jómagam az alsólővér utcai doki(k)hoz járunk. eddig csak pozitív tapasztalataim vannak (10 év alatt).
humánus, kedves és türelmes hozzáállást tapasztalok. valszeg ez megvan másoknál is, de néhány dokiról hallottam nagyon rosszakat, illetve a wesselényi utcában voltam egyszer egy barátommal és az a közönyösség, amit egy élő állattal és kesergő gazdájával szemben ott láttam.... no comment.
meg kell említsem, hogy eddig egyszer volt nagy segítségre szükségünk, kullancs/babesiosis, szerintem a doki erején felül teljesített az utolsó percekig, vért szerzett és már néhány esetről tudok, amikor hétvégén is készséggel jött, pedig nem ő volt ügyeletben, stb...
persze nem kizárt, hogy más doki is ilyen készséges, de nekem itt vannak első kézből, saját tapasztalataim. :)
egyébként ők a Gálos/Horváth/Mentes/....nemtommégki csapat.
a fertőszentmiklósi állatorvosról hallottam még sok jót.
pl hogy legalább 1 kört fussunk úgy szépen, hogy ne akarjon fültövön nyalni, vagy hogy ha megállítom, akkor nem adunk pacsit és a 30seces ácsorgásból legyen 1perc.
aha. neveztünk RR Klubra is és az aznapi CACIBra is. ha már ott vagyunk... :)
egy jó napot várok az egésztől, semmi egyebet. ha utolsók leszünk, akkor is az én kutyám a legokosabb és legszebb. :)
az a fontos, hogy jól érezzük magunkat.
gyakorolgatunk, beállogatunk, de az elmúlt néhány hétben semmi fejlődést nem tapasztalok. Nia is unja, mint a fene.
igazad van, de ez egy másik szemszög... :)
találkozások, beszélgetések teljesen rendben vannak.
a lefektetett, világos szabályok nyújtogatása nem tetszik. :)
ha egy RR mérete tól-ig adott és abban benne van, akkor se nem nagy, se nem kicsi.
ha meg a standard szerint erős, erőt sugárzó, akkor nem 25kg egy kifejlett kutya, stb...
na ez az. minden helyzetre nem lehet előre felkészülni, szimulálni. ha meg direkt trenírozod erre valahogy, egyszerűen nem érti, hogy ami a tököt akarsz, most minek kéne támadni, harcolni, nincs semmi gáz.
igazán heves balhéja nem volt még Niának, de volt, hogy erélyesen rárontott egy kisebbre, mert a dominanciát kétségbe vonta. ekkor egy nagy fütty és behívás, vagy erős taps, amire felfigyel és azonnal behívható.
egy marakodásban nem tudom ez hogyan működne, de eléggé be van nekem hódolva a kislány, hogy szót fogadjon.
egy kan persze lehet, hogy más tészta, de most egyébként is egy fajta teenageer kort élünk meg és kekeckedik. na de ha látom, hogy nem tetszik neki a másik eb, főleg ha az jóval kisebb és könnyedén hömbölgetné a hátán, akkor egyszerűen megkötöm és odébbállunk.
legjobb haverunk a házunkban egy sztafi kan. rohangálásban, súlyban, erőben is partnerek egymásnak. tépik egymás nyakát, majd lefexenek egymás mellé és egy fűszálat legelnek, aztán rohanás a semmibe, bunyó, megint szerelem... :)
A szukáknál is egy ilyen vékonyka, nyulánk fogurát vélek felfedezni. Nia-t láttam kicsinek mellettük, holott Nia pont a standard, a többi túl magas. Sok szlovák szuka nagyobb, mint Nia, pedig csak 6-7-8 hónaposak...
egyik haveromnak voltak ékszer teknősei... régen.
mindig a szekrény mögé bújtak el. egyik ott lelete szárazságos halálát emiatt... :(
nekem hullámos papagájom, egy gyönyörű sárga kanárim és halaim voltak...
a kanári olyan kis rendes volt, hogy állandóan nyitva volt a kalitka, akár az utcára is kirepülhetett, mert visszajött a vállamra. a lakásban mindig velem volt, mint egy hűséges kutya. sajnos ez régen volt, úgy 25 éve... szép volt.