|
A TERELŐ PUMI
Beszélgessünk mindenről, ami TERELŐ PUMI! Mindenkit sok szeretettel várunk!
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2209.  Elküldve: 2010-10-18 05:14:09, A terelő pumi
|
[326.] |
Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk?
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2210 #2211 #2247] |
[előzmény: (2208) Duci, 2010-10-18 05:13:11] |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2208. Elküldve: 2010-10-18 05:13:11, A terelő pumi
|
[327.] |
Ekkor még nem tudta...
...hogy a hétvége után a Halley üstököst átkeresztelik Hírös névre a Magyar Pásztorkultúrában!
Nyájak megmentője, elcsatangolt juhok begyűjtője. A Magyar Puszta rejtélyes gyorsuló bajnoka, a Magyar Terelő Gepárd! 
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2209 #2218] |
[előzmény: (2207) Duci, 2010-10-18 05:06:08] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2207. Elküldve: 2010-10-18 05:06:08, A terelő pumi
|
[328.] |
Repülök, mint a Kondacsipkedők, szúrok, mint a Tüske...
/Muhammad Ali után szabadon/
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2208 #2232] |
[előzmény: (2206) Duci, 2010-10-18 05:04:03] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2206. Elküldve: 2010-10-18 05:04:03, A terelő pumi
|
[329.] |
2010 október 15-17.
Somogyfajsz
Kondacsipkedő Terelő Iskola
Birkatan
Birkatan Feketerossebeknek
Hogy is mutattad anyu?
Feketerosseb "Porzsákosan"
Rasztari
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-10-18 05:20:44]
|
| | | [válaszok erre: #2207] |
[előzmény: (2205) Duci, 2010-10-17 22:05:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2205. Elküldve: 2010-10-17 22:05:52, A terelő pumi
|
[330.] |
A hétvégét Somogyfajszon töltöttük és nagyon jól éreztük magunkat.
Köszönet a Kund Kastély vendéglátóinak és külön köszönet Lanc Kálmánnak!
Továbbra is egy rendkívül jó csapat, jó hangulat és hasznos aktív kikapcsolódás a Kondacsipkedő Terelő Iskola jóvoltából.
Köszönet Kriszta mindenért! 
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2206 #2213] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
jszurdoki
Tagság: 2006-08-28 10:28:05
Tagszám: #34229
Hozzászólások: 4267
|
2204. Elküldve: 2010-10-13 13:37:12, A terelő pumi
|
[331.] |
komp-ót 
"Legyél te is pumi!"
"Aki pásztorkutyát tart, ne viszolyogjon a birkabogyótól!"
Árvapumik
www.kiskodmonos.hu
|
| | |
[előzmény: (2203) Duci, 2010-10-13 13:14:30] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2203. Elküldve: 2010-10-13 13:14:30, A terelő pumi
|
[332.] |
Mindig is komp akartam lenni...de végül nem lettem!
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2204] |
[előzmény: (2202) jszurdoki, 2010-10-13 12:21:46] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
jszurdoki
Tagság: 2006-08-28 10:28:05
Tagszám: #34229
Hozzászólások: 4267
|
2202. Elküldve: 2010-10-13 12:21:46, A terelő pumi
|
[333.] |
Köszi, ez igazán jó kis tananyag. Nagyon komplett 
"Legyél te is pumi!"
"Aki pásztorkutyát tart, ne viszolyogjon a birkabogyótól!"
Árvapumik
www.kiskodmonos.hu
|
| | | [válaszok erre: #2203] |
[előzmény: (2200) Duci, 2010-10-12 09:27:08] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kondacsipkedő
Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2200. Elküldve: 2010-10-12 09:27:08, A terelő pumi
|
[335.] |
Ha már a fajtákról beszélgetünk és azokról esett szó, akkor még néhány érdekesség:
Nem véletlen nézzétek csak meg, hogy az összes őshonos, hazai fajtánk durva gyapjas. Talán a Cigája és a Magyar Merino a kivételek, de erről később.
A Hortobágyi Racka, a Cikta, Gyimesi Racka nem véletlenül durva gyapjas. Evolúciós okként felsorolható lenne eredetük, hogy honnan származnak, de sokkal inkább magyarázat szerintem az, hogy úgynevezett „primitív” vagyis mai modernebb szóhasználattal élve parlagi fajták. Ez úgy következik a velük dolgozó terelő kutya viselkedéséhez, hogy persze nem a durva gyapjúszerkezet miatt csípheti meg a kutya, hanem a parlagi fajták eredendő vérmérséklete és karaktere kapcsán. Egyrészt a durva gyapjúszerkezet több fedőszőrből áll, csakúgy, mint a hibás, értéktelenebb hegszövet a finom gyapjú összetételben. Ezeknek a fajtáknak a kialakulásában, evolúciójában szereplő éghajlati, környezeti hatások játszottak közre a gyapjú összetétel kialakulásában, csakúgy, mint a jellemző vérmérséklet, tartási és viselkedési sajátosságok kialakulásában. Ehhez a vérmérséklethez ilyen kutya kellett.
Gyorsan hozzá teszem, hogy a magyar terelő kutya fajták vérmérsékleti, terelési modoruk kialakulásában szerepet játszó parlagi magyar juhfajták viselkedésben, karakterben, technológiai és stressztűrő képességben korántsem azok voltak, mint mai árnyékaik napjainkra.
Ebben az egykori legendás magyar juhfajták mai árnyékainak degradálódásában vastagon benne vannak azok az intenzív finom gyapjas fajták, illetve azok elterjedése. Megjelenésükkor, amikor a birkások teret hódítottak a magyar juh ágazatban az őshonos fajták létszáma nagyon hirtelen, borzasztóan lecsökkent. Nem csak az úgynevezett kivágásoknak volt ebben benne a keze, hanem őshonos juh fajtáink generációs intervalluma sokkal lassabb, mint az intenzív külföldi fajtáké, hiszen nem olyan szapora. Egy kivágott Merino sokkal hamarabb pótolható, pláne akár szelekciós szempontokat is figyelembe véve, mint egy Racka, aki sok esetben évente egyszer ivarzik és egyet ellik.
Ennek ellenére a 90-es években újra felmerült az igény és a hazai juhtenyésztés tekintete újra a Racka felé fordult. Azért a Rackát emelem ki, mert hazai fajtáink közül a legismertebb. Amikor a rendszerváltás után megszűntek a nagylétszámú nagyüzemi állattartó telepek és az iparosított, gépesített mezőgazdaság helyét újra a kisparcellás magán gazdaságok, egykori tanyák, mai szóhasználattal farmok vették át, akkor került újra előtérbe az a nézőpont, hogy a lecsökkent és szinte a kihalás szélére jutott hazai juh fajták egyedszámát fel kell duzzasztani. Duzzadt az magától, hiszen amíg az intenzív, tápos külföldi abrakolást igénylő fajták alig kellettek a kisgazdaságoknak, intenzív, ipari hízlalás nélkül eredménytelenül, veszteséggel tudták csak értékesíteni húsukat, addig a kisebb testű, kevésbé szapora, de igénytelenebb és finomabb húsú Rackából nem tudtak eleget termelni, bárányt előállítani a piacnak. Ez egyébként más állatfajokra is igaz, mert amíg haldoklik a hízó sertés ágazat Mangalicából annyit vesznek át vágóra, amennyit csak termelni tudnak és nem tudnak a piacnak eleget termelni.
Vissza kanyarodva a juh fajtákhoz egyértelmű, hogy a rendszerváltás utáni felduzzasztás, felszaporítás a Racka esetében beltenyésztéssel, szoros rokontenyésztéssel járt a kisebb kiinduló, gyér alap létszám, egyedszám miatt. Ezért a mai Rackák már sok esetben, állattenyésztéshez értő kéz hiányában meg pláne nem ugyanazok vérmérsékletben, viselkedésben, stressz tűrésben, mint egykori legendás elődeik. Viszont mindannyian tudjuk mennyivel nehezebb, markánsabb feladat egy vad, nyers Racka nyájat bekutyázni, mint például egy Merino falkát.
Ha már a Merinohoz újra vissza kanyarodtunk, amit ígértem, az elején, hogy később:
Hazai nem durva gyapjas juh fajtánk a Cigája. Ma már inkább a finomabb gyapjú szerkezet ellenére a tejelő hasznosítású fajták közé sorolják. Azt is hozzá kell tenni, hogy eredendően Erdélyben kialakult fajtáról beszélünk. Erdélyben a tapasztalatok szerint nem volt őshonos a nyáj kutyákkal terelése. Ma már terjed, hiszen ott is kialakultak a magán birtokok, saját földterületek, illetve rájöttek, folyamatosan rájönnek, hogy mekkora segítség a terelő kutya. Ebben saját tapasztalatom, hogy annak ellenére, hogy nem őshonos a terelő kutyák jelenléte én amerre jártam a legtöbb helyen az út mentén láttam terelő kutyákat a nyájak mellett.
A Magyar Merino kialakítása, kitenyésztése egy szükség megoldás volt. Mert a bekerülő intenzív gyapjú termelő Merino fajták nem bírták tiszta vérben az itteni klímát. Szükség volt a tenyésztői munkára a magyar rög környezeti hatásait elviselő, itt termelni képes Merino kialakításában. Igaz birkák esetében a legtöbb esetben hármas hasznosításról beszélünk (gyapjú-hús-tej), de bárki megfigyelheti, hogy általában a három közül az egyik hasznosítási irány kidomborodása maga után vonja a többi csökkenését. A gyapjú termelő fajták sok évtizedik meghatározták a hazai juhtenyésztés. Virágkorukat a szocializmusban élték, nagyüzemi, iparszerű nagy létszámú, gépesített mezőgazdasági struktúrában. Ahogy a gyapjú bevételi forrása leáldozott úgy kerültek egyre inkább azok a hasznosítási irányok, amelyek a mai juhtenyésztést is meghatározzák. Gondoljunk a juhsajt, juhtúró egyre jelentősebb, fejlődő hasznosítási tejágazatára. Gondoljunk a bárányok jelentős (sok esetben egyetlen) bevételi forrására, vagy a birka húságazatra.
Érdekesség, hogy a hazánkba került intenzív termelő fajták úgy a hús, mint a tej ágazatban nem tarthatók nagy nyájban csak a keresztezéseik. Számtalan példát hozhatnánk erre:
Hús ágazatban a Texel, Charolais - tej ágazatban a Keletfríz, Awassi tiszta vérben nem bírja a nagy nyájat. Mindegyiket saját szememmel láttam, hogy mennyire nem. Keresztezéseik már igen. Amikor elterjedőben voltak, illetve bekerültek hazánkba pont akkor jártam gyakorlatra. Emlékszem minden szenvedésre falkásításukkor és közülük csak nagyon kevés állta meg a helyét a stressz érzékenység szelekciójában. Bárányaikat mesterségesen is táplálni kellett és a hízlalás nem a legelőn történt, hanem ketreces battériákban stb stb.
Természetes ezek után, hogy az intenzív tartás miatt terelő kutya szóba sem jöhetett. Olyan kutya meg pláne nem, amelyik bántja a birkát.
Ha bárki megnézi ezek a hús és tej termelő fajták gyapjú lenőttség, benőttség tekintetében szintén nem járnak az élen, hiszen csupasz lábúak, kopasz fejűek, de intenzív termelésükben nem is a gyapjú volt a lényeg. Mégsem teheti rá a kutya a fogát az ilyen fajtákra, mert stressz érzékenyek, termelésük azonnal csökken.
Gyorsan hozzá teszem, hogy mondjuk nekem a 4-5 birka nem nyáj, de még falka is csak erős túlzással.
A honosodott intenzívebben termelő fajták külön megér egy misét úgy hús, mint a tej tekintetében, de a Német Húsmerino, Suffolk és egyéb fajtákról majd később…
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2201 #2202] |
[előzmény: (2199) Duci, 2010-10-12 08:18:00] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2199. Elküldve: 2010-10-12 08:18:00, A terelő pumi
|
[336.] |
Molnár Józsi (Pacsirtatelepi Puli Kennel) írását utólagos engedelmével ide teszem, aki a Vajdaságban él és figyelemmel kíséri az eseményeket:
Néha mesélem a falubeli (Kishegyes - Mali Idos - Vajdaság) néhány juhásznak (vagy egykori juhásznak), hogy létezik bizony terelőverseny a nagyvilágban és a résztvevő kutyák nagyon ügyesek. Ez nagyon tetszik nekik, az viszont nem megy a fejükbe, hogy a kutya nem tépheti a birkát.
Idézve őket:
Má hogyne kéne hogy tépje. 2-3 m széles dűlőúton köll a 150-200 birkát elhajtani. Kétódalt kukorica. A dűlő mindkét ódalán egy-egy kutya az első kukoricasorba mén, azaz szaladgál előre-hátra komoly tempóba, hogy az 50 m körüli távon (amilyen hosszúra nyúlik a nyáj a keskeny úton), a birka ne bírjon a kukoricáhó nyúni. Ha mégis, hát a kutya megtépi egy pillanat alatt, hogy megtanúja a birka a rendet. Mer nem azé a pár cső kukoricáé, hanem ha valaki meglássa, hát a falu összes parasztja azt meséli majd, hogy nem tudok ehajtani úgy, hogy ne legyen kár, hát tépje csak meg a kutya-ha kő!"
Azért bátorkodtam ide tenni, mert ilyet és hasonlót én több juhásztól hallottam.
Ha a kutya ráteszi a fogát a birkára, azaz akkor tépi és annyira amit nem kéne, akkor kizavarja, elzavarja a juhász, hogy takarodjon onnat.
Amelyik kutya bátortalan, nem mer és gyenge no azt lógatják fel, ütik agyon stb...
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2200] |
[előzmény: (2197) SZIPKA, 2010-10-10 08:52:33] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
jszurdoki
Tagság: 2006-08-28 10:28:05
Tagszám: #34229
Hozzászólások: 4267
|
2198. Elküldve: 2010-10-11 12:38:31, A terelő pumi
|
[337.] |
Micsoda hangulata van az ilyen régi képeknek. Imádom
"Legyél te is pumi!"
"Aki pásztorkutyát tart, ne viszolyogjon a birkabogyótól!"
Árvapumik
www.kiskodmonos.hu
|
| | |
[előzmény: (2190) Duci, 2010-10-08 15:31:34] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
SZIPKA
Tagság: 2005-08-29 19:48:24
Tagszám: #21504
Hozzászólások: 502
|
2197. Elküldve: 2010-10-10 08:52:33, A terelő pumi
|
[338.] |
Egy biztos, sokan tanulhatnak tőled!
"Zsu aki egy kicsit Rigolyás"
"Rigolya a "Fekete Haderő"
"Él a pumisok között egy mondás: Egyszer pumi, örökké pumi."
"FRUTI aki pumi"
|
| | | [válaszok erre: #2199] |
[előzmény: (2188) Duci, 2010-10-08 12:51:52] |
|
Törzstag 
|
|
acsab
Tagság: 2010-03-03 21:20:59
Tagszám: #82926
Hozzászólások: 858
|
2196. Elküldve: 2010-10-09 20:18:17, A terelő pumi
|
[339.] |
Nagyon tudnak !
BN
|
| | |
[előzmény: (2194) Duci, 2010-10-09 07:41:06] |
|
| Törzstag
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2195. Elküldve: 2010-10-09 20:10:38, A terelő pumi
|
[340.] |
A szürke marhákért külön gratula!
Rasztari
|
| | |
[előzmény: (2150) MGabi, 2010-10-06 15:52:19] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kondacsipkedő
Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2191. Elküldve: 2010-10-08 15:37:27, A terelő pumi
|
[344.] |
Nem szégyenlem!
Én az állattenyésztést is a tehén seggénnél meg a birkaszar hordásnál kezdtem. Az élelmiszer higiéniát meg vágóhídon a szalag mellett.
Rasztari
|
| | |
[előzmény: (2190) Duci, 2010-10-08 15:31:34] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2190. Elküldve: 2010-10-08 15:31:34, A terelő pumi
|
[345.] |
Ásóval talicskára... 
Régen volt! 
1986-os kép....
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2191 #2192 #2198] |
[előzmény: (2189) Kondacsipkedő, 2010-10-08 13:28:35] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kondacsipkedő
Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541
|
2189. Elküldve: 2010-10-08 13:28:35, A terelő pumi
|
[346.] |
Ásóval birkaganyét hordani az nem kispálya
-------------------
Kondacsipkedő Pumik|Terelő Pumi
|
| | | [válaszok erre: #2190] |
[előzmény: (2188) Duci, 2010-10-08 12:51:52] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2188. Elküldve: 2010-10-08 12:51:52, A terelő pumi
|
[347.] |
A nyolcvanas évek juhászai azért mondták és vallották, hogy a terelő kutya nem teheti rá a fogát a birkára, mert a megcsípett bőr helyén a hegszövet gyapjúja értéktelenítette a lenyírt gyapjú mennyiségét és minőségét.
Igen akkor még ez számított, és a lenyírt lábgyapjú minőségét is nézték úgy a nyíráskor, mint a juhtenyésztésben. Ekkor lettek keresettek a minél jobb benőttségű gyapjú termelő fajták. Benőttség alatt azt értették, hogy a birka lábán és fején milyen mélyen húzódik le a gyapjú termelő testfelület, illetve a birka hasán összeér-e lehúzódva a gyapjú termelő terület.
Egyel nem számoltak csak, hogy a forró magyar nyárban a csigás szarvú Merinó fején a szarvak alatt benőtt finom gyapjú ideális fészkelő hely a legyeknek és a csigás szarv szabályosan leszorítja a benőtt gyapjútz a feje, hogy bepállik a forró magyar nyárban. Emlékszem jól gyakorlaton és naposi szolgálatban ezeknek a pállott fejű kosoknak a kezelésére, hogy némelyiknek szabályosan rohadt a szarva alatt a bőre a benőtt gyapjútól.
Szóval ez a mondás, illetve szokás, hogy a kutya nem foghat a birkába ekkor terjedhetett el a juhászok között.
Mi számtalan juhászatban jártunk itt Délen is és Kaposváron is, de terelő kutyát nemigen használtak a nagyüzemi gazdálkodás miatt. A kevés hely közül Hódmezővásárhely volt az egyik, ahol kutyával legeltettek és ott láttam életemben először Pulit. 16 éves voltam akkor.
Mivel kezdő tanulók voltunk, ezért olyanokkal szívattak a juhászok, hogy a Pulihoz szokott nyájjal kiküldtek bennünket legeltetni Puli nélkül, meg megkérdezték, hogy a birkának hány metszőfoga van felül meg ilyenek...
Sokat tanultunk ezekből bár rosszul esett hetekig ásóval kihordani a hodályból a birka ganét...
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2189 #2197] |
[előzmény: (2187) Duci, 2010-10-08 12:41:03] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2187. Elküldve: 2010-10-08 12:41:03, A terelő pumi
|
[348.] |
Kezdő amatőr létemre, aki még csak most kezdi tanulni az egészet úgy gondolom, úgy mondták, hogy ez a nem fgoghat bele, nem csíphet bele akkor élte virágkorát a magyar juhászat után megváltozott birkások körében, amikor a gyapjúért még tetemes pénzt adtak és érték volt a hús(bárány)-tej mellett a harmadik hasznosítási irány.
Zajlott ez a nyolcvanas évek végéig, mert már a kilencvenes évek elején, amikor végeztem, akkor a magyar textil, gyapjú ipar követve a nemzetközi trendet annyira elszegényedett, devalválódott, hogy igaz a birkákat meg kellett nyírni a tavasz és az égető forró magyar nyár miatt, de aki nem bírta a lenyírt zsíros gyapjút eltárolni az bizony sok esetben tüzelőnek adta el, használta fel.
A nyolcvanas években emlékeim szerint a gyapjas Merinó fajták virágkorának végén hatalmas versengés volt a juhászatokban nyíráskor és például a redős nyakú Ausztrál Merinó nyírását külön tanították.
Ma szinte pont fordítva van, mert ahogy itt szegeden is a textil gyárat felszámolták egy lehetőség, opció maradt a juhászatok gyapjú hasznosításának a kis kézműves ipar. Erre egyik példa Csikasz Ellák tulajdonosai, akik reprezentálják ezt a fajta gyapjú hasznosítási irányt.
A kis kézműves ipar, házi ipar ha úgy tetszik újra inkább a durva gyapjas fajtákat helyezi előtérbe, mint a finomgyapjú feldolgozásához szükséges ipari gépparkot igénylő fajtákat. A Racka tehát ebben a tekintetben is felértékelődik napjainkban.
Érdekesség, hogy bár a magyar semmibe veszi, értéktelennek tartja a Racka gyapját úgy, mint a hústermelő képességét, bárány szaporulatát, hiszen a külföldi fajták többet tudnak nála, de hazánkba települt amerikából származó idegen külföldiek meg keresik a Racka gyapját, mert azzal tudnak otthon, háznál dolgozni és különböző használati eszközöket saját kezükkel készíteni belőle.
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #2188] |
[előzmény: (2183) Kondacsipkedő, 2010-10-07 13:35:18] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kondacsipkedő
Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Hoványi
Tagság: 2010-01-12 19:31:29
Tagszám: #81205
Hozzászólások: 114
|
2185. Elküldve: 2010-10-07 16:09:54, A terelő pumi
|
[350.] |
Örülök ,hogy itt maradtál,bár biztonság kedvéért beraktam a blogodat a kedvencekbe.Nem szerettem volna lemaradni az élménybeszámolóidról.
Csűrdöngölő Pumik
|
| | | [válaszok erre: #2194] |
[előzmény: (2184) Duci, 2010-10-07 15:38:02] |
|
Haladó 
|
|
|
