Ezúton is gratulálok Tari Andrásnak, aki Somló nevű mudijával, nagyon szép munkát bemutatva, az előkelő harmadik helyen végzett a hivatásos pásztorok versenyében!
Tündéri volt ez a kiskölyök! Kis parasztgatyában, ingben, mellényben. Nagyon szimpatikus család, remélem sokszor találkozunk még velük!
Nincs rá okom, hogy otthon hagyjam valamelyiküket. Ráadásul elég szépen dolgoznak együtt és két mudi közös terelése (mint érdekesség) talán látványosabbá teheti a bemutatót is.
Nagyon tanulságos így utólag visszanézni ezeket a videókat, mert az ember olyan dolgokat is észrevesz, amit élőben nem! Ráadásul én pont a pálya túlsó végéről néztem, teljesen más nézőpontból.
Ha lesz egy kis időd, akkor megtennéd, hogy feltöltöd Dalos és Nudli futamát is? Szívesen megnézném ebből a szögből is!
Nekem is ez a kedvencem, mert olyan pillanatot sikerült elkapni, amit nem lehet megismételni!
Kilenc hetes kora óta hordtam a birkákhoz, de egészen eddig a pillanatig közömbös volt irántuk.
Ez a videó ihlette meg Karesz barátomat is, aki az alábbi kis versben örökítette meg az eseményt. Külön felhívnám a figyelmet a vers utolsó soraira!
A jó pásztor DALra fakad
Racka béget kinn a tanyán, gyakorol a mester,
Teszteli a kicsi Dalost, ki hajtani még restell.
"Ne csak a szelet vigyázd, Te kis huncut kópé!
Csípd meg a birka farkát, hogy tudja ki a góré!"
Kicsi még a mudikölyök, játszadozik, ugrál,
Pillangókat kerget és birkabogyót rágcsál
"A fene vigye el!" - mérgelődik KG,
"Legalább egy aprócska ösztönmorzsát látnék!"
Jogos a két pont - Dalost már tudatosan vette,
"Hát hiába volt minden?! A fene meg ette !
Nem számít a küllem, de dolgozni azt tudjon!
Most meg erre van nékem egy bámészkodó csúfom!"
"Elsőre egy "Fordom" lett, mégis lassan bajnok,
Másodszor a legjobb kellett, de néma ez a dalnok!"
Ezen kesereg, bár senkinek sem mondja,
Sokan sejtik azért, mi az ő nagy gondja!
Sorra veszi gondolatban, ki-mikor kezdett,
Hátha segít abban - Dalossal mit kezdjen!
"Csobán, Apród, Csordás - ezekben van akarat!
Én meg kifogtam egy lusta dalos madarat !"
Efféle gondolatok keringenek benne,
Az epörnyefa képe is fel-felbukkan egyre!
"Türelmem végtelen - mindenki bámulja,
Nehogy te légy kiskutyám, aki ezt cáfolja !"
Az meg mintha értené, hogy mit mond a gazda,
Színes lepkét, birkasz@rt hátrahagy a gazba!
Fogja magát s bőszen ugatja a birkát,
El sem hitte KG - hirtelen, hogy mit lát!
Feleszmél gyorsan, nagyot dobban szíve,
Fruzsi lánya videóz, hogy messze menjen híre!
"Kedvet kapott végre!" - boldogan látja,
"Egy kis bátorítás fér még azér' rája!"
Fogja a birkát, taszít rajt egy nagyot,
A kiskutya ettől vérszemet kapott!
Kilő mint az ágyúgolyó, keríti a nyájat,
A pusztán a büszkeség szinte csak úgy árad! :o)))
A java még hátra van - hisz begyüjti mindet,
Fél perc alatt vág iszonyatos rendet!
Fruzsi is csak ámul kezében a géppel,
KG meg egy könnycseppet morzsol el éppen
"Azannyát, de szép volt! Én ezt előre láttam!
Ilyen felmenőkkel ez az amit vártam!"
Persze, hogy túloz, de elnézzük néki,
Cirógatja, becézi - hát nem öröm ezt nézni? ;o)))
Elindult kicsi Dalos - hosszú út várja,
Aminek a végét csak egy ember látja!
"Bajnok lesz belőle " - célozgat rá folyton,
Hinnünk kell néki, én bizony azt mondom..! ;o)))
Igenis, meg nem is. A kecskék ugyanúgy terelhetők, de sokkal makacsabbak, keményebbek, mint a birkák.
Ez nem megoldhatatlan feladat a kutyának, de a kecskék mellett megszokja a keményebb fellépést, ami pl. egy versenyen, félős birkák terelésekor visszaüthet. Az alapokat mindenképpen célszerű birkákon megtanítani.
Jó, hogy eszembe juttattad Miskolcot, mert majdnem elfelejtettem említeni!
Szóval úgy alakult, hogy a most vasárnap megrendezésre kerülő miskolci terelőnapon én fogok bemutatót tartani és igyekszem megosztani tapasztalataimat az érdeklődőkkel.
Remélem találkozunk!