Hát nekem nem volt jó. Fél órás önszuggeszció kellett, hogy rávegyem magam, hogy az 5m-re lévő wc-ig elcsoszogjak mint valami rokkant ősember.
Ha nincs a simán szülős szobatársam, akkor pelenkázva se lett volna a kisbéka.
Pont sz@rok rájuk, de azért meg tudnak ijeszteni, bár elég gyorsan meggyőzöm magamat mindig, hogy ilyen kiegyensúlyozott babának túl sok baja nem lehet. A fiam is 21 hónapos koráig szopizott, ő sem kapott 6 hónapos koráig mást, mint anyatejet, Bogival sem szeretném máshogy csinálni!
JA, mérlegem nincs, sosem is volt, ezt már egyszer beszéltük, én még Zsolti születésekor elhatároztam, hogy nem fogok méregetni, már a kórházban kiakasztottak vele. Most is csak kölcsön kaptam örző-védő nénitől!
Már nagyon hiányoltunk, aggódtunk, hogy nincs rendben minden! A hormonok hihetetlen dolgokat képesek tenni az emberrel, velem is vicceltek kicsit az elején, bár inkább csak Zsoltinál. Mára csak a hatalmas boldogságra emlékszem tisztán! Lazíts, élvezd a meghitt pillanatokat, és hallgass az ösztöneidre! Hamarosan minden megy majd gördülékenyen!
Boginak kicsi az igénye, mint kiderült keveset szopizik. Igyekszem növelni sűrűbb szoptatással, de az a helyzet, minél többször teszem mellre, annál kevesebbet szopik egyszerre. Neki ennyi kell. Kicsit idegesít ez a hozzátáplálósdi. Ha egyszer nem kell neki tejből több, miét kéne tápszerből több??? Vagy tényleg csak az a lényeg, hogy hizlaljam fel bármivel? Az nem érdekes, hogy feszes a bőre, vannak hurkácskái, vidám, kiegyensúlyozott? Lassan elkezdem szénhidráttal tömni, hadd puffadjon, akkor boldog lesz mindenki, aki tőlem védi a gyerekemet!
Igaziból nagyon kedves a védőnő, együtt érző, ő nem erőltet semmit, csak ugye az orvosnak kell megfelelnie. Ez ma megoldódik, mert húzunk át a másik dokihoz!
Remélem itthon, ha meggyógyulsz és visszatértek a megszokott ritmusba, visszajön a tejed!
Ebben van merevítő, elég jól tartja a fűzőt rá kell szabni nekem szuper lenne a babakocsi, de ébren nem marad meg benne egyenlőre, ha alvás közben rakom le, akkor meg tíz percen belül felébred pedig nekem is az lenne jó a mozgás szempontjából.
Nem lenne jobb a tréning idejére babakocsiba tenni? A pálya szélén simán aludhatna teljes kényelemben és neked is könnyebb lenne a kutyákkal foglalkozni.
Vagy valaki nem tud rá vigyázni?
A kenguruban ha elalszik, teljesen elernyed a gyerek és csak nyeklik-csuklik a nyaka. Szerintem nem kényelmes neki.
Azon én sem paráztam, hogy lesz e tejem, vagy hogyan fogom szoptatni, ellátni. Inkább a minden egyében Mezőgazdász valék, voltak juhaink, kecskéink, tehenek, néhány alom kutyakölyök, tudtam, hogy ez ösztön, amibe minél kevesebb beleszólást engedek, annál jobban műxik. Persze azért az agyam és a hormonok próbálkoztak erősen
Hát, akkor ez egy melléduma volt. Valószínűleg van egyfajta kórházi ágy, ami a betegellátóknak kényelmesen magas, aztán jóvan...
Én is állva mászkáltam a szobában mellemen a gyerekkel, mert az ágyon kívül ilyen műanyag kerti szék volt a szobában, amire csak úgy tudtam ráülni, ha magam alá tettem a párnámat. Arra viszont a bemászkáló nővérek rohamot kaptak, hogy hogy merem én a seggemet arra a párnára tenni, amire más a fejét teszi Úgyhogy, ha szülök még valaha, tutira viszek be valami párnát vagy úszógumit vagy nem tudom mi a jó megoldás.
Hát engem császároztak, de határozottan nem volt jó a magas ágy... felfelé emelni-húzni magam, amikor alhasilag széjjel vagyok frissen vagdalva?? Felülni is bajosan, nemhogy mást. Ha egyszer lemásztam, inkább bolyongtam, meg a széken ültem, csak ne kelljen visszamászni... harmadik vagy negyedik nap volt, amikor már szemből is fel tudtam mászni az ágyra Vicces volt, de szerencsére jófej anyuk jöttek össze, annyit nevettünk a kínunkon, hogy namég. Egy nyávogó csapattal megőrültem volna
Nekem nem volt gondom közvetlen a csecsemősökkel...ha kérdeztem segítettek, csak éppen láttam a tendenciát, hogy húzzák a szájukat ha be akarod adni a babát egy kicsit. Ezért meg sem próbáltam. Ami gáz volt, hogy a szopival kapcsolatos kérdésekben minden műszak mást mondott........ezt a szobatársamnál láttam, hogy milyen őrítő. Az egyik kell a bimbóvédő, a másik nem kell, aztán fejjél, a másik ne fejjél...ébreszd a babát, ne ébreszd.........áhhh...szóval tragikus...aztán persze ha másképpen csináltad lebasztak...hiába mondtad hogy dehát Gizike ezt mondta........na nekem ebből iszonyúan elegem lett!
Én úgy terveztem, hogy előző tüzelésnél fedeztetek, de sajnos nem jött össze pedig akkor 5-7 hónap között kiskutyéztam volna, ideális lett volna a szülés körül jött volna ki, ha a következő tüzelésre fedeztetek, de azt direkt nem vállaltam. most meg töröma fejem, téli vagy tavaszi alom legyen.
Én is kikeltem magamból a kórházban a magas ágy miatt, amire alig bírtam fel-le mászni (pedig 175 cm vagyok), és nekem még gátmetszésem sem volt. De azt mondták, hogy a császárosoknak meg pont ez a jó. Hát nem tudom, nekik miért lehetett az jó...
Az csak 30 órás vajúdás volt, amibe két komplett éjszaka is beleesett De amúgy túlvállaltam magam, az úgy együtt nem volt túlságsan jól átgondolt döntés. Meg olyankor már, ha benne van az ember, nincs választás, csinálni kell. Sem a gyereket, sem a kutyákat nem hagyhattam "magára". Meg azt sem tudtam előre, hogy az én lányom ilyen nagyon bőgős fajta lesz. Egy eszik-alszik gyerekkel azért könnyebben mentek volna az első hónapok.
nálunk volt hely a szülőszobán és lent az osztályon is, tiszta luxus a nővérek és a csecsemősök meg érdekesek voltak, határozott de kedves, udvarias voltam, szinte bármit megtettek amit kértem. Nekem nem volt velük gondom, (mondjuk nekik se velem ) de sokan szídták őket. Igazából ők azok a típusok voltak, akik maguktól nem segítenek, de ha szólsz megfelelően, akkor igen. Mondjuk a 45 fokot kihagytam volna a függöny nélküli szobánkban (elromlott a szalagfüggöny, déli fekvésű szoba) ráadásul ált. mozgás képtelenek voltak velem, mert ebben az egy szobában volt csak bent a wc +zuhany úgyhogy jól átmozgattak engem is, mindenkinek én hordtam ki-be a babáját, már amennyire bírtam közlekedni könnyed bájjal ágyról oldal irányba lefolyás, talpra szökkenés halk sikollyal (tudja vki miért olyan magasak a kórházi ágyak, hogy 170es magassággal 20 cm hiányozzon még a földig, és ugrálni keljen frissen műtve - csak azt ne mondjátok, hogy a nővérnek kényelmes legyen! ) - utána bútorokra támaszkodva csiga tempóban araszolás. Viszont sztem hasznos volt, így gyorsabban jöttem rendbe
Nem semmi....
Én azt sem tudom mikor, hány centinél tűnt el nálam a méhszáj... nekem csak azt maradt meg, hogy még mindig nem elég, és hogy nagyon lassan megy... De én első perctől szülőszobában voltam, bekötve az infúzió és hasamon az nst... nem sétálhattam, csak álltam a szülőágy mellett... 8 órán át.
Elküldve: 2010-08-04 15:57:38, 
hurkákat tanúsítom! 
10 nap alatt. 
nemhiába számolom a hurkákat 
pedig nekem is az lenne jó a mozgás szempontjából. 
pedig akkor 5-7 hónap között kiskutyéztam volna, ideális lett volna 
nehogy a kutyák engem 
De én első perctől szülőszobában voltam, bekötve az infúzió és hasamon az nst... nem sétálhattam, csak álltam a szülőágy mellett... 8 órán át. 
szegééény