[ÁLLATORVOS-] Epilepszia

lavori

Sziasztok!
Örülök a topicnak, csak az a baj, hogy ez tipikusan egy olyan terület, ahol soha nincs két egyforma beteg, soha nincs két egyforma ok a háttérben, és soha nincsenek általánosítható kezelési módok. Minden beteg más és más, és éppen emiatt nagyon nehéz mások tapasztalatai alapján (főleg állatorvos nélkül, saját kútfőből) elindulni. Az pedig kifejezetten káros is lehet, ha részinformációk birtokában, a beteg kutyák alapos vizsgálata nélkül adtok egymásnak jobbnál jobb tanácsokat.

Valaki írta, hogy az epilepsziás roham nem egyenlő az epilepsziás betegséggel!! Ez nagyon így van!
Az epilepszia, illetve az epilepsziás roham nem betegség, hanem egy tünet, ami sokféle bajhoz, problémához kapcsolódhat. Az epilepsziás rohamoknak néha banálisan egyszerű és jól kezelhető okai vannak. Más esetekben pedig soha ki nem derül, hogy mi a baj, és segíteni is nehéz rajta. Az viszont elengedhetetlen és nagyon fontos, hogy azt a kutyát, amelyik epilepsziás tünetet mutatatott, ALAPOSAN ki kell vizsgálni!

Jó, ha azt is tudjátok, hogy a epilepszia "menedzselésben" ma itthon kétféle módszer, kétféle szemlélet és gyakorlat van. Mindkettő képviselőjének neve előfordult már az eddig megszületett 32 hozzászólásban. A két állatorvos egymásnak homlokegyenest ellenkezően viszonyul a dologhoz, és aki itt is, ott is megfordul, hát bizony néha égnek áll a haja az eltérésektől. A vita viszont nincs eldöntve még szakmailag sem, így mindenki annak hisz, amelyiknek akar....

Azok az állatorvosok viszont, akik valahol "középen állnak" a két említett orvos között, azt vallják, hogy a rendszeresen epilepsziás rohamokat mutató kutyákat csak akkor kell elkezdeni kezelni, a a rohamok 1 hónapnál gyakrabban jelentkeznek. Ha ennél ritkábban, akkor nem sok értelme van a gyógyszeres kezelésnek. És az is elfogadott álláspont, hogy egy epilepsziás betegnél a rohamok az idő múlásával mindig sűrűsödnek. Ami először csak egy évben 2x fordult elő, az egy idő után már 4-5x, aztán már havonta, aztán hetente és a végén akár már naponta.

Ami pedig a betegek sorsát illeti: ez minden esetben a gazda, a környezet toleranciájától függ! Ki előbb, ki ésőbb adja fel, és kéri a kutya elaltatását. És higgyétek el, bizonyos körülmények között el lehet fogadni azt is, ha valaki elaltattatja azt a kutyát, amelyiknek csak 1-2 havonta vannak rohamai, és meg lehet érteni azt is, amikor szinte minden nap van, de a gazdi mégsem tudja rászánni magát. Ahogy írtam is az elején, nincs ugyanis két egyforma helyzet, eset.