[KUTYAMENTÉS] MÁOSZ tagok a szervezet működéséről

Mészáros Gabriella programja:

Ha én MÁOSZ elnök lennék…

…az alábbi dolgokat tenném:

1.) sürgetném a már elindított állatvédelmi reformokat a minisztériumokban:

Írtam egy 50 oldalas „Javaslatok a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítésére és a szükségszerű állatvédelmi reformok bevezetésére!”című tanulmányt, melyet ez év januárjában bevittem az illetékes minisztériumokba. Ezt kellene tovább vinni. Mivel a civil szféra kapcsolódik az állami szférához, ezért az a másodlagos. Tehát csak az állami szerepvállalás tisztázását követően, tud a civil szerepvállalás tisztázódni. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezen a területen valaha rend legyen és véget érjen ez a káosz! Elég abból, hogy „…Sanyi jegyző kiadja a gyepmesteri tevékenységet Raffaelnek…”, aki ezért cserébe visszaoszt neki! Mindeközben a civil állatvédők mentik meg az állatokat! Elég! Elég a sintérbizniszből és a visszaélésekből!

2.) profi pályázatírókat keresnék, akik elkészítenék a különböző pályázatokat:

Azért kérnék segítséget profi pályázatíróktól, mert én nem értek jól a pályázatíráshoz és sem időm, sem energiám nem lenne megírni őket, viszont az ernyőszervezet működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Elég abból, hogy eddig nem volt profi pályázatírónk!

3.) friss állapot- és helyzetfelmérés a tagszervezeteknél:

Minden tagszervezetnek küldenék egy kérdőívet, hogy pontos képet kapjunk a munkájukról és a körülményeikről. Ezekkel a kérdésekkel: Hány állatot ment meg évente a szervezet? Egyidejűleg hány férőhellyel rendelkezik mentett állatok ellátására? Egyidejűleg hány mentett állata van? Hány forintból gazdálkodik évente? Hány állatot ivartalanít évente? Mely dolgok jelentik a három legnagyobb problémát a szervezetnek? Információk a helyileg illetékes gyepmesteri telepről: Ki a helyi gyepmester? Hány kóbor állatot fog be évente? Mennyi pénzből gazdálkodik? Hol van a gyepmesteri telepe? Mely visszaéléseket tapasztalták eddig nála? Stb. Elég a kapirgálásból!

4.) a problémák pontos beazonosítása és fontossági sorrend felállítása az elvégzendő feladatok tekintetében:

Közösen meg kell állapítani, hogy mely problémák a legfontosabbak és a legsürgősebbek. Melyek képviselik a kollektív (közös) érdeket és melyek az egyéni (szervezeti) problémákat. Nyilván a közös érdekek fontosabbak, mint az egyéni érdekek. Elég az irányvesztettségből!

5.) az aktív munkavégzés feltételeinek a megteremtése:

Ahhoz, hogy a munkavégzés folyni tudjon, ahhoz az alapvető tárgyi és személyi feltételeket kell biztosítani. Törekedni kellene arra, hogy használatba vehessünk ingyen vagy költség hatékonyan egy irodahelyiséget. Törekedni kellene arra, hogy létrejöjjön egy aktív munkacsoport, ami arra koncentrál, hogy tagszervezetek érdekeit képviselje.

Elég a lustaságból!

6.) konzultációk megszervezése:

Konzultációkat, megbeszéléseket kellene tartani a tagszervezetek között. Törekedni kellene a folyamatos kapcsolattartásra. Elég az elszigeteltségből!

7.) irányelvek megfogalmazása:

Sürgősen meg kell fogalmazni az alapvető civil állatvédelmi irányelveket. A legfontosabb: Nincs ingyen ebéd! Aki munkát végez, annak munkadíj jár! Elég az „én ingyen állatvédek, én vagyok a legállatvédőbb állatvédő” és a „azt hallottam,hogy ő bandita” dumából!

Vélt vagy valós egyedi sérelmekkel kár lenne a maradék energiát is elpazarolni, ezért be kell látni, hogy ebben a válságos helyzetben a pletykálkodásnak és a rosszindulatnak helye nincs. Amely szervezetnek problémája van a másikkal az tessék szíves a bizonyítékaival együtt a hatóságokhoz fordulni. Mivel ez nem a mi dolgunk, hanem az övék. Elég a dumából!

8.) helyi- és szakmai tagozatok ill. csoportok felállítása:

Fel kell állítani különböző munkacsoportokat, tagozatokat. Pl. kutyamentő, cicamentő, ló mentő, állatszállító, mezőgazdasági haszonállat, jogi tanácsadó, preventív (megelőző) állatvédő stb. Különböző helyi érdekeltségű tagozatokat is célszerű lenne felállítani, hiszen az ország különböző régióiban más-más problémákkal találkozunk. Elég a szervezetlenségből!

9.) a kommunikáció fejlesztése:

Az ernyőszervezet kommunikációját, publicitását növelni volna szükséges. Hiszen néma gyereknek anyja sem érti a szavát! El kell tudnunk mondani a lakosságnak, hogy mi a baj. Le kell írni és publikálni kell! Ezért is van szükség a pontos, friss, fotókkal alátámasztott helyzetleírásra a tagszervezetek részéről. Elég a némaságból!

10.) segítségkérés külföldi állatvédelmi szervezetektől:

Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi magyar állatvédelmi civil szervezet segítségre szorul, ezért azt külföldre is kommunikálni kellene és segítséget kellene kérni. A Nyugat-Európai állatvédelmi szervezetek készek volnának segíteni, ha tudnák, hogy hova és kinek kell a segítség. Ezért is nagyon fontos a megfelelő kommunikáció és segítségkérés. Valamennyi szervezet eljutott már 1-ről a 2-re, tehát itt az ideje, hogy segítséget kérjünk, ha a 3-ra akarunk lépni. Elég a tétovázásból!

11.) raktárak, tárgyadomány lerakóhelyek létrehozása:

A célunk adománygyűjtés a tagszervezetek részére. Tehát, raktár helyiségekre ill. ún. elosztó helyekre lesz szükség, ahol a tárgyadományok kiosztásra kerülhetnek a tagszervezetek részére. Mindazonáltal azért is, mert nem mindegyik szervezet tudja rögtön elszállítani a részére érkezett tárgyadományokat, viszont az sem járja, hogy emiatt hátrányba kerüljön. A tárgyadományok névre szólóan érkeznének az ernyőszervezethez, tehát pontosan átlátható lenne a gazdálkodás mindenki számára. Elég a mutyizásból!

12.) lépésről lépésre elvégezni a szükséges állatvédelmi reformokat:

Lépésről lépésre kellene megvalósítani a tagszervezetek által felállított fontossági sorrendben az állatvédelmi reformokat. Véleményem szerint az egyik legfontosabb közös cél ez lenne:

Csökkenteni a kóbor és gazdátlan állatok létszámát, állatvédelmi szempontból kialakított módszerekkel! Egészen más világban kel fel az, aki ezzel a közös céllal nem tud azonosulni! Hamarosan kiderül ki melyik világban kel fel! Elég a szerencselovasokból!

13.) gyarapítanám a taglétszámot és az ernyőszervezetet:

Fejlődni csak az tud, aki alkot és gyarapít. Alkossuk meg együtt ennek az országnak a XXI. századi állatvédelmét és növeljük a taglétszámot. Tegyünk együtt az állatokért!

Fogjunk össze, mert egységben van az erő!

Összefoglaló:
1.) sürgetném a már elindított állatvédelmi reformokat a minisztériumokban

2.) profi pályázatírókat keresnék, akik elkészítenék a különböző pályázatokat

3.) friss állapot- és helyzetfelmérés a tagszervezeteknél

4.) a problémák pontos beazonosítása és fontossági sorrend felállítása az elvégzendő feladatok tekintetében

5.) az aktív munkavégzés feltételeinek a megteremtése

6.) konzultációk megszervezése

7.) irányelvek megfogalmazása

8.) helyi- és szakmai tagozatok ill. csoportok felállítása

9.) a kommunikáció fejlesztése

10.) segítségkérés külföldi állatvédelmi szervezetektől

11.) raktárak, tárgyadomány lerakóhelyek létrehozása

12.) lépésről lépésre elvégezni a szükséges állatvédelmi reformokat

13.) gyarapítanám a taglétszámot és az ernyőszervezetet

2011. március 17., Budapest

Mészáros Gabriella
alapító, Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány

06 20 593 7006
www.kutyasegelyszolgalat.hu
[email protected]