Szia!

Elég régen jelentkeztem, de mindig elég sok dolgom van, sokszor nem jutok a géphez, csak az e-mailjeimet nézem meg. Bruni jól van, nagyon aranyos. Most is állandóan a sarkamban jár. Ha a konyhában vagyok, egy ideig ott téblábol, aztán befekszik a kosarába, onnan "szemmel tart". Nagyon barátságos más kutyákkal, most már Vacakra sem morog itthon, úgy látszik, rájött, hogy nem fogja kitúrni innen senki. Már szoktumk póráz nélkül is sétálni, egyelőre csak itt hátul a nagy füves részen a ház mögött. Miután két napja elbújtam előle a bokor mögé, amikor nem jött vissza hívásra és nem talált meg elsőre, azóta jobban szót fogad és jön, ha hívjuk. Nagyon jókat játszik más kutyákkal, nem is gondoltam volna, hogy a kis rövid lábain ilyen gyorsan tud futni!
Viszont úgy vettem észre, hogy a német juhászokat valamilyen okból ki nem állhatja. Két napja voltunk a Ligetben, egyetlen kutyával sem volt ellenséges, de két német juhásznak nekiment volna, ha hagyom! olyan méreggel ugatott (pedig ő aztán nemigen ugat!) és morgott rájuk, hogy csak néztem! Lehet, hogy valami rossz emléke volt velük kapcsolatban.
Úgy vettem észre, hogy az autóktól fél, azt hiszem, nem is baj, talán így nem fog eléjük futni. Nagyon szépen megáll az út szélén, ha mondom neki, és indul, ha szólok. Hozzászokott, hogy megtörlöm a lábait, ha hazajövünk, és már vár az ajtóban. Már leül, ha mondom neki, "kenguru"-t is csinál, de még nem mindig sikerül neki.
Voltunk a Balatonon a nyaralóban, persze jött velünk. Ott éjjel a lábamhoz feküdt az ágyba és ott aludt. Szóval nagyon aranyos és nagyon szeretjük. Küldök képet megint.
Üdv Neked és a kutyáknak is: Noémi

de senkit nem ver kölcsönbe