virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08 Tagszám: #64420 Hozzászólások: 3199 |
37753. Elküldve: 2011-08-18 23:14:36, Társalgó
|
[601.] |
Kirándulás a zsidó nyakára (1200 méter tszint felett):
Fésüs Károly
|
| [válaszok erre: #37754] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37752. Elküldve: 2011-08-17 21:07:46, Társalgó
|
[602.] |
Arany László – Magyar népmesék
A veres tehén
Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy király meg egy
királyné. Volt nekik egy igen szép kis fiok, Ferkónak hítták. Ez
annyira szerette az anyját, hogy mindig utána ment, akárhová ment
az anyja, úgyannyira, hogy néha a királyné maga is megsokallta ezt
a nagy szeretetet, rá-rákiáltott, hogy: „Mit csikókodol utánam?” De
ez sem használt semmit. Ferkó megfogta az anyja ruháját, s el nem
eresztette volna, tán ha agyonütötték volna is. Egyszer beteg lett a
királyné, Ferkó mindig ott virrasztott az ágya mellett, el nem
lehetett onnan vinni se szép szóval, se fenyegetéssel, mikor pedig
meghalt az anyja, a házban is alig tudták megtartani, mindig arra
ment volna, amerre az anyját temették.
Volt abban a városban egy özvegyasszony, annak volt három
leánya, ezek mindig csalogatták Ferkót magukhoz, addig-addig
csalogatták, hogy Ferkó megszerette őket, addig kérte az apját,
hogy vegye el az özvegyasszonyt, hogy a király utoljára rálett és
elvette. Hej, szegény Ferkó nem is gondolta volna, hogy az ő
állapotja olyan hirtelen rosszra fordul, mert alighogy hazavitték a
mostoháját, mindjárt másképp bánt vele, addig mindig tömte belé a
legjobb ételeket, aztán meg a korpakenyeret is darabonként kéztől
adta neki. A maga leányait tejbe-vajba fürösztötte, még a szélre se
eresztette ki soha, szegény Ferkót meg kicsapta a cselédek közé,
mindig ott lakott. A király az ország dolgával volt elfoglalva,
nemigen gondolt rá, hogy tartják a fiát, mit adnak neki enni. Hej,
pedig ha tudta volna, hogy a felesége mindig azon mesterkedik, mi
módon veszíthetné el Ferkót, hogy az ország az ő lányaira
maradjon - majd másképp vette volna ő is a dolgot. Itt - lelkemadta
- meg se gondolnák kelmetek, mi történt a dologból.
Egy reggel bement a király udvarába egy szép veres tehén, ment
egyenesen az istállóba, mint aki tudja a járást, megállott a jászol
előtt, csak hogy maga-magának a szarvára nem kötötte a kötelet! A
mindenesnek csak elállt szeme-szája, hogy miféle Isten csodája
tehén az. Mit keres az ott? Szaladt egyenesen a királyhoz, s
Arany László – Magyar népmesék
elmondta neki a dolgot. A király is megörült, amint meghallotta,
mert már a felesége három nap óta azért nyelvelt rá, hogy kevés a
fejőstehén, megparancsolta, hogy kössék a többi tehén közé, ha
nem akad gazdája, jó lesz az is fejőstehénnek. Bekötötték hát az
istállóba, pedig az a tehén nem volt más, mint a meghalt első
királyné, a Ferkó édesanyja, ki azért ment veres tehén képében a
királyi udvarba, hogy a fiát táplálja, mert látta, hogy nagyon
rosszul bánnak vele. Már egynéhány napig ott volt, de mégse
segíthetett a fián, mert az felé se ment az istállónak, hanem tán egy
hét múlva oda ment be egy délben a maga ebédjét, a darab
korpakenyeret megenni. Az istállóban éppen senki se volt, a kis
Ferkó, amint észrevette, hogy senki se látja, elkezdett sírni, de oly
keservesen, hogy az ellenség szíve is megesett volna rajta. A veres
tehén, amint meglátta, mindjárt magához szólította:
- Édes fiam - mondja neki -, én vagyok a te édesanyád. Azért
jöttem ide veres tehén képében, hogy téged tápláljalak, mert
láttam, hogy milyen rosszul bánnak veled. Ezután hát sohase edd
meg azt a rossz kenyeret, hanem add oda a kutyának, magad meg,
ha megéhezel, csak gyere ide, majd jóltartalak én.
Erre a szóra megfogta a jobb szarvát, lecsavarta, s olyan terített
asztal termett oda, hogy a királyi palotában sem volt párja soha.
Ferkó istenesen jóllakott, azután kiment, de az anyja erősen
ráparancsolt, hogy el ne mondja senkinek a dolgot, mert akkor
akármi úton-módon, de elveszítik mind a kettőjöket. Nem is szólt
Ferkó senkinek, de az naptól fogva olyan pirospozsgás fiú vált
belőle, hogy párját kellett keresni.
A királyné sehogy se tudta elgondolni, mi dolog az, hogy Ferkó
olyan egészséges, pedig egyebet se kap, mint korpakenyeret, az ő
leányai mindig pecsenyével, kaláccsal élnek, mégis csúnyább
színben vannak.
A lányaitól is kérdezte, nem tudják-e ennek az okát. De azok se
tudták. Amint ott tanakodtak rajta, megint megy be Ferkó, hogy
adjanak neki kenyeret, mert ehetnék; odaadnak neki egy darabot.
Ferkó szalad vele egyenesen az istállóba. Azt mondja a királyné a
Arany László – Magyar népmesék
legkisebb lányának:
- Eredj, leányom, nézd meg, hová teszi az a kölyök azt a sok
kenyeret.
Annak a leánynak, akinek azt mondta, csak egy szeme volt a
homloka közepén, mert - azt meg el is feledtem mondani - ez a
három leány olyan csodálatos teremtése volt az Istennek, hogy a
legkisebbnek egy szeme volt, a középsőnek kettő, a legnagyobbnak
három.
Most hát az egyszemű ment le meglesni Ferkót, elment az istállóig,
megállott az ajtajában, amint a veres tehén meglátta, rákiáltott:
- Gyere ide, te kutyának a leánya, hadd tartsalak jól! De elébb
hunyd be a szemed; majd ha kérdik odabent, hogy ki ad Ferkónak
enni, meg ne mondd, mert halálnak halálával halsz meg! Úgyse
tudnál semmi bizonyost mondani, mert be volt hunyva a szemed,
nem láttál semmit.
Jóllakott a leány, hogy alig bírt mozogni, aztán felment az
anyjához. Kérdezték tőle, hogy mit látott. De nem merte
megmondani, csak azt mondta, hogy maga eszi meg Ferkó a
kenyeret, leül a jászol mellé, úgy eszi, hogy majd megfullad tőle.
Azt mondja a királyné a középső leányának, akinek két szeme volt:
- Eredj le te, leányom, több szemed van, hátha többet látsz.
Lement a középső leány is, ez is megállott az istállóajtóban, ezt is
behítta a veres tehén:
- Gyere be, te kutyának a leánya, hadd tartsalak jól téged is. De
előbb behunyd a szemed, hogy semmit se láss! Ha pedig odabent
valamit mersz mondani, halálnak halálával halsz meg! Úgyse tudsz
semmi bizonyost, nem látsz semmit.
Teleette magát ez a leány is, hogy majd kipukkadt, azután felment,
de odafent ez se mert mást mondani, csak azt mondta, hogy maga
Ferkó eszi meg mind azt a kenyeret. Megszólal erre a legöregebb
leány, akinek három szeme volt:
- Édesanyám, majd lemegyek én, nekem három szemem van,
jobban észreveszek akármit.
Az anyja azt mondta rá, nem bánja, ha lemegy is. Lement hát a
Arany László – Magyar népmesék
leány, s megállt az istállóajtóban. A veres tehén behívta ezt is:
- Gyere be, te kutyának a leánya, hagy tartsalak jól téged is, de
először hunyd be a szemed!
A leány behunyta a két szemét, de a harmadikat, amely a tarkóján
volt, nyitva hagyta. Odaáll a veres tehén mellé, hát látja, hogy
lecsavarja a jobb szarvát, mire mindjárt olyan terített asztal
kerekedik oda, hogy nem volt párja széles e világon. Jóllakott a
leány, mikor fel akart menni, erre is ráparancsolt a veres tehén,
hogy meg ne merjen odabent mondani semmit, de hiába volt az
erős parancs, mert a leány, hogy mindent látott, alig várta, hogy
felérjen a palotába; mindjárt elmondta az anyjának töviről-hegyire
a dolgot.
- Jaj, édesanyám, nem csoda, hogy Ferkó olyan egészséges! Olyan
ételekkel, italokkal él az, amiknek mi még a hírét se hallottuk, csak
a jobb szarvát csavarja le az a veres tehén - aki pedig nem is tehén,
hanem a Ferkó édesanyja, az első királyné -, mindjárt olyan terített
asztal terem a jászol elébe, amilyet még sohasem látott édesanyám.
Ferkó csak úgy turkál a sok drága étel közt; hanem már most azon
gondolkozzunk, hogy veszítsük el azt a veres tehenet, mert ha azt
meg nem öletjük, a nyakunkra neveli ezt a kölyköt.
Megijedt a királyné, amint ezt meghallotta. Gondolkozóba esett,
hogy miképpen kellene elveszíteni a veres tehenet. Azt tudta, hogy
az urának nagyon kedves állatja, nem egykönnyen lehet majd
rávenni, hogy vágassa le, addig gondolkozott, míg kitalálta azzal a
furfangos eszivel.
- No, leányom - mondta a legnagyobb leányának -, így gondoltam
ki a dolgot. Én most nehéz betegnek tettetem magam, majd ha az
uram hazajön a háborúból (mert éppen háborúban volt a király),
mindenképp próbál meggyógyíttatni; de én addig fel nem kelek az
ágyból, míg a veres tehén szívéből nem ehetem.
Mikor azt beszélte a királyné, a kis Ferkó éppen ott hallgatódzott a
kulcslyukon, leszaladt nagy ríva a veres tehénhez.
- Jaj, édesanyám, ezt meg ezt beszélik odafent.
Feleli rá az anyja:
Arany László – Magyar népmesék
- Sose sírj azon, édes fiam, jó az Isten, jót ád, majd gondodat
viseli, de nem is hagyom én magam levágni, hanem tudod, úgy
tégy, hogy mikor idehívják a mészárost, hogy engem levágjon,
kérd az apádat mennyre-földre, hogy engedje meg, hogy te vágj le,
ha nem akarja megengedni, én nem hagyom magam megfogni, úgy
aztán majd csak megengedi. Akkor te gyere mellém, emeld fel a
taglót, de ne üss rám, hanem hajítsd el messzire; magad meg
pattanj fel a hátamra, úgy elviszlek én, hogy sohase látnak többet
ezek a kutyák.
Csakugyan úgy történt a dolog, amint előre kicsinálták. Hazajött a
király a háborúból, s nagy betegen találta a feleségét. Megijedt
szörnyen, hogy már ez is meghal, mindjárt összehívta az ország
minden doktorát, borbélyát, minden kuruzsló öregasszonyt,
minden hetedik gyereket, hogy tudnának rajta segíteni.
Gyógyították volna is ezek a királynét mindenféle orvossággal, de
nem lett semmi látszatja.
Egy reggel behívatja a királyné az urát magához.
- Hej, kedves uram - mondja neki -, megálmodtam ám az éjszaka,
hogy mitől gyógyulnék meg, de meg se merem mondani, mert
tudom, úgyse engeded megtenni, pedig ha abból nem ehetem,
harmadnapra meghalok.
- Dehogynem engedem meg, kedves feleségem! Ami csak
hatalmamban áll, mindent megteszek, csak te meggyógyulj. Mi
lenne hát az, ami javulásodra szolgálna?
- Nem más, mint a veres tehénnek a szíve, ha abból csak egy
falatot ehetném, mindjárt meggyógyulnék.
- Ó, ha csak ez a baj, mindjárt levágatom azt a veres tehenet, délre
el is lesz készítve a szíve. Biz ennek kár is volt olyan nagy feneket
keríteni.
El is küldött a király mindjárt mészárosokért. Odamentek a
mészárosok, kivezették a tehenet az udvarra. Amint kiértek,
elszabadult a tehén, sehogy se tudták megfogni, szaladgált, öklelőzött,
meg nem állott egy szempillantásra se. A kis Ferkó odament
az apjához, elkezdte kérni, hogy adassa oda neki a taglót; majd
meglátják, neki megáll; a király eleinte rá se hederített, hogy mit
beszélt a fia, de hogy látta, hogy a vágólegények sehogy se bírnak a
tehénnel, odaszólott nekik:
- Ugyan adjátok oda azt a taglót ennek a gyermeknek, hadd lássuk,
mire megy vele.
A kezébe veszi Ferkó a taglót, közeledik a tehénhez, hát úgy
megáll, mint egy tőke, meg se mozdul. Elbámult mindenki, hogy
mi lesz már ebből? Ferkó egészen mellé ment a tehénnek,
felemelte a taglót, már csak várták, hogy hogy üti le a tehenet; hát
hirtelen elhajította a taglót, felpattant a veres tehén hátára, úgy
elnyargalt rajta, hogy sohase látták többé. Hiába nyargaltak utána
lóhátas emberek, még csak nyomába se hághattak.
Ettől az órától fogva mindenben szerencsétlen lett a király. A
regementjét megverték, elpusztították, gulyája, ménese mind
eldöglött, amije csak volt, mindenének vége lett, az asszony is
pusztította, a három eladó leány is prédálta, egyszóval, mikor
Ferkó elment a királyi háztól, az Isten áldása is otthagyta,
földönfutóvá lett a király is, a királyné is leányaival együtt.
A veres tehén pedig ment, mendegélt hetedhét ország ellen a kis
Ferkóval. Mindaddig ment, míg a király országából ki nem ért, ott
aztán megállott, leszállította Ferkót a hátáról.
- No, fiam - mondta neki -, te maradj itt, én elmegyek egy kicsit
legelni, mert éhes vagyok, ha addig keres valaki, mondjad neki,
hogy elmentem zöld sásnak zöld sás idejében zöld sást enni, ha
pedig valami bajod lenne, nesze, itt van ez a síp, azt fújd meg,
mindjárt itt termek.
Elment a veres tehén. De alighogy elment, mindjárt ott termett
Ferkó mellett egy nagy farkas.
- No, te kutya, hol van az a kutya anyád?
- Elment zöld sásnak zöld sás idejében zöld sást enni.
- No, ha hazajön, mondd meg neki, hogy holnap énvelem a
rézhídra jöjjön viaskodni.
Mihelyt elment a farkas, mindjárt megfútta Ferkó a sípot, ott
termett az anyja.
Arany László – Magyar népmesék
- No, fiam, mi bajod?
- Hát itt volt egy nagy farkas, kereste kendet, azt mondta, hogy
holnap ővele a rézhídra menjen viaskodni.
- Hadd beszéljen, rá se hallgatok, hanem még egy kicsit elmegyek
legelni, mert még nem laktam jól.
Alig ment el, megint ott termett egy nagy medve.
- No, te kutya, hol van az a kutya anyád?
- Elment zöld sásnak zöld sás idejében zöld sást enni.
- No, ha hazajön, mondd meg neki, hogy holnap énvelem az
ezüsthídra jöjjön viaskodni.
Megint megfútta Ferkó a sípot; ott termett az anyja.
- No, fiam, mi bajod van megint?
- Hát itt volt egy nagy medve, kereste kendet, azt mondta, hogy
holnap ővele az ezüsthídra menjen kend viaskodni.
- No, fiam, csak ennél nagyobb bajt ne adjon az Isten soha, akkor
még jó lesz. Hanem még egy kicsit elmegyek, mert mégse laktam
jól.
Alighogy elment, ott termett egy nagy, dühös oroszlán.
- No, te kutya, kutyának a fattya, hol van az a csatrangós anyád?
- Elment zöld sásnak zöld sás idejében zöld sást enni.
- No, ha hazajön, mondd meg neki, hogy itt voltam. De most, ha
ezer lelke van is, meg kell neki halnia, holnap énvelem az
aranyhídra jöjjön viaskodni.
Megfújja Ferkó a sípot; ott terem a veres tehén nagy sárosan,
elfáradva.
- No, fiam, megint baj van?
- Baj bizony, édesanyám! Itt volt egy nagy, dühös oroszlán, azt
mondta, hogy holnap ővele az aranyhídra menjen kend viaskodni.
- No, fiam, ha ez is ellenem van, akkor meg kell halnom, mert
azzal a dühös állattal nem bírok. De majd ha holnap kimegyünk az
aranyhídhoz, gyere ki te is, állj meg a híd mellett, mikor majd én
látom, hogy csakugyan felülkerekedik az oroszlán, elhajítom a
jobb szarvam, te azt kapd föl, szaladj el vele, de bele ne nézz, míg
valami nagy várost nem érsz, ott aztán belenézhetsz, majd
Arany László – Magyar népmesék
meglátod, mi lesz belőle.
Másnap elbúcsúztak egymástól. Kimentek nagy szomorúan az
aranyhídhoz, már akkor ott várta őket az oroszlán, összecsaptak a
veres tehénnel, sokáig viaskodtak, utoljára is az oroszlán
kerekedett felül, akkor a tehén elhajította a jobb szarvát. Ferkó
felkapta, szaladt vele, míg egy város alá nem ért, ott belenézett, hát
- hiszitek, nem hiszitek - olyan nagy juhnyáj jött ki belőle, hogy
nem látszott széle-hossza. No iszen meggyűlt a szegény Ferkónak
a baja, nem tudta, hogy mit csináljon azzal a sok juhval, maga nem
tudott velök bánni, juhásza meg nem volt. Amint így töprenkedik,
odamegy hozzá egy nagy kutya, azt mondja neki:
- Látom, gazduramnak nincs juhásza. Fogadjon meg engem, majd
megőrzöm én a nyájat.
- Nem bánom - feleli Ferkó -, hát mit kérnél?
- Ha megengedné gazduram, hogy hat juhát megegyem, akkor
beszegődném.
- No, nem bánom, hanem aztán hűségesen szolgálj!
Hozzáfogott a kutya az evéshez, de mire a hatodikat ette volna,
kipukkadt; megint juhász nélkül maradt Ferkó. Különben is
nagyon szomorú volt szegény, hogy így magában maradt; senkije
sincs a kerek ég alatt, ez még jobban elvette a kedvét. Amint ott
búslakodik, odamegy hozzá egy farkas.
- Ejnye, de szomorú gazduram! - mondja neki.
- Bizony hé, nem is lesz nekem jókedvem ebbe az életbe soha,
látod, most sincs juhászom, akire ezt a nyájat bízhatnám.
- Az bizony nagy baj! Hanem tudja mit, gazduram? Gondoltam én
egyet, azt mondja kend, hogy sohase lesz többet jókedve; én hát
beszegődöm juhásznak, meg is őrzöm a nyájat hűségesen, ha
megígéri kend, hogy mihelyt legelőször jókedve lesz, nekem adja a
fejét.
- Itt a kezem - felelt rá Ferkó, mert maga is azt gondolta, hogy neki
már nem is lehet soha többet jókedve.
Attól az órától a farkas őrizte a nyájat hűségesen, mert úgy
gondolkozott, hogy majd csak lesz egyszer a gazdájának jókedve,
Arany László – Magyar népmesék
akkor aztán megeszi, a nyáj is őrá marad; Ferkó pedig eladott egy
jó csomó juhot, az árából nagy palotát csináltatott. Élt a nagy
uraságban.
Lakott abban a városban egy igen gazdag király, nem volt neki
több gyermeke, csak egyetlen gyönyörűséges szép leánya. Ez a
király egyszer nagy bált adott, Ferkót is meghívta bele. El is ment
Ferkó: csináltatott magának egy öltözet aranypaszomántos ruhát,
azt magára vette, úgy ment el. Mikor belépett az ajtón, mindenki
rábámult, a sok hercegkisasszony mind azt suttogta egymásnak,
hogy még ilyen szép legényt nem látott; de Ferkó rájok sem nézett,
hanem ment egyenesen a királykisasszonyhoz, táncba hívta, tánc
után meg beszédbe eredt vele. Elmondta neki az egész élete
történetét, hogy ő is királyfi, meg mindent, ami csak vele történt, s
úgyannyira beleszerettek egymásba még akkor este, hogy
felfogadták, hogy soha többet el nem hagyják egymást.
Másnap meg is kérte Ferkó a királytól a leányát, az beleegyezett,
megesküdtek, nagy lakodalmat csaptak. Hanem mikor legjobban
mulatnak, betoppan a farkas, mondja, hogy ő a vőlegény fejéért
jött, akkor jutott Ferkónak eszébe a fogadása, nagyon megijedt ő
is, a menyasszonya is. Szaladtak nagy ijedten a királyi apjokhoz,
elmondták neki a dolgot. A király nagyot nevetett rajta.
- No, csak maradjatok itt, majd kifizetem én farkas uramat - azzal
kiment; volt neki kilenc nagy komondora, azoknak odaadott kilenc
búzakenyeret, mikor megették, ráuszította őket a farkasra; úgy
széttépték, mint a semmit.
Akkor megint nagy lakodalmat csaptak. Még most is élnek, ha meg
nem haltak.
|
| |
[előzmény: (37751) jitanska, 2011-08-17 16:24:17] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
jitanska
Tagság: 2011-08-16 20:27:23 Tagszám: #94806 Hozzászólások: 2 |
37751. Elküldve: 2011-08-17 16:24:17, Társalgó
|
[603.] |
Köszönöm a válaszokat. Akkor komondorom lesz:)
|
| [válaszok erre: #37752] |
|
|
Zöldfülű
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37750. Elküldve: 2011-08-16 21:49:20, Társalgó
|
[604.] |
Egy barátomtol kaptam, meg osztom veletek.Remélem meg küld nekem
A hűséges kutya
A tolvaj napok óta a ház körül ólálkodott.
Azt gondolta, majd éjnek idején lopakszik az udvarba s onnét a házba, olyankor, amikor mindenki alszik.
Kiszemelte magának az utat, mindent apróra meghányt-vetett magában; még egy létrát is fölfedezett a fészerben; azt majd nekitámasztja a háznak, s észrevétlenül fölmászik a padlásra, azt is kirámolja.
Megy majd minden, mint a karikacsapás - gondolta elégedetten. Már csak egy nehézség volt: a kutya.
Volt ugyanis a gazdának egy hatalmas házőrző kutyája, egy jól megtermett komondor; az egész éjszaka ide-oda járt az udvarban, óránként tízszer, hússzor is elment a kerítés mellett, mindent megszaglászott minden neszre fülét hegyezte, s ha valami gyanúsat talált, elkezdett dühösen ugatni.
A tolvaj sokat töprengett rajta, hogyan bánhatna el a kutyával. Tudta, hogy erővel nem győzheti, s akármilyen óvatos, akármilyen furfangos, ennek a derék jószágnak az éberségét nem lehet kijátszani.
A tolvaj nemegyszer volt már szorult helyzetben, s ilyenkor már nemegyszer sikerült kivágnia magát valami ajándékkal. Az ostobákat meglepte a bőkezűsége, s amíg csodálkoztak vagy örvendeztek, ő ügyesen odébbállt.
Ilyesmit gondolt most is. Vett egy darab kenyeret, megtűzdelte szalonnával, aztán amikor leszállt az éjszaka, és elnyugodott a ház, minden ablakban kialudt a világosság, nagy óvatosan benyomta a kaput.
Reccsent egyet a kapu, s azon nyomban ott termett a komondor.
A furfangos tolvaj ekkor fogta a szalonnával tűzdelt kenyeret, és odavetette a kutyának. A komondor azonban ügyet sem vetett a koncra.
- Ó, te ostoba! - mondta a tolvajnak. - Mit gondolsz, ezzel megvesztegethetsz? Azt hiszed, egy darab kenyérért meg egy kis szalonnáért hallgatni fogok, és hagyom, hogy kifoszd a házat, és megkárosítsd a gazdámat? Azt már nem, barátom! S ha eddig netán azt hittem volna rólad, hogy tisztességes szándékkal léptél az udvarunkba, kéretlen ajándékod elégé figyelmeztet rá, hogy rosszban sántikálsz.
Nekiugrott a tolvajnak, s a örülhetett neki, hogy nem kapott többet két-három harapásnál. Így tanulta meg, hogy az igazi hűséget nem lehet megvesztegetni.
|
| |
[előzmény: (37749) joskakomondor, 2011-08-16 21:46:45] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37749. Elküldve: 2011-08-16 21:46:45, Társalgó
|
[605.] |
A magaság nem mindig határoz!
|
| [válaszok erre: #37750] |
[előzmény: (37748) partizer, 2011-08-16 21:42:42] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
partizer
Tagság: 2008-10-13 17:43:01 Tagszám: #64468 Hozzászólások: 680 |
37748. Elküldve: 2011-08-16 21:42:42, Társalgó
|
[606.] |
Ilyen Komondort nem rugdalnék ki az udvaromból! Pedig nincsen 80 cm!
www.kulcsikomisz.hu
|
| [válaszok erre: #37749] |
[előzmény: (37741) joskakomondor, 2011-08-16 06:01:26] |
|
Törzstag
|
|
partizer
Tagság: 2008-10-13 17:43:01 Tagszám: #64468 Hozzászólások: 680 |
37747. Elküldve: 2011-08-16 21:40:10, Társalgó
|
[607.] |
Szépek!
www.kulcsikomisz.hu
|
| |
[előzmény: (37740) joskakomondor, 2011-08-16 05:55:29] |
|
Törzstag
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37746. Elküldve: 2011-08-16 21:32:22, Társalgó
|
[608.] |
A komondor nem nagy mozgásigénylő! szerintem elég böven föleg ha még néha sétáltatva is van!
|
| |
[előzmény: (37742) kismano, 2011-08-16 06:58:55] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Gáborkoma
Tagság: 2009-08-02 15:43:55 Tagszám: #76582 Hozzászólások: 1809 |
37745. Elküldve: 2011-08-16 21:06:16, Társalgó
|
[609.] |
Szia!Ha nincs nagyobb be kell érnie ennyivel!Máshol kennelben élik le az életüket , annál ez a felállás sokkal barátibb!!!
www.szaboreti.hu
|
| |
[előzmény: (37743) jitanska, 2011-08-16 20:38:21] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Gáborkoma
Tagság: 2009-08-02 15:43:55 Tagszám: #76582 Hozzászólások: 1809 |
37744. Elküldve: 2011-08-16 21:04:25, Társalgó
|
[610.] |
Igggen hellessssek! Gratulálok!Az én feketefoltosomat nem látom sehol
www.szaboreti.hu
|
| |
[előzmény: (37740) joskakomondor, 2011-08-16 05:55:29] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
jitanska
Tagság: 2011-08-16 20:27:23 Tagszám: #94806 Hozzászólások: 2 |
37743. Elküldve: 2011-08-16 20:38:21, Társalgó
|
[611.] |
Sziasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy elég egy komondornak a 300 négyzetméteres udvar?
|
| [válaszok erre: #37745] |
|
|
Zöldfülű
|
|
kismano
Tagság: 2011-04-14 20:47:01 Tagszám: #93186 Hozzászólások: 31 |
37742. Elküldve: 2011-08-16 06:58:55, Társalgó
|
[612.] |
Nagyon aranyosak ezek a kis kölykök.
|
| [válaszok erre: #37746] |
[előzmény: (37740) joskakomondor, 2011-08-16 05:55:29] |
|
Zöldfülű
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37741. Elküldve: 2011-08-16 06:01:26, Társalgó
|
[613.] |
|
| [válaszok erre: #37748] |
[előzmény: (37740) joskakomondor, 2011-08-16 05:55:29] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37740. Elküldve: 2011-08-16 05:55:29, Társalgó
|
[614.] |
Pár kép Hobó-Bundi kölykökröl
|
| [válaszok erre: #37741 #37742 #37744 #37747] |
[előzmény: (37738) joskakomondor, 2011-08-10 20:43:21] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
madboti
Tagság: 2006-06-13 15:58:28 Tagszám: #31642 Hozzászólások: 7574 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37738. Elküldve: 2011-08-10 20:43:21, Társalgó
|
[616.] |
http://5mp.eu/fajlok2/kuvaszklub/ii_erdelyi_kuvaszos_talalkozo_www.5mp.eu_.pdf
|
| [válaszok erre: #37739 #37740] |
[előzmény: (37737) joskakomondor, 2011-08-09 05:33:02] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37737. Elküldve: 2011-08-09 05:33:02, Társalgó
|
[617.] |
Mindig bocsáss meg ellenségeidnek - semmi sem bosszantja őket ennél jobban. /Oscar Wilde/
|
| [válaszok erre: #37738] |
[előzmény: (37736) joskakomondor, 2011-08-01 17:50:52] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37736. Elküldve: 2011-08-01 17:50:52, Társalgó
|
[618.] |
Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem szívesen csinálnak. /Johann Wolfgang von Goethe/
|
| [válaszok erre: #37737] |
[előzmény: (37735) Baliházi, 2011-07-28 12:30:19] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Baliházi
Tagság: 2006-03-11 19:18:44 Tagszám: #28282 Hozzászólások: 9028 |
37735. Elküldve: 2011-07-28 12:30:19, Társalgó
|
[619.] |
"A legtöbb lakásbetörési ügy érdekes módon Érden, a 65 ezer lakosú Pest megyei "óriásfaluban" volt. 2010-ben összesen 266 betörést regisztráltak, míg Zalaegerszegen csak tízet, Sopronban kilencet, Hódmezővásárhelyen hatot. A betörések gyakorisága tavaly Nyíregyházán (28) és Miskolcon (22) is jóval alacsonyabb volt, mint Érden. A Budapest melletti alvótelepülés a gépkocsilopások számát nézve is relatív értelemben rekordernek számít. 2010-ben 44 autólopás történt itt, több, mint Tatabányán, Szekszárdon és Szombathelyen együttvéve."
Index
nagyapó, nagyanyó, nagyahó
|
| [válaszok erre: #37736] |
[előzmény: (37734) Gáborkoma, 2011-07-28 11:55:50] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Gáborkoma
Tagság: 2009-08-02 15:43:55 Tagszám: #76582 Hozzászólások: 1809 |
37734. Elküldve: 2011-07-28 11:55:50, Társalgó
|
[620.] |
Orbán Viktor ellátogat egy általános iskolába, hogy válaszoljon a
gyerekek kérdéseire.
Egy kis srác felteszi a kezét, mire Viktor megszólítja:
- Mi a neved, kisfiam?
- Móricka.
- Mondd a kérdésedet!
- Nekem három kérdésem van:
1. Miért vette el a kormány a magánynyugdíj pénztártagok pénzét?
2. Miért akarja elvenni a kormány szolgálati nyugdíjakat?
3. Mikor fogja végre a kormány ténylegesen az emberek érdekeit szolgálni?
Ebben a pillanatban kicsöngetnek, de Viktor megígéri, hogy a szünet
után folytatják.
Szünet után Viktor visszatér, és megkérdezi, hol is tartottak.
- Ja igen, a kérdések. Kinek van kérdése?
Egy másik kis srác felteszi a kezét.
- Hogy hívnak, kisfiam?
- Pistike.
- Nos, Pistike, mik a kérdéseid?
- Nekem öt kérdésem van:
1. Miért vette el a kormány a magánynyugdíj pénztártagok pénzét?
2. Miért akarja elvenni a kormány szolgálati nyugdíjakat?
3. Mikor fogja végre a kormány ténylegesen az emberek érdekeit szolgálni?
4. Miért csöngettek ki 20 perccel a szünet előtt?
5. Hová tűnt Móricka?
www.szaboreti.hu
|
| [válaszok erre: #37735] |
[előzmény: (37733) Baliházi, 2011-07-26 11:18:39] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Baliházi
Tagság: 2006-03-11 19:18:44 Tagszám: #28282 Hozzászólások: 9028 |
37733. Elküldve: 2011-07-26 11:18:39, Társalgó
|
[621.] |
Stirlitz megitatta a macskát benzinnel, az ment öt lépést, és összeesett.
- Biztosan kifogyott a benzin - gondolta Stirlitz.
nagyapó, nagyanyó, nagyahó
|
| [válaszok erre: #37734] |
[előzmény: (37732) joskakomondor, 2011-07-26 09:45:07] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04 Tagszám: #54387 Hozzászólások: 2539 |
37732. Elküldve: 2011-07-26 09:45:07, Társalgó
|
[622.] |
A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik. /Wass Albert/
|
| [válaszok erre: #37733] |
[előzmény: (37731) Baliházi, 2011-07-26 08:38:48] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Baliházi
Tagság: 2006-03-11 19:18:44 Tagszám: #28282 Hozzászólások: 9028 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Baliházi
Tagság: 2006-03-11 19:18:44 Tagszám: #28282 Hozzászólások: 9028 |
37730. Elküldve: 2011-07-25 13:45:41, Társalgó
|
[624.] |
Így igaz. Ez a jó ebben a salsában, h foglalkozástól, rangtól függetlenűl összehozza az embereket.
Salsás ismerőseim, barátaim között, van az általános iskolai tanárnőtől kezdve, a Tescos pénztároson, vagy a takarítónénin keresztűl, olyan aki mentőorvosként dolgozik, v. programozóként, vagy pl. a Kertész Miki bácsi, aki az MTA tudományos főmunkatársa, mellesleg meg tánctanár.
http://www.salsacontimba.hu/kertesz-miklos
És ott van szinte minden este, ahol salsa zene szól.
És ilyen jó el tudunk egymással lenni, pedig elég szűk a hely.
nagyapó, nagyanyó, nagyahó
|
| [válaszok erre: #37731] |
[előzmény: (37725) Gáborkoma, 2011-07-24 22:25:53] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Gáborkoma
Tagság: 2009-08-02 15:43:55 Tagszám: #76582 Hozzászólások: 1809 |
37729. Elküldve: 2011-07-25 11:45:39, Társalgó
|
[625.] |
Na persze !Akkor inkább zenéljen.
www.szaboreti.hu
|
| |
[előzmény: (37728) kerami, 2011-07-25 10:59:52] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
|