A magyar kinológiáról (üzenet: 37042, Kutya) |
|
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
943.  Elküldve: 2009-06-14 20:04:26, A magyar kinológiáról
|
[36101.] |
És ki a másik fél?
Van egy rendelet, ami létrehívott un. elismert tenyésztő szervezeteket, amiknek ahhoz van joguk, hogy államilag hitelesített tevékenységet folytassanak. A rendelet sehol sem tartalmazza, hogy ehhez FCI elismertség kéne, ugyanis még 2001 november 17.-én az ő kívánságukra ezt a feltételt törölte a minisztérium a rendeletből. Ennélfogva ezen szervezetek immár 8 éve végezhetnék a tevékenységüket, senki sem akadályozza őket ebben. Más kérdés, hogy az FCI elismertség nélküli kutyázásra nincs tömegigény. Erről nem a MEOE tehet . Az un másik oldalnak a MEOE zaklatásából semmi haszna nem lesz, azzal, hogy a MEOE-ra ráverték a feljelentéseikkel a 80 millát biztos, hogy szerető fogadtatásra itt már nem számíthatnak.A 80 millát meg nem kapják meg, azt az államkincstár kapja, remélem a nyomort enyhítik majd belőle. Több bírságot már nem lehet kiszabni a jogszabály megváltozott. A felügyelő biztosnak csak annyi feladatkört írt elő az ítélet, hogy gondoskodjon egy közgyűlés összehívásáról. Még arra sem kapott feljogosítást, hogy oda eljöjjön, mert az ítélet erre már nem jogosítja fel. Azaz otthon , vagy az irodájában borítékolhat és szétküldheti a leveleit ahová akarja. Ennek költségeit bírósági jegyzőkönyvvel bizonyítottan vállalta. A bankszámlához nem nyúlhat, neki kell gondoskodnia egy mintegy 160 főt befogadó teremről, személyzetről, azok fizetéséről. Nosza gondoskodjon, ilyen körülmények között, ha tud. Aki azt képzeli, hogy képviselői feladatköre van téved. Ha bármi olyat tesz ami a hatáskörén túlmutat, ami nem szerepel az ítéletben, azért felelőséggel tartozik, pláne, hogy a volt megbízójáról van szó. Ismerem a kollégát, elég bölcs és tapasztalt, nem fogja a kamarai tagságát olyan tevékenységgel kockáztatni, ami a feladatkörén túlmutat. Úgyhogy maximum még lehet három hónapig kavarni a szart aztán vége, lehet levonni a konklúziót, hogy megérte-e 10 évig embereket illúzióban ringatni, meg felelőtlen ígérgetésekkel egymás ellen ugrasztani.
|
| | | [válaszok erre: #944] |
[előzmény: (937) pikula13, 2009-06-14 19:15:18] |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
Russellman
Tagság: 2009-06-04 10:03:03
Tagszám: #75051
Hozzászólások: 3595
|
941. Elküldve: 2009-06-14 19:23:45, A magyar kinológiáról
|
[36103.] |
Pár perc múlva lesz a TV2-n a Naplóban egy riport a radikális állatvédőkről.
(Semmi kötődésem nincs a műsorhoz, csak épp most mondták be.)
Anna
"Mind is like a parachute. It's only working when it's open."
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
W_Lily_W
Tagság: 2005-01-13 21:21:27
Tagszám: #15143
Hozzászólások: 58
|
940. Elküldve: 2009-06-14 19:19:15, A magyar kinológiáról
|
[36104.] |
http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=18856 nem akarok oldalakat másolgatni, de aki gondolja olvassa, el, a link a Felháborító topikba küld, hétvégi "élményeimről" 
Lily & Indy & Jig
Agility is fun! <3<3<3 ''Through the darkness and good times "
Indy képei
|
| |
|
Kezdő 
|
|
Feebee
Tagság: 2005-02-13 18:42:08
Tagszám: #15842
Hozzászólások: 14765
|
939. Elküldve: 2009-06-14 19:16:57, A magyar kinológiáról
|
[36105.] |
Sok érdekeset és hosszút írtatok ma...kicsit fáradt vagyok, de holnap átolvasom, ma kár lenne... 
Small Swan Shelties & Aussies-úúúújjj !
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pikula13
Tagság: 2006-09-25 15:43:30
Tagszám: #35246
Hozzászólások: 43
|
938. Elküldve: 2009-06-14 19:16:43, A magyar kinológiáról
|
[36106.] |
Egyetértek!
Megint csak ügyvédi szócséplést látunk, ki tudja hanyadszor.
Pikula13
|
| | |
[előzmény: (930) Som Tamás, 2009-06-14 16:48:18] |
|
Zöldfülű 
|
|
pikula13
Tagság: 2006-09-25 15:43:30
Tagszám: #35246
Hozzászólások: 43
|
937. Elküldve: 2009-06-14 19:15:18, A magyar kinológiáról
|
[36107.] |
A gond, hogy a másik fél is úgy érzi, hogy igaza van:)
|
| | | [válaszok erre: #943 #965] |
[előzmény: (922) Szávitri, 2009-06-14 10:02:41] |
|
| Zöldfülű
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
936. Elküldve: 2009-06-14 19:04:52, A magyar kinológiáról
|
[36108.] |
Aki néz természetfilmet az jól tudja, hogy egy összetartó bivalycsordát veszélyes megtámadni. Ezért a hiénák kedvenc vadászmódszere a pánikkeltés. Huhognak és acsarkodnak , úgy tesznek, mintha szörnyen erősek bátrak és hatalmasak lennének., noha csupán blöffölnek. Ha a csorda pánikba esik akkor szét lehet zilálni , ha nem akkor nem.
|
| | | [válaszok erre: #964] |
[előzmény: (930) Som Tamás, 2009-06-14 16:48:18] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
934. Elküldve: 2009-06-14 17:16:34, A magyar kinológiáról
|
[36110.] |
Semmi más nem számít - csak a Metallica 
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #935 #942] |
[előzmény: (933) Kisbán, 2009-06-14 17:06:53] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
933. Elküldve: 2009-06-14 17:06:53, A magyar kinológiáról
|
[36111.] |
Én viszont ezt az angol slágergyanús szöveget nem érteni... 
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #934] |
[előzmény: (932) Som Tamás, 2009-06-14 17:02:56] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
931. Elküldve: 2009-06-14 16:57:44, A magyar kinológiáról
|
[36113.] |
Segítek: nem lesz felügyelőbiztos. Ha valami csoda folytán igen, akkor nem lesz közgyűlés, amelyik megszavazza a saját kiherélését.  (Persze ez nem egy jogszakértő véleménye... )
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #932] |
[előzmény: (930) Som Tamás, 2009-06-14 16:48:18] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
929. Elküldve: 2009-06-14 15:32:59, A magyar kinológiáról
|
[36115.] |
Ott kezdődik a dolog, hogy időközben az Alkotmánybíróság törvényi felhatalmazás hiányára és értelmezhetetlenségre tekintettel megsemmisítette az R. 3.§. (8) bekezdését , mely szerint a Tenyésztési program: meghatározott tenyészcél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.)
A felügyeleti eljárás során mindig az ítélet kimondásakor hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni , a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének kimondásakor már a rendelet szerinti tenyésztési program, mint jogfogalom sem létezett, így az abban foglalt tevékenység végzése nyilvántartás vezetése, teljesítményvizsgálat végzése, törzskönyvezés mások jogait nem sértheti, így az Etv. 2.§. (2) bekezdés utolsó fordulatát amin ez a per alapul, ez a tevékenység nem sérti. Úgyszintén nem létezett már az ítélet kimondásakor az R. 13.§. (2) (6) bekezdése, de akkor már a Parlament az Átv. 6.§. –t is módosította. Így senki jogát nem sérti sem a MEOE törzskönyvezési, sem kiállítás rendezési tevékenysége.
Ennélfogva nincs jogszabályi alapja az elsőfokú ítélet azon rendelkezéseinek, hogy a MEOE abból a célból hívjon össze közgyűlést, hogy alapszabályának azon rendelkezéseit, melyek a teljesítmény vizsgálat végzésére, a származási igazolás kiállítására , illetve a törzskönyv vezetésére vonatkozóak módosításra kerüljenek. Arról már nem is beszélve, hogy az ítélet ebben a részében nem felel meg a határozottság követelményének, mert nem mondja meg, hogy milyen tartalommal kellene az alapszabályt módosítani és főképpen túlterjeszkedik a kereseti kérelmen , mert felperes jegyzőkönyv által bizonyíthatóan bírói kérdésre sem kérte az alapszabály egyéb rendelkezéseinek módosítását.
Úgyhogy azért felesleges összehívatni egy közgyűlést , hogy a biztos megpróbálja rávenni a közgyűlést, hogy nem létező jogszabályra tekintettel nyírja ki magát.
Ami a feloszlatást illeti, azt már az alapeljárásban kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezért nem lehet a társadalmi szervezetet feloszlatni. Ugyanis csak mások élethez és emberi méltósághoz való jogának sérelme esetén lehet a társadalmi szervezetet feloszlatni.
Amellett 2006 március 31- óta már nem a Legfőbb Ügyészség a törvényességi felügyeletet ellátó szerv, így nem valószínű, hogy egyáltalán lesz-e aki akar egy feloszlatási pert indítani olyan körülmények között, hogy ez a per is immár 2003 szeptembertől van folyamatban és közben történt egy-smás, többek között az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ezért társadalmi szervezetet felszámolni nem lehet. Továbbá 2007 április óta bent van a Strassbourgi emberjogi bíróság előtt a kérelmünk. Most tartanak 2006 év végén, úgyhogy hamarosan az emberjogi bíróság teszi fel a kérdéseket, hogy melyik egyezményben lefektetett ok miatt avatkozott a Magyar Köztársaság a gyakorolt egyesülési jogba. Ezel pedig csak a következő okok lehetnek. Nemzetbiztonság, közbiztonság, közegészség, közerkölcsök mások emberi jogának élethez, emberi méltósághoz való jogának sértése, illetve a bűnözés és zavargás megakadályozása. Hogy miképpen kérdez Strassbourg azt megnézhetitek a LEgfelsőbb Bíróság honlapján az emberjogi ítéletek között, de egyet idemásolok, mert érdekes.
4.
A Bíróság megállapítja, magyar hatóságok megsértették a kérelmezők gyülekezéshez való jogát azzal, hogy feloszlatták a békés gyülekezést. Amennyiben a demonstrálók nem hajtanak végre erőszakos cselekményeket, fontos, hogy a hatóságok bizonyos fokú türelmet tanúsítsanak a békés célú gyülekezésekkel szemben annak érdekében, hogy az Egyezmény 11. Cikke alapján biztosított gyülekezési szabadságot ne fosszák meg lényegi tartalmától. Ezért a kérelmezők békés gyülekezésének feloszlatása nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban az elérni kívánt célok érdekében.
BUKTA ÉS MÁSOK kontra MAGYARORSZÁG ÜGY*
AZ ELJÁRÁS
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (25691/04 sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (az "Egyezmény") 34. Cikke alapján három magyar állampolgár, Bukta Dénesné, Laczner Ferdinánd és Tölgyesi Jánosné (a "kérelmezők") 2004. április 13-án terjesztett a Bíróság elé.
2. A kérelmezőket Grespik L. Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A Magyar Kormányt (a "Kormány") képviselője, dr. Höltzl Lipót képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
3. A kérelmezők azt állították, hogy békés gyülekezésüket a rendőrség feloszlatta, megsértve az Egyezmény 10. és 11. Cikkét.
4. 2006. szeptember 4-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt a Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.
A TÉNYEK
5. A kérelmezők magyar állampolgárok, akik 1943-ban, 1945-ben, illetve 1951-ben születtek és Budapesten élnek.
A. Az ügy körülményei
6. A felek előterjesztései alapján az ügy tényei a következőképpen összegezhetők.
7. 2002. december 1-jén a román Miniszterelnök hivatalos látogatást tett Budapesten, s Románia nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott. E román nemzeti ünnep az 1918-as gyulafehérvári országgyűlésről emlékezik meg, amely kimondta az addig Magyarországhoz tartozó Erdély Románia általi annektálását.
8. A magyar Miniszterelnök úgy döntött, hogy megjelenik a fogadáson, s szándékáról az eseményt megelőző napon tájékoztatta a nyilvánosságot.
9. A kérelmezők úgy vélték, hogy a gyulafehérvári országgyűlés magyar történelem szempontjából negatív jelentőségére tekintettel a magyar Miniszterelnöknek nem kellene megjelennie a fogadáson. A kérelmezők úgy döntöttek, hogy demonstrációt szerveznek a fogadás helyszíne, a budapesti Kempinski Hotel elé. Szándékukról nem tájékoztatták a rendőrséget.
10. 2002. december 1-jén mintegy 150 személy - köztük a kérelmezők - gyűlt össze a Hotel előtt. A rendőrség is megjelent a helyszínen. Egy éles hanghatást követően a rendőrség a demonstráció feloszlatása mellett döntött, mivel a hanghatást a fogadás biztonságát veszélyeztető kockázatként értékelte. A rendőrség a Hotel közelében lévő parkba szorította vissza a demonstrálókat, ahol a tüntetés egy idő után feloszlott.
11. 2002. december 16-án a kérelmezők pert indítottak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a rendőrségi intézkedés jogellenességének megállapítását kérve a bíróságtól. A kérelmezők előterjesztették, hogy a demonstráció teljes mértékben békés volt, s egyedüli célja véleményük kifejezésre juttatása volt. Továbbá, a kérelmezők előterjesztették, hogy nyilvánvalóan lehetetlen volt a rendezvényt három nappal korábban bejelenteni a rendőrségnek - amint azt a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a "gyülekezési törvény") megkívánja -, mivel a Miniszterelnök csak a fogadást megelőző napon jelentette be részvételi szándékát.
12. 2003. február 6-án a Kerületi Bíróság elutasította a kérelmezők keresetét. Az esemény körülményei kapcsán a bíróság rámutatott arra, hogy a tüntetés feloszlatására azt követően került sor, hogy kisebb robbanás hangját lehetett hallani.
13. A Kerületi Bíróság azt is megjegyezte, hogy a rendőrségi bejelentésre előírt háromnapos határidő nem tartható tiszteletben abban az esetben, ha a demonstrációra okot adó eseményre a demonstrációt megelőző három napon belül kerül sor. A bíróság megjegyezte, hogy a Gyülekezési törvény hibáit a joggyakorlat nem orvosolhatja. Ezért a tüntetések rendőrségi bejelentésére vonatkozó kötelezettséget mindenfajta tüntetésre alkalmazni kell, beleértve a spontán tüntetéseket is. A bíróság azt is megjegyezte, hogy szükséges lehet az ilyen gyülekezések pontosabb és kidolgozottabb szabályozása, de ez nem a bíróságok, hanem a törvényhozás feladata.
14. Továbbá, a bíróság megállapította, hogy a közterületen tartandó rendezvény előzetes bejelentésének kötelezettsége a közérdek és mások jogainak védelmét szolgálja, nevezetesen a közlekedés rendjének fenntartását, és a szabad mozgáshoz fűződő jog biztosítását. A bíróság észrevételezte, hogy a tüntetés szervezői kísérletet sem tettek a rendezvény bejelentésére. A Kerületi Bíróság továbbá megállapította:
"...önmagában a rendezvény békés jellege a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében nem elegendő ahhoz, hogy az előzetes bejelentés mellőzhető legyen. A bíróság ezért nem foglalkozott részletesen azzal, hogy a konkrét esemény ténylegesen mennyire volt békés jellegű, mert a bejelentés hiánya az eddigiek szerint elegendő a jogellenesség megállapításához,...ezért a Gyt. 14.(1) bek. alapján az alperes jogosult volt a rendezvény feloszlatására...
15. A kérelmezők fellebbeztek az ítélet ellen. 2003. október 16-án a Fővárosi Bíróság helyben hagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú bíróság részben megváltoztatta a Kerületi Bíróság érvelését, kihagyva a releváns hazai törvény lehetséges hiányosságaival kapcsolatos megjegyzéseket. Továbbá, a Fővárosi Bíróság - többek között a Bíróság esetjogára és az Alkotmánybíróság 55/2001. (XI. 29.) sz. Határozatára hivatkozva - megállapította, hogy a
" jogszabályok alkalmazásakor egyértelműen azt a megközelítést kell irányadónak tekinteni, hogy a bejelentési kötelezettség alól nincs kivétel, ezért különbség sincs az előre bejelentett és a spontán rendezvények - fentiek hiányában jogellenesnek tekintett - megítélése között."
16. Összegezve: a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a kérelmezőkre rótt korlátozások szükségesek és arányosak voltak.
17. A kérelmezők felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a Legfelsőbb Bíróság elé. 2004. február 24-én a Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet, mivel az ratione materiae összeegyeztethetetlen volt a polgári perrendtartás releváns rendelkezéseivel.
B. Releváns hazai jog
18. Az Alkotmány 62. §-a elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
19. A Gyülekezési törvény 6. §-a előírja, hogy a rendezvényt legalább három nappal megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni a rendőrségnek.
20. A Gyülekezési törvény 14. § (1) bekezdése előírja, hogy az előzetesen be nem jelentett rendezvényt a rendőrség feloszlatja.
21. A Gyülekezési törvény 14. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
A JOG
I. AZ EGYEZMÉNY 11. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE
22. A kérelmezők panaszolják, hogy békés tüntetésüket pusztán az előzetes bejelentés hiánya miatt feloszlatták, megsértve az Egyezmény 11. Cikkét, amelynek releváns része kimondja:
"1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához ...
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban ... zavargás vagy bűnözés megakadályozása .... illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. ..."
A. Elfogadhatóság
23. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.
B. Érdem
1. Történt-e beavatkozás a békés célú gyülekezés szabadságához fűződő jogba?
24. A Kormány nem vitatta, hogy a kérelmezőket megilletik a 11. Cikkben foglalt biztosítékok; a Kormány azt sem vitatta, hogy a tüntetés feloszlatása beavatkozást jelentett a kérelmezők számára ezen Cikk alapján biztosított jogok gyakorlásába. A Bíróság nem lát okot arra, hogy eltérően vélekedjék. A Kormány ugyanakkor azt állítja, hogy a beavatkozás a 11. Cikk 2. bekezdése alapján indokolt volt.
2. Indokolt volt-e a beavatkozás?
25. Ezért azt kell eldönteni, hogy a panaszolt szankció "törvényben meghatározott" volt-e, a 2. bekezdésben felsorolt törvényes cél vagy célok érdekében került-e alkalmazásra, s "egy demokratikus társadalomban szükséges volt-e" ezen célok elérése érdekében.
a. "Törvényben meghatározott"
26. A felek nem vitatták, hogy a kérelmezők békés célú gyülekezéshez fűződő szabadságának korlátozására a Gyülekezési törvény 14. §-a alapján került sor, amelynek megfogalmazása világos. Ilyen módon az előreláthatóság követelményét tiszteletben tartották. A Bíróság nem lát okot arra, hogy a felektől eltérően vélekedjék.
b. "Törvényes cél"
27. A kérelmezők ezt a kérdést nem érintették.
28. A Kormány előterjesztette, hogy a békés célú gyülekezési jog közterületen történő gyakorlásának korlátozása mások jogainak védelmét szolgálja, például a szabad mozgáshoz való jogot, valamint a közlekedés rendjének biztosítását.
29. A Kormány továbbá előterjesztette, hogy a békés célú gyülekezés szabadsága nem korlátozható az állam be nem avatkozásának puszta kötelezettségére. Bizonyos esetekben pozitív intézkedések megtétele szükséges a gyülekezés békés jellegének biztosítása érdekében. Ezért a rendőrségnek szüksége van a háromnapos időtartamra ahhoz, hogy a többi szervvel lefolytathassa a szükséges egyeztetéseket, végrehajtsa a rendőri erők átcsoportosítását, biztosítsa a tűzoltóság rendelkezésre állását, a személyautók eltávolítását, stb. A Kormány arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben ugyanazon területre több szervezet jelent be egyidejű demonstrációt, további egyeztetések is szükségessé válhatnak.
30. Ezen megfontolások fényében a Bíróság meggyőződött arról, hogy a panaszolt intézkedés a zavargás megakadályozásának és mások jogai védelmének törvényes célját szolgálta.
c. "Egy demokratikus társadalomban szükséges"
31. A kérelmezők előterjesztették, hogy spontán demonstrációjuk békés volt, s feloszlatásának egyetlen oka az volt, hogy a Gyülekezési törvény 14. §-ában foglalt előzetes bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget. Az intézkedés nem igazolható azzal, hogy kisebb robbanás hangja hallatszott; ellenkező felfogás esetén a rendőrség jogosult lenne arra, hogy ilyen alapon, minden további indoklás nélkül, bármilyen gyülekezést feloszlathasson.
32. A Kormány előterjesztette, hogy a rendőrség nem az előzetes bejelentés elmulasztása miatt oszlatta fel a demonstrációt, hanem a robbanás miatt, amelyet a rendőrség a Kempinski Hotelben megjelent állami vezetők szempontjából biztonsági kockázatként értékelt.
33. A Bíróság észrevételezi: a 11. Cikk 2. bekezdése feljogosítja az Államokat arra, hogy "törvény korlátozza" a gyülekezés szabadságához való jog gyakorlását.
34. A Bíróság megállapítja, hogy az események törvényességével foglalkozó hazai bírósági határozatokban a demonstráció feloszlatásának jogalapja kizárólag az előzetes bejelentés hiánya volt. A bíróságok a rendőri intézkedés jogszerűségét megállapító határozataikat kizárólag erre az érvre alapozták, s nem vizsgálták az ügy egyéb aspektusait, különösen azt, hogy az esemény békés jellegű volt-e.
35. A Bíróság emlékeztet arra, hogy a közterületeken tartott nyilvános rendezvények előzetes engedélyezési eljárás alá vonása rendszerint nem korlátozza a (gyülekezési) jog lényegét (ld. Rassemblement Jurassien Unité v. Switzerland, no. 8191/78, Commission decision of 10 October 1979, Decisions and Reports 17, 119. o.). A jelen ügy körülményei között azonban amiatt, hogy a nyilvánosság nem rendelkezett a megkívánt időben előzetes információval a Miniszterelnök azon szándékáról, hogy megjelenik a szóban forgó fogadáson, a kérelmezőknek csak két választása maradt: vagy nem élnek a békés célú gyülekezéshez fűződő jogukkal, vagy a hatósági előírásokat megsértve gyakorolják e jogukat.
36. A Bíróság véleménye szerint speciális körülmények között, amikor valamely politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen válaszlépést tehet indokolttá, a politikai eseményt követő békés demonstráció feloszlatása pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt, ha a résztvevők semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a békés célú gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti.
37. Ezzel kapcsolatban a Bíróság megjegyzi: nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők demonstrációja nagyobb veszélyt jelentett a közrendre annál, mint amit bármely közterületen tartott rendezvény elkerülhetetlenül okoz. A Bíróság emlékeztet arra, hogy "amennyiben a demonstrálók nem hajtanak végre erőszakos cselekményeket, fontos, hogy a hatóságok bizonyos fokú türelmet tanúsítsanak a békés célú gyülekezésekkel szemben annak érdekében, hogy az Egyezmény 11. Cikke alapján biztosított gyülekezési szabadságot ne fosszák meg lényegi tartalmától" (Oya Ataman v. Turkey, no. 74552/01, 2006. december 5., 41?42. §).
38. Tekintettel a fenti megfontolásokra a Bíróság megállapítja, hogy a kérelmezők békés gyülekezésének feloszlatása nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban az elérni kívánt célok érdekében
39. Ezért az Egyezmény 11. Cikkét megsértették.
II. AZ EGYEZMÉNY 10. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE
40. A kérelmezők a 10. Cikkre hivatkoztak, amely kimondja:
"1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. ...
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a ... zavargás vagy bűnözés megelőzése, ... vagy ... mások ... jogai védelme ... céljából."
41. A Bíróság úgy véli: annak fényében, hogy a jelen ügy körülményei között megállapította az Egyezmény 11. Cikkének megsértését (ld. fenti 39. bekezdés), a kérelmezők 10. Cikk alapján előterjesztett panaszát nem szükséges külön megvizsgálni (ld Ezelin v. France, judgment of 26 April 1991, Series A no. 202, 35. §).
III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA
42. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:
"Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság - szükség esetén - igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek."
A. Károk
43. A kérelmezők külön-külön 10.000 euró nem vagyoni kártérítést követeltek.
44. A Kormány túlzottnak találta a követeléseket.
45. A Bíróság úgy véli, hogy a jogsértés megállapítása elégséges igazságos elégtételt jelent mindazon morális kárért, amit a kérelmezők esetleg elszenvedtek.
B. Költségek és kiadások
46. A kérelmezők összesen 2.000 eurót követeltek a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek és kiadások megtérítésére.
47. A Kormány túlzottnak találta a követelést.
48. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak akkor jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére, hogyha bizonyítja, hogy a költségek ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek. A jelen ügyben a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra figyelemmel a Bíróság a követelt összeg, összesen 2.000 euró megítélését tartja ésszerűnek a kérelmezők számára.
C. Késedelmi kamat
49. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz további három százalékpontot kell hozzáadni.
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG
1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 11. Cikkét megsértették;
3. Megállapítja, hogy az Egyezmény 10. Cikke alapján előterjesztett panaszt nem szükséges külön megvizsgálni;
4. Megállapítja, hogy a jogsértés megállapítása elégséges igazságos elégtételt jelent mindazon morális kárért, amit a kérelmezők esetleg elszenvedtek;
5. Megállapítja
(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmezők számára költségek és kiadások tekintetében összesen 2.000 eurót (kétezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a fenti összeg után;
6. A kérelmezők igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.
(Emberi Jogok Európai Bírósága Bukta és Mások kontra Magyarország ügyben 2007. július 17-én hozott ítélete)
* Eur. Court. H. R., Case of Bukta and Others v. Hungary, judgment of 17July 2007
[ Visszalépés ]
|
| | | [válaszok erre: #930] |
[előzmény: (927) Som Tamás, 2009-06-14 14:55:19] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
926. Elküldve: 2009-06-14 14:41:52, A magyar kinológiáról
|
[36118.] |
Köszönöm.
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | |
[előzmény: (925) Szávitri, 2009-06-14 13:52:29] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
925. Elküldve: 2009-06-14 13:52:29, A magyar kinológiáról
|
[36119.] |
Semennyire. Sem az MKSZ-t, sem a MEOE jogi személy tagjait. A felügyelőbiztosnak az elsőfokú ítélet rendelkező része szerint "gondoskodnia " kell egy közgyűlés összehívásáról, ha mást tesz, az hatásköri túllépés. Azt az ítélet nem tartalmazza, hogy miképpen kell gondoskodnia a közgyűlés összehívásáról. Az ítéletnek rendelkeznie kell, azaz pontosan közölnie, hogy kinek , mik a jogai, kötelességei. Ilyet az ítélet nem tartalmaz, sem a rendelkező részben, sem az indokolásban. Nem tudjuk, hogy mit jelent a felfüggesztés, mert az ítélet rendelkező része , sem az indokolása nem tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság ezen kérdésekre nem adhat választ, ugyanis csak azt vizsgálhatja, hogy a másodfokú ítélet törvényes -e. Ha azt hatályon kívül helyezi, akkor hatályba lép az első fokú, semmiféle értelmezhető rendelkezést nem tartalmazó ítélet. De ez már legyen a felügyelő biztos gondja és felelőssége.
|
| | | [válaszok erre: #926 #927] |
[előzmény: (924) Kisbán, 2009-06-14 12:57:17] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
924. Elküldve: 2009-06-14 12:57:17, A magyar kinológiáról
|
[36120.] |
Feltéve, de nem megengedve; ha felügyelő biztost kapunk a nyakunkba, az mennyiben érinti a szerződött partnereket ?
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #925] |
[előzmény: (923) Szávitri, 2009-06-14 10:31:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
923. Elküldve: 2009-06-14 10:31:52, A magyar kinológiáról
|
[36121.] |
A történetetet jól ismerem. A macskatenyésztő egyesület érdemben azonos felépítésű és tevékenységű, mint a MEOE. Nemzetközi szervezete, úgyszintén országonként egy szervezetet ismer el. Ennek utolsó legitim vezetője 2000-ben egymás után három közgyűlést hívott össze, részben szabályzat módosításra, részben tisztújításra..
A harmadik közgyűlésen ismeretlenek jelentek meg, szám szerint 44-en, letették a belépési nyilatkozataikat és tagi jogokat követeltek maguknak. A csoporthoz egy ügyvéd is tartozott. A legitim elnök a zűrzavarra tekintettel berekesztette a közgyűlést. Ezt követően 7 tag és a 44 személy megnyitotta a közgyűlést, tisztségviselőket hívott vissza és választott, továbbá szabályzatokat módosított. Ezt követően akik tiltakoztak azokat retorziók érték, nemcsak fegyelmi kizárások történtek, hanem nemzetközileg elismert tenyésztőket, lopással, csalással vádoltak meg nemzetközi fórumok előtt. Sajnos mire hozzám fordultak, addigra a Fővárosi Bíróság már bejegyezte a képviselő változást, szerencsére azonban egy tag megtámadta a határozatokat, mely ügyben aztán meghatalmazással eljártam. Természetesen a tagok az ügyészséghez is fordultak, azonban az ügyészség első etapban nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy 44 fő nem volt tag, amikor a „közgyűlés” érdemi kérdésekben döntött. Végül is két személyt képviseltem, az egyik aki a határozatokat támadta meg, később kiterjesztette keresetét az ellene indult fegyelmi eljárásra is, a másiknak csak fegyelmi ügye volt. Mindkét ügy a Fővárosi Bíróság 8.P. tanácsa elé került, akár csak a kutyás ügyek, itt azonban olyan súlyúak voltak a jogsértések, hogy az eljáró bíró már az első tárgyaláson megsemmisítette a határozatokat. A másik ügyben pedig kivételes eszközként a fegyelmi határozat végrehajtását felfüggesztette. Az egyesületet az az ügyvéd képviselte, aki a szokatlan közgyűlést levezette, a pervesztés után menesztették, és az első fokú ítéletet követően az ügyészség beavatkozást jelentett be, amit korábban kértem. Idő közben ugyanis rájött, hogy mégsincs az rendjén, ha egy közgyűlésen 44 olyan személy vesz részt aki nem tag. Itt azonban már nem volt lehetőség beavatkozásra, ugyanis arra csak az első fokú eljárás berekesztéséig van mód. Időközben az illegitim közgyűlésen választott vezetőség között is meghasonlás támadt, egymásra vádaskodtak. Végül is megnyertük a pert a Legfelsőbb Bíróság előtt. Ezt követően döntött úgy az ügyészség, hogy beavatkozik, újabb két éves per után az egyesület tevékenységét felfüggesztették és felügyelő biztost jelöltek ki egy ügyvédet, ahelyett , hogy a bíróság hívta volna össze a közgyűlést. Természetesen a jelölt még odáig sem jutott el, hogy a közgyűlést összehívja törvényes eszközök hiányában. Azt az ügyet megoldottuk úgy, hogy azoknak a tagoknak akik valóban tagok voltak és nemzetközi ismertségük volt a rendkívüli helyzetre tekintettel a FIFE-a macska FCI- engedte , hogy az osztrák szervezetben legyenek tagok, majd a legitim tagságnak azt is megengedte, hogy jobb megoldás hiányában alakítsanak egy új szervezetet. A nemzetközi szervezet tehát nem azokat támogatta akik szétverték a korábbi tagszervezetet, hanem tagsága érdekeit tartotta szem előtt. Lehet ez tanulság azok számára, akik a MEOE szétverésében reménykednek.
|
| | | [válaszok erre: #924] |
[előzmény: (918) T.Anna, 2009-06-14 08:47:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
922. Elküldve: 2009-06-14 10:02:41, A magyar kinológiáról
|
[36122.] |
A Polgári Perrendtartás 5.§. (1) szerint a bíróság-ha törvény eltérően nem rendelkezik-a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2)A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja,ha az államtitok,szolgálati titok,üzleti titok, vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
A tárgyalás nyilvánosságának elve egyébként az Egyezségokmányból ered.
A HALLGATÓSÁG- benne van a nevében HALLGAT-, tehát kizárt, hogy zavarodottságot okozzon. A nyilvánosságot legfeljebb a terem mérete korlátozhatja.
Ami a zavarodottságot illeti én rutinos szónok vagyok nekem 8, hogy hány ember előtt beszélek, nekem ugyanis igazam van. Vélelmezem a bíróság is már látott teli tárgyalótermet, úgyhogy aligha zavarja, ha az érdekeltek kiváncsiak a szavaira. A Legfőbb Ügyészség képviselőjét is nyilván nem fogja zavarni , ha közvetlenül az érdekeltek előtt adja elő , hogy miért is akarja az Akotmánybíróság döntésére és az Alkotmány 70/A rendelkezésére hivatkozó ítéletet hatályon kívül helyeztetni?
A Legfelsőbb Bíróság az iratismertetés során ismertetni fogja a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, melynek utolsó mondata úgy hangzik, hogy az" ítéletben foglaltakkal ellentétes álláspont a két tenyésztő szervezeti forma közötti TAGSÁG jogegyenlőségét sértené, ami az Alkotmány 70/A.§.-ba ütközne."
Az Alkotmány 70/A szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodók számára az emberi, illetve állampolgári jogokat minden megkülönböztetés nélkül. Ugyanezt írja az egyezmény is, ugyanezt írta az AB határozat is amire az ítélőtábla hivatkozott.
Ez az a kérdés aminek 16.-án el kell dőlnie a Legfelsőbb Bíróság előtt.
|
| | | [válaszok erre: #937] |
[előzmény: (915) Kisbán, 2009-06-14 08:39:04] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Papp Gábor
Tagság: 2009-01-24 11:34:01
Tagszám: #69598
Hozzászólások: 8625
|
921. Elküldve: 2009-06-14 09:47:29, A magyar kinológiáról
|
[36123.] |
Érdekes szociológiai tanulmányfilmet lehetne készíteni a kutyásokról, macskásokról, galambászokról, lótenyésztőkről, a megszólalók személyiségéből nagydoktorit írhatna egy dilidoki.
Mondjuk, nem is normális, aki bármilyen állat tenyésztésével foglalkozik ma hazánkban...
www.brigikomondor.hu
|
| | | [válaszok erre: #963] |
[előzmény: (918) T.Anna, 2009-06-14 08:47:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Ariana
Tagság: 2004-10-23 20:47:06
Tagszám: #13359
Hozzászólások: 1317
|
920. Elküldve: 2009-06-14 09:43:56, A magyar kinológiáról
|
[36124.] |
Szerintem itt is ki lehet cserélni a macska szót 
Zwergen König német spitz kennel
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2009-06-14 09:49:03]
|
| | |
[előzmény: (918) T.Anna, 2009-06-14 08:47:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
T.Anna
Tagság: 2004-03-22 06:47:47
Tagszám: #9558
Hozzászólások: 12721
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
A magyar kinológiáról (üzenet: 37042, Kutya) |
|
|
|
|
