Érdekességek innen-onnan (üzenet: 239, Hobbi) |
|
|
|
JoJo13
Tagság: 2006-07-01 09:31:03
Tagszám: #32213
Hozzászólások: 104
|
64.  Elküldve: 2007-01-01 16:40:12, Érdekességek innen-onnan
|
[176.] |
|
| |
|
Haladó 
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
Kiváló dolgozó 
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
61. Elküldve: 2006-12-27 13:24:00, Érdekességek innen-onnan
|
[179.] |
Acadia Amerika legkisebb nemzeti parkja, amelyet az állampolgári közmunka példájaként is emlegetnek.
Hosszú ideje ismerjük egymást, az Acadia meg én – bő fél évszázada. Első alkalommal kis híján halálra rémített. Szédülős síkvidéki fiú lévén, egy ködös délelőttön könyörtelen tériszonyt hozott rám legmeredekebb ösvényén a park. Ám amint biztonságosabb terepre értem, elbűvölt változatos erdőivel, csillogó tavaival, hullámok ostromolta hegyfokaival. Azon kaptam magam, hogy évről évre vissza-visszatérek ide, felkutatni titkos helyeit, gyönyörű tájait. Aki megadja rá az esélyt, azt bizonnyal rabul ejti. Annak pedig, aki ősszel jár erre – amikor valóságos lángtengerbe borulnak az Acadia Nemzeti Park lágyan hullámzó dombjai s kerekded aljú völgyei –, különösen óvatosnak kell lennie. Ha valaki az őszi lomb színeit kedveli, azt az Acadia szinte minden alkalommal elkápráztatja.
A maine-i Mount Desert-szigeten és környékén – Bostontól légvonalban alig 320 kilométernyire északkeletre – elterülő Acadia a maga 19 ezer hektárjával a legkisebb amerikai nemzeti parkok egyike, mégis rengeteg látogatója akad. Van néhány félreeső része is – ilyenek a Schoodic-félsziget gránitpárkányai a Frenchman-öböl túlfelén, meg néhány kisebb sziget, például a Maine-öbölben lévő Isle au Haut. Legkönnyebben persze maga a Mount Desert-sziget közelíthető meg, melyet töltés köt össze a szárazfölddel. A látogatók egy 32 kilométeres körúton juthatnak el a sziget számos kedvelt látnivalójához. Húsznál több kisebb-nagyobb tó van itt, s kitérőút vezet a Cadillac Mountain csúcsára (amely 466 méterével kiemelkedik az Acadia féltucatnyi 300 méter fölötti hegye közül). A Sand Beach a sziget egyetlen sziklamentes strandja, ahol az avatatlan fürdőző elkékülhet a 15 fokos vízben. A kellemes, vízparti Jordan Pondtanya pedig arról híres, hogy ott kínálják a világ talán legzamatosabb puffasztott muffinjait. Két lányom máig sem feledheti gyermekkoruk egyik napos délutánját, amikor ezt az ízletes habkönnyű édességet majszolgatták a tóparton, miközben sárga kabátos darazsak rajai csaptak le eperlekváros tálkájukra.
Ám az Acadia története nem csupán a hideg vízről, a meleg süteményről és a szédítő hegyi kilátásról szól. Valódi főszereplői az emberek. Azok, akik már a Nemzeti Parkok Szolgálatának alapítása előtt oly sokat tettek a sziget védelméért – s azok is, akik ma önkéntes munkával vagy adományokkal viszik tovább az acadiai hagyományt. "Ez a park az állampolgári közmunka mintapéldája" – állítja Sheridan Steele, az Acadia igazgatója. Mintegy három és fél ezer önkéntes dolgozik itt ingyen, évente 40 ezer órát, s akkor még nem is említettük az Acadia Barátai nevű nonprofit szervezettől érkező jelentős pénzügyi segítséget. "A nemzeti parkokkal kapcsolatos jótékony tevékenység itt kezdődött – magyarázza Steele –, enélkül a mai formájában talán sosem jött volna létre az Acadia".
Az Acadia múltjának persze semmi köze nem volt a parklétesítéshez, ellenben annál több a betelepüléshez. A hely első lakói az indiánok voltak, szemétdombjaik – a régészek örömére – ötezer évre vezethetők vissza. Őket a franciák követték: a maine-i partvidéket 1604-ben földerítő Samuel de Champlain megemlíti, hogy mivel az egyik sziget hegyei „mind kopárak és sziklásak”, ezért Isle des Monts Deserts-nek, a kopár hegyek szigetének nevezte el. Ám a rákövetkező 150 évben – míg a gyarmatosító franciák és angolok a terület uralmáért küzdöttek – európaiak nemigen telepedtek le itt.
Végül 1761-ben maroknyi angol érkezett, akik elfoglalták a Somes Sound északi végét, s nem sokkal később már több falu, fűrésztelep, halszárító állvány és hajóépítő műhely tarkította a Mount Desert-szigetet.
Turisták a 19. század közepe óta járnak ide. Az első látogatók közt volt a Hudson River festőiskola két kiváló művésze, Thomas Cole és Frederic Church. Tájképeik egész Amerikát ráébresztették a sziget csodáira, s így az 1890-es évekre már virágzó üzletággá vált az idegenforgalom. Mount Desert szigetén gombamód szaporodtak az üdülőszállók és az elegáns tengerparti "házikók", melyeket olyan tehetős emberek építtettek, mint a Rockefellerek, a Vanderbiltek vagy az Astorok.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
60. Elküldve: 2006-12-27 13:16:41, Érdekességek innen-onnan
|
[180.] |
Júdás evangéliuma
Egyetlenegy utalás volt rá – az is 1800 évvel ezelőtti –, hogy Júdás apostolnak is lehetett evangéliuma. Egy most előkerült kézirat sokak szerint újraértelmezi az egyik legismertebb bibliai történetet: Júdás nem elárulta Jézust, hanem parancsát teljesítve szolgálta őt.
Rodolphe Kasser professzor maga elé emelte az ősi szöveget. A keze finoman remegett a Parkinson-kórtól, a hangja azonban erősen és tisztán csengett: "pe-di-ah-kaun-ausz enté plah-naj". A különös szavak koptul, az ókeresztény Egyiptom nyelvén hangzottak el – először azóta, hogy a korai egyház a keresztények számára tiltott szövegnek ítélte az ókori iratot.
Az egyiptomi sivatagban elrejtett kézirat a történelem sok-sok viharát vészelte át, hogy majd a 20. század végén valaki váratlanul rábukkanjon. Egy időre még azután is eltűnt a műkincs-kereskedelem útvesztőiben, egy kincsvadász tizenhat esztendeig rejtegette a New York állambeli Hicksville egyik bankjának páncélszekrényében. Mire a papirusz végül Kasserhez került, üzenete a rongálódás miatt már-már örökre elveszett.
A 78 éves tudós, a világ egyik legtekintélyesebb koptológusa, abbahagyta az olvasást, és a megtalált kincset gondosan visszahelyezte az asztalra. „Hát nem csodálatos ez a nyelv? Görög betűkkel írott egyiptomi.” Elmosolyodott. „Ebben a részletben Jézus elmondja a tanítványainak, hogy vakvágányon járnak.” A professzor láthatóan a szöveg hatása alá került. Nem ok nélkül. A kézirat legelső sora ugyanis így hangzik: „Ezek a titkos igék, amelyeket Jézus iskarióti Júdásnak mondott…” A világtörténelem egyik leggyűlöltebb alakja, közel kétezer év után visszatért.
Ki ne emlékezne Jézus Krisztus közeli barátjának, a 12 apostol egyikének történetére, aki harminc ezüstpénzért eladta, a fogdmegek előtt csókkal árulta el mesterét? Júdás – aki később eszelős bűntudatában felakasztotta magát – az árulás örök érvényű jelképe lett. A vágóhidakon az úgynevezett Júdás-kecske vezeti az állatokat a kés alá. Németországban a hatóságok megtagadhatják, hogy a szülők Júdás néven anyakönyveztessék gyermeküket. Kairó óvárosában, a történelmi kopt negyedben az idegenvezetők mindig mindenki figyelmét felhívják rá, hogy a Kopt Függőtemplom fehér oszlopsorában a fekete bazaltoszlop Júdást jelképezi. Árulója nélkül ma a kereszténység is más lenne.
A hagyományos Júdás-ábrázolások igencsak rossz fényben tüntetik fel a tizenkettedik apostolt, akire halála után a vallásközi polémiában várt újabb dicstelen szerep. Ahogy ugyanis a zsidó szektaként szárba szökkent kereszténység mindinkább eltávolodott gyökereitől, a keresztény hitszónokok egyre nagyobb hevülettel hangoztatták, hogy a zsidó nép kollektíven felelős Krisztus letartóztatásáért és kivégzéséért. Az áruló Júdást pedig egyre inkább a zsidók őstípusának festették le.
A napjainkban megtalált „titkos igékből” azonban egészen másféle Júdás-kép rajzolódik ki. A passiótörténetnek ebben a változatában az apostol igazi hős, aki a többi tanítványtól eltérően valóban megérti Krisztus üzenetét. Amikor átadja Jézust a főpapoknak, csak mestere kívánságát teljesíti, és pontosan tudja, mit hoz ezzel saját fejére. Jézus még figyelmezteti is őt: "Átkozzák majd a neved."
http://www.geographic.hu/ngm/0605/index.php?m=200605&;s=1
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
59. Elküldve: 2006-12-27 13:14:00, Érdekességek innen-onnan
|
[181.] |
Pásztázó elektronmikroszkópban nézve a parlagfű egyetlen virágporszeme, amely negyedakkora, mint egy emberi hajszál vastagsága. Valóságos geometriai csoda. Annak az allergiásnak a számára viszont, aki belélegzi ezt a normál körülmények közt ártalmatlan szemcsét, veszélyes behatoló – és szervezetének immunrendszere rá is támad. Az eredmény: allergiás reakció – duzzanat, viszketés, orrfolyás vagy akár légútszűkület. Az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt az allergiás megbetegedések száma.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
58. Elküldve: 2006-12-27 11:55:41, Érdekességek innen-onnan
|
[182.] |
Igen. A gazdi meg nagyon profi. Ebben jó sok munka van, az biztos. Bár a malik imádnak dolgozni, különben rombolnak egy kicsit, ha unatkoznak. Erre tenyésztették őket. Egy tibeti mellől nézve egészen elképesztő teljesítmény 
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | |
[előzmény: (57) balufani, 2006-12-27 11:31:04] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
balufani
Tagság: 2006-03-11 21:37:28
Tagszám: #28286
Hozzászólások: 3207
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
56. Elküldve: 2006-12-27 09:29:24, Érdekességek innen-onnan
|
[184.] |
Igen! Szoktam olvasni a malis topicot, és most nagyon sok videót raktak fel, elképesztőek a kutyák. Egy ismerősömnek van egy lány malija, Titivel jókat szoktak rohangálni. Akkor tényleg kifutja magát a kutyám.
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | |
[előzmény: (55) ákosvári, 2006-12-27 09:27:14] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
55. Elküldve: 2006-12-27 09:27:14, Érdekességek innen-onnan
|
[185.] |
Ez egy malinois???
Azt hiszem erre mondják, hogy tökéletes!
Biztosan rengeteg munka van benne, le a kalappal, mind a kutya, mind a gazdi előtt!
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| | | [válaszok erre: #56] |
[előzmény: (54) tviti, 2006-12-27 09:02:06] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
53. Elküldve: 2006-12-26 22:48:45, Érdekességek innen-onnan
|
[187.] |
Petrát eltűnt városnak is szokták hívni, ám a megnevezés nem pontos: nem tűnt el, csak a nyugati világ számára vált elfeledetté. A 13. században néptelenedett el, azóta legfeljebb nomád pásztorok legeltették ott nyájaikat és a beduinok meséiben szerepelt. A 19. század első felében kezdtek el szivárogni a hírek egy titokzatos, mesebeli, talán kincsekkel teli városról. Utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát, amit 1812-ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban sokkal később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.
A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Ezen a sivatagos-sziklás helyen már háromezer évvel ezelőtt kisebb birodalmak alakultak. A legjelentősebb a nabateusoké volt, Kr. e. 400 évvel. A népcsoport Ábrahám unokájától, Nebájótól származtatja magát. A nomád, birkatenyésztésből élő nép a szívósságának köszönheti fennmaradását ezen a barátságtalan, vízben szegény vidéken. Ciszternarendszereket építettek, ebben tárolták az esővizet. A nabateusok rövid idő alatt meggazdagodtak abból, hogy településük a Szíriát a Vörös-tengerrel összekötő út mentén feküdt, de itt vezetett az átjáró a Sinai-félszigetre is. Eleinte csak adót vetettek ki az erre haladó karavánokra, később ők maguk is kereskedni kezdtek. Birodalmuk egészen a mai Damaszkuszig terjedt. Virágzásuk korszaka három évszázadot ölel fel és a Kr. sz. 2. évszázadig tartott. A Római Birodalom hódításai egybeestek a kereskedelmi útvonalak elsorvadásával, így Petra jelentősége rohamosan csökkent. Végül a 6. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott.
Negyvenöt színben pompázik
Ma turistabuszok tucatjai állnak meg naponta a bejáratnál, a látogatók számát évente milliókban mérik. Nem is csoda, hiszen Petra az egyetlen hely földünkön, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. Ezt a különleges rangot egyedülálló, sziklába vájt épületeinek, másrészt a varázslatosan sokszínű környezetének köszönheti. A vörös homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai negyvenöt színárnyalatban, rózsaszínben, lilában, kékben és sárgában pompáznak. Senki sem szabadulhat a varázslatos látvány hatása alól.
Már az egykori város megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú, szűk hasadékon kell végigmenni az első kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhető utat jelentett a szűk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az első, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt is alig bejárható területen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír található.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
51. Elküldve: 2006-12-22 11:57:08, Érdekességek innen-onnan
|
[189.] |
Óceánia segítségért kiált
Amennyiben a Csendes-óceán vízszintje 2070-re a jelenlegi prognózisok szerint mintegy 50 centimétert emelkedik, a korallszigeteken milliók válnak földönfutóvá.
A csendes-óceáni szigetek elöntése több millió embert érint. A legveszélyeztetettebb helyzetben a kilenc szigetből álló Tuvalu mintegy tízezer fős lakossága van. "A szigetek asztallap simaságúak, tehát nincs magasan fekvő térszín, ahová menekülhetnénk" – nyilatkozta Paani Laupepa, Tuvalu küldötte a Reuters hírügynökségnek a héten rendezett Csendes-óceáni szigetek Konferenciáján.
Ausztrália a térség legjelentősebb gazdasági szereplője, és egyben regionálisan a legnagyobb egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátásért felelős ország visszautasította, hogy segítséget nyújtson Tuvalunak a lakosság áttelepítésben. "Még tárgyalni sem volt hajlandó a tuvalui miniszterrel" - tette hozzá Laupepa.
Hasonló helyzetben van a 37 szigetet és korallzátonyt magába foglaló Kiribati is. Az elmúlt két hét során a szigeteknél szokatlanul magas vízállást észleltek, és félő, hogy a hasonló fekvésű területeket ötven éven belül elmossa a tenger. Ezeknek az országoknak már most komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy a következő évtizedekben hová költöztetik át a lakosságot.
Szakértők szerint a legnagyobb veszélyben Kiribatin és Tuvalun kívül Mikronézia, a Marshall-szigetek, Vanuatu és Pápua Új-Guinea vannak. Mikronézián csak az elmúlt öt évben több mint két centiméterrel emelkedett meg a tengervíz szintje. "Nem ússza meg szárazon" az óceán vízszintjének emelkedését a távolabb fekvő Banglades, India és Vietnám sem.
A csendes-óceáni országok képviselői felszólították Ausztráliát – amely nem írta alá a Kiotói Egyezményt, hogy tegyen határozott lépéseket az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése érdekében, és a környezeti menekültek befogadásáért. Ez nem csak erkölcsi, de hosszú távon gazdasági érdeke is.
A konferencián ugyanakkor pozitív kezdeményezés is volt. Új-Zéland bejelentette, hogy a közeljövőben ötezer mezőgazdasági idénymunkást fogad be az országba a környező szigetekről. Ez hosszút távon könnyebbséget jelent majd a végleges letelepedéshez. Új-Zéland korábban is nagyszámú bevándorlót fogadott be a csendes-óceáni szigetekről.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;id=8137
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
50. Elküldve: 2006-12-22 11:49:29, Érdekességek innen-onnan
|
[190.] |
Pusztító gleccserek a világ tetején
A Himaláján jelenleg 44 olyan gleccser van, ahol a jég borjadzása pusztító, özönvízszerű áradást okozhat. Becslések szerint, a globális felmelegedés jelenlegi üteme alapján ez akár 2-3 évente is bekövetkezhet, több tízezer ember életét és otthonát veszélyeztetve.
Korábban 200-300 évente voltak hasonló katasztrófák, azonban a klímaváltozás a Himaláján is átalakítja a megszokott viszonyokat. 1977. és 2000. között a hőmérséklet évente 0,09 Celsius fokkal emelkedett, ami első látásra kevésnek tűnik, de mintegy négyszerese az átlagos értéknek, amelyet ebben az időszakban a Földön tapasztaltak – nyilatkozta a Spiegel Online -nak Arun Shrestha, az International Centre for Integrated Mountain Development (ICIMOD) szakértője.
A gleccserek rohamos olvadásának riasztó példája a nepáli Kongma Tikpe, amely 1976. és 1978. között 60 centiméterrel, 1978. és 1989. között évente két és fél méterrel, azóta pedig évente tíz méterrel húzódik vissza.
A gleccserek visszahúzódása után, a jégnyelv előterében lévő mélyedésekben és kisebb medencékben tavak keletkeznek, amelyek a gleccser olvadékvizéből táplálkoznak. A gleccsertavakat a végmorénasánc duzzasztja vissza, amely a gleccser által lehordott törmelékből áll. Mivel ez nem stabil képződmény, egy-egy nagyobb gleccserjég leszakadása vagy földrengés hatására bármikor átszakadhat, hatalmas mennyiségű vizet zúdítva a völgyekbe.
A kutatók műholdfelvételek, térképek és a helyszínen készített fényképek alapján létrehoztak egy listát a veszélyeztetett vagy veszélyes gleccserekről. Ezeken általában több ország is osztozik: Nepál, Kína, Afganisztán, Banglades, Bhután, Burma, India és Pakisztán.
Hosszú távú cél egy nemzetközi jelzőrendszer kiépítése, amellyel egy gátszakadásnál időben értesíteni lehet az érintett országok hatóságait, és megszervezni a lakosság evakuálását. 2005-ben egy hasonló elven működő indiai-kínai jelzőrendszer sok ember életét mentette meg, amikor a Sutlej folyó elöntötte a völgyet.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=4&id=8470
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
49. Elküldve: 2006-12-22 11:27:44, Érdekességek innen-onnan
|
[191.] |
 Fotó a kétfejű ősgyíkról
Rendkívül jó állapotú, 120 millió éves őshüllő maradványára bukkantak Északkelet-Kínában. A lelet különlegessége, hogy két nyaka és két feje van.
A leletet a párizsi tudományos kutatóközpont munkatársai találták meg, és megállapították, hogy a choristodera fajhoz tartozik, s a legrégibb ismert példája az úgynevezett axiális bifurkáció elnevezésű fejlődési rendellenességnek.
Ezt a deformációt megfigyelték már kígyóknál, krokodiloknál, gyíkoknál és teknősöknél, amelyek közül néhány több évig is életben maradt fogságban - írja a New Scientist nevű angol tudományos magazin internetes kiadása.
.
A leletről többek között az apró és fiatal csontváz, valamint a relatíve nagy fej és szemek alapján megállapították, hogy az újszülött jószág csak rövid ideig élt.
Egy kifejlett choristodera akár egy méter hosszúra is megnőtt, ám a lelet csupán hét centiméteres.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
47. Elküldve: 2006-12-20 11:14:57, Érdekességek innen-onnan
|
[193.] |
Dél - Amerika
Az inka birodalom (i.sz. 1438 - 1532)
Az inka állam eredetileg a politikai hatalomért küzdő kis városállamok egyike volt a Sierra déli részében. 1438 - ra vezető szerepre tett szert, a területen, s alig egy évszázadon belül 320 km széles, északtól délig pedig 3200 km hosszúságot elérő birodalmat hódított meg. A birodalom északi határa Ecuador - Kolumbia határvonala volt, a déli pedig a Maule - folyó, Chile középső részén.
Az inka történelemből, nem maradt fenn írásos forrás. Az uralkodók, a csaták , a hódítások és egyebek története szájhagyomány útján terjedt.
Az inkák gyakran megtámadtak más törzseket, de miután Cusco közvetlen környéket meghódították, a további hadjáratok, már nem hoztak tartós területhódításokat. Csak Viracocha, a 8. Császár (vagy Inka) uralma alatt, 1410 körül keresett Cusco állama szövetséget szomszédos országokkal politikai és területi terjeszkedés érdekében. 1437 - re, alig 100 esztendővel a spanyol hódítás előtt, az inkák meghódították a legerősebb hegyi államot Chancát. A birodalom nagysága miatt megjelentek a kormányzói és egyéb tisztségek. Új közigazgatási osztály jött létre.
Az inkák fejlett mérnöki tudománnyal rendelkeztek. A partvidékeken kukoricát, babot és gyapotot, a felföldeken krumplit és quinoát, a trópusi erdőkben egyéb növényeket és a koka nevű kábítószert termesztettek. Szerszámként kézikapát, ásóbotot és lábekét használtak. Állattartók voltak, a jó minőségű legelőiken málhásállatként, illetve finom gyapjáért tenyésztettek láma és alpaka csordákat.
1532 - ben, amikor a birodalom a nagyszabású hódítások után, mind kultúrájának, mind közigazgatása tekintetében hatalma csúcsán állott, jöttek a spanyolok, és 10 év alatt jóformán lerombolták az inka civilizációt. 1580 - ra egyszer s mindenkorra véget vetettek az inkák uralmának.
http://www.pbase.com/jorginho/cusco
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
46. Elküldve: 2006-12-20 08:34:42, Érdekességek innen-onnan
|
[194.] |
Üvegfolyosón a Grand Canyon felett
Több mint egy kilométer mély szakadék felett egy patkóalakú, üvegpadlózatú folyosón sétálni nem mindennapi élmény. Márpedig jövő év márciusától ezt tehetik azok, akik a Grand Canyon-ba látogatva befizetnek egy kis légi sétára a Skywalk elnevezésű látványosságba.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
45. Elküldve: 2006-12-19 12:57:26, Érdekességek innen-onnan
|
[195.] |
A maja civilizáció kialakulása (i.sz. 250 - 950)A maják az egyedüli őslakos amerikaiak, akik magukratudták vonni a tudománytörténészek figyelmét.
Az elő - maja civilizáció kialakulásának területe Chiapas és Guatemala csendes - óceáni partvidéke, illetve a mai Guatemala város körüli hegyvidék lehetett. A terület lelőhelyein olyan kőreliefeket találtak, amelyek stílusa kétségtelenül ősibb, mint a maja alföld legkorábbi művészeti emlékei. Az itt talált Hosszú Számlálással készített naptári feljegyzések is sokkal korábban keletkeztek, mint amilyet a klasszikus kori maják használtak.
Izapa lelőhelye - mely Chiapas Csendes - óceán menti síkságán, a guatemalai határ közelében fekszik, a maja civilizáció korai fejlődésének egyik kulcspontja. A település virágkora a késő kialakulási korszakra tehető, erről az ekkor faragott kőemlékek sokassága tanúskodik.
Noha Izapa építészeti emlékein nem találtak naptári vagy bármely más, íráshoz köthető feljegyzéseket, bizonyos, hogy a térség fő civilizációs központja volt.
Valószínűleg a mai Guatemala város nyugati peremvidékén elterülő Kaminaljuyú környéke volt az izapi civilizáció és a peténi maják közti átmenet legfontosabb állomása.
A maja kultúra késői kialakulási korszakbeli Cchicanel - fázisa idején El Miradorban épült fel a nyugati félteke legnagyobb piramisa, amely az alapzatával együtt elérte a 70 méteres magasságot.
Arra is van bizonyíték, hogy az alföldi maja földművelési gyakorlatok ebben az időszakban egyre intenzívebbé váltak. Úgy tűnik a déli alföldek mocsaras övezeteiben ismert bakhátas termőföldek némelyike ebből az időszakból származik. Ez magyarázat lehet a kétségtelen népességrobbanásra, melynek több bizonyítékát találjuk a késői kialakulási korban. Az egyre nagyobb népesség, illetve az Izapani - és Kaminaljuyúi - kultúra átalakulást elősegítő hatása hamarosan az általunk is ismert klasszikus maja civilizáció létrejöttét eredményezte.
A korai klasszikus korszak a maja alföldeken
A korai klasszikus korszak vagy Tzakol - időszak a maja alföldeken kb. I.sz. 300 körül kezdődött el.
Tikal és északi szomszédja, Uaxactún korán megteremtette Észak - Petén kulturális fölényét.
A Tikal egyik Tzakol - kori építményébe mélyen eltemetett, szándékosan megcsonkított 31-es sztélé felfedezése új fényben tüntette fel a teotihuacániak jelenlétét a korai klasszikus kori Peténben. A sztélé egy hosszú és rendkívül fontos dinasztikus szöveget tartalmaz. A jelenet fő figurája egy gazdagan feldíszített maja uralkodó, akit a feliratok Viharos Égnek neveznek. Bal karjának hajlatában Tikal városának megszemélyesített szimbólumát tartotta. Két oldalán egy - egy harcos áll, teljes teotihuacáni hadiöltözetben, Tlaloc - arcú pajzsokkal. Számos tudós megvan győződve arról, hogy a sztélére faragott i.sz. 435. Év elérkeztével, a hegyvidéki Kaminaljuyúhoz hasonlóan, Tikal és valószínűleg egyéb peténi központok is a teotihuacáni harcos - kereskedő csoportok befolyása alá kerültek.
A síksági maják valószínűleg az Alta Verapazból származó nagy mennyiségű, nagyon értékes kékeszöld quetzaltollat, illetve egyéb, a Mexikói - fennsíkon ismeretlen trópusi termékeket biztosítottak a teotihuacániak számára. Cserébe azok magukkal hozták az általuk ellenőrzött Pachuca bányából származó zöld obszidiánt, a stukkóval díszített ivócsészéket és a háromlábú hengeres edényeket. Úgy tűnik, hogy a Teotihuacáni Birodalom a maja övezet egésze - így többek között a kakaóban gazdag Csendes - óceán melletti tengerparti síkság - felett legalább annyira kereskedelmi, mint politikai fennhatóságot gyakorolt.
Teotihuacán hanyatlásával , majd bukásával a birodalom befolyása megszűnt a maják felett. Pusztulása a fejlődésben törést okozott egész Mezo - Amerikában, többek között a majáknál is. I.sz. 534 és 593 között a déli maja alföldeken nem faragtak ki és állítottak fel új emlékeket, az építkezések abbamaradtak, jelezve a még tartó politikai és gazdasági válságot. A késői klasszikus kor elején azonban a Teotihuacán béklyóitól megszabadult maja civilizáció újra felemelkedett.
http://www.travelpost.com/CA/Guatemala/Peten/Uaxactun/6519463
http://www.galenfrysinger.com/tikal.htm
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
44. Elküldve: 2006-12-19 12:47:09, Érdekességek innen-onnan
|
[196.] |
El Tajín (i.sz. 250 - 900
A legutóbbi kutatások szerint a város 800 és 1200 között állt fenn.
A klasszikus korszak idején (i.sz. 250 - 900) a Mexikói - öböl partvidékének legfontosabb civilizációja Veracruzban jött létre. A legnagyobb szertartásközponttá El Tajín vált, ahol tucatnyi labdajátékteret fedeztek fel, többet mint bárhol másutt Mezo - Amerikában. E rituális játék intenzív gyakorlása kétségtelenül hozzájárult egy olyan kultúra kialakulásához, melynek számos jellegzetessége egyelőre ismeretlen. Igy teljes bizonyossággal azt sem tudjuk, hogy hívták az ezen a vidéken évszázadokon át élő népet. Az egyik elképzelés szerint a totonákok voltak. Őket az uasztékok váltották fel, akik azután az aztékok uralma alá kerültek.
A szubtrópusi völgyben fekvő fő központ, El Tajín a klasszikus korszak végén ért fejlődésének csúcsára, és viszonylag hosszú virágzást követően i. sz. 1300 - tól, a posztklasszikus korban indult hanyatlásnak.
Leglátványosabb épületének, a Fülkék piramisának építése a város fénykorára tehető. A templompiramison 365 fülke található, ami kétségtelenül az év 365 napjával hozza kapcsolatba. Bizonyos, hogy az épület nem csak templomként szolgált, hanem fontos szerepe volt az időszámitásban is.
A város legsajátosabb jellegzetessége a tizenegy labdajátéktér, ami arra utal, hogy ennek a rituális sportnak itt nagyobb szerepe volt, mint más mezo - amerikai városokban, és helyi kultusszá vált.
A rituális labdajátékkal közvetlen kapcsolatba hozható művészeti alkotások azok a finoman megmunkált kőfaragványok, amelyek "járom", "pálma", illetve "balta" néven ismertek. Ezek valójában a labdajátékhoz használt bőrből készült felszerelés kőből formált mintái vagy rituális megfelelői lehettek. A patkó formájú jármok a játékost védő övek, a balták pedig eredményjelzők lehettek, míg a pálmák a járomba helyezett mellvédőnek felelnek meg.
Ez a Mezo - Amerika szerte ismert játék a Mexikói - öböl partján szorosan összekapcsolódott a föld alatti világgal és az emberáldozattal - a játék végén talán feláldozták a vesztes csapat kapitányát.
A klasszikus kori Monte Albán zapotékjai
A zapoték állam központját az Oaxaca - völgy egyik dombjának tetején fekvő Monte Albánban i.e. 400 előtt alapították. A háromágú völgyben tökéletes folytonosság figyelhető meg a zapoték állam kialakulási és klasszikus kori tündöklése között. Egy valódi városi civilizáció fejlődött itt ki, mely ha nem is versenyezhetett Teotihuacánnal, de feltűnően városiasabb jelleget öltött, mint a korszak klasszikus maja civilizációi.
Monte Albán vallásos ikonográfiai tanulmányozása még a kezdeteknél tart. Az egyik probléma az, hogy a nagyszámú közgyűjteményekben található Monte Albán - i urnák a termolumineszcenciás teszt szerint mai hamisítványok. Az urnákon ábrázolt isteneket és a sírok falfestményeit nem könnyű azonosítani, de bizonyosan köztük volt az Öreg Tűzisten, a Kukoricaisten és az Esőisten. Isteneik panteonjában számos, a klasszikus kori maják által ismert Jaguáristene és egy idős istenség, akit a maják Pauahtunnak hívnak.
I.sz. 700 után a klasszikus Monte Albán - i civilizáció Teotihuacánhoz hasonlóan hanyatlani kezdett. Nem sokkal jutottak később az alföldi maják is erre a sorsra jutottak. Érdekes módon a klasszikus kor utolsó századaiban a maja alföldön készített árucikkeket Monte Albán negyedik fázisához tartozó raktárokban is megtaláltak. Mindebből maja behatolásra következtethetünk, melynek nyomait a középső mexikói hegyvidék egykori településein is felfedezhetjük.
http://www.delange.org/ElTajin/ElTajin.htm
http://www.delange.org/ElTajin/ElTajin.htm
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2006-12-27 10:30:41]
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
43. Elküldve: 2006-12-19 12:41:25, Érdekességek innen-onnan
|
[197.] |
A zapoték civilizáció (i.e. 600 - i.sz. 800)
A zapoték civilizáció történetét és kulturális jellegzetességeit elsősorban a Monte Albánban végzett ásatások révén ismerjük.
A régészeti kutatások eredményei alapján állíthatjuk, hogy a zapoték volt az első mezo-amerikai nép, amelyik a szó valódi értelmében vett írást használt és tökéletesítette a talán már az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat. Irásrendszerük egésze még megfejtetlen, bár alapszerkezetét már sikerült megérteni. A majákéhoz hasonlóan fogalmakat és hangsorokat jelöl, azaz logografikus - fonetikus jellegű.
I.sz. 800 táján Monte Albán hanyatlani kezdett és ettől fogva a régészeti rétegek különböző, a zapotékok helyébe lépő népek jelenlétéről tanúskodnak. Ez a változás a jelek szerint különösebb ellenségeskedés nélkül zajlott le. Az újonnan jöttek átvették és sajátjukkal ötvözték a zapoték kultúrát. Ez az új civilizáció a mistékeké volt, a felhők népéé, ahogy őket nevezik.
A mixtékek valószínüleg egy Oaxacától északra eső vidékről származtak, és fontos történeti és ikonográfiai adatokat hagytak ránk i.sz. 700 - 1200 között festett kódexeikben.
A mixtékek társadalmi és politikai szerkezet valószínűleg kicsiny királyságok együttélésén alapult. Ezek egyesítését kísérelte meg i. sz. 1000 - ben a Nyolc Szarvas nevű uralkodó. Az általa alapított királyság azonban közvetlenül halálát követően szétesett. A mixtékek kultúráját és hagyományait Monte Albán, majd a szomszédos központ, Mitla vitte tovább. Korábban erős hatást gyakoroltak rájuk a toltékok, de körülbelül 1200 - tól fejlődésük önálló irányt vett. Miközben Mitlában pompás vallási épületeket emeltek, Monte Albánban gazdagon díszített sírokat készítettek. Ezek a sírok a halotti kultusz változását tükrözték, ellentétben a korábbi zapoték időkkel, az ékszereket és aranyedényeket is magában foglaló gazdag halotti mellékletek mellett megjelent az emberáldozat. Az elhunytakkal élő embereket is eltemettek.
http://www.latinamericanstudies.org/monte-alban.htm
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
42. Elküldve: 2006-12-19 12:38:52, Érdekességek innen-onnan
|
[198.] |
Mezo - Amerika
Az olmékok (i.e. 1500 - i.sz. 2000)
A Mexikói-öböl partvidékén, az alacsonyan fekvő keleti síkságokon alakult ki az első mezo-amerikai civilizáció. Az évi csapadék mennyisége a 3000 millimétert is eléri. Ez volt az olmék kultúra központja, itt találhatók a legfontosabb olmék lelőhelyek és gyakorlatilag az összes ismert olmék kőszobor.
Általában földváltó földművelést folytattak. Nem voltak nagy városaik, szétszórtan éltek a vidéken.
A főbb olmék lelőhelyek vallási központok. Az olmék civilizáció csúcspontján (i.e. 1150-900), St. Lorenzo területén,. a nagyszabású építmények ellenére , csak 200 házhalmot találtak, amelyek nyolcszáz-ezerfőnyi lakosságra engednek következtetni.
A Nílus menti kultúrák létrejöttéhez hasonlóan, elsősorban a jó művelési lehetőségek, - s az ezzel együtt járó gyors népességnövekedés - járulhattak hozzá legfőképpen a fejlett olmék - kultúra felemelkedéséhez. A városok hiánya egyáltalán nem akadályozta a civilizáció fejlődését.
Az olmék civilizáció kronológiai besorolása hosszú ideig vita tárgyát képezte, mivel a legtöbb maja-kutató elutasította, hogy ez a különös és nagyon fejlett művészeti stílus - hatalmas bazaltfejeivel és jadeből kifaragott csodálatos tárgyaival - időben megelőzhette a klasszikus kori maja civilizációkat. Azonban az utóbbi három évtizedben bebizonyosodott, az olmék - kultúra központja és peremvidéke létezett a kialakulási korszakban. A kultúra két "horizontját" is ismerjük.
Mezo Amerikában az első művészeti alkotásokat az olmékok készítették. Az olmékok művészete és építészete egyedülállóan gazdagította Mezo - Amerika történelmét. Ők dolgoztak itt először nagy mennyiségű kővel és ők alkották meg az első mezo - amerikai művészeti stílust. Művészi tárgyaik - kivéve az uralkodót ábrázolók-elsősorban vallásos jelentést hordoztak. Egyesítették állatok és emberek jellemző vonásait. Fontos művészeti tárgyuk : a Las Limas-i figura, amely egy törökülésben ülő fiatal férfit ábrázol, mely a "jaguárgyermeket" tartja karjában.A férfi vállaira és térdeire négy különböző olmék istenség jellegzetes , hasított fejű ábrázolását vésték. Az olmék ikonográfiai ábrázolások túlnyomó részét alkotó állatokat valószínűleg totemállatokként tisztelték. Állatábrázolásaik jelzik, hogy a totemállatok kultuszának forrása a tengerpart közelében fekvő trópusi őserdőben élő állatok lehettek. Például: hárpiák, jaguár, kajmán, kígyó és a cápa. Leglátványosabb szobraik: San Lorenzo, La Venta és Tres Zapotes óriási emberfejei.
A Mexikói-öböl partvidékén kívül talán a kereskedők , hittérítők vagy hadjáratok terjesztették el.
A mezo - amerikai kialakulási korszak utolsó szakaszaiban - i.e. 400-tól i.sz. 300-ig - jelentősebb új fejlemények nem következtek be. A Mexikói - öbölmenti síkságon és a maja alföldön megszilárdult a síkvidéki életforma. Ekkortájt közeledett csúcspontja felé a maja kultúra, miközben az olmék civilizáció hanyatlásnak indult, majd eltűnt.
Az egyik jelentős lelet, ami az olmék kultúrából ránkmaradt a La Venta - területén található leletegyüttes, amely valószínűleg egy rituális felajánlás céljából készített tárgyak ma sem kielégítően ismert csoportja, melyet a radiokarbon vizsgálatok a középső kialakulási korszakra datálnak (kb. i.e. 900-400).
Hasonlóan fontos San Lorenzo, amely egy részletesen feltérképezett rétegtani vizsgálattal feltárt lelőhely.(Valójában három lelőhely együttese). San Lorenzo-t már i.e. 1500 körül kialakulási kori népek lakták. Az itteni kultúra tetőpontját a San Lorenzo - fázis (i.e. 1200-900) időszakára datálják. Egy 50 méter magas fennsík tetején terül el, mely nagyjából 1200 méter hosszan nyúlik el észak - déli irányban. A Mexikói-öböl partvidékének olmék központjai közül San Lorenzo méretével, az itt talált leletek számával és szépségével tűnik ki. Mezo-Amerika első művészei az olmék szobrászok voltak.A szobraik kifaragásához szükséges bazaltkövet a San Lorenzótól 80 kilóméterre észak-északnyugatra található Tuxtla - hegységből termelték ki. San Lorenzoban nyolc monumentális kőfejet találtak, közülük a legnagyobbak 2-3 méter magasak, és súlyuk 20 tonna. Ezek a fejek az egykori olmék uralkodókat ábrázolhatják. A fejek tulajdonságai egyes délkelet-ázsiai népeknél látható vonásokra emlékeztetnek. Találtak a lelőhelyeken oltárokat" is. San Lorenzo Mezo-Amerika -szerte nagy tiszteletben álló szent központ lehetett a korai kialakulási időszakban. Itt éltek a leghatalmasabb olmék uralkodók és papok. Az olmék gazdaság alapját a kukorica jelentette, de a térségben talált állatmaradványokból arra lehet következtetni, hogy fontos táplálékforrás volt a barrakudahal, a teknősbéka, illetve a háziasított kutyákat is megették. Majdnem bizonyos, hogy emberhúst is fogyasztottak, mivel megölt foglyok maradványit találták a konyhai hulladékgödrökben. A központi olmék területeken sok San Lorenzó-i előkelő által nagyon értékesnek tartott nyersanyag nem található meg, mint például az obszidián, amely csak az olmék központoktól távol, Mexikó és Guatemala vulkanikus területein található, mégis valószínűleg több tonnát importáltak ebből a vágóeszköznek kiváló vulkanikus üvegből a San Lorenzó-i olmékok. A másik fontos nyersanyaguk a vasérc volt, amiből fényes , sokszögű homorú tükröket csiszoltak, így nagy szerepe lehetett a rítusok során.
A San Lorenzo - fázis nagyszámú kerámia leleteinek többsége nyak nélküli agyagkorsó, amit kukorica főzésre használtak.
I.e. 900 körül San Lorenzo ismeretlen okból hatalmas pusztításnak esett áldozatul. Minden felszínen található emléket szándékosan megcsonkítottak. A pusztítás okát valószínűleg sosem foglyuk megtudni, mivelhogy nem voltak az olmékoknak írott feljegyzései. San Lorenzo soha nem heverte ki a pusztítást, bár a spanyol hódításig voltak elszórt települések a környéken
Teotihuacán városa (a középső kialakulási korszakban kb. I.sz. 200 - 900) A Mexikói-völgy északkeleti oldalánál, egy vízzel jól ellátott síkágon, a Teotihuacán - völgyben fekszik. Kedvezőek a földművelési lehetőségek, ez részben a nagy egész éven át vizet biztosító forrásoknak köszönhető.
A város egyike a legintenzívebben vizsgált újvilági régészeti lelőhelyeknek.
Teotihuacán városa több mint 20 km2 - en terült el. A város legnagyobb részét egy ütemben tervezték meg és építették fel hálós elrendezésben. Az elfogadható számítások szerint (ezek csak becslések) 125 000 és 250 000 lehetett a városlakók száma - így jóval népesebb volt, mint a korabeli európai városok többsége. A város legtöbb épületét külső fallal vették körül.
Az uralkodó a város középpontjában lakott. Az uralkodó lakóépületétől távolabb álltak a kézművesek és kereskedők házai.
A városon belül obszidiánt feldolgozó műhelyek százait fedezték fel. Az obszidián, a vágóeszközök anyagaként nélkülözhetetlenné vált az ősi Mezo - Amerikában. Teotihuacán ellenőrizte a legfontosabb obszidiánbányák egy részét. A városban jó minőségű kerámiákat is készítettek, amit széles körben exportáltak Mezo - Amerika - szerte, főleg a maja övezetekben.
A Mezo - Amerika - kutatók gyakran teszik fel a kérdést: Mi lehetett Teotihuacán felemelkedésének gazdasági alapja, amely végül is képessé tette a város urait arra, hogy hatalmukat egy ilyen óriási terület felett megszilárdítsák? Ami a földművelést illeti, a Teotihuacán - völgy - az öntözéses földművelés ellenére - nem tarthatta el az ősi város hatalmas népességét. Valószínűnek mondható, hogy az ősi város ellátását biztosító földművelés az egész Mexikói - völgyre kiterjedt.
Nem lehet kétséges az sem, hogy Teotihuacán kereskedelmi kapcsolatba került Mezo - Amerika többi részével.
Teotihuacán esetében olyan istenekke találkozunk, amelyek pontosan felismerhetők a későbbi mezo - amerikai vallási rendszerekben is, különösen az aztékokéban. Ismerték többek között Tlalocot, az esőistent, Chalchiuhtlicuét, aki a víz istennője és Tlaloc hitvese volt; Mictlantecuhtlit, a föld alatti világ urát, Quetzalcoatlt, a Tollas Kígyót; és sok más istenséget is, melyek Teotihuacán állami kultuszának részét alkották. Mint azt a mexikói kutató, Ignalo Bernal nyomatékosította, Teotihuacánban az első teljesen mezo - amerikai kultúrát tisztelhetjük.
A Teotihuacán birodalom az i.sz. 7. Században veszítette el Mezo - Amerika kultúráját meghatározó szerepét. Az írott feljegyzések hiánya miatt mindig nehéz bizonyosat állítani az ősi államok bukásának főbb okairól. Egy dolog azonban biztosra vehető: a város nagy részét tűzvész pusztította el, amit invázió vagy belső felkelés is okozhatott. A város dicsőségét később már csak a mitológia őrizte: Teotihuacán - melyet óriások építettek - egykor olyan fontos város lehetett, hogy az istenek ezen a helyen teremtették újra a világot.
http:///images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.caminandosinrumbo.com/mexico/teotihuacan/f2.jpg&imgrefurl=http://www.caminandosinrumbo.com/mexico/teotihuacan/indexe.htm&h=346&w=666&sz=61&hl=hu&start=10&tbnid=4tr5lU9-gNnX6M:&tbnh=72&tbnw=138&prev=//images%3Fq%3Dteotihuacan%2Bphoto%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26lr%3D%26sa%3DX
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
41. Elküldve: 2006-12-19 11:18:22, Érdekességek innen-onnan
|
[199.] |
http://www.photo-india.com/tajmahal/index.htm
http://www.photo-india.com/tajmahal/index.htm
Agra
A Taj Mahal városa. A mauzóleum a szerelem oltárán valaha emelt legkülönösebb épület, India egyik jelképe, a világ egyik legismertebb építményeinek egyike, a mogul építészet egyik csúcsremeke India és a Taj Mahal – elválaszthatatlan fogalmak. A világ egyik legszebb épülete 1983 óta a Világörökség része, s évente több mint 3 millió turista keresi fel az örök szerelem eme csodálatos emlékművét. Az építményt a XVII. század elején élt Sándzsahán császár emeltette szeretett felesége, Mumtáz Mahal halálakor. A monda szerint a császárné halála előtt arra kérte férjét, hogy ne vegyen maga mellé más asszonyt, és építessen számára olyan síremléket, amely örökre emlékezetessé teszi szerelmüket. A császár mindkét kívánságát teljesítette, az építkezés húsz esztendeig tartott, s a remekművet már a kortársak is a kor csodájának nevezték. A 350 éves műemléket azonban napjainkban az összeomlás veszélye fenyegeti, mivel az utóbbi években rohamosan felgyorsult tornyai dőlésének üteme. Az indiai Műemléki Felügyelőség szakembereinek véleménye szerint ez azért következett be, mert az építmény mögötti Jamuna folyóban csak ritkán van víz, így már nincs, ami ellensúlyozza a talajmozgásokat. Úgy vélik, ha megint állandó lenne a víz a mederben, megállna a Taj Mahal tornyainak dőlése.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Tibbe
Tagság: 2005-02-12 21:20:19
Tagszám: #15831
Hozzászólások: 6890
|
40. Elküldve: 2006-12-19 10:18:22, Érdekességek innen-onnan
|
[200.] |
Még el sem olvastam az aláírást. de már akkor tátottam a szám, hogy milyen káprázatos felvételek! 
|
| | |
[előzmény: (39) ákosvári, 2006-12-19 10:11:44] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Érdekességek innen-onnan (üzenet: 239, Hobbi) |
|
|
|
|
