Szellő is fázik... főleg ezen a télen.
Az első telén, mikor született kint volt az udvarban szalmában jó vastag téli bundával,
s mikor hozzánk került januárban nagyon melege volt a lakásban.
Előző télen már néha kellett egy kabátka, mert már fázott időnként,
viszont idén már egy szál szőr téli bundát sem növesztett (sőt, vedlik) teljesen átállt a lakásban való életmódra.
Ha nincs rajta a kabát simul a lábamhoz, nyüszít és remeg, mint a kocsonya, egy lépést sem hajlandó menni.
Persze ha rohangálhat, az egészen más, ha eléri az "üzemi hőmérsékletet" akkor nem fázik :-)
Azért Amir is csak amolyan szobai terminátor :
[url]<IMG src="" border="0">
más, ha bennt vannak a melegben, és kimennek sétalni, vagy szaladgálni kicsit.de mi pl. már az ajtótól futunk, nincs megállás, és a közeli mezőn folytatjuk, aztán rögtön nyomás haza...egyszer adtam (a szegény előző) kutyára kabátot, de a teste által termelt pára belülről lecsapódott és csurom víz volt az egész kabát ...
[ [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2011-01-31 11:01:27]
Az enyémek, mióta lakáskutyák, bizony fáznak. Ami szerintem teljesen érthető.
Minusz 3-4-5 alatt általában kabátban sétálunk, mert ha meg kell állni egy kicsit, már reszketnek.
Én is utálok fázni, és nem érzem jól magam, ha fáznak.
Amúgy szerintem sokat változott az emberek hozzáállása az utóbbi években,
10 évvel ezelőtt szerintem még körberöhögték volna a kabátos agaraimat
(pedig akkor is ugyanennyire fázhattak a benti kutyák), most meg a legtöbben azt jegyzik meg,
milyen jól áll rajtuk.
nálunk ez a kabát dolog úgy van, hogy én soha egyetlen kutyámra sem adtam kabátot,
a boxereink nem is igényelték soha, Fodorkával télen is ugyanúgy kijártunk mindig kezdetektől fogva,
soha nem fázott, szerintem el sem viselné magán a kabátot, most,
ebben a hidegben is leül néha a ház elé és onnan figyelgeti mi történik a világban,
nincs neki szüksége kabátra, de megérkezett hozzánk Felleg, aki olyan fagyos,
hogy róla mintázták a mondást "Fázik, mint a vadászkutya" , próbáljuk azért szoktatni a hideghez,
már odáig eljutottunk, hogy mínusz 1-2 fokban még elvan simán, de ha annál hidegebb van,
akkor a kabát sem sokat segít rajta, remélem a következő télen már nem lesz ilyen fázós,
végülis addigra már felnőtt agár lesz
Istenáldás jó népemnek aranyporból tüzes Felleg...
detto ugyanezt gondolom erről (is) Amirt a tenyésztő kérésére feltettem a facebookra, hogy az alomtesók életét követni tudja- szegénykém ő az egyetlen, aki kabát nélkül mutatkozik Pedig beszerzés alatt van, ha majd álldogállni/várni kell valahol hidegben, legyen neki, de egyenlőre nem éreztük hiányát..
Egyetértek, engem az is meglep amikor agarakat látok kabátban játszani...
Aki találkozott Cimborával tudja hogy neki aztán nincs sok szőre, de a mai napig tökéletese egészségnek örvend pedig ő aztán télen-nyáron kilométerek ma már ezreit sétálta, mászta, túrázta végig.
Azt megértem ha az egészségügyi sétához van ruha az agáron, azt is ha verseny előtt, vagy a városi pórázas séták alkalmával a nagy hidegben - de azt hogy abban futkározik és játszik azt nem igazán.
Cimborának is van ZSM jóvoltából profi méretre szabott ruhája, és szereti is, indokolt esetben viseli is, de az nem a napi munkaséta vagy a játék!
Főnixnek felesleges ő nem érzékeny a hidegre, amúgy is nagy futókutya égeti a tűz belülről...
Szél fúj, eső hull - Van már Cimborám - Vár, vár mindig vár - Szóval vár reám.
Szívünk lángoló tüze, drága Főnixmadár.
Laczkovics Fotó blog
bocs, hogy beleszólok, de engem az döbbent meg (saluki körökben gyakori) mikor külföldi gazdiknál látom a takaróba burkolt, agyon fürdetett, tónustalan testű, szomorú szemű állatokat, és a gazdi meg van győződve, hogy ezek "elkényeztetett", nagyon jó sorban lévő kutyák, akik amúgy is "fáznának" kimenni...Szerintem meglepődnének, mit nyilatkozna a kutya, ha megkérdeznék, hogy szeretne e kicsi gyakrabban szaladgálni a szabadban, vagy tényleg inkább a fésülgetést, benti meleget szereti e. Mint mindenben, fontos lenne az egyensúly
Ebben tökéletesen egyetértünk, ismersz én komolyan tisztelem és igazi alázattal viselkedem a természettel szemben.
Én még csak azzal sem értek egyet, hogy jót akarnának tenni mindenáron az emberek.
A pozitív vagy negatív érzelmi megérintődések egy-egy állat felé gyakran nagy károkat okoznak, gondolok itt arra hogy a napi hegyi futásokon rendszeresen találok agyonvert erdei siklókat, néha lábatlan gyíkokat - nem hinném hogy anakondaként akarták volna megfojtani és bekebelezni a hétvégi erdőbe kiszabadult plázabunkó ipariszőke barátnőjét vagy a buta kölkét...
Hányan visznek haza kedves-bájos kiscsibét vagy nyuszit húsvétkor, hogy aztán kihajítsák mert jobb lesz neki szabadon...
(Mondjuk nálunk biztos nagy öröm lenne itthon, Chili elbabázna a kiscsibével az agarak meg öltöztetős babát csinálnának a nyusziból...)
Az ember alkalmatlan a természet szerepkörének az ellátására, de sajnos túl hülye hozzá hogy ezt belássa...
Szél fúj, eső hull - Van már Cimborám - Vár, vár mindig vár - Szóval vár reám.
Szívünk lángoló tüze, drága Főnixmadár.
Laczkovics Fotó blog
Igen, ez a hölgy nem tenyészti...de ezer más van, ahogy írtad te is, és az alulírott példa is mutatja, "kell egy alom neki", meg "kell, hogy egyszer 6eljen"..
Nem a hölgyet ítélem el, nem is tehetném mert nem ismerem.
Csak mint jelenséget írtam le.
Az oroszlánok megölik a más családok kölykeit, a gepárd kölyköket.
Ha belenyúlunk, "megmentjük" őket, telített lesz a szavanna ragadozókkal, aztán meg többen pusztulnak el éhségben..azokat etetjük, szaporodnak, de vadászni már nem tudnak, mert nincs mit, meg mi amúgy is etetjük...
Vagy, vannak elszigetelt populációk, ahol az ott élő állatoknak nem volt természetes ellensége, vagy táplálék konkurense..vittünk nyulat, birkát meg macskát..a helyi élőlények kipusztultak, mert vagy nem volt kaja a nyulak, birkák miatt, vagy levadászták őket a macskák..
Szóval a beavatkozás zavar engem, a jót akarunk tenni mindenáron....
Tamás az a hölgy biztos nem tenyészti azt a kutyát, én úgy gondolom hogy vannak élőlények (leggyakrabban a kutyák között születnek meg) akik (és direkt írom így és nem amiknek) sorsszerűen kerülnek egy-egy személy életébe, gyakran nem ők a legszebb kiállítási példányok, nem ők lesznek a legügyesebbek vagy a leggyorsabbak a versenypályán, sőt... de amikor a gazdájukkal együtt látod őket szinte tapintható az az erős kötelék ahogy valami transzcendens szinten kapcsolódnak egymáshoz.
Több embernek van "élete kutyája" és sok esetben hasonló módon került a kezébe.
A láb nélküli kutya esetét én ilyen egyedi elszigetelt esetként fogom fel.
A hölgy hitt a kutyában, megérintette valahol belül...
A mai világban biztos hogy sok fajta tönkremegy, a küllemre való tenyésztés is közrejátszik ebben.
Kicsit off de pl a sziámi macska standard sokáig tartalmazta a törött farok és a kancsalság szükségességét, azért ezt a példát hozom fel mert ez elég extrém, sok esetben finomabb de nem kevésbé kártékony elvárások vannak egy egy kutyafajta külleme felé.
Amúgy nem túl pozitív de attól hogy az a kutya egy zsák tápért vagy kis pénzért talál gazdát, még kerülhet jó helyre, akár afféle igazi gazdihoz is és én ezt kívánom neki.
Amúgy ez olyan téma ami ránk van bízva hogy miként is értékeljük.
Szél fúj, eső hull - Van már Cimborám - Vár, vár mindig vár - Szóval vár reám.
Szívünk lángoló tüze, drága Főnixmadár.
Laczkovics Fotó blog
Nem semmi, egyre nagyobb kedvet érzek hogy egyszer megpróbáljak lovagolni, múltkor egy vicces facebook hozzászólásomra rögtön többen jelentkeznek hogy adnak alám lovat szívesen ha meg szeretném próbálni.
A videó meg aztán még jobban visszaadja ezt a feelinget...
Szél fúj, eső hull - Van már Cimborám - Vár, vár mindig vár - Szóval vár reám.
Szívünk lángoló tüze, drága Főnixmadár.
Laczkovics Fotó blog
Elküldve: 2011-01-31 14:27:20, 
" border="0">
Amirt a tenyésztő kérésére feltettem a facebookra, hogy az alomtesók életét követni tudja- szegénykém ő az egyetlen, aki kabát nélkül mutatkozik 
de engem az döbbent meg (saluki körökben gyakori) mikor külföldi gazdiknál látom a takaróba burkolt, agyon fürdetett, tónustalan testű, szomorú szemű állatokat, és a gazdi meg van győződve, hogy ezek "elkényeztetett", nagyon jó sorban lévő kutyák, akik amúgy is "fáznának" kimenni...Szerintem meglepődnének, mit nyilatkozna a kutya, ha megkérdeznék, hogy szeretne e kicsi gyakrabban szaladgálni a szabadban, vagy tényleg inkább a fésülgetést, benti meleget szereti e. Mint mindenben, fontos lenne az egyensúly 
