/ 10

Lista:

Kép:

Smile:

Érdekességek innen-onnan

(üzenet: 239, Hobbi)

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

189. Elküldve: 2007-05-30 13:07:30, Érdekességek innen-onnan	[51.]
Bálnákért aggódik Kalifornia Egész Nyugat-Sacramento kikötőjéig felúszott Kaliforniában az a két bálna, akik nem tudni, milyen okból, de az óceánból egyenesen a Sacramento-folyót vették célba. Először május 17-én észlelték a hatalmas tengeri emlősöket, feltehetően egy hoszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) anyát és borját, amint felfelé úsznak a folyón. A kutatók a hét második felében bálnahangokkal próbálták megfordulásra bírni az állatokat és visszaterelni őket a folyón a nyílt víz felé, azonban ez eddig nem vezetett sikerre, így a hétvégén szünetet tartanak és ha nincs változás, hétfőn újra megpróbálkoznak, ezúttal más hangokkal. A kísérletet nehezíti, hogy még nem tudják, pontosan milyen bálnákról van szó, mivel farkukat még nem mutatták meg; ez nem ritka sem a borjukat nevelő anyáknál, sem az idegen, ismeretlen vizekre tévedt állatoknál. A korábbi próbálkozások során kaliforniai hosszúszárnyú bálnák énekét játszották a víz alatt az eltévedt bálnáknak, majd áttértek az alaszkaiak hangjára. Hétfőn reggel 8:30-kor kezdenek el újra bálnadalt sugározni; akkor megint a kaliforniai felvételekkel próbálkoznak majd. Sacramento kikötőjébe a hétvégén több, mint 1500 látogató érkezett, hogy lássa a bálnákat, hatalmas tumultust okozva a parton és eldugítva az utakat. Vasárnapra ezért a hatóságok lezárták a kikötő nagy részét és a kiváncsiskodókat nem engedik 450 méternél közelebb a vízhez. A kutatók ugyanis attól félnek, hogy a felszínre bukkanó bálnákat megzavarják a bámészkodók, akik közük többen a vízbe is hajlandóak bemenni, hogy közelebb kerülhessenek a ritka állatokhoz. Ha a hétfői bálnahang-stratégia csődöt mond, drasztikusabb módszerekhez fognak folyamodni a hatóságok és elsőként egy 50 hajóból álló hajóflottillával próbálják majd meg visszaterelni az állatokat a helyes irányba. A terv része, hogy fémcsövek összeütögetésével a víz alatt kellemetlen hangokat is keltenek, hogy a helyes irányba tereljék a bálnákat. Bár az eset a Hal- és Vadgazdálkodási Minisztérium hatáskörébe tartozik, a mentési munkálatokat a NOAA (National Oceanic & Atmospheric Administration) végzi majd. Közben a bálnák nevet is kaptak a helyettes kormányzótól: a mamát Delta, a borjat Dawn névre keresztelte, de ez még korántsem hivatalos; több ügynökség is névadó versenyt szervezett az állatoknak, akik egyelőre körbe-körbe úsznak a sacramentoi medencében. A bálnákat a hajóforgalom is veszélyezteti, ezért egy kínai vontatóhajó tevékenységét azonnal leállították, de vannak olyan, a héten érkező szállítmányok, melyeket nem tudnak a kikötőn kívül leállítani, így ez további veszélyt jelent majd a bálnákra. Mivel az állatok nincsenek rossz kondícióban és úgy tűnik, nem sérültek meg, ezért próbálkoznak először a szelídebb módszerekkel és csak később váltanak majd drasztikusabb metódusokra. Ha sikerül őket kiterelni a kikötőből, akkor kezdődik csak a neheze, mivel az óceán felé útközben még rengeteg mellékfolyó van, ami eltérítheti a bálnákat a helyes iránytól. Az édesvíz pedig folyamatos megpróbáltatást jelent az állatok bőrének, ráadásul az anya még feltehetően szoptat, így nagyon fontos, hogy ne érje fölösleges stressz őt. Ezért a kikötőben folyamatosan hangfelvételeket készítenek a szakértők, hogy megállapítsák, hallatszik-e olyan hang, ami az állatokat megzavarhatja, idegesítheti. Az egyik internetes magazin oldalán nyomon lehet követni interaktív térképen a bálnák útját. http://www.zoldmagazin.com/belso/kalifbalna.html JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

[válaszok erre: #190]

Kiváló dolgozó

he.za

Tagság: 2004-04-24 20:55:35
Tagszám: #10181
Hozzászólások: 3077

188. Elküldve: 2007-05-30 09:03:56, Érdekességek innen-onnan	[52.]
A lányom csinálja. Szerinte érdekes! Ica

	[előzmény: (187) SexyStyle, 2007-05-30 06:54:17]

Kiváló dolgozó

SexyStyle

Tagság: 2007-05-24 19:58:02
Tagszám: #45306
Hozzászólások: 10

187. Elküldve: 2007-05-30 06:54:17, Érdekességek innen-onnan	[53.]
Sziasztok, talán nem ide tartozik, de Véleményt kérnék. A virtuális állatneveldékről. Találtam egy oldalt, ahol mobilra is le tudom tölteni ( http://www.polifonikuscsengohangok.com/hu/index.php ), gondoltam letöltöm Hugomnak. Valakinek van ilyenje? Megéri (mert aranyosnak tűnik, és Hugom mióta messze tanul hiányolja a kutyinkat és talán jó lenne neki egy ilyesmi- persze egy igazi kutyit senki nem utánozhat!!!-szerintem)?

[válaszok erre: #188]

Zöldfülű

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

186. Elküldve: 2007-05-15 09:16:38, Érdekességek innen-onnan	[54.]
Fotó egy rendkívül furcsa párról A vízidisznó és a mókusmajom között egy japán állatkertben szövődött barátság. A vízidisznó, vagy más néven kapibara és a mókusmajom a vadonban nem valószínű, hogy valaha is találkoztak volna. A tokiói Tobu állatkertben viszont közös az otthonuk, és a jelek szerint nagyon jól megvannak. A majom lovagol a vízidisznó hátán, sőt időnként puszikat is oszt a világ egyik legnagyobb rágcsálójának, amely jól tűri a túláradó gesztusokat. Vadon viszont a kapibara vízparton, a mókusmajom pedig az erdőben él. Mindkettő természetes élőhelye Dél-Amerika. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=1&id=9334 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

185. Elküldve: 2007-05-15 09:15:48, Érdekességek innen-onnan	[55.]
Fotó a szamár-farkas barátságról Albániában egy farkas összebarátkozott a vacsorájával, egy szamárral. A ragadozót négy hónappal ezelőtt ejtették foglyul Albánia északi hegyeiben. Tágas börtönt kapott egy faluban, és két hete beengedtek hozzá egy szamarat, ami a farkas hosszabb távú szóló élelmezését célozta. Csakhogy a ragadozó - az emberi várakozással ellentétben – visszautasította a szamárvacsorát, sőt, összebarátkozott vele, olyannyira, hogy immár elválaszthatatlan cimboráknak tűnnek - adta hírül az albán sajtó. Olyannyira összenőttek, hogy ha a szamarat a gazda kivezeti az ólból rövid időre, a farkas dühöngő fenevaddá változik. Csak akkor csillapodik le, ha barátja visszatér. A két állat az elmúlt hetekben médiaszenzáció lett, látogatók százai érkeznek megtekinteni a párost. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=1&id=9338 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

184. Elküldve: 2007-05-08 11:16:13, Érdekességek innen-onnan	[56.]
Ölni tanul a leopárdkölyök Írta: Dereck Joubert Fényképezte: Beverly Joubert Életben maradni. Fára mászni és figyelni. Cserkészni és támadni. Üldözni és ölni. Megannyi nehéz tudomány az erdei iskola létfontosságú ismereteket egyesítő órarendjében. A leopárdkölyöknek bőven akad tanulnivalója, mielőtt anyját elhagyva nekivág az önálló macskalétnek. Nyolcnaposan láttuk először. Kissé ingatagon állt a lábán, szeme opálosan szürke volt még. Ahogy kilépett a vacokból a fényre, kíváncsinak és merésznek látszott, ügyet sem vetett a visítozó mókusokra. Anyja előző öt kölykét hiénák, páviánok és más ragadozók ölték meg. Vajon milyen sors vár reá? Az oroszlánnal és a gepárddal ellentétben a leopárd magányos és rejtőzködő macskaféle. Mivel nem családi kötelékben él, egyedül vadászik. Árnyas rejtekéből, lesből támad – lopakodó lépte és intelligenciája segíti életben maradását. Nehéz rálelni, ezért amikor a botswanai Okavango-delta Mombo régiójának sűrű akácia- és ébenligeteiben megpillantottunk egy fiatal kölyköt nevelő anyát, elhatároztuk, hogy nyomon követjük a kicsi fölcseperedését. Legadema, ahogy a kölyköt elneveztük – neve setswana nyelven „égi fényt” jelent – állandó veszélyben élt. Hol páviánok próbálták meg kirángatni a vackából az anyjával együtt, hol hiénák ólálkodtak a környéken. A halál mindig leselkedett rájuk. A Moremi Vadrezervátumban ezen a területen oroszlánok is éltek – ők pedig a fiatal leopárdok nagy ellenségei. Ám ez sem tarthatta vissza Legademát attól, hogy önállóan induljon felfedezőutakra az erdőben, amikor anyja többnapos vadászatra ment. Bármerre járt is Legadema, az éber szavannacerkófok már másfél kilométerről észrevették, a mókusok vészjelei kísérték lépteit. Idővel azonban egyre ügyesebben rejtőzködött, egyre nesztelenebbül lopakodott. Anyja türelmesen tanítgatta Legademát a vadászat alapvető fogásaira. Arra, hogy miként szorítsa zsákmányát le a földre, vagy hol harapjon rá fojtó erővel a préda torkára. Ezernyi leckét kellett megtanulnia, hogy a kis leopárd vérbeli magányos vadásszá váljon. Amikor Legadema öt hónapos volt, anyja élő impalaborjút hozott neki. A kis leopárd eleinte nem tudta, hogy mit kezdjen vele, ezért csak kíváncsian játszott a prédával, majd tétova támadásokat indított ellene. Anyja türelmesen végigvezette őt az ölés lépésein, mígnem Legadema megtanulta, hogy az élő állatból lesz a táplálék. Miután felébredtek ragadozó ösztönei, Legadema fölfigyelt a mókusokra, és napokig hosszú időt töltött a kergetésükkel. Amint a szédítő, gyilkos fogócskázást szinte tökélyre fejlesztette, több száz mókust ölt meg, de olykor nagyobb zsákmányt, például fiatal varacskosdisznókat is ejtett. Legadema nagyon félt a páviánoktól, egyik nap mégis megölt egy felnőtt nőstényt. Ezután fedezte föl az anyja szőrébe csimpaszkodó újszülött majmocskát – mire az események különös fordulatot vettek. A kis pávián alighanem Legademát tekintette új anyjának, és ártatlanul nyúlt felé. A leopárd eleinte zavartnak tűnt, de a következő órákban féltően vigyázta a páviánbébit. Valahányszor a kicsi rikoltozni kezdett, megtisztogatta, majd óvatosan felhurcolta egy fa biztonságosabb, magas ágai közé. Összekucorodva aludtak el. Lehetséges volna, hogy az anyai ösztön ébredezett Legademában? A magatehetetlen kismajom végül elpusztult az éjszakai hidegben, a leopárd pedig otthagyta, és immár újra ragadozóként viselkedve belakmározott a páviánanya teteméből. http://www.geographic.hu/ngm/0705/index.php?s=5&;m=200705&t=ma JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

183. Elküldve: 2007-05-08 11:10:02, Érdekességek innen-onnan	[57.]
Harcos birodalmak az AndokbanÍrta: Virginia Morell Fényképezte: Kenneth Garrett Terjeszkedtek, népeket hajtottak igába, embert-állatot áldoztak isteneiknek: a huarik és a tiahuanacóiak már jóval az inkák előtt megtanulták a hódítás, a birodalomépítés fortélyait. A legyőzöttek hitét kihasználva, az ősök csontjait elkobozva óriási területeket tartottak uralmuk alatt. Ezernégyszáz éve már két hatalmas, hódító birodalom is létezett az Andok vonulatai között. Északon a huarik építettek örök életű utakat, alkottak csodálatos remekeket, délen, a Titicaca-tó partszegélyén a tiahuanacói nép fiai emeltek nagyszerű templomokat. Csákánnyal és lapáttal törtek be a haszonra éhes fosztogatók az Andok egykori birodalmi fővárosa, Huari királysírjába. Kötélhágcsójukon leereszkedtek a kőtömbökkel kirakott aknába, aztán összeszedtek és elhordtak mindent, amit a huarik hátrahagytak halottaik tiszteletére. Most éppen azon igyekszem, hogy elemlámpával a kezemben átpréseljem magam a sír szabálytalan alakú bejáratán – látni szeretném a letűnt birodalom kőfaragóinak mesterművét. A huari nép hatalmas államot teremtett már jóval azelőtt, hogy az inkák kiépítették az Andok hegyláncát átfogó birodalmukat. Az inka kultúra alig száz évig maradt fenn, a huarik i.sz. 600 táján alakot öltött gyarmatbirodalma viszont több mint négyszer annyi ideig létezett, csakúgy, mint a mai Bolívia területén létrejött szomszédos királyság: Tiahuanaco (Tiwanaku). Ez a két kultúra teremtette meg az Andok összes későbbi birodalmának alapjait. William Isbell a New York Állami Egyetem (SUNY) binghamtoni fakultásának régésze. Mögötte ereszkedem, vagy inkább csúszom lefelé a hevenyészett kötélhágcsón. A nyílás, amely a sír ásító sötétjébe vezet, talán másfélszer másfél méteres lehet. Öt méterrel alattunk törmelékkel teli kőpadló dereng föl a homályban. Felkattintom a lámpámat, körbenézek. A falat tökéletesen illeszkedő, simára csiszolt kőlapokkal rakták ki. Isbell odalentről dirigál: "Van maga mögött egy szűk nyílás, azon másszon le! Fejre vigyázni!" Levilágítok a lyukba, aztán a lábam alatt meginduló törmelékben bukdácsolva lekecmergek a felső kamra alatt másfél méterrel nyíló kisebb üregbe. A mennyezetet hatalmas kövek tartják, a padló itt is törmelékkel van tele. A kamra olyan alacsony, hogy csak meggörnyedve tudunk körbenézni. "A sírt úgy formálták meg a huarik, hogy egy fekvő láma alakját adják ki az egymáshoz csatlakozó üregek, a falakat pedig kőlapokkal rakták ki. Most éppen a láma fejében vagyunk. Mögöttünk a másik üreg a láma füle. Ami előttünk van, az a hasa meg a négy lába" – mutat körbe Isbell, közben lámpájával végigpásztázza a kőfal szögleteit. A nagydarab, őszülő tudós nyögve-szuszogva kúszik be a láma gyomrába. Négy kisebb helyiség - a láma négy lába - ágazik ki a hosszabb központi kamrából. Benézünk mindegyikbe. Újabb törmelékhalmokon, olykor állati és emberi csontokon átvergődve jutunk a legkisebb kamrába: a láma farkába. "Valószínűleg magát a királyt temették ide" – Isbell meg van győződve arról, hogy a különleges alkatú, lámát formázó föld alatti sírkamrát a legfőbb huari méltóság számára építették. Igaz, uralkodóhoz illő, díszesen megmunkált tárgyak, eszközök egyik üregből sem kerültek elő. Négy méterrel alattunk, még egy szinttel lejjebb, a sír fenekén kövekkel szegélyezett verem tátong. Több mint ezer évvel ezelőtt talán itt feküdt az uralkodó múmiája, mellette pedig finom falatokat rejtő cserépedények, áldozati ajándékként leölt lámák maradványai, mívesen megmunkált ezüst-, türkiz- és aranytárgyak sorakoztak. http://www.geographic.hu/ngm/0705/index.php?m=200705&;s=1 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

182. Elküldve: 2007-05-06 11:49:49, Érdekességek innen-onnan	[58.]
Moszkvai központot nyitott az IFAW A Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW) állatvédelmi központot nyitott Moszkvában, mellyel a kóbor kutyáknak és macskáknak szeretne segítséget nyújtani. A moszkvai hatóságok finanszírozták az építkezés egy részét valamint az áram- és a víz bevezetését. Az építkezés nagyobbik részét és a központ napi működtetését az IFAW fedezi. Moszkvában a becslések szerint 30-40 000 kóbor kutya él; sokan közülük az embert is megtámadják, ezért folyamatosan irtani próbálják őket Az új központ, melyet a CLAW (Community Linked Animal Welfare) névre kereszteltek, egyúttal oktató szerepet is betölt majd, de fő tevékenysége a kóbor állatok vakcinázása és ivartalanítása lesz. A létesítményben a rászorulók állatainak ingyen állatorvosi ellátást is nyújtanak majd és egyben az orosz állatvédlemi jogszabályok szigorításáért lobbizó IFAW főhadiszállása is lesz. A központhoz tartozik egy teljesen felszerelt mozgó klinika, ami az utcákat járva segít majd a rászoruló állatokon. A CLAW egyszerre 50 kutyát képes elhelyezni a műtét előtti előkészítésre és a lábadozási időszakra és egy felszerelt Ford állatszállítóval is rendelkezik. Az IFAW együttműködése a moszkvai hatóságokkal 5 éve kezdődött; először egy mobil klinikát állítóttak üzembe, ami több, mint 12 000 állatot látott el azóta. http://www.zoldmagazin.com/belso/ifawclaw2.html JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

181. Elküldve: 2007-05-03 12:46:09, Érdekességek innen-onnan	[59.]
Gyerekekért áldozta fel magát a terrier Öt újzélandi gyereket mentett meg feldühödött pit bullok támadásától egy bátor Jack Russel terrier. Az életével fizetett érte. A George névre hallgató eb egy csapat, édességboltból hazafelé tartó sráccal játszott Manaia városában, amikor két ellenséges és szemmel láthatóan feldühödött kutya támadt rájuk. - A kis terrier nagyon bátran viselkedett, egyből a pit bulloknak ugrott, hogy távolt tartsa őket a gyerekektől – nyilatkozta egy szemtanú. Ha nem teszi, nagy baj történhetett volna a srácokkal. A csapatban volt egy négy esztendős kisfiú is, akinek bátyja szerint George a kis Darrylt félthette. - Ugatott, vicsorgott, hogy megmentsen bennünket, így végül őt marcangolták, mindaddig, míg néhány felnőtt nem érkezett a segítségére – mesélte a 11 éves Richard Rosewarne, aki mint mondta sírva menekültek a vérengzés helyszínéről. A segítség azonban már későn érkezett, mert a terrier olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már nem lehetett megmenteni. A két agresszív pit bullt elfogták és az újzélandi törvények szerint elaltatják. http://www.szinesbulvarlap.hu/news.php?op&;hid=1488 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

180. Elküldve: 2007-04-24 10:15:34, Érdekességek innen-onnan	[60.]
Művészek az állatokért "Amikor az angyalok elhagyták a Földet, maguk helyett itthagyták a kutyákat" - írta egykor Bereményi Géza. Hogy ez mennyire igaz, azt csak azok tudják, akik megtapasztalták, milyen egy kutya feltétlen hűsége, rajongó szeretete, odaadó önfeláldozása. A mi csodálatos, négylábú barátaink minket szolgálnak, védenek, óvnak, és ha kell, akár az életüket is feláldozzák értünk, sorsuk mégis gyakran megalázóan méltatlan, kiszolgáltatottságuk pedig szívszorító. Évente több tízezer kutya számára jelentik a végállomást a sintértelepek és legalább ugyanennyien várják kétségbeesetten a hazai állatotthonokban, hogy valaki végre felismerje bennük az igaz társat, a hű barátot, akit talán tényleg az angyalok hagytak itt, hogy vigyázzon ránk. A kutya maga a csoda - vélik a kutyabolondok, de egyetértenek ezzel azok a neves művészek is, akik összefogtak egy jótékonysági koncert erejéig, hogy a legnagyobb hazai állatvédő szervezeteknek segítséget, támogatást nyújtsanak. A nagyszabású jótékonysági koncertre a Thália Színházban kerül sor 2007 május 5-én 15 órai kezdettel. A "Művészek az állatokért" címmel megrendezésre kerülő esemény teljes bevételét a három hazai országos állatvédő szervezet, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HEROSZ), a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) és a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség (MÁTSZ) kapja. A rendezvényen fellép a 60. születésnapját ünneplő Markó Iván és a Magyar Fesztivál Balett, valamint Bodrogi Gyula, Bozsik Yvette, Delhusa Gjon, Heilig Gábor, Jordán Tamás, Kern András, Koncz Gábor, Lukács Sándor, a Padödö együttes, Payer Tamás, Pogány Judit, Szolnoki Tibor, Udvaros Dorottya, Vati Tamás, Vincze Lilla, Zsadon Andrea, valamint egy dal - "Egy kiöregedett vadászkutya dala" - erejéig felelevenítik Hofi Géza emlékét is. A rendező - műsorvezető Verebes István lesz; az esemény fővédnöke Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Elnöke. Jegyek (5000.- és 10.000.- forintos árban) kaphatók a Thália Színház pénztárában (Budapest, VI. Nagymező u. 22-24.) és a Mérleg Jegyirodában (V. Mérleg u. 10.). (A Mérleg Jegyirodában a jegy vásárlásakor adókedvezmény igénybevételére jogosító adóigazolást igényelhetnek.) JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

179. Elküldve: 2007-04-18 12:26:19, Érdekességek innen-onnan	[61.]
Ki védi meg a jegesmedvéket? Míg a Bering-szoros amerikai oldalán hónapok óta vitatkoznak azon, hogy veszélyeztett fajjá nyilvánítsák-e a jegesmedvéket, az oroszok határozott cselekvésre szánták el magukat: meglepő érveléssel éppen a jegesmedve-vadászat legálissá tételével kívánják megvédeni a kihalástól az Északi-sarkvidék medvéjét. Alig pár hónapja a környezetvédők és az állatvédők még nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok elnökének bejelentéséhez, mely szerint veszélyeztetett fajjá nyilvánítanák a jegesmedvéket. Sokak szemében ez a Bush-kormányzat részéről burkoltan a klímaváltozás emberi tényezők okozta felgyorsulásának elismerését is jelenti. A tavaly decemberi bejelentés ellenére a jegesmedvék ténylegesen nagyobb védettséget egyelőre még nem élveznek. Alaszka a listázás ellen A leginkább érintett szövetségi állam, Alaszka kormányzata és parlamentje ugyanis április elejéig csak vonakodva támogatta a szövetségi kormány kezdeményezését, sőt április elején az alaszkai parlament egyenesen olyan határozatot hozott, amely ellenzi a jegesmedve veszélyeztetett fajjá nyilvánítását. Az alaszkai parlament és felsőház az alaszkai hírportál, az Anchorage Daily News híradása szerint meglepő többséggel fogadta el az elutasító határozatot. A döntés hátterében sokak gazdasági megfontolásokat látnak: számos képviselő és szenátor tart attól, hogy a jegesmedvék különleges védelem alá vonásával a nem túl gazdag állam esélyei tovább csökkenhetnek arra vonatkozóan, hogy az Északi-sarkvidék olajmezőit egyszer hazai vagy külföldi befektetők kiaknázzák. Az olajlobbi nemcsak Alaszkában erős: Marilyn Crockett, az Alaska Oil and Gas Association igazgatóhelyettese mellett a szövetségi törvényhozásban is igen sokan érvelnek egyelőre amellett, hogy a jegesmedve populáció a lehető legnagyobb egészségnek örvend. Ráadásul a jegesmedvéknek a „védett fajok listájára” kerülése olyan jövőbeli előrejelzéseken alapul, amelyek igazságáról egyelőre senkit nem sikerült meggyőzni – legalábbis Crockett így látja a helyzetet. Az Anchorage Daily News tudósítása szerint Mary Walker, a környezetvédelemmel foglalkozó Alaska Conservation Solution nevű intézet képviselője lakonikusan csak ennyit válaszolt Crockett felvetésére: „Az Arktisz jégtakarójából eddig közel két Texas állam nagyságnyi terület tűnt el a klímaváltozás miatt. Márpedig az úszó jégtakaró szolgálna a jegesmedvék természetes lakhelyéül.” Oroszországban újra vadászhatnak rájuk? Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bering-szoros túloldalán sem érezhetik már magukat biztonságban a bundás állatok: a The New York Times című napilap beszámolója szerint az orosz hatóságok arra készülnek, hogy feloldják a több mint ötven évvel meghozott jegesmedve-vadászati tilalmat. 1956-ban még a szovjet hatóságok rendelték el az Arktisz közelében élő állatokra irányuló vadászati tilalmat, amelyet azonban betartatni nem nagyon tudtak. Az illegális jegesmedve-vadászat hatalmas méreteket öltött, ezért is vélik sokan úgy, hogy a korlátozott vadászat talán kordában tarthatná az orvvadászokat, ezzel pedig megmenthetné az Oroszországban „partot érő” állatokat. A helyiek persze nem feltétlenül állatvédő szemléletük miatt érvelnek a vadászati tilalom feloldása mellett. Ahogy olvad a jégtakaró, a jegesmedvék egyre közelebb kerülnek az emberek lakta szárazföldhöz, különösen mert fő táplálékuk, a fókák is egyre közelebb húzódnak az partokhoz. Előfordult olyan is, hogy a tengeren és jégtáblákon keresztül a szárazföldre érkező jegesmedvék már nem tudtak visszajutni eredeti lakhelyükre, mivel a jégtakaró gyors olvadása miatt olyannyira megnőtt időközben a távolság a szárazföld és a sarkvidék jégtakarója között, hogy azt a kevésbé erős állatok már nem tudták átszelni. Ilyenkor aztán élelmet keresve valóban közelebb kerülnek az emberi településekhez a jegesmedvék, pláne hogy hatalmas rozmár csapatok is megjelentek az oroszországi Csukcs-félsziget falvai közelében. Végül az ittélők őrséget állítottak a jegesmedvék ellen. További veszélyek Az állatvédők persze hangsúlyozzák: a jegesmedvék közelebb kerülését is az emberek okozták, hiszen a felmelegedésnek köszönhetően a jégtáblákhoz szokott állatok kénytelenek másutt élelmet keresni. Az orvvadászat mára olyan méreteket öltött, amely az Arktisz környéki alig 20 ezres jegesmedve populációt érzékenyen érintheti: egyes becslések szerint csak az oroszországi részeken évente 100-at ölnek meg orvvadászok. Ugyancsak komoly veszélyt jelent a jegesmedvékre az is, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakran vegyszerekkel erősen fertőzött táplálékhoz jutnak csak, és komolyan veszélyeztetheti őket az olajkitermelés is. Hatalmas bundájuk az olajjal érintkezve elveszti hőszigetelő képességét, így az állatnak több energiát kell felhasználnia az életben maradáshoz a zord időjárási körülmények közepette. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=1&id=9180 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

178. Elküldve: 2007-04-11 11:22:30, Érdekességek innen-onnan	[62.]
Hogyan és hol jöttek létre az első állatkertek? Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban hozták létre. Feljegyezték például, hogy Sulgi, az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak, s ugyancsak híres volt Assur-Uballit asszír uralkodó állatkertje is. Az ókori Egyiptomban már Hatsepszovet királynő idejében létesítettek állattartó kertet, amely az Amon-papság fennhatósága alá tartozott. A távoli Kínában Ven Vang császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített, sőt a legenda szerint az uralkodó itt, a "Tudás Kertjében" fedezte fel a selyemhernyó gubójának fonalas szerkezetét, megalapozva ezzel a híres kínai selyemtermelést. A világhódító Nagy Sándor Alexandriában létesített nyilvános állatkertet, s a kert igazgatásával tanítómesterét, Arisztotelészt bízta meg. A rómaiaknál - kisebb magán-vadasparkoktól eltekintve - nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátor-viadalokon szerepelhettek. A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen láthatták, a különleges állatokat vándormenazsériák ketreceiben láthatták. Gyakran tartottak vadállatokat a várakat övező árkokban is. Manapság a Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori zoojának, bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit. A schönbrunni példát világszerte több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is. A Budapesti állatkert - az újkori zook közül harmincadikként - 1866-ban nyitotta meg kapuit. Voltak-e a Budapesti állatkertnek előzményei Magyarországon? A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben. A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy "a szemet és lelket gyönyörködtesse". Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az "Egri csillagok"-ban. Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a "Nyulak szigete" arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig. E kertekben néha egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek. Hogyan született meg a Budapesti állatkert? Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje. Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az "országfejedelmi biztost" ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, se előre mozdítsa az állatkert ügyét. így - hosszas huzavona után - engedélyezték az állatkert alapítását. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. A szükséges terület megszerzése érdekében Pest városához fordultak segítségért. A városatyák a jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben kívánták elhelyezni. Két területet is felajánlottak, melyek közül Gustav Jägernek, a Bécsi állatkert igazgatójának javaslatára a vasúthoz közelebb eső telket választották. Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az "igazgatói állomás" betöltésére, az állatkerti Részvénytársulatnak mégis az volt a szándéka, hogy magyar embert nevez ki az intézmény élére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban - negyvennyolcas huszár főhadnagyként - meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával. Hogyan épült az állatkert? A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. A terület bekerítése után a legfontosabb dolog a park megtervezése, illetve az épületek helyének kijelölése volt. Petz ármin, a város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. A Nagy-tó, és a tavat tápláló kút Reitter Ferenc csatornázási mérnök tervei alapján készült. Reitter szintén önként, díjazás nélkül tervezte meg ezeket. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte. Kettejük közül Szkalnitzky a maga korában híres építésznek számított. Az ő tervei alapján készült például a budapesti Egyetemi Könyvtár épülete, valamint az a négy bérház is, amely az Oktogon négy sarkában áll. Az állatállomány megteremtése több forrásból történt. Igen sok állat érkezett ajándékba. Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig sokan érezték kötelességüknek, hogy állatokat ajándékozzanak a születő állatkertnek. Végül problémát is okozott a sok ajándék állat, mert már akkor népes állatseregletről kellett gondoskodni, mikor a kert területén sem az épületek, sem a karámok nem voltak még készen. Ezért az állatkerti Részvénytársulat kénytelen volt leveleket fogalmazni a jövőbeni adományozóknak, melyben arra kérték őket, hogy "eme nemes cselekedetüket" halasszák egy későbbi időpontra, amikor az állatkert az ajándék állatokról már kellőképpen tud gondoskodni. Kevéssel a megnyitás előtt maga az uralkodó, Ferenc József is küldött ritka állatokat a schönbrunni gyűjteményből. Az állatállomány persze vásárlás útján is gyarapodott, a Részvénytársulat több európai állatkerttel és állatkereskedővel is összeköttetésben állt. Ekkoriban történt, hogy a Bécsi állatkert (amely nem azonos a schönbrunni kerttel) csődbe ment, s így több érdekes állatot igen alacsony áron sikerült az osztrák fővárosból beszerezni. Az állatkert megnyitását többször elhalasztották, s végül 1866 augusztusára tűzték ki. Fitzinger, kevéssel a megnyitás előtt leköszönt tisztéről, s a közvélemény óhajának megfelelően Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak, bár egyenlőre csak ideiglenesen. http://www.zoobudapest.com/h_index.htm JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

177. Elküldve: 2007-04-10 13:46:36, Érdekességek innen-onnan	[63.]
[b]Egy hete tart Réunion heves vulkánkitörése [/b] Minden eddiginél nagyobb erővel tört ki az Indiai-óceánban lévő Réunion-sziget Piton de la Fournaise nevű vulkánja. A láva 60 kilométeres óránkénti sebességgel zúdul le a hegyoldalon a tengerbe. Ilyen heves kitörésre még nem volt példa ennél a 2600 méter magas vulkánnál, mint aminek április eleje óta szemtanúi a helyiek. A láva mintegy kétszáz méter magasságba lövell fel a kráterből, majd 60 kilométeres óránkénti sebességgel zúdul le a hegyoldalon, és ömlik az óceánba. A Piton de la Fournaise legutóbbi hosszú aktív időszaka 2006 augusztusában kezdődött és tavaly év végéig tartott. A vulkánhoz legközelebb lévő Tremblet nevű falut 1986-ban egy lávaömlés teljesen kettévágta, és mintegy 206 házat tönkretett. A falut most szerencsére nem fenyegeti közvetlen lávaelöntés, ugyanis a vulkáni anyag a sziget délkeleti lakatlan területén ömlik a tengerbe. Viszont a kráterből feltörő gázok (többek között a kén-dioxid) és porfelhő már komoly gondot jelent. Csütörtökre virradóra Tremblet-ot több mint egy centiméter hamuréteg borította. A lakosság nagy része már távolabbi területre menekült. Öröm az ürömben, hogy a vulkánkitörés a húsvétra érkező turistáknak szánt fő attrakcióvá vált, ami nem kevés bevételt jelent a helyieknek. A Franciaországhoz tartozó sziget honlapján a turisztikai programajánlatok között első helyen szerepel a vulkántúra, bár a turistákat nem engedik a lávamező közvetlen közelébe. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=4&id=9140 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

176. Elküldve: 2007-04-06 10:41:32, Érdekességek innen-onnan	[64.]
JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

175. Elküldve: 2007-04-04 10:25:51, Érdekességek innen-onnan	[65.]
Kilőttek egy juhászkutyát a nyáj mellől Április 1-én a kora esti órákban Dunaszentgyörgyön egy vadász kilőtt egy képzett puli kutyát a gazdájától és a nyájtól 60-70 méterre. Az állat az első lövést a tulajdonosok földjén kapta. A vadász még két golyót eresztett belé, majd beült fehér Lada Niva típusú gépkocsijába és távozott a bűncselekmény helyszínéről. A kutya gazdái végignézték az esetet, de már nem tudtak közbeavatkozni. Az állatot a szekszárdi állatklinikán vették kezelésbe. Három lövés érte a nyakán és, bár még az éjjel megműtötték, belehalt sérüléseibe. A tulajdonosok a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány segítségét kérték az esettel kapcsolatos ügyek intézésére. Az alapítvány a Paksi Rendőrkapitányságon feljelentést tett állatkínzás vétségének alapos gyanúja miatt és levélben felkeresi a megyei vadászati főfelügyelőt is. "Az alapítványunk mélyen elítéli a vadászok által rendszeresen elkövetett bűncselekményeket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ilyen emberek ne foghassanak többet fegyvert a kezükbe." - áll a szervezet közleményében. http://www.zoldmagazin.com/belso/allatkinzasok24.html JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

he.za

Tagság: 2004-04-24 20:55:35
Tagszám: #10181
Hozzászólások: 3077

174. Elküldve: 2007-04-02 19:12:46, Érdekességek innen-onnan	[66.]
Ica

	[előzmény: (173) ákosvári, 2007-03-30 10:11:19]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

173. Elküldve: 2007-03-30 10:11:19, Érdekességek innen-onnan	[67.]
Fotó a kutyaméretű varangyról Észak-Ausztráliában kisebb kutyával vetekedő méretű nádvarangyot találtak. Az ausztrál médiában Toadzilla (az angol toad magyarul varangyot jelent) néven emlegetett állat az eddigi legnagyobb ismert nádvarangy Ausztráliában. A FrogWatch nemzetközi természetvédelmi szervezet hivatalos mérése szerint az állat hossza 20,5 centiméter, tömege 861 gramm. A nádvarangyot az 1930-as években telepítették Ausztráliába azzal a céllal, hogy elpusztítsa a cukornádültetvények kártevőit. A tányér nagyságúra megnövő állat azonban mára rendkívül elszaporodott - becslések szerint akár kétszázmillió egyed is élhet most már az országban, és mára maga is kártevővé vált. A nádvarangy mérge annyira erős, hogy krokodilokat, kígyókat és egyéb ragadozókat is percek alatt megöl. A varangyok ma már a lakott területeket fenyegetik. A kiirtásukra irányuló kísérletek mindeddig hatástalanok maradtak. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=1&id=9058 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

[válaszok erre: #174]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

172. Elküldve: 2007-03-26 09:47:51, Érdekességek innen-onnan	[68.]
Ismerkedjen meg a Kempelen-féle sakkautomatával! Március 24-től a Műcsarnokban látható Kempelen Farkas két leghíresebb alkotása: a beszélőgép és a sakkautomata. A sakkautomata, amely csak a "Törökként" vonult be a történelembe, évszázadokon keresztül foglalkoztatta a tudósokat, művészeket és a laikusokat. A sakkozógép már a maga korában is világhírnévre tett szert, hiszen Kempelen és későbbi tulajdonosai egész Európát és Észak-Amerikát bejárták ezzel a "bűvészmutatvánnyal". A korabeli közönséget ámulatba ejtette, hogy a sakktábla másik oldalán ülő török bábu úgy játszik akár egy igazi ember. A korabeli legendák azt rebesgették, hogy egy ember van a gépben, de lelepleződésre soha nem került sor. Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) Mária Terézia utasítására 1769-ben fogott neki a sakkautomata megépítésének, amelyet 1770 elején már be is mutatott az udvar előtt. A korabeli feljegyzések szerint a "Török" első kihívója Cobenzl gróf volt. Ettől kezdve csak a "Törökként" emlegetett gép nagy karriert futott be európai körútján. Olyan neves emberekkel játszott, mint Benjamin Franklin vagy Napóleon. A "Török" titkát senkinek nem sikerült megfejtenie, ezért évszázadokon keresztül foglalkoztatta a művészeket, tudósokat és a laikusokat. Ennek köszönhetően pedig számos feljegyzés és rajz született a sakkozó "Törökről". Az eredeti gép az amerikai körút során 1854-ben a philadelphiai Kínai Múzeumban, egy tűzvészben megsemmisült. A gépből csak a sakktábla maradt fenn. Akkori tulajdonosa, Nepomuk Maelzel pár évvel később felfedte a szerkezet titkát, vagyis hogy a dobozba rejtőzve valóban egy ember mozgatta a török bábú karját. A Műcsarnokban látható sakkozó gép az eredeti példány eddig készült legtökéletesebb másolata. A szerkezet elkészítése a bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként világhírűvé vált John Gaughan nevéhez fűződik. Gaughan többek között olyan bűvészeknek dolgozott eddig, mint David Copperfield, Alan Wakeling vagy Doug Henning, és több hollywoodi és Broadway-produkció speciális effektus szakértőjeként is közreműködött. Gaugham, a kiállítás sajtóbemutatóján elmondta, hogy már gyerekkora óta foglalkoztatta a bűvészkedés, és ezen belül is a Kempelen-féle sakkautomata. Végül 18 évnyi munkával, korabeli feljegyzések és rajzok alapján, a sokadik változat után sikerült elkészítenie a most nálunk is látható szerkezetet. A kiállítás a sakkgép mellett Kempelen másik híres alkotását, a beszélőgép eredeti példányát is bemutatja, amelyet a müncheni Deutsches Museum gyűjteményéből kölcsönöztek. A kiállításon képet kapunk a kor Habsburg Birodalmáról, betekinthetünk Magyarország és Közép-Európa művelődéstörténetébe, megismerhetjük a korszak tudományos életét, a szabadkőművesek mozgalmát, valamint az évszázad török- és bábukultuszát. Kempelen különös és sziporkázóan szellemes szerkezetei a technika- és eszmetörténet számos kiemelkedő alakját megihlették, de újító gondolatai egészen napjainkig hatnak. A kiállításon olyan, részben kifejezetten erre az alkalomra készült kortárs médiaművészeti alkotásokat is láthatunk, amelyek Kempelen találmányainak felvetéseit gondolják tovább, számos kipróbálható, hallható, látható interaktív elemmel. A kiállítás nyitónapján, szombaton John Gaughan a nagyközönség számára is bemutatja a Kempelen-féle produkciót. Szombaton és vasárnap tudományos szimpóziumra kerül sor, melynek témái a kiállításhoz kapcsolódnak: a sakk és a gép, a hangszimuláció és az automaták, a robotika, a mesterséges intelligencia fejlődése, a művészet, a tudomány és a technika kapcsolata, valamint Kempelen korának kulturális és társadalmi történései. A Műcsarnokban minden csütörtökön ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők. A kiállítás május 28-ig tart nyitva. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=9036 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

171. Elküldve: 2007-03-21 13:20:21, Érdekességek innen-onnan	[69.]
Hogyan válhat sztárrá egy kutyatréner?Martin Rütter 1995-ben alapította a németországi Köln közelében található Erfstadtban a kutyaiskoláját, amely kezdettől fogva egy kicsit más volt, mint a korábban ismertek. Az alapítást, a kezdeti lépéseket egyetlen dolognak rendelte alá: a saját maga által kifejlesztett D.O.G.S. szisztémának. Ennek lényege, hogy a kutyák nevelése, képzése, tanítása és viselkedés-korrekciója során mindig a kutya, annak igényei, képességei, fizikai és pszichikai adottságai állnak a középpontban. A gazdikkal való foglalkozás során kizárólag az ember-kutya páros közös egymásrahatása kerül a súlypontba. Ez a szakmai, kynológiai filozófia és ennek a gyakorlatba történő átvitele határozza meg a jelenlegi munkát is, egyre növekvő sikerrel. A Svájcban szerzett állatpszichológusi képzettséggel és az ausztráliai dingók megfigyelésével, valamint a saját kutyáján szerzett gyakorlati tapasztalatokkal vágott bele Martin Rütter, hogy önálló vállalkozás formájában működtetett kutyaiskolájából próbáljon megélni, és elegendő pénzt keresni a családja eltartásához. Ez a magyarországi kutyaiskolák viszonylatában már eleve újszerű elképzelés, mert a jelenlegiek szinte mindegyike másodállásban üzemeltetve, hétvégi nyitvatartással, általában fajtaklubbokal, kutyás egyesületekkel összeolvadva, nemritkán nyári szünettel próbál működni, és feltételezhetően aligha van annyi bevétele, hogy abból elfogadható életszínvonalat lehessen biztosítani egy családnak. Könnyen nem érhető el a siker egy kezdő vállalkozás esetében Németországban sem, különösen, ha a kezdeti anyagi lehetőségek erősen korlátozottak. Az új ötletek, a másképpen gondolkodás, a többiektől való különbözni akarás azonban ingyen van – ha van egyáltalán. Átlagemberek, átlagkutyával Az erfstadti kutyaiskola életében az első, döntő pont volt a D.O.G.S – „Dog Orientated Guiding System” , amelyet talán kutyaorientált vezetési szisztémaként lehet magyarra fordítani. Ennek lényege, hogy szakít a kutyáknak valamire történő kiképzésének évszázados hagyományával és eszköztárával, ebből eredően az ezekből a mai napig fönnmaradt sablonokkal is. Nincs fojtónyakörv (szöges meg pláne!), nincs pórázrángatás, nincs csibészelés, gumibottal hadonászás, nincs vezényszavak ordibálása, nincs a kutyáknak sablonok szerinti alárendeltségbe történő lenyomása. A D.O.G.S. az ember és a kutya kapcsolatát, az ember és az állat közötti kétirányú kommunikációt helyezi a középpontba. Emberre és kutyájára szabott módszerekkel, azok céljaira, problémáira koncentrálva egyaránt próbálja tanítani az embert és a kutyáját, messzemenően figyelembe véve a gazdi igényeit, elvárásait, a kutya tartási körülményeit, fajtáját, méretét, karakterét, szükségleteit. A kezdeti időszakban a furcsaság és az újdonság talán éppúgy jelenthetett előnyt, mint hátrányt is. Az alapötlet, jól átgondolt marketingtevékenységgel kiegészítve, egyre inkább igazolta Martin Rütter álmait és vágyait. Az elképzelés egyre inkább találkozott az átlag-kutyatulajdonosok, átlagkutyáinak igényeivel, a mai kor átlagos kutyatartási elvárásaival. Azt hiszem, az átlag adja meg a lényegét az egésznek. A különféle munkakutyák tanításával, a kutyasportok rajongóinak igényeinek kielégítésével, az engedelmességi gyakorlatok hétvégeken, több-kevesebb sikerrel történő megtanításával, kiállítási ringben viselkedésre idomítással sok helyen és sokan foglalkoznak. Az átlagos kutyatartók kutyájával – különösen, ha az például egy menhelyről örökbefogadott keverék –, azok hétköznapi problémáival, gondjaival, kérdéseivel és kéréseivel azonban alig. Pedig ezek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett, ezt a magyarországi adatok is bizonyítják. Kanapé a képernyőn Egyre több ember, egyre több kutyával kereste föl Martin Rüttert, többek között Bettina Böttinger, a WDR televízió munkatársa is, drótszőrű tacskójával, amely éveken keresztül az autóban való randalírozásaival viszonozta gazdijának a hozzá nem értését. Nicki, a tacsihölgy adta a kiinduló ötletet, hogy az egész D.O.G.S tevékenységet érdemes lenne egy televíziós sorozatba – ahogy mai nyelven mondják: Doku-Soap – átvinni. Az ötletet tettek követték. A műsort, melynek címe: „Eine Couch für alle Felle” (szójáték az emberpszichológusok kezeléseiből asszociált kanapé = Couch szóból, valamint az esetek = Fälle és a kutya-szőrzetek = Felle szavak összecsengéséből), valódi sikerhullám és talán senkitől nem remélt nézettségi számok kísérték. A sikeres műsorsorozatot más tévécsatornákba történő meghívások, újságcikkek, riportok követték. A tévésorozat természetesen DVD és könyv formában megjelenve minden kutyatulajdonos számára elérhetővé vált. Ettől a ponttól kezdve lassan megtörtént az, ami korábban csak művészek, élsportolók és esetleg néhány kézművesszakmát átlagon felüli tehetséggel gyakorló emberek esetében volt elképzelhető: egy kutyatréner sztárrá vált. A kutyaiskolát hetente hét napon át, egész nap nyitva kellett tartani, és csak egyre több alkalmazott tudta ellátni a bejövő igényeket. Az alkalmazottak házi képzéséből teljeskörű oktatási rendszer forrta ki magát, és a vállalkozás az országszerte jelentkező igények hatására egyre több szabadalmaztatott kutyaiskolát nyitott a különböző nagyvárosok közelében, lehetővé téve ezzel, hogy a D.O.G.S. módszerre kiképzett kutyatrénerek egyre több kutyás gazdi kérdésére, gondjára-bajára adhassanak tanácsot és megoldást. Eddig több mint 5000 kutyát tanítottak, neveltek, vagy változtatták meg viselkedését ezzel a módszerrel. A kutyások – a sikert követően most már nemcsak a gazdik, hanem állatorvosok, tenyésztők, kutyakozmetikusok és a dologra korábban ferdén néző, magukat mégis szakmabeliek érző emberek is – egyre nagyobb kíváncsiságát kielégítő előadássorozatokat pedig 50 városban, több mint 100000 hallgató kísérte figyelemmel Németországban, Svájcban és Ausztriában. Kezdődik az előadás! A korábban elképzelhetetlen jelenségnek magam is részese legutóbb Münchenben: egy sztár-kutyatréner előadása nagy, színes, plakátokon és kis szórólapokon hirdetve, internetes és telefonos jegyelővétellel, mint egy színdarab vagy koncert esetében! Az előadás (egyáltalán előadás ez, vagy minek lehet nevezni?) címe: „Hétköznapok, kutyával”. A meghirdetett kezdés előtt fél órával a művelődési ház autóparkolója már megtelt. Kisebb tömeg a bejáratnál, valaki belépőjegyet árul, valaki keres, az ára: 24 euro (6000 Ft). Bent a nézőtér lassan megtelik izgatott arcokkal. Mindenki tudja a másikról, hogy valamilyen szinten ő is „kutyás” – különben nem lenne itt. De ki mennyire kutyás? Mit tud a Canis familarisról, és mit nem? Mit akar megtudni a kutyáról, és mit akar megtudni Martin Rüttertől, vagy Martin Rütterről? Ezek a kérdések jönnek bennem elő. De választ csak kb. három órával később tudok adni magamnak, mert a villany kialszik, a videokivetítő, a színpadi reflektorok és a fejre erősített mikrofon bekapcsol, és a színpadon: Martin Rütter. Enyhe izgatott remegés a gyomorban, valószínűleg az ismeretlenre való felkészületlenség érzete miatt. Azt már csak tudja az ember, hogy ilyenkor mi szokott történni a moziban, színházban, koncerten, cirkuszban – de itt és most hiányzik a tapasztalat. Semmi hókusz-pókusz, szimpatikus megjelenés, a fekete D.O.G.S.-pólón rikító színű felirat: „Ő NEM BÁNT”, közvetlen, mindenki által érthető hangnem és beszédstílus – ezek az első benyomásaim. Hamar jönnek az első kérdések a hallgatóság felé. Az erre adott válaszok, a közbenevetések, az időnkénti tapsok gyorsan oldják a kezdeti merev hangulatot. Ennek köszönhetően egy pillanatra sem válik Martin Rütter „kutyaprófétává” vagy „mindentudó-állatpszichológussá”. Áll, járkál, gesztikulál a színpadon, mint egy átlagos kutyatulajdonos, olyan, mint amilyenek a nézőtéren ülnek. Egy lesz közülük, a sok kutyatulajdonos közül, aki kb. ugyanannyit tud a kutyákról, mint a nézőtéren ülők is tudnak (ha összeadjuk, akkor mindenképpen). Viszont az ember és a kutya viszonyáról ő tud sokkal többet, és még inkább meghatározó: másképpen látja, gondolja és tudja a dolgokat. A siker titka A kitűnő előadói stílushoz jól illeszkednek azok a példák, amelyekkel Martin Rütter alátámasztja mondanivalóját. „Hogyan manipulálhatják a kutyák a gazdikat?” „Hogy kell értelmezni a kutyák domináns viselkedéseit a hétköznapi élet során?” „Miért viselkedik a kutya másképpen a lakásban és a lakáson kívül?” Ezeknek és hasonló kérdéseknek a megválaszolásával, az összefüggések magyarázataival az est folyamán sikerül nagymértékben eloszlatni az ember és kutyája közötti leggyakoribb félreértéseket. A közönség egyöntetűen úgy érzi, hogy a hallottak rá is, vagy a kutyájára is érvényesek, vagy legalábbis kutyás ismerősi körében akad hasonló. Időnként persze jókat nevetnek a nézőtériek, magukra, vagy kutyájukra ismerve. A szünetben természetesen kutyás ismerkedések születnek, és szépen fogynak a D.O.G.S.-pólók, sapkák, DVD-k és könyvek is. Néhányan már az után érdeklődnek, hogy mikor lesz a következő előadás, illetve mikor vihetik el kutyájukat a D.O.G.S. müncheni kutyaiskolájába. A sikeres vállalkozás gépezetének működése megállíthatatlannak tűnik. Észrevétlenül eltelt a közel három óra. A sztár-kutyatréner ember- és kutyaközelinek bizonyult, valószínűleg ezen tulajdonságok hiányában nem vált volna sztár-kutyatrénerré. A publikum még nem fogy ki a kérdésekből, mert mindenkinek a saját kutyája lenne a legfontosabb eset. Egy rövid bemutatkozásra, egy közös fotózásra és a „Kutya Szövetség” néhány mintapéldányának átadására marad még idő. „Elolvasni nem tudom, de örülök neki, mert Köln környékén nagyon sok magyar fajtájú kutyát tartanak, főleg kuvaszokat és vizslákat. Ezek közül sok fordult már meg nálunk, a D.O.G.S. kutyaiskolában, és több gazdi is tud magyarul, most lesz nekik mit megmutatnom. Ha megjelenik a beszámoló, abból is küldj egy példányt, légy szíves, de a német fordítását is, ha lehet!” – mondja, mosolyogva, majd fáradhatatlanul osztja tovább az autogrammokat, és dedikálja a könyveit. Aztán az előtérben is gyorsan fogyni kezd a tömeg, hiszen későre jár, és még a kutyát ki kell vinni egyszer a lefekvés előtt… Hazafelé, autóvezetés közben szépen, lassan összeállnak a fejemben a válaszok a korábbi kérdésekre, és biztosan tudom már arra is a választ, hogy manapság miként válhat sztárrá egy kutyatréner: hát úgy, mint Martin Rütter! http://www.kutya.hu/read.php?u=0612/dogs.htm JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

peteres

Tagság: 2006-12-09 10:00:55
Tagszám: #38329
Hozzászólások: 43

170. Elküldve: 2007-03-21 09:30:31, Érdekességek innen-onnan	[70.]
sziasztok!egy kérés,légyszi szavazzatok a kertpont.hu oldalon a baloldali sávban az"Amit a sziklakertről tudni kell" című cikkre!Nagyon köszönöm!! peteres

Zöldfülű

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

169. Elküldve: 2007-03-20 08:31:46, Érdekességek innen-onnan	[71.]
Vadkutya gólyalábakon A sörényes farkas csak a nevében farkas. Nem áll közelebbi rokonságban erdeink ordasával, bár hozzá hasonlóan igen félszeg, mondhatni, félénk jószág. Élőhelyén guarának hívják, ami tupi nyelven egyszerűen kutyát jelent. Mivel némiképp emlékeztet európai rokonára, egy időben a vadászok róla is igencsak negatív képet festettek. Ám nemcsak ők, hanem a szakemberek is meglepődtek azon a felfedezésen, hogy a guara természetétől távol áll a vérengzés – mi több, legalább annyira növényevő, mint húsfogyasztó. Régóta tudjuk, hogy a ragadozónak, is szükségük van némi növényi eredetű táplálékra. Ezért aztán előszeretettel fogyasztják el zsákmányuk gyomrát és beleit, ahol koncentráltan fordul elő a vitaminokban és rostanyagban gazdag, már „előemésztett” növényféleség. A sörényes farkas azonban nem gyötri magát nagy testű patások hajkurászásával pusztán azért, hogy „gyomrukon keresztül” növényi anyagokhoz jusson. E külsőre marconának és talán félelmetesnek tűnő kutyaféle jószerével békés növényevő, ugyanis táplálékának zömét különféle gyümölcsök alkotják. Erre a megállapításra még 1984-ben jutott egy Dietz nevű zoológus, aki hangyaszorgalommal átvizsgált 740 ürülékmintát. Meglepetten tapasztalta, hogy az ürülékekben zömmel növényi maradványok voltak, sőt 33%-ban egyetlen növényfajt, a Solanum grandiflorum nevű burgonyaféleség maradványait találta meg bennük, amit Brazíliában farkasgyümölcsnek hívnak. A sörényes farkas szívesen fogyasztja a húsos gyökereket, hagymákat is. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne venne magához állati fehérjét is, hiszen bőségesen zsákmányol rovarokat, madarakat és kisebb emlősöket is. Áldozatát óvatosan megközelíti, majd villámgyorsan ráugrik. Zsákmányát – lévén az amúgy is apró termetű – jobbára egészben nyeli le. Mint a fentiekből is kitűnik, méltán híres írónk, Molnár Gábor szépítette egy kicsit az igazságot, amikor a sörényes farkasról mint veszélyes ragadozóról írt. A háziállatokban nem tesz kárt, legfeljebb egy újszülött bárányt, malacot, netán csirkét fog el nagynéha. Igen ám, de ha nem igazán zsákmányol nagyobb állatot, akkor miért van szüksége a nagy sebességet sejtető, hosszú lábakra? Nos, a sörényes farkas lába merőben más felépítésű, mint az agáré vagy a gepárdé. Elég egy pillantást vetni a mellékelt képre, hogy feltűnjön: e hosszúlábú faj bizony nem futóbajnok. Az említett állatokkal ellentétben neki nem a combja hosszú és izmos, hanem a lábszárcsontja nyúlt meg. Ebből következik, hogy lábai nem igazán futásra termettek, noha az kétségtelen, hogy gyors is tud lenni. Végtagjai inkább afféle kilátóként szolgálnak. A sörényes farkas ugyanis a magas füvű területek, tisztások, mocsarak és egyre inkább a kultúrterületek lakója: olyan helyeké, amelynek növényzetéből nem árt időnként kikukkantania – s ilyenkor bizony jól jön a gólyaláb. A mellsőknél hosszabb hátsó végtagok az emelkedőkre történő feljutást könnyítik meg. A sörényes farkas zömmel éjszaka jár tápláléka után. Magányosan vagy párban él, a pár 20–30 négyzetkilométeres területet (territóriumot) birtokol. A nőstény a nagyobb testű kutyafélék legtöbbjéhez hasonlóan 62–66 napig tartó vemhesség után egy–öt (jobbára két) kölyköt hoz világra. A kicsinyek három–négy hónapos korukig anyatejen élnek. Lábaik eleinte nem tűnnek hosszúnak, csak néhány hónap után nyúlnak meg. Noha ivarérettségüket már egyévesen elérik, csak a második évben szaporodnak. Átlagos életkoruk a természetben 12–15 évre tehető. A sörényes farkasra nem igazán vadásznak, mivel húsa nem fogyasztható és szőrméje sem értékes. A legnagyobb veszélyt a faj számára élőhelyének elvesztése jelenti, annak ellenére, hogy megtelepszik a mezőgazdasági területeken is. A másik nagy veszély a növekvő gépkocsiforgalom. Több kutató beszámolt már arról, hogy nagy számban látott az aszfaltutakon elütött sörényes farkasokat. Az egyes egyedekre komoly veszélyt jelent még a Dioctophyme renale nevű féreg, mely a vesét támadja meg és a fertőzött állatot menthetetlenül elpusztítja. A guara egyelőre még állatkerti ritkaság, noha már több helyen szaporítják. Nagy területet igényel, lehetőleg messze a közönségtől. Nagyon kényes a kutyabetegségekre, és változatos takarmányozása sem éppen egyszerű. Magyarországon jelenleg csak a Szegedi Vadasparkban látható. http://www.kutya.hu/read.php?u=belso/../0002/25.html JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

168. Elküldve: 2007-03-20 08:28:25, Érdekességek innen-onnan	[72.]
A kutya csontváza 1. a koponya csontjai 2. az arc csontjai 3. szemgödör 4. állkapocs 5. nyakcsigolyák 6. hátcsigolyák 7. ágyékcsigolyák 8. keresztcsont 9. farok csigolyák 10. bordák 11. szegycsont 12. lapocka 12/a. lapocka tövise 13. karcsont 13/a. deltadudor 14. orsócsont 15. singcsont vagy könyökcsont 15/a. könyökbúb 16. az elülső lábtő csontjai 17. elülső lábközép csontjai 18. ujjcsontok 19. medencecsont 20. külső csípőszöglet 21. ülőgumó 22. combcsont 23. térdkalács 24. sípcsont 25. szárkapocscsont 26. hátulsó lábtő csontjai 27. sarokgumó 28. hátulsó lábközép csontjai 29. ujjcsontok JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

167. Elküldve: 2007-03-14 11:41:26, Érdekességek innen-onnan	[73.]
Ázsia barna felhőjéből nem hull csapadék A legújabb kutatások szerint Kína ipari létesítményeiből és a közlekedéséből származó légszennyező anyagok jelentősen csökkentik a hegyvidékben lehulló csapadék mennyiségét. Míg egy, a múlt héten napvilágot látott tanulmány szerint az egyre növekvő kínai légszennyezés erősödő viharokat eredményez a Csendes-óceánon, a Science című tudományos lap legfrissebb számában megjelent publikáció szerint ugyanennek a szennyezésnek a szárazföldön gyakorolt hatása teljesen más: a csapadék drasztikus csökkenését eredményezi. A levegőben egyre növekvő mennyiségű kis méretű szennyező anyagok hatására a felhőképződés valójában felgyorsul, hiszen több kondenzációs mag van jelen, amelyen a levegő páratartalma kicsapódhat, viszont az esőképződéshez szükséges méretű esőcseppek vagy hópelyhek nem tudnak kialakulni. Ráadásul a kutatók szerint túl rövid életű felhőkről van szó, ami szintén gátolja, hogy csapadék képződhessen belőlük. Ázsiai barna felhő Kínai és izraeli kutatók többek között a 2060 méter magas Hua hegyen lévő meteorológiai állomás elmúlt ötven évre vonatkozó adatait elemezték, hogy megfigyeljék az összefüggést a légszennyezés és az ország belső területén jelentkező csapadékcsökkenés között. Az adatok alapján megállapították, hogy az elmúlt ötven év során átlagosan mintegy húsz százalékkal csökkent a csapadék az ország belső területein. Ugyancsak jelentősen romlott a levegő átláthatósága. "Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy Délkelet-Ázsia rohamos ipari fejlődése tetemes mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe. A szakértők ezt "ázsiai barna felhőnek" hívják. Ezek a por, korom és egyéb szennyező anyagok nem csak az iparból, hanem a mezőgazdaságból és az egyre növekvő közúti közlekedésből származnak" – nyilatkozta a hírügynökségeknek Daniel Rosenfeld, a jeruzsálemi Hebrew Egyetem kutatója. Korábban a kutatók azt gondolták, hogy a jelenség a csapadékképződés növekedését idézi elő, éppen a (fent említett) kondenzációs magvak mennyiségének növekedése miatt. "Normális" körülmények között, ha hegy állja útját a nedves légtömegnek, a levegő felemelkedik, az így lehűlő levegőből pedig a felesleges nedvességtartalom csapadék formájában kihull. A kutatók viszont most azt figyelték meg, hogyha nagyon szennyezett levegőről van szó, a nedvességtartalom nem tud kicsapódni és kihullani, így nem keletkezik eső. "Az itt tapasztalt összefüggés a légszennyezettség növekedése és a csapadék csökkenése között a világ más területein, így többek között az Egyesült Államok nyugati térségében tapasztalt hasonló jelenségre is magyarázatul szolgálhat" – hangsúlyozta Rosenfeld. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=3&id=8984&PHPSESSID=21aa57edf30267dcaa90b0fef07bf9d5

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

166. Elküldve: 2007-03-10 10:40:34, Érdekességek innen-onnan	[74.]
[b]Védtelen csorda[/b]Írta: J. Michael Fay Fényképezte: Michael Nichols Harminc éve még 300 ezer elefánt élt Közép-Afrikában, mára alig tízezren maradtak. Utolsó menedékük a fegyveres vadőrök vigyázta csádi Zakouma Nemzeti Park. Csakhogy a park határain kívül vadorzók öldösik a védtelen állatokat a feketepiacon oly kapós elefántcsontért. Hatalmas elefántbika volt. Már kiszenvedett, az oldalán feküdt. Jobb mellső lábát, talán szörnyű kínjában, egészen maga alá húzta. Szemgödrébe földet szórtak a vadorzók – hitük szerint a keselyűk így nem lelik meg a tetemet. Számtalanszor láttam már lemészárolt elefántot, most mégis elsírtam magam, miközben végigsimítottam a roppant testet. A bikát még a pusztulás levegője, vér és vizelet bűze lengte körül. A szájából szivárgó vér kis tócsákba gyűlt a porban. Ormánya a tövénél férfideréknyi volt, bőrére ráncok milliója rajzolt pókhálómintát. Barázdált talpán harminc év minden ösvénye, csapása otthagyta a nyomát. Ősei oly sok századon keresztül túlélték a rabszolgára és elefántcsontra áhítozó idegen seregek portyáit, ő maga is átvészelt sok polgárháborút és keserves aszályt. Ma mégis el kellett pusztulnia, mert távoli országok lakói az agyarából készült csecsebecsékre vágytak. Szájában még friss fűszálak maradéka látszott – békésen legelészett a többiekkel, amikor eldördültek a végzetes lövések. Futásnak eredt, de már későn. A lóháton érkező gyilkosok gyorsabbak voltak nála. Testét golyók szaggatták. Negyvennyolc lövés robaját hallottuk, nyolc bemeneti nyílást számoltunk össze a koponyáján. A lövedékek feltépték vastag bőrét, izmaiba, csontjaiba, agyába hatoltak. A nyomokból ítélve a tettesek még egy elefántot megsebesítettek, de annak sikerült elmenekülnie. Souleyman Mando, a lovas vadőrök parancsnoka hallgatott ugyan, de láttam: tombol benne a bosszúvágy. Ugyanazt a tehetetlen haragot éreztem, mégis vigasztalni próbáltam: "Legközelebb elkapja őket." Kényszeredett mosollyal válaszolt: "Insallah". Ha Allah úgy akarja. Veszélyes hivatást választ, aki a vadorzók ellen harcol a Zakouma Nemzeti Parkban. Hivatalosan csak védekezni van joga, ha rálőnek az orvvadászok. Nem hivatalosan azonban mindkét fél tudja, hogy itt a tét: élet vagy halál. Az győz, aki elsőként ránt fegyvert. Az elmúlt nyolc évben hat zakoumai vadőrt gyilkoltak meg az orvvadászok, és az őrök is legalább ugyanennyi vadorzót lőttek agyon. Szedett-vedett haderőnk tagjai – helyi, többnyire muszlim falusiak, köztük néhány arab származású – és a zakoumai elefántok legfőbb tizedelői, a nomád arab lovasok között ellenséges a viszony. http://www.geographic.hu/ngm/0703/index.php?m=200703&;s=1 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

	[előzmény: (165) ákosvári, 2007-03-10 10:32:59]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

165. Elküldve: 2007-03-10 10:32:59, Érdekességek innen-onnan	[75.]
Állatok paradicsoma Írta és fényképezte: Michael Nichols Zakoumában még háborítatlanul élhetnek az oroszlánok, az elefántok és más ritka állatok. A fotós modern technikával cserkészte be őket. Eredetileg Mike Fay invitálására érkeztem Zakoumába, de egy idő után már a magam útját jártam. A száraz évszak idején rengeteg vadállat gyűlik a parkba. Mivel nem engedik közel az embert, azt mondtam magamban: "Hát jó, akkor csináljatok magatokról képet!" Fotócsapdákkal dolgoztam. Alkalmas pontokon felállított, infravörös távvezérlésű fényképezőgépeim zárja nyomban kioldott, ha az optika elé került valami, és megszakította az infrasugarat. Előkészületeim hamar felkeltették egy pávián figyelmét. A jelek szerint nagyon élvezte, hogy látja magát az optikában: összesen ötvenkét "önarcképet" készített. Később több fiatal pávián hím is megjelent. Nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hozzápiszkáltak mindenhez: asszisztensemnek, Nathan Williamsonnak ezért újra be kellett állítania a gépeket. Masináimmal egy hosszú nyakú, karcsú lábú szervált is sikerült megörökítenem. Amikor kimazsoláztam a felvételek legjavát, sokszor egészen meghökkentő képekre akadtam. A gép előtt átmasírozó krokodil például szakasztott olyan, mintha a Jurassic Parkból szalajtották volna. A kármingyurgyalagok alkonyat idején kitódulnak a homokos partba vájt költőüregeikből. Rejtély, miért kezdenek ilyenkor örvénylő-kavargó repkedésbe, mindenesetre amikor besötétedik, visszatérnek a telepükre. Nappal méhekre és egyéb rovarokra vadásznak. A zsákmányt alkalomadtán kint hagyják a költőüreg előtt: mintegy közszemlére teszik, így csalogatva magukhoz a párjukat. Olykor arab lovasok hatolnak be Zakoumába, hogy zsiráfot lőjenek – csak azért, mert körükben becses nászajándéknak számít a zsiráffarok. A park fegyveres őrei mindent megtesznek a vadállomány védelme érdekében. Az évek során hatszázra növekedett a Zakoumában élő zsiráfok száma – Közép-Afrikában ma ez a legnagyobb állomány. Amíg be nem köszönt az esős évszak, a legkisebb tó vagy pocsolya is mágnesként vonzza az állatokat. A Zakoumában élő tizenhárom antilopféle egyikét, a víziantilopot az egyik itatónál sikerült fotócsapdába csalnom. http://www.geographic.hu/ngm/0703 JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

[válaszok erre: #166]

Kiváló dolgozó