/ 18

Lista:

Kép:

Smile:

Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok

(üzenet: 434, Nemzeti örökségünk a KUVASZ)

börzsönylaka

Tagság: 2006-11-13 09:03:33
Tagszám: #37081
Hozzászólások: 430

9. Elküldve: 2007-01-03 15:02:03, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[426.]
ui.: a szűkszem családi vonás, ,igaz Csobánnál jobban felszínre kerülhetne Üdv Néktek, vár rám az Egészségügy-már ami megmaradt belőle... ______________________________ Nap Atya, Föld Anya kísérjen utadon !

[válaszok erre: #12]	[előzmény: (8) börzsönylaka, 2007-01-03 14:57:21]

Törzstag

börzsönylaka

Tagság: 2006-11-13 09:03:33
Tagszám: #37081
Hozzászólások: 430

8. Elküldve: 2007-01-03 14:57:21, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[427.]
Köszönöm a figyelmet, de én ezért nem tettem semmit, csak sokszor figyeltem szűkszemű somogyi Nagyapám meséit. Egyébként szerintem érdemes volna fejleszteni ezt az oldalt, hiszen ilyenformán egymást is jobban megismernénk. Fórumunk tagjai úgyszólván az egész Országot képviselik ! Nagy érdeklődéssel várom például székely testvéreink bekapcsolódását is e témába...! "Minden Magyar felelős minden Magyarért!" ______________________________ Nap Atya, Föld Anya kísérjen utadon !

[válaszok erre: #9]	[előzmény: (7) zazholm, 2007-01-03 13:50:18]

Törzstag

zazholm

Tagság: 2006-10-02 04:21:15
Tagszám: #35462
Hozzászólások: 8780

7. Elküldve: 2007-01-03 13:50:18, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[428.]
Gratula Gergő! Zazholm Képtáram

[válaszok erre: #8]	[előzmény: (6) börzsönylaka, 2007-01-03 11:13:57]

Kiváló dolgozó

börzsönylaka

Tagság: 2006-11-13 09:03:33
Tagszám: #37081
Hozzászólások: 430

6. Elküldve: 2007-01-03 11:13:57, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[429.]
Bocs' , még egy gondolat; Remélem, közeleg az idő, mikor már végre elfelejthetjük a finnugor származás-elmélettel kapcsolatos idióta hazugsághalmazt, amit a Habsburgok kezdtek el terjeszteni, s mely alapját képezte a mai magyar tarsadalom túlnyomó részének elhülyítésének, mondván, hogy mi egy nomád, barbár ázsiai horda vagyunk, minden műveltséget másoktól vettünk át, tanuljunk meg kicsik lenni, stb,stb... Olyan tényeket hallgattak el például, mint a Tatárlakán talált kőamulett, melyen a világ legelső írásos emléke látható, s C14es , radioizotópos vizsgálattal kimutatták, hogy a Hammurapi törvényoszlopnál kb 2000 évvel régebbi, s ősi MAG-HAR rovás van rajta Vagy, hogy a Tigris és Eufrátesz folyók közt élt ősi népet mesterségesen, 1869-ben nevezte el egy angol antropológus SUMEER-nak, holott írásos emlékeik szerint ők magukat Mag-harnak hívták. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy vajon miért gyűlöl minket egy bizonyos népcsoport, s miért törekszik betegesen arra évszázadok óta, hogy minden hatalmi ágat magához ragadva tudatos nemzetrontást folytasson ? Lehet elkalandoztam, de nemzeti kincseink velünk együtt fognak elveszni, ha nem ébredünk fel már végre !! Üdv Mindenkinek ! ______________________________ Nap Atya, Föld Anya kísérjen utadon !

[válaszok erre: #7 #10 #15]	[előzmény: (5) börzsönylaka, 2007-01-03 10:13:24]

Törzstag

börzsönylaka

Tagság: 2006-11-13 09:03:33
Tagszám: #37081
Hozzászólások: 430

5. Elküldve: 2007-01-03 10:13:24, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[430.]
Szia Eromi ! Annyit tennék még hozzá az ünnepkörhöz, hogy a téli napforduló idején a mi ősnépeink is már - jóval a római és a görög kultúra előtt - az Öreg Napisten halálát és az Új Napistenke születését ünnepelték. Ezt vették át aztán görög Heraklész, római Hercules mondák. A görög hagyományok a szittya népeket hyperboreusokat=északontúliakat Heraklész fiainak tartották. (Herodotosz) Továbbá ide tartozik még az is, hogy a Dunántúl egyes területein még ma is ritkán előfordolnak olyan szarvas-jelmezes regölések, melyek során a szarvas(Csodaszarvas) agancsai között két rézdrót segítségével egy vörös hólyaglámpa, lampion van kifeszítve, melybe két gyertyát helyeznek. A rézdrótok egyikére fekete, a másikra sötétkék zsinótr van csévélve. A két gyertya Hunort és Magort szimbolizálja, mint a Napisten gyermekeit, a szalagok pedig két kígyót, melyek pedig a Napisten ellenségét,a Sötétséget vannak hivatva megtestesíteni.E motívum megtalálható Héaklészről és ikertestvéréről szóló mondában, midőn bölcsőben fekve a sötétség életükre tör kígyók képében.

[válaszok erre: #6]	[előzmény: (4) Eromi, 2006-12-13 09:29:29]

Törzstag

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

4. Elküldve: 2006-12-13 09:29:29, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[431.]
Luca alakja a magyar néphitben December 13-a Luca napja A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, s mint ilyent természetesen gonoszjáró napként tartották számon. Szent Lúcia Neve a Lux=fény, fényesség, világosság szóból ered. A legendák szerint Lúcia egy fiatal szűzlány volt az ókeresztény időkben. Mikor édesanyja nagyon megbetegedett, együtt elmentek segítséget remélve Szent Ágota sírjához. A lány ott elaludt, s álmot látott. Ennek hatására elhatározta, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni Lúciát. Mivel Lúcia nem tágított elhatározásától, ezért elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén. Az állatok azonban megtorpantak a lány lekötözött teste előtt. Végül megégették Lúciát, így lett vértanúvá. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját. Egy másik hagyomány szerint sajátmaga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője. A megvilágosodás szentje, Lúcia A magyar néphit Lucája A magyar néphitben Luca egyáltalán nem hasonlít Szent Lúcia alakjára. Nálunk Luca kísértetszerű, fiktív (kitalált) lény. Külseje: csúnya öregasszony, máshol fehérleples alak. (A lányok ennek megfelelően "Lucázáskor" fehér lepedőbe burkolózva jelenítették meg.) Bár néha lucaboszorkának is mondják, alakja nem azonos a néphit boszorkányával. Míg ugyanis a boszorkány általában élő személy, akinek vannak természetfeletti adottságai, képes átváltozásra, de van emberi alakja, addig Luca nem egy a faluban lakó ember, hanem kitalált alak. Luca a büntető Luca büntető, rontó lény, napjához tilalmak kapcsolódnak. Megbünteti például azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett. Egy érdekes történet Csongrád megyéből a fonásra: "Egy asszony kenyeret sütött Luca napján, fűtött a kemencébe. A szomszédasszony odament és mondta neki: - Jaj szomszédasszony, maga kenyeret süt? Nem jó, mert Luca napja van. - Amire Luca-puca ideér, az én kenyerem kihűl. Erre, mikor szedte ki a kenyereket, mind kő volt, kővé vált. Kihordták a csongrádi útra, ott vannak. Tán még most is van belőle." Luca a gonosz A gonoszjáró nap azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is. Megrontották - azaz betegségeket, fájdalmat, bajt vagy bosszúságot okoztak - az embereknek, állatoknak. A gonosz ellen fokhagymával lehetett védekezni, méghozzá úgy, hogy az ember megette, vagy bekente vele az ajtófélfáját, vagy az ablakkeretet. Arra is jó volt a fokhagyma, hogy az állatokat megvédjék a rontástól. Ilyenkor az istállót kenték meg. Vigyázni kellett Luca napján a söprűkre is. Ilyenkor is, mint általában gonoszjáró napokon elrakták, elrejtették őket, hogy nehogy azzal repüljenek el a boszorkányok a boszorkányszombatra (találkozójukra) a Gellérthegyre. Lucaszék Luca napja arra is alkalmas volt, hogy ki-ki elkezdjen készülődni a boszorkányok karácsonyi leleplezésére. Ilyenkor kellett ugyanis elkezdeni készíteni a Lucaszéket, amire aztán a karácsony esti szentmisén a gazdája felállt, s megláthatta onnan a boszorkányokat. Azoknak ugyanis ilyenkor szarvat lehetett látni a fején, más elképzelések szerint lángokat lövelltek. Nem volt azonban veszélytelen az akció, ugyanis a boszorkányok is meglátták a lucaszéken ágaskodót, s a néphit szerint ilyenkor a nyomába eredtek. Ezért kellett a "boszorkány-figyelő akcióra" indulónak előre gondoskodni mákról. Amikor ugyanis a boszorkányok már majdnem beérték, akkor hátra kellett hajítani a mákot, s azt üldözői elkezdték szedegetni. Amíg pedig a boszorkányok szedegettek, addig az illető hazaért. Gyorsan elégette a lucaszéket és az ajtó elé tette keresztbe a seprűt. A lucaszék nem készülhetett akárhogyan. Csak akkor volt kellőképpen hatékony, ha készítője az előírásoknak megfelelően járt el. Meg volt például, hogy hányféle fából kell készíteni. Pereszlényben például 9 féle fa kellett a székhez. Kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsafa. Készülődés a karácsonyra Nem csak így készülődtek ettől a naptól fogva a karácsonyra faluhelyen. Luca napján hozták be meleg helyre a termőágat (meggyfa, vagy cseresznyefa ágát), hogy az karácsonyig kizöldelljen. (Régen ugyanis ez volt a karácsonyfa helyett.) Ilyenkor ültették el az úgynevezett luca-búzát is, ami később mágikus erejű lett. Naponta kellett öntözni a tányérba, pohárba, cserépbe tett búzát, s az karácsonyra kizöldellt. Ezzel a jó termés biztosítása volt a cél. Karácsony után a kizöldellt búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek. Jó ellenszernek tartották a tojás és a tejrontás ellen is. Lányoknak pedig a mosdóvizébe rakták, hogy attól szebbek legyenek. Máshol azért, hogy ne fájjon majd a szemük. (Ez a szokás utal a szent történetének ismeretére.) Fontos volt még, hogy nő ültesse a búzát. Ez a termékenységvarázslásra utal. Termékenységvarázslás E nap ugyanis kiválóan alkalmas volt termékenység befolyásolására. A házakhoz ilyenkor elsőként férfit vártak reggel, mert reményeik szerint a tyúkok így fognak majd jól tojni. Nem szabadott ilyekor varrni, mert azt mondták, ezzel a háziasszony bevarrja a tyúkok fenekét, s azok nem fognak tojni. Szlavóniában az asszonyok Luca napján háromszor ráültek a küszöbre azért, hogy jól tojjanak majd a tyúkok. Azért pedig, hogy sok pénzük legyen a következő évben, pogácsát sütöttek, s bele pénzt raktak. Aki kihúzta pénzzel 'töltött' pogácsát, annak azt mondták, egész évben nagy szerencséje és sok pénze lesz. Jósló, mágikus eljárások A legnépszerűbb jóslási forma azonban a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett menjen a hajadon a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány. Időjárást is lehetett jósolni Luca-napkor. Erre szolgált az úgynevezett hagymakalendárium. A hagymát 12 héjra bontották, s rá sót szórtak. Amelyik hagymadarab nedves lett ezután, az évnek annyiadik hónapja lesz esős a jóslat szerint. Luca napi alakoskodás A jövőt és a termékenységet nemcsak megtudni, hanem befolyásolni is akarták. Ez volt a Lucázás szokása. A fehér lepelbe öltözött lányok ilyenkor házakhoz mentek, ahol általában különböző jókívánságokkal a tyúkok szaporulatára akartak hatni. Máshol ilyenkor a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakhoz jártak, s ott ilyen és hasonló mondókákat mondtak. A jókívánságokért cserében tojást kaptak ajándékba. "Heverő legyen a tyúkjok, lúdjok bornyazzon meg a tehenjek, csikozzon meg a lovok, fiazzon meg az asszonyok, vas legyen fazekok, cin legyen tányérjok! A lánnak szép mátkát, A leginnek azon szerint, Dicsértessék az UrJézus." Felhasznált irodalom: Penavin Olga: Népi kalendárium Forum kiadó, Újvidék, 1988. Magyar Néprajz VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások Universum Kiadó, Szeged, 1990. forrás:http://www.sulinet.hu/panorama/luca.html

[válaszok erre: #5]

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

3. Elküldve: 2006-12-06 12:01:01, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[432.]
Mit hoz a Mikulás - népi időjóslások Miklós napja A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje Miklós püspök. Napját - december 6-át - főleg a gyerekek várják különös izgalommal. Merthogy a jeles nap előestéjén jön a Mikulás, akár be is kopogtathat a legkisebbek otthonába, és ahol netán csintalanabb a gyerkőc, oda még a virgácsos krampuszt is magával viszi. Ahová pedig csak éjnek évadján jut el, ott sem marad üresen, ajándék nélkül az ablakba kitett kiscipő. A rendkívüli szociális érzékkel megáldott püspök jó cselekedeteiről és csodatételeiről számtalan legenda mesél. Legismertebb talán az a történet, amelyben egy gazdag nemes hirtelen nagy szegénységre jutott, és úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja. Miklós mentette meg a lányokat a bűntől, mivel három egymást követő éjszakán egy-egy zacskó aranyat dobott be a házuk ablakán. Innen ered az egész világon elterjedt szokás, hogy Szent Miklós napján a szülők megajándékozzák gyermekeiket, mondván, ez a Mikulás ajándéka. Kevésbé közismert, hogy a szülőket is lázba hozó Mikulás-járás hazánkban a viszonylag új keletű népszokások közé tartozik. Alig másfélszáz esztendeje terjedt át hozzánk osztrák és cseh földről, és nem egyenes utódja a régi magyar Szent Miklós kultusznak. A legendás szent a középkorban a gyermekek, a hajósok és a diákok patrónusa volt, de hozzá fohászkodtak a férjhez menő lányok is. Szent Miklós a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok védőszentje is volt. Névünnepét sokfelé az asszonyok dologtiltó napnak tartották, míg az időjósok szerint Miklós a karácsonyi időjárást is megmutatta. Ambrus napján, december 7-én a méhészek a szokásosnál is gondosabban foglalkoznak a kaptáraikkal, az áttelelő méhcsaládokkal, mert úgy vélik, ettől függ a jövő évi mézelés. Ambrus a méhészek és a mézeskalácsosok patrónusa. Jól illik az ünnepvárás adventi hangulatába - december 8-án - Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának a napja, és az ő tiszteletére ezen a hajnalon is megtartott Rorate-mise. (A latin elnevezés a mise szövegében elhangzó 'rorate coeli': "harmatozzatok, egek" nyomán keletkezett.) A népi kalendáriumban is helyet kapott decemberi Mária napot régebben Eketiltó vagy Földtiltó Boldogasszony napjaként is emlegették, mivel ekkor már nemigen lehet szántani. Ha a fagy elmarad és sárba enyhül az időjárás, abból karácsonyra jeges időre következtettek. A Mária napi hosszú jégcsap az eljövendő évben szép kendertermést ígért. forrás: Mit hoz a Mikulás - népi időjóslások

	[előzmény: (2) Eromi, 2006-12-06 11:46:33]

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

2. Elküldve: 2006-12-06 11:46:33, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[433.]
Mikulás, Miklós napja (dec. 6.) Szent Miklós püspök emléknapja, amely hazánkban az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a D-olaszo.-i Bariba vitték. A 11. sz.-tól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül, és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind K-i mind Ny-i befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt mo.-i bencés apátságoknak. "Vízi" kultuszát csak - Nepomuki Szent János mosta el, tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt Ny-on, de nálunk is. A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. - A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás -osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék) -, a gyáripar népszerűsítésének is fontos szerepe volt elterjedésében (legújabban - szovjet hatásra - Télapóként emlegetik az ajándékozó Mikulást). - Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak (ném. Frau Holle, fr. Père Noël, orosz 'fagyapó' 'télapó' stb. - részint szerencsét hozó, ajándékozó, részint ijesztő, démonikus lények). -Az ajándékozásnak vannak magyar paraszti hagyományai is: főleg a Dunántúlon és a magyarlakta területek É-i részén volt ismert a Mikulás-járás; hasonló formában német, osztrák, cseh, szlovák területeken, amely részben a diákok középkori - aprószentek napi "püspökválasztási" játékából ered. E szokás a 13. sz.-tól Mikulás napjára került; plébániai diákság rekordációjával kapcsolódva Európa nagy részén elterjedt. A játék lényege az, hogy Miklós püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy virgáccsal fenyíti őket, ill. sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti (az ördög, ill. krampusz alakja a Szent Miklós-legendában gyökerezik). Ismert a Mikulás-járásnak olyan formája is, ahol láncos, álarcos, gyakran szalmába burkolt Mikulás ijesztgeti a gyermekeket és a - fonóházbelieket. Egy 1785-ben kelt csepregi tilalom említi, hogy a papnak öltözött Mikulás kíséretével, a ministránsokkal, a harangozóval, az ördöggel stb. járta sorra a fonóházakat és gyóntatta az ott összegyűlt lányokat, menyecskéket. E szokás változatainak nyomaival É-Dunántúlon, a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén találkozunk. A "pap" a szoba közepén leült egy székre, körülötte helyezkedett el kísérete. Az ördög esetleg az asztal alá bújt. A litánia-paródia után a harangozó egymás után szólította a lányokat és a menyecskéket, hogy végezzék el a karácsonyi gyónást. A pap különböző tréfás kérdéseket tett fel a gyónónak. Aki a kérdésre nem felelt, elvitte az ördög. Ehhez hasonló Miklós-játék nyomai Ausztriába vezetnek, ahol az Enns völgyében a parodizált litánia mellett a prédikáció is része volt a játéknak. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások dec. 5-én este - miután kikérdezik a gyerekeket jó és rossz tetteikről -puttonyból megajándékozzák őket. A mai napig élő szokás a helyi önkéntes tűzoltóegyesületekhez kötődik évtizedek óta. A tűzoltók szervezik meg, hogy a gyermekes szülők ajándéka összegyűljön, majd az alakoskodók a megadott helyre vigyék azokat. A tűzoltóegyesület felelős azért, hogy a szokás rendben bonyolódjék le (pl. italozás ne legyen). - Irod. Koren, H.: Volksbrauch im Kirchenjahr (Salzburg-Leipzig, 1935); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágból (I-II., Bp., 1977). Mikulás-járás (Jóka, v. Pozsony m.) Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2006-12-06 12:05:08]

[válaszok erre: #3]

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

1. Elküldve: 2006-12-03 08:37:19, Hagyományőrzés, népi szokások, ill. programok	[434.]
Néparjzi kalendárium december 1.-Elza napja December első napjával megkezdődik a hó végi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni. Az időjárást illetően negyvenes nap. Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő. 3.- Ferenc, Disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja Gombos, Doroszló dunántúli községekből származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölő jelzővel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon. 4.- Borbála napja Borbála napjának több funkciója van. Termésjósló nap. A gyümölcsfákról lemetszett ágat melegre tették, s ha az karácsonyra szépen kizöldellt, az jó termést jósolt a következő évre. Borbála napján az asszonyok nem fonhattak, mert az rosszat jelentett, például azt, hogy meg fog sántulni a szarvasmarha. Egyes vidékeken ezt az elképzelést konkrétan is megmagyarázták. Ha az asszony fon, akkor Borbála behajítja az ablakon az orsót, a fonál kóccá válik, rátekeredik a marhák lábára, és azok lesántulnak. A Borbála-ág kivirágoztatása Doroszlón, Becsén és másutt is termésjósló mód, de sok helyen már elvesztette ezt a szerepét. Egyszerűen csak azért fordulnak a Borbála-ágak kivirágoztatásához, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. 6.- Miklós napja ~ Mikulás napja Miklós kis-ázsiai szent püspök volt a IV. században, aki a legenda szerint örökségét szétosztotta a szegények között. A néphitben Miklós napjához időjóslás kapcsolódik. A baranyaiak szerint e nap megmutatja, milyen idő várható karácsonykor. Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Miklós napjához régen is hozzá tartozott a falvakban is a mikulásozás. Beöltözött emberek járták a falut krampuszokkal, és ajándékokat osztottak.Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta tud e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott. 8.- Mária napja ~ Földtiltó boldogasszony napja A muravidéki Radomasban "Füödtítu Buódogasszon" - Földtiltó Boldogasszony napján nem szabad szántani. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt. Baranyában sem tartják ajánlatosnak ettől a naptól kezdve a földek szántását és bevetését. 12.- Luca előtti nap ~ Gabriella napja A Muravidéken előrehozták a Luca-napi szokások közül a tyúkokkal végzendő varázscselekményt. A gazdasszony kora reggel egy piszkafával megpiszkálta, leverte az üllőn gubbasztó tyúkokat. Azt tartották ugyanis, ha leverik a tyúkokat az üllőről, akkor korán elkotlanak. 13.- Luca napja Luca nevében a latin lux = fényesség, világosságjelentésű szó rejtőzik. Ebből következett, hogy a középkorban a szemfájósak védőszentje lett, s mint ilyet, Dante is tisztelte. Rengeteg szokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, s mint ilyent természetesen legfontosabb gonoszjáró napként tartották számon. Ilyenkor volt a legerősebb a boszorkányok, a bűbájosok hatalma. 14.- Nicasius napja Szlavóniában azt javasolják, hogy hajnalban "kopaszon" azaz meztelenül kerüljék meg az asszonyok, és egy vesszővel hajtsák a "cakrakat", patkányokat, ezt mondván: "Ára menyetök, amerreharangoznák, túl a Tiszán, túl a Dunán!" 21.- Tamás ~ Disznóölő Tamás napja Jézus tanítványának, Tamás apostolnak az emlékünnepe. Ő volt a tanítvány, aki nem hitt Jézus feltámadásában, ezért hitetlen Tamásként emlegetik. Tamás napon már szentelik a karácsonyi ételeket. A Muravidéken valamikor régen azt hitték, hogy aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, elpusztul valamelyik állat. Máshol attól tartottak, hogy Tamás megöli a baromfiakat. Ezért baromfivész ellen mézet szenteltek, és ezt adták a tyúkoknak 24.- Ádám, Éva napja A téli napfordulóhoz kapcsolódó, évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnep, Luca után a legjelentősebb, legnagyobb ünnep a karácsony. A népi ünneplésben pogány, egyházi, népi, félnépi, más népektől átvett vagy kalendáriumi szokások, dramatikus játékok ötvöződtek. 25.- Karácsony napja Karácsony ideje a régi rómaiaknál a Dies natalis Solis invicti - a legyőzhetetlen Nap újjászületésének napja, a téli napfordulat nagy vigassággal, hagyományos ételekkel, ajándékozással, dióra játszással ünnepelt napja a Saturnaliák idején. (Saturnus a földművelés ó-itáliai istenségek közül a legkiválóbb.) Ez a nap sokáig évkezdő volt. 26.- István napja István napja- és termésvarázsló nap. A bánátiak szerint, ha szép idő van, jó termés lesz. Ha zúzmarásak a fák, de később kisüt a nap, akkor sok makk terem a jövő esztendőben - tapasztalták régen a disznókat az erdőben makkoltatók a Muravidéken. 27.- János napja János napját karácsony harmadik napjaként tartották számon. Törökkanizsán a legény vitte ki a szemetet az udvarra. Amelyik irányból hall legelőször hangokat, arról fog nősülni. Az Istvánhoz hasonlóan a János is gyakori név volt, így természetesen ehhez a naphoz is elsősorban a nagy ünneplések tartoztak hozzá. A "jánosolók" köszöntése általában egy pohár bor felhajtásával járt. Ennek a szokásnak a magyarázata, hogy Szent János poharából erőt, egészséget lehetett meríteni. E nap emellett patkányűző, óvó, védő nap is volt. A régi baranyai szőlősgazdák ilyenkor bort szenteltek, s a szentelt borból aztán minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon. 28.- Ince napja, Gáspár - Aprószentek napja - Regelő hétfő Aprószentek napja a római Sigillariák, a gyermekek megörvendeztetésének napja, amikor is általános ajándékozás volt szokásban. A gyermekeket buktákkal ajándékozták meg. Bolondoztak, tréfálkoztak, öregek, fiatalok vesszővel csapkodták egymást, egészséget, termékenységet osztottak egymásnak. 31.- Szilveszter napja A rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének hatására az év búcsúztatására még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendőt, s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek kifürkészni a jövendőt. Különösen az eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek tölteni napjaikat. Hejgetés ( - Moldvai csángók) A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig. forrás: http://www.nepmuvesz.hu/index.php?tipus=vhaz&;oldal=index.htm http://www.sulinet.hu/panorama/decnepi.html [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2006-12-03 08:47:11]

	(TÉMANYITÓ)

Kiváló dolgozó