| Találatok száma: 236 üzenet |
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
279.  Elküldve:
2017-11-01 18:57:26 |
[76.] |
HŰTŐMÁGNES
Csak röviden,
csak tömören:
sokunk itt lenn
nem egykönnyen.
Csak tömören,
csak röviden:
nyelem könnyem,
hol van Isten.
Csak röviden,
csak tömören:
kicsiny hitem
nagy örömem.
(Árvai Emil)
|
| |
|
|
[előzmény: (278) Topi-50, 2015-12-18 07:42:04]
|
|
Haladó  |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 277. Elküldve:
2015-12-10 06:40:41 |
[77.] |
KARÁCSONYVÁRÁS
Hócsend, halk zene, bájgli
illata - teljesül gyermeki álom.
Kérlek, tanítsál, kedves karácsony,
szüntelen Jézusra várni.
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 273. Elküldve:
2014-01-16 16:50:54 |
[79.] |
Reményik Sándor: A Bethesda partján
"Vala pedig ott egy ember, ki harmincnyolc
esztendőtől fogva való betegségben
fekszik vala."
János ev. V:5
Harmincnyolc esztendeig volt beteg...
Harmincnyolc év... ó idő-rengeteg,
Ó, csigalassan kúszó nappalok,
Ó, végevárhatatlan éjjelek!
Ó, zaj, mely őrjít, ó, csend, mely gyötör,
Ó, tehetetlen kín, maró csömör,
Ó, nagy alkalmak örökre múlása,
Kis, édes percek tovasuhanása
Hasztalanul, megfoghatatlanul, -
Hiába termett datolyát a pálma
S hajtott ki az olajfa vigaszul.
Harmincnyolc esztendeig volt beteg,
Mindenki terhe, magának teher, -
Harmincnyolc ólomlábú év alatt
A fátum mindent elcserél-kever
A lélekben, a mély műhely-homályban.
Ez a szív kővé keményedhetett,
Túlcsordulhatott alázatosságban,
Harmincnyolc esztendeig volt beteg:
Ha ártatlan volt, bűnössé lett tőle,
Ha bűnös volt, kitisztult hófehérre,
Ha volt önérzet benne: ronggyá válott,
Ha volt szikla-dac: finom porrá málott,
Feküdt a tóparton, s a tóba nézett...
A Tó, ez volt az egyetlen igézet.
A Tó, a Bethesda, a gyógyulás:
Leszállani szent, megszállott vizébe,
Mikor rájön a nagy "háborodás",
Mikor rászáll az Isten angyala,
Súlyos szárnyával sujtja a habot,
S gyöngy-buborékként a titkos mélyből
Fakadnak a megmentő balzsamok.
A Tó... közel volt, s mégis messze volt,
Elérhetetlen, mint a csillagok.
A többiek mégis csak lejutottak,
Lejutottak a bénák, a vakok,
Valaki vitte, támogatta őket,
Hadd lépjenek a vízbe legelsőnek,
S ki soká tűrt, sokáig vérezett,
Egyszer mégis elsőnek érkezett.
Csak ő, csak ő nem érkezett oda...
Nem volt, ki támogassa, levigye,
Talán oly súlyos volt, oly tehetetlen,
Oly bűnös élő-halott teteme,
Hogy ember-erő el nem bírta többé.
Elmúlt megint a szent háborodás,
A nagy alkalom, a boldog varázs,
Elszállt megint az Isten angyala.
A halott öröm utolsó leánya:
A halványzöld fürtű tündér-remény,
Az is a világ végére szökött.
Éj lett, ragyogtak irgalmatlanul
A csillagok a Bethesda fölött.
De másnap reggel Jézus arra jött.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 272. Elküldve:
2013-12-30 07:28:39 |
[81.] |
DIÓTÖRŐ
Gondolat'im, izgága pók a hálón,
cikáznak.
Megfogva már s feltörve nem
kemény dió a sors: mákod van,
megbocsáthatsz,
mint tenéked, úgy te is.
Ég kegyeltje, BoldogUlj!
Életet Kívánok, szép napokat,
egy héten hetet.
Havat, hogy összehordd,
s jó ember épüljön - belőlem.
Magammal kell kezdenem,
még ha nehéz is.
"Minden győzelemmel
könnyebb lesz a harc!"
S boldogabb az arc,
szebb a szív.
BUÉK!
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 271. Elküldve:
2013-12-25 06:10:11 |
[82.] |
KI GYÓGYÍT?
Nem fogadta a fogadó,
kegyetlen király kinyírni akarta.
Szegény pásztorok, gazdag bölcsek
egy követ fújtak: leborultak.
Leborultak egy csecsemő előtt.
Amikor felnőtt, bizonyított:
testi-lelki bajból kigyógyított.
Leborultam, meggyógyultam.
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 270. Elküldve:
2013-12-19 17:03:57 |
[83.] |
Bácsi Sándor: ADVENTI FÉNYEK
Meggyújtom a gyertyákat.
Apró fények lobognak
adventi koszorúmon:
Várlak Uram!
És körülöttem mindenütt
- akár a csillagok az éjsötétben -
égnek, égnek a Krisztus-váró mécsek.
Testvérszívek szeretet-lángjai
fényt, meleget sugárzón.
Krisztus-kereső lámpák
harmóniát kutatva.
Tétova bolyongóknak
pásztor nélküli nyája.
Bús megkötözöttek
szabadulást keresve.
Kiúttalan hínárnak
zavaros káoszából
kiáltanak sóvárgón:
Jöjj, ó jöjj már Messiásunk!
Tétova, pisla fények
mögött, túl szemhatáron
tündöklő fény sugárzik.
***************************************
(forrás: a szerző Add tovább! c. kötete)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 269. Elküldve:
2013-12-19 16:33:59 |
[84.] |
GYERMEK SZÜLETIK
Pár lépés Betlehem,
most ez is sok:
már egyre sűrűbbek
a fájások.
Lassan sötétedik...
Józsefen gond:
nem tudja, hol lakik
régi rokon.
Nem baj, egy fogadó
kell hogy legyen,
kérdi is épp attól,
ki ott megyen.
... Ám zárva kapuja,
hervad remény:
hiába kopognak,
nincs hang, se fény.
Leszáll az éjjel, fent
csillag ragyog;
valahol zengenek
szent angyalok.
Sírnak szülők is, - de
sír a Gyermek!
Legnagyobb szülöttje
Betlehemnek.
(Á. E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 268. Elküldve:
2013-04-01 07:27:17 |
[85.] |
Herjeczki Géza: NAGYSZOMBAT
egész nap nem volt egy szavad se hozzánk
emberekhez
... oktató szádból elszökött az értelem
a lüktető élet nyelvét elfeledted
nagyszombati ember vagyok én is
ma egész nap
- s hogy mióta? s meddig? -
álmosság
letargia
értelmetlen semmit-tevés a gyárban
itthon céltalan mindenbe-kapás
összeszaggatott szonett
kedvetlen lassú pulzus
nem merek szürke szemeimbe nézni
mert ott a Te szótlan szádra
egész nap lebegő élettelenségedre látnék
Uram
Te holnap kilépsz a hallgatásból
hadd lángoljanak hát föl holnap
az én nagyszombati szemeim is
(1968)[i]
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 267. Elküldve:
2013-01-18 15:27:50 |
[90.] |
LÓT ANGYALAI
Kísérthet e világ száz alakban,
angyal hív, Sodomát hátrahagyjam.
Húzza kezemet: "Pakolni nem kell,
hátra ne fordulj, fussunk, felejtsd el!"...
Megvirrad. Nagy csönd. Koldus vagyok?
Itt hagytak barátaim, az angyalok.
Emlékük átjár, mint csoda-álom;
Országuk útját tán megtalálom.
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 266. Elküldve:
2012-10-31 15:07:56 |
[91.] |
Conrad Ferdinand Meyer:
HUSZ BÖRTÖNE
Utam végére jár.
Ügyem és ítéletem
Isten trónjánál van már,
nem emberi kezekben.
S már fénylő fellegen
az Emberfia jő elém
népétől övezetten.
Eljött az ünnep napja.
Nagy nyugalom vár engem.
Látom az örök tavaszba
sietőket boldog seregben.
Biztos cél felé mennek.
Utat, ösvényt ismernek.
Mitől félnél hát, lelkem?
(Túrmezei Erzsébet fordítása)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 265. Elküldve:
2012-10-14 19:17:17 |
[92.] |
Tóth Árpád:
CSILLAG, ÓH MESSZI SZERELEM!
Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a bús lemondás szürke
Kámzsáját s homlokom megadva tűrte
A gondok ráncrepesztő ostorát.
Istenem! lesz-e sorsom mostohább?
Szívem mélyén, mint odvából az ürge,
Könnyem vizétől milyen új és fürge
Bánat riad fel? hogy lesz most tovább?
Bús az élet, de balga, aki gyászol:
Bozótok közt, csendes és árva pásztor,
Vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem.
Olyan jó hinni, hinni: túl sötét tereken
Üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol;
Mutasd az utat, csillag! óh messzi Szerelem!
(forrás: Új Aranyhárfa, Bp. 2001.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 263. Elküldve:
2011-04-23 21:39:47 |
[93.] |
NAGYPÉNTEK UTÁN
Senki nyugodtan nem aludt.
Őrök a sírnál.
Gyilkos jár kint, szabadon...
Bár még halott a megvetett Király;
retteg a holnapi naptól,
reszket az ajtaja már:
vesztésre áll a pokol,
s a halál !
(Á. E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 260. Elküldve:
2010-09-21 16:21:04 |
[94.] |
LÁZÁR, JÖJJ KI !
(olv.: János evang. 11. r.)
... S jön ki a sírból Lázár.
Hagyja, hogy reszkető kézzel
balzsamos leplét vegyék el,
s bámulják, ahogy járkál.
Van, aki sír örömében.
EGY nyugodt szempárt lát ott:
Ő szólította, az áldott;
boldog, hisz nem látta régen.
Kérdik most: hogy van? mit kér?
Kőre leültetik, nézze,
mennyire ámulnak: ím' él!
Fáradtság lepi meg. Nénje
már fut kenyérér', vízér',
folyvást az Eget dicsérve...
(Á .E.)
|
| |
|
[válaszok erre: #261]
|
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 254. Elküldve:
2010-08-06 20:11:07 |
[95.] |
Leleszi Balázs Károly: ÉLŐ VIZEK FORRÁSA
Valahol lenni kell egy forrásnak,
melyben felüdülhetnek azok is,
akiket most a lefelé tartó zuhanás
köpölyöz és a nyirkos, fénytelen
zsákutcák vonzásában élnek:
kitaszított, kimerült sebesültek,
kiknek cserepes ajkait a szomj ékesíti
s akiket már az irgalmatlan
világunkban előholtnak tartanak,
de még nem hantolták
közös temetőszéli árokba őket.
"Ó, jöjjetek mind énhozzám - mondja Jézus.
Mire vártok még szomjazó lelkek.
Én vagyok az élő vizek zubogó forrása,
én vagyok az örök élet!"
(internetről - GothArt)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 249. Elküldve:
2010-07-15 18:55:10 |
[96.] |
Heinrich Heine: BELZACÁR
(Vas István fordítása)
Az éjfél száll sasszárnyakon,
pihen és hallgat Babilon.
De hangos a királyi vár,
lakomát ad most a király.
Száz fáklya, zaj, zenebona,
mulat a király udvara.
Ül körben a ragyogó szolgahad,
csillognak a bortól a poharak.
Ujjongnak a szolgák, cseng a pohár,
mert szereti hallani ezt a király.
A király arca kipirul,
a bortól hetyke lángra gyúl.
S a láng vakon lobog bele,
az eget gyalázza bűnös dühe.
Hetvenkedik és dühe magasra csap,
vele üvölt a szolgahad.
A király büszkén rivall - siet
a szolga, hozza a kincseket.
S szikrázik arannyal a lakoma:
kifosztva Jehova temploma.
A király szentségtörő keze
szent kelyhet emel színig tele.
Fenékig üríti a poharát,
s habot vet a szája, míg így kiált:
Csak nevetek rajtad, Jehova -
én Belzacár, Babilon ura!
Az iszonyú szó alig hangzik el,
rá titkos döbbenet felel.
Csak elhal a hahota hirtelen,
halotti csöndes a terem.
De nézd csak, nézd, ó borzalom!
Emberi kéz a fehér falon.
És ír a fehér falon, ír a kéz,
ír lángbetűt, aztán semmibe vész.
A király belebámul a semmibe,
megroggyan a térde, fehér a színe.
Nem elég ide mágikus hatalom,
megfejteni lángírást a falon.
De Belzacárt udvari cselédhada
megölte még az éjszaka.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 233. Elküldve:
2010-05-30 16:19:57 |
[97.] |
Leleszi Balázs Károly: MONDOD...
Mondod, isteni források csendjében fogod
oltani szomjad, hogy sivatag után hegyek,
a szerelem után meg, haladni, menni kell a rád
irányzott fényben. S íme, eljön az idő, az idő,
mikor kitárja, mikor beteljesedik, amikor.
Nehézkedés, oxigénhiány, holdciklusok közt
barangolsz, látod, lecsillapodik a láthatár. Tűzre
vetett szavak, fellobbannak, itt is, ott is, aztán
kihamvadnak, se visszaesés, se suttogás, csak
egy kert, fáival, madaraival, állandóság, legősibb
emlékeink, visszatérés a kezdetek kezdetéhez,
mert megértetted az Elveszett paradicsom
lángpallosú angyalának döbbent némaságát.
_____________________________
(internetről - GothArt)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 227. Elküldve:
2010-04-18 18:44:40 |
[98.] |
Túrmezei Erzsébet: HÁTHA MÉG UTOLÉR!
Ahogy az afrikai teherhordók
hajszolt menet után
egyszer csak leültek,
se parancsra, se fenyegetésre
nem indultak tovább,
mert be akarták várni,
amíg "a lelkük utoléri őket":
huszadik századvégi rohanók,
nem kellene egy kicsit megállnunk?
Mért ez a tempó, hova a rohanás?
Jaj, ha lemarad ebben a rohanásban a lélek!
Jó volna megállni és várni!
Hátha még utolér![b]
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 226. Elküldve:
2010-04-03 07:48:46 |
[99.] |
Lukátsi Vilma: ECCE HOMO
Nemcsak azt mutatja, milyen volt Ő
embertest gúzsába kötözötten,
hanem visszaveri a Rá tekintő
ábrázatát is;
- a hasonlóság ellentétét
hogy lehet kibírni?
Térden,
de talán inkább egészen
arcra borulva.
______________________________
(forrás: Egy csipet só - Bp.1990.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 236
|
| 221. Elküldve:
2010-03-27 15:34:08 |
[100.] |
Lukátsi Vilma: VIRÁGVASÁRNAP
Valami szikra pattanhatott széjjel,
annak fényében izzik a messzeség,
égig ér a föld?
Földig ér az ég!
Mintha meg lehetne fogni kézben...
"Áldott, Aki jő az Úr nevében!"
A kertekből édes illat árad,
a virágokból kicsordult a méz,
a szamárcsikó köntösökre lép,
útra hullnak vagdalt pálmaágak...
"Hosianna a Dávid Fiának!"
_________________________________
(forrás: Egy csipet só - Bp.1990)
|
| |
|
| Haladó |
|
|
