Ünnepeljünk! (üzenet: 135, Hobbi) |
|
|
|
hóvirág
Tagság: 2006-04-04 17:31:15
Tagszám: #29273
Hozzászólások: 879
|
10.  Elküldve: 2006-11-01 17:40:32, Ünnepeljünk!
|
[126.] |
November elején a Nap az állatövön eléri az alvilág kapuját, a helyet, ahol a Tejút két ágra hasad, a Világfa gyökerezik. A Világfa tövénél nyíló odú nemcsak kapu, hanem olyan is, mint egy halálos ölelés, amely életet nemz. A halál sosem végleges: az égi és a földi természet változásai örökké ismétlődnek, a látszólagos halálban mindig új élet ígérete rejtezik. Skorpió hava valóban halált, de egyben új életet is hozó: a természet tetszhalála, téli álma kezdődik, minden visszatér a Földanya méhébe, hogy az elvetett magból majdan megint új élet keletkezzék.
Nézzünk önmagunkba, saját lényünk, létünk mélyére, hogy szembenézzünk önnön "alvilágunkkal", személyiségünk árnyoldalaival!
JavasLap
Damona Kutya és Macska Szépségszalon
|
| |
|
Törzstag 
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
9. Elküldve: 2006-11-01 17:32:56, Ünnepeljünk!
|
[127.] |
Nade mostmár nagyon kíváncsi vagyok, mit írtál. Írd be mégegyszer légyszi, hátha most megmutatja.
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | |
[előzmény: (8) hóvirág, 2006-11-01 16:58:18] |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
hóvirág
Tagság: 2006-04-04 17:31:15
Tagszám: #29273
Hozzászólások: 879
|
|
| Törzstag
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
7. Elküldve: 2006-11-01 16:33:32, Ünnepeljünk!
|
[129.] |
Nahát, én ezt most nem értem. Ezen a topicon összesen 6 hozzászólást mutat a board, de csak 5 látszik. A nagy listán meg azt látom,hogy Hóvirág szólt hozzá utoljára, de nálam Tibbe beírása az utolsó (az ötödik????). Csak én látom így, vagy más is??
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | | [válaszok erre: #8 #11] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
hóvirág
Tagság: 2006-04-04 17:31:15
Tagszám: #29273
Hozzászólások: 879
|
6. Elküldve: 2006-11-01 12:38:59, Ünnepeljünk!
|
[130.] |
November elején a Nap az állatövön eléri az Alvilág kapuját, ahol a Tejút két ágra hasad, a Világfa gyökerezik.
A Világfa tövénél nyíló odú nemcsak kapu, hanem olyan is, mint egy halálos ölelés, amely életet nemz. A halál sohasem végleges, az égi és a földi természet változásai örökké ismétlődnek, a látszólagos halálban mindig új élet ígérete rejtezik. Skorpió hava valóban halált, de egyben új életet hozó is, a természet tetszhalála, téli álma kezdődik, minden visszatér a Földanya méhébe, hogy az elvetett magból majdan megint új élet keletkezzék. Nézzünk önmagunkba, saját lényünk, létünk mélyére, hogy szembenézzünk önnön alvilágunkkal, személyiségünk árnyoldalaival.
JavasLap
Damona Kutya és Macska Szépségszalon
|
| |
|
| Törzstag
|
|
Tibbe
Tagság: 2005-02-12 21:20:19
Tagszám: #15831
Hozzászólások: 6890
|
5. Elküldve: 2006-11-01 12:13:06, Ünnepeljünk!
|
[131.] |
HALOTTAK NAPJA MEXIKÓBAN
"Mi mexikóiak sajátos viszonyulunk a halálhoz; maga a halál nem egy kerülendő téma. Halottainknak nem a megszokott ( egyházi vagy polgári ) módon adjuk meg a tiszteletet; amikor évente eljön az a nap amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk mi magunk is ráeszmélünk, hogy egy nap ránk is ez a sors vár.
Mexikóban a Halottak Napja egy olyan megemlékezés, ahol a színes népi hagyományok gúnyos elemekkel ötvöződnek. Így például a cukor koponyák olyan jelképek, melyek a halállal szembeni kihívást, egy szinte ironikus magatartást, de ugyanakkor őseinkkel való lelki azonosulást és az irántuk érzett tiszteletet egyszerre szimbolizálják.
Volt Budapesten, a Centralis Galériában egy igen érdekes, európai szemmel talán szélsőséges témájú karikatúra kiállítás. Alkotója egy szerencsétlen sorsú grafikus, akit kortársai nem ismertek el, csak az utókor: Jose Guadalupe Posada. A mintegy 100 grafikából álló kiállítást kevesen láthatták. Saját hazájában, Mexikóban az ő munkássága is hozzájárult, hogy az utcákra, terekre, otthonokba bemerészkedett egy abszurd figura, a mindent és semmit kifejező csontfigura.
A Senora la Catarina a maga bájos vigyorával, üres szemgödreivel.
Milyen kultúra hozott létre, vagy fogadott el egy világviszonylatban is magasra értékelt karikatúristát? A mexikóiak különleges, sehová nem sorolható halotti kultúrája, melynek legnagyobb ünnepe, a mában is, az azték, maya hagyományokon alapuló Halottak napja.
Míg az európaiak számára a halál a tabutémák közé tartozik, a mexikóiak számára az élet és a halál nem feloldhatatlan ellentét.
A mexikói ember régóta próbál együttélni a haláltudattal, és gúnyt ûz a kaszásból. Octavio Paz, mexikói író szavait idézve:
"homályosan tudjuk, hogy élet és halál nem más mint két egymással kibékíthetetlen, ellentétes mozgás, amelyek ugyanakkor egyazon valóságnak a kiegészítõ elemei..!
Az ünnepet élénk készülődés előzi meg. Beszerzik a sírok és az áldozati asztal díszítésére szánt virágot, amely mindig sárga, főképp a cempasuchil ( aztékból: cempohuallixochitl Tagetes, gólyahír, bársonyvirág ), amely a hagyomány szerint az azték idők óta a halottak virága.
Maga az ünnep általában október 31-én éjjel kezdődik, amikor a gyermekek lelkének fogadására készülnek föl. A nap folyamán feldíszítették a sírokat, estére pedig elhelyezik a virággal, gyertyákkal díszített házi oltáron a nekik szánt ajándékokat. Ez mindig tartalmaz vizet és ételt, gyakran édességeket és esetleg néhány kedves játékszert.
Mindenszenteket ( Todos Santos ) Halottak Napja ( Dia de los Muertos, november 2. ) követi. Ez a felnőtt halottak ünnepe.
Sok helyütt csak ezen a napon látogatják meg a temetőt, esetleg ott is éjszakáznak, gyertyafény, étel, ital és zeneszó mellett.
( Kicsit hasonlít a riói karneválhoz ellentétes előjellel. ). A templomot is felkeresik, ahol oltárt készítenek azoknak a halottaknak, akiknek nincsenek élő hozzátartozói.
Az ünneplés legnagyobb része azonban a házaknál folyik. A gyermek halottak asztalát leszedik, és feldíszítik a felnőttek számára. A virágok, gyertyák mellé víz, szeszes ital, étel, gyümölcs és sütemény kerül. Az étel leggyakrabban mole ( szárnyashús, különféle színű mártásokkal elkészítve ), valamint tamales ( kukoricalevelekbe tekert fűszeres hússal töltött sült tészta ). Az édességek közül a legjellegzetesebb a figurális halotti sütemény ( pan de muertos ). Ez többnyire ember- vagy állat alakú, de díszítheti az alkalomhoz illő csontváz-figura is.
Az este folyamán látogatók hada érkezik minden házhoz, a zenekar is sorba jár. Így az ünnep evéssel, ivással, zenével, tánccal, jó hangulatban telik el. A gyerekek calaverákat kapnak ajándékba. Ezek cukorból, papírmaséból készült koponyák, csontvázak, koporsók és más hangulatos játékszerek.
Ez a tipikus mexikói szokás teremtette meg a calavera
( koponya, halálfej ) műfaját, amely eredeti jelentésen kívül így nevezi azokat a Halottak Napján ajándékba adott plasztikákat, játékszereket, amelyek halállal kapcsolatos dolgokat jelenítenek meg, valamint ez a neve annak a karikatúra-műfajnak, amely tréfás sírfeliratokat közöl, csontváz-formájú gúnyrajzok kíséretében, ismert személyiségekről.
Az ajándéktárgyak között leggyakoribb a koponya, amit napjainkban cukorból, vagy papírból készítenek és színes virágokkal, cirádákkal, vagy szimbolikus ábrákkal ( mint pl. pók vagy kígyó ) díszítenek. A koponya néha a homlokán viseli a megajándékozott nevét is. Papírmaséból, fafaragással készülnek azok a zsinóron rángatható, óriáskerekező, zenélő, táncoló és az élet számtalan helyzetében ábrázolt csontvázfigurák, amelyeket bájuk és humoruk a kiállítások kedvenc és kedvelt darabjaivá tett.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
4. Elküldve: 2006-11-01 11:14:16, Ünnepeljünk!
|
[132.] |
Minden pici hullám tovább hajt egy makacs pólus felé. Míg utam befagy, s gyász-színem lesz a fehér.
(Babits Mihály: Sarkutazás)
Korniss Péter fotói, Sára Sándor képei – Moldován Domonkos Fehér gyász című filmjéből – akár ihletőim is lehettek volna, de tudtam, hogy olyan képeket, olyan jeleneteket én nem fogok készíteni a Somogy megyei Csököly temetőjében. Néztem a fejfákat, később pedig itthon volt időm elgondolkodni, utánanézni az okoknak és az indokoknak: miért fehér itt – és csak itt! – a gyász színe?
Meglepett, hogy másutt is ismerték a fehér gyászt, de csak itt maradt meg. Mint volt Tolna megyei, meglepve olvastam Malonyai Dezső egyik könyvében, hogy a Sárközben is fehér volt a gyász színe. „Rendkívül érdekes – írja másutt –, hogy Csökölyön a nők tiszta fehérben gyászolnak, ami régente a francia királynék kiváltsága volt.”
Kunt Ernő a temetési jelképrendszer kapcsán szól arról, hogy a gyász külső jele a férfiaknál a fej „megmeztelenítése”, a kalap levétele. Más esetben a férfiak szakállat növesztenek, meghagyják a hajukat. Lányoknál, asszonyoknál ennek megfelelője a kibontott haj, amelyet gyakran kendővel kötnek be. A fehér viseletének magyarázata feltehetően a vászonnemű eredeti, természetes színéhez való visszatérés. A festésről való lemondás jelezhette a gyászt, amit erősíthetett a szín tisztító erejébe vetett hit is.
Hasonlóképpen vélekedik a világhírű dán etnográfus, Kaj Birket-Smith is: „Sok törzsnél fehérre vagy feketére festik magukat a gyászolók, leteszik díszeiket, és elhanyagolják külsejüket.”
A Három árva balladának egy gyimesi változatában így szólítgatja meghalt szülejét a gyermek: „Kelj fel, kelj fel, édesanyám, / Me leszakadt a gyászruhám; / Me leszakadt a gyászruhám, / Kit fejért adtál vót reám.” Népköltészetünk, illetve a sárköziek és a csökölyiek tehát még emlékeznek a nagyon réginek, ősinek tűnő fehér gyászra. A népköltési szövegekből, néprajzi feljegyzésekből az is kiviláglik, hogy „a fehér főként gyermekek, fiatalok, valamint idősebb asszonyok gyászszíne volt; vagyis megmutatta a halott korát, családi állapotát, illetve nemét. Bátky Zsigmond megállapítása szerint ilyenkor nem patyolatvásznat, hanem fehérítetlent, füstöst használtak. A fehér gyász egykoron nagyon elterjedt volt Európában s Ázsiában egyaránt – írja Károly S. László néprajzkutató. – Mert régi hit szerint ez a szín különösen alkalmas a gonosz, ártó-rontó hatalmak elleni védekezésre. Épp ezért a testet teljesen beburkolták gyenge gyolcsba, gyócsruhába, amire emlékeztet a talpig gyászba, fődig gyászba kifejezés is.”
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | |
[előzmény: (3) tviti, 2006-11-01 11:10:48] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tviti
Tagság: 2005-08-24 08:57:31
Tagszám: #21406
Hozzászólások: 2562
|
3. Elküldve: 2006-11-01 11:10:48, Ünnepeljünk!
|
[133.] |
A megyeszékhelytől nyugat felé haladva érhetünk el a Kaposvártól közúton 27 km-re fekvő Csökölyre. A falu szakrális vonatkozású értékei nem csupán templomában keresendők, hanem az itt élők temetkezési hagyományaihoz is kötődnek. A falubeliek lent és kendert termesztettek egykor, amihez természetesen a szövés és a fonás mestersége is kapcsolódott.
Halottas ruháikat is maguk készítették, és a megszokott fekete gyász szín helyett fehéret használtak. Ez az un. fehér gyász. Temetőjükben pedig nem sírköveket állítottak, hanem díszesen, "beszédesen" faragott kopjafákat. A kopjafákon használt jelölések, rovátkák pontos leírást adtak az elhunyt életkoráról, neméről, halálakor fennálló családi állapotáról.
Tingsha Bells tibeti terrier kennel
|
| | | [válaszok erre: #4] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Tibbe
Tagság: 2005-02-12 21:20:19
Tagszám: #15831
Hozzászólások: 6890
|
2. Elküldve: 2006-11-01 10:41:06, Ünnepeljünk!
|
[134.] |
Mindenszentek - Halottak napja
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .
(x)
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Tibbe
Tagság: 2005-02-12 21:20:19
Tagszám: #15831
Hozzászólások: 6890
|
1. Elküldve: 2006-11-01 10:25:57, Ünnepeljünk!
|
[135.] |
Az ünnepi szokások éppúgy, mint maguk az ünnepek hosszú történeti fejlődés során jöttek létre.
Az ünnepi szokások gyakran feltűnő közösségi cselekmények, a megszokott életritmus ilyenkor megváltozik, a napi munka helyet ad az ünnepi cselekményeknek.
Mindannyian készülünk az ünnepekre, jeles napokra. Az ünnepek története, azokra való készülődés, az ünnepi szokások, és az ezzel járó érzelmek tárháza legyen ez a hely szóban és képekben!
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Ünnepeljünk! (üzenet: 135, Hobbi) |
|
|
|
|
Lehet, hogy azt nem kellett ide beírnom. 
