| Találatok száma: 3486 üzenet |
|
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
108455.  Elküldve:
2011-04-22 20:13:07 |
[1426.] |
Akkor le vagyok sza...vaz...va! 
|
| |
|
|
[előzmény: (108444) sárkánykutya, 2011-04-22 19:52:17]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108454. Elküldve:
2011-04-22 20:11:47 |
[1427.] |
Menj el több helyre megnézni. Oda is, ahol Sangriájuk is van Kól amellett 
|
| |
|
[válaszok erre: #108456]
|
[előzmény: (108452) Szilaj, 2011-04-22 20:10:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108451. Elküldve:
2011-04-22 20:10:23 |
[1428.] |
Hát igen. Néha annyira szomorú esetek vannak, hogy az már fáj... Például (ez kb. 2003-ban volt így, azóta lehethogy változott a helyzet) a már régen "ismert" HIV vírusról írt sok tanulmány után, ahol sokan leírták a "betegség vírusát", hogy hogyan néz ki, milyenek a "saját szemüleg" látott tulajdonságai, stb. egy bizonyos ember megkérdezte a vírus "feltalálóját", hogy mikor látta mega mikroszkópban elöször a vírust. Az azt mondta, hogy ö csak leírta a tapasztalatai alapján az elképzeléseit a vírusról és ráhagyta a legközelebbi "diákjaira" (kutatótársaira), hogy mikroszkópon keresztül kutassák és leírják és hogy késöbb az ö leírásaikat adta tovább. Azok bizony le is írták sokszor, mindig úgy elöadva, hogy az a kutatások alapján ilyen meg amolyan részekböl áll, így meg úgy néz ki, stb. Az a kérdezö illetö elment ezen kutatótársak után és kérdezte tölük is, hogy mikor látták meg elöször a vírust. Azok mondták, hogy ök nem látták, mert nem is keresték, mivel a "vezérkutatójuk" alaposan leírta, milyen, mi mindent tapsztalt a mikroszkópban.
Tehát végül is 2003-ban nem volt ember, aki látta volna valaha a vírust, de azért tanulmányok százai írták le részletesen, hogyan néz ki. Kiderült, hogy minden további kutató a "vezérkutató" és az ö "kutatótásai" leírásai alapján adta tovább az információt ("a híresebb kutató véleményét" és eredményét), akik pedig egymásról kölcsönösen feltételezték, hogy "a másik" a saját tapasztalatai alpján írta le.
Ez manapság - nemcsak a biológiában, orvostudományban - nagyon elterjedt forma... 
|
| |
|
[válaszok erre: #108453]
|
[előzmény: (108441) sárkánykutya, 2011-04-22 19:51:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108447. Elküldve:
2011-04-22 19:55:38 |
[1429.] |
 Ez pontosabb mai megfogalmazás.
|
| |
|
|
[előzmény: (108439) Szilaj, 2011-04-22 19:48:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108431. Elküldve:
2011-04-22 19:12:45 |
[1430.] |
 Bár nem tudom, pontosan mit értesz a "mudis topik html-struktúrája" alatt, de az elsö gondolatom valami ilyesmi volt, de elvetettem, mert túl kevésnek találtam a bigyók számát és nem tudtam magamnak megmagyarázni a külömbözö színeket. Pedig én a webet csak tiszta felhasználóként használom.
|
| |
|
[válaszok erre: #108440]
|
[előzmény: (108317) sárkánykutya, 2011-04-21 09:54:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108429. Elküldve:
2011-04-22 19:09:54 |
[1431.] |
Elnézést a belekotyogásért...
nagyon szép és jó fotókat szoktál feltenni ,szívesen nézem azokat, mégis lenne egy pici megjegyzésem: néha (pl. a tegnapi képet többségénél ez nem annyira szembeötlö) talán érdemes lenne picit kevesebb utóélesítést használni, legalább a webre feltett kicsinyített képeknél. Jó, éles LCD monitoron néha már zavaró az a nagy élesség, föleg a kutyák közeli portréinál pl. a szörszálaknál. Ez a fekete mudik szörzetének csillogása miatt is van - az saját régebbi tapasztalat. Nem sokkal, csak egy kevéssel... 
|
| |
|
[válaszok erre: #108432 #108444 #108715]
|
[előzmény: (108308) rókarex, 2011-04-21 07:53:58]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108428. Elküldve:
2011-04-22 19:03:55 |
[1432.] |
Kellemes estét mindenkinek!
Dörzsi-Pöszke: nagyon jó, ha az ember a forrásait idöben és területileg is "szétszórt" halmazból keríti elö. Viszont nagyon fontos szem elött tartani Két valamit:
1) A régebbi idökben nem a mai "tudományos" módszertan volt a "menö"!!! Ezért a külömbözö írományokban, tudományos értekezésekben is a leírtak gyakran jobban az író elvárásait fejzték ki, mint amért/tapasztalt adatokat és eredményeket. Ez minden tudományágban így volt, lényegében egészen a 20. század elejéig. Példaképpen a nagyokról: fizikában pl. Galilei és Newton, biológiában/genetikában pl. Mendel, de volt ez így olyan pontos tudományágban is, mint a matematika. A történelemírók (én most ebbe beleértem a mai értelmezésben vett etnográfiát, néprajzot is) pedig lényegében minden így írtak.
Ezt ne vegyétek valami összeesküvéselméletnek vagy hiba-felrovásnak - nem, ez az akkori szemlélet és hozzáállás volt, ök nehezen tehettek másképpen. És ezzel nem kérdöjelezzük meg az elért eredményeiket.
2) Sok mindent régen teljesen másképpen értelmeztek, mint ma, úgy szavakat, kifejezéseket, mint eseményeket. Más volt az ismereti alap, más volt a felfogás és más az elvárt magyárázat értékelése. Ezért nem lehet mai szemmel, a mai álláspontok és tudás alapján értékelni a leírtakat.
Nagyon jó lenne ezeket figyelembe venni, hogy ne kezeljük a forrásokat teljesen pontos leírásként, mai elvárások szerint, máskülönben nagyon félreérthetünk dolgokat.
|
| |
|
[válaszok erre: #108438]
|
[előzmény: (108285) Dorzsi-Pöszke, 2011-04-20 21:23:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108250. Elküldve:
2011-04-20 10:21:43 |
[1433.] |
Valami a génekkel, azok belsö felépítésével kapcsolatban...
Vagy valamilyen populációkkal kapcsolatos statisztikai halmozódás (a magyar elnevezésekkel nem tegezödünk).
|
| |
|
[válaszok erre: #108252]
|
[előzmény: (108249) sárkánykutya, 2011-04-20 10:06:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108248. Elküldve:
2011-04-20 09:57:35 |
[1434.] |
Valamilyen neuronháló?
|
| |
|
[válaszok erre: #108249]
|
[előzmény: (108246) sárkánykutya, 2011-04-20 09:35:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108242. Elküldve:
2011-04-20 08:41:14 |
[1435.] |
Szép jó reggelt mindenkinek!
Éva, mi most vitatkozhatunk a szavakon, mivel szerintem az, hogy "nem hiba, de nem kívánatos" egészen más valamit jelent, mint "tenyésztési programban meghatározott küllemi előírások kialakítása" ( lényeg a MEGHATÁROZOTT szón van). Nézd meg pl. a Marika által feltett táblázatban a végén a két standardot - ott kissé más a fogalmazás.
De a lényeg az, hogy az értelmezést nem mi döntjük el, hanem a bíróság - ha esetleg odakerül valamilyen mudi ügye. Addig csak vitatkozhatunk és hozhatunk fel a saját véleményünk mellett érveket (meg cáfolhatjuk az ellentéteseket ) - de cél és eredmény nélkül.
A "hiányzó" farokkal kapcsolatban pedig pörgebajusznak: nem emlékszem itt volt-e régen erröl pár élmény vagy eyg cseh kutyás fórumon olvastam, de voltak bizony bajok születetten farkatlan kutyával némely országban. Egyszerüen farkatlan kutyát nem engedtek be kiállításra (és FCI szabályra hivatkoztak), senkit nem érdekelt, születetten ilyen-e vagy sem. Söt olyan esetröl is írt valaki, hogy közúti ellenörzés során a rendörök meglátták az autóban a farkatlan kutyát, ezért elkobozták a kutyát és öket kivizsgálták állatkínzás ügyében. Itt sem segített sokat, hogy a kutya született farkatlan volt. Végül ugyan "kiszabadultak" kutyástól, de nagyon sok eröbe került nekik ez - az idöröl és pénzröl nem beszélve. Sajnos, nem emlékszem már a konkrét országokra.
Szóval jobb elöre érdeklödni - de akkor is a konkrét helyzettöl, konkrét ember(ek)töl függ minden.
|
| |
|
|
[előzmény: (108205) Híres, 2011-04-19 19:40:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108191. Elküldve:
2011-04-19 13:01:19 |
[1436.] |
Én nem fenyegetözöm, ez az (elméleti!). A gyakorlat az ma más kérdés.
|
| |
|
|
[előzmény: (108189) Szilaj, 2011-04-19 12:48:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108190. Elküldve:
2011-04-19 12:59:55 |
[1437.] |
Éva, nem érted - a törvény (és ez nemcsak magyar, hanem EU-s, szabályzat) nem teszi lehetövé a "megengedett" szót. Vagy elö VAN írva a kurtítás (azaz KELL kurtítani, hogy megfeleljen a standardnak) vagy nincsen elöírva, tehát NEM SZABAD. Tehát valamelyik megoldás (standardon belül) kötelezövé van téve. Több lehetöség nincsen egy országon belül - lehetséges úgy, hogy bizonyos országokban teljesen meg van tiltva, bizonyos országokban úgy van, mint Mo-n. És természetesen, ha elö van írva, nem kell kurtítanod, legfeljebb a kiállításokra más országba kell járni.
|
| |
|
[válaszok erre: #108193]
|
[előzmény: (108187) Híres, 2011-04-19 12:37:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108186. Elküldve:
2011-04-19 12:36:57 |
[1438.] |
Ha már valaki kiadná a szomszédnak az értesítést , hogy be kell biztosítania a kerítést és ö semmit nem tenne, akkor fel lehet a saját költségre állítani és bíróságilag igényelni a szomszédon a megfizetését. De maga a kerítés felállítása esetleg csak erösíthetné az "agresszivitását".
|
| |
|
[válaszok erre: #108188]
|
[előzmény: (108180) Fodormenta, 2011-04-19 12:15:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108181. Elküldve:
2011-04-19 12:15:31 |
[1439.] |
SOk szerencsét! Szorítok majd nagyon! 
|
| |
|
[válaszok erre: #108184]
|
[előzmény: (108177) zuzu61, 2011-04-19 12:09:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 108179. Elküldve:
2011-04-19 12:10:46 |
[1440.] |
Na ki ?
Megbocsáss már, de a mudinál Magyarországon az erdöben való mozgást hozni fel példaként, hogy miért kellett vágni a farkát azért kissé  példa. Hány erdöben mászkáló terelö mudi szokott lenni Magyarországon? Az ország mai területén kb. hasonló területen tereltek a mudik, pulik, pumik - akkor miért pont a mudinak vágták a farkát és a puli/pumi szörzete nem volt "vészes" pl. a bogáncsszedés tekintetében? Miért van az, hogy ott, ahol bizony a terelökutya feladatai közé gyakran tartozik az erdöben, bozótosban a munka, ott ritkán vágták annak a farkát (fajtától függetlenül)?
Érdekes lenne, szerintem, összeszedni a még élö "régi" juhászoktól, miért vágták a kutya/mudi farkát és ezt összevetni a valósággal. Engem az eredmény tényleg érdekelne.
És mellesleg, ha a funkcionalitás lett volna a farok tekintetében a fö cél, akkor gondolom, nem vágták volna. Ugyanis ugyanolyan adottságokkal rendelkezó "normális" farkas és farkatlan kutya esetében a farkasnak a mozgékonyságban, ill. a manöverezési lehetöségekben (ezek gyorsaságában) a farok bizony elönyt ad. Ezért ritkán találsz pl. csúcs-agilitzö farkatlan kutyát. És szerintem a farok nélküli kutya számára bizonyos testrészeknél az állandó nagyobb eröbevétel (a hátsó lábak és a far), hogy a farok "lehetöségeit" helyettesítsék gyorsabb elvásódáshoz, azaz a kutya gyorsabb elhasználódásához vezet.
A tiltás pedig eredetileg minden fajtára fennállt - de hát a divat erös úr. És Híres javaslatához csak annyit, hogy nem lehetséges úgy felállítani a lehetöséget, hogy aki akar, vágjon, aki nem, az nem. A törvényben az van, hogy "a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában MEGHATÁROZOTT küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció)" kivételével tilos. Másszóval vagy ELÖÍRT (minden kutya számára) a kurtítás, vagy tilos.
És most anélkül, hogy valamilyen módon megítéljem a farokvágást (én nem vágnám, de aki akarja, vágja, az ö lelkiismerete... bár régen sem volt messze minden mudi farkatlan, elég a fellelhetö régi képeket nézni), akik csinálják, azoknak nem nagyon ajánlanám a hangoztatását (nem miattam!), mert ez a törvény szerint jelenleg a mudinál büncselekmény és ezért börtönbüntetéssel is büntethetö! Függetlenül attól, hogy - jelenleg - mennyire aktívak ez irányban az illetékesek. Ha valaki a standardra mint szentírásra hovatkozik, akkor még inkább szentírásként kéne kezelni az ilyne törvényt is.
|
| |
|
[válaszok erre: #108187 #108189 #108200]
|
[előzmény: (108174) Fokosné, 2011-04-19 11:29:17]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107679. Elküldve:
2011-04-16 04:19:24 |
[1441.] |
Végül válasz a kérdése(i)dre:
"hol olvastad az első hivatalos, majd a többi leírást?"
Többször fenn volt itt a fórumon az elsö leírások közül néhány. beszkennelve
Az elsö standard úgy keletkezett, hogy az illetö egyén az ország külömbözö részein felvásárolt néhány hasonló típusú kutyát, ezeket elkezdte célzottan tenyészteni, majd egy kiállításon a saját tenyészete kutyáit bemutatta és ezek (a saját kutyák) alapján megírta a standardot, ami el lett fogadva. Ezt is vissza lehet keresni, de nekem nincsen meg a linkem, a google apó biztosan gyorsan kiadja.
Most már keresheted a válaszokat - lehet meg is találod az igazit az "ösmudiról". csak az az igazság, hogy sosem fogja senki sem tudni, mi az igazság, ha nincsen mire támasztani...
Az utolsó dolog, amit hozzá akartam még tenni, hogy a válaszok már tegnap reggel elö voltak készítve, de csak most éjjel sikerült idöt szakítanom feltenni.
|
| |
|
[válaszok erre: #107921]
|
[előzmény: (107431) Dorzsi-Pöszke, 2011-04-13 15:10:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107678. Elküldve:
2011-04-16 04:03:21 |
[1442.] |
Ha kutatni akarod az ösmudi kialakulását, stb., akkor most adok Neked pár gondolatot és anyagot.
AZ elözö hsz alapján (is) feltételezhetö, hogy honfoglaláskor az ösmagyarokkal a Kárpát-medencébe kisméretü kutyák is betelepedtek. Ezeket akkor nem terelésre használták. Feltehetöleg leginkább a pulihoz hasonlóak voltak, legalábbis a szörzetet illetöleg (a pulis és komondoros szörtípus az "öshazában" máig is megtalálható "ösi" típusként). Ezen kutyák három fajtává alakulása valahová a honfoglalás és a 18. század közés esik.
A magyarok itteni juhtenyésztésének alapja a síksági, ill. pusztai (az "ösmagyarok" a puszta népe voltak) tenyésztés a nagyon igénytelen és ellenálló rackaféle juhokkal. Sajnos, gyakran ennél megáll sok ember (kutató is), pedig a mudi szempontjából valószínüleg fontos egy másik irány is:
"A 14. századtól jelentős hatás éri a Kárpátok hegykoszorúján élő népek juhtenyésztését. Valahol a Balkán-félszigeten keletkezett egy transzhumáló (néhol nomadizáló) állattenyésztéssel foglalkozó pásztornép, a vlachok. Juhtenyésztés mellett foglalkoztak még fuvarozással, és híresek voltak az antik hagyományokban gyökerező tejtermékeik és szőtteseik is. Az Északi-Kárpátok vidékén a 14. században tűntek fel. Hatásuk hamar megfigyelhető az itt élő népek, a szlovákok, lengyelek, ruszinok, morvák és magyarok juhtartásában, elsősorban a havasi és a transzhumáló pásztorkodásban, valamint a juhtej feldolgozásában. A 13-16. század között Erdélytől Galíciáig és Morvaországig ún. vlachjogú juhtartó falvak jöttek létre. Ezek népeit nem terhelték a jobbágyok királyi és földesúri szolgáltatásai, kedvezőbben adóztak és saját kenézeik irányítása mellett élhettek. A vlach juhászok között a táj minden népe - románok, ukránok, lengyelek, szlovákok, magyarok stb. - megtalálható (Ila B. 1957; Kniezsa I. 1934; Dobrowolski K. 1961; Macùrek J. 1969)."
Ez a vlach pásztornép és annak egészen más életmódja, élettere és ezekkel (is) összefügö juhtenyésztési módja szintén igényeltek terelökutyákat. Viszont az ö életmódjuknak a pulik nem nagyon feleltek meg - pl. éppen a szörzetük miatt. Ugyanígy a - mostani típusú - racka sem volt a számukra a legmegfelelöbb juhfajta, de a leírások alapján érdekesképpen az általuk a honfoglaláskor a környéken létezö "ösjuh(ok)ból" kialakított fajta jobban megörizte az ösi jellegét, mint a racka (találkozni egy nyál "valaskával" (ez a fajta neve) hasonló élmény, mint a rackanyájjal, csak ma már nagyon kevés van belölük). :
Szerintem ez a nép vagy magával hozott kutyákat, amelyek a magyar területeken átkelve, ill. ott tartózkodva keveredtek a magyar "öskutyával (/-kkal)". Vagy pedig ezen öskutyák közül megtartották a rövidebb szörzetü, de kitünöen terelö egyedeket, amelyek alkalmasabbak voltak a hegyi életmódra. Az idö folyásával a keveredések ismétlödhettek. Így kialakulhatott a mai mudi alapja. Természetesen azért külömbözö vidéken kissé eléröen. Ugyanígy természetes, hogy végül ezek az "új" kutyák idövel "visszakerülhettek" az alacsonyabb fekvésü területekre, még a pusztára is, mert ott is képesek voltak ellátni a feladatokat.
Ez az elképzelés pl. eléggé nagy mértékben megmagyarázná a mudi és a horvát juhászkutya óriási hasonlóságát. Mindenesetre a mudi inkább hegyi, dombvidéki (származású és oda jobban beilleszkedö) kutya, mint a puli ( a pumiban van terrier vér, az kétségtelen, tehát az másképpen alakult ki) (és fordítva a pusztán).
Ne értsétek félre, nem azt mondom, hogy a mudi nem magyar eredetü kutya! Akkor magyar területen alakult ki (ha a leírt módon volt ez) és az "alakítás" kölcsönös lehetett. És a leírt lehetöség csak egy a lehetségesek közül.
Magyarországon viszonylag kevés információ szerezhetö be a leírt vlach népröl. Én viszont már húsz éve az "ö vidékükön" élek, az ö hegyeibe járok, sok mindent megtudtam róluk (bár itt természetesen azóta kezdödik az ismert történelmük, mióta ide kerültek :-). Szlovákiában pedig majdnem kizárólag az ö juhtenyésztési formájuk müködött még nemrégen, de még most is nagyon elterjedt.
Az idézeteket tartalmazó egész könyv linkje: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-magyar-081201-18
|
| |
|
|
[előzmény: (107677) AduAsz, 2011-04-16 00:49:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107677. Elküldve:
2011-04-16 00:49:21 |
[1443.] |
Hát szépek a feltett idézetek, de azért nem minden ennyire egyértelmü... Szintén felteszek néhány “kivágást” lerövidítve, emlyekkel, gondolom nen nagyon örvendeztetlek meg - de lehethogy van akinek érdekes olvasmány lehet.
A rackajuh és a puli (mindkettö a mai ismert formájában) egyik sem volt az ösmagyarok állata az öshazában:
“A rackajuh (magyar racka, hortobágyi racka)... parlagi juh. ... Fajtaváltozatai előfordultak hazánk szomszédságában is, például Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában (Mezőgazd. Lex. 2. kiad. II). A racka szó nyelvünkben meglehetősen későn, csak a 18. század végén jelent meg. ... A régi állattenyésztési szakirodalom megkülönböztetett magyar-moldvai rackát és oláh rackát is (Kozák L. 1921). Délkelet-Európa másik nagy jelentőségű fajtája, a cigája juh is délről, a törökökkel érkezett hazánkba. A Kárpátok vidékének juhtenyésztését a 18. század elejéig-közepéig a racka és a cigája határozta meg.
A honfoglaló magyarság juhfajtájának Hankó Béla kizárólagosan a V alakú, pödört szarvú rackát tekintette (Hankó B. 1937; 1941). Az újabb régészeti ásatásoknál előkerült csontanyag modern vizsgálata alapján azonban más véleményre jutottak. E szerint a rackajuhok, amelyek csak a népvándorlás korában jelentek meg a Kárpát-medencében, nem köthetők etnikumhoz; esetleg hozhatták a magyarok is. Ezeknek azonban még biztosan nem volt pödört, V alakban felálló szarvuk. A napjainkban ismert magyar vagy hortobágyi racka biztosan csak a 16-17. században jelent meg hazánkban. Ez a fajta vagy helyi szelekció eredményeképpen alakult ki nálunk, vagy pedig az oszmán-törökök délről hozták be a Kárpát-medencébe.“ (http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-juhfajtak-081201 )
„A magyarságnak a Kárpát-medencébe való betelepülése idején, tehát a 9-10. század fordulóján már lehetett vadász és őrző kutyája is. Az agárszerű kutyák Európában, Ázsiában és Afrikában is el voltak terjedve, de őseinknek már kopóik is lehettek. A két- és négylábú ragadozóktól nyájaikat komondorra vagy kuvaszra emlékeztető, nagy testű kutyákkal őriztették. A 20. század első felében zoológusok még azt tartották, hogy a kis testű terelő pulikat is a honfoglaló magyarság hozta magával keletről, és annak rokonsága Kelet-Ázsia nomád népeiig nyúlik (Anghi Cs. G. 1935; 1936). Ezt azonban mind a nyelvészeti (Loványi Gy. 1943; TESz III. 303, 306), mind a zoológiai kutatás elutasította. A kutyák csontjai a honfoglalók temetőiben is előfordulnak, jobbára azonban nem sírokban, hanem a sírok között, külön gödrökben. A honfog-laláskori és a kora Árpád-kori kutya-csontanyag vizsgálatáról 1982-ben így írtak: „az eddig vizsgált korai magyar lelőhelyeken pulira vagy komondorra utaló csontleletek nem kerültek elő” (Matolcsi J. 1982: 297-285).
A honfoglalás korából előkerült állatcsontok nagy marmagasságú, tehát viszonylag magas kutyákra utalnak. Tekintettel azonban arra, hogy igen kevés kutyakoponya 801maradt fenn, az állatok fajtabéli sajátosságait nem lehet jól meghatározni. Az agarak, a barna szőrű juhászkutyák és a kuvaszok meglétét azonban a kevés adat is igazolni látszik. A Fenékpusztán 1978-ban talált kuvasz koponyája teljesen megegyezik mai társaiéval; marmagassága 57,5 cm volt. A honfoglalás korából származó csontanyag a puli és a komondor fajták meglétét viszont nem támasztotta alá (Matolcsi J. 1982).” (http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-kutya - itt hozzátenném, hogy szerintem egy helyen a pumiról ír, de a mudira gondol)
|
| |
|
[válaszok erre: #107678 #108285]
|
[előzmény: (107445) Dorzsi-Pöszke, 2011-04-13 19:58:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107676. Elküldve:
2011-04-15 23:21:40 |
[1444.] |
A monitoroddal most nefusSÁMÁN, anyó a szervizbe! Te látod a múltat és a jövöt. Én meg csak egy pici emberke vagyok, aki legfeljebb a mudimentön található linkekre tud kattintani. .
Azért ("hivatalosan" a honlap alapján) annyi hosszúfarkú muditok, olyan, amelyik megfelelö lenne, nem nagyon sok van. Meg most már föleg egy dolog hiányzik ahhoz, hogy jöhessen - egy vevö a mostani lakásra, hogy mehessünk máshová... (De az meg nem akar mutatkozni.)
|
| |
|
[válaszok erre: #107682]
|
[előzmény: (107674) Szilaj, 2011-04-15 22:22:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107673. Elküldve:
2011-04-15 22:18:27 |
[1445.] |
Szép kutyus ez a Dalia. Kár, hogy rövidfarkú... Mielött valaki belekötne - a mi "külsö követelményeink" miatt írom, nekünk pl. gondunk lehetne vele külföldi szabadság alatt. Van, ahol nehéz megmagyarázni, hogy nem vágott a farok, mégha ez be van is írva az útlevélbe orvosi igazolással, mégha mentett kutya lenne is...
|
| |
|
[válaszok erre: #107674 #107675]
|
[előzmény: (107639) Híres, 2011-04-15 19:00:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107672. Elküldve:
2011-04-15 22:04:42 |
[1446.] |
Liba megy juhokat tereleni csibével... Jól hangzik Bocsánat, de ha ezt szó szerint elképzelem - ráadásul így (ahogy a hsz-ban volt), kis cs-vel írva Csibét
Szép estét mindenkinek!
|
| |
|
|
[előzmény: (107538) Csibiti, 2011-04-14 20:30:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107430. Elküldve:
2011-04-13 15:10:17 |
[1447.] |
na egyet írtam elment, így nagyon röviden...
Ha nincs írott anyag sem, a szemtanúk már réééééégen a föld alatt vannak - akkor hogyna találjuk meg azt a pontot???
|
| |
|
[válaszok erre: #107432]
|
[előzmény: (107429) Dorzsi-Pöszke, 2011-04-13 14:47:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107428. Elküldve:
2011-04-13 12:39:43 |
[1448.] |
"vannak pontok ahol a hagyományt követő és napjaink igényeit előtérbe helyező nézet találkozik"
A baj azonban akkor van, ha valaki a helyi, számára ismerös hagyományt egy általános elterjedésü, mindenhol mindig (egyedül) érvényes hagyománynak adja ki...
A mudinál egy óriási (és lényegében jelenleg már megválaszolhatatlan) kérdés, hogy mi a hagyomány. Ahogy le lett írva, a mudi elterjedési és "felhasználási" területe (talán - biztosat senki nem tud) évszázadokra visszanézve eléggé széles és sokrétü volt, mind térbeli, mind "felhasználásbeli" tekintetben. A külömbözö kombinációk külömbözö "lokális" hagyományokat hoz(hat)tak létre - ezek MIND a mudik hagyománya.
Ahogy leírtam tegnap, ezek a "lokális" dolgok közrejátszhattak a heterogenitásban, pl. alkat, szörzet tekintetében, de ha a szokásokat és mást beleveszünk, akkor a színekre is.
Példa: éppen pörgebajusz hozta fel nemkívánatosnak a fekete-fehér tarka színt. Ha jól emlékszem, az elsö "hivatalos" leírásokban és talán a standardban is ez az elfogadott színek közé tartozott. Késöbb kikerült belöle, de az állományban azért benne van. Hogy mely színek kerültek az elsö (meg a következö) standardba? Hát pesze azok, amelyeket a standard alkotója ismert - és szintén úgy emlékszem, hogy nem sok kutya látmánya alapján alkotta meg.
Nem feledhetjük el azt sem, hogy abban az idöben azért más volt a "kutatás" minösége, nem ítélhetjük ezt azonosan a mai álláspontokkal. Elterjedési szinten nem volt sosem felmérés a mudikról és mudiszerü kutyákról, így mindig mindenki csak a saját tapasztalatai alapján ítélt - és alkotott. Azaz mindig csak nagyon szükített látáspont alapján.
Ebböl kifolyólag pedig ha bármelyik „lokális” hagyományt, „standardot” vesszük alapul, akkor sok más hagyományt, „standardot” megszegünk. Most ki legyen az, aki rámutat – ez az igazi!?? Ez most konkrétan egyáltalán nem csak a színekre vonatkozik.
2. Példa: Ahogy pl. Gulakuti feldobta –standard színek engedélyezett párosításából nem keletkezHET, hanem keletkezNIE KELL!!! nem standard színeknek. Ebböl nincsen kivétel. És bocs’, de itt mit szeretnél csinálni az utódok szelekciójával??? Mivel egy kutyára ránézve ritkán mondhatod meg, milyen színeket örökít, ezért itt logikusan a hiba nem a tenyésztökben van, hanem a standardban. Szóval pontra betarthatod a standardot te is a kutyáid is sok generáción keresztül, de így is nagy valószínüséggel elöjön valami standardellenesség, amit nem tudsz megakadályozni.
3. Példa: Én még azelött, hogy meglett a mudim, azt olvastam több helyen, hogy a mudi szöre hullámos, esetleg csigás lefutású és NÉHOL forgókat alkotó – és hogy a majdnem uszkárszerü göndör ször nem kívánatos. Nézd meg ma, hányan elcsorognak egy szép göndör (igaz nagyobb csigákkal, mint az uszkár) bundájú mudi látványától – ez ma a divatos és elfogadott.
Röviden leírva: A mudi alapvetö (és igenis nagyon ösi!) jellege a heterogenitás – mind szíínben, mind alkatban. Az egyetlen mindenki által elfogadott „külsö fajtajelleg” (részben) a fej. És természetesen a fej belülröl és a szív. Ezek határozzák meg a mudit, mint fajtát, ezek miatt lehet ráismerni. Még ha ordas színü is. És fordítva, nem ismersz rá, ha a legstandardabb színü és alkatú is, de a fején kívülröl pl. A NJ-t látod vagy a viselkedéséböl egy labrador vagy rosszul kezelt pitbull (ezek csak extrém példák) törik elö.
|
| |
|
[válaszok erre: #107429 #107431 #107433]
|
[előzmény: (107425) Dorzsi-Pöszke, 2011-04-13 10:55:53]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107330. Elküldve:
2011-04-12 15:10:33 |
[1449.] |
Valhol 65-70 kg közti pöttöm kis cseppecskék. Nem szeretném indián anyaként a nyakamban hordani egész nap .
 
|
| |
|
[válaszok erre: #107333]
|
[előzmény: (107329) kormosvari, 2011-04-12 15:05:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
AduAsz
Tagság: 2006-05-15 09:13:49
Tagszám: #30582
Hozzászólások: 3486
|
| 107328. Elküldve:
2011-04-12 14:38:11 |
[1450.] |
Ha már annyi ünnepelt mudi volt, egy (ill. két) OFF ünnep:
1) Tegnap volt pont egy hónapja, hogy az itteni állatkertben megszületett az itteni elsö elefántfiú:
2) Ma 11 órakor megszületett a "félhugicája":
|
| |
|
[válaszok erre: #107329]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
