Valószínűleg a pályán mindig pontosan tudtad, hogy mit akarsz és el is vártad tőle, hogy annak megfelelően dolgozzon.
A pályán kívül pedig valószínűleg nem ezt tetted - ellenkező esetben nem lenne a futam előtti őrjöngés.
Na akkor szerintem... továbbra is nagyrészt a bc terelő munkája kapcsán értelmezném a témát.
- Hogy az együttműködési készség öröklött is ez nem kérdéses. A bc nem véletlenül lett egy érzékeny, együttműködő, megfelelni akaró és kiemelkedő terelő képességekkel bíró fajta, hiszen hosszú időn keresztül erre szelektálták. Meg lehet nézni mi történik mióta nem erre szelektálják, de ez egy másik téma, úh. nem is megyek bele. A lényeg, hogy attól, hogy egy kutya öröklötten együttműködőbb, még legkevésbé sem jelenti azt, hogy a helyes rangsor nélkül is működne.
- Ennél a pontnál én egy kicsit más állásponton vagyok, szerintem az együttműködési hajlandóság nem szabad, hogy szituáció függő legyen. Természetesen nagyban befolyásolja a kutya kora, személyisége, idegrendszere a gazdával való viszonyának a jelenkori minősége (a legjobb kutya-gazda kapcsolatot is fel kell építeni és én kb. 2-2,5 évre teszem ennek a kész mivoltát, addig pedig sokminden még félkész és nem tökéletesen stabil) és nyilvánvalóan a gazda személyisége, felkészültsége, a kutyával való bánásmódja. Ideális esetben azonban a kutya 2-2,5 éves kora fölött szerintem nem szabad, hogy szituáció függő legyen (az ösztön állapot ekkor már csak a kutya lelkesedésének mértékét változtatja).
- Ezt a pontot az előzővel nagyjából kimeríettem. :)
- Itt a gazda a kritikus pont, nem a kutya. Nem a kutya osztja ki a szerepeket, ha nem a gazda. A probléma akkor van, amikor a gazda nem viselkedik vezetőként. Terelésben ez konkrétan azt jelenti, hogy mielőtt a pályára lépek pontosan tudom mit szeretnék csinálni, mit várok el a kutyától és megvan a tervem arra, hogy a kutyának ne is legyen lehetősége mást csinálni, mint amit elvárok tőle. (A gazdák 98%-a itt tolja el.) Az ösztönállapotát csupán használom, hogy megerősítsem benne az általam kívánt magatartást.
Szóval a kutya egyáltalán nem oszt szerepet, csak belekényszerül egy számára nagyjából értelmezhetetlen viszonyba, mert a gazdák ebben a szituban nem viselkednek vezetőként, ugyanakkor előtte-utána próbálkoznak vele. A kutya ilyenkor zavarodott és sokkal jobban érezné magát alárendelt szerepben, mint ebben a káoszban.
- A kutyában az önkontroll kialakítása egy folyamat, ami nem egyik napról a másikra következik be. A képzés egyik alapszabálya a lépésről lépésre. Amikor a kutyát először birkák mellé engedem, akkor tudnom kell mit várok tőle és hogyan érem el anélkül, hogy hibázási lehetőséget hagynék neki. Ha hagyom hibázni azzal odadobtam a vezető pozíciót, amit szerencsétlen kutya lehet, hogy nem is akarna magához ragadni, de nincs más lehetősége, így él vele és megy az ösztöne után.
Én azt mindenképpen hozzátenném még a témához (tudom, mindig elmondom, de nem lehet elégszer), hogy az ösztön és a képesség két külön dolog! Az ösztönnel önmagában semmire nem megyünk ami a terelő képzést illeti ha nincs mellette megfelelő képesség.
CM-nak pedig ebben tökéletesen igaza van - nem véletlenül azt a mottót használom amit.
Ez legtöbb esetben összefügg a kutya képességével. Általában azok a kutyák "törnek meg" - bár szerintem ez inkább csak látszólagos törés, inkább a helyzet tudatos elkerülése - amelyeknek nincs megfelelő képességük.
Inkább azt mondanám, hogy csak addig "nehezebb", amíg a kutya elfogadja az alárendelt pozíciót. És persze egy ilyen kutya esélyes, hogy gyakrabban teszteli újra a vezetőjét. Viszont ha a tesztelésekre azonnal a vezető szerep megerősítését kapja válaszul, akkor ezek a tesztelések egyre ritkábban és egyre enyhébben jelentkeznek.
Az általánosan elfogadott tény, hogy kialakult egy lágyabb (gyengébb) verseny kutya típus. Könnyebben kezelhető / irányítható és a pálya munka követelményeinek megfelel.
Szerintem a kutya erőssége nem feltétlenül áll arányban a kezelhetőségével, ill. a nehezebben kezelhetőségével. Egy erős kutya képzéséhez határozottabb kiképző és esetleg más módszer kell, de végeredményben nem feltétlenül lesz kevésbé engedelmes a pályán.
Ugyanakkor a pályán nincs szükség olyan nyáj mozgatására, amelyben mondjuk bárányos anyák, vagy kimondottan köcsög, a kutyával szembe forduló birkák vannak, vagy mondjuk egy szűk helyen, nyomás alatt kell dolgoznia a kutyának. Sok olyan spontán helyzet hiányzik, amit a kutyának akkor, ott, saját döntése alapján, úgy kell megoldania, hogy közben nincs ideje/lehetősége a gazda utasítására támaszkodni. Ezek azok a helyzetek, ahol a gyenge kutya elvérzik.
És ezzel nem lebecsülöm a pálya munkát, csak azt mondom, hogy a verseny kutyákat a pálya munkához alakították.
Mikor elolvastam először én is azt hittem, hogy komolyan kérdezi, nem is értettem mit kötekszik, aztán rájöttem, hogy valószínűleg más hangsúllyal kell elképzelni a kérdést.
Viszont annyi dög van mostanában mindenfelé, hogy most kimegyek és féregtelenítési akciót tartok.
2 tabletta, 1 falat túró, ezzel tuti, hogy mindegyik élni fog.
Elküldve:
2013-02-27 16:25:49
