Érdekességek innen-onnan (üzenet: 239, Hobbi) |
|
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
89. Elküldve: 2007-01-14 18:11:51, Érdekességek innen-onnan
|
[151.] |
Az ókor 7 csodája
Kinek is köszönhetjük eme hét csoda kiválasztását és megnevezését. Egy i.e. II. században élt görög költő és utazó, a Szidón városából származó Antipatrosz nevezi meg a hét csoda mindegyikét. Írásai az "én is ott voltam" hitelességével mutatják be az ókori építményeket, amelyek a következők: Szemirámisz függőkertje, Alexandriai világítótorony, Epheszoszi Artemisz-templom, Gízai piramisok, Mauszólosz sírboltja, Olimpiai Zeusz-szobor és a Ródoszi kolosszus.
Szemirámisz híres függőkertjéről. Az építményt Nabúkudurri-asszúr király, a hódító ajándékozta feleségének, egy perzsa hercegnőnek.
Persze nem kell nagyon törni a fejünket, hogy rájöjjünk, miért is nevezték ezt kertnek. Azon azonban már inkább el kell gondolkodnunk, hogy mit is jelent a "függő" elnevezés.
Némi fejtörés után könnyen rájöhetünk, hogy az építmény hét óriási lépcsőfoka utal már arra, hogy az épület honnan kapta a nevét. Bár a hét szint mindegyike egy önálló kertrésznek számított, mégis egy egységes egésszé fogta össze az építményt. S miután a vízelevezetés is megoldottá vált, következhetett a növények telepítése. A teraszok szélére olyan növényeket ültettek, amelyek indái befutották a várfalat és lecsüngtek az alattuk lévő szintekig is.
Egy hatalmas, meredeken emelkedő hegy, amelyet teljesen benépesítenek a fák, bokrok, virágok. Kicsit olyan érzés, mintha a növények a levegőben lebegnének, függenének.
Ez tárult az ókori emberek szeme elé, amikor egy ilyen kertre ránéztek.
Persze nem ez volt az egyetlen ilyen kert, amelyre Babiloniában ráleltek a kutatók. Az ókorban más királyok is készítettek ilyen kerteket, hogy ellensúlyozzák a királyi paloták kopárságát. A - hagyomány szerint - kicsit tébolyult asszír király, Szin-ahhé-eriba is alkalmazta a függőkerttel való díszítést, az asszír birodalom főistenének, Marduk temploma köré.
Ezek a kertek még Nagy Sándor hódításakor is virultak, de a vidéket később ellepte a homok, s ma már Babilon városának helyét is nehéz meghatározni.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
88. Elküldve: 2007-01-11 15:59:40, Érdekességek innen-onnan
|
[152.] |
Háromezer éves kőtábla lehet a karnaki templom rejtélyének kulcsa
Egyiptomban bejelentették egy Kr. e. 12. századi sztélé felfedezését, mely értékes információkkal szolgálhat a karnaki templomról. A lelet Széthnahtot, a 20. dinasztia alapítóját ábrázolja, és fontos adalékokat nyújt Bakenhonszu Amon-főpapról is.
Az egyiptomi kultuszminiszter, Farouk Hosni hangsúlyozta a lelet jelentőségét, mely eddig ismeretlen, új tényeket tárhat fel a 20. dinasztiáról. Az Egyiptomi Régészeti Tanács közleménye szerint a sztélét a karnaki és a luxori templom közötti területen folytatott ásatáson fedezték fel. Dr. Zahi Hawass, a szervezet elnöke úgy véli, a nagy kőtábla, melybe tizenhét sor hieroglifát véstek, Bakenhonszu főpap teljesítményét bizonyítja. A 170 cm magas és 80 cm széles sztélé az egyházi vezető családfáját is ábrázolja.
Hawass újságíróknak elmondta, hogy a kő két részre osztható: a felső Széthnathot (i.e. 1200-1197), a 20. dinasztia (i.e. 1200-1085) alapítóját ábrázolja, kék koronával a fején, amint földre borul. Az igazság szimbólumát ajánlja fel a főistennek, Amon-Rének, aki trónján ülve Théba városának jelképét fogja bal kezében, míg jobb kezében az élet kulcsát. Amon-Ré mögött Mut istennő, a thébai-triász (Amon, Mut, Honszu) tagja jelenik meg, amint bal kezét kinyújtja. Utóbbi gesztus a fáraónak nyújtott védelmet jelenti - teszi hozzá Hawass.
Tizenhét sor hieroglif szöveget véstek a kő alsó részébe, amelyet Bakenhonszu Amon-főpap ábrázolása követ imádkozó testtartásban, teljes papi öltözetben. A lelet nagy jelentőséggel bír, hiszen eddig nagyon keveset tudtunk Bakenhonszuról, a király utáni második legfontosabb személyről – mondta Hawass. Hozzátette: a lelet bővíteni fogja eddigi tudásunkat Karnakról is. A Karnaki Templom a világ legnagyobb szakrális tere, négy főbb részből áll, melyek közül csak egyet látogathatnak turisták.
Bakenhosznut ifjú korában lovaskatonává képezték ki, de átlagon felüli intelligenciája miatt papi pályára lépett. Karrierje során a ranglétra valamennyi fokát megjárta: 17 éves korától wáb-pap volt a thébai Amon templomban. (A wáb-papok feladata volt a kultikus szertartások levezénylése és az elhunytak számára szóló áldozat bemutatása.) 21 évesen már istenatya lehetett, 33 évesen kapta meg a harmadik papi rangot.
III. Ramszesz múmiája
60 évesen III. Ramszesz (i.e. 1197-1165) Amon főpapjává választotta, s ezzel a legjelentősebb papi tisztséget tölthette be. Bakenhonszu sírja Nyugat-Thébában, a dra abu el-nagai sírok között található.
A 20. dinasztia az egyiptomi Újbirodalom utolsó nagy uralkodóháza volt, melynek regnálása alatt összesen 12 fáraó váltotta egymást a főváros, Théba élén. A sort olyan nagy nevű uralkodók fémjelzik, mint a hettitákkal vívott qadesi ütközet vezére, II. Ramszesz, vagy a “tengeri népeket” legyőző III. Ramszesz, akinek uralkodása után megkezdődött Egyiptom hanyatlása.
http://travelsinparadise.com/egypt/karnak/index.html
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| |
[előzmény: (87) he.za, 2007-01-11 15:39:34] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
86. Elküldve: 2007-01-11 12:50:42, Érdekességek innen-onnan
|
[154.] |
Nem rossz ötlet, bár nem hiszem hogy jó néven venné a főnököm!
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #87] |
[előzmény: (85) he.za, 2007-01-11 12:46:07] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
85. Elküldve: 2007-01-11 12:46:07, Érdekességek innen-onnan
|
[155.] |
Én ebéd után mindig olvasok.
Van még pár jó könyve az ipsének!
Ica
|
| [válaszok erre: #86] |
[előzmény: (84) ákosvári, 2007-01-11 11:25:11] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
84. Elküldve: 2007-01-11 11:25:11, Érdekességek innen-onnan
|
[156.] |
Már nézegettem ezt is, de még nem olvastam, igaz az előzőt kellene először befejeznem!
Majd nem netezek , akkor talán jobban haladok az olvasással!
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #85] |
[előzmény: (83) he.za, 2007-01-11 11:17:48] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
82. Elküldve: 2007-01-10 22:06:56, Érdekességek innen-onnan
|
[158.] |
A da Vinci-kód
A történet:
A párizsi Louvre Nagy Galériájában meggyilkolják Jacques Saunière-t, az intézmény kurátorát, aki egyben a titkos Sion-rend nagymestere. Meztelen holtestére a Vitruvius-tanulmányt idéző alakzatban találtak rá, hasán egy saját vérével rajzolt pentagrammal. Gyilkosa egy Silas nevű albínó, az Opus Dei tagja, aki a szervezet vezetője, Aringarosa püspök és egy titokzatos Mester parancsára szedte ki a rend által őrzött Szent Grálhoz elvezető zárókő (clef de voûte) rejtekhelyét Saunière-ből és a rend másik három vezetőjéből, majd mindannyiukat megölte. Silas elmegy a megjelölt helyre, ott azonban nem talál semmit - Saunière és társai hazudtak.
Leonardo da Vinci Vitrivius-tanulmányaMindeközben a rendőrség a Louvre-ba rendeli Robert Langdon amerikai szimbólumkutatót, akinek éppen aznap este lett volna találkozója Saunière-rel. Az áldozat utolsó erőfeszítéseivel több - első látásra érthetetlen - üzenetet is hátrahagyott, köztük a következőt: Find Robert Langdon, vagyis meg kell találni Robert Langdont. Bezu Fache kapitány, a nyomozás vezetője ez alapján Langdont sejti a gyilkosság hátterében. Megérkezik a gyönyörű Sophie Neveu, Saunière unokája is (ezt azonban Fache-ék nem tudják róla), azzal az ürüggyel, hogy kriptográfusként (titkosírás-szakértőként) segíthet Saunière utolsó üzenetének megfejtésében. Valójában viszont már érti az üzenetet, amely szerint neki kell megtalálnia Langdont, és azt is sejti, hogy mi Fache célja Langdonnal. Így megszökteti a férfit a Louvre-ből. Sophie és Langdon Saunière üzenetét követve a Zürichi Letéti Bankba megy, ahol meg is találják a zárókövet, egy cryptexet. A Leonardo da Vinci találmányának tulajdonított márványhenger egy ötbetűs kóddal nyílik, és üzenetet tartalmaz. Ha nem a megfelelő kódot használják, vagy feszegetni próbálják, a cryptexben lévő ecetes fiola eltörik, és az üzenet megsemmisül. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.
Hosszas viszontagságok árán Sophie és Langdon eljutnak a Párizs melletti villájában élő Sir Leigh Teabinghez, a különc angol Grál-kutatóhoz, akitől azt remélik, hogy segítséget nyújthat a zárókő felnyitásához. Sophie-nak itt magyarázzák el, hogy a Grál, a Rózsa valójában nem más, mint Mária Magdolna, akit Jézus - ellentétben az egyház két évezredes, a „szent nőiséget” megtagadó tanításával - feleségül vett, sőt számos gyermekük született; a templomos lovagrend, majd utóda, a Sion-rend Mária Magdolna csontjainak, a történetet alátámasztó dokumentumoknak és a krisztusi leszármazottaknak az őrzésére szerveződött. Sophie megdöbbenve fedezi fel a történet elemeit Leonardo festményein, például az Utolsó vacsorán. Silas betör a kastélyba, de megkötözik; nemsokára azonban a rendőrség is megérkezik, így Teabing magángépén Londonba menekülnek. Felnyitják a zárókövet, amelyben egy újabb, feleakkora cryptexet találnak, továbbá egy tekercset, amelyen a következő vers szerepel:
Londonban egy lovag, pápa tette sírba.
Munkája gyümölcsét szent harag torolta.
Sírján keress gömböt, noha úgysem leled.
A Rózsa méhének titkát súgja neked.
Ügyesen megszökve a repülőtéren már várakozó hatóságok elől, Langdonék a versbeli utalások alapján egy, a templomosok által épített londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, Rémy Legaludec, valójában a Mester alkalmazottja, és kiszabadítja Silast, majd elviszi a cryptexet és - „túszként” - Teabinget. Langdon és Sophie rászánják magukat, és hívják a rendőrséget, majd megfejtik a verset (a „lovag” valójában Sir Isaac Newton, aki szintén a rend nagymestere volt) és elmennek Newton sírjához, a Westminster-apátságba. Ott azonban már fegyverrel várja őket a Mester: Teabing. A kutató célja a Szent Grál megszerzése és az egyház titkainak leleplezése volt, ennek érdekében használta ki az Opus Deit és Silast is, a gyilkosságtól sem visszariadva. (Amikor már nem volt rá szüksége, Rémyt is megölte.) Langdon ügyes mozdulatokkal Teabing tudta nélkül felnyitja a cryptexet. Néhány perc múlva a rendőrség is megérkezik, és letartóztatják a kutatót.
Silas a rendőrökkel való lövöldözésben halálos sérülést szerez. Sophie és Langdon a cryptexben talált információ alapján a skóciai Rosslyn nevű templomos kápolnába mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyját és öccsét, akikről a lány eddig azt hitte, autóbalesetben meghaltak. (Saunière biztonságosabbnak látta, ha a család két külön helyen él, sőt Sophie és az öccse nem tudnak egymásról.) Langdon, átlátva a cryptexbeli üzenet mélyebb értelmét, a Louvre mélyén talál rá a Grálra - és jobbnak gondolja, ha annak mivolta és helye továbbra is titokban marad.
A párizsi Louvre Nagy Galériájában meggyilkolják Jacques Saunière-t, az intézmény kurátorát, aki egyben a titkos Sion-rend nagymestere. Meztelen holtestére a Vitruvius-tanulmányt idéző alakzatban találtak rá, hasán egy saját vérével rajzolt pentagrammal. Gyilkosa egy Silas nevű albínó, az Opus Dei tagja, aki a szervezet vezetője, Aringarosa püspök és egy titokzatos Mester parancsára szedte ki a rend által őrzött Szent Grálhoz elvezető zárókő (clef de voûte) rejtekhelyét Saunière-ből és a rend másik három vezetőjéből, majd mindannyiukat megölte. Silas elmegy a megjelölt helyre, ott azonban nem talál semmit - Saunière és társai hazudtak.
Leonardo da Vinci Vitrivius-tanulmányaMindeközben a rendőrség a Louvre-ba rendeli Robert Langdon amerikai szimbólumkutatót, akinek éppen aznap este lett volna találkozója Saunière-rel. Az áldozat utolsó erőfeszítéseivel több - első látásra érthetetlen - üzenetet is hátrahagyott, köztük a következőt: Find Robert Langdon, vagyis meg kell találni Robert Langdont. Bezu Fache kapitány, a nyomozás vezetője ez alapján Langdont sejti a gyilkosság hátterében. Megérkezik a gyönyörű Sophie Neveu, Saunière unokája is (ezt azonban Fache-ék nem tudják róla), azzal az ürüggyel, hogy kriptográfusként (titkosírás-szakértőként) segíthet Saunière utolsó üzenetének megfejtésében. Valójában viszont már érti az üzenetet, amely szerint neki kell megtalálnia Langdont, és azt is sejti, hogy mi Fache célja Langdonnal. Így megszökteti a férfit a Louvre-ből. Sophie és Langdon Saunière üzenetét követve a Zürichi Letéti Bankba megy, ahol meg is találják a zárókövet, egy cryptexet. A Leonardo da Vinci találmányának tulajdonított márványhenger egy ötbetűs kóddal nyílik, és üzenetet tartalmaz. Ha nem a megfelelő kódot használják, vagy feszegetni próbálják, a cryptexben lévő ecetes fiola eltörik, és az üzenet megsemmisül. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.
Hosszas viszontagságok árán Sophie és Langdon eljutnak a Párizs melletti villájában élő Sir Leigh Teabinghez, a különc angol Grál-kutatóhoz, akitől azt remélik, hogy segítséget nyújthat a zárókő felnyitásához. Sophie-nak itt magyarázzák el, hogy a Grál, a Rózsa valójában nem más, mint Mária Magdolna, akit Jézus - ellentétben az egyház két évezredes, a „szent nőiséget” megtagadó tanításával - feleségül vett, sőt számos gyermekük született; a templomos lovagrend, majd utóda, a Sion-rend Mária Magdolna csontjainak, a történetet alátámasztó dokumentumoknak és a krisztusi leszármazottaknak az őrzésére szerveződött. Sophie megdöbbenve fedezi fel a történet elemeit Leonardo festményein, például az Utolsó vacsorán. Silas betör a kastélyba, de megkötözik; nemsokára azonban a rendőrség is megérkezik, így Teabing magángépén Londonba menekülnek. Felnyitják a zárókövet, amelyben egy újabb, feleakkora cryptexet találnak, továbbá egy tekercset, amelyen a következő vers szerepel:
Londonban egy lovag, pápa tette sírba.
Munkája gyümölcsét szent harag torolta.
Sírján keress gömböt, noha úgysem leled.
A Rózsa méhének titkát súgja neked.
Ügyesen megszökve a repülőtéren már várakozó hatóságok elől, Langdonék a versbeli utalások alapján egy, a templomosok által épített londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, Rémy Legaludec, valójában a Mester alkalmazottja, és kiszabadítja Silast, majd elviszi a cryptexet és - „túszként” - Teabinget. Langdon és Sophie rászánják magukat, és hívják a rendőrséget, majd megfejtik a verset (a „lovag” valójában Sir Isaac Newton, aki szintén a rend nagymestere volt) és elmennek Newton sírjához, a Westminster-apátságba. Ott azonban már fegyverrel várja őket a Mester: Teabing. A kutató célja a Szent Grál megszerzése és az egyház titkainak leleplezése volt, ennek érdekében használta ki az Opus Deit és Silast is, a gyilkosságtól sem visszariadva. (Amikor már nem volt rá szüksége, Rémyt is megölte.) Langdon ügyes mozdulatokkal Teabing tudta nélkül felnyitja a cryptexet. Néhány perc múlva a rendőrség is megérkezik, és letartóztatják a kutatót.
Silas a rendőrökkel való lövöldözésben halálos sérülést szerez. Sophie és Langdon a cryptexben talált információ alapján a skóciai Rosslyn nevű templomos kápolnába mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyját és öccsét, akikről a lány eddig azt hitte, autóbalesetben meghaltak. (Saunière biztonságosabbnak látta, ha a család két külön helyen él, sőt Sophie és az öccse nem tudnak egymásról.) Langdon, átlátva a cryptexbeli üzenet mélyebb értelmét, a Louvre mélyén talál rá a Grálra - és jobbnak gondolja, ha annak mivolta és helye továbbra is titokban marad.
A párizsi Louvre Nagy Galériájában meggyilkolják Jacques Saunière-t, az intézmény kurátorát, aki egyben a titkos Sion-rend nagymestere. Meztelen holtestére a Vitruvius-tanulmányt idéző alakzatban találtak rá, hasán egy saját vérével rajzolt pentagrammal. Gyilkosa egy Silas nevű albínó, az Opus Dei tagja, aki a szervezet vezetője, Aringarosa püspök és egy titokzatos Mester parancsára szedte ki a rend által őrzött Szent Grálhoz elvezető zárókő (clef de voûte) rejtekhelyét Saunière-ből és a rend másik három vezetőjéből, majd mindannyiukat megölte. Silas elmegy a megjelölt helyre, ott azonban nem talál semmit - Saunière és társai hazudtak.
Leonardo da Vinci Vitrivius-tanulmányaMindeközben a rendőrség a Louvre-ba rendeli Robert Langdon amerikai szimbólumkutatót, akinek éppen aznap este lett volna találkozója Saunière-rel. Az áldozat utolsó erőfeszítéseivel több - első látásra érthetetlen - üzenetet is hátrahagyott, köztük a következőt: Find Robert Langdon, vagyis meg kell találni Robert Langdont. Bezu Fache kapitány, a nyomozás vezetője ez alapján Langdont sejti a gyilkosság hátterében. Megérkezik a gyönyörű Sophie Neveu, Saunière unokája is (ezt azonban Fache-ék nem tudják róla), azzal az ürüggyel, hogy kriptográfusként (titkosírás-szakértőként) segíthet Saunière utolsó üzenetének megfejtésében. Valójában viszont már érti az üzenetet, amely szerint neki kell megtalálnia Langdont, és azt is sejti, hogy mi Fache célja Langdonnal. Így megszökteti a férfit a Louvre-ből. Sophie és Langdon Saunière üzenetét követve a Zürichi Letéti Bankba megy, ahol meg is találják a zárókövet, egy cryptexet. A Leonardo da Vinci találmányának tulajdonított márványhenger egy ötbetűs kóddal nyílik, és üzenetet tartalmaz. Ha nem a megfelelő kódot használják, vagy feszegetni próbálják, a cryptexben lévő ecetes fiola eltörik, és az üzenet megsemmisül. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.
Hosszas viszontagságok árán Sophie és Langdon eljutnak a Párizs melletti villájában élő Sir Leigh Teabinghez, a különc angol Grál-kutatóhoz, akitől azt remélik, hogy segítséget nyújthat a zárókő felnyitásához. Sophie-nak itt magyarázzák el, hogy a Grál, a Rózsa valójában nem más, mint Mária Magdolna, akit Jézus - ellentétben az egyház két évezredes, a „szent nőiséget” megtagadó tanításával - feleségül vett, sőt számos gyermekük született; a templomos lovagrend, majd utóda, a Sion-rend Mária Magdolna csontjainak, a történetet alátámasztó dokumentumoknak és a krisztusi leszármazottaknak az őrzésére szerveződött. Sophie megdöbbenve fedezi fel a történet elemeit Leonardo festményein, például az Utolsó vacsorán. Silas betör a kastélyba, de megkötözik; nemsokára azonban a rendőrség is megérkezik, így Teabing magángépén Londonba menekülnek. Felnyitják a zárókövet, amelyben egy újabb, feleakkora cryptexet találnak, továbbá egy tekercset, amelyen a következő vers szerepel:
Londonban egy lovag, pápa tette sírba.
Munkája gyümölcsét szent harag torolta.
Sírján keress gömböt, noha úgysem leled.
A Rózsa méhének titkát súgja neked.
Ügyesen megszökve a repülőtéren már várakozó hatóságok elől, Langdonék a versbeli utalások alapján egy, a templomosok által épített londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, Rémy Legaludec, valójában a Mester alkalmazottja, és kiszabadítja Silast, majd elviszi a cryptexet és - „túszként” - Teabinget. Langdon és Sophie rászánják magukat, és hívják a rendőrséget, majd megfejtik a verset (a „lovag” valójában Sir Isaac Newton, aki szintén a rend nagymestere volt) és elmennek Newton sírjához, a Westminster-apátságba. Ott azonban már fegyverrel várja őket a Mester: Teabing. A kutató célja a Szent Grál megszerzése és az egyház titkainak leleplezése volt, ennek érdekében használta ki az Opus Deit és Silast is, a gyilkosságtól sem visszariadva. (Amikor már nem volt rá szüksége, Rémyt is megölte.) Langdon ügyes mozdulatokkal Teabing tudta nélkül felnyitja a cryptexet. Néhány perc múlva a rendőrség is megérkezik, és letartóztatják a kutatót.
Silas a rendőrökkel való lövöldözésben halálos sérülést szerez. Sophie és Langdon a cryptexben talált információ alapján a skóciai Rosslyn nevű templomos kápolnába mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyját és öccsét, akikről a lány eddig azt hitte, autóbalesetben meghaltak. (Saunière biztonságosabbnak látta, ha a család két külön helyen él, sőt Sophie és az öccse nem tudnak egymásról.) Langdon, átlátva a cryptexbeli üzenet mélyebb értelmét, a Louvre mélyén talál rá a Grálra - és jobbnak gondolja, ha annak mivolta és helye továbbra is titokban marad.
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_da_Vinci-k%C3%B3d
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #83] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
81. Elküldve: 2007-01-10 20:00:24, Érdekességek innen-onnan
|
[159.] |
CREMONA
http://www.pbase.com/mauroman/cremona
Cremona, a hegedűkészítés világhírű központja egyúttal kellemes kereskedőváros is, amely a Pó folyó partján fekszik. A legnagyobb itteni hegedűkészítő mester Antonio Stradivari (1644-1737) volt
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
80. Elküldve: 2007-01-10 19:43:20, Érdekességek innen-onnan
|
[160.] |
DALÍ, Salvadorfestőművész, szobrászművész
(Figueras, 1904. május 11. – Figueras, 1989. január 23.)
A XX. század egyik legnagyobb alakja, Salvador Dalí i Doménech egy katalán jegyző, Salvador Dalí Cusí fiaként született Figueras városában. Dalí, egy évvel korábban, 2 évesen elhunyt bátyja nevét kapta, s szülei úgy viselkedtek vele, mintha annak reinkarnációja lett volna. Ez a tény meghatározóan hatott ki Dalí egész életére és művészetére is. Nyolc évesen már kialakította első műhelyét házuk padlásán, ahol agyagból másolatot készített például a milói Vénuszról. Tíz évesen már rendszeresen festett és rajzolt, főleg portrékat és tájképeket. 1914-ben egy betegség miatt szülei a Pichot családhoz küldték Moli de la Torre-ba, melynek tagjai között több festő és zenész is volt. A fiatal Dalí itt megismerkedhetett többek között a francia impresszionizmussal, a pointillizmussal, Modesto Urgell és Fortuny munkájával, olvashatta a „L’Espirit Nouveau” folyóiratot, melynek oldalain Juan Gris kubista festményeinek reprodukcióit tanulmányozhatta. Dalí először 1919-ben, 15 évesen állított ki szülővárosa színházában, melynek helyén évekkel később a mai Dalí Múzeum épült fel. Ebben az időben főleg impresszionista stílusban festett. Édesanyja 1921-ben bekövetkezett halála nagyon megrendítette az egész családot, így a fiatal festőt is, aki imádta anyját. Ebben az évben Madridba utazott, ahol beiratkozott a Szent Ferdinánd Királyi Képzőművészeti Akadémiára (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando). Lelkesen látogatta a Prado Múzeumot és Freud műveit olvasta. A nagy festők közül példaképei közé taroztak Velázquez, Goya, El Greco, Dürer, Leonardo da Vinci, Michelangelo, stb. A kollégiumban Federico García Lorca, Luis Buñuel, José Bello stb. csoportjához csatlakozott, ez a barátság meghatározó jellegű volt Dalí életében. 1923-ban kirúgják az akadémiáról, mivel egy megürülő állásra Vázquez Díazt támogatta. A következő két évben Julio Moisés magániskolájába járt, ahol megismerkedett többek között Benjamín Palencia-val, Francisco Bores-szel és Maruja Mallo-val. 1925 nyarán kiállíott a barcelonai Dalmau Galériában, melynek nyomán elismerő kritikát kapott. Ebben az évben visszafogadták az akadémiára. 1926 februárjában Madridban részt vett a „Modern Katalán Művészet” című kiállításon két nagyon fontos művével, a Lány az ablakban és a Vénusz és a tengerész című alkotásaival. 1926 tavaszán utazott először Párizsba, ahol megimerkedett Picassoval. Visszatérve Madridba egy incidens folytán ismét kirúgták, mostmár véglegesen a Szent Ferdinánd Akadémiáról. 1927-ben megfestette Federico García Lorca Mariana Pineda című színművéhez és Adrià Gual A bohóc családja (La familia del harlequín) című művéhez a díszleteket. Ezután egyre jobban eltávolodott Lorcától. 1928 márciusában aláírta a „Groc kiáltványt” (katalán művészeti kiáltvány) Sebastià Gasch-sal és Lluís Montanyá-val, melyben támadták a csak a tradíciókhoz ragaszkodó művészetet, s egy teljesen modern álláspontot fogadtak el. A kiáltvány egy listával zárult, mely az általuk csodált kortárs művészek és írók, így például Picasso, Juan Gris, Miró, Le Corbusier, De Chirico, Jean Cocteau, André Breton stb. neveit tartalmazta. 1928 és 1929 között készült művei kísérleti jellegűek, sokszor használt akár homokot, vagy parafát is. 1929-ben visszatért Párizsba, hogy ott Buñuellel leforgassa az Un perro andaluz (Andalúz kutya) című filmet, megnyílt első párizsi kiállítása, Miró pedig bevezette őt a szürrealisták körébe. 1929 nyarán Cadaquésbe utazott, ahol Buñuel, a Magritte házaspár és az Eluard házaspár is meglátogatták. Ekkor találkozott először Helena Diakonovával, Galaval, Paul Eluard feleségével, akivel egymásba szerettek, s aki élete nagy múzsájává vált. Ekkor fejlesztette ki, írta le és kezdte használtni műveiben a „paranoiás-kritikus módszert”. 1930-ban illusztrálta a „Második Szürrealista Kiáltványt”. Az elkövetkező években többször kiállított a párizsi Pierre Colle Galériában egyéni kiállításokon, 1933-ban Man Ray hat fotójával együtt állított ki a Catalònia Könyvesbolt kiállításán. Ebben az évben New Yorkba utazott Galaval, ahol kiállított Julien Levi galériájában. Párizsba visszatérve kizárták a szürrealista mozgalomból, mire Dalí a következő választ adta: „Nem zárhattok ki a mozgalomból, mert én magam vagyok a szürrealimus”. 1936 és 1939 között, a spanyol polgárháború alatt, Italidaban élt, ahol hidegen fogadta Lorca halálhírét. Ezekben az években Dalí már híres közéleti személyiség volt. 1940 és 1948 között az Egyesült Államokban élt, ahol előadásokat tartott, ékszertervezéssel foglalkozott és dolgozott a hoolywoodi filmstúdiók számára is. 1942 novemberében a MOMA rendezett egy nagy, 50 festményből, 17 rajzból és hat ékszerből álló retrospektív kiállítást, melyet bemutattak nyolc amerikai nagyvárosban, így megerősítvén Dalí hírnevét az ameriaki kontinensen is. 1948-ban visszatért Spanyolországba, Port Lligatban telepedett le, mélyen vallásos érzelműnek vallotta magát és megfestette első vallási témájú munkáit, közöttük a Port Lligat-i Madonna két változatát. Megírta a „Misztikus kiáltványt”, melyben az általa nukleáris művészetnek nevezett új stílusát fejtette ki. Ezekben a műveiben tisztán látható a klasszicizmus felé való visszafordulása. 1959-ben kezdte festeni történelmi témájú sorozatát Kolombusz Kristóf álma címmel. 1966-ban a MOMA megrendezte az addigi legnagyobb, élő művész munkáiból rendezett retrospektív kiállítást. A 60-as és 70-es években Dalít egyre inkább a hírnév, a pénz és a hatalom érdekelte, mindig a feltűnést és a másságot kereste, nem érdeklődött a kortárs művészet iránt. 1970-ben megjelent „Dalí, por Dalí” című műve és megkezdődtek a figuerasi Dalí Múzeum munkálatai. 1971-ben megnyílt ohioi múzeuma, majd 1974-ben a figuerasi is. 1979-ben, 75. születésnapja alkalmából, életművéből kiállítást rendezett a párizsi Centre Pompidou, mely egyike volt azoknak a nyilvános rendezvényeknek, amelyen Dalí még megjelent. 1982 októberében elhunyt Gala, Dalí ekkor felhagyott a festészettel és a nyilvánosság előtt is egyre kevesebbszer mutatkozott. Végül a XX. század egyik legkülönösebb és legnagyobb alakja 1989. január 23-án hunyt el és a mai nap is ezrek által látogatott figuerasi színház-múzeumban lett eltemetve.
http://www.maitrepo.com/album-240717.html
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31 Tagszám: #21406 Hozzászólások: 2562 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
78. Elküldve: 2007-01-09 22:36:01, Érdekességek innen-onnan
|
[162.] |
CAPRI
Marina Grande, Capri nagy kikötője.
Ahogy szárazföldet érünk, érezzük, hogy lábunk gyökeret ereszt, szívünk gyorsabban kezd verni azt sugallva, hogy révbe értünk és innen már soha-soha el sem szeretnénk menni. Egy tapottat sem kell tennünk, ahhoz, hogy megállapítsuk a sziget szépségét. Szemben velünk magaslik a sziget legmagasabb hegycsúcsa a Monte Solaro, a maga 589m-vel. Mellettünk terül el a kristálytiszta tengerpart, melyen a hajók, mint ezüst pihék ringatóznak. A kikötő épületei mediterrán színekkel csábítják a turistát, hogy legyen a mindennapi forgatag, nyüzsgés részese. Engedjünk a csábításnak és nézzük meg közelebbről a sziget minden szépségét!
Az előzőekben már említettem, hogy itt minden egy helyen megtalálható, vagyis szinte minden felszíni domborzati forma képviselteti, magát a síkság kivételével! Bizony-bizony ez azt jelenti, hogy hegyet kell mászni! Na jó csak vicceltem, több közlekedési eszköz is rendelkezésünkre áll, hogy megvalósítsuk céljainkat. Elindulhatunk felvonóval, vagy busszal, de választhatjuk a legkényelmesebb megoldást, a taxit is. Ha most arra gondol a kedves Olvasó, hogy nem fog taxizni, mert a hétköznapokon taxizik eleget, akkor rosszul gondolkodik. Caprin ugyanis old-timer autómobilok taxiztatják a kedves látogatókat. Kérem, fogadják el nekem, hogy ezt az élményt kár kihagyni, a szerpentinen lecsordogálni varázslatos dolog. Bár meg kell, hogy jegyezzem a csordogálás nagyon enyhe szóhasználat. Ne szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy itt is csak olaszok élnek, akiknek a vérükben a van a sebesség iránti vágy. Egyszóval, ha valóban andalgó tempóban szeretnénk taxizni, akkor nem árt, ha rászólnak alkalmi sofőrjükre, hogy PIANO-PIANO, vagyis, hogy lassabban közlekedjenek!
Ha eldöntöttük, mivel vágjunk neki a szigettúrának. Én azt javaslom, próbáljunk ki mindent! Először vegyük igénybe a felvonót és menjünk fel a sziget fővárosába, az azonos nevű Capriba. Ne lepődjünk meg, ha teljesen más városkép fogad minket, mint a kikötőben. Említettem, ugye, hogy Capri az a sziget, ahol minden megtalálható. Ahogy kiszállunk a felvonóból, például a Champs Élysées-n vagy a Rodeo Drive-on érezhetjük magunkat. A világ leghíresebb, no meg a legdrágább márkái képviseltetik magukat a szebbnél szebb butikokban. Mégis van valami, mediterrán mellékíze az egésznek. Az utcaneveket porcelánból kirakott táblácskák hirdetik, akárcsak a házszámokat. Elegáns éttermek és kávézók teraszai mellett utcai bódékban frissen facsart citrom, vagy narancslevet kóstolhatunk. A citromnál pedig ne az itthon kaphatóra gondoljunk, hanem két öklömnyi nagyságúra, ami nem manipuláltan ilyen nagy, hanem alapból gyárilag, az ízéről pedig ne is beszéljünk, Ég és Föld a különbség. Aki nem hiszi, járjon utána! A szállodák éttermek és ruházati boltok nevei sejtetik, az árszínvonalat és a vásárlói réteget. Sajnálattal konstatálom, hogy én nem tartozom, ebbe a rétegbe. De sebaj, erre a fél napra, igenis én is idetartozom és én is részese lehetek a csodának. Ne is pazaroljunk több szót, hanem vágjunk bele a látnivalók megtekintésébe.
Első sétánk az Augustus parkba vezet, ahol gyönyörű egzotikus növények kápráztatnak minket el. Illetve a fák hűsítő árnyékot nyújtanak a kitikkadt turistának. (de szeretném, ha most ki lehetnék melegedve a nyári melegtől) Gyönyörű kilátás nyílik a Marina Piccolara, vagyis a kis kikötőre, ami a sziget egyik kedvelt strandja. Fentről a napon pihenőkre tekintve nagy a csábítás, hogy csatlakozzon az ember, de ne dőljünk be! Strandolni máshol is tudunk, de nem sok olyan hely van, ahol ilyen rövid idő alatt ennyi mindent fedezhetünk fel. A parkból ráláthatunk az egykori St. James kolostorra, ahol ma időszakos kiállításokat tekinthetünk meg. Ellenkező irányba, a hegyre felfelé tekintve megpillanthatjuk Tiberius egykori villáját is. Megannyi legenda zengedez Tiberius császárról a helyi lakosok körében. A szóbeszéd szerint a császár uralkodásának ideje alatt, végig innen irányította az országát. Azt is rebesgetik, hogy ellenségeit, és kegyvesztettjeit a szikláról hajítatta le a tengerbe. A villán kívül más római kori épületmaradványokat is megtekinthetünk. Nem csak Tiberius emléke él még a szigetlakosok emlékezetében, a XIX-XX sz. történelméből is vannak emlékei. A parkban található a nagy diktátor, Lenin fehér márványszobra is, amelyről azt kell tudnunk, hogy ez az egyetlen olyan szobor, amely a volt szocialista országokon kívül még ma is áll.
Folytassuk utunkat a sziget másik legnagyobb városa Anacapri felé. Ezúttal szálljunk, buszra és úgy haladjunk a szerpentinen felfelé. Ha megéheztünk, itt kínálkozik a nagyszerű alkalom, hogy kipróbáljuk a sziget gasztronómiai kínálatát. A mozeralla – paradicsom - friss kenyérből álló tál neve a Caprese. Ezt borsózva oliva olajjal leöntve egy nagyon ízletes ínyenc előételt kóstolhatunk. Javaslom, hogy ezt követően lasagne-t rendeljünk, hisz ez itt különösen finom. Desszertet pedig nem ajánlok, hisz akkora a választék, hogy igazságtalannak tartanám, ha csak egyet emelnék ki. Ha tehetik és bírják, próbálják ki az összeset! Ebéd után pedig jól esik a séta. Látogassunk el az Axel-Munthe villamúzeumba vagy egyszerűen csak shoppingoljunk.
Megnézhetjük, hogy miből élnek még a szigetlakók a turizmust leszámítva. A kedvező földrajzi fekvésből adódóan nagy mennyiségben termesztik a citromot, amit aztán a lehető legjobban fel is dolgoznak. Az étkezésen kívül csokoládét és alkoholos italt készítenek belőle. A férfiak számára az erősebb törkölypálinkát ajánlom, amelyet citrommal is ízesítenek, a hölgyek számára pedig a Limoncellot, krémes lágy citrom likőrt. A finomságok közé tartozik a citrom/narancslekvár is. A citrom friss üde illatát és a helyi növényeket felhasználva, parfümöt is készítenek. Végül bőr feldolgozással is foglalkoznak. Mindezen eljárásokat egy helyen, egy bemutató során megtekinthetjük, és utána kívánt termékeket, meg is vásárolhatjuk. Érdemes beszerezni itt minden ajándékot, és ha ezzel megvagyunk nézzük meg még a sziget további látványosságát! Felmehetünk a Monte Solarora libegővel, hogy felülről nézzünk le a szigetre. Ezt követően pedig érdemes madártávlatból is visszapillantani a szigetre. Befizethetünk egy hajóútra a Kék-barlanghoz, ahol a víztükör és a napsütés révén csodálatos érzéki csalódásnak lehetünk szemtanúi. Ugyanis ebből a szögből nézve a barlang teljesen kék megvilágításba kerül.
http://www.utazona.hu/magazin/vilagvandor/capri.htm
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #79] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
77. Elküldve: 2007-01-09 15:07:48, Érdekességek innen-onnan
|
[163.] |
Ica
|
| |
[előzmény: (76) he.za, 2007-01-09 15:03:44] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
76. Elküldve: 2007-01-09 15:03:44, Érdekességek innen-onnan
|
[164.] |
Ica
|
| [válaszok erre: #77] |
[előzmény: (75) ákosvári, 2007-01-08 20:00:40] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
75. Elküldve: 2007-01-08 20:00:40, Érdekességek innen-onnan
|
[165.] |
A gízai Szfinx
A leghíresebb szfinxábrázolás az egyiptomi Gízában található emberfejű Szfinx-szobor.
Eredete
Szfinxsor az egyiptomi Luxor templomához vezető út menténEredetéről két elmélet létezik. Az elfogadottabb, ám valószínűtlenebb szerint Kefre, a IV. dinasztia fáraója építette az i.e. 25. században. Ezt több között azzal bizonyítják, hogy a Szfinx arca a megszólalásig hasonlít Kefre más ábrázolásokon látható arcához. Ám ez megcáfolható azzal, hogy az óegyiptomi emberábrázolások sok esetben nagyon hasonlítanak egymásra. A másik bizonyíték az a forrás, amelyet Kefre írnokai jegyeztek le a fáraó piramisának (a három gízai piramis közül a második legnagyobbnak, Keopsz (Khufu) fáraóé után) építéséről. Ebben leírják hogy a "fenséges fáraó" hogy építtette a Szfinxet, hogy az őrizze a piramisát. Ám valószínűbb, hogy Kefre csupán növelni akarta hírnevét, és ezért adta parancsba ennek a leírását.
A másik elmélet zavarosabb és sokkal kevesebb elfogadható bizonyítékunk van rá, ám ezek kevésbé megcáfolhatók. Eszerint a Szfinx már több, mint tizenkétezer éves, vagyis nagyjából kétszer olyan idős, mint az egyiptomi civilizáció. Ezt azzal bizonyítják, hogy a Szfinx felszínén olyan eróziós nyomokat találtak, amelyeket erős és gyakori esőzés okoz. Márpedig ilyen legutóbb tizenkétezer éve volt Egyiptomban. Ezen elmélet hívei az előző elméletet azzal is cáfolják, hogy több forrás van arról, hogy Kefre csupán kiásatta a homokba süllyedt Szfinxet, mint arról, hogy ő építtette. Az elmélet híveinek egy része azt vallja, hogy a Szfinxet az atlantisziak építették, ám ehhez szervesen kapcsolódik az Atlantisz-legenda valósságának kérdése is.
A Szfinx szerepe
Az anatóliai Alaca Hüyük hettita városának kapuját is szfinxek óvtákA másik nagy kérdés a Szfinxszel kapcsolatban annak szerepe és rendeltetése. Az első elmélet hívei szerint egyetlen célja Kefre fáraó emlékének fenntartása és sírjának őrzése. A második elmélet és több laikus szerint a Szfinx egy amolyan csillagászati óra. Ugyanis az óegyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre osztották az eget és azokkal mérték az időt. Megfigyelték például, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba "forgó" gyűrűbe rendeződnek, és két különböző gyűrűn lévő csillagkép 25 920 évenként kerül egymáshoz viszonyítva azonos állásba. Hitük szerint amikor a kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pont a Szfinx előtt, és pont azon a ponton kel fel reggel a nap, eljön a szeth tepi, a világvége. Ekkor hatalmas természeti katasztrófák söpörnek végig a Földön és elpusztítanak mindent. Ez az esemény tehát 25 920 évenként következik be. Szerintük egy ilyen szeth tepi okozta Atlantisz elsüllyedését. Az óegyiptomi naptár szerint a legújabb ilyen világvége valamikor a 21. század közepén következik be.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szfinx
A szfinxA Szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. Az oroszlántestű, emberfejű világőr 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor egyik rejtélyes alkotása, mely még ma is áll.
A Szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani hálózat körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely a Földet életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány- és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit, és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A Szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a Szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Az újkorban Napoleon rendelte el a kiásását. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét napéjegyenlőség idején. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Atlantiszi bölcsesség
Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével.
A Szfinxet minden bizonnyal a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Újabb testet-öltések
Az egyiptomi írások szerint sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12 921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. A Szfinx azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
Bölcsesség-templomok
A Szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. A harmadik bölcsesség őrző az abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal, fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. Napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a napkelte és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig láthatóvá váltak az Oroszlán csillagai. (Ezeket sokáig Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. Kefren csak újjáépíttette őket.)
http://www.guardians.net/egypt/sphinx/
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #76] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
74. Elküldve: 2007-01-08 17:03:41, Érdekességek innen-onnan
|
[166.] |
Ica
|
| |
[előzmény: (73) he.za, 2007-01-08 16:58:01] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
73. Elküldve: 2007-01-08 16:58:01, Érdekességek innen-onnan
|
[167.] |
Nekem Egyiptom volt a nagy álom 10 éves korom óta. 3 éve végre eljutottam, de még készűlők, mert annyi mindent látni akarok még.
Azért olvasok mostanság sok Egyiptomos könyvet.
Peru is egy álom még....
Ica
|
| [válaszok erre: #74] |
[előzmény: (72) ákosvári, 2007-01-08 16:28:07] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
72. Elküldve: 2007-01-08 16:28:07, Érdekességek innen-onnan
|
[168.] |
Szó se róla, én is szívesen meglátogatná mindet, a sorrend nem is fontos talán!
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #73] |
[előzmény: (71) he.za, 2007-01-08 16:25:41] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
71. Elküldve: 2007-01-08 16:25:41, Érdekességek innen-onnan
|
[169.] |
Jó kis összeállítás!
Már csak el kellene menni!
Ica
|
| [válaszok erre: #72] |
[előzmény: (70) he.za, 2007-01-08 09:26:22] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
he.za
Tagság: 2004-04-24 20:55:35 Tagszám: #10181 Hozzászólások: 3077 |
70. Elküldve: 2007-01-08 09:26:22, Érdekességek innen-onnan
|
[170.] |
Átlapoztam, nagyon érdekes.
Délután olvasgatok, aztán mesélek!
Ica
|
| [válaszok erre: #71] |
[előzmény: (69) ákosvári, 2007-01-07 22:18:44] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
69. Elküldve: 2007-01-07 22:18:44, Érdekességek innen-onnan
|
[171.] |
A klímaváltozás okozhatta két ősi civilizáció hanyatlását
Bár bizonyítva még nincsen, geológiai vizsgálatok azt sugallják, hogy két, egymástól távol eső ősi kultúra egyidejű hanyatlásának közös gyökere van: a maják és a kínai Tang-dinasztia bukását is egy globális klímaváltozás okozhatta.
A tudósok régóta vitatkoztak már azon, miért is roskadt össze váratlan hirtelenséggel a maják kultúrája Kr.u. 900 körül, ahogy szintén értetlenül álltak sokáig az ugyanebben az időben rejtélyes gyorsasággal lehanyatlott kínai Tang-dinasztia bukása előtt is. Mindkét kultúra pár évtizeddel korábban még virágzó és erős, élettel teli civilizációnak tűnt, amelyet sem külső, sem pedig belső veszélyek nem fenyegettek, így aztán egyelőre csak hipotéziseket tudtak megfogalmazni a bukás okait illetően. Ezt tette a Nature című folyóirat hasábjain Gerald Haug, a potsdami Geoforschungzentrum kutatója is, ám a korábbi feltételezéseket kiegészítve meglepő, ám nem teljesen képtelen ötlettel állt elő.
Nem lokális, hanem globális
Haug szerint ugyanis nem a véletlen egybeesésnek köszönhető, hogy a 10. század elején szinte évre pontosan ugyanabban az időben tűnt el a maják kultúrája és a Tang-dinasztia Kínában. „Az egybeesés lehet véletlen műve is, ám sejtéseink szerint azért ennél jóval többről van szó” – nyilatkozta Haug az AP hírügynökségnek. A mostani kutatás során ugyan egy délkelet-kínai tó mélyéről vett üledékmintát vizsgáltak be a tudósok, ám korábban Haug és csapata már behatóbban foglalkozott a maják civilizációjával is.
Akkori vizsgálataik során arra jutottak, hogy a maják civilizációjának periodikus meggyengülése és az időjárási körülmények megváltozása között összefüggés mutatható ki. A korábbi tanulmányt is alapul véve azonban arra jöttek rá a német kutatóközpont tudósai, hogy a klímaváltozás, legalábbis a Kr.u. 9-10. század fordulóján tapasztalható klímaváltozás nem lokális jellegű volt. A Kínában végzett geológiai vizsgálatok meglepő hasonlóságot mutattak ugyanis a korábban Közép-Amerikában végzett kutatások eredményével.
Erős téli monszun, száraz nyár
A kínai tóból vett üledékminta titánium koncentrátuma adta a kulcsot a globális klímaváltozás téziséhez. Ez alapján ugyanis meg lehetett állapítani, hogy mely időszakok voltak szárazabbak és melyek csapadékosabbak. A titánium koncentrátuma magasnak volt mondható az üledékrétegben akkor, amikor téli időszakban erőteljes monszunszelek uralkodtak a régióban. Szintén a téli monszunszél erősségének megállapítását segítette az üledékrétegben található vas oxidációjának vizsgálata: ennek alapján ugyanis megállapítható volt, hogy mennyi oxigén volt adott időszakban a vízben, ami viszont egyértelműen a víz szél általi felkavartságára utalhat.
Azt már korábban felismerték, hogy az erős téli monszunszeleket igen száraz nyarak követték. A nyári esők mennyisége jól kimutatható módon mindkét civilizáció központjában drasztikus mértékben csökkent a Kr.u. 9. század elejétől. Ezzel egyidőben a monszunesők délebbre húzódtak, így a trópusi éghajlat északabbi területei valósággal kiszáradhattak – állítják a kutatók. A globális klímaváltozás a mostani kutatással immáron szinte biztosra vehető, ám annak okaira egyelőre nem találtak magyarázatot a tudósok.
Nem csak a klíma az oka a hanyatlásnak
Haug kollégái közül többen azonban a német kutató hipotézisét sem tartják teljesen megalapozottnak. Patrick Culbert, az amerikai Arizona Egyetem antropológusa úgy véli, hogy a klímaváltozás semmiféleképpen sem lehetett a fő oka a maják eltűnésének. A maják történetének kiváló ismerője szerint a hanyatlás okai a túlnépesedésben és a környezet túlzott kizsákmányolásában keresendők. Larry Peterson, a szintén amerikai Miami Egyetem professzora a Tang-dinasztával kapcsolatban pedig az AP jelentése szerint megjegyezte, hogy külső támadás már Kr.u. 750 körül meggyengítette a dinasztiát, amelyet belső lázadás és elégedetlenségi hullám követett, mígnem Kr.u. 907-ben részben ezeknek is köszönhetően omlott össze a dinasztia.
http://geographic.hu/
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
| [válaszok erre: #70] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
68. Elküldve: 2007-01-05 23:59:59, Érdekességek innen-onnan
|
[172.] |
Peking, Nyári Palota
http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/zentail/ut/kina01/nyari/k6.htma Qing dinasztia nyári palotája, 12 km-re északra található a belvárostól. Számtalan palotájának, kertjének vonzása határtalan. A Nyári palota ékkövei: a 700 m hosszú faragott folyosó, amelyen a kínai népmese és mitológia történetei elevenednek meg csodálatos festményekként; a Kunmingi-tó pontos mása - szigetekkel, tavakkal, a tavon sárkányfejes hajókkal; pagodák, kilátók, templomok. A mandzsu stílus keveredik a tibeti stílussal a Nyári palotában
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
66. Elküldve: 2007-01-01 22:31:43, Érdekességek innen-onnan
|
[174.] |
http://www.wildnature/images.com/YNP%20Lower%20Falls%20Yellowstone%20River.htm
De a leg-leg a YELLOWSTONE: százával a gejzírek, gejzír-tavak, kicsi-nagy-magas-széles-vízeséses, körülöttük a sziklás föld fehér-rózsaszín-sárga-barna-zöld-kék-piros; gyönyör a szemnek! Egy este közlekedési dugóba kerültünk: egy bivalycsorda menetelt az úton... láttunk különböző nagy szarvasokat, hódokat, mókusokat, sasokat... medvéket és farkasokat, sajnos, csak az állatkertben láttunk Banff-ban
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394 |
65. Elküldve: 2007-01-01 19:10:37, Érdekességek innen-onnan
|
[175.] |
Az Andokban új madárfajt fedeztek fel.
Az apró, színes sármányféle már a megjelenésével is jót cselekedett...
Brit és kolumbiai környezetvédők három éve figyelik az Andokbeli Yariguies környéki köderdőben élő állatokat és növényeket. Egyebek között új fajok után kutatnak.
A közelmúltban korábban nem látott madárra bukkantak. Az újonnan felfedezett sármányféle ökölnyi nagyságú, begye élénk sárga, bóbitája vörös, háta és szárnya fekete. A madár a Yariguies-sármány (Atlapetes latinuchus yariguierum) nevet kapta. A yariguies nevű bennszülött törzs az Andokban élt, és mivel nem akartak behódolni a spanyol gyarmatosítóknak, az egész törzs csoportos öngyilkosságot követett el.
Az új madárfaj máris szerencsét hozott a környezetvédőknek, hiszen felfedezése miatt a kolumbiai kormányzat úgy döntött, hogy a köderdőből kétszáz hektárnyi területet nemzeti parkká alakít.
JOMO&HONGCHA
TM PORTÁL - |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
Érdekességek innen-onnan (üzenet: 239, Hobbi) |
|
|
|
|