Egészségügyi tanácsok

A végbél körüli mirigyekről a szerencsés kutyatulajdonosok nem is igen tudnak, mert sok kutyának semmiféle gondot nem okoz. A mirigyek nyílása a végbél két oldalán, a bőr és a bélnyálkahártya találkozásánál található. A szekletürítés során ürülnek és a váladék s székleten képez bevonatot. Jellegzetes szaga miatt "bűzmirigy"�� néven közismert, aki egyszer érezte már, soha nem felejti. Vizsgálat céljából lefogott, megijedt kutyánál is ürülhet.

Peches kutyatulajdonos viszont pontosan tudja, miről van szó, mert vannak kutyák, akiknél rendszeresen kell foglalkozni vele. Őnáluk nem történik meg a spontán ürülés, a váladék pang, benne baktériumok szaporodnak el, a mirigy begyullad. Ilyenkor ez a tájék fájdalmas, duzzadt, körülötte a szőr kihullik, a bőr kipirul, az állat gyakran nyalogatja, a végbelet a földhöz dörzsöli (szánkázik). Súlyosabb esetben a végbéltájék fájdalmassága miatt a bélsárürítés reflexes zavara alakul ki, annak összes következményével. A felszaporodó intoxikációs termékek felszívódva a bőrt allergizáló tényezőként hatnak. Az elhanyagolt gennyes gyulladás következménye lehet a végbél melletti feltörés, sipoly kialakulása.

A végbél körüli mirigyek tisztítása, kinyomása némi tapasztalatot igényel, de kis gyakorlással elsajátítható. Egyedenként változik, hogy milyen gyakran kell végezni. A hígabb, világosabb váladék az egészséges, ezt könnyebb is kinyomni. a besűrűsödött, sötét, szinte túrós állagú, darabos mirigytartalom kiürítése gyakran nehéz és pont ez jellemző, amikor baj van. Annál is inkább, mert az ok sok esetben éppen a mirigykivezető eltömődése. Ezt a gyulladásos váladékot szagolva úgy érezzük, ehhez képest nem is nagyon büdös az egészséges bűzmirigyváladék. Ráadásul a tájék fájdalmassága miatt szegény kutya is jobban ellenáll ilyenkor, úgyhogy nehezebben megy a művelet. Siker esetén sem biztos, hogy az teljes; sokszor nem gondolnak arra, hogy az ürült váladék talán csak az egyik oldali mirigyből származik, tehát mindig meg kell győződni róla, hogy mindkét oldali kiürült-e. Jobb tehát állatorvoshoz fordulni, ha problémát észlelünk a végbéltájékon, illetve bármely állatorvosi vizitet össze lehet kötni egy gyors végbéltoilettel megelőzés céljából is. A gyulladásos végbél körüli mirigyek a tisztításon kívűl más állatorvosi kezelést is igényelnek.

Idült, visszatérő, a szervezetben folyamatosan gyulladásos gócot képező végbél körüli mirigy esetében merül csak fel az állatnak a mirigyektől való megszabadítása. A mirigyek különféle vegyszerekkel való kiírtása valóban nem vált be, a sebészi eltávolítás pedig nem jelent nagyobb veszélyt a normál műtéti rizikónál. Juhászné dr. Pórfy Tünde

Epilepszia

Öt éves cocker spániel betegem hetek óta a nap 24 órájának a zömét azzal tölti, hogy a konyhaasztallal szemben hasra fekszik és az asztal alatt néz egy láthatatlan tárgyat. Ha szólítják, nem figyel fel a hívásra, azután hirtelen feleszmél és éli tovább az életét. Ez az un. „távollét” epilepszia, de mindenképpen gyógykezelést igényel.

*

Négy éves skót juhászkutya a nap zömét azzal tölti, hogy lyukasra nyalja a szônyeget. Idônként felhagy ezzel, majd újra folytatja. Azonnali antiepileptikus kezelést igényel, nemcsak az évenkénti szônyegvásárlás miatt.

*

Négy éves keverék kan kutya ül az ajtó elôtt és a szemével egy láthatatlan légy röpködését figyeli. Igen gyakori epilepszia típus kutyán, azonnali antiepileptikus kezelést igényel, ugyanis ennek hiányában a jól ismert görcsrohamok jelentkeznek hónapok vagy évek múlva.

*

A laikus köztudatban az epilepszia tünetei „jól ismertek”, nyálzás, rángógörcsök, eszméletvesztés. Tudni kell, hogy az epilepszia tünettana igen változatos, nem törvényszerû, hogy az állat a roham alatt az eszméletét elveszítse, és görcsös állapotba kerüljön, bár kutyánál ez a leggyakoribb rohamtípus.

Sok esetben nagyon súlyos görcsrohamokkal hozzák a rendelôbe a kutyát, azonnali kikérdezése a tulajdonosnak, – miközben az állat állapotát igyekszünk stabilizálni – sokszor fényt derít arra, hogy nem epilepsziás az állat, hanem alkalmi rohama van. Hirtelen érte az egészséges agyat valamilyen durva külsô hatás, melynek következtében az állat epilepsziás tüneteket produkál. Fény derülhet a külsô kiváltó okra, pl.: egy valószínûsíthetôen szabad forgalmazású csigairtó méreg kiszórása egy meghatározott területen súlyos „járványos epilepsziás” rohamokat produkál. Ilyenkor érkeznek nagy számban 24 órán belül a rendelôbe azonos, súlyos idegrendszeri tünetekkel a kutyák. Nem valódi epilepsziáról van szó. Az azonnali tüneti terápiában részesült állatok egy óra múlva saját lábukon tünetmentesen távoznak a rendelôbôl, és mivel a kiváltó ok többé nem fog jelentkezni, így az epilepszia sem. A valódia epilepszia okát a legritkább esetben tudjuk kideríteni. Nagy segítség az EEG készülék. Meglepô, mennyire hasonlít a humán és a kutya-macska epilepszia. Sok a hasonlóság az elváltozások, a rohamtünetek és az EEG – görbe között. Neurológus fôorvos asszonnyal közösen értékelt eredményt adaptálom az állatgyógyászatban. A kiértékeléshez azonban szem kell és óriási tapasztalat, az EEG görbe nekünk mindent elmond. Például arról a kilenc éves, örökké nyugtalan vizsláról, amelyrôl kiderült, hogy a nagyon magas vérnyomása következtében tönkrement a szürkeállománya és emiatt hetente kétszer-háromszor komoly epilepsziás rohamai voltak. Egy hónapja szedi az antiepileptikumot, a vérnyomáscsökkentôt és a vizelethajtót. Azóta tünetmentes.

Sosem szabad belenyugodni, végérvényes sorscsapásnak elkönyvelni az epilepsziát és kísérletet sem tenni a betegség gyógykezelésére. A mai diagnosztikai és terápiás lehetôségek birtokában, az epilepszia betegségben szenvedô állat rohammentessé tehetô, vagy legalábbis a rohamok száma annyira csökkenthetô, hogy ez megfelelô életvitelt biztosít az állat és tulajdonosa számára.



Dr. Kiss Gabriella
Tó utcai Magán állatkórház
1045 Bp., Tó u. 70. Tel.: 06-1/360-0334