/ 7

Lista:

Kép:

Smile:

Egészségügyi tanácsok

(üzenet: 165, Nemzeti örökségünk a KUVASZ)

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

15. Elküldve: 2006-11-14 20:21:53, Egészségügyi tanácsok	[151.]
mit nincs kedve enni? a tápot? vagy vegyesen? Ha a tápot azt egy kis vizezett tejjel leönthetd neki, az ízleni fog, ha vegyesen, akkor adj neki kicsit kevesebbet, akkor majd éhesebb lesz és jobb étvággyal eszik majd, mert az azért az igazi, ahogy írtad is.

	[előzmény: (14) kicsimami, 2006-11-14 19:50:07]

Kiváló dolgozó

kicsimami

Tagság: 2006-10-27 09:44:50
Tagszám: #36387
Hozzászólások: 69

14. Elküldve: 2006-11-14 19:50:07, Egészségügyi tanácsok	[152.]
Mindegy hogy te irtad vagy más az információ a te birtokodban volt és ez már a te tudásodat mutatja.Az általad meg nem nevezett állatorvosok is csak úgy kezdték mint te,először csak olvastak róla,majd tapasztalták,és leírták.Úgyhogy csak ne szerénykedj,mert az információ az kincs,pláne ha jószándékkal megosztod másokkal.Eddig problémáztam azon hogy nem látom elég jó étvágyúnak az én Mázlimat,hogy sokszor eszik keveseket .Úgy gondoltam mennyire örülnék ha azt látnám hogy pillanatok alatt eltűnik a tányérról a kaja.Most talán már nem is bánom hogy sokszor eszik keveseket,mert szépenfejlődik jó kedvű,az emésztése rendben.Szerintem azért eszik ilyen nyugodtan mert egyedüli kölyke volt az annyánlk és nem kellett neki harcolnia a kajáért. Kattints ide a képért

[válaszok erre: #15]	[előzmény: (13) Eromi, 2006-11-14 19:08:06]

Kezdő

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

13. Elküldve: 2006-11-14 19:08:06, Egészségügyi tanácsok	[153.]
Na ezt ne értsd félre, nem én vagyok ilyen okos, ezt egy-két állatorvos írásából tettem össze A kölyök többször kap keveset enni, és azért csak nem lesz baj, kölyök kutyánál elég ritka, de azért nem árt ha van egy kis pihi evés után

[válaszok erre: #14]	[előzmény: (12) kicsimami, 2006-11-14 18:55:38]

Kiváló dolgozó

kicsimami

Tagság: 2006-10-27 09:44:50
Tagszám: #36387
Hozzászólások: 69

12. Elküldve: 2006-11-14 18:55:38, Egészségügyi tanácsok	[154.]
Nagyon örülök hogy elolvastam az írásodat.Ez a veszély a kölyökkutyáknál is fönn áll akik többször esznek keveseket?Az én két rosszcsontomnak ugyanis mindegy hogy evés előtt evés után van ők állandóan bírkóznak.próbálam most leállítíni őket (miután elolvastam az írásodat)de csak addig van foganatja a szavamnak míg elmondom.

[válaszok erre: #13]	[előzmény: (11) Eromi, 2006-11-11 13:14:21]

Kezdő

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

11. Elküldve: 2006-11-11 13:14:21, Egészségügyi tanácsok	[155.]
Néhány szó a gyomorcsavarodásról: Főleg a nagy testű, mély mellkasú kutyafajták (dog, kuvasz, német juhász, masztiff, stb.) betegsége, de a közepes és kis testű kutyákban is előfordul. A kanokban gyakoribb, mint a szukákban. A gyomorcsavarodás okai lehetnek anatómiai sajátosságok, amikor a gyomor függesztő szalagjai nem gátolják meg a csavarodás lehetőségét.Mai ismereteink szerint a betegség leggyakoribb oka a napi egyszeri étkezéssel viszonylag rövid idő alatt, habzsolva elfogyasztott nagy mennyiségű, szénhidrátban illetve fehérjében gazdag erjedésre hajlamos, nagy mennyiségű eleség etetése (tészta, jó minőségű, könnyen emészthető fehérjetápok), amelyet intenzív vízivás is követ. A kórkép kifejlôdését csak segíti, ha elmarad a "vacsora" utáni pihenés, és esetleg mozgás (futás, hosszú séta, intenzív mozgatás, mint amilyen az ugráltatás, az intenzív sport, vagy játék.) is követi az etetést. Ilyenkor a gyomor a hirtelen elszenvedett megterhelés miatt nem tud normálisan ütemben és mértékben összehúzódni és kiürülni, az emésztés helyett erjedés és rothadás indul meg, majd általában 3 - 4 óra alatt a szerv "léggömbszerűen" felfúvódik, megbillen és megcsavarodik. Ettől kezdve részben a mellkasi szervek összenyomódása (szív, aorta, nagy vénák, tüdő), részben a gyomorfal órák alatt bekövetkezô elhalása jön létre. Heveny gyomorkitágulás a nagy mennyiségű eleség hirtelen felhabzsolása következtében jön létre. A nagy mennyiségű, erjedésre hajlamos gabonafélék vagy kutyatápok etetése a betegség kialakulásának veszélyét növeli. A gyomor kiürülésének lassulása, a fokozott gázképződés és a gyomorbeli nyomás fokozódása a gyomorfal ellazulását idézi elő. A kutya az etetés után nem sokkal nyugtalankodni kezd, hasa hirtelen kitágul. Jó jel, ha hány, mert ezáltal a gyomormegterhelés rendszerint meg is oldódik. A súlyos, életveszélyes helyzet akkor alakul ki, ha ebben a tele gyomrú kutyát intenzív mozgásra késztetik és valamely hirtelen testhelyzetváltozás, ugrálás, hempergés következtében a gyomor megcsavarodik. A gyomorcsavarodás azért a nagytestű kutyafajták betegsége, mert ezekben a fajtákban a gyomorkitágulás, a szerv falának ellazulása és a gyomorürülés lassú. A csavarodás (amely rendszerint jobbról balra irányul és általában 90 - 180fokos) a nyelőcső hasűri szakaszán spirális köteg képződésével és az epésbél kezdetének szögbetörésével veszi kezdetét. A csavarodás miatt sem a hányás, sem a bélsár ürítése nem lehetséges. A hasi nagyerek összenyomatása következtében súlyos vérkeringési zavar, shock alakul ki, majd életmentő beavatkozás hiányában az állat rövid időn belül elhullik. A gyomorfalban, a lépben és a hasnyálmirigyben, valamint a májban futó erekben vérpangás alakul ki. A folyamat a vérkeringés összeomlásában csúcsosodik ki. A betegség súlyosbodásában fontos tényező a gyomortartalomban endotoxinok keletkezése és felszívódása. Mikor gondolhatunk gyomorcsavarodására? Ha az etetés után nem sokkal, főleg az azt követő séta, játék, ugrándozás után fellépő bágyadtság, gyengeség, rosszullét, öklendezés, nyálzás tüneteit észleljük kutyánkon. Az állapot rosszabbodása olyan hirtelenül és előtte teljesen egészséges kutyán áll elő, hogy a tulajdonosban mérgezés gyanúját kelti. A felfúvódás súlyos, a hasfal térfogata hatalmasan megnő, a hasfal dobszerűen feszes (a has tenyérrel ütögetve kongó hangot ad), egyre súlyosbodik a vérkeringési és légzési elégtelenség (gyenge és szapora a kutya pulzusa). Kezelés nélkül a kutya rövid időn belül elpusztul. A betegség különben is jellemző tünetei mellett a gyomorcsavarodás diagnózisát megerősíti, ha a gyomorszondát nem lehet levezetni a gyomorba. Természetesen, bár a gyomorcsavarodás rendkívül gyors lefolyású betegség, mégis vannak tünetei, amiket észlelve, a gyors állatorvosi segítség megmentheti kutyánkat. A feltűnő bágyadtság, elesettség, hányás nélküli öklendezés, a has jelentős tágulata (azaz, a has felpuffadása), a nehezített, szapora légzés és a remegés gyomorcsavarodásra utalhat. Ilyen esetben laikus beavatkozás, legyen az akár táplálék, vagy folyadék bevitel is, esetleg masszírozás, mozgatás tilos! A gyomorcsavarodás tüneteinek észlelése esetén azonnali orvosi ellátás, mégpedig műtét szükséges!! A gyomorcsavarodás megelőzésének érdekében szükséges néhány rendszabály betartása: - az etetési idők pontos betartása - az azt követő nyugalmi (emésztési) idő biztosítása - megfelelő összetételű és mennyiségű takarmány biztosítása. Célszerű olyankor etetni kutyánkat, amikor az etetés után nyugalmat tudunk biztosítani, mivel még egy deci víz megemésztéséhez is két óra szükséges. Ilyen nyugalmi időszak lehet az esti időszak, amikor a kinti mozgás is csökken. Ha tehetjük, étkezés után tartsuk ellenőrzésünk alatt a kutyát, vagy biztosítsunk ingermentes környezetet. Gyomorcsavarodást hajlam esetén egy olyan egyszerű mozgás is kiválthat, mint a kutya hátára fordítása, hogy simogathassuk a hasát. Ezt nyugodtan megtehetjük etetés előtt, de hagyjuk békén etetés után. Ha várhatóan nagyobb fizikai megterhelés vár kutyánkra, legalább 10-12 óra emésztési időt biztosítsunk számára, és a fizikai megterhelés függvényében csökkentett adagot adjunk neki. Ha minden előzetes óvintézkedés ellenére bekövetkezett a baj, azonnali orvosi segítség szükséges. A gyomorcsavarodásos esetek nagy része ugyanis gyógyítható lenne, ha a páciens időben a műtőbe kerülne. Az esetek egy részében azonban csak reggel találja meg a gazda a halott kutyát. A kutya akkor is elpusztulhat, ha még élve kerül ugyan a műtőasztalra, de későn vettük észre a bajt, hiszen a gyomor elfordulásával beálló vérkeringési zavar az érintett területek elhalásához vezethet, ami már visszafordíthatatlan folyamat. Általában a has felpuffadása már ennek a stádiumnak a kezdetét jelzi. Hogyan segít az állatorvos? A gyomorcsavarodást meg kell operálni. Csak így gyógyulhat meg a kutya. Először az orvosnak meg kell állapítania, hogy valóban gyomorcsavarodásról van-e szó, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A diagnózis megállapítása a tipikus tünetek alapján nem nehéz, mégis meg kell erősíteni mégpedig a hosszanti testoldal röntgenfelvételével. Ezután az orvos legsürgősebb feladata a vérkeringés stabilizálása, mert a kutya leggyakrabban a beálló sokk következtében pusztul el. Ennek érdekében a kutya infúziót kap, hogy folyadékkal lássák el az elzárt rész feletti szerveket. Ugyanakkor az orvos leszívja a gázokat a hasüregből. Ez a dekompressziónak nevezett eljárás azért szükséges, nehogy a gyomor fala a gáznyomás alatt kilyukadjon, és megszünteti a vena cava caudalis összenyomottságát. Azonkívül a felfúvódott gyomor a rekeszizomra gyakorolt nyomás révén a légzést is akadályozza. A vérkeringés stabilizálása nélkül nem lehetne a kutyát elaltatni a sürgős operációnál. A sokk sikeres leküzdéséhez nagy mennyiségű folyadék bevitelére van szükség, vagyis több litert kell bevinni az erekbe az infúzióval. Így súlyos sokk esetén egy 50 kg-os kutya 4-6 liter folyadékot kap egy órán belül. A gyomor gáztalanítása A másik életfontosságú orvosi beavatkozás a gyomorból a gázok eltávolítása. Ez általában leszívással, vagyis punkcióval történik. Ilyenkor az orvos egy nem túl nagy kanüllel a has oldalfalán át egyenesen a gyomorba szúr. Néha a gyomor az operáció előkészítése idején újból felfúvódik, mivel ki- és bejárata a csavarodás következtében elzáródott. Ekkor az orvos ismét megpungálja a beteget. Általános vizsgálat Az operáció előtt az orvosnak tájékozódnia kell, nincs-e valamilyen más betegsége vagy károsodása az állatnak. Mint említettük a gyomorcsavarodás gyakran jár együtt szívritmus zavarokkal. Ezért mindjárt az első vizsgálatnál EKG-val kell megállapítani, hogy milyen állapotban van a beteg szíve. Az operáció Ha minden előzetes vizsgálat megtörtént, a vérkeringés is stabilizálódott, az orvos azonnal operál. Megnyitva a hasüreget, a gyomrot óvatosan az eredeti helyére fordítja, és egy szondával (csővel) kiüríti. Ezután gondosan megvizsgálja a hasüreget, nincs-e valami egyéb rendellenesség, különösen magán a gyomron belül. Bizonyosnak kell lennie arról, hogy a gyomor fala mindenütt ép, ha szükséges el kell távolítania a gyomorfal sérült részeit. Sajnos az operált kutyák 20%-nál a gyomorfal olyan nagymértékben sérült, hogy eltávolítása lehetetlen. Ilyenkor csak a halálba való átsegítés marad az orvos számára. A gyomorfal károsodásának mértéke attól függ, hogy milyen erősen és milyen régóta csavarodott meg a gyomor. Nehogy újból bekövetkezzék... Az operáció befejezése előtt a gyomrot erősen rögzítik a hasfalhoz, persze nem úgy, hogy etljes felületén odavarrják, hiszen a gyomornak továbbra is tágulnia és összehúzódnia kell. A gyomor kijáratánál egy helyen rögzítik, rendszerint ez is elég egy újabb csavarodás megelőzésére. Milyen kilátások vannak az operáció után? Általában az operált kutyáknak jók, sőt nagyon jók az esélyei. Persze bizonyos esetekben rosszabbodás is beállhat, például, ha nem sikerült minden elhalt gyomorrészt eltávolítani vagy a gyomrot jól a hasfalhoz rögzíteni. Más fel nem ismert betegségek is problémát okozhatnak, amelyek már a gyomorcsavarodás előtt is fennálltak, vagy akár okozói is lehettek a bajnak. Így a betegek mintegy 20%-nak vese- vagy lépbetegsége volt. Ezért az orvosok úgy gondolják, hogy ezek a betegségek a gyomorcsavarodás bekövetkeztének. A kilátásokat veszélyezteti még a hirtelen fellépő súlyos szívritmuszavar is. Ezek a gyomorcsavarodás tüneteinek jelentkezése után 72 órán belül szoktak jelentkezni. Ezért az ilyen tünetekkel rendelkező betegeket ez időtartamon belül kórházban kell tartani, ahol naponta többször ellenőrzik EKG-val szívműködésüket. A gy.csav-ban szenvedő kutyáknak 40-50 %-nál következnek be aritmiás panaszok, ám ezek legtöbbször veszélytelenek, nem szorulnak kezelésre. Mire kell ügyelni? A gyomor jó rögzítése megakadályozhatja , hogy a gy.csav. újból fellépjen, túlságos tágulás ellen azonban nem használ. A túltáplálás vagy a gyomor többszöri megnyúlása előidézheti a rögzítés megszűnését, akár már néhány hónap vagy pár év múlva. Ezért a kutyát egész hátralévő életében óvatosan kell táplálni, vagyis egyszerre ne egyen sokat, hanem az ételadagját több kisebb részletben kell odaadni. Arra is ügyelni kell, hogy a kutya esetleg az étel bizonyos alkotórészeitől felfúvódik. Ezeket a biztonság kedvéért ki kell hagyni az ételből. Az evés után lehetőleg pihenjen az állat, egy mérsékelt, nyugodt séta nem árthat. Vadul tombolni, játszani ne engedjük evés után A betegség szerencsére nem mindennapos betegség, de a kutya élete érdekében jó tudni, miről ismerhetjük fel, és mit kell tennünk jelentkezése esetén.

[válaszok erre: #12]

Kiváló dolgozó

madboti

Tagság: 2006-06-13 15:58:28
Tagszám: #31642
Hozzászólások: 7574

10. Elküldve: 2006-11-06 14:24:17, Egészségügyi tanácsok	[156.]
szevasztok nallunk ezen anyaron patkany invazio volt rengeteg patkany volt a fasszinben csak ugy nyuzsogtek es a fasszin padlasan is. Mivel macska nallunk sincs hat vettem patkany merget. Nallam bevalt jol mergezett buza volt eleg nagy adagban volt mereg benne. Azt ki tettem a foldre az ajtoit meg bezartam, a kutyak nem tudtak bemenni egy het vege alatt az egesz populacio kinyiffant, csak ugy szedtuk ossze a hullakat nemelyik elmenekult. Most csend van es bekesseg nem zaklatnak a patkanyok. Egy ketto volt olyan bator h megprobalt kajat lopni a kutyaktol a kennelbol a porul jart sajnos....en nem tudok rolla, hogy a kutya enne a patkanyt, az egeret igen, de a patkanyt nem. Nagy-Küküllőmenti Kennel "Őseidnek szent hitéhez, Nemzetednek gyökeréhez, Testvér ne légy hűtlen soha!"

Kiváló dolgozó

H. Taar Enikő

Tagság: 2006-09-06 20:54:41
Tagszám: #34601
Hozzászólások: 5614

9. Elküldve: 2006-11-06 14:00:33, Egészségügyi tanácsok	[157.]
Én a vizet mindig kint szoktam hagyni, éjszakára is, és mindig van friss vizük, de ezek szerint, ez nem elég. Hogy mi mindenre kell gondolni! Képtáram

	[előzmény: (8) veterán, 2006-11-06 10:34:15]

Kiváló dolgozó

veterán

Tagság: 2006-09-15 10:11:39
Tagszám: #34912
Hozzászólások: 6461

8. Elküldve: 2006-11-06 10:34:15, Egészségügyi tanácsok	[158.]
Köszi, hogy reagáltál rá, csak annyival egészíteném ki, hogy halálos kimenetelű lehet emberre, kutyára. Vértesi - Selymes Kuvaszok

[válaszok erre: #9]	[előzmény: (7) Eromi, 2006-11-06 10:19:18]

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

7. Elküldve: 2006-11-06 10:19:18, Egészségügyi tanácsok	[159.]
Leptospirózis: Ez egy olyan baktérium csoport által okozott betegség, mely a kutyákon túl veszélyes lehet kisgyermekekre és felnőttekre is. Magas láz, a vízfogyasztás mennyiségének és a vizeletürítés gyakoriságának megnövekedése a jellemző a beteg kutyákra. Súlyos esetben ezt hányás-hasmenés, a szájban fekélyek kialakulása majd sárgaság követi. Védekezés: Mivel az átvészelt kutyák, valamint a patkányok vizelete a fertőzés fő terjesztői, ezért a fertőzött kutyák elkülönítésével, patkányirtással némiképp megelőzhető a fertőzés. Ne engedjük kutyánkat pocsolyákból inni, valamint a szabadban tartott kutyák ivóvizes táljait éjjelre mindig vegyük be! A leghatékonyabb védettség itt is kombinált védőoltásokkal érhető el. Ez ellen oltjuk a kutyákat.

[válaszok erre: #8]

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

6. Elküldve: 2006-10-23 09:04:59, Egészségügyi tanácsok	[160.]
Néhány szó a csípőizületi diszpláziáról: Kutyák csípőizületi diszpláziájának egy tanulságos esete Mint azt a betegséget ismertető oldalunkon olvashatták, a diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége, amely a kutyák 40%-át érinti. Ha nem ismeri a részleteket, kattintson a linkre. A Szekszárdi Állatgyógyászati Központban 1999. óta folytatunk a PennHIP eljáráson alapuló csípőizület lazasági vizsgálatokat. Ennek során eddigi a legtanulságosabb esettel 2000. májusában, két német juhászkutya előzetes szűrése során találkoztunk. Ezeket, a vizsgálat időpontjában 17 hónapos, alomtestvér kutyákat kiképzést megelőző, tájékozódó vizsgálatra hozták el tulajdonosaik. A szuka testtömege 23 kg volt, a kané 32. Mindekét kutya közepes tápláltsági állapotú volt. Mozgás- vagy tartászavart egyiknél sem észlelhetünk. A hagyományos röntgenvizsgálaton jól látható különbséget észleltünk a két kutya csípőizületén. Bal oldalon a szuka, jobb oldalon a kan felvételét mutatjuk be: A két állat csípőizülete közötti különbségek jobban láthatóak, ha a képeket kinagyítjuk: A szuka csípőizülete nem mutat szembeötlő elváltozást. A medencecsont izületi vápája mély, az elülső vápaszél éles kontúrú és kerek lefutású. A combcsont feje gömb alakú és mélyen helyeződik az izületi vápában. A combnyak szabályos, a fejtől jól elkülönül, megfelelően kontúros és szabályos csontszerkezetű. Az izületi rés koncentrikus. Az egyetlen "gyanús jel", hogy az ún. Norberg-féle szög a bal oldalon csupán 100, a jobb oldalon pedig 102 fok. Ennek ellenére a kutya előzetes vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult, kiképzése és továbbtenyésztése is - e felvétel alapján - egyaránt javasolható. A kan csípőizülete ettől több szempontból is különbözik. Különösen a jobb oldali izületi vápa ellaposodott, az elülső vápaszél életlen kuntúrú, lapos lefutású és felrakódásos. A combcsont feje ellaposodott, gomba alakú és mindkét oldalon szubluxált állapotban van (részben kívül található az izületi vápán). A combcsont nyaka kúp alakú, megrövidült, egybeolvadt a fejjel, nem kontúros és csontszerkezete is felritkult. A Norberg-féle szög mindkét oldalon 80 fok alatt van. Vagyis az elmondottak alapján a kutya súlyos csípőizületi diszpláziával terhelt, sem kiképzése, sem továbbtenyésztése nem javasolható. A kutyák csípőizületi diszpláziája örökletes eredetű fejlődési rendellenesség, amelynek az izület lazasága a legfontosabb rizikófaktora. Az öröklött lazaság következtében fellépő degeneratív izületi és csontelváltozások kialakulását azonban több ismert tényező is befolyásolja. Másként fogalmazva a hagyományos röntgenvizsgálat a betegség fenotípusos (vagyis örökölt + a felnevelés során szerzett) képét mutatja be. Ebben az esetben a kan nagyobb testsúlya mellett a kutyák táplálásában is fontos különbségek voltak. Míg a szukát kölyökkorától kutyatáppal etették, mégpedig az általunk javasolt módon, vagyis a táp használati utasítása szerint adagoltan, addig a kant ún. házi koszton, vagyis fehérjehordozókkal (hússal és tejtermékekkel) kiegészített, igény szerint adagolt ételmaradékon tartották. Mivel alomtestvérekről van szó, gyanítottuk, hogy a csípőizületi diszplázia legfontosabb rizikófaktorát mindkét állat egyformán örökölte, ezért elvégeztük a két kutya csípőizületének a PennHIP eljáráson alapuló lazasági vizsgálatát is. Ennek eredménye: A két felvétel között kevés különbség látható. Az eredmények értékelésénél az előzetes várakozásoknak megfelelően a jobb oldali felvételen látható kan csípőizületei valóban lazák. A hagyományos röntgenfelvételen is súlyos degenerációt mutató jobb oldali izület lazasági (disztrakciós) indexe: 0,42, míg a kifejezett szubluxációt mutató bal oldalon ez 0,77 lett. A súlyosan degenerálódott jobb oldal látszólag jobb eredménye az izületi felületek, különösen a vápa ellaposodásának következménye, ami miatt a vápa köré írható kör és a combcsontfej középpontja közelebb került egymáshoz. A szuka vizsgálata is igazolta a feltevésünket (bal oldali kép). A szuka csípőizületének lazasági indexe a jobb oldalon 0,61, a bal oldalon pedig 0,79 lett, vagyis a kanéhoz hasonló eredménnyel zárult. Több, mint 3000 német juhászkutya vizsgálati eredménye alapján a fajtára jellemző lazasági index átlaga 0,41. Ismert az is, hogy az eddig mért legjobb érték (vagyis a legfeszesebb csípőizület) ebben a fajtában 0,11, a legrosszabb (vagyis a leglazább izület) pedig 1,17 volt. Mivel a nagyszámú PennHIP vizsgálat során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a 16 hetes kor után 0,3-as értéknél jobb, vagyis feszesebb csípőizületű kutyáknál szinte soha, a 0,7-es értéknél rosszabb esetekből pedig mindig degeneratív elváltozás alakul ki, ezért e vizsgálat eredménye alapján a szuka esetében is súlyos izületi elváltozások kialakulása jelezhető előre. A lazasági vizsgálat eredménye alátámasztja azt a feltételezést, hogy a szuka kutya ugyanúgy örökölte a csípőizületi diszplázia legfontosabb rizikófaktorát, a csípőizület lazaságát, mint az alomtestvére, azonban a kisebb testsúly és a szakszerű táplálás következtében ennek a hagyományos vizsgálati eljárással is kimutatható következményei egyelőre nem alakultak ki. Tenyésztési célra azonban a szuka éppen úgy alkalmatlan, mint a kan, hiszen ahhoz hasonlóan az izület nagyfokú lazaságát örökítené az utódaira. A szuka munkakutyává való kiképzése sem javasolható, hiszen az izületeinek nagyfokú lazasága miatt várható, hogy idővel a munkaképessége csökken a várhatóan kialakuló degeneratív elváltozások miatt. Összefoglalva megállapítható, hogy a tenyésztési és a munka célból felnevelt kutyák 16 hetes (4 hónapos) kortól végezhető, előzetes csípőizület-lazasági vizsgálata indokolt. Ezzel a módszerrel a betegség legfontosabb rizikófaktorával terhelt állatok időben felderíthetők és megfelelő megelőző rendszabályok mellett házőrzőként felnevelhetők. A fajtaátlagnál jobb, vagyis feszesebb csípőjű állatok továbbtenyésztésével gyorsabb genetikai előrehaladás érhető el, mintha csak a két éves kor után, a hagyományos módon vizsgáljuk az állatokat. Mivel a PennHIP módszeren alapuló lazasági vizsgálat az eddigieknél pontosabban kivitelezhető, eredménye megbízhatóbb és számszerűsíthető, ezért jobban összehasonlítható, ez a módszer inkább megfelel a tenyésztés és a kiképzés támasztotta követelményeknek is. A lazasági vizsgálat elvégzésére bármikor sor kerülhet. Leginkább a 16. hét és három éves kor között javasolható. A kifejlett, 24 hónaposnál idősebb állatok esetében praktikusan összeköthető a nyújtott csípőizületi felvétel Független Diszplázia Bizottság minősítő bírálatával. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, kérjük forduljon hozzánk: Dr. Csikós Károly Szekszárdi Állatgyógyászati Központ

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

5. Elküldve: 2006-10-04 01:12:04, Egészségügyi tanácsok	[161.]
Sajnos most aktuális Kullancs A kullancsok a pókszabású ízeltlábúak, ezen belül az atkafélék közé tartozó szárnyatlan külső élősködők. A kullancsok kártétele kettős: egyrészt vért szívnak, de ennél lényegesen veszélyesebb, hogy a kilencvenes évek elejétől egyre gyakrabban a vérszívásukkal betegségeket okozó vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket oltanak be, egyre gyakoribbá váltak a kullancsszúrással terjedő kórokozók okozta megbetegedések a kisállat betegek körében. Az 1-4 mm nagyságú kullancsok főleg a dúsabb növényzetű ligetes, fás, bokros területeken fordulnak elő különösen nagy számban, de napjainkban már szinte mindenhol jelen vannak. Olyan kutyák is megbetegszenek babesiosisban, amelyeket csak a belvárosi kerületek parkjaiban sétáltatnak, vagy amelyeket ki sem visznek a családi ház kertjéből. A kullancsok aktivitása tavasszal, a felmelegedéssel kezdődik és rendszerint az ősz végi fagyok beálltáig tart. Az avarban telelnek át, majd tavasszal újra táplálék után néznek, a kifejlett kullancsalakok jelenlétével azonban gyakorlatilag egész évben számolnunk kell. Hátulsó lábaikkal a fák, bokrok leveleinek alján megkapaszkodnak és az itt haladó emberekre, állatokra hullanak, vagy a fűszálakról az emberre és az állatokra másznak. A vérszívás több órától 3-7 napig is eltarthat, nem vált ki viszkető érzést, mert a kullancs nyála véralvadást gátló anyagon kívül érzéstelenítőt is tartalmaz. Nemcsak a kifejlett kullancs, hanem valamennyi mozgásra képes fejlődési alak szív vért. A rendkívül parányi fejlődési alakok (0,5 mm-es lárvák, 1 mm-es nymphák) gyakorlatilag felfedezhetetlenek a kutyák, macskák sűrű szőrzetében, azonban ugyanúgy hordozzák a fertőző ágenseket, mint a kifejlett kullancsok. Ezt figyelembe kell venni azon házi kedvencek kórelőzményének értékelésénél, akiknek tulajdonosai bizonyosan állítják, hogy "nem lehet kullancs" a kutyában. Az egyik kullancs által terjesztett betegség a Lyme-borreliosis (Lyme-kór), amelynek kórokozója egy Borrelia baktérium. A kórokozó képes megbetegíteni a házi és a vadon élő emlősállatok és madarak széles körét, valamint az embert is, ezért a betegség zoonosisnak tekintendő. A Borreliát kullancsok terjesztik, de ritkán bögölyök vagy szúnyogok révén is terjedhet. A betegség a mérsékelt égöv országaiban világszerte előfordul, Európában és az Egyesült Államokban ez a jelenleg leggyakrabban észlelt kullancs közvetítette fertőző emberi betegség. Magyarországon az első eseteket 1984-ben ismerték fel, azóta tavasztól őszig rendszeresen észlelik. A kutyák, tartásmódjukból adódóan (kullancs!) még inkább veszélyeztetettek, de a betegség diagnosztizálása a jellegtelen, változatos és összetett klinikai tünetei miatt meglehetősen nehéz, ezért jelenleg ritkán kerül felismerésre állatokban. A Lyme-kór egy idült jellegű, több szervrendszert érintő betegség. A fertőző kullancs szúrását követő néhány hét, hónap elteltével a belázasodó kutya általános tüneteket mutat: kedvetlenség, étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, krónikus ízületgyulladás, testszerte nyirokcsomó megnagyobbodás, szőrhullás. Ízületgyulladást leggyakrabban az elülső végtagokon lehet észlelni, ilyenkor egyik-másik ízület megduzzadása, fájdalmassága észlelhető. Néhány hét múlva a tünetek enyhülnek vagy elmúlnak, esetenként azonban hetek, hónapok alatt idült sokízületi gyulladás alakul ki, a kutya sántít, nehezen, nem szívesen mozog. Előfordulnak vese- és szívelváltozások, ideggyulladások (következményes bénulások) is. Az ember és a beteg állatok legalább hat hétig tartó antibiotikum-kúrával eredményesen gyógyíthatók, ha a diagnózist hamar felállították, és a kezelést azonnal megkezdték. Elhanyagolt esetekben a betegség idültté válik, és ilyeneken az antibiotikum-kezelés már nem segít. A kutya babesiosisát egy Babesia nevű egysejtű vérélősködő okozza. A fertőző kullancs szúrását követő 2-20 nap eltelte után betegszenek meg a kutyák. A heveny babesiosis nagyon magas lázzal, nyugtalansággal, bágyadtsággal, étvágytalansággal, kiszáradással és rohamos lesoványodással kezdődik. Ez idő alatt a kutyákban a kórokozók mind több vörösvérsejtet rombolnak szét, ezért egyre nagyobb fokú vérszegénység és ebből fakadó felületes, szapora légzés látható. Ekkor már a széteső vörösvérsejtek a vizeletet vörösesbarnára, feketekávé-színűre színezik (súlyos fokú vérfestékvizelés). Ezután lép- és májmegnagyobbodás mellett a nyálkahártyákon sárgaság jelentkezik. E tünet megjelenése után a kutyák többsége elpusztul. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is: ingadozó járás, a végtagok gyengesége, bénulása. A vérfestékvizelés gyakran csak a betegség kezdetén mutatkozik, sőt az idült, elhúzódó esetekben hiányozhat is. A kedvtelésből tartott kutyák és macskák elkóborlásaik során, kirándulásokkor nagy veszélynek vannak kitéve, nagyon gyakran kullanccsal a bőrükben térhetnek haza. A természetes módon való védekezés azon a megfigyelésen alapul, hogy a kullancsok igénylik a magas páratartalmú környezetet, ellenben a napsütésnek kitett bőrfelületektől irtóznak. Ezért ajánlott a hosszú szőrű állatokat rövidre nyírni. Az emberek lehetőleg rövid-bőszárú nadrágban és lenge trikóban járják a meleg évszakban a legelőket és az erdőket. Az említett betegségek megelőzésében ajánlott az erdős, bokros területen való tartózkodás közben gyakorta (30 percenként), valamint utána a testfelület gondos átvizsgálásával kullancsvizitet tartanunk, hogy a kullancsok megtelepedését időben felismerhessük és mielőbb eltávolíthassuk azokat. Ha a kullancsot közvetlenül a bőrbe fúródása után, még a vérszívása megkezdése előtt eltávolítjuk, akkor a fertőződés valószínűsége minimális. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, a kullancs szívott vértől duzzadó testét nem összenyomva, kullancseltávolító-csipesszel vagy -kanállal megfogva, folyamatosan csavarva szedjük ki, majd a szívás helyét jóddal vagy alkohollal fertőtlenítsük. A különféle népi eltávolítási módszerek (a kullancs bekenése, légzőnyílásának eltömése zsírral, olajjal, vajjal, krémmel, paraffin-olajjal, petróleummal, alkohollal, benzinnel, rovarirtó szerrel, stb.) a kullancs megfojtását vagy teljes elpusztítását célozzák, azonban csak az eltávolítás idejét késleltetik, és ilyenkor a fulladozó kullancs fertőző anyagait a gazdaállatba öklendezi. Hasonlóan rossz módszer a kullancs kézzel történő megragadása, összenyomása, kicsavarása is, mert ilyenkor a kullancs nyálmirigyeire és bélrendszerére jelentős nyomás (préselés) nehezedik. Ilyenkor mi vagyunk azok, akik a kullancsot a szenvedése során öklendezésre kényszerítjük, és ezzel előidézzük a kullancs nyálában található fertőző mikrobákkal történő mesterséges fertőzést. A négylábú barátaink védelmében a kullancsirtó szerek valamelyikével történő havonta egyszeri kezelésük ajánlott, illetve adott betegségek ellen (lásd Lyme-kór, babesiosis) vakcinázhatók, injekciózhatók is az állatok. A permetrin tartalmú EX-SPOT cseppentős bolha- és kullancsirtó szer 28 napos hatású, csak kutyák részére készül. Az ExSpot érintkezés útján ható rovarirtó szer, a paraziták kültakaróján át felszívódik, majd a bolhákat, kullancsokat légzésük bénításával elpusztítja. Az ExSpot a parazitákat akkor is elpusztítja, ha azok nem szívnak vért. Éppen ezért, az ExSpot használatával a bolhaallergia és a kullancsok által terjesztett fertőző betegségek kialakulásának lehetősége nagymértékben csökken. A kullancsirtó szerek legújabb nemzedékéhez tartozó fipronil hatóanyagú FRONTLINE Spray-vel vagy FRONTLINE Spot-on cseppentővel szintén havonta egyszer ajánlott kezelni négylábú barátainkat, ha a kullancsokat akarjuk tőlük távoltartani. Ezek a készítmények a macskákon is alkalmazhatók, kutyáknál egyetlen kezelés három hónapos védelmet nyújt a bolha és egy hónapos védelmet biztosít a kullancs fertőzés ellen. A fipronil a bőr faggyúmirigyeiben raktározódik, és innen kerül folyamatosan a bőrfelszínre. A Frontline a kullancsok túlnyomó többségét már a befúródás előtt, azonban valamennyi kullancsot még a teljes befúródás és a betegségek átvitele előtt elpusztítja. Elpusztulás után a kullancsok lehullanak az állatról, a néhány fennmaradó egyed pedig enyhe csavarással eltávolítható. E kontakt méreg a kullancsra és a külső élősködőkre halálos, azonban a melegvérű állatokra (pl. kutya, macska stb.) és az emberre veszélytelen. A KILTIX kullancsnyakörv 7 hónapos védelmet biztosít a kullancsok és a bolhák ellen is, amelyet a kullancsok távoltartására a fő kullancsszezonban, vagyis az áprilistól októberig tartó 7 hónapban érdemes a kutyára feltenni. A LYMEVAX vakcina alkalmas a 12 hetes, vagy annál idősebb egészséges kutyáknál a kullancsok által terjesztett Borrelia által előidézett megbetegedésnek, más néven Lyme-kórnak a megelőzésére. Az alapimmunizáltságot 3 hetes időköz kihagyással, 2-szer végzett oltással lehet elérni. A védettség fenntartásához évente egyszer adott emlékeztető oltás ajánlott. A készítménnyel már fertőzött állatok oltása is ajánlott, ezáltal megakadályozható a betegség klinikai tüneteinek kialakulása. A Franciaországban készülő MERILYM vakcina ugyancsak a kullancsok által terjesztett Lyme-kór elleni aktív immunizálásra szolgál, előnye, hogy elsősorban az európai izolátumokból származó különböző kórokozó törzsek ellen nyújt védettséget. Az imidocarb hatóanyagú IMIZOL injekcióval a kullancsok által terjesztett Babesia okozta betegséget szoktuk kezelni, de hatásos a babesiosis megelőzésére is. Egy injekciós kezelés maximum 4 hétig akadályozza meg a babesiosis kialakulását. A védekezés, eltávolítás vagy betegség kapcsán forduljanak állatorvosukhoz

Kiváló dolgozó

Eromi

Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15016

Elküldve: 2006-09-26 17:42:17,