben a nyugati jogállami alaptörvényekkel és a nemzetközi jogi dokumentumokkal, amelyek emberi jogként, az annak védelmét szolgáló intézményekkel együtt garantálták az egyesülési szabadságot, az 1936-os sztálini alkotmány mintájára született alkotmányok – köztük az 1949-es magyar is – a dolgozók jogaként a társadalom érdekében engedélyezték elsősorban politikailag neutrális egyesületek létrehozását. Az alkotmányokban is megjelenő, politikai szerepet játszó társadalmi szervezetek azonban nem a polgárok elhatározása alapján, hanem hatalmi döntések nyomán jöttek létre. Vagyis ezek a „tömegszervezetek”, azaz párt(ok), szakszervezetek, népfront típusú „tömegmozgalmak” valójában nem az egyesülési jog megnyilvánulásai voltak.
Az 1949. évi magyar alkotmány eredeti szövege a „dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében biztosított” egyesülési jog megnyilvánulási formái közül a szakszervezeteket, a női és ifjúsági szervezeteket, valamint más tömegszervezeteket említett, amelyeket a Hazafias Népfront fogott össze. Ugyancsak az egyesülési jog kapcsán tett említést az alkotmány a munkásosztály élcsapatáról, a pártról mint az állami és társadalmi tevékenység vezető erejéről. Az 1972-es alkotmánymódosítás a legjelentősebb társadalmi szervezeteket (a „munkásosztály marxista-leninista pártját”, a Hazafias Népfrontot és a szakszervezeteket) átemelte a társadalmi rendről szóló első részbe, míg a többi tömegszervezetet az állampolgári jogokról szóló fejezetben szabályozta, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezek az egyesülési szabadság valódi megnyilvánulásai lettek volna.
Jogszabályi tilalom hiányában az állampolgárok 1989-ig egyesületeket hozhattak létre (de pártokat nem) az alkotmányban „biztosított” egyesülési joguk érvényesítéseként. Ugyanakkor az erről szóló jogszabályok lehetővé tették, hogy a nyilvántartásba vételt végző és a törvényességi felügyeletet ellátó államigazgatási szervek megakadályozzák a rendszer szempontjából nem kívánatos egyesületek létét. (Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch07s08.html )
1989-ig Magyarország pártállam volt, annak kulturális ideológiai relációival együtt. Ennek tipikus megnyilvánulása volt, hogy Magyarország államigazgatási felügyeletet gyakorolt egy hobby tevékenység felett. Ennek okán a MEOE-t a 11/1975 (VII.21.) MÉM-ÁH rendelet hatalmazta fel a kutyák törzskönyvezésére és a tenyésztéssel kapcsolatos teendők ellátására.
A rendszerváltást követően az 1989. januári alkotmánymódosítás és az ezzel együtt elfogadott, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv) már nemcsak a dolgozók, de még csak nem is kizárólag az állampolgárok, hanem „mindenki” jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. A nemzeti kerekasztal-tárgyalások nyomán létrejött átfogó alkotmánymódosítás a gyülekezési jogtól elválasztva, a 63. §-ban rendelkezett az egyesülési jogról. (Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch07s08.html
A Etv. általános miniszteri indokolása így hangzott :
„Egy adott társadalomban az egyesülés szabadságának tényleges mértéke az emberi szabadságnak és a társadalom demokratizmusának alapvető jellemzője. Az egyesülés szabadsága a népszuverenitásból ered, tehát az egyesülés szabadságának korlátozása nem egyszerűen egy szabadságjog korlátozását, hanem a népszuverenitás , a demokrácia korlátozását jelenti.
Az egyesületek feletti államigazgatási felügyelet intézménye ma már olyan szabályok , amelyek nem egyszerűen elavultak, hanem összeegyeztethetetlenek az alapvető szabadságjogok tartalmával. (Ld.:45. sz. melléklet)
Az Etv. hatályba lépését követően a 2/1989 (II.5.) MÉM rendelet hatályon kívül helyezte a 11/1975 (VII.21.) MÉM-ÁH rendeletet.
Ezt követően számtalan egyesület alakult és került nyilvántartásba vételre, köztük többszáz ebtenyésztő egyesület, melyek korlátozás nélkül végezték alapszabályukban írt tevékenységüket, így kutyakiállítást rendeztek, illetve –miután ezt már hatósági felhatalmazás nélkül alanyi jogon tehették- vezették a tagjaik kutyáinak törzskönyvét.
Az FCI által elismert törzskönyvet-tagsági viszony okán-a MEOE vezette, amihez immár a rendszerváltás vívmányaként nem kellett hatósági felhatalmazás, elég volt a MEOE és az FCI között 1933-ban kelt szerződés, a tényleges FCI tagság és az alapszabály ezirányú rendelkezése. Ugyanazen elvek alapján rendezte a MEOE az FCI által elismert kutyakiállításokat is. FCI által elismert kiállításokat és más rendezvényeket a MEOE-val kötött szerződés alapján a MEOE jogi személy tagjai, illetve szerződött partnerei rendezhettek. Ezen kívül bárki alakíthatott hasonló célokra egyesületeket, akár úgy is, hogy független maradt, vagy más nemzetközi civil szervezethez is csatlakozhatott. Volt időszak, mikor más nemzetközi kinológiai szövetség is jelen volt az országban pl. Az EHU, vagy az UCI, amit az ombudsmani jelentés is említ.
A lényeg azonban, hogy a szabad egyesülési jog 1989-től az Etv. hatályba lépésétől 1998-ig teljes mértékben érvényesült.
Ez alatt a mintegy 25 év alatt számtalan egyesületet jegyeztek be bíróságok, melyek alapszabálya cél szerinti tevékenységként tartalmazta, hogy az egyesület kutyakiállítást rendez, valamely törzskönyvet vezet és ezeket a tevékenységeket folyamatosan végezte is.
(FOLYTATOM )
|
| |
|
[válaszok erre: #34496]
|
[előzmény: (34493) vancontra, 2013-06-26 08:07:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34491. Elküldve:
2013-06-26 07:51:55 |
[339.] |
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13105.pdf
Azaz tegnaptól a kutya Magyarországon hivatalosan is gazdasági haszonállat, melynek tenyésztése csak gazdasági célú köztenyésztés keretében történhet. Nem csak a fajtatiszta eb , hanem úgy általában az eb.
3.§ 7.Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás.
42. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tenyészállat, illetve szaporítóanyag kiviteléhez a tenyésztési hatóság által kiadott vagy hitelesített származási igazolás, szaporítóanyag esetében minőségigazolás is szükséges.
„44. § (1) A tenyésztési hatóság eljárása során minden olyan helyen – ide értve az engedéllyel vagy tenyésztő
szervezeti elismeréssel nem rendelkező személyek vagy szervezetek tevékenységének helyét is – ellenőrzést
végezhet, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot
előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak, tenyésztési nyilvántartást vezetnek, illetve egyéb
állattenyésztési tevékenységet végeznek.
(2) A tenyésztési hatóság az ellenőrzés során az állatokkal kapcsolatos nyilvántartásokba betekinthet, az állatok
adatait, valamint a 18. § (6) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat bekérheti, megismerheti.”
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény 1. § szerint „A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével:
b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében - figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására - a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés elősegítése;
Melléklet a 2008. évi XLVI. Törvényhez Fogalommeghatározások:
22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;
Nálunk az ebtenyésztés minden mozzanatát a továbbiakban a Nemzeti Élelmiszerlánc- Biztonsági Hatóság ellenőrzi felügyeli.
Tehát Magyarország megteremtette a jogi környezetet, kutyák élelmiszer és prémtermelés célú tenyésztésére.
Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete tiltja a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalát, a Közösségbe történő behozatalát, illetve onnan történő kivitelét.
A magyar jogi szabályozás szerint viszont kutyát csak gazdasági haszonállatként enged tenyészteni , a NÉBIH felügyelete alatt. A tenyészállat, illetve szaporítóanyag kiviteléhez a tenyésztési hatóság által kiadott vagy hitelesített származási igazolás, szaporítóanyag esetében minőségigazolás is szükséges, azaz a kutyák úgy hagyhatják el az országot, ha törzskönyvüket a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hatóság hitelesíti.
Innentől fogva szabad a vásár, mehetnek ki Magyarországról a kutyák élőállatként és fejezhetik be a létüket, bármely olyan ország vágóhídján ahol a kutya élelmiszerként, vagy prémállatként hasznosulhat.
Az Ügyben az Európa Tanácshoz fordultam, mert jogi álláspontom szerint ezzel a jogi szabályozással Magyarország kiskaput nyitott kutyák élelmiszer és prémtermelés célú tenyésztésére.
Egyszerű kis joghézagocska.
|
| |
|
[válaszok erre: #34492 #34493 #34494]
|
[előzmény: (34478) Szávitri, 2013-06-25 17:03:23]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34490. Elküldve:
2013-06-26 06:33:50 |
[340.] |
Az összes.
|
| |
|
|
[előzmény: (34487) vancontra, 2013-06-25 21:07:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34481. Elküldve:
2013-06-25 18:12:14 |
[341.] |
Nem tudom és nem is izgat. Három hónap alatt ugyanis magától kiderül, hogy működőképtelen a rendszer. Más kérdés, hogy itt dilettáns módon belelöktek egy tömött buszt az árokba és a sofőr(ök) még most sem látják be, hogy itt egy megoldás van.
Jelesül kihúzni a buszt az árokból , helyes útra állítani, elzavarni azokat akik belelökték.
Ehelyett azon munkálkodnak, hogy miképpen lehetne az árokban további száguldásra késztetni, úgy hogy tódozzuk, fódozzuk, lökdössük taszigáljuk és közben azt óbégatjuk, hogy ez a helyes járható út.
Mindezt azokkal akarják elhitetni, akik ott vannak a buszban, fejre állítva, egymást taposva egy korty levegőért.
Drága jó sporttársaim az Úrban, egyet tudomásul kell venni. Aki beéri azzal, hogy a roncsban átmenetileg éppen a tetején van és még kap levegőt, hamarosan megtapasztalja, hogy , ha nem azért harcol, hogy a busz újra az útra kerüljön, akkor ott fog fulladni az árokban. Legfeljebb öt perccel később, mint aki az alján maradt.
Ennél még az is jobb, ha kiszáll az ember és gyalog próbálkozik.
|
| |
|
[válaszok erre: #34482 #34486 #34487]
|
[előzmény: (34479) vancontra, 2013-06-25 17:22:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34478. Elküldve:
2013-06-25 17:03:23 |
[342.] |
A Köztérsasági elnök aláírta, kihirdetés vár.
Három hónapja van a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak, hogy észbe kapjanak.
A drága hatóság egy ügyben észbe kapott, most szívta vissza a törvénytelen határozatát. Hogy miért? Mert elismerte, hogy erősen törvénytelenre sikeredett.
|
| |
|
[válaszok erre: #34479 #34491]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34450. Elküldve:
2013-06-24 06:34:42 |
[343.] |
Nem is kell benne lenni a szerződésben annak ami a törvényben benne van. Természeten derék dolog élethossziglan garanciát vállalni a vele született rendellenességekért, azonban két oldala van az éremnek.
A legtöbb állatbetegség gondos gazda mellett nem évek elteltével derül ki.
|
| |
|
|
[előzmény: (34446) Kondacsipkedő, 2013-06-23 21:14:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34449. Elküldve:
2013-06-24 06:30:06 |
[344.] |
"Tenyésztő az aki minősítteti,törzskönyveztet."
Ajjé , én hallottam olyan tenyésztőről is aki azzal akart nagy tenyésztő lenni, hogy két országban is törzskönyveztetett egyazon kutyát.
|
| |
|
|
[előzmény: (34447) vancontra, 2013-06-23 23:42:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12899. Elküldve:
2013-06-23 20:15:27 |
[345.] |
Sehol egy huncut kiskutya, de még egy apró tócsa sem. Brühühü :-(((((((
|
| |
|
|
[előzmény: (12898) yuma, 2013-06-23 18:56:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 12897. Elküldve:
2013-06-23 17:04:55 |
[346.] |
Nagyon sírsz most? 
|
| |
|
[válaszok erre: #12898]
|
[előzmény: (12895) yuma, 2013-06-22 17:44:27]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34420. Elküldve:
2013-06-23 17:03:43 |
[347.] |
Akarsz boldogságot látni? Ugorj át az ír terrier topicra.:-)))))))))))))
|
| |
|
|
[előzmény: (34419) B.Pista, 2013-06-23 16:41:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34417. Elküldve:
2013-06-23 15:03:32 |
[348.] |
Amikor én gyerek voltam, akkor a csípőficamos csecsemőket begipszelték egy merevítős borzadályba, de rendbe jöttek. Állítólag már vannak finomabb módszerek. Állítólag az olyan helyeken ahol terpesztett lábakkal volt a gyerek az anyára felkötve (pl. kendőben) ki sem alakul a betegség.
|
| |
|
|
[előzmény: (34409) vancontra, 2013-06-23 12:32:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34416. Elküldve:
2013-06-23 14:58:52 |
[349.] |
Ezek egy perben, mind bizonyítási kérdések lesznek.
|
| |
|
|
[előzmény: (34408) vancontra, 2013-06-23 12:29:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
| 34406. Elküldve:
2013-06-23 09:38:14 |
[350.] |
Maga az emberi faj is csípőficammal terhelt. Régen ezek az emberek sánták maradtak és nem is házasodtak többnyire. Ma már a csípőt szűrik, ami okán a gipszbe tett gyerkőcök egészséges felnőttekké válnak, ami nagyon jó, viszont a hiba tovább öröklődik.
|
| |
|
[válaszok erre: #34409]
|
[előzmény: (34405) Kisbán, 2013-06-23 09:16:39]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
