| Találatok száma: 10609 üzenet |
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
43.  Elküldve:
2006-12-12 23:34:45 |
[8951.] |
Mai hírek róla a Lelencesek topicjából átmásolva:
Bjuli
19298. Elküldve: Ma, 18:37:26 [11.]
--------------------------------------------------------------------------------
Csülök túl van a műtéten, medencéje volt törött!
A vérömlenyei pedig szörnyűek a Dokik szerint.
Szépen ébredt, volt benne egy ki tudja ki által belerakott katéter, azt kiszedték, tud rendesen pisilni.
Megmarad! Mondták!
Most már "csak" gyógyulnia kell!
|
| |
|
[válaszok erre: #45]
|
[előzmény: (42) pjuli, 2006-12-12 00:45:18]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 12. Elküldve:
2006-12-12 23:32:14 |
[8952.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
|
[előzmény: (11) m a x, 2006-12-12 22:03:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 10. Elküldve:
2006-12-12 18:54:56 |
[8953.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (8) T.Anna, 2006-12-12 12:05:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 104. Elküldve:
2006-12-12 03:15:59 |
[8954.] |
Márk Evangéliuma 11. fejezet
22. Jézus így válaszolt: - Legyen bennetek Isten hite!
23. Úgy van, ahogy mondom nektek: ha valaki ezt mondja ennek a hegynek: "Emelkedj föl, és zuhanj a tengerbe!", és nem kételkedik a szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg is lesz neki.
24. Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy amiért imádkoztok, s amit kértek, mindazt megkapjátok - és meglesz nektek!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 31. Elküldve:
2006-12-12 00:46:34 |
[8955.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (30) anshi, 2006-12-11 08:07:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 42. Elküldve:
2006-12-12 00:45:18 |
[8956.] |
Átmásolva :
Csülök 2-3 éves tosa jellegű kan. Medencéje több helyen törött, van rajta több érdekes sérülés... Nehéz eldönteni, hogy egy kamion ütötte el, vagy összeverték.
Mindezek ellenére egy puszi-nyuszi :-)))
Ma még imádkozással töltjük az időt... A gerince is sérült, ha nincs rendben a vizelet ürítés, akkor esélytelen.
Ugyan a beíró valszeg csak szlogenként írta az imádkozást, én viszont komolyan gondolom, szegény kutyinak nagy szüksége van a csodára, Istennél pedig semmi sem lehetetlen.
|
| |
|
[válaszok erre: #43]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 10660. Elküldve:
2006-12-11 22:35:29 |
[8957.] |
A bernáthegyi már hazament!
A következő emailt kaptuk:
Bejelentést szeretnék tenni, mert eltüntek a kuytáink , egy bernáthegyi
szuka 1 éves és németjuhász kan 6 éves : dec 10 én 12 ora körul ..
Elérhetéseg: Bogoly Bianca 06703195802
061 240 0538
|
| |
|
[válaszok erre: #10663]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 4734. Elküldve:
2006-12-11 22:34:34 |
[8958.] |
A bernáthegyi már hazament!
A következő emailt kaptuk:
Bejelentést szeretnék tenni, mert eltüntek a kuytáink , egy bernáthegyi
szuka 1 éves és németjuhász kan 6 éves : dec 10 én 12 ora körul ..
Elérhetéseg: Bogoly Bianca 06703195802
061 240 0538
|
| |
|
[válaszok erre: #4757]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 216. Elküldve:
2006-12-11 22:32:53 |
[8959.] |
Mindkét kutya meglett!
A következő emailt kaptuk:
Bejelentést szeretnék tenni, mert eltüntek a kuytáink , egy bernáthegyi
szuka 1 éves és németjuhász kan 6 éves : dec 10 én 12 ora körul ..
Elérhetéseg: Bogoly Bianca 06703195802
061 240 0538
<IMG src="" border="0">
<IMG src="" border="0">
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 6. Elküldve:
2006-12-11 20:52:49 |
[8961.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (5) T.Anna, 2006-12-11 17:17:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 103. Elküldve:
2006-12-10 21:59:57 |
[8962.] |
Zsoltárok könyve 56. rész
12. Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 102. Elküldve:
2006-12-09 22:37:17 |
[8963.] |
Zsoltárok könyve 37. fejezet
23. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25. Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 3. Elküldve:
2006-12-08 15:53:43 |
[8964.] |
Kaptunk róla is új képeket pl.:
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 1. Elküldve:
2006-12-08 13:45:51 |
[8965.] |
Barni és Dorka
Két igazi huncut kis rókaképű kutyuska keresi hűséges, kedves gazdiját. Egy fiú, egy lány, - 4-5 hónaposak, nagyságuk a Spániel és a Tacskó között van. Koruknak megfelelően mozgékonyak, kíváncsiak, minden mókában benne vannak. Előző helyükön nem kapták meg azt a figyelmet, és szeretetet amit érdemelnének. Ennek ellenére bizalommal fordulnak az emberek felé. Kertben is jól érzik magukat, de a kemény, fagyos téli éjszakákon nagy szükségük lesz még a meleg szobára.
érdeklődni: 06 30 311-97-01, 06-30-267-3801
képtáruk: http://gallery.site.hu/u/biakuty1/gazdisok/2007/barni_dorka
topicjuk: http://wvw.netboard.hu/viewtopic.php?topic=11930
|
| |
|
|
(TÉMANYITÓ)
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 1. Elküldve:
2006-12-08 13:13:54 |
[8966.] |
Max és Mara
Egy fiú, egy lány, kb.10hetesek, oltásukat, féreghajtójukat megkapták, biztonságban vannak, de jó lenne még a nagy fagyok előtt meleg helyre kerülniük. Csintalanok, kölykök, kedvesek, rajzosak, középtermetűek és ... árvák.
érdeklődni: 06-30-3119701 és 06-30-2673801
képtáruk: http://gallery.site.hu/u/biakuty1/gazdisok/2007/max_mara/
topicjuk: http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=11929
Kérésre hirdetve!
|
| |
|
|
(TÉMANYITÓ)
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 101. Elküldve:
2006-12-08 09:25:39 |
[8967.] |
Róma levél 14. fejezet
17. Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.
18. Mert a ki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált.
19. Azért tehát törekedjünk azokra, a mik a békességre és az egymás épülésére valók.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 29. Elküldve:
2006-12-07 04:48:08 |
[8968.] |
Nehezen jön össze az írás, de most végre elkezdem.
Butch történeténete 10 éve kezdődött egy másik kutya történetével:
Ruth története
10 évvel ezelőtt a gyerekeink 10 és 12 évesek voltak. Már rég szerettek volna egy kutyát, mi a férjemmel nem igazán akartunk. Évekig jó kifogás volt, hogy nem volt kerítésünk, és ugye érző szívű ember nem köt láncra egy kutyát, az állatkínzás. A gyerekeink ezt el is fogadták, így sokáig csend volt kutya ügyben. Aztán eljött az az idő, amikor elkészült a kerítés. A gyerekek nem felejtették el a kutyát. Jött a kérdés:
- Most már van kerítésünk! Ugye most már veszünk kutyát? 
Nem lelkesedtünk továbbra sem az ötletért, kitérő választ adtunk (előzőleg sem ígértük meg). Azonban valami megjelent a gyerekek arcán, ami miatt mégsem rakhattuk félre a kérdést.
Sosem voltak követelődzőek a gyerekeink, nyugodtan elvihettük Őket bárhová, nem kellett tartani attól, hogy kiverik a hisztit, ha valamit nem kaphatnak meg. Kértek, de ha nem tudtuk megvenni, azt is elfogadták, viszont volt pár eset, amikor láttuk, hogy tényleg nagyon szeretnének valamit és elfogadják a nemet, de mélyen sebződnek. Amikor ezt láttuk, akkor semmi más nem volt olyan fontos, minthogy megadjuk, amit kértek. Ezt a mély fájdalmat láttuk megjelenni, amikor a kutyáról volt szó.
Eszembe jutott a gyerekkorom. Én is mindig is nagyon szerettem volna kutyust, de sosem kaptam meg, Anyu mereven elutasította a kérést... és nekem nagyon fájt.
Én már megadtam magam.
Elmeséltem a férjemnek is, mondtam, hogy nem szeretném, ha a gyerekeknek is át kellene ugyanazt élni, amit nekem. Ő is megadta magát. Egy kis kibúvót azért még hagytunk, mondtuk a gyerekeknek, hogy így ősszel pici kutyát elég macerás felnevelni, az udvaron nem lehet kint hagyni, csak lakásban lehet, nehogy megfázzon, sokkal jobb tavasszal. Egyébként is helyet kell neki készíteni stb. Ha még tavasszal is úgy gondolják, hogy kell kutya, akkor jöhet, de a saját zsebpénzükből kell kifizetni az árát. Hát ez sem rettentette vissza Őket.
Mi kis méretű kutyust szerettünk volna, ami nem sok vizet zavar. A gyerekek először boxert, de csak egy rövid időre, aztán rotit és e mellett ki is tartottak. Egyik tanárnőjük tenyésztett és az osztályát többször elvitte haza és a gyerekeim teljesen beleszerettek a rotikba. Akkor még nem volt annyira ismert, mint mostanság, fogalmunk sem volt, hogy milyen kutya is. Hozzáfogtunk érdeklődni, az első infók után "csináltunk egy hátraszaltót". A téli hónapokban elolvastunk 1-2 könyvet, beszéltünk gazdikkal, tenyésztőkkel. Aztán egy cikk elolvasása után megnyugodtunk kicsit és döntöttünk, jöhet a roti. Télen készült a duplafalú hőszigetelt kutyaház, a pincében a "babaszoba" és 1996. március 22.-én egy ismerős tenyésztőnél megszületett a kiskutyánk. Akkor már nagyon várta az egész család. 3 hetesen nézhettük meg először, akkor már nevet is adtunk neki, amiért előtte imádkoztunk. Ruth lett a neve. (Róla van egy csodálatos történet az Ószövetségben, Őt szoktuk a hűség példaképeként emlegetni. Érdemes elolvasni, elég rövid történet, de szívszorítóan gyönyörű. http://biblia.hit.hu/ Ruth könyve)
Bármennyire is könyörögtünk nem kaptuk meg 8 hetes kora előtt. Azt mondta a srác, hogy még így is csak azért adja oda, mert megbízik bennünk és tudja is figyelni a kicsi fejlődését. Alig tudtuk kivárni, hogy hazavihessük. Persze nem raktuk ki az udvarra, ott csetlett-botlott körülöttünk. 
Ő volt mindnyájunk életének 1. kutyája.
Sosem bántuk meg egy pillanatra sem, hogy rotit vettünk. A jelleme hű lett a nevéhez. Rendkívül ragaszkodó volt, bárhol elengedhettük 20-30 m-nél távolabbra nem ment, de félszemmel akkor is nézett bennünket. Otthon mindig annak a nyomában volt, aki csinált valamit. Sokszor mondtuk is neki, hogy inkább Árnyéknak kellett volna elnevezni. Telve volt szeretettel, kedvességgel, ragaszkodással, humorral, sosem fogyott ki az ötletekből. Okos volt és engedelmes, jól tanítható, egy hozzáértő gazdi sokat kihozhatott volna belőle, de nekünk egyszerűen csak a családtagunk volt és boldog volt így is. Szabadon járkálhatott ki-be, az ajtót ugyanúgy nyitotta mint mi.
Kialakult közöttünk valami különös és csodálatos lelki közösség. Amikor a szemébe néztem, tudtam, éreztem, hogy mit érez, mit akar.
Néha fájt a jobb első lába, de semmi más baja nem volt, egészséges volt, mint a makk. Úgy 3-4 éves kora körül meg kellett műttetni, mert gennyes méhgyulladást kapott egy hormon injekció mellékhatásaként, a doki szerint majdnem ráment, de erős volt, gyorsan gyógyult.
Teltek az évek, néha kicsit sántikált, kapott egy-egy Rymadill kúrát, hónapokig nem volt utána semmi gond a lábával. Aztán 2004 tavaszán a lábfájása visszatért alig a Rymadill után pár hétre. Kapott még egy kúrát, egy ideig semmi. Néha sántított, kapott 1-1 fájdalomcsillapítót és jól volt. Nyár közepén kezdtük sokallni a lábfájást, szóltunk a dokinak, hogy valami nem oké, újra és újra sántít. Megbeszéltük, hogy kap egy újabb kúrát és ha nem javul, akkor meg kell röntgeneztetni. Újra jobban lett, de azt mondta a doki, hogy előbb-utóbb kellene 1 röntgent csináltatni, hátha kiderül, hogy mitől újul ki a lábfájás (a doki szerint elég idős volt a reumatikus fájdalmakra és elég nagy súlyú is). Mi teli voltunk sürgős munkákkal, levegőt alig kaptunk, kérdeztük, hogy várhat-e szeptemberig, azt mondta, hogy persze, nem sürgős a dolog. Nem sántított nagyon, nem is reagált a vizsgálatra, tapintással nem talált a doki semmit. Augusztus végén elmentünk 1 hétre nyaralni, addig a szomszédok etették. Amikor hazajöttünk mondták, hogy nem nagyon akart enni és eléggé szomorú volt. Nem tulajdonítottunk neki nagy jelentősséget, mert a nyári nagy melegben sokszor evett keveset, és ha 2-3 napnál hosszabb időre elmentünk, akkor már szomorkodott. Aztán kiderült, hogy hasmenése is van. Gondoltuk a konzervtől, amit 1 hétig kapott. Egyébként a kedvével semmi gond nem volt, nem sántított. Visszatértünk a tápos, rizs-farháttal kajára, rendbejött. Aztán pár napig újra hasmenés, majd elmúlt... újra sántít. Szóltunk a dokinak, megbeszéltük, hogy visszük röntgenre, keres helyet, visszaszól, hogy mikor fogadják.
Innentől mint a gyorsvonat indultak meg az események.
A doki napokig nem szól. Ruthi el kezd hányni, nem eszik 2-3 napig. Újra szólunk a dokinak, ígéri jön. Majd egy reggel gyomor görcsben feküdve találtam kint a járdán Ruthot. Szombat van, nem érem el a dokit. Körbe telefonálgatok a környékbeli állatorvosok között, sehol senki, igaz még alig múlt 7 óra. Végre találok valakit, aki felveszi, kérdezi be tudjuk-e vinni. Nem. Férjem dolgozik, kocsi nincs, megígéri, hogy kijön. Közben nagy nehezen ráveszem Ruhtit, hogy felálljon, felsegítem a lépcsőn, be a lakásba, lefektetem a helyére, Tomi felébred, jön, nézi mi van. Ruthi tovább görcsöl, rátesszük a kezünket, imádkozunk, egyre ritkábbak a görcsök. 8 után jön a doki, addigra a görcsnek nyoma sincs. Nem tud mit mondani, ad antibigyót és sürgős labort javasol. A saját dokinkat hívjuk megegyezünk másnap jön vért venni. Nem jön, Ruthi hány, hasmenése van, nem eszik. Doki megjön mondja, majd másnap vesz vért, nem jön, nagy nehezen 4-5 nap múlva beküld egy rendelőbe. Leveszik a vért, közben döbbenten hallgatják, hogy semmilyen kezelést nem kapott. Megbeszéljük, hogy elkezdik a náluk megszokott kezelést. Diétát ír elő, a saját dokival egyeztetnek, hogy Ő folytatja... folytatja, ... a hetes kúrát 1 napig,  másnap már nem jön, hiába hívom, keresem, nem tudjuk az eredményt pedig másnapra már ígérték. (Közben Ruthit 2-3 óránként etetgetjük, kezd szépen visszajönni az étvágya, de szinte csak kézből eszik.) Nagy nehezen elérem a dokit, azt mondja, hogy ő nem éri el azt dokit, aki a vért elküldte. Várok másnapig, akkor már egyáltalán nem veszi fel a telefont, hiába hívom. Végre berágok, hívom a dokit, aki levette a vért, érdekes módon azonnal felveszi a telefont. Elmond mindent. Ruth nagyon beteg. Minden laborértéke a sokszorosan túl van a határon. Lehet, hogy rákos, a daganatmarker határértékes. 
A lábam megroggyan, nyelek nagyot, megkérdezem most hogyan tovább. Ultrahangot javasol, immunerősítőket, addig is amíg nincs meg a diagnózis.
Veszett körtelefon, hogy hol tudják fogadni, ismerősöm senki, persze a dokink nem veszi fel a telefont. A Lehel útiak azt mondják, hogy a sürgősségre való tekintettel vigyem be este, rendelés után megnézik. Fuvart szerzek (férjem közben elutazott munkaügyben Németországba 1 hétre), délután felhívom a dokit, akinél a lelet van, hogy elvállalja-e a kezelést. Igen. Este UH, vagy félórát vizsgálja a doki az egész pociját, diagnózis: nagyon csúnya gyomor-bél nyálkahártyagyulladás. Valami fertőzés lehet, mondja a doki, a mája is nagyobb kicsit a kelleténél, de nem vészes, viszont a veséje olyan, mintha évekig szteroidot szedett volna  , mondom soha nem kapott. Nem érti. Kérdezzük, hogy nem rákos? A válasz nem, sehol sincs daganatnak nyoma.  Megnyugszunk, másnap be a rendelőbe az új dokijainkhoz. A dokinő vagy félórát kérdezgeti az előzményeket, felhívja a az idősebb doktor urat, telefonos konzultáció. Annyiban maradnak, hogy a lábával egyenlőre nem foglalkoznak, majd csak 1 jó hét múlva, ha a gyomor-bél problémáját helyre rakták, akkor megröntgeneztetik, de addig ne törjük, fontosabb, hogy pihenjen, épüljön. Naponta kap szurit, egyre jobban van, már szépen eszik, de egyre jobban sántít. A doki csak rázza a fejét végül pár nap után ad a lábára is szurit. Semmit nem használ. Még 1-et, az sem  . Erre azt mondja a doki, hogy ez valahogy nagyon nincs rendben, ne várjunk tovább vigyük el, de valami komolyabb vizsgálatra.
Másnap már mentünk is, nagyon élvezte az utat, az idegen helyen való sétát, 1 percre sem maradt nyugodtan, 3 lábon bicegett, nem győztük mondani, hogy "Ruthi ne rohangálj, lassan... " Aztán nem sokára ott feküdt az izotóp laborban, a vizsgáló asztalon. Tetőtől talpig átvizsgálták. A gyomrunk közben görcsben, jó félóra múlva kijött a doki és közölte:
"Sajnos nagyon rossz hírt kell mondanom, a kutyájuknak szétszórt máj daganata van, és ez valószínűleg már áttét. Biztosat holnap tudok mondani, amikor meglesznek a felvételek, de ez az ernyőn is jól látható. Teljesen szét van esve a mája, gyakorlatilag nem működik."
Egy ideig nem jutottunk szóhoz. Erre nem számítottunk, hiszen az UH szerint nem volt rákos.
Kérdeztük, hogy mik a kilátások. 2-3 hónap kezelés nélkül, kemoval és sugárterápiával 6-9 hónap valszeg.
Másnap a végleges diagnózis szerint az elsődleges daganat a vállizületében lévő csontrák, ami áttéteket képzett gyakorlatilag minden szervére már.
Úgy döntöttünk, hogy nem tesszük ki hosszas, kimerítő kezeléseknek, tortúráknak. Megbeszéltük a saját új dokijainkkal, hogy kap fájdalomcsillapítókat, roborálókat, vitaminokat... és mindent amit szeretne enni, kényeztetjük és addig marad velünk, amíg Ő is akarja, amíg örül, hogy velünk lehet, amíg nem szenved... aztán  elengedjük.
Megbeszéltük, hogyha eljön az idő, akkor csak egy telefon és a doki jön.
Amióta beteg volt a közöttünk lévő kapcsolat egyre mélyült, egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Sokszor úgy éreztem, hogy a szívem kiszakad a helyéből, annyira sajnálom. Amikor már nem bírtam tartani magam mellette, akkor elrohantam bőgtem egy sort.
Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz. Már megéltem szüleim, apósom súlyos betegségeit, halálukat, azt gondoltam, hogy már edzett vagyok, de nem voltam az.
Egyre jobban volt, kapott fájdalomcsillapítót. Továbbra is 2-3 óránként etetgettük. Már kunyerált, bújt, kergette az udvarra betévedő cicát, ugatta a postást... Ősz volt, már hűvösek voltak az esték, ha kiment vittük utána a plédet és betakargattuk, hogy ne fázzon. Egyik este hányt, de másnap már újra evett. Néha úgy nézett ki, hogy nagyon rosszul van, de történt valami és már állt is fel és rohant 3 lábon balhézni. Nem vette tudomásul, hogy jobb lábára nem igazán tud rálépni, sokat esett. Féltünk, hogy egyszer összetöri magát, ezért ha mozdulni hallottuk már szaladtunk, hogy nyugalomra intsük, hogy vigyázzunk rá
Aztán egyik este kihányt újra mindent és nem volt hajlandó sem enni sem inni. Másnap reggel el kellett mennem otthonról, Ő bent maradt az előszobában a helyén. Összeszorult szívvel hagytam ott, de sokszor láttam már ilyen állapotban és a következőben pattant fel és rohant.
Amióta ilyen beteg volt féltem, hogy amikor hazamegyek már nem él. Legszívesebben akkor sem mentem volna el. 2-3 óra múlva rohantam haza. Ott feküdt a helyén, félig lelógva a paplanjáról, a két lábát összenyalta kicsit ragacsos nyállal. Visszafektettem, kínáltam vízzel, de csak elfordította a fejét. Vizes ruhával megtisztogattam, aztán próbáltam újra itatni, végre némi erőltetésre, de ivott. Megnyugodtam.
Iszonyú fáradt voltam. Már legalább 2 hónapja kb. 3 óránként etettük. Ha éjszakás voltam nappal akkor is felkeltem megetetni, megitatni. Nem szoktam nappal lefeküdni, csak akkor ha előtte éjjel dolgoztam vagy ha beteg vagyok, de akkor alig álltam a lábamon. Úgy gondoltam lefekszek egy kicsit, 2-3 órát alszok.
Még ma sem tudom, hogy elaludtam-e egyáltalán, de 15-20 perc múlva arra eszméltem, hogy hörgő hangokat ad Ruthi. ( Így szokott jelezni, ha akart valamit, majd halkan vakkantgatni...). Gondoltam ki akar menni pisilni. Szóltam, hogy várjon megyek, nehogy megpróbáljon felugrani és kinyitni az ajtót, de a helyén feküdt. Nagyon szaporán zihált, azt gondoltam, megint begörcsölt. Leguggoltam mellé, simogattam és közben imádkoztam... egyre lassult a légzése... már normálisan légzett... valami még sem volt rendben, tovább lassult a légzése... és a szíve nem éreztem, hogy ver... görcsös rémület fogott el, rádöbbentem mi történik , de nem hittem el... aztán egyszer csak az egész teste görcsberándult.... aztán csend néma csend amit az én sikításom és sírásom tört meg.
Még pár órát ott feküdt, amíg Géza és Tomi hazajöttek. A kertben készítettek neki sírt. Még olyan volt ott, mintha élt volna, csak az eszem tudta, hogy már nincs velünk. Nagyon nehéz volt eltemetni, elfogadni, hogy már nem láthatom, már nem lesz velünk, elment.
Logos Dina Ruth 1996. március 22. - 2004. november 9.
|
| |
|
[válaszok erre: #32]
|
[előzmény: (28) pjuli, 2006-11-29 22:17:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 100. Elküldve:
2006-12-07 03:53:27 |
[8969.] |
Úgy érzem ismét egy üzenet valaki számára:
Pál második levele a korinthusiakhoz 5. fejezet
17Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. 18Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. 19Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. 20Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! 21Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 704. Elküldve:
2006-12-06 21:53:44 |
[8970.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (703) DimDim, 2006-12-06 05:42:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 167. Elküldve:
2006-12-06 13:06:21 |
[8971.] |
A képen látható kutyusok mind gazdisak már! :)42 
|
| |
|
|
[előzmény: (158) pjuli, 2006-11-28 04:15:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 331. Elküldve:
2006-12-06 13:00:15 |
[8972.] |
A képen látható kutyusok már gazdisok mind!
|
| |
|
|
[előzmény: (329) pjuli, 2006-11-28 04:16:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 194. Elküldve:
2006-12-06 12:58:26 |
[8973.] |
Ennek őszintén örülök és sok sikert kívánok a kereséshez.  Nagyon sok szép kicsi van, regisztrálj be az írt fórumra, max. 1 nap alatt beengednek, de ha közelben van a webi, akkor sokkal hamarabb is. Nézelődni és PÜ-t írni addig is tudsz bárkinek. 
A kérésed átmásoltam az a Kutyaszövi Kutyát keresek fórumára, azt nagyon sokan figyelik:
http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=6724
|
| |
|
|
[előzmény: (193) clod, 2006-12-06 08:07:47]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 192. Elküldve:
2006-12-06 00:18:00 |
[8974.] |
http://www.netboard.hu/viewforum.php?forum=15
Nézz körül itt, rengeteg kutyust találsz, akik gazdit keresnek, de jól átgondoltad? Biztos, hogy a barátnőd örülni fog, akarja majd a kutyust? Ugye nem köt ki menhelyen vagy az utcán?
|
| |
|
|
[előzmény: (191) clod, 2006-12-04 20:22:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
| 702. Elküldve:
2006-12-06 00:14:46 |
[8975.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #703]
|
[előzmény: (701) DimDim, 2006-12-05 17:36:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
