Ismerem a videót.
Az tény, hogy ez nem egy 50-60 kg farkas mint amik itt garázdálkodnak, tudunk esetről, hogy 9-es falkában !!
A taktika és a harcmodor a kutyák részéről jó és ez várható el. Egy jó agyú pásztorkutya sosem megy fejjel neki egy nála többszörösen nagyobb és erősebb vadállatnak.
Amelyik ezt csinálja nem sok esetben éli túl az első ilyen találkozást.
Csapatmunka, körbe ugatják, csipkedik, oda-oda fognak, legtöbb esetben hátulról,a videón is jól látszik, hogy egyik kutya szinte végig a hátulját fogja, a többi addig oldalról, elölről kínozzák.
Ezt addig csinálják míg kifárasztják rendesen, majd a vad idővel leül, elfekszik,feladja, akkor már komolyabb fogásokat kezdeményeznek, gyomor, torok stb. ez látszik a videón is.
(több borzot fogtak a kutyáim, láttam pásztorkutyákat is borzon dolgozni, ugyan ezt csinálják)
Hasonló taktikával dolgoznak ezek a román pásztorkutyák is a medvetámadás esetén (minden bizonnyal beetetett fiatal medve de jó felvétel ez is, kár, hogy a nagy adrenalinnak köszönhetően a pakulár fejbe veri saját kutyáját:)
http://www.youtube.com/watch?v=x9OuZ-OkXnA
Egy a buktató, én nem tudok egészséges farkast, hogy kutyák öltek volna meg, emberi segítség nélkül, ugyanez a medve esetében is. Az ember nagyon rá tud segíteni egy-egy ilyen harc kimenetelében, főleg a beteg, legyengült, vagy öreg egyedek esetében.
Nagy-Küküllőmenti Kennel "Őseidnek szent hitéhez, Nemzetednek gyökeréhez, Testvér ne légy hűtlen soha!"
Igen, ez igaz. Utána néztem kicsit jobban. Mongóliában a canis lupus lupusnak az úgynevezett chanco alfaja él, amelyet tibeti farkas néven is szoktak emlegetni. 45-55kg között mozognak a nagyobb példányok.
Mindenesetre a videón számomra egy bankhar méretű farkast látok, a bankhar (vagy banhar) pedig ugyanakkora, mint egy káj vagy egy komondor.
Farkas vs. pitbull. Sajnos már nincs meg a videó, mert törölték a youtube-ról, de anno betettem az index fórumra is. Oroszok egy kisebb farkast engedtek össze egy game pittel (nem sokkal volt nagyobb, mint a pit), ahol kb. 40mp-ig tartott a küzdelem. A pit egyből fellökte a farkast, tépte ahol tudta, de nem nagyon tudott rajta fogást találni. Úgymond a farkas feküdt a hátán, a pit pedig rajta. Aztán egyszer csak a farkas egy nagyon ravasz mozdulattal felülre kerekedett és elkapta a pit orrnyergét felülről, a pit abban a pillanatban visításba kezdett, szerintem gyakorlatilag a farkas eltörte az orrnyergét.
Egyszerűen a farkas fizikailag erősebb, a harapása is erősebb, gyorsabb és ravaszabb. Mivel egy ragadozóról van szó, amelyik vadászok, ösztönösen tudja, hogy mikor és hova kell harapnia.
Ez megfigyelhető állítólag az agaraknál is, amelyekkel vadásznak. Máshogy fogja meg a nyulat, a rókát és az őzet is. Máshova harap, máshogy közelíti meg a vadat. Sok barzojos videó van fent a youtube-on, ahol farkasra vadásznak velük. Gyakorlatilag lerohanják az ordast (4-5 kutya) és hátulról, oldalról harapják. Szembe soha nem állnak vele. Végül szabályosan széthúzzák a végtagjainál fogva. Szerintem egyedül az agarak gyorsabbak futásban és mozdulatban is a farkasnál, ők ezért tudják ezt megtenni. Ha egy farkas más kutya (pásztorkutya) elől akar elszaladni, szerintem simán elszalad. Még egy kisebb zsákmánnyal (bárány) a szájában is.
Ha fogadásról lenne szó, bármekkora összeget fel mernék tenni tetszőleges kutya és farkas párviadalában a farkasra. Két kikötéssel, vadon felnőtt, kifejlett farkas legyen és 1-1 elleni küzdelem. Ott kutyának semmi esélye. Ahogy Akbash írta, nem egy kategória a kettő. A vad állatok folyamatos és nagyon komplex szelekciónak vannak kitéve. Ott nem változik a tenyészcél, a standard, a szemlélet. Nem úgy van, mint a kutyáknál, hogy most azt akarjuk, hogy legyen jobb a szőre, jobb a pigmentje, aztán fontos lesz a fogméret, a fejméret stb. Ott folyamatosan minden tulajdonságra szelektálódnak, OBJEKTÍV a mérce és nem számít más csak a funkcionalitás.
Ennyire se menjünk messze. Hasonlítsuk össze a m.o-i őzet, nyulat a székelyföldi társaikkal. A laikus szemnek is szembeötlő, mennyivel nagyobbak a kintiek. Nagyobb testűek, valamiért erre szelektálta őket a hegyvidéki élettér. Nem akarok hülyeséget írni, mert sosem mértem, de amekkora nyulakat láttam a Kalonda-Szencsed-Nyúlád fennsíkon, azok közel másfélszer akkorák, mint amik itthon vannak. Nagyon kevés van belőlük. Boti erre persze azt mondaná, hogy naná ezek SZÉKELY nyulak b@zmeg, nem táposok! Az viszont érdekes volt, hogy ezen a fennsíkon van négy fogolycsapat tízegynehányas létszámmal, pedig Mo-on igen ritkák ezek a szép és egyáltalán nem hegyvidéki madarak.
Szilveszter a juhos gazda. Sándor, mint az apja. Annak idején, a rendszerváltás után a Panoráma is csinált riportot az időssel. Láthatott eleget...Amit ez az ember nem tud a területről és a vadjairól, azt más se igen tudja. Ott él mióta megszületett és járja az erdőt, mióta járni tud. Van egy pici, zsebbe való fényképezőgépe, elképesztő fotókat tud mutatni rajta.
Ezek szerint egy tuti kutyának sincs esélye 1 farkas ellen?Én láttam már pár dolgot életemben , ha érted mire gondolok ...Nem tudom mi lenne a vége.Teljesen más egy pásztorkutya harcmodora , mint egy "viadorkutyáé".Más tüdő,más motiváció, más hozzáállás.
Egyébként a tiszteletbeli konzul mesélte, hogy manapság már ritka, de régebben ami még veszélyesebb volt, az a párduc. Először nem nagyon értettem, hogy kerül oda leopárd, de végül kibogóztuk a dolgot és mondta, hogy fehér színű, és kiderült, a hópárducról beszélt, ami az ország nyugati felén él a hegyvidéki területeken.
Tudomásom szerint Mongóliában a szürke farkasnak (canis lupus) ugyanaz az alfaja él (canis lupus lupus - eurázsiai farkas), mint ami Erdélyben is van. Persze biztos úgy van, hogy Mongóliában csak 25kg-osak, Erdélyben pedig 70kg alatt nincs is. :-)
Ez egy olyan válasz, aminek könnyen lehet funkcionális alapja, a gyakori érzelmi megközelítés helyett:
"Volt olyan válasz is, hogy esős időben mikor a vad jobban ólálkodik és a kutya is fázik, "összecsongojodik" a levágott fülét nem tudja védeni ezért jobban hall, vagy az eső cseppek zavarják és nem tud olyan mélyen aludni és jobban észreveszi ha "jön valami". "
Minden esetre az egész balkánon elterjedt, ismert a fél fül vágása nemzetektől és kutyafajtáktól-típusoktól függetlenül a pásztoroknál. A funcionalitásnak, bármelyik magyarázat esetében némileg ellentmond a "babona, rituálé" javára a félmegoldás a kivitelezésben.
A kuvasznál, komondornál is vágták anno, de mindkettőt. Erre bizonyítékok vannak.
Az is finom magyarázat, hogy a medve miatt vágják le a kutya farkát...nehogy az elkapja. Gondolom a pörgetésbe beleszédülne szegény, nemúgy mint Bajkon úr a Csinibabában
Üdv.
Ne azt nézzük, ami elválaszt hanem ami közös bennünk.
Elküldve: 2012-03-01 09:17:44, 
Szilveszter a juhos gazda. Sándor, mint az apja. Annak idején, a rendszerváltás után a Panoráma is csinált riportot az időssel. Láthatott eleget...Amit ez az ember nem tud a területről és a vadjairól, azt más se igen tudja. Ott él mióta megszületett és járja az erdőt, mióta járni tud. Van egy pici, zsebbe való fényképezőgépe, elképesztő fotókat tud mutatni rajta.
Megette őket a farkas! 