/ 10

Lista:

Kép:

Smile:

Érdekességek innen-onnan

(üzenet: 239, Hobbi)

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

14. Elküldve: 2006-11-30 11:09:29, Érdekességek innen-onnan	[226.]
KÉSŐVASKOR ((KELTÁK) Kr.e. 3 – 1. század A Nyugat- és Közép-Európát benépesítő kelta törzsek a Kr.e. 4. században Nyugat-Magyarország területét is birtokba vették, a 4/3. század fordulóján pedig az egész Kárpát-medencét meghódították. A kelták nagy létszámú és harcias népe a Rajna-vidékről vándorolt ide és győzelmeit elsősorban vasból készült félelmetes fegyvereinek köszönhette. A Kr.e. 4. század első negyedében Itália ellen vezettek hadjáratot és Rómát is kirabolták, egy évszázaddal később pedig a Balkán elleni sorozatos támadásaik során a delphoi szentélyt dúlták fel. Gazdag régészeti emlékanyaguk a kelta kovácsok, vasművesek és ötvösök nagy mesterségbeli tudásáról tanúskodik. A Kr.e. 2. századtól kezdve - görög előképek alapján - ezüstből pénzérméket is vertek. A kelták történetének néhány lényeges eseményét, az egyes törzsek neveit és szokásainak vázlatos leírását az ókori, latin és görög nyelvű írott források őrizték meg számunkra. Budapest területén a kelta hódítás korai időszakából csak szórványos megtelepedésre van adatunk. A kelta hódítók nem űzték el az itt talált lakosságot; a pesti oldal szkíta kori őslakosságának késő vaskori továbbéléséről a rákospalotai (Mogyoródi úti) temető egyik sírja tanúskodik. A Kr.e. 1. században viszont a főváros területe és közvetlen környéke különösen sűrűn lakott volt. Az ókori történeti és földrajzi adatok alapján a Duna jobb parti sávja, valamint a mai Pest, Fejér és Tolna megye nagy része az eraviszkusz törzs településterületéhez tartozott. A Gellérthegy legmagasabb részén, a déli és az északi oldal lejtőin létesült a kelta eraviszkusz törzs központi települése, amelyet sánccal erősítettek meg. Ez a település (oppidum) a törzs politikai, gazdasági, kereskedelmi és vallási életének a centruma is volt. A sziklás lejtőn kialakított teraszokon épültek a házak, a bronzöntő műhelyek és a fazekasműhelyek a hozzájuk tartozó edényégető kemencékkel. A lakóházak többnyire négyszög alaprajzúak voltak, vesszőfonatos vázú és kívül-belül agyaggal tapasztott falaikat faoszlopok tartották. A gellérthegyi házak építéséhez a kelták tölgyfát használtak. A néhány ház belsejében talált kézimalmok, sütőkemencék és agyagból tapasztott tűzhelyek alapján ítélve a gabona őrlését és az ételek elkészítését a házban végezték. A gellérthegyi és a tabáni telepeken talált állatcsont maradványokból háziállatok (ló, sertés, szarvasmarha, juh és kecske) tartására és a vadászat fontos szerepére is következtethetünk. A gellérthegyi virágzó törzsi központnak az élete a Kr.u. 1. század elején, a római hódítás következtében szűnt meg, de vallási szerepét egykori lakói és utódaik a Pannonia provincia megszervezése után is még sokáig megőrizték. A kelta (eraviszkusz) őslakosság a római uralom alatt a Gellérthegy és a Várhegy lábánál, a Duna-menti sík területeken folytatta tovább életét, fokozatosan romanizálódva, átvéve a római kultúrjavakat és szokásokat. A Duna mentén több nagykiterjedésű, falusias jellegű telep került elő, amelyek szintén a Kr.e. 1. században létesültek (Békásmegyer, Tabán, Nagytétény) és ahol a korszakra jellemző festett kerámiát is előállító fazekasműhelyek működtek. A Duna túlsó partjáról, a pesti oldalról és a Csepel-szigetről kis kiterjedésű, tanya-szerű települések régészeti nyomait ismerjük. A síkvidéki területek kelta falvaiban egyszerű, nyeregtetővel fedett gödörházak voltak szokásosak (Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Békásmegyer). A korszak temetőinek helyét nem ismerjük, mert kelta temetkezések Budapesten még nem kerültek elő. Csak feltételezzük, hogy a különböző évszázadokban az általános kelta szokásnak megfelelően a csontvázas és a hamvasztásos rítus is előfordult. A főváros területének legkorábbi kelta leletei (vas kardok, lándzsa, bronz kar- és lábperecek) valószínűleg temetkezések mellékletei voltak. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

[válaszok erre: #15]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

13. Elküldve: 2006-11-29 21:50:18, Érdekességek innen-onnan	[227.]
A fáraó titokzatos halálaTutankhamon seregei éppen elvesztettek egy fontos csatát, népét pedig pestis fenyegette. Nem csoda, hogy a király súlyos gondolatoktól nyomasztva tért volna nyugovóra, amikor valaki hirtelen előugrott a félhomályból, és végzetes csapást mért a fáraó fejére. Ezzel Tutankhamon kilencéves uralkodása váratlanul és rejtélyesen ért véget. Ez csupán egy a találgatások közül, amelyek Egyiptom leghíresebb, 19 évesen elhunyt uralkodójának halálával kapcsolatban láttak napvilágot. A titokzatos haláleset azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy Howard Carter brit régész 1922-ben felfedezte Tutankhamon 3300 éves sírját. Nemrég Zahi Hawass, a National Geographic kutatócsapatának régésze határozta el, hogy kideríti az igazságot, és korszerű tudományos eszközök segítségével próbálja megfejteni az ősi titkot. A nyomozás „Valósággal kirázott a hideg, amikor beléptem a sírkamrába” – mondja a régész. Segítőivel óvatosan kiemelte Tutankhamon fáraó múmiáját a sírból, és komputertomográfba (CT) helyezve rétegről rétegre átvilágította. A rétegek képei alapján azután elektronikus képalkotó eljárással számítógépen rekonstruálták a múmiát. Ezzel a módszerrel sikerült a múmiát minden oldalról megvizsgálni anélkül, hogy megsérült volna. És hogy mi derül ki? Az ősi rejtély egyes részletei új megvilágításba kerültek. Az egyik gyanúsított Évtizedekkel ezelőtt, 1968-ban készült egy röntgenfelvétel a holttestről, amelyen a koponyacsont törése látszik. Ezért akkoriban arra gyanakodtak, hogy valaki hátulról leütötte Tutankhamont. De vajon ki akarhatta a fáraó halálát? Talán közeli tanácsadója, Aye, aki az uralkodónál jóval idősebb és tapasztaltabb volt? Aye nagy befolyással rendelkezett, de lehet, hogy többre vágyott? Ha igen, akkor elérte, amit akart, ugyanis Tutankhamon halála után ő lett a fáraó. A másik gyanúsított Talán Tutankhamon hadvezére, Horemheb a bűnös. A fáraó Egyiptom védelmét bízta rá, de lehet, hogy éppen saját magát kellett volna megvédenie a tekintélyes hadvezértől. Mindenesetre furcsa, hogy amikor Aye halála után ő lett a fáraó, az összes középületről eltávolíttatta Tutankhamon nevét. Aye és Horemheb is gyanús volt mindaddig, míg Hawass ki nem derítette, hogy a fáraó halálát nem a koponyasérülés okozta. A CT-vizsgálat ugyanis azt bizonyította, hogy a koponyacsont már a fáraó halála után tört el. A sérülés talán Tutankhamon mumifikálásakor történhetett, de az is lehetséges, hogy a sírját felfedező Carter okozta, amikor kiemelte a múmiát a szarkofágból. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

	[előzmény: (5) ákosvári, 2006-11-28 19:36:17]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

12. Elküldve: 2006-11-29 21:44:00, Érdekességek innen-onnan	[228.]
JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

11. Elküldve: 2006-11-29 13:22:04, Érdekességek innen-onnan	[229.]
Janomami Venezuela és Brazília határán, a Paríma-hegységben és az Orinoco forrásvidékén élnek több ezer éve a janomami indiánok. Módfelett harcias nép, s gyakran keverednek összetűzésbe a szomszédaikkal. Ellenségeiket kitartóan - akár hetekig - követik az erdőségekben. Többnejűségben élnek, s ha a közösségen kívülről akarnak újabb asszonyt szerezni, akkor nem ritkán hadjáratot indítanak, majd szétosztják egymás között a legyőzött ellenség asszonyait. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

10. Elküldve: 2006-11-29 13:18:41, Érdekességek innen-onnan	[230.]
A sand-creeki mészárlás 1864. november 29-én John M. Chivington telepes colorádói önkéntes katonákkal lemészárolt egy indián tábort. A néhány száz indián férfi, nő és gyermek hiába lobogtatott fehér zászlót, az agresszorok kegyetlenül legyilkolták őket. Az áldozatokat megskalpolták, a holttesteket megcsonkították. Az 1850-es években Kansas nyugati részén aranyat találtak. A hírre fehér emberek tömege áradt a térsége. A hirtelenjében megjelenő fehérek azonban hamar konfliktusba keveredtek az évszázadok óta ezen a vidéken élő Cheyenne és Arapaho indián törzsekkel. A nézeteltérések olyan élesek voltak, hogy John Evans kormányzó John M. Chivington telepest és önkéntes katonáit bízta meg a béke helyreállításával. Kisebb helyi csetepaték után az indiánok is készen álltak a béke megkötésére. Chivingtonnak azonban sajátos elképzelései voltak a békéhez vezető útról. 1864. november 29-én a telepes colorádói önkéntes katonákkal egy egész indián tábort gyilkolt le. A néhány száz indián férfi, nő és gyermek hiába lobogtatott fehér zászlót, az agresszorok kegyetlenül lekaszabolták őket. Az áldozatokat megskalpolták, a holttesteket megcsonkították. George Bent, egy ismert amerikai prémkereskedő fia, aki szemtanúja volt a mészárlásnak a következőket jegyezte fel leveleiben: "Kiabálásokat és rikoltozást hallottam. Az emberek futkostak a táborban. A folyó felől gyors iramban katonák közeledtek felénk ...Black Kettle indián törzsfőnök egy rúdra fehér zászlót kötött, és azt kezdte el lobogtatn...A fehér katonák azonban két oldalról tűz alá vették a tábort ...azt a napot sohasem lehet elfelejten...." Miután a kegyetlen eset kitudódott, az amerikai közvélemény elborzadt. A katonai vezetés vizsgálatot rendelt el, azonban nem sikerült John M. Chivington és önkéntes katonái szerepvállalásának mértékét megállapítani a szörnyű bűntett elkövetésében. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

9. Elküldve: 2006-11-28 22:20:12, Érdekességek innen-onnan	[231.]
Az utóbbi tízezer évben alig esett eső a halványsárga talajra, mely homok, agyag és kalcit keveréke. Ha valaki most sétálna rajta, lábnyomai évekig megmaradnának. A rendszeresen jelentkező viharos szelek, fekete réteggel vonták be a vöröses sziklákat, melyeknek letöredezett, éles szilánkjai mindenütt elborítják a talajt A 16-17. századi spanyol krónikaírók néhány utalásán kívül a Nazca vonalak lényegében észrevétlenek maradtak kb. 50 évvel ezelőttig. A perui archeológia megteremtője, Julio Tello és két barátja örökítette meg elsőként a rajzokat 1926-óan, majd az 1930-as évek elejétől tájékozódási pont lett a repülőpilóták számára. De csak 1941 után kezdtek komolyan foglalkozni velük, miután dr. Paul Kosok amerikai régész és felesége a Nazca hátságra utazott. Mit ábrázolnak a rajzok ? A sivatag köves talaját a rajzolatok szerint törték fel, s előbukkant a sárga homok altalaj. Ez feltehetően kézi erővel történt, igásállatok igénybevételére utaló jelet ugyanis nem találtak. Különböző szélességű és hosszúságú vonalak sokasága, némelyik meghaladja a 8 km-t, sőt az egyik 65 km hosszú (!), tart a szélrózsa minden irányába, gyakran első látásra találomra keresztezik egymást. A gigantikus négyszögek, háromszögek és trapézok repülőterek és kifutópályák képét idézik fel, másutt irdatlan rajzok, absztrakt alakzatok, valamint óriási állatábrázolások bukkannak elő a vonalak kusza hálózatából. Az alakzatok növények leveleit és ágait, állat- és madárfigurákat ábrázolnak, olykor e két forma furcsa kombinációi, mint például egy emberalak, amelynek bagolyfeje van, valamint egy madár, amelynek hosszú kígyó tekereg a csőre helyén. Különböző állatalakzatokat véstek így a sivatag talajába: egy pókot, jó néhány madarat, egy majmot, egy bálnát, egy kígyót, egy lámát, egy gyíkot, egy virágot, valamint egy dicsfény övezte férfi alakját. A figurák egyike másika nagyobb, mint két futballpálya, a gyík hossza, pl. meghaladja a 180 m-t. A 18 madár, köztük a kolibri és a kondorkeselyű, némelyikének hossza 25 m körül van, másoké azonban eléri a 275 m-t is. Az egész vidéken Nazca agyag edénycserepek ezrei buktak ki a földből. Az Európában is jól ismert mesterséges kőhalmok egész sorát fedezték fel. Néhány kőhalom mellett fakarók maradványai állnak, a feltételezések szerint Nazca földmérők használták őket a rajzok megtervezésénél, míg másutt állatáldozat nyomaira bukkantak. A fennsík végén, a termékeny Nazca völgy mellett szobrok és sziklarajzok csoportja látható. Az egyik, egy 25 m magas kettős szikla, emberi fejet formáz, s rajzok borítják, egyes vélemények szerint a négy emberfajt ábrázolja. A sziklafal számos rajzolata pedig csak akkor látható, amikor a Nap sugara megvilágítja, egy bizonyos napszakban, vagy az év egy határozott periódusában. A grafikus ábrázolás legnagyobb méretű munkái az Andokból a Csendes óceánba ömlő folyók által vájt völgyek közt elterülő sivatagos vidéken találhatók. Peru fővárosától, Limától, az ősi Machu Picchutól és a Titicaca tótól (a Föld legmagasabb fekvésű tavától) kb. egyenlő távolságra lévő Nazca 12 000 éve lakott település. A Nazca vonalakra vonatkozó kevés korai utalás egyike a 16. századi spanyol konkvisztádorokkal érkező elöljáró, Luis de Monzon írásaiban található. Monzon lejegyezte, hogy holmi ősi ösvényekről, megmunkált kövekről és más régészeti leletekről szólva, az öreg indiánok a virakocsákról beszéltek neki. Ez a kis népcsoport az inkák előtt érkezett erre a tájra egy másik országból. Az utánuk letelepülő indiánok a jelek szerint hallgattak a virakocsákra, szentként tisztelték őket, s utakat építettek számukra, amelyek ma is láthatók. Senki nem tudja igazán, miért született olyan sok vonal és ábra, mint ahogy azt sem, miért olyan nagyok az alakok s olyan egyenesek a vonalak. Egy biztos, a talaj túlságosan laza ahhoz, hogy a négyszögek és vonalak Földön kívüli lények űrhajóinak leszállópályái lehessenek. (Természetesen a ma épített űrjárművek súlyát és alakját alapul véve…) Bizonyosnak tűnik az is, hogy a vonalak nem ősi utak, mert némelyikük váratlanul hegycsúcsokon ér véget, míg mások megszakadnak. Az sem valószínű, hogy szemhatárjelzők lennének, hiszen egy távoli csúcshoz, dombhoz vagy észlelhető célponthoz képest csupán véletlenszerű kijelölések. Dr. Paul Kosok az elsők között tanulmányozta a vonalakat; véleménye szerint a Nazca hátság "a világ legnagyobb csillagászati könyve". Az ő elméletét, mely szerint a vonalakat csillagászati naptárnak tervezték és használták, vette át dr. Maria Reiche, német csillagász és matematikus, aki az 1940-es évek közepétől vizsgálta a rajzolatokat, és több mint 40 évet szentelt arra, hogy megkísérelje megmagyarázni rendeltetésüket. Dr. Reiche meggyőződése, hogy a vonalak az égitestek, a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok, egymáshoz képest várható helyzetét jósolták meg, segítségükkel állapították meg minden évben a vetés pontos idejét, a folyókban a víz megjelenését s az aratás megfelelő időpontját. Használhatták őket a nyári és téli napforduló, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, valamint a nap- és holdfogyatkozások időpontjának kiszámítására is. 1968-ban Gerald Hawkins amerikai csillagász alapos komputeres vizsgálat alá vette a Nazca vonalakat. A vizsgálatok azonban nem támasztották alá dr. Reiche teóriáját. A német csillagásznő azzal érvelt, hogy a statisztikai minta nem volt elég kiterjedt ahhoz, hogy mértékadó eredményre vezessen… Más kutatók, köztük a perui történész, dr. Hans Horkheimer, valamint Tony Morrison brit filmrendező és író, aki megpróbálta megfejteni az ábrák jelentését, elméleteiből és hipotéziseiből vallásosabb magyarázat született. Teóriájuk szerint minden vonal egy családhoz vagy rokonsági kapcsolatban álló klánhoz tartozhatott, akik rendszeresen karbantartották saját ösvényüket. Ezeken a helyeken, különösen a kőhalmokkal, forrással vagy szent dombbal jelölteken, talán ősatyáik emlékének hódoltak. A nagy vonalak, négyszögek és trapézok egy teljes közösséghez tartozhattak, az állatfigurák a szentképek szerepét töltötték be, ahol az ünnepeken az egész falu hálaadásra és közös imára gyűlt össze. A figurák roppant mérete, a tökéletes arányok, valamint a hihetetlenül egyenes vonalak végtelen spekulációkra vezettek arra vonatkozóan, hogyan végezhettek a Nazcák ilyen precíz geodéziai munkát. Egyenesek húzásához elegendő mindössze három, szabad szemmel vonalba állított karó, az első a kezdőpont, a tőle kb. 100 m távolságra lévő középsőt meg addig mozgatják, míg egy vonalba nem kerül a harmadik, még távolabbival. A rejtély nem is ez, hanem hogy miként tudták megtartani a vonalak pontosságát nagy távolságokon át is, egyik-másik vonal elhajlása a kilométerenkénti 2 m-t sem éri el… Tetszetős, noha túl messzire menő az a feltevés, mely szerint a Nazcák valamiféle légi járművel képesek voltak repülni. Még ha ez igaz lenne is, változatlanul nehezen találnánk magyarázatot arra, mi módon irányították a földön dolgozó mérnököket, hogy megőrizzék a vonalak egyenességét, s ne térjenek el az adott iránytól. Ráadásul méretük miatt az alakzatok teljes átlátása csak bizonyos időszakokban lehetséges a levegőből… Az a feltételezés, hogy a Nazcák ismerhették a repülés titkát, két forrásból ered. Először, a környéken talált gazdag cserépedénylelet festett képeinek némelyike ábrázolhat akár léghajót vagy sárkányrepülőt is. Másodszor, sok vonal végén megfeketedett sziklákat körülzáró széles, kör alakú "égetőgödröket" találtak, melyek hőlégballonok felszállóhelyei is lehettek… Ezt a teóriát próbálta ki a gyakorlatban, a Peruban élő amerikai Bill Spohrer. Léghajóját olyan anyagokból és technológiával építette meg, mellyel feltételezése szerint a Nazcák is rendelkeztek. A Nazca sírokból pl. olyan szövet került elő, amelynek szövése finomabb a mai ejtőernyők alapanyagáénál, s erősebb, mint amiből a hőlégballonokat készítik… JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

8. Elküldve: 2006-11-28 22:12:15, Érdekességek innen-onnan	[232.]
Per: Macchu Picchu perui nőlk: Titicaca tó: Az inkák birodalmának meghódítása pedig Fransisco Pizarro nevéhez fűződik 1532-ben. Machu Picchu romvárosa, az Inka civilizáció legismertebb emléke.Az Andok hegyei között a 15. századra kiépülő Inka Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel foglalta el. A területen Spanyolország Perui alkirályságot hoztak létre. Az inkák teraszos, öntözéses művelést folytattak, lámát és alpakát tenyésztettek, hegyeik aranyat, ezüstöt, rezet és ónt rejtettek. Fejlett volt építészetük. Matematikai és orvosi ismereteik igen magas szinten álltak, a Nap járásán alapuló naptárt használtak, és a kipu nevű, ma is megfejtetlen "csomóírással" készítették gazdasági és egyéb jellegű feljegyzéseiket. Államuk élén a Nap fiának nevezett inka állt, aki birodalma szimbolikus középpontjában, Cuzcóban székelt. Eszközeik, fegyvereik azonban csak kőből és fából készültek, s vallásukra az aztékokhoz hasonlóan - jellemző volt az emberáldozat. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

7. Elküldve: 2006-11-28 21:59:46, Érdekességek innen-onnan	[233.]
Hong Kong Az elmúlt másfél évszázadban Hong Kong történelme a keleti és nyugati hatások egyre szorosabb egymásba fonódásaként alakult. Az angol gyarmatosítás elõtt csupán jelentéktelen, kopár területként számon tartott szárazföldi csücsök és a hozzá tartozó szigetek páratlanul gyors fejlõdésen mentek át. Elõbb mint regionális katonai és kereskedelmi központ, majd, a második világháború óta, mint a világ egyik pénzügyi centruma növekedett a város. A sikertörténet a nyolcvanas-kilencvenes években érkezett el a csúcsára. Ahogy közeledett a terület kilencvenkilenc éves brit bérletének lejárta (1997), s a visszatérés Kína fennhatósága alá, úgy kapott Hong Kong fejlõdése politikai színezetet is. Hiszen Kína idõközben maga is gazdasága nyugati típusú modernizációján fáradozik, s egyre növekvõ exportja révén a világkereskedelemnek ma pontosan olyan agresszív elõrevivõje, amilyen Nagy-Britannia volt Ázsia gyarmatosítása idején. Eközben politikailag a 'népi Kína' a nem nyugati fejlõdés egy önálló, részben monolitikus, az ázsiai állami berendezkedésre épülõ modelljéhez ragaszkodik. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

6. Elküldve: 2006-11-28 21:48:42, Érdekességek innen-onnan	[234.]
Kínai Nagyfal A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világűrből is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségből állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetően legyőzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Első lépésként "Legfőbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Első Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvők törtek az életére. Az Első Császár tisztában volt azzal, hogy csak akkor tarthatja fent uralmát, ha gyökeresen szakít az eddigi hagyományokkal, és elveszi alattvalói kedvét a lázadásoktól, összeesküvésektől. Az északi földművelők mindig is nomádok voltak. Ezeket letelepedésre kényszeríttette, és megadóztatta. Az összes nagyobb folyót és patakot csatornákkal köttette össze, ezzel megalkotta a világ legnagyobb, belföldi, vízi közlekedési rendszerét. Utakat építtetett, hogy hadserege, és annak fegyverzete, a Birodalom minden részébe gyorsan eljuthasson. Egységessé tette a kocsik méreteit, és azokat is megadóztatta. Az utak felügyeletével, a Császár a Birodalom teljes termény, hadsereg és áru mozgását nyomon követhette. Minden út a Császári Fővárosból indult ki. Nagyra törő terveihez adókra volt szüksége. Több mint 700.000 embert kényszeríttet arra, hogy lenyűgöző síremlékét megépítsék. Hitt abban, hogy a sírjában, harci alakzatban elhelyezett több ezer agyagkatona fogja, halála után megvédeni. A korábbi fejedelmek inkább a palotáik biztonságába húzódtak. De ez a Császár büszke volt alkotásaira, és mindent a saját szemével akart megnézni. Ezért 5 birodalmi körutat is megtett. Az utolsó közel egy évig tartott. Mindez, a hatalmas (több ezer fős) kíséret, és a szintén Őt kísérő hadsereg ellátása miatt, hatalmas költséget jelentett. Ezért felemelte az adókat. Ezért nőtt az elégedetlenség. A belső gondokat tetézték, a határ menti nomád törzsek, akik rendszeres rablótámadásokat szerveztek. A Császár attól tartott, hogy a sok támadás miatt elűzik a földműveseiket, és ekkor nem tudná őket megadóztatni. Gyorsan cselekedett, hogy a birodalma ne hulljon szét. Tömeges áttelepítési programot hajtott végre. Erőszakkal kényszeríttet több mint 120.000 családot, hogy Északról, a ritkábban lakott Déli részekre költözzenek. Ettől azonban az Udvari Tudósok elborzadtak. Ők Konfucius nézeteit vallották, hogy az ember ösztönösen jót cselekszik, ezért minden uralkodó a bölcsesség, és a jóság mintaképe kell, hogy legyen. Az erőszakos áttelepítéssel ez pedig nem állt összhangban. Velük szemben a Császár, és legfőbb tanácsadója azt a nézetet vallotta, hogy az ember alapvetően gonosz, és a rend fenntartásához erős hatalomra van szükség. Nyilvánvaló volt, hogy a kétféle nézet, sokáig nem férhet meg egymás mellett. A tudósok összeesküvést szőttek a Császár ellen, amikor nyilvánosan is kérdőre vonták a Császárt, az feldühödött, és azonnal cselekedett. Háborút indított a "múlt" ellen, és az összes írást elégettette, mert ha megsemmisíti a hivatalos történelmet, akkor kedve szerint írhatja azt újra. Következetesen mindent elpusztíttatott, ami a régi Konfuciusi hagyományokhoz kötődött. Elfogatta a tudósokat, és elevenen temettette el mind a 460-at, hogy ezzel is megfélemlítse a többi alattvalóját. Ez a nyilvános rémtett az ellenállás elfojtására szolgált. A Császár tisztában volt azzal, hogy az értelmiség kiirtásával csak időt nyert, az Északról fenyegető, ellenségei támadását még nem szüntette meg. Ez ihlette a Nagyfal megépíttetésének a tervét. Krisztus előtt 214-ben, legmegbízhatóbb hadvezére, parancsot kapott arra, hogy a már meglévő Északi, határ menti erődöket összekösse, és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A fal építésének idejére, több ezer életben maradt tudóst, kényszermunkára ítélt. A legtöbbjük meghalt. A fal, a Világ leghosszabb temetője lett. A Császár legidősebb fia részvéttel beszélt, a meggyilkolt, Konfucius nézeteit valló tudósokról. Mivel befolyása nőtt, a fal építéséhez száműzte az apja. A falon, kb. 300.000 ember dolgozott. A hideg, a kimerültség, a betegségek, és az éhezés miatt több ezer ember pusztult el. Testüket a falba temették, azért, hogy szellemük elijessze az Északi Démonokat. A Nagyfalat, ezért a "Könnyek Falának" is hívták. Először 12 méter magas tornyokat építetek, amiket 4 hónapi ostromra elegendő élelmiszerrel töltöttek meg. Ezeket azután 6 méter magas erődfalakkal kötötték össze. Mivel a tornyok éppen nyíllövésnyire voltak egymástól, segítségükkel gyorsan tudtak üzenetet küldeni több száz kilométer távolságra is. Egy üzenet 24 óra alatt futott végig a fal teljes hosszán (ez a "csúcs" a telefon feltalálásáig megdöntetlen maradt). A fal segítségével a hadsereg, és az ellátmány gyorsan eljuthatott a Birodalom egyik végéből a másikba. A Császár, ravasz módon a hadsereggel őriztette a falat, távol tartva a katonák túlnyomó részét a Fővárostól, nehogy egy esetleges népfölkelés esetében átálljanak a lázadók oldalára. Miután ellenfeleit legyőzte, a Császár a hallhatatlanság megszállottja lett. Kitartóan kereste az Élet Elixírt. Rendszeresen kipróbálta a varázslói, és alkimistái által bemutatott italokat. Egyes kotyvalékok halálos mérgeket (pl. higanyt, és foszfort) is tartalmaztak. Valószínűleg ezek mérgezték meg véletlenül… A Császár legbefolyásosabb tanácsadói tudták, hogy kivégzik őket, ha a száműzött fiú a trónra kerül. Ezért a holtestet gyorsan visszavitték a fővárosba, hogy mielőbb, a jobban befolyásolható, második fiú közelében legyen apja holteste. A hosszú utazás alatt, a nyári melegben, nehéz volt eltitkolni, hogy a Császár hintójában, annak holtteste fekszik. Ezért erősszagú, sózott halakat szállító kocsikat rendeltek a Császár hintója mögé, hogy ne érződjön a bomló tetem bűze. Így érkezett vissza a fővárosba a halott császár. Tanácsadói, hamis aláírással, a Császár nevében levelet küldtek a száműzött első fiúnak, hogy végezzen magával. A Császári parancsnak nem lehetett ellenszegülni. A biztonság kedvéért az összeesküvők, a levéllel egy kardot is elküldtek. Az első fiú halála után, a második került hatalomra. Uralkodását véres örökösödési háborúk, parasztfelkelések fémjelezték. A második császár a csatamezőn esett el. Hét évvel később egy másik uralkodócsalád vette át a hatalmat, és megszilárdította a békét Kínában. h JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

5. Elküldve: 2006-11-28 19:36:17, Érdekességek innen-onnan	[235.]
Tutankhamon király felesége, féltestvére (vagy unokahúga) Anheszenamon, úgy tűnik, szívesen házasodott. Az ókori Egyiptomban bevett szokás volt, hogy a királyi család sarjai egymás között házasodtak. Talán azért, hogy biztosítják a dinasztikus öröklést. Tutankhamon király elődjének, Ehnaton és a Nofertiti (más néven: Nefertiti, Nofretete) királynénak legalább hat gyermeke volt, de valószínűleg egyik sem volt fiú, minthogy kizárólag lányokat örökítettek meg a szobrok és domborművek a családban. Az elsődleges leszármazási vonal e „fiúhiánya” (Ehnatonnak egy vagy két fia lehetett többi, másodrangú feleségeitől) egyre nyomasztóbbá tette a dinasztikus öröklés problémáját. Bár a késői 18. dinasztia királyi viszonyainak bonyolult hálózatát nehéz kigobozni, valószínű, hogy Ehnaton talán két saját lányát is feleségül vette, akik mindketten Nofertititől származtak. Az egyikük Anheszenamon lehetett, méghozzá annak reményében, hogy egy királyi fiúörököst szül majd. Amikor Ehnaton meghalt, Anheszenamon valószínűleg feleségül ment a következő királyhoz, a rejtélyes Szemenkhkaréhoz (ha ez a személy nem éppen nőnemű volt, minthogy egyes nézetek szerint éppenhogy Nofertiti királynő használta ezt a nevet, amikor fáraóként uralkodott). Amikor Szemenkharé eltűnik a forrásokból, a hercegnő összeházasodott a fiatal Tutankhamon királlyal, aki 19 éves korában meghalt, mielőtt örököst nemzhetett volna JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

[válaszok erre: #13]

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

4. Elküldve: 2006-11-28 19:33:23, Érdekességek innen-onnan	[236.]
A foltos hiéna Afrika hírhedt ragadozói. Pedig az ellenszenvet nem érdemlik ki: rendkívül gyengéd társas életet élő állatok. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

3. Elküldve: 2006-11-28 19:28:40, Érdekességek innen-onnan	[237.]
A világ legismertebb szurdokrendszere. Nemzeti park, állandó lakosok nélkül. Egykoron virágzó kultúra létezett a völgyek mélyén, indiánok gazdálkodtak a vidéken JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

2. Elküldve: 2006-11-28 19:25:53, Érdekességek innen-onnan	[238.]
Óriásbébi született Vietnamban: a 60 centiméter hosszú és 6,5 kilogramm súlyú kislány az egyik danangi szülőotthonban jött világra.

Kiváló dolgozó

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394

1. Elküldve: 2006-11-28 19:19:52, Érdekességek innen-onnan	[239.]
Az apró emberek kihalása bizonyítja: az ember sem kivétel az evolúciós logika alól. Kezdetben azt gondoltuk, hogy egy gyerekre bukkantunk, olyan három éves formára. Közelebbi pillantást vetve azonban meg kellett állapítanunk, hogy az apró, törékeny csontok, melyeket az indonéziai Flores-szigetén találtunk, egy alig több mint egy méter magas felnőtt csontjai lehettek. Egy alultáplált vagy valamilyen kór miatt fejlődésében visszamaradott újkori felnőttről lenne szó? Semmi esetre sem: a csontok ősember csontjai voltak, amit a Liang Bua barlangban talált további leletek is bizonyítanak. Egy olyan aprónövésű hominida tipikus példányára bukkantunk, akik egykoron ezen az eldugott kis szigeten éltek. Egy új emberi fajt fedeztünk fel. Minderre azonban csak a laboratóriumi munkálatok során ébredtünk rá. Az ember ezen távoli rokona, akit Hobbit névre kereszteltünk, mintegy 18 ezer évvel ezelőtt élhetett, akkor amikor a hozzánk hasonló ember már meghódította a bolygót. A Hobbit tulajdonképpen Ázsia nyugati felében élő, százszor idősebb ősünk kicsinyített mása lehetett. JOMO&HONGCHA TM PORTÁL -

	(TÉMANYITÓ)

Kiváló dolgozó