"...függetlenül a származásától. A mi bíráink a nagyvadak, akik még egyszer sem kérdezték, honnan származik a kutya. ...és mondom én, kegyetlen bírák ezek, akik egyből rájönnek a kutyák hibáira, semmit előlük elrejteni nem lehet. "
Putnaszeme
Nem tudom milyen a pocok, de itt egy keverék nem megölte hanem feldobta és ott kínlódott szerencsétlen mert nem ölte meg, kellett segíteni rajta, segítettem. Az egy dolog, ha megfogja és meg is öli, de ha csak félmunkát végez a kutya vagy bármi akkor azon kész vagyok.
Ő mesélte hogy az egyik simaszőrüjének egy sarokba szorított pocok hónalj artériát harapott..na az a nem semmi,persze rögtön vége lett de akkor is..mocskos egy banda...
Akitől vettem a foximat ő hivatásosan Pockozik kutyával és görényekkel...igen ő is ezt mondta ..pontosabban ő a 2.generációs vad keresztezésre esküszik ..neki ilyen 20-50 es állománya volt...na az csúnya meló amikor a görény eljátszik a pocokkal...meg az a hang a pocoknak amikor be van szorítva...
Aki vadászni tart görényt, esküszik a vadkeresztezésre. Kevésbé kezes, harapós utódok jönnek így létre, de a vadászatra alkalmasabbak mint a több generáció óta, hasonlóra nem szelektált, sőt sokkal kezesebb prémgörények. Ez utóbbiak sokkal alkalmasabbak, kezelhetőbbek házi kedvencként.
Van persze. Kell tetszedjen a szememnek az a kutya, kacagjon a lelkem is ha ránézek. Ha nem tetszik, akkor nem tudom úgy kezelni mint a többit, én magam a viselkedésemmel kiűzöm a körből.
Engem a tk nem érdekel. Nem veszem semmi hasznát. Tőlünk aki kölyket akar, azért kéri mert tudja, hogy jó munkakutya lesz, nem azért hogy kiállításokra hordozza.
Neked, nektek fontos e a külleme. Itt most úgy értem, hogy nem 100% a kutya, de a küllem sokat ígér. Tetszetős jószág, vagy ez benneteket soha nem is érdekelt.?? Tudom, hogy nem foglalkoztatok eddig a tenyésztéssel komolyan, hogy tk meg stb. De kezdenétek e bele így. Vagy maradtok a jó öreg munka kutyáknál.
Mert van egy igazság. A munkának vagyis a jellemnek nem szabad külön válnia a küllemtől, ez együtt kell, hogy legyen.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-03-18 17:24:23]
Próbáljuk, , de már kérdeztem máshol is, mitől minőségi egy pásztorkutya. Mindenki aki tart nyáj mellett ilyen kutyát, akiknek ilyen kutyájuk és nyájuk van mitől válik azzá. Mi alapján minősíted Őt. "tesztes" viselkedés alapján?? Van valami amit igazán figyelsz rajta??? Hogyan reagál a többire, mennyire gyors?? mennyire alkalmazkodó. Milyen a vére. Tehát mi alapján mondod rá azt, hogy ez nálam. "minőségi és közepes minőség."
Nem kekeckedem, hanem kíváncsi vagyok a Te szemszögedből mitől válik valami minőségivé.
Szerintem ezt próbáljuk bogozgatni ezen a fórumon.
Nekem is kell egy hét, s alkalom persze, hogy egy kutyát mínősíteni tudjak. Mindenek elött félelmet nem ismer, szereti a háziakat (gazdát és állatot), tiszteli, megérti a falka fontosságát, munkája iránt elhívatott.
Nálunk a ház mellé vagy a nyáj mellé, egy és ugyanaz.
Rendes távolságra elhajtják, ahol már nem jelent veszélyt, a terepviszonyoktól és a nagyvadtól függően. Ha könnyen megy a hajtás 5oo méterre is elhajtják, nyílt terepen, ha nehezebben, akkor 3oo méterre, de ez a minimum.
Sajnos a videót én nem tudom megnézni, gyenge az internet jelem, Még csoda hogy ennyi is van itt a 15oo méter felett, ahol a sasok megfordulnak.
...ja és nem utolsó sorban, a kutyák milyensége. Pl. egy négyes minőségi pásztorkutya testvérpár hatékonyabb, mint 8 közepes minőségű pásztorkutya. És persze a gazdaságosság az első szempont, mert nem juhokat tartanak a kutyákért, hanem kutyákat a juhokért.
A nyáj mérete abban korlátozza a kutyalétszámot, hogy a nyáj mennyit bír eltartani belőlük.
Általában a terület, ahol a nyáj legel, jellege határozza meg a kutyák számát. Ha vadas, nagyvadas, akkor lehet a maximum amit el bírnak tartani, de ha nincs nagyvad, vagy csak kevés, akkor néhány (2-3) jelző-terelő kutya is elegendő.
Vadat vissza vinni szelíd házi példányokba kockázatos.
Ezt azért írom itt így le, mert Attila barátom vadászgörényt tenyésztet s Ő fogott be nőstényt amitől kölyköket bent tartott majd mikor olyan korba kerültek anyuktól elválasztotta s vissza a természetbe az anyát. A kölykök olyan agresszívak voltak, hogy +a 5generáció sem tudta belőlük kiölni a szenvedélyt s a vadászösztönt. Emberrel szemben is megmaradt az agresszió. Ellenben amit nyert vele Attila, az a gyönyörű küllem, s egészség. Sokkal élénkebb és szebb mély vad színt hoztak onnantól kezdve.
A lényeg amit írni akartam, hogy Nagyragadozóktól is a hibridek nem tudom mennyivel szebbek , egészségesebbek, mennyit javítanak az ilyen frissítések a küllemen. Lásd, farkas Hibridek.
Korábban tanított Dr. Gergácz Elemér, aki az óvári (akkor Újudvar) biotecnológiai állomáson, akkor a világon elsőként a munkatársaival létrehozott juh-kecske kimiérát. (természetesen biotechnológiai módszerekkel, természetes körülmények között a két faj nem képes életképes utódot létrehozni).
Az érdekessége a dolognak az, hogy az utódok a tulajonságaik felében az egyik, felében a másik faj tulajdonságait hozták. Viszont az idő előrehaladtával, ahogy idősödtek az állatok, folymatosan kezdtek egyre inkább csak egyik fajhoz hasonlítani, mintha az egyik faj dominánsabb lett volna, egyre inkább arra "tisztultak" le.
Mintha a farkas-kutya hibrideknél is a farkas rendelkezne ilyenfajta "dominanciával", nagyon erősen, és sok generáción keresztül hozza magát.
Érdekes amit írsz. Bár szerintem már máshol, írtam róla, volt(talán van még?) egy tigris farm, valahol a Csallóközben. (talán nem távolodom el teljesen a "nagyragadozók" témától) A fószer, olyan Rumcájsz forma(töri a magyart, az oldalán "kőkorszaki" pisztoly), összeszedett a hajdani "KGST" piacon, oroszok által besempészett tigriseket. Ebből hozott létre egy elég komoly állományt, aminek a DNS vizsgálata után kiderült alfajtiszta szibériai tigris állomány van a kezében, ráadásul ilyenből a legnagyobb fogságban tartott populáció. (A britek örömükben a földhöz verték a seggüket, mivel a londoni zooban vezetik, irányítják a szibériai alfaj tenyészprogramját.)
A lényeg nem ez. A fószernál, tudjátok faluhatár, szántóföld, egyszercsak böszme rácsok, pozor tiger, szóval be lehetett menni a tigrisekhez. De idős, beteg, fogyatékos embert, gyereket, sőt szürkület után senkit nem engedett be az állatokhoz. Mert azok ragadozóként megérezvén a gyengeséget, kiszolgáltatottságot, az este közeledtét vadászni kezdtek.
Más. Voltak kisérletek patkány kölykök és görénykölykök "testvérként" történő felnevelésével. Jól működtek a testvérek, egészen addig, míg a játék hevében, egy-egy mozdulatsor ki nem váltotta a görényekből a zsákmányszerző ösztönt. Már nem a testvért, hanem az áldozatot látta a patkányban.
Hogy mit akarok ebből kihozni, vannak olyan genetikailag kódolt viselkedés formák, amik neveléssel sem elnyomhatóak, felülírhatóak.
A farkas kutyába keverésével, gyakorlatilag ilyeneket is visszajuttatunk, amelyek esetleg nem kívánatosak számunkra, s esetleg hosszú évek szelekciós munkája során tudtunk csak korábban kitörölni belöllük.
Mért írod ezt?? :O
Lehet tovább csinálni, senki nem halt meg, az itt írók zöme él, s remélem +élni is fog sokáig.:) Szóval lehet írni, szakmázni, éltetni. Ha gond van a Webemesteribe lehet szólni, ha probléma van oda benézek.
S egyben még kérek mindenkit a fórum témájától nagyon ne térjetek el.
Bullyson fórumozó feltett egy kérdést, aki ebben a témában benne van az majd tud rá válaszolni.
"szerintem inkább beszélgessünk a topikhoz hűen....
tehát érdekelne..hogy a nyáj méretétől változik a falka szám,mennyi kutya tud biztonságosan megvédeni egy nyájat? "
Elküldve: 2012-03-20 07:51:30, 
