Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. Péld 18,21.
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
132.  Elküldve: 2009-01-07 23:36:49, Beszélgetés
|
[151.] |
Ma kaptam, tettszik  :
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.)
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
131. Elküldve: 2009-01-04 17:59:11, Beszélgetés
|
[152.] |
Most találtam, megtetszett :
Képzelj el egy bankot, ahol minden reggel 86.400 forint kerül a számládra. Ez nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használtál fel a nap folyamán. Hát akkor mit lehet tenni? Természetesen használd fel MINDET! Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az IDŐ.
Minden reggel 86.400 másodperccel gazdagabbak vagyunk. Minden este lenullázódik, elveszik, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez. Soha nem marad egyensúlyban. Soha nem lesz több, egy perccel sem. Minden új nap új számlát nyit nekünk, és minden új este újra felégeti a maradékot. Ha elmulasztod felhasználni az aznapi betéted értékét, elveszik. Soha nem kapod vissza.
Nem íródik jóvá másnap. A jelenben kell élned a mai betétet használva. Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudj vásárolni egészségből, boldogságból és sikerből! Az óra körbejár. Csináld ma, a lehető legtöbbet!
Hogy megértsd, mennyit ér EGY ÉV, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell. Hogy megértsd, mennyit ér EGY HÓNAP, kérdezd meg az anyát, aki koraszülötten hozott a világra. Hogy megértsd, mennyit ér EGY HÉT, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét. Hogy megértsd, mennyit ér EGY ÓRA, kérdezd meg szerelmest, aki a találkozóra vár. Hogy megértsd, mennyit ér EGY PERC, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot. Hogy megértsd, mennyit ér EGY MÁSODPERC, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet. Hogy meg értsd, mennyit ér EGY TIZED MÁSODPERC, kérdezd meg a sportolót, aki csak ezüstérmet nyert az olimpián. Minden pillanat kincs, ami a tiéd. És becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted. És emlékezz, hogy az idő senkire sem vár.
A Tegnap történelem. A Holnap rejtelem. A Ma !"
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
130. Elküldve: 2008-12-31 22:31:50, Beszélgetés
|
[153.] |
Neked is és a családodnak is áldott békés új esztendőt, minden jót kívánok! 
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | |
[előzmény: (129) DimDim, 2008-12-31 21:44:25] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
DimDim
Tagság: 2004-09-09 20:13:50
Tagszám: #12526
Hozzászólások: 5314
|
129. Elküldve: 2008-12-31 21:44:25, Beszélgetés
|
[154.] |
Minden kedves Barátomnak Sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk
Haspókok képtár
Újvárosi Haspók Kennel
Senki se lehet tökéletes
|
| | | [válaszok erre: #130] |
[előzmény: (128) pjuli, 2008-12-26 21:58:01] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
127. Elküldve: 2008-12-24 04:06:52, Beszélgetés
|
[156.] |
Áldott békés karácsonyt Mindenkinek!
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
DimDim
Tagság: 2004-09-09 20:13:50
Tagszám: #12526
Hozzászólások: 5314
|
125. Elküldve: 2008-12-20 07:58:55, Beszélgetés
|
[158.] |
Mindenkinek áldott békés karácsonyt kívánunk
Magdi Viktor Haspókok
Haspókok képtár
Újvárosi Haspók Kennel
Senki se lehet tökéletes
|
| | | [válaszok erre: #126] |
[előzmény: (124) pjuli, 2008-11-04 21:23:27] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
124. Elküldve: 2008-11-04 21:23:27, Beszélgetés
|
[159.] |
Ma kaptam emailban, komoly figyelmeztetés mindnyájunknak:
A negyeddolláros
Néhány évvel ezelőtt egy lelkész Houstonból, Texasba költözött. Néhány héttel az érkezése után, egy alkalommal a belvárosba kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofőr negyed dollárral több pénzt adott vissza.
Elkezdett gondolkodni, hogy mit tegyen, és arra az elhatározásra jutott, hogy visszaadja a pénzt. Hiszen bűn lenne megtartani. Aztán egy másik gondolat fogant meg fejében: "Óh, felejtsd már el, hiszen ez csak negyed dollár. Ki törődik egy ilyen kis összeggel? A buszvállalat amúgy is túl sokat kér az utazásért, nem fog nekik hiányozni ez a kicsiny összeg. Fogadd el, mint Isten ajándékát és maradj csöndben."
Mikor a megállóba értek, ahol a lelkésznek le kellett szállnia, egy pillanatra megállt az ajtóban, majd a negyed dollárt a buszvezető felé nyújtotta, és azt mondta: "Tessék, egy kicsit többet adott vissza."
A sofőr rámosolygott és azt mondta: "Köszönöm! Maga a városi, új lelkész, ugye? Azon gondolkodtam mostanában, hogy el kellene járnom valahova gyülekezetbe, de nem tudtam, melyiket válasszam. Azt szerettem volna megtudni, hogy mit tesz, ha rosszul adok vissza. Azt hiszem már döntöttem."
Amikor a lelkész leszállt a buszról, a legközelebbi villanypóznához botorkált, és bele kapaszkodva csak annyit tudott mondani:
"Ó, Istenem, majdnem eladtam a Fiadat egy negyeddollárosért."
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | | [válaszok erre: #125] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
DimDim
Tagság: 2004-09-09 20:13:50
Tagszám: #12526
Hozzászólások: 5314
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
121. Elküldve: 2008-10-07 13:21:59, Beszélgetés
|
[162.] |
A múlt hétvégén Szlovákiában jártam egy céges kiránduláson. A megállók: Farkasmályban egy borozó - Kassa - Krasznahorka - Aragonit barlang - Betléri kastély
Itt vannak képek, ha valakit érdekel:
http://gallery.site.hu/u/pjuli/kirandulas/
Csak ízelítőül pár kép:
Borozó:
Kassa:
Ilyen volt a panzió belső udvara ahol megszálltunk:
Városi képek:
Krasznahorka:
Betléri kastély:
Sajnos a fényviszonyok nem voltak a legjobbak és sok épületben fizetni kellet a fényképezésért, ezért többnyire csak kültéri képeket készítettem.
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
120. Elküldve: 2008-10-06 00:18:49, Beszélgetés
|
[163.] |
Ez is az  :
Két súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.
Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára,
hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt.
A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a
plafont bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a
katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az az ember, aki az ablaknál feküdt,minden délután, amikor
felült,azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a
másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.
A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes
beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt
minden változatosság az életében.
Az ablak egy kellemes , tavacskával díszített parkra nézett.
Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játék hajóikkal rajta.
Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig ,
egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő
részletességgel írta le a kinti világot , a másik, folyton fekvo
behunyta a szemét és maga elélé képzelte a látványt.
Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon
átvonuló karneváli menetről beszélt.
Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket,maga elé
képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek.
Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak
melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben
elaludt örökre.
Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő
beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített,
kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta.
Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és
megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.
Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott
szobatárssal ,hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.
A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a
falat sem .
Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat ,nem
törődve saját helyzetünkkel.
Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha derűnket és
boldogságunkat osztjuk meg másokkal,megsokszorozzuk azt.
Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a
dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.
Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat,
melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | |
[előzmény: (119) DimDim, 2008-09-16 11:23:19] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
DimDim
Tagság: 2004-09-09 20:13:50
Tagszám: #12526
Hozzászólások: 5314
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
118. Elküldve: 2008-09-15 19:31:25, Beszélgetés
|
[165.] |
Hát ezt én is végig
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | | [válaszok erre: #119] |
[előzmény: (117) buksi4, 2008-09-15 09:04:38] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
buksi4
Tagság: 2006-04-24 07:49:21
Tagszám: #29917
Hozzászólások: 11232
|
117. Elküldve: 2008-09-15 09:04:38, Beszélgetés
|
[166.] |
Arra nem gondoltam, mikor jöttem megnézni a nyaralási beszámolódat, hogy még sírni is fogok ma reggel.
www.koborka.hu
V.Éva
|
| | | [válaszok erre: #118] |
[előzmény: (116) pjuli, 2008-09-10 19:08:24] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
116. Elküldve: 2008-09-10 19:08:24, Beszélgetés
|
[167.] |
Ma kaptam emailben :
Valamikor a Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:
"Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett,egy babát szorítva a mellkasához. Csak a haját símogatta a babának és olyan szomorúan nézett. Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz:
- "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"
Az idős hölgy ezt felelte:
- " Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd ezt a babát, kedveském."
Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba. Végül elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát?
- "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne, hogy a Télapó elhozza neki."
Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.
- "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy."
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta.
- "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút, hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett.
Aztán azt mondta nekem:
- "És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni." "Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen.
Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút:
- "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég."
Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is. A fiú ezt mondta:
- "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt."
Aztán rám nézett és hozzátette:
- "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. De mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak.
Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből - Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van. A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt . Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt.
Ott feküdt a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve. Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | | [válaszok erre: #117] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
115. Elküldve: 2008-08-29 12:30:27, Beszélgetés
|
[168.] |
Örülök, hogy tetszik és így érezted, mert nagyon szerettem volna, hogy ne csak magamnak rögzítsem az élményeket, hanem másnak is át tudjak adni belőle.
5x voltunk eddig, mindig apartmannban szálltunk meg, olcsóbb is mint a szálloda és számunkra kényelmesebb is. Általában főztem, de az a gyakorlat, hogy a meleg miatt nagyon keveset eszik mindenki. Néha ettünk vendéglőben, szerintem nem drágább, mint itthon, de mi itthon sem engedhetjük meg magunknak a vendéglői étkezést, max. néha 1-1 kínait. Itt utolsó este ettünk tonhalat roston, az üdítővel együtt 4 főre kb. 7 000 Ft volt. Voltunk pl. egyik évben 1 napos hajókiránduláson, az az egész került kb. 12 000 Ft-ba, reggelivel, ebéddel, hajókázással együtt és annyit lehett enni ebédre, amennyit akart valaki (mi nem éltünk a lehetőséggel, mert az eredetileg kihozott roston sült hal és hús szelet akkora volt, hogy a pizzás tányér méretű tányérról minden irányba lelógott  ).
A hellyel sosem volt gond, mindig olyan helyre mentünk, ahonnan voltak képes infók és mint írtam, mindig többet kaptunk, mint amennyit ígértünk. A cégünk fizet a dolgozóinak egészségpénztárba és régebben ezt lehetett üdülésre is fordítani, 3x így mentünk, akkor Ibuszon keresztül, ill. 1x a pénztárral szerződésben lévő üdülő tulajdosonál foglaltunk szállást. Az idén már nem volt erre lehetőség, így nagy merészen szabadon keresgéltem a neten, ugyan kicsit rizikósnak tűnt, de eddig azt tapasztaltam, hogy sehol és semmiben nem próbáltak a horvátok átverni. Azt láttam, hogy teljesen tudatában vannak annak, hogy az idegenforgalomból élnek és ennek megfelelően is viselkednek, igyekeznek, hogy legyen kedved visszamenni, hogy jó hírüket vigyék. Az itthoni problémák miatt nagyon kicsúsztunk a foglalással, valamikor talán júniusban kerestem szállást, a térség a Makarskai-Riviéra volt, az ár pedig erősen korlátozott, max. 45 eFt fejenként és 4+1-es felállásban, így kellett szelektálnom. Csak a képes és részletes leírások jöhettek számba, több lehetőség volt azért így is, de végül a család erre rögtön rábólintott (természetesen imádkoztam, hogy nekünk megfelelő legyen és úgy voltam, ha mindenki elfogadja, akkor az már valószínű, hogy megtaláltunk azt, amit az Úr nekünk szánt ).
Kaját vittünk magunkkal, egész keveset kellett vennünk, így tulajdonképpen ez nem került igazából többe, mintha itthon lettünk volna. A szállást és az útiköltséget lehet csak számolni. Kb. 2100 km-t mentünk, többnyire autópályán, klímával, így a benzin költségünk kb. 45 eFt volt, az autópályadíj 15 eFt körül. A szállás+üdülőhelyi díj kb. 120 eFt az apartmannra (Euróban fizettünk ezért ez eléggé árfolyam függő). Még voltak a biztosítási költségek, de ezt csak a srácokra kellett fizetni, mert nekünk állandó biztosításunk van, neki egy alap biztosítás a 8 napra úgy 3500 ft körül volt. Két főre kicsit drágább a költség, mert minél több fős az apartmann, annál olcsóbb.
Kutyát szinte mindenhová lehet vinni előzetes egyeztetés alapján. Ahol mi megszálltunk az alattunk lévő lakásban is volt 2 törpe, velünk szemben is. Most egyébként egész keveset láttunk, máshol sokkal több volt, főleg a németeknél van sokszor kutya. Először láttam olyan táblát, hogy nem szabad kutyát levinni a strandra, de tulajdonképpen ez egy szállodának a strandja volt. Máshol több kutyát is láttam kint és fürödtek is és senki nem hisztizett miattuk, sőt az emberek egy része jól szórakozott a játékukon. a kutyákért mindenhol külön kell fizetni, ha jól rémlik úgy 5-6 Euró körüli árat.
Ha van még kérdésed szívesen válaszolok, ha tudok. Ha helyfoglalásra kerül a sor abban is szívesen segítek.
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | |
[előzmény: (114) T.Éva, 2008-08-29 11:17:53] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
T.Éva
Tagság: 2004-12-21 13:26:13
Tagszám: #14595
Hozzászólások: 5944
|
114. Elküldve: 2008-08-29 11:17:53, Beszélgetés
|
[169.] |
Julika, ez gyönyörű, szerintem készithetnél egy "utikönyvet"annyira jól irod és a képek alapján, mintha ott lennénk veletek. A helyfoglalással kapcsolatban leirhatnál mindent, mert jövőre, lehet hogy én is mennék. Nem szeretem a szállodákat, de a képek alapján Ti nagyon jól eltaláltátok a helyet, nekem is igy szimpatikusabb nyaralni. Főztél, vagy vendéglőben étkeztetek? Két személy részére mennyi pénzből lehet kihozni, pici kutyát (törpe snaci) lehet-e vinni?
[ Saját fotóalbumom
"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban,ahogy az állatokkal bánik"Ghandi
Csömöri Állatvédők
|
| | | [válaszok erre: #115] |
[előzmény: (113) pjuli, 2008-08-29 00:59:12] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
113. Elküldve: 2008-08-29 00:59:12, Beszélgetés
|
[170.] |
Többen kértek tőlem képes útibeszámolót a nyaralásunkról, ezért elkezdtem megírni ide és ezt a linket küldöm szét, hogy olvashassák akikat érdekel:
Gradacba foglaltunk szállást, az kb. félúton van Split és Dubrovnyik között, úgy kb. 950 km-re Budapesttől, Közép-Dalmácia utolsó települése. Kis halászfalu volt, ami kinőtte magát kedvelt nyaralóhellyé. A fekvése csodálatos, a vize jelenleg legtisztább egész Horváthországban (ami egyébként mindenhol nagyon tiszta). A partja váltakozva sziklás, köves, kavicsos és néhol homokos (inkább apró zuzalékos).
Aug. 18-25-ig volt az időpontunk. Anyósom Keszthelytől 14 km-re lakik és 17.-én délelőtt hozzáindultunk, hogy másnap hajnalban már 200 km-t "ledolgozva" indulhassunk Horváthországba. Hát az indulásunk némi akadályba ütközött, mert amikor Géza kiment, hogy előre álljon az autóval a pakoláshoz, akkor kiderült, hogy az egyik kerék defektes.  Jött a tanakodás, hogy vasárnap délelőtt hol talál gumist Miklóson vagy a környékén. Aztán próbaszerencse alapon elindult oda, aki tavasszal gumit cserélt az autón, mert neki a háza alatt van a műhelye, mondván hátha megszánja és megcsinálja. Így lett hála Istennek  ! Némi késéssel de útnak indultunk. Ez volt a legtöbb bajunk az egész nyaralás alatt. 
Másnap 4-kor kelés, félóra múlva indulás. Szokott vékony kivágott ruhámat vettem fel, ami a kb. 12 fokban nem volt túl előnyös, de a kocsi fűtése jól működött  . A határt gyorsan léptük át, még az összes határőr alig látott ki a szemén és intettek, hogy tűnjünk már el, ne háborgassuk őket ilyen korán .
A horváth autópályán se sokan jártak, csak Zágráb körül sűrűsödött a forgalom, nem akartunk megállni majd csak az A1-en, egy 2 irányú hosszú alagút után, hogy lehetőleg minden dugulási helyzetet elkerüljünk. Képeket nem is csináltam, mert 5. alkalommal jártunk erre, előzőleg Peti már csinált és a fényviszonyok sem voltak a legjobbak. Elérkeztünk a több, mint 5 km hosszú 2 irányú alagúthoz. Mielőtt bementünk Géza megszólalt, hogy ködveszély van a túloldalon. Gondoltam, hogy csak hülékedik szokásosan valamelyik táblán és kiíráson. Hát az alagút kijáratánál leesett az állam és nem akartam hinni a szememnek, mert ez várt bennünket:
A valóság ennél durvább volt, csak valahogy a gép jobban látott, mint mi ott. Volt, hogy az útközép felfestésből max. 3 csíkot láttunk, a hőmérők 9 fokot mutattak. Össznépileg úgy döntöttünk, hogy biza ki nem szállunk itten az autóból . Mentünk tovább:
mendegéltünk:
Nem tudom mennyit mentünk, de elég sokat. Amikor kezdett kicsit ritkulni a köd és lehetett sejteni a napot, az olyan durva fénytöréseket hozott létre, hogy napszemüveg nélkül nem tudtam nyitvatartani a szemem, a könnyem csorgott. A köd, a felhők és a nap nagyon különös játékokat űzött. Sajnos a legkülönösebbet nem tudtam lekapni, mert a gép nem volt bekapcsolva és amire bekapcsoltam már nem volt jó rálátás. 1-2 képet azért csináltam, bár ezek annyira nem különlegesek:
Aztán elérkeztünk a 2. kétirányú alagúthoz, ami a Velebitek tenger felőli részére visz át (közben az idő lassan melegedett, már 20 fok körül járt):
A túloldalon már pár fokkal melegebb és ez várt (valahol Zadar környékén):
majd rövidesen ez a kép tárult elénk:
Az út további részében az idő egyre melegebb lett, haladtunk az autópályán tovább, 1-2 képet csináltam, nem sokat, mert többnyire szembesütött a nap, oldalra pedig nem igazán lehett fényképezni a terepviszonyok miatt.
Úgy 1 óra körül érkeztünk meg Gradacba. a szállást gyorsan megtaláltuk. A házigazda azonnal jött elénk, amikor megálltunk az út szélén, kérdezte, hogy én vagyok-e én  , semmi igazolást nem kért, csak legyintett rá és jött segíteni kipakolni. (A szállást neten foglaltuk egy Spliti utazási irodánál és az igazolást is neten kaptuk a befizetésről.)
A szállás olyan volt, mint a leírás és a képek alapján várható volt, sőt bónuszokat is tartalmazott . Egyébként ezt minden ottani nyaralásunknál tapasztaltuk, hogy amit ígértek azt mindig megtartották, sőt túl is teljesítették.
A lakás ennek a háznak az emeletén volt, kb. 60 m2, 2 szoba, nappali-ebédlő, főzőfülke, előszoba, fürdő+WC, egy normál lakótelepi lakás méretű, kellemes beosztással.
A nappali terasza a tengerre nézett:
A hátsó, grillezős terasz a hegyekre:
és volt még egy oldalsó is itt:
1-2 kép az utcánkról:
Kipakoltunk gyorsan, aztán irány a tenger. Ezen az útvonalon jártunk:
A másik irányba nézve a strandról ezt láthattuk:
A stand fölötti sétány részről pár kép:
Gradac két öbölszerű részben fekszik, az egyikben az óvárosi rész van, a másik, amiben mi is laktunk már egy újabb rész. Az óvárosi részben láttunk pár régi, hangulatos épületet és egy parányi kikötőt. A sétánya elég hosszú, szerintem úgy 2 km körüli lehet. Sok képet csináltam erről a részről is, a képtárban megnézheti, akit érdekel, csak ízelítőül rakok fel párat:
Az időnk ragyogó volt, felhő sehol, az ég ragyogó kék, a tenger számomra pont ideális, úgy 25 fok körüli volt. A lakás kényelmes és praktikus, a szobák légkondisok, a konyha tűzhellyel, mikroval, kávéfőzővel, edényekkel jó felszerelt. A nappaliban TV és HI-FI torony, ez előbbinek a fiúk nagyon örültek, lévén az olimpia ideje.
Napközben jókat úszkáltunk, napoztunk, élveztük a csodás környezetet, esténként el-elmentünk sétálni az Óvárosi nyüzsibe. A parton rengeteg bazárszerű bolt volt, ahol mindenféle csecsebecsét árultak. Az éttermek között is lehetett bőven válogatni, több fagyis is volt, nagyon finom fagyikkal, hatalmas választékkal. Volt egy nagyobb élelmiszeráruház, posta, bank... szóval semmilyen alapvető dologban nem volt hiány.
Eddig még minden alkalommal kirándulni is elmentünk, hogy többet lássunk az országból, mint az a hely, ahol rövid ideig laktunk. Még itthon mindig kinéztük, hogy mi legyen a cél. Ezúttal A Biokovo hegység legmagasabb hegyét a Sv. Jure-t (1762 m) és a Neretva völgyét választottuk. Olvastuk másoktól, hogy aki ezen a környéken jár az semmiképp ne hagyja ki a Sv. Jure-t, mert pazar kilátás nyílik az egész környékre a tetejéről, úgy gondoltuk, ezt nekünk is látni kell, hát felkerekedtünk egyik reggel hajnali 9-kor és elindultunk. A térkép szerint 2 út is vitt a nemzeti park bejáratához, mi a kicsit hosszabb, de a térkép alapján jobb minőségűnek látszót választottuk, ami Makarskán át vitt. Már az odafelé vezető út is csodálatos volt. Amikor jöttünk, akkor is ugyanezen az úton jöttünk, sőt 2 évvel ezelőtt erre mentünk Dubrovnyikba is, de újra le tudott bennünket nyűgözni az elénk táruló táj varázsa.
Valahol a nemzeti park bejárata után:
Egy darabig még 2 sávos volt az út, majd leszűkült 1 sávra és ha valaki szembejött, akkor az erre a célra kiképzett kis beállóba kellett valakinek beállni. Ha szerencsénk volt és időben lehetett látni, hogy jönnek, akkor az első adandó helyre beálltunk, ha nem, akkor valakinek tolatni kellett, ez utóbbi teljesen udvariassági alapon ment, de egyetlen egyszer sem volt belőle probléma, mindenki nagyon toleránsan viselkedett, nemzetiségtől függetlenül, voltak egész bátor vezetők és voltak félősek.
Az út egy részét fenyőerdőben tettük meg, majd kicsit kopárabb táj következett, de minden kanyarnál más és más. Egy-egy beállónál ki is szálltunk, így jobb képeket is tudtam készíteni.
Tipikusan így nézett ki az út, amin mentünk fel:
Fent a hegy tetején van egy parkoló, kb. 10 autó fér el:
Körbe jártuk a csúcsot és ilyeneket láttunk:
A csúcsot már a visszafelé úton fényképeztem egy beállóból:
Lefelé menet még megálltunk egy kisebb csúcsnál, ami közvetlenül Makarska fölött van és innen is csináltam pár képet:
Tényleg fantasztikus látványokban volt részünk és én is csak csatlakozni tudok azokhoz, akik azt mondják, hogy ezt semmiképp nem szabad kihagyni, ha valaki a környéken jár.
A következő nap újra hajnali 9-kor indultunk a Neretva völgyébe. ezt a helyet még 2 évvel ezelőtt néztem ki, amikor Dubrovnyiba mentünk, akkor csak autóban ülve gyönyörködhettem benne egy kicsit. most ott voltunk kb. 25-30 km-re tőle, hát elautókáztunk odáig. Persze maga az út is csodálatos volt, ilyeneket láttunk:
Ezeket a kis tavakat még mindig nem néztem meg a térképen, hogy mi csodák, de a látvány értékéből ez semmit nem von le, több tó egymás mellett, mögött a kék és a zöld különböző árnyalataiban.
Ez pedig már a völgy:
Volt még egy hely, ahonnan sokkal jobban rá lehett látni, de túl szaladtunk a megállási lehetőségen és visszafelé már nem tudtunk megállni.
Tovább mentünk egész a határig és előtte találtunk egy festői falucskát és ott megálltunk pár órára fürdeni:
A hátrelévő 2 napot további pihenéssel töltöttük. Az utolsó délután elég erősen fújt a szél és az eddig látott legnagyobb hullámokkal örvendeztett meg (kb. méteres körüli volt). Nagyon élveztem benne az úszkálást, sodródást. Délután megjelent néhány felhőfoszlány, ami estére káprázatos színekkel lepett meg bennünket:
Hétfőn reggel öszepakoltunk, majd kicsit szomorkásan útnak indultunk. Még bementünk Omisba vásárolni:
Aztán irány az autópálya.
Előttünk a Velebitek:
A Velebitek túloldalán:
Megálltunk tankolni:
Valahol még a határ előtt:
további képek:
http://gallery.site.hu/u/pjuli/horvathorszag_001/2008/
Juli
Képtáram
Közbenjárás
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2008-09-15 01:17:34]
|
| | | [válaszok erre: #114] |
[előzmény: (112) pjuli, 2008-08-28 23:31:20] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
112. Elküldve: 2008-08-28 23:31:20, Beszélgetés
|
[171.] |
[size=1]Többen kértek tőlem képes útibeszámolót a nyaralásunkról, ezért elkezdtem megírni ide és ezt a linket küldöm szét, hogy olvashassák akikat érdekel:[/size]
Gradacba foglaltunk szállást, az kb. félúton van Split és Dubrovnyik között, úgy kb. 950 km-re Budapesttől, Közép-Dalmácia utolsó települése. Kis halászfalu volt, ami kinőtte magát kedvelt nyaralóhellyé. A fekvése csodálatos, a vize jelenleg legtisztább egész Horváthországban (ami egyébként mindenhol nagyon tiszta). A partja váltakozva sziklás, köves, kavicsos és néhol homokos (inkább apró zuzalékos).
Aug. 18-25-ig volt az időpontunk. Anyósom Keszthelytől 14 km-re lakik és 17.-én délelőtt hozzáindultunk, hogy másnap hajnalban már 200 km-t "ledolgozva" indulhassunk Horváthországba. Hát az indulásunk némi akadályba ütközött, mert amikor Géza kiment, hogy előre álljon az autóval a pakoláshoz, akkor kiderült, hogy az egyik kerék defektes. :)17 Jött a tanakodás, hogy vasárnap délelőtt hol talál gumist Miklóson vagy a környékén. Aztán próbaszerencse alapon elindult oda, aki tavasszal gumit cserélt az autón, mert neki a háza alatt van a műhelye, mondván hátha megszánja és megcsinálja. Így lett hála Istennek :)28 ! Némi késéssel de útnak indultunk. Ez volt a legtöbb bajunk az egész nyaralás alatt. :)32
Másnap 4-kor kelés, félóra múlva indulás. Szokott vékony kivágott ruhámat vettem fel, ami a kb. 12 fokban nem volt túl előnyös, de a kocsi fűtése jól működött :)23. A határt gyorsan léptük át, még az összes határőr alig látott ki a szemén és intettek, hogy tűnjünk már el, ne háborgassuk őket ilyen korán :)23 :)20.
A horváth autópályán se sokan jártak, csak Zágráb körül sűrűsödött a forgalom, nem akartunk megállni majd csak az A1-en, egy 2 irányú hosszú alagút után, hogy lehetőleg minden dugulási helyzetet elkerüljünk. Képeket nem is csináltam, mert 5. alkalommal jártunk erre, előzőleg Peti már csinált és a fényviszonyok sem voltak a legjobbak. Elérkeztünk a több, mint 5 km hosszú 2 irányú alagúthoz. Mielőtt bementünk Géza megszólalt, hogy ködveszély van a túloldalon. Gondoltam, hogy csak hülékedik szokásosan valamelyik táblán és kiíráson. Hát az alagút kijáratánál leesett az állam és nem akartam hinni a szememnek, mert ez várt bennünket:
http://gallery.site.hu/d/5972151-2/Horvathorszag_2008__016.jpg
A valóság ennél durvább volt, csak valahogy a gép jobban látott, mint mi ott. Volt, hogy az útközép felfestésből max. 3 csíkot láttunk, a hőmérők 9 fokot mutattak. Össznépileg úgy döntöttünk, hogy biza ki nem szállunk itten az autóból :)17 . Mentünk tovább:
http://gallery.site.hu/d/5972156-2/Horvathorszag_2008__017.jpg
mendegéltünk:
http://gallery.site.hu/d/5972243-2/Horvathorszag_2008__018.jpg
Nem tudom mennyit mentünk, de elég sokat. Amikor kezdett kicsit ritkulni a köd és lehetett sejteni a napot, az olyan durva fénytöréseket hozott létre, hogy napszemüveg nélkül nem tudtam nyitvatartani a szemem, a könnyem csorgott. A köd, a felhők és a nap nagyon különös játékokat űzött. Sajnos a legkülönösebbet nem tudtam lekapni, mert a gép nem volt bekapcsolva és amire bekapcsoltam már nem volt jó rálátás. 1-2 képet azért csináltam, bár ezek annyira nem különlegesek:
http://gallery.site.hu/d/5972246-2/Horvathorszag_2008__019.jpg
http://gallery.site.hu/d/5972252-2/Horvathorszag_2008__024.jpg
http://gallery.site.hu/d/5972273-2/Horvathorszag_2008__023.jpg
Aztán elérkeztünk a 2. kétirányú alagúthoz, ami a Velebitek tenger felőli részére visz át (közben az idő lassan melegedett, már 20 fok körül járt):
http://gallery.site.hu/d/5972327-2/Horvathorszag_2008__032.jpg
A túloldalon már pár fokkal melegebb és ez várt (valahol Zadar környékén):
http://gallery.site.hu/d/5972366-2/Horvathorszag_2008__033.jpg
majd rövidesen ez a kép tárult elénk:
http://gallery.site.hu/d/5972369-2/Horvathorszag_2008__047.jpg
Az út további részében az idő egyre melegebb lett, haladtunk az autópályán tovább, 1-2 képet csináltam, nem sokat, mert többnyire szembesütött a nap, oldalra pedig nem igazán lehett fényképezni a terepviszonyok miatt.
http://gallery.site.hu/d/5972437-2/Horvathorszag_2008__053.jpg
Úgy 1 óra körül érkeztünk meg Gradacba. a szállást gyorsan megtaláltuk. A házigazda azonnal jött elénk, amikor megálltunk az út szélén, kérdezte, hogy én vagyok-e én :)21 , semmi igazolást nem kért, csak legyintett rá és jött segíteni kipakolni. (A szállást neten foglaltuk egy Spliti utazási irodánál és az igazolást is neten kaptuk a befizetésről.)
A szállás olyan volt, mint a leírás és a képek alapján várható volt, sőt bónuszokat is tartalmazott :)28 . Egyébként ezt minden ottani nyaralásunknál tapasztaltuk, hogy amit ígértek azt mindig megtartották, sőt túl is teljesítették.
http://gallery.site.hu/d/5983391-2/Horvathorszag_2008_067.jpg
A lakás ennek a háznak az emeletén volt, kb. 60 m2, 2 szoba, nappali-ebédlő, főzőfülke, előszoba, fürdő+WC, egy normál lakótelepi lakás méretű, kellemes beosztással.
A nappali terasza a tengerre nézett:
http://gallery.site.hu/d/5972642-2/Horvathorszag_2008__068.jpg
A hátsó, grillezős terasz a hegyekre:
http://gallery.site.hu/d/5972764-2/Horvathorszag_2008__075.jpg
és volt még egy oldalsó is itt:
http://gallery.site.hu/d/5983397-2/Horvathorszag_2008_069.jpg
1-2 kép az utcánkról:
http://gallery.site.hu/d/5972799-2/Horvathorszag_2008__082.jpg
http://gallery.site.hu/d/5972796-2/Horvathorszag_2008__081.jpg
http://gallery.site.hu/d/5977098-2/Horvathorszag_2008__117.jpg
http://gallery.site.hu/d/5977101-2/Horvathorszag_2008__118.jpg
Kipakoltunk gyorsan, aztán irány a tenger. Ezen az útvonalon jártunk:
http://gallery.site.hu/d/5983218-2/Horvathorszag_2008_043.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983257-2/Horvathorszag_2008_045.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983260-2/Horvathorszag_2008_046.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983266-2/Horvathorszag_2008_048.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983370-2/Horvathorszag_2008_058.jpg
A másik irányba nézve a strandról ezt láthattuk:
http://gallery.site.hu/d/5983263-2/Horvathorszag_2008_047.jpg
A stand fölötti sétány részről pár kép:
http://gallery.site.hu/d/5983322-2/Horvathorszag_2008_054.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983325-2/Horvathorszag_2008_055.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983328-2/Horvathorszag_2008_056.jpg
Gradac két öbölszerű részben fekszik, az egyikben az óvárosi rész van, a másik, amiben mi is laktunk már egy újabb rész. Az óvárosi részben láttunk pár régi, hangulatos épületet és egy parányi kikötőt. A sétánya elég hosszú, szerintem úgy 2 km körüli lehet. Sok képet csináltam erről a részről is, a képtárban megnézheti, akit érdekel, csak ízelítőül rakok fel párat:
http://gallery.site.hu/d/5973020-2/Horvathorszag_2008__094.jpg
http://gallery.site.hu/d/5976851-2/Horvathorszag_2008__096.jpg
http://gallery.site.hu/d/5977022-2/Horvathorszag_2008__102.jpg
http://gallery.site.hu/d/5978184-2/Horvathorszag_2008__134.jpg
http://gallery.site.hu/d/5978230-2/Horvathorszag_2008__140.jpg
http://gallery.site.hu/d/5979191-2/Horvathorszag_2008__143.jpg
http://gallery.site.hu/d/5979195-2/Horvathorszag_2008__144.jpg
Az időnk ragyogó volt, felhő sehol, az ég ragyogó kék, a tenger számomra pont ideális, úgy 25 fok körüli volt. A lakás kényelmes és praktikus, a szobák légkondisok, a konyha tűzhellyel, mikroval, kávéfőzővel, edényekkel jó felszerelt. A nappaliban TV és HI-FI torony, ez előbbinek a fiúk nagyon örültek, lévén az olimpia ideje.
Napközben jókat úszkáltunk, napoztunk, élveztük a csodás környezetet, esténként el-elmentünk sétálni az Óvárosi nyüzsibe. A parton rengeteg bazárszerű bolt volt, ahol mindenféle csecsebecsét árultak. Az éttermek között is lehetett bőven válogatni, több fagyis is volt, nagyon finom fagyikkal, hatalmas választékkal. Volt egy nagyobb élelmiszeráruház, posta, bank... szóval semmilyen alapvető dologban nem volt hiány.
Eddig még minden alkalommal kirándulni is elmentünk, hogy többet lássunk az országból, mint az a hely, ahol rövid ideig laktunk. Még itthon mindig kinéztük, hogy mi legyen a cél. Ezúttal A Biokovo hegység legmagasabb hegyét a Sv. Jure-t (1762 m) és a Neretva völgyét választottuk. Olvastuk másoktól, hogy aki ezen a környéken jár az semmiképp ne hagyja ki a Sv. Jure-t, mert pazar kilátás nyílik az egész környékre a tetejéről, úgy gondoltuk, ezt nekünk is látni kell, hát felkerekedtünk egyik reggel hajnali 9-kor és elindultunk. A térkép szerint 2 út is vitt a nemzeti park bejáratához, mi a kicsit hosszabb, de a térkép alapján jobb minőségűnek látszót választottuk, ami Makarskán át vitt. Már az odafelé vezető út is csodálatos volt. Amikor jöttünk, akkor is ugyanezen az úton jöttünk, sőt 2 évvel ezelőtt erre mentünk Dubrovnyikba is, de újra le tudott bennünket nyűgözni az elénk táruló táj varázsa.
http://gallery.site.hu/d/5980907-2/Horvathorszag_2008__156.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981019-2/Horvathorszag_2008__161.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981065-2/Horvathorszag_2008__164.jpg
Valahol a nemzeti park bejárata után:
http://gallery.site.hu/d/5981489-2/Horvathorszag_2008__165.jpg
Egy darabig még 2 sávos volt az út, majd leszűkült 1 sávra és ha valaki szembejött, akkor az erre a célra kiképzett kis beállóba kellett valakinek beállni. Ha szerencsénk volt és időben lehetett látni, hogy jönnek, akkor az első adandó helyre beálltunk, ha nem, akkor valakinek tolatni kellett, ez utóbbi teljesen udvariassági alapon ment, de egyetlen egyszer sem volt belőle probléma, mindenki nagyon toleránsan viselkedett, nemzetiségtől függetlenül, voltak egész bátor vezetők és voltak félősek.
Az út egy részét fenyőerdőben tettük meg, majd kicsit kopárabb táj következett, de minden kanyarnál más és más. Egy-egy beállónál ki is szálltunk, így jobb képeket is tudtam készíteni.
http://gallery.site.hu/d/5981556-2/Horvathorszag_2008__169.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981562-2/Horvathorszag_2008__175.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981770-2/Horvathorszag_2008__177.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981776-2/Horvathorszag_2008__179.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981839-2/Horvathorszag_2008__180.jpg
http://gallery.site.hu/d/5981948-2/Horvathorszag_2008__185.jpg
Tipikusan így nézett ki az út, amin mentünk fel:
http://gallery.site.hu/d/5982147-2/Horvathorszag_2008__189.jpg
Fent a hegy tetején van egy parkoló, kb. 10 autó fér el:
http://gallery.site.hu/d/5982159-2/Horvathorszag_2008__193.jpg
Körbe jártuk a csúcsot és ilyeneket láttunk:
http://gallery.site.hu/d/5982266-2/Horvathorszag_2008__200.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982311-2/Horvathorszag_2008__212.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982314-2/Horvathorszag_2008__216.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982383-2/Horvathorszag_2008__227.jpg
A csúcsot már a visszafelé úton fényképeztem egy beállóból:
http://gallery.site.hu/d/5982389-2/Horvathorszag_2008__229.jpg
Lefelé menet még megálltunk egy kisebb csúcsnál, ami közvetlenül Makarska fölött van és innen is csináltam pár képet:
http://gallery.site.hu/d/5982595-2/Horvathorszag_2008__261.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982598-2/Horvathorszag_2008__262.jpg
Tényleg fantasztikus látványokban volt részünk és én is csak csatlakozni tudok azokhoz, akik azt mondják, hogy ezt semmiképp nem szabad kihagyni, ha valaki a környéken jár.
A következő nap újra hajnali 9-kor :)21 indultunk a Neretva völgyébe. ezt a helyet még 2 évvel ezelőtt néztem ki, amikor Dubrovnyiba mentünk, akkor csak autóban ülve gyönyörködhettem benne egy kicsit. most ott voltunk kb. 25-30 km-re tőle, hát elautókáztunk odáig. Persze maga az út is csodálatos volt, ilyeneket láttunk:
http://gallery.site.hu/d/5982564-2/Horvathorszag_2008__259.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982604-2/Horvathorszag_2008__267.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983138-2/Horvathorszag_2008_035.jpg
Ezeket a kis tavakat még mindig nem néztem meg a térképen, hogy mi csodák, de a látvány értékéből ez semmit nem von le, több tó egymás mellett, mögött a kék és a zöld különböző árnyalataiban.
Ez pedig már a völgy:
http://gallery.site.hu/d/5982845-2/Horvathorszag_2008__310.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982889-2/Horvathorszag_2008_001.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982924-2/Horvathorszag_2008_007.jpg
http://gallery.site.hu/d/5982921-2/Horvathorszag_2008_006.jpg
Volt még egy hely, ahonnan sokkal jobban rá lehett látni, de túl szaladtunk a megállási lehetőségen és visszafelé már nem tudtunk megállni.
Tovább mentünk egész a határig és előtte találtunk egy festői falucskát és ott megálltunk pár órára fürdeni:
http://gallery.site.hu/d/5982969-2/Horvathorszag_2008_013.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983020-2/Horvathorszag_2008_021.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983029-2/Horvathorszag_2008_026.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983026-2/Horvathorszag_2008_025.jpg
A hátrelévő 2 napot további pihenéssel töltöttük. Az utolsó délután elég erősen fújt a szél és az eddig látott legnagyobb hullámokkal örvendeztett meg (kb. méteres körüli volt). Nagyon élveztem benne az úszkálást, sodródást. Délután megjelent néhány felhőfoszlány, ami estére káprázatos színekkel lepett meg bennünket:
http://gallery.site.hu/d/5983443-2/Horvathorszag_2008_072.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983449-2/Horvathorszag_2008_074.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983491-2/Horvathorszag_2008_076.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983500-2/Horvathorszag_2008_079.jpg
Hétfőn reggel öszepakoltunk, majd kicsit szomorkásan útnak indultunk. Még bementünk Omisba vásárolni:
http://gallery.site.hu/d/5983908-2/Horvathorszag_2008_100.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983911-2/Horvathorszag_2008_101.jpg
Aztán irány az autópálya.
Előttünk a Velebitek:
http://gallery.site.hu/d/5983925-2/Horvathorszag_2008_117.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983928-1/Horvathorszag_2008_118.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983984-1/Horvathorszag_2008_132.jpg
http://gallery.site.hu/d/5983993-2/Horvathorszag_2008_135.jpg
A Velebitek túloldalán:
http://gallery.site.hu/d/5984038-2/Horvathorszag_2008_141.jpg
Megálltunk tankolni:
http://gallery.site.hu/d/5984041-2/Horvathorszag_2008_142.jpg
Valahol még a határ előtt:
http://gallery.site.hu/d/5984049-2/Horvathorszag_2008_147.jpg
http://gallery.site.hu/d/6184428-2/Horvathorszag_2008_149.jpg
további képek:
http://gallery.site.hu/u/pjuli/horvathorszag_001/2008/
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2008-09-15 01:17:13]
|
| | | [válaszok erre: #113] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
111. Elküldve: 2008-08-03 11:03:47, Beszélgetés
|
[172.] |
Foglalkozása Anya!
Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját.
- Úgy értem - magyarázta a hivatalnok -, van munkája, vagy csak egy...?
- Persze, hogy van munkám - csattant fel a nő -, anya vagyok.
- Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó! - hangsúlyozta a hivatalnok.
Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszer csak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban. A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: 'Hivatali Vallató' vagy ''Városi Nyilvántartó'.
- Mi a foglalkozása? - kérdezte. Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom. Csak úgy kibuktak belőlem a szavak.
- Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.
A hivatalnok megdermedt, a golyóstolmegállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.
- Megkérdezhetem - kezdte a hivatalnok érdeklődéssel -, pontosan mit csinál ezen a területen?
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
- Továbbképző kutatómunkát végzek (amit az anyák nem). Laboratóriumban és terepen (általában úgy mondom a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom, (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak) szereztem már négy elismerést (mind lány). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.
A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz.
Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim - 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (egy 6 hónapos kisbabát), amint egy új hangmintát tesztelt. Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint csak egy másik Anya. Anyaság! Micsoda nagyszerű karrier! Különösen, ha egy cím is van az ajtón. Akkor a Nagymamák 'Vezető tudományos munkatársak a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén '', és a Dédnagymamák ''Ügyvezető tudományos munkatársak'? Szerintem igen!!! És hiszem, hogy a nagynénik a Tudományos munkatárs helyettesek.
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
110. Elküldve: 2008-07-27 22:00:55, Beszélgetés
|
[173.] |
és mégis megtörtént, mert Isten hagyta, hogy Jézus meghaljon, hogy nekünk életünk lehessen, de a példabeszéddel ellentétben Jézus feltámadt és ma is ÉL! És nem csak él, hanem szeret bennünket, szól hozzánk, segít és vigyáz, törődik velünk, nevel, tanít, bátorít, ...
Juli
Képtáram
Közbenjárás
|
| | |
[előzmény: (109) DimDim, 2008-07-25 11:29:38] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
DimDim
Tagság: 2004-09-09 20:13:50
Tagszám: #12526
Hozzászólások: 5314
|
109. Elküldve: 2008-07-25 11:29:38, Beszélgetés
|
[174.] |
én nem is tudom mit tettem volna.
szörnyű még belegondolni is
Haspókok képtár
Újvárosi Haspók Kennel
Senki se lehet tökéletes
|
| | | [válaszok erre: #110] |
[előzmény: (108) pjuli, 2008-07-20 21:43:11] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10609
|
108. Elküldve: 2008-07-20 21:43:11, Beszélgetés
|
[175.] |
Ma kaptam, elgondolkodtató:
Vége a napnak. Hazafelé mész a kocsiddal. Bekapcsolod a rádiót. A recsegő adáson keresztül hallasz egy kis faluról, valahol távol Indiában, ahol a falu három lakója váratlanul és nagyon furcsa módon meghalt. Valami olyan influenza okozta a halálukat, amiről még soha senki nem hallott. Igazából nem is influenza, és tulajdonképpen csak három emberről van szó...
Néhány orvos útban van, hogy kivizsgálják a dolgot.
Aztán vasárnap a rádióban újabb híreket hallasz. Most már nem csak három emberről van szó, hanem harmincezerről, és most már a tévé is foglalkozik a témával...
Egy olyan különleges járványról van szó, amilyennel még eddig nem találkozott az emberiség. Hétfő reggel, mire felkelsz, már minden újság vezércikke ez a történet. Most már nemcsak India, de Pakisztán, Afganisztán és Irán is megfertőződött, és mielőtt észbe kaphatnál, már mindenhol erről beszélnek.
Az elnök tartott valami beszédet, amelyben elmondta, hogy ő is és a kormányban mindenki reménykedik, hogy minden rendbe jön De mindenki elmélázik egy kicsit a bejelentésen, hogyan tudjuk távol tartani magunktól mindezt?
És ekkor Franciaország elnöke Európát sokkoló bejelentést tesz közzé: lezárják a határaikat. Bármely érintett országból érkező repülőjáratra érvényes a zárlat, vagyis nem szállhatnak le a gépek az ország területén...
A hír hallatán kiver a verejték, és lefekvés előtt kicsit tovább nézed a CNN nemzetközi műsorát. Akkor egy tudósító bejelenti, hogy egy férfi Párizs egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzától. Tehát megérkezett a vírus Európába is.
Mindössze annyit tudnak betegségről, hogy amikor kiüt rajtad, tulajdonképpen már egy hete lappangott benned. Aztán négy napig hihetetlenül rossz állapotba kerülsz, különféle tünetekkel, majd meghalsz.
Anglia lezárja határait, de túl későn. Kedden reggel az Egyesült Államok elnöke a következő bejelentést teszi:
"A nemzet biztonságának érdekében minden repülőjárat Európába és Európából, valamint Ázsiába és Ázsiából törölve."
Négy napon belül az egész ország kimondhatatlan félelembe merül. Az emberek arról beszélnek, hogy mi lesz, ha a mi országunkat is eléri?
Szerda este valaki a parkolóból lélekszakadva ront be a terembe:
"Kapcsoljátok be a rádiót, kapcsoljátok be a rádiót!"
Mindenki feszülten figyel a kis hangszóróból jövő bejelentésre: megtörtént a legrosszabb, amire számítani lehetett: két nő New York állam egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzában. Órákon belül végigsöpör ez a valami az egész országon. Emberek ezrei dolgoznak éjjel-nappal, hogy megtalálják az ellenszert. De semmi nem bizonyul hatásosnak.
Váratlanul érkezik a hír: megfejtették a rejtélyt... Megtalálták az ellenszert. De az elkészítéséhez egy olyan valakinek a vére kell, aki még teljesen tiszta.
Az egész ország felnőtt lakosságát felszólítják, hogy mindenki menjen el a városi kórházba, hogy a vértípusát ellenőrizhessék. Mindössze ennyit kérnek az emberektől. Természetesen, amikor pénteken, késő este a kórházhoz értek, már a parkolóban kígyózik a sor. Nővérek és orvosok rohangálnak, szúrják meg sorra a várakozókat és címkézik a kémcsöveket. Aztán odaérnek hozzád és családodhoz, és tőletek is vért vesznek. Fiad, aki még kiskorú, ragaszkodik hozzá, hogy ő is vért adhasson. Arra kérnek, maradjatok a parkolóban, és csak, ha halljátok a neveteket, hogy hazamehettek, akkor induljatok el. Hirtelen egy fiatal férfi rohan ki a kórházból ordítva. Egy nevet kiabál, és egy kórlapot lebegtet.
A fiad megrángatja a kabátod ujját:
"Apu, az én nevemet kiabálja."
És mielőtt bármit tehetnél, megragadják a fiadat.
- Egy pillanat! Álljon meg! - kiáltasz rá, mire azt válaszolják:
- Semmi baj, minden rendben van. A vére teljesen tiszta. Szeretnénk megbizonyosodni róla, hogy nem fertőzött. Úgy tűnik ugyanis, hogy megfelelő a vértípusa.
Öt feszült perc múlva sírva és egymást ölelgetve jönnek ki az orvosok és a nővérek. Néhányan még nevetnek is. Az elmúlt egy hét alatt ez az első alkalom, hogy valakit nevetni látsz. Egy idősebb orvos ekkor odalép hozzátok, és azt mondja:
- Köszönjük, uram. A fia vére tökéletes. Tiszta és hibátlan. Most már elő tudjuk állítani az ellenszert.
Ahogy a hír elkezd terjedni, a parkolóban álló tömeg egyre hangosabban örvendezik, imádkozik, sír és nevet. De aztán az ősz orvos feleségedet és téged félrevon:
- Beszélhetnék önökkel egy percre? Nem vettük észre, hogy a donor kiskorú, ezért szükséges, hogy aláírják ezt a beleegyező nyilatkozatot.
Elkezded aláírni, de aztán észreveszed az üresen hagyott leveendő vérmennyiség rubrikáját.
- M-m-m-mennyi vért vesznek le tőle?
És ekkor az idős orvos mosolya eltűnik.
- Nem tudtuk, hogy egy kisgyermek lesz. Nem voltunk rá felkészülve. Az összes vérére szükségünk lesz.
Megdöbbenve válaszolsz:
- De-de. Ezt maga nem értheti! Ő az egyetlen fiam!
- Mi a világról, az egész emberiségről beszélünk!
- Kérem, írja alá!
- Mindre szükségünk van.
- Nem lenne megoldható, hogy vérátömlesztést kapjon?
- Ha lenne tiszta vérünk, akkor kaphatna.
- Kérem, aláírná?
Tompa csöndben aláírod...
Aztán megkérdezi az orvos:
- Szeretnének néhány percre bemenni hozzá, mielőtt elkezdjük?
Oda tudsz menni?
Oda tudsz menni, ahol a fiad az asztalon ül, és azt kérdezi:
- Apa? Anya? Mi történik itt?
Meg tudod fogni a kezét, és azt mondani neki:
- Fiam, nagyon szeretünk téged, és soha nem hagynánk, hogy valami olyan történjen veled, ami elkerülhető, érted?
El tudsz menni?
Ki tudsz úgy menni a szobából, hogy közben hallod fiadat, amint azt kérdezi:
- Apa? - Anya? - Apa? - Miért, miért hagytok el?
És aztán a következő héten, amikor a fiad temetése van, néhányan átalusszák az alkalmat, és vannak, akik el sem jönnek, mert más dolguk van, vagy vannak, akik eljönnek ugyan, de csak egy mesterkélt mosolyt erőltetnek az arcukra, hogy úgy tűnjön, fontos nekik az egész.
Vajon nem akarnál felugrani, és azt mondani: ELNÉZÉST! A FIAM ÉRTED HALT MEG!
HÁT ENNYIRE NEM ÉRDEKEL?EGYÁLTALÁN JELENT EZ NEKED VALAMIT?!
Vajon Isten is ezt szeretné mondani ezekben a napokban?
"A FIAM ÉRTED HALT MEG! SZÁMÍT EZ NEKED VALAMIT? HÁT NEM ÉRTED, HOGY NEKEM ENNYIRE FONTOS VAGY?"
"Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek: szeressétek egymást!" (János 15,16-17)
Juli
Képtáram
Közbenjárás
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2008-07-20 21:49:20]
|
| | | [válaszok erre: #109] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
|
