Idézet:

"Mi az alapvető oka, hogy nem működhet mindkét elgondolás párhuzamosan, békésen egymás mellett? Aki tudja, legyen szíves válaszolja meg nekem."

Tavaly elmondtuk, de vegyük újra. Egyetlen premissza: a kuvasz pásztorkutya.

Azért nem működhetnek párhuzamosan mert nagyon gyakran ellentétes eredményt adnak. Miért adnak ellentétes eredményt? Mert az egyik pásztorkutyára lett kitalálva, a másik meg sportkutyára.

A sportkutya veszélytelen "zsákmányra" dolgozik gazdája társaságában, és egy műsorszámot ad elő.

A pásztorkutya veszélyes ellenségre dolgozik leggyakrabban gazdája hiányában, és az életével játszik.

A rongyozás, az ugrabugra és rohangászás a kutya előtt a zsákmány benyomását kelti a kutyában. A fokozatos építgetés pedig megerősíti ezt, illetve rávezeti a kutyát mit várnak el tőle. Végül összeáll a szám, elő lehet adni. A tavaly ugyanide ezt írtam de a jótékony feledés homályába veszett:

Idézet:

A módszer elfedi az igazi bátorságot, mert a kutyát lépésről-lépésre rávezeti, hogy nincs veszély. Az okos kutyát hozza helyzetbe, amelyik hamar átlátja, mi az ábra: Dühös vagyok, a gazda örül. Megfogom a rongyot (mert az nem fájhat), a gazda még jobban örül. A kart is megfogom (mert ugyanaz az ember nyújtja, aki az előbb a rongyot), a gazda imád. Ja, így kell ezt játszani!? Nosza....

Már három kuvaszt, és sok másik kutyát láttam, amelyik gazdával pórázon remekül "dolgozik" azaz adja elő a számot, de amikor egyedül marad az udvaron vagy a lánc végén és bemennek hozzá, azonnal összeomlik. Miért? Mert egy ellenséggel találja szemben magát, aki nem fél tőle, és ez már nem játék.

A pásztorkutyának nem jó ha túlságosan fejlett a zsákmányösztöne, mert akkor folyton elcsatangol a nyájtól vadászni. Ha az embert elkezdi zsákmánynak tekinteni, karrierjének vége, mert legjobb esetben is bekerül a faluba láncos kutyának. Neki az ember, "csak" ellenség lehet mint a medve vagy a farkas. Veszélyes ellenség. Nem vadászik rá, hanem megpróbálja elhárítani, ami veszélyes művelet. Önállóan fölvállalni a tényleges veszélyt a bátorság. Ráadásul ez öröklött dolog, ami örökíthető. A sportkutya mutatvány tanult dolog, nem örökíthető. Ha valamelyik kutyával sokkal többet foglalkoznak, akkor jobbnak tűnhet, többet fedezhet. De a tanult dolgokat nem tudja örökíteni.

A P.F. féle teszt magja a sportkutya kiképzés módszertana....

Az még a kisebb probléma, hogy a bátorságot nem méri, mivel a rongyrázós, futkározós építgetés pont azt fedi el amit mérni szeretnétek (kb. mintha push-up melltartóban tartanátok mellszépségversenyt). Mivel a kutyához nem léptek be gyakorlatilag azt pontozzátok, hogy a kutya mer-e a póráz végén hősködni.

Idézet:

outsider13 4945. Elküldve: 2009-06-29 13:55:48 "PF féle teszt: a gyengétől a kiválóig minősíti a kutyákat..."

- Nem! Csak a leggyengébbeket. Hiszen akik itt a legjobbak csak annyit bizonyítottak, hogy pórázon tudnak cirkuszolni, arról nincs információ, hogy ha valóban belép hozzá valaki, akkor egyedül mit csinál. Ezért fordulhat elő az, hogy 98, és 100%-okat kapnak olyan kutyák akiket (Kuvaszosok szerint is) "tornacipőben, vászon nadrágban is meg lehet állítani".
És ez még csak információ hiány. Még rosszabb a félre vezető információ, ami egyrészt a pórázon történő tesztelésből, másrészt a zsákmányos kutyáknak kedvező rohangálós módszerből fakad amit Konok is leírt már. Mindezt súlyosbítja a szintén zsákmányszerző ösztönből fakadó apportkészség pontozása.

Mit eredményez mindez?

- Az igazi stabil idegrendszeren alapuló bátorságot nem ellenőrzitek.
- Preferáljátok az agresszióra való hajlamot hiszen elvárjátok, hogy a kutya hevesen kitámadjon (ezt próbáljátok valamiképpen ellensúlyozni a semlegesség teszttel, de az teljesíthető megfelelő szocializációval, szoktatással).
- Preferáljátok a dominanciára való hajlamot, hiszen elvárjátok, hogy a kutya a gazda mellett is kezdeményezzen.
- Preferáljátok a kifejezett zsákmányszerző ösztönt ld. fent.

Pont azokat a kutyákat emelitek ki amelyikek már távolabb vannak a pásztorkutyától mint fajtatársaik. Ez talán a lehető legveszélyesebb összeállítás. A kutya hajlamos az agresszióra, tehát adott esetben harap. De mivel idegileg kiegyensúlyozatlan, bizonytalan, olyanokat harap meg, akitől nem fél (aki fél tőle), ugyanakkor, amikor kellene, nem mer odaállni, mert a bátorság hiányzik. Mivel domináns, hajlamos terrorizálni a család gyengébb tagjait (akitől nem kell félni), vagy a gyenge kezű gazdát. Mivel zsákmányos, hajlamos prédának tekinteni a háztartáshoz tartozó állatokat is (rosszabb esetben gyengébb embereket), és ha igazán beindul, nem áll le egy fenyítő harapással, mint egy igazi pásztorkutya, hanem igen csúnya munkát végez.

Ezek a kutyák ártanak a fajta jó hírének nem azok, akik bírálják a teszteteket!