úgy bizony ma reggel pld három tacskóval reggeliztem...
megdöbbenve tapasztaltam, hogy csak az én elkényeztetett városi kutyám szereti az üres piritóst, a tanyán lakók vadász ebek inkább a sajt és a felvágott iránt érdeklődtek..
chagi hirtelen nagyon ki akart menni, kinyitom neki az ajtót, hát az ajtóval szemben vigyázban ül a tegnap előtt éjszakai két haverja (vezsla, goldi kan) és olyan pofával néznek rám, mintha azt kérdeznék: "Chagall kijöhet velünk játszani?"
ezek kb olyan tünetek mint a westiknél gyakran előforduló "bőr baj", általában nekik is csak tünetileg tudják kezelni.. sajnálom Tapikát mindig olyan vidám, vigyori a fotóidon..
pont ez volt a mi gondolatunk is.. nagy teriték volt tegnap disznóbol és a tacsik szinte elvesztek a sok röfi között...
az pedig nem jó ha vadászat közben nem látszik hol kezdődik a kutya és hol a vaddisznó..
Chagi egyszerűen sportot űz a kajálásból.. illetve a kunyerálásból... pontosan tudja, hogy kik a gyenge láncszemek.. és őket nap mint nap az mancsa köré csavarja..
itt nem kunyerál, nem falánk.. ma is képes volt egy tál húst 2 m távolságról megnézni és továbbmenni.. inkább játszott a szomszéd tacsikkal, mint rámoccanjon a kajára..
De pont ma jutottál eszembe. Arról beszélgettünk, hogy a szálkás tacsiknál a vaddisznó szin változatnak csak esztétikai vagy gyakorlati haszna is van...?
13 évig volt velünk.. De sok szép emlékünk van vele kapcsolatban..
De, hogy ne csak szomorkodjak...
Kint vagyunk Ibinél. Chagi éjjel kikéredzkedett. Mivel ilyenkor általában kb 30mp alatt végezni szokott, gondoltam megvárom az ajtón belül.
Várok.... várok.. semmi...kb 5 perc után hallom, hogy már a lépcsőn kopog a körme. Nyitom az ajtót... erre egy vigyorgó vizsla és egy goldi fej jön befelé az ajtón.. Chagi haza hozta a haverokat bulizni.
Köszi, Chagall mester remekül van. Eltekintve a diszkrét zsirpárnáitól.. Fogyni csak akkor szokott amikor egy-egy hetet Ibi barátnőmnél töltünk az erdő mélyén. Ilyenkor szinte el is felejti a falánkságát, annyi inger éri. Ráadásul rengeteget bandázik a vadászok kutyáival.
Sajnos családunk Bogi kutyája a hét elején meghalt. Szegénykém túl volt 2 agyvérzésen...
azért nincs neki mindig ilyen erdőt járós napja. De egy-egy ilyen hét kijár neki is, nekem is. Nagyon jó látni, amikor a "kis" kanapé tacskó rájön, hogy voltaképpen vadászkutya..