Irodalom. Fordítások.

(üzenet: 113, Pásztorkutyák Ázsia szívéből)

Leíratkozott felhasználó

13. Elküldve: 2012-02-10 14:35:46, Irodalom. Fordítások.	[101.]
http://coordinator-ua.org/statiya/tema_boi_2011/index.html Az egészet nem fordítom le... Csak a lényeg. Ennek a cikknek éppen Kazahsztán az alapja. "Falkák közti verekedések...a farkasok és a kutyák között nagyon ritkán vannak.Leggyakoribb az,amikor megy a felmérés és pszichikai TÁMADÁS..!!Az a fele,amelyik jobban bírja a pszichótesztet --AZ nyer.Ha megérezték a farkasok,hogy nincsen falka vezér --lesz támadás,mindent "megvagdosnak". Ha a kutya falkában minden rendben--a farkasok soha nem támadják meg.De....ott vannak közel,mert ez a túlélési alapelvük. Ezért a természet okosabb mint önök .Az ilyen pszichikai tesztekkel kipróbálhatnák a kutyáikat….de nem, önöknek bunyó kell. …a falkán kívüli harcok közönség előtt semmi más,mint „lóverseny fogadások”. Többször láttam videókon, mikor a kutyákat,akik morogva megpróbáltak szétmenni— mindig vissza dobálták egymásra.És ez semmi más,mit a kutyák rituális szokásainak megsértése. A természetben,mikor találkozik két kan mindig megfigyelhető a rituális testtartás és az arc mimikája--majd a kutyák szétmennek felemelt farokkal, megjelölve a helyet maguk után.Persze vannak komoly verekedések,de azok ált.valamihez köthetők --territóriumi kérdések,szukák tüzelése,stb. Mi is minősül kiváló harci jellemnek? Hogy a kutya, hogyan tud a "rokonával" verekedni? Egyáltalán nem ! Minden vadkutya és kutya félék betartják a falka Kódex BECSÜLETÉT. A fajon belüli agresszió mindig be van határolva és soha nem csökkenti a populációt.Minden vad állat genetikailag tudja, hogy a sérülés - az mozgás korlátozás....az az -éhen halás."

[válaszok erre: #17]

Leíratkozott felhasználó

12. Elküldve: 2012-02-10 14:31:18, Irodalom. Fordítások.	[102.]
Tádzsikisztáni tapasztalatok, kb.10 éves interjú Alihon Latifi-vel . aki: Tádzsik. Közép-Ázsiai Regionális Környezetvédelmi Központ Tádzsik ágazatának igazgatója. Biológiai Tudományok Kandidátusa. Pitbull tenyésztő. KÁJ fajta rajongó. Számtalan expedíció résztvevője. kiemeltem a lényeget. http://www.irkcao.ru/stat/stat181.html SZÓBA HOZTUNK KUTYÁS HARCOKAT. LÉTEZETT-E EZ AZ ŐSI HAGYOMÁNY VAGY EZ VALAMI ÚJ MÓDI SZÓRAKOZÁSI HULLÁM??? Ha manapság megkérdezzük azokat az embereket,akik nálunk Ázsiai kutyák verekedtetésével foglalkoznak,akkor azt mondják,hogy ez egy ősi Tádzsik szokás. De se én,sem a szüleim,sem a nagyszüleim,sem idős rokonaim, sem azok az öreg csobánok,akiket végig kérdeztem,valamiért nem tudnak erről,és nagyon csodálkoztak,hogy egyáltalán létezik ilyen. A 80-as évek elejéig én nem is találkoztam kutyás viadalokkal,úgy értem, amiben Ázsiák szerepeltek volna.Ezek nincsenek az én emlékezeteimben. Türkmenisztánban arról beszélnek,hogy télen a kutyák visszatérnek és nem dolgoznak, a csobánok pihennek és szórakoznak.Ellentétben, Tádzsikisztánban ezek a kutyák nem maradnak munka nélkül egész évi szezon alatt.Türkmenisztánnal ellentétesen nálunk a nyájakat nem a sivatag körül hajtják,nyáron mennek a hegyi legelőkre,télen sztyeppére.A kutya mindig munkában van,egész éves szezonban. A 80-as évek elején kezdtek jönni olyan "hírek",hogy létezik ez a szórakozás.És a nép, ahogy mondják :"bedőlt". A mai napig uszítottak egymásra minden fajtájú kutyát,semmilyen szabály nélkül....Természetesen voltak Ázsiák és a keverékei,voltak kelet-európai juhászok.Ment a hagyományos uszítás.Később jöttek felvételek a türkmén harcokról... Mintha meglátták volna,hogy ott másképp mennek a dolgok-hogy ott vannak kritériumok és szabályok...de semmi sem változott ,mert továbbra is más fajtájú kutyákat,nem egyformákat ,más súlyúakat használtak..semmi szabály nélkül .Hetente verekszik a kutya,amíg verekszik.És ha már nem verekszik-odaadják,eladják,vagy az udvarban tovább él,vagy megsemmisítik. Én ezt nem nevezem kutya harcoknak,én ezt kutya uszításoknak nevezem ,és a barátaimmal soha nem jártunk oda.Ezek nem harcok...A harcokról nekem más az elképzelésem... Amit láttam a videókon az Orosz tesztekről,amit olvastam "АСКА" újságban és az interneten--két véleményen vagyok. Az egyik -Meg vagyok győződve,hogy ezek a kutyák,amik részt vesznek a teszteken, pszichikailag közelebb állnak a mi aborigen állományunkhoz,mint azok a kutyák,akik csak kiállításokon vesznek részt.És erről , az orosz kiállítási kutyák,amiket Tádzsikisztánba hoztak be, győztek meg a legjobban. A másik - Ezek a tesztek átmentek - "harc a harcért". Ezek érthetetlen szabályokhoz vannak kötve(holott a rendes szabályok elméletileg léteznek és megvannak írva).Nincs megfelelő bíró,a kutyák rengeteget bunyóznak és nem tudni,hogy ezzel mit is bizonyítanak... Nem látom értelmét rendszeresíteni a KÁJ-nál vagy a KAU-nál a Pitbull harci modort. Más Pitbullokra nincs szükség, mert vannak már. Ázsiának és Kaukázusinak -más a feladata...És az Ázsia feladatát csak a harcra irányítani-nagy butaság. De én tiszteletben tartom a verekedtetők jó indulatát,akik igyekszenek megőrizni a kutyák harci szellemét. És térjünk vissza a kutya bunyókhoz: egyetlen pásztornak nincs érdekében,hogy az ő kutyája megsérüljön.Ki fog dolgozni ? Akkor majd senki nem tud dolgozni. A TÜRKMÉN OLDAL AZT ÁLLÍTJA,HOGY AZ A KUTYA AMELYIK JÓL BUNYÓZIK KUTYA VIADALON-AZ A KUTYA KÉTSÉGTELENÜL JÓL MEGY A FARKASRA. AZ ÖN VÉLEMÉNYE?? Ismerek olyan valós eseteket,amikor a kutya farkasra ment.Két kutyát személyesen is ismerek,és egyikük sem volt bunyóztatva.Én úgy gondolom,hogy az a kutya,amelyik bunyóztatva van,az soha nem kerül vissza a nyájhoz.Ezért nem tudom kijelenteni azt,hogy itt nálunk a kutyák egyszerre verekszenek és dolgoznak vad ragadozókra. Valójában kapcsolat, a kutya és a ragadozó között nagyon-nagyon ritkán van,a ragadozó nem hülye és felesleges lyukak a testébe neki nem hiányoznak.Ha a nyáj aktívan védve van,akkor a farkas nem fogja megközelíteni. AKKOR A FŐ CÉL: NEM HAGYNI HOGY A FARKAS MEGKÖZELÍTSE A NYÁJAT. EBBEN VAN A MÉLTÓSÁG ÉS BÁTORSÁG,ÉS NEM ABBAN,HOGY KÖZEL ENGEDNI ÉS MEGFOGNI A FARKAST. Tulajdonképpen igen,a fő cél-nem engedni a nyájhoz a ragadozót.Az Ázsia feladataihoz nem tartozik a farkas kivégzése,ezt nem követelik meg tőle. Ázsiát a vadak uszítására nem nagyon használták. Néha valahol használták a vadkan vadászatra,de ezek a kutyák nagyon önfejűek és többször kerültek a vadkan agyara alá.

[válaszok erre: #15 #20]

Leíratkozott felhasználó

11. Elküldve: 2012-02-10 13:28:34, Irodalom. Fordítások.	[103.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.45.00-től Gorelov: A türkmén kutyáknak(Türkmén Iti),amiket Ashabadban tenyésztenek, az a nagy előnyük,hogy mindig " frissítve" vannak a legjobb harcos nyájkutyákkal . De ezeknél a kutyáknál sincs minden rendben,mert ha megnézzük az utóbbi évek kutyáit,akkor látjuk,hogy a nagyságuk nagyobb,mint azoké, akikkel találkoztam több 10 éven keresztül a sivatagban.... Aizenber megint megszólalt : ...... Sajnos nem hallani,hogy mit kérdezett az orosz "ringmester",de nagyon elkezdett morogni a barátaival.Fel voltak háborodva ezen a kijelentésen. Az elnök asszonynak és még egypár embernek úgy kellett rászólni,hogy most már hagyják abba és ne szakítsák félbe az előadást. Gorelov: ......ha mindenáron "ráerőltetjük" a Türkmen Iti-ket a bull... és más olyan kutyákra,akik már nem ismernek semmilyen"versenyszerű szabályokat "….. de,miben is különbözik a farkas vagy az alabaj ,a bull kutyáktól? A szigorú viselkedésben a két kan találkozásakor. Mondjuk, ha az egyik kan elfordította a fejét ?...Ő feladta,és az ellenfél SOHA nem harapja meg az ő elfordított nyakát. Az alabaj megfogta a másik kutya torkát és lenyomta a földre?...az ellenfél így már le is van győzve. A bull...kutya ebben az esetben újból felugrik és tovább verekszik. Ezért Türkmen Iti-re belerőltetni olyan viselkedést,hogy minden áron fojtsák meg az ellenfelet, semmi jóra nem vezet. Ez arra fog vezetni,hogy elvesznek azok a " verseny szabályok",amik bennük már 4 000 éve kialakultak .A Népnél, ez egy szabályon alapul : A KUTYA MINDIG ELHAGYHATJA A "HARCI MEZŐT",TERÜLETET ! Veszített ? na és? A kutyák okosak,ők megértik, ha a másik kutya erősebb ellenfél .A kutya feladja magát - így egyben marad.Ha bele van erőltetve a kutyákba,hogy végsőkig verjék egymást,annak a későbbiekben rossz következményei lesznek. Ha a kutyák kennelben vannak tartva,vagyis nem falkában, hanem elkülönítve egymástól,akkor felbomlik a szociális viselkedésük és elvesznek azok az úgynevezett „verseny szabályok”.Ezeket nem sorolhatjuk a kutya és a farkas, vagy a kutyafalkák közti harchoz,mert minden esetnél más és más „szabályok” vannak…

	[előzmény: (10) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:21:04]

Leíratkozott felhasználó

10. Elküldve: 2012-02-10 13:21:04, Irodalom. Fordítások.	[104.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 4.15.00. kérdés: Az autentikus körülmények között tartott és szaporodott kutyáknál,a kanok szerepe érdekelne engem,akiknek a csoporton belül túlzott az agressziójuk.Például az ivarzás alatt nem enged a szukának semmilyen elutasító cselekedetet,azaz marja őt és nem azért, mert be akarja fedezni,hanem azért mert ő "másik"kutya.Hogyan voltak értékelve az ilyen kutyák,az ilyen zavart idegrendszer? J.K.Gorelov : Azokon a helyeken, ahol én voltam, az ilyen kutyák sokáig nem éltek. Az emberek birkákat egyesével nem loptak. Annak idején a türkmén törzseknél ALAMAN életmód volt elterjedve (megj.:ALAMAN-zsákmány(állat,rabszolgák) szerzése, támadási rablás).Alamanok, amikor támadtak,akkor az egész nyájat elvitték,de egyesével a birkákat nem lopkodták. DZSIGITNEK egy bárányt komolytalan és nem férfias cselekedet volt elvinni.Mindenki,aki belépett a házba,vendégnek számított,és ha egy kutya vérzésig megharapta a vendéget.......az a kutya likvidálva volt.Így halt meg a szukám apja.Mind amellett ismerve az ő természetét,el nem tudom képzelni,hogy mi történhetett vele,hogy mit csinálhattak vele.Lehetséges,hogy egy részeg vendég ráléphetett a kutyára,mert másképp képtelenség,hogy megharapjon egy embert.Ő megharapta..... őt meg agyonlőtték. kérdés: Konkrét eset: van egy kifejezetten domináns kan,amelyik mindenhol,mindig és minden területen az.Önöknél voltak ilyenek? J.K.Gorelov : Nem ! Valódi természeti helyeken nem voltak.Városban igen,lehet,hogy máshol is.....de ott, ahol én voltam,nem találkoztam az ilyenekkel..... [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-02-10 13:29:26]

[válaszok erre: #11]	[előzmény: (9) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:19:08]

Leíratkozott felhasználó

9. Elküldve: 2012-02-10 13:19:08, Irodalom. Fordítások.	[105.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3:38:40-tól Gorelov : -Közép-Ázsiában a hím farkas átlag súlya 30 kg 600 gr,nőstényé 26 kg... Ajzenberg: -Mennyi idősen ? Gorelov : -Felnőtten.Ez nem ~80 kg-os orosz Tulszkij farkas .Ez türkmén. Ezért Volkodávnak (farkasölőnek) lenni, az nem olyan megtisztelő,utol érni a farkast..az igen, de ehhez nem súlyra van szükség hanem gyorsaságra... Ajzenberg : -A farkast semmi sem éri utol ! Gorelov : -Miért nem ?Tajgan,Tazi... Ajzenberg : -Hogy jön ide a Tazi ? Gorelov : -Maga mondta : " semmi sem éri utol." Kérésre. Moderátor által javítva. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-02-10 15:33:56]

[válaszok erre: #10]	[előzmény: (8) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:16:18]

Leíratkozott felhasználó

8. Elküldve: 2012-02-10 13:16:18, Irodalom. Fordítások.	[106.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.38.30. J.K.Gorelov : Min is alapul a farkas támadási taktikája a nyájra. Amikor a nyáj az éjszakai szálláson együtt van, a farkas a birkák hátán a közepébe igyekszik,annyi birkát"vagdos",amennyit csak lehet,van amikor akár 30-at is,majd minél több zsírfarokkal szökik ki. Van amikor egész nagy falkába támadnak, leginkább ősszel vagy télen.Körbe járják a nyájat és a közepébe ugranak,hogy szétugrasszák őket. Persze van olyan is,amikor a juhok lemaradnak a nyájtól,akkor ha sikerül megeszik őket. De a farkasok nem "ütköznek" a kutyákkal. Megyek tovább...volt amikor fogdostunk vad bárányokat.Ez úgy történt,hogy éjszaka hálót raktunk ki,mert a vad bárány éjszaka nem jár.A hálóba 3 bárány ment bele.Majd 2 alabaj kan a hálótól pár méterre el kezd vigyázni 1-1 bárányra.A 3. bárányt megeszik a farkasok,majd körbe-körbe elkezdik járni a kutyákat és az általuk őrzött bárányt. Hiába van ott az egész farkas falka....semmiféleképpen nem támadják meg a kutyákat. A kutyák legfeljebb elhajtották pár 100 méterre,max.300-ra,a farkasokat,de soha nem mentek el messzire a nyájtól. Ha mondjuk a farkasodú olyan 2 km-re volt a nyájtól,akkor a kutyák tavasszal csobán nélkül soha nem közelítették meg azt. Nem azért mert féltek tőlük,hanem azért,mert létezett egy szabály köztük : ha engem békén hagysz,én is békén hagylak,és nem nyúlok juhaidhoz.Ezen alapult a viszonyuk. A farkasok nem vadásznak a nyáj közelében mindaddig,amíg vannak nekik kölykeik.A kutyák ez idő alatt nem háborgatják őket. Ősszel, amikor megnőnek a fiatal farkasok,vége a békének.Elkezdődik a "banditizmus" a farkasok részéről,és "pofán verés" a kutyák részéről. Én a farkasokat nem tanulmányoztam kevesebbet mint a kutyákat,és ezek nem elmeséléseken alapulnak,hanem a saját megfigyeléseimen..

[válaszok erre: #9]	[előzmény: (7) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:08:48]

Leíratkozott felhasználó

7. Elküldve: 2012-02-10 13:08:48, Irodalom. Fordítások.	[107.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.28.00. J.K.Gorelov : Hogyan is alakult a "fajta csoport" közép-Ázsiában és a szomszédos területeken. Úgy tartják,hogy a KÁJ-ok genetikailag egyformák (Homozigóta-k),szoros a rokonságuk egymással. De, ha például megnézünk egy aborigen almot,akkor találunk hosszú és rövid szőröket,"tégla" és "medve" fejűeket,különböző színű kutyákat(Heterozigóta-k).A kis kutyák genetikailag különböznek egymástól, még egy almom belül is,és ez ellent mond annak az állításnak, hogy ezek a kutyák genetikailag egységesek. A Pamir hegységek és más eldugott területek kivételével, a Mongolok, az Üzbégek,az Arabok, Nagy Sándor ....át vonultak,hódítottak közép-Ázsián.Egyszóval a területén állandóan más és más népcsoportok mozogtak,akár békés időkben,akár a hódítás alatt. Nekem volt lehetőségem több mint 20 évet dolgozni a természet védelmi területén,amelyik keletről nyugatra 72 km. hosszú volt.Ezen a 72 km.-en régen 4 karaván útvonal ment át. Miért állítom én ezt?Amikor a teve finoman a homokra lép, széttöri a homok szemcséket és azokat a szél felkapja és széthordja.Egy idő után a karavánok nyomából,a körülötte lévő síksághoz viszonyítva, kialakul 3-5 méter mély völgy.Most már ezek a völgyek fűvel nőttek be,és ha autóval mennek el mellettük nem is lehet látni őket.De ha a helikopterről nézzük meg,akkor tisztán lehet látni,az egészet,azokat a "vonalakat" amik össze kötötték a fontos településeket,a só beszerzési utakat.Ezeket a karavánokat mindig az őr kutyák kísérték,akik az útvonal környékén mindenhol otthagyták az utódokat.Ezért az az állítás,hogy a sivatag közepén hosszú idő alatt megőrizték a"tiszta"vérű csobán kutyákat .......nem is tudom,lehet,hogy 4 ezer éve igen,de az utolsó 2-3 ezer évben nem lehetett.Tehát a kutyák Heterozigóta-k voltak.......

[válaszok erre: #8 #8 #16]	[előzmény: (6) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:06:56]

Leíratkozott felhasználó

6. Elküldve: 2012-02-10 13:06:56, Irodalom. Fordítások.	[108.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.21.20. J.K.Gorelov : -A kutyákban nagyon jól van kifejlődve az őrzési hajlam. Ezek a kutyák tökéletes pásztorok ,annak ellenére,hogy sokan állítják és próbálják bizonyítani az ellenkezőjét. Hogy miért mondom én ezt,és ennek milyen köze van az Ázsia pásztor kutyák származásához, vagy nevezzünk inkább "csobán kutyák"származásához? Kezdjük azzal,hogy hol vette kezdetét a "juhászat" és hol fordulhattak elő az első Ázsiai pásztor kutyák. Sok éven keresztül vitatott volt az a kérdés,ami a házi juh származását illeti. Végül 1972-ben egy tudós csoport : 2 amerikai kolléga,2 orosz,1 tádzsik és én,aki Türkmenisztánt képviseltem,megvizsgáltuk több helyről származó vad juh DNS-ét. Megállapítottuk,hogy ez a kromoszóma típus csak azokra a házi juhra jellemző,amelyik a közel keleten fordul elő,azaz Irak,déli Török hegység,és valamennyire dél Kaukázus területén. Ez azt jelenti,hogy a házi juh nem valahonnan Kazahsztánból,közép-Ázsiából származik,hanem közel-keletről.Ezt archeológiai adatok is bizonyították,amiket elvégeztek azokon a területeken. Közel keleten kb.10 000 évvel ezelőtt először kecskék,majd juhok voltak háziasítva. Onnan 2 ággal indultak el, az egyik : Iránon keresztül Türkmenisztánba,majd észak Kínába, a másik : a Balkán félsziget déli részére és a Pireneusra. Dél Türkmenisztánba a juhok kb.7 000 évvel ezelőtt érkeztek meg,észak Kínába 4 000 éve. Azt, hogy a közel keleten végeztek volna kutatásokat,csontok DNS vizsgálatát a "pásztor kutyák"származását illetően,nem tudunk róla.Az akkori kutyák nagy testűek, nagy fejűek,lógó fülűek voltak, és pásztor,őrzési és valahol harci feladatot végeztek . Egyiptomba 5 000 éve már voltak nagy kutyák,akiket vadászatra használtak.De mivel ott nincsenek farkasok - nem volt kitől leszármazni.Valószínűleg a kutyák nomádokkal Irakból érkeztek. Türkmenisztánba és észak Afganisztánba már 4 000 éve léteztek nagy kutyák,vágott füllel,farokkal,különböző színben,széles és keskenyebb pofával.Tibetbe és észak Kínába utána érkeztek,és nincsen közük a Tibeti Dog kutyákhoz,meg valahogy nem értem, mi az hogy "Tibeti dog"...elég furcsa......

[válaszok erre: #7 #72]	[előzmény: (5) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:04:38]

Leíratkozott felhasználó

5. Elküldve: 2012-02-10 13:04:38, Irodalom. Fordítások.	[109.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.19.45. J.K.Gorelov : - Mikor találkozunk F.I.Bolkunova-val (megj.: Farida jelen van a teremben,tehát nem a háta mögött beszél),mindenben egyetértünk.De mivel ő fiatalabb,neki már nem volt lehetősége találkozni az igazi "csobán" kutyákkal. A Szovjet birodalom sok mindent felépített,de az alatt tönkre is tette azt a csobán tapasztalatot amit örököltek egymástól. Én látogattam öreg csobánokat,akiknek kutyái önállóan "legeltették" a nyájakat. Volt amikor elutaztak 3 napra a"szomszédokhoz"egy kis teára,és a kutyák ott maradtak egyedül a juhokkal,kísérték őket a víztározóhoz inni,és ha véletlenül megellett valamelyik akkor ott maradt egy kutya a kis báránnyal és addig őrizte,amíg a csobán meg nem kereste őket......

[válaszok erre: #6 #19]	[előzmény: (4) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 13:02:25]

Leíratkozott felhasználó

4. Elküldve: 2012-02-10 13:02:25, Irodalom. Fordítások.	[110.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.16.20. J.K.Gorelov tartja az előadást. Róla annyit nagyon röviden,hogy 22 évet Türkmenisztánban élt,egy helyi természet védelmi területen,ahol szép számban található meg az Alabaj populáció. Majd a következő 20 évben ( 12 éves felvétel !) rendszeresen vissza utazik,évente többször. 20 éve a Tudományos egyetem egyik vezetője, nem tenyésztő,vannak türkmén kutyái,de csak hobbi célból. A kutyát úgy közelíti meg,mint egy "zoológiai objektumot","vadállatot"...a szavak legjobb értelemében. Tanult ember... 3.17.45. J.K.Gorelov : -50 évvel ezelőtt Mazover azt írta,hogy a KÁJ a Tibeti Dog-tól származik .Ezt a mai napig számtalan cikkben ismétlik.Amellett meg párhuzamosan arról írnak,beszélnek,hogy közép-Ázsiában 4 000 éve léteznek Nagytestű kutyák.Viszont a Tibet Nagy kutyái "csak"3 100 éve vannak,ez bizonyított. A Tibet kutyái 3 000 évvel ezelőtt "hegyes" fülűek voltak,és különböztek azoktól a kutyáktól,akik a Tibeti Dog-hoz sorolhatóak. Van egy feltevés,hogy a Tibeti Dog-ok a nagy népvándorlás útján kerültek k.-Ázsiába i.e.IV-VII században. Azaz k.-Ázsiában és Afganisztánban már léteztek azok a kutyák,akik hasonlítottak a mostani (KÁJ) kutyákhoz,és a Tibeti Dog 2,5 évezreddel később került k.-Ázsiába ...............

[válaszok erre: #5]	[előzmény: (3) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 12:56:14]

Leíratkozott felhasználó

3. Elküldve: 2012-02-10 12:56:14, Irodalom. Fordítások.	[111.]
http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related 3.01.30. "A farkas láttán a kutyák barátok " Hogy lehet értelmezni ezt a Türkmén közmondást ? K.Kyarizov: A kutyák falkában élnek. Ha a farkas megjelenik,a kutyák csoportosulnak. Ők elfelejtenek minden vitát ami köztük van. Egyből van egy falkavezér és ilyenkor nélküle egyesével sok mindenre képtelenek.

[válaszok erre: #4]	[előzmény: (2) Leíratkozott felhasználó, 2012-02-10 12:23:18]

Leíratkozott felhasználó

2. Elküldve: 2012-02-10 12:23:18, Irodalom. Fordítások.	[112.]
1999-es KÁJ konferencia. http://www.youtube.com/watch?v=4JDli91s5Ls&feature=related jelen voltak ismert és "kevésbé" ismert orosz,ukrán,belorusz,kazah,türkmén,......szakemberek,bírók,tenyésztők..... csak egy pár név : Ivánova,Zinkevics,Roginszkaja,Aizenberg,K.Kyarizov,Bolkunova..... több mint 4,5 órát nincs értelme lefordítani ....."csak"egypár érdekesebb momentum....apránként. Odaírom Ó.P.MP.hogy pontoson mikor volt ez a beszélgetés. 3:06:38. R.Zajnetdinova (elnök asszony): -Az egyik türkmén kutyás közmondás kb.így szól : " A kutya magassága,amelyik idegenbe került,el kell hogy férjen az ember két lába között." Ezt hogy lehet pontosan értelmezni ? K.Kyarizov : -Ez például akkor van,amikor mondjuk a nyájtól a városba hozzák el a kutyát,aki még soha nem látott városi nyüzsgést. A kutya le/összehúzza magát,a farok leeresztve.... R.Zajnetdinova: -ez azt jelent,hogy ha az egyik helyről a másikra átvitték a kutyát,akkor össze kell hogy húzza magát? F.Bolkunova : -ez a legjobb bizonyíték arra,hogy ők territóriumi kutyák...2 nap,és a farkát felemeli.....és minden rendben lesz....

[válaszok erre: #3 #41]

Leíratkozott felhasználó

1. Elküldve: 2012-02-10 10:48:55, Irodalom. Fordítások.	[113.]
Ide jöhetnek internetes fordítások, saját fordítások, irodalmi témák, elérhetőségek. Írások és linkek. Kötetlen szakmai beszélgetésekkel egybe kötve.

	(TÉMANYITÓ)

Irodalom. Fordítások.

(üzenet: 113, Pásztorkutyák Ázsia szívéből)

/ 5

Lista:

Kép:

Smile: