Nemrég jártam arrafelé, igaz nem konkrétan Marietta pusztán, de sehol nem panaszkodtak a sakálra. Ez vagy internetes hírkacsa vagy kártérítési biznisz. Egyébként esetleg kellene kutyákat tartania az illetőnek.
"Farkasok" mondják a videón. Érdekes hogy nem félnek legalábbis az autóktól.
http://www.youtube.com/watch?v=UN6SgzzFIQI
Vadászat.
Részlet a konstantinápolyi császári palota mozaikpadlójáról
A konstantinápolyi padlómozaikon szereplő kutyák másik csoportja vadászkutyákból áll. Ezek két nagyon mozgalmas, nyúlvadászatot ábrázoló jelenetben fordulnak elő. Az egyik vadászat alkalmával három dühös eb egy kis nyúlra rohan rá vadul, eközben fiatal gazdája kétségbeesett erőfeszítéseket tesz kedvencének megmentésére. A másik jelenetben két kutya egy vadnyúlra támad, egyik a szerencsétlen áldozat nyakába, másik a hasába harap. Ezek a kutyák a vékonytestű, hosszúlábú, hátracsapott fülű, észak-afrikai vadászkutya, a szaluki típusát mutatják. Ennek ábrázolásaival gyakran találkozunk a VI–VII. századi művészetben, főként a sziro-palesztínai (a mai Szíria, Izrael, Jordánia, Libanon területén található) mozaikokon, de ezüstedényeken is előfordulnak, sőt még a Troyesben őrzött XI. századi elefántcsont ládán is láthatóak az ilyen fajtájú kutyák.
A mozaikpadlón előforduló kutyafélékről szólva fel kell figyelnünk egy a maga nemében páratlan, dinamikus kompozícióra: egy rövid, vörös színű khitónba öltözött pásztor bal lábával előreugorva, egy hatalmas – vele közel azonos nagyságú – ragadozót fog át hátulról, amelyik bizonyára nyáját akarta megtámadni. Ez az állat (feje és felsőteste sajnos hiányzik) fekete szőrű, testét függőleges csíkok ékesítik. Mind nagysága, mind pedig színe elárulja, hogy ez nem kutya, mint korábban gondolták, hanem feltehetően csíkos hiéna Hyaena hyaena = H. striata). Ez a magyarázat azért is valószínűbb, mint a korábbi, mert a jelenet elkeseredett küzdelmet ábrázol. A ragadozókat a szóban forgó mozaikon még egy kis macska ábrázolása képviseli, mely egy ciprusfa melletti tárgyon látható (az állat képe az antik művészetben is ritka, Bizáncban alig fordul elő).
Visszatérve a vadász legfontosabb segítőtársának, a kutyának, a bizánci világban betöltött szerepére, a különféle kutyafajták együttes ábrázolása látható a többször említett Oppianosz-féle Künégetika illusztrációiban, pontosabban a művészileg és künológiailag legjobban sikerült X. századi velencei kódexben (cod. gr. Z. 479. fol. 15r. v.ö. 14r.). A vadászkutyák betegségeinek gyógyítását is nagyon fontosnak tartották a bizánci világban. VIII. Mikhaél Palaiologosz császár uralkodása idején (1259–1282) működött az orvos Démétriosz Pepagomenosz, aki „Künoszophion” címmel könyvet írt, melyben a kutyafajták rövid ismertetése után recepteket közöl a kutyák gyógykezeléséről. A munkából a következőkben néhány figyelemreméltó részt közlünk, melyek közül az első kiemelés a művet kezdő bevezetés.
Nem kis szolgálatot tesz a kutya a mi fajtánknak, akár az őrzésünkben, akár a vadászatnál, vagy éppen mindkettőben. Annyira jóindulatú gazdájához, hogy gyakran érdeke ellenére kész a halálig harcolni és gazdájának segíteni. Világos már magából a nevéből, hogy mennyire képes szeretni jótevőjét. Akkor mi hogyan hanyagolhatnánk el őt, nem törődve gyógyításával? Minthogy nélkülük még a sólymok segítsége is haszontalan.
(Démétriosz Pepagomenosz: Künoszophion 1.)
A kutyatartó első feladata, hogy ki kell választani a kiskutyát, melyet fel akar nevelni. Démétriosz szerint a következő szempontok szerint kell eljárni a válogatásban:
3. A kutyák kiválasztásáról: A megszületett kutyák közül azokat kell kiválasztani, melyek az oroszlánhoz, párduchoz, farkashoz hasonlítanak. A fülük legyen nagy és puha, hogy a nagyságtól és puhaságától lekonyuljon. De ha a fülei egyenesek és nem kicsik, akkor sem értéktelen a kutya, ellenben a kicsi és kemény fülűek értéktelenek. A nyakuk legyen hosszú, a mellkasuk és a vállaik szélesek, nem pedig összepréseltek, hanem egymástól [tagoltan] elkülönülők. A farkuk legyen hosszú és vékony. A mellső lábuknál legyen hosszabb a hátsó, mert meredek területen így tudnak futni. Ha viszont egyforma hosszúak a hátsó és mellső lábaik, a sík és sima területen fognak jól futni. Szép, ha testnagyságban a nőstény illik a hímhez.
[…] Szép dolog, ha a kutya együtt alszik az emberrel, mert ettől lesz szelíd és emberszerető.
A kutyák ápolásához, gondozásához a legkülönfélébb tanácsokat kapjuk. Több recept szól arról, hogyan ismerhetjük fel, előzhetjük meg a veszettség szörnyű betegségét:
8. A veszett kutyát így ismerd fel: Először bolondul viselkedik, és megpróbálja megharapni az embert, olyan engedetlen, hogy még a gazdáját sem ismeri fel. Ha tehát ezt látod, adj neki a következő italból. Vadrózsa gyökerét őröld meg, és simítsd el kellőképp, keverj hozzá kevés forrásvizet, és gyolcson átszűrve add a kutyának inni, és megtudod, hogy veszett-e.
10. Elővigyázatosság, hogy ne vesszen meg: Madárürüléket és szamár nemi szerveit illatos borral együtt add neki megenni.
Olvashatunk recepteket más betegségek kezeléséről is.
14. Ha hályog van a szemén: Ha fehérlik a kutya szeme, gyógyítsd így. Bika epe 6 gramma, marathron levéből, mézből 9 uncia, sáfrányból 3 uncia, együtt porrá törve kend be a kutyát.
Az orvosságok mellett egészen különös recepteket is találunk a gyűjteményben. Több készítményről is beszél, mellyel a világos színű kutyát feketére festhetjük. A sötét színű kutyák értékesebbek voltak, úgyhogy ezek a receptek alighanem arra adnak tanácsot, hogyan téveszthetjük meg a vásárlót a kutya színével kapcsolatban.
48. Fehér kutyából feketét csinálni: Melantotomoszt, szamártrágya levét és kecskezsírt forralj együtt, és aztán a fehér kutyát ezzel kend be gondosan tíz napon keresztül, és látni fogod, hogy megváltozott a szőre.
Más bizánci szerzők is megemlékeznek a kutyák jó tulajdonságairól. Niképhorosz Basziliakész például egy dicsőítő verset, enkomiont szentel nekik, melyben többek között a vakvezető kutyákról is ír. Szent Baszileiosz még olyan esetről is megemlékezik Hexaémeronjában, hogy kutyák megtalálták gazdájuk gyilkosát. Nem kevésbé érdekes a kora bizánci Ioannész Malalasznak egy csodálatos tulajdonságokkal rendelkező kutyáról szóló tudósítása:
Ebben az időben [Jusztinianosz idején, K. Z.] feltűnt egy itáliai csavargó vörös kutyájával. Ez gazdája parancsára csodálatos mutatványokat hajtott végre. Gazdája megállt a piactéren: bámész tömeg csődült köréje. Ekkor az ácsorgóktól átvette a gyűrűket úgy, hogy a kutya nem láthatta. A gyűrűket a földre rakta, és homokkal beterítette. Azután ráparancsolt a kutyára, keresse meg a gyűrűket, s adja vissza kinek-kinek a sajátját. A kutya szaglászni kezdett, megtalálta, és szájában mindenkinek odavitte a gyűrűjét. Ugyanez az eb különböző császároktól vert rengeteg pénzérmét nevük szerint szétválasztott. Ha megkérdezték, a körülálló férfiak és nők közül kikereste a terheseket, a kerítőket, a házasságtörőket, a zsugoriakat és a bőkezűeket. Mindig eltalálta az igazat, ezért sokan azt mondták, Pythia [a híres ókori jósnő, K. Z.] lelke költözött belé.
(Khronographia, 453. 15–454.4., Kapitánffy István fordítása)
Elküldve: 2012-05-24 06:34:48, 
