Jaja, amúgy egy tündér mókus! Az a szerencse, hogy egyáltalán nem rág meg semmit!!!
Még a fonott rongy csonttal is csak dobálósat játszunk, de nem igazán érdekli, inkább a botorkra gerjed, de arra is max 3-5 alkalommal veti rá magát, ráharap kétszer és otthagyja.
Bezzeg ha macskákat dobálnék neki...
mitől alakulhatott ki nála ez a morgós viselkedés vajon? Gondolom a rengeteg megpróbáltatástól, amin át kellett menni... cegényke... sok türelem kell hozzá az biztos!
Tegnap este mondjuk beköltöztem a szobába, mert nem voltunk beszélő viszonyban, megint rájött a dili. Tegnap nagyon eláztunk délután séta közben, meg még rohant párat a kertben is, olyan volt mint egy ázott veréb megtöröltük, és este mikor már száraz volt a bundi megpróbáltam kikefélni a szőrét, de ahogy hozzáérintettem a kefét, egyből rámmordult, aztán most egy röpke fél órát morogtunk/vicsorogtunk egymásra, majd feladta és elvonult aludni.
Reggel óta megint nyugi van, bújik, árnyékként követ, sétánál már szinte egyáltalán nem húz, ott tudja ki a főnök.
Ma megint megpróbálom szépülésre bírni, aztán majd meglátjuk. Szép napot!
Vannak a szaporítók ezrei, akik leszarják, csak pénz legyen.
ÉS vannak a vásárlók, akik kontra megveszik, mert ő nekik nem kell tk-ves, chippes, meg díjnyertes szülőktől kutya, de legyen fajtiszta (ami úgye nem is fajtiszta Tk- nélkül)
Az emberek nem vesznek Tv-t, Mikrót, bármit garancia jegy nélkül. De egy kutyánál.....az nem számít. a lényeg,hogy kő occóóóó legyen
Azthiszem én nem fogom megélni,hogy ez a világ szebb legyen
És akkor gondolj bele, hogy valahol van egy mocskos féreg ember akinek van egy szukája esetleg egy kanja is. . .mert párban olcsóbb hiszen nem kell utazni fedeztetési díjat fizetni! Na ennek a szemétnek ott a tenyészpár és lehet a szuka október óta már lehozott még egy ilyen almot és épp hirdeti esetleg a kölyköket 5-10 ezerért amiből majd egyszer bevásárol a tescoban ...és ezért kellett neki és a tesóinak megszületni....évenet 2 teli kocsiért egy bevásárló központban.
Na engem ez dühít de annyira hogy ennek a két embernek akinél született és aki ide juttatta őt és esetleg még egy-két tesóját, na ezeknek belelépnék lelkiismeret furdalás nélkül a szájába.
De hogy ne csak a nyűg és a nyomr legyen itt a fórumon:
Nasi épp az agyvérzés szélén áll! A mosógép tetején hül a húslevessel kevert táp, Rozi 2 percenként rohan át anyuékhoz mivel látta hogy onnan hozom cuccot. . Nasi pedig meghasonlott mert őrizné a tápot míg meg nem kapja viszont van itt egy légy ami direkt olyan 1méterhúsz magasan repked és nem tudja elkapni...ez a két légy köz9ött a pad alá tipikus esete a kaját se éri el a legyet se tudja elkapnio!
Megyek megszabadítom Őket a szenvedésüktől
Mindenkinek szebb napot mint a tegnapi...páááááááá
Sziasztok!
Spancimanci, először is köszönöm mégegyszer, h telefonon értesítettél és nem a fórumról tudtam meg ezt a szörnyű hírt. Nagyon elszomorodtam, azt hittem, h már nem lesz gond és a gyógyulás felé halad. Ezek szerint mégiscsak nagyon sérült az agya. Nagyon szépen köszönöm nektek a segítséget SpanciManci és Panettone. Hálás vagyok azért amit tettetek és annak örülök, h vannak ilyen emberek, akik önzetlenül segítenek! Kimondhatatlanul sajnálom, h mégsem sikerült megmenteni a kis életét. Olyan haragot érzek magamban mind a szaporító, mind azok iránt akik ütötték, verték, h azt el sem tudom mondani. El fogják nyerni méltó büntetésüket!
Mennyire aranyos!!!!! És milyen ijedt a tekintete az összes képen.. szegénykém... csak sejthetjük mi játszódott le benne... Ismerkedett volna, bújt volna, de a víziók stb nem engedték neki Borzalmas egy történet, borzalmas befejezéssel...
Sajnálom, hogy nem ismerhettem... Remélem a szaporítói és az előző emberek akiknél volt, megkapják méltó büntetésüket 1x...
Amikor elvitték az eddigi ideigleneseimet önző módon mindig magamat sajnáltam mennyire rossz lesz megszokni hogy nincs itt és mennyire fog hiányozni. . . szinte semmit nem adhattam neki amit más kutyák megkaptak eddig nálam, sajnos nem fért bele az időnkbe.
Elégett a gyertyája, leakasztottam a flexit az orgona bokorról.
Ezek a múlt héten készült fotók arra az esetre készültek hátha mégis fel kerülhet a gazdikeresők közé. . .
Tudom hogy sok, de nem tudtam és nem is akartam volna kevesebbet feltenni Róla.
Nagyon sajnálom, hogy beigazolódott a legnagyobb félelmünk, de azt hiszem, ebben a néhány napban mégis sikerült a kis életébe nyugalmat, szeretet vinnetek. Köszönjük Nektek, SpanciManci és panettone, hogy vigyáztatok erre a kis csöppségre, és elkísértétek az utolsó útra.
Rohadjanak meg azok a mocskos szaporítók, rohadjanak meg!!!!!!!! És azok is, akik ütötték-verték ezt a kis szerencsétlen kutyát!!!!! Ahelyett, hogy rákerestek volna az Interneten, vagy bármi!!!!!
Biztosan hálás MIndenkinek, aki próbált rajta segíteni... nem ott a sz@r emberek közt kellett elmennie, hanem szeretetben, békében...
Sajnálom, nagyon!
Rég jelentkezett Inox, és sajnos nem ezzel a hirrel szerettem volna ma sem jönni.
Inox múlt héten átköltözött panettone-hoz, mert szerettünk volna nyugodtabb helyen is megismerni a viselkedését, illetve több szem többet lát alapon az életminőségét megítélni. Ahogy itt a fórumon is "elhangzott", sajnos az életben is mindig szomorkásnak láttuk, az epilepszia több tünete is jelentkezett (menekülési rohamok, folyamatos viszketési érzet, "légykapkodás") és a nagy, tipikus, rángógörcsös rohamok. Bár a gyógyszerezését megezdtük, komoly gondot jelentett, hogy nem mindig akart enni, viszont "lenyomni a torkán" szinte lehetetlen volt, mert olyankor harapott, dobálta Magtát, több emberes "lefogással" sem sikerült mindig, de ugye ez újabb stresszt okozott Számára.
A mai EEG vizsgálat sajnos bebizonyította, hosszú távon nem tudtunk volna kutyához méltő életet biztosítani. A kirajzolódott görbék alapján folyamatosan zajlottak az agy egyrészében a rohamok (így pl. a látóközpontban, ennek következtében a víziói mellet a látása erősen korlátozott), míg az agy egy jelentős részében elektromos tevékenység nem volt észlelhető (így pl. azon a részen, ami szabályozta volna az agresszvitást, tehát sosem lett volna megbízható családi kedvenc, hisz sosem értette volna meg, hogy azt a kezet, ami enni ad, nem harapjuk). A rohamok alatt a rekeszizmok is görcsölnek, így az agy nem kap oxigént, sajnos nem lett volna kizárt, hogy egy következő roham során megfulladhat.
Az EEG, a rohamokról készült videófelvételek valamint mind a rendelőben, mind a nálunk mutatott viselkedése alapján két orvos véleménye volt, hogy nem fogjuk tudni még akkor sem kezelhető szinten tartani a betegségét, ha gond nélkül lehetne gyógyszerezni, nem tudnánk még műtéttel sem javítani az állapotán.
Így borzasztó nehéz döntést kellett ma meghozni, de úgy gondolom, nem tehettünk mást, mint elengedtük.
Borzasztóan sajnálom, hogy ennek a pici életnek ilyen hamar véget kellett érnie, hogy ebben a 7 hónapban nem tapasztalhatta meg a boldogságot, a fájdalommentes életet.
Csoda történt, ma míg nem voltam itthon meg sem mukkant, tálak rendben a helyükön, se pisi, se kaki! Reggel óta nagyon okosan és nyugodtan viselkedik! Remélem ez így is marad!
Vannak újabb fejlemények! Elnézést az állandó bejegyzésekért, de ez érdekes is lehet!
Pár napja felmerült bennem a gyanú, hogy Kobi csak szimulál! A történet ott kezdődik, hogy vannak időszakok mikor majd megőrül annyira vakarózik!
Tegnap este beleolvastam a Kutyapszichologia c. könyvbe és reggel összeállt bennem a kép!
Tehát Kobi notórius vakarózó, éjjel megint arra ébredtem, hogy rohangál a lakásban és rettenetesen vakarózik. Kivittem pisilt, hülyéskedett a fűben. Bejöttünk folytatta a vakarózást, gondoltuk megnézzük mit vakar annyira, erre ismét elkezdett morogni. Hajnali fél 4 lévén, nem akartam elkezdeni a szomszédok örömére tisztázni a helyzetet, bezártam a szoba ajtót, pukkadj meg felkiáltással, majd visszafeküdtem aludni. Kapart még 1-2x az ajtón, de egy határozott NEMmel le is ráztam. Érdekes módon egész éjjel nem zajongott, nem vakarózott és itt térnék vissza a könyvre, reggel gondoltam kipróbálom kicsit hasonló környzetben az 5 perces szabályt.
Nagyon meglepődtem, ugyanis nem 5 perc alatt, hanem 15, de bevált. Nem szóltam hozzá, elfordultam, nem foglalkoztam vele, és teljesen lecsillapodott, most is itt fekszik a kosarában és alszik/pihen. Pedig!!! Reggel mikor kinyitottam az ajtót ismét kezdődött előről minden, vakarózás, rohanás, stb...
Szóval a lényeg, hogy pár napja már érik bennem az érzés, miszerint, az esetek 90%-ban csak azért vakarózik, hogy felhívja magára a figyelmet! És úgy tűnik, hogy ez a kis teszt be is igazolta a feltételezésemet!
Szép napot mindenkinek!
Néha az is jól jön, hogy határozottan mondod, hogy NEM és tapsolsz mellé egy nagyot, vagy kettőt! Az a lényeg, hogy ki kell zökkenteni ebből az állapotból...
Hajrá-hajrá, menni fog, csak zabolátlan a Gyermek!!!!