Nemcsak, hogy alakul ez, hanem még segít is ráeszmélni arra, hogy "Ja, tényleg, ezt meg ezt kihagytam." :)
Pl. Patrick Doyle: Cinderella; vagy a betétdalok közül a Hobbit: Song of the Lonely Mountain szerzeménye. Én nagyon kimaradtam a Gyűrűk Ura filmekből (zeneileg is), de a Hobbit-ot bírtam (különösképpen az említett dalt).
Majdcsak jut még eszembe nekem is, ami még nem volt, mint ahogy pl. Roque Banos: The Man Who Killed Don Quixote művét is kifelejtettem.
Felejthetetlen (Sosztakovicsot megidéző) tétel 2018-ból:
www.youtube.com/watch?v=MH7PBEnbXKk
Úgy hiszem, nem olvassa a fórumot, de azért innen kívánok boldog születésnapot :)
Isten éltesse John Williams-et...
www.youtube.com/watch?v=fzEM5UUnh6w ... aki minden más kollégájánál egyértelműbben képes akkor is megmutatni a szereplőt, amikor az nem látható, de éreznünk kell, hogy ő (vagy épp az az érzelem, amit jelent) jelen van. És épp ez a filmzenék legfontosabb feladata, amit a mester rendre példásan old meg. Magamnak hallgatóként ennél többet nem tudok kívánni, így inkább "csak" megköszönöm, amit kaptam, kapok. A kívánság pedig neki jár! :)
Jó dolog minden év elején előszedni a hátrahagyott esztendő pozitív és negatív szempontból is emlékezetes pontjait. Most azonban véget ért egy egész évtized (na, jó, hivatalosan majd csak ez év végén, de most gondoljunk egyszerűen csak a 2010-es évekre, és csak a jóra!) :)
Ki mire fog a legszívesebben emlékezni az utóbbi tíz évből egy "tízes lista" keretén belül?
Itt vannak az én listáim (mindenhol abc sorrendben):
Direkt törekedtem arra, hogy a legfőbb kategóriában egy szerző csak egyszer szerepeljen. Meg is fájdult tőle a szívem :)
mivel van benne olyan, ami kicserélhető, vagy cserélendő lenne, de mégis ezekben éreztem azt a mélységet, ami az elsődleges szerepköréből kiemeli, illetve azt a többletet, ami túlmutat a saját korán.
10 score:
Bear McCreary: The Professor and the Madman
Daft Punk: Tron - Örökség
Daniel Pemberton: Arthur király - A kard legendája
Hans Zimmer: Csillagok között
James Newton Howard: Legendás állatok
John Powell: HTTYD
John Williams: A Pentagon titkai
Mark Mothersbaugh: Thor III. - Ragnarök
Michael Giacchino: Agymanók
Patrick Doyle: A majmok bolygója: Lázadás
20 track:
Battle of Times Square (Theodore Shapiro: Ghostbusters)
Can You Dig It (Brian Tyler: Iron Man 3)
Canyon Battle (Joseph Trapanese: Oblivion)
Eddie the Eagle (Matthew Margeson: Eddie the Eagle)
End Credits (Alan Silvestri: RPO)
Escapar (Giorgio Moroder: Queen of the South)
Finale (Hans Zimmer: Lone Ranger)
I Feel Thankful (Alan Silvetstri: The Walk)
I Hate My Life (Michael Giacchino: Jupiter Ascending)
Into the Maw (John Powell: Solo)
Kakamora (Mark Mancina: Moana)
Lost But Won (Hans Zimmer: Rush)
Race To Big Ben (Marc Shaiman: Mary Poppins Returns)
Saving New York (James Horner: The Amazing Spider Man)
Sun Wukong, The Monkey King (Christopher Young: The Monkey King)
The Colossal Final (Bear McCreary: Colossal)
The Hanging Tree (James Newton Howard: The Hunger Games - Mockingjay 1.)
The Landing (Justin Hurwitz: First Man)
Time (Hans Zimmer: Inception)
Wolves Attack The Horses (James Horner: Wolftotem)
11 betétdal:
Bonnie Brae: Viktor (Robin Hood)
Dwayne Johnson: You're Welcome (Moana)
Eiffel 65: Blue (Iron Man 3)
Florence: Breath Of Life (Snow White and the Huntsman)
Hugh Jackman: From Now On (The Greatest Showman Cast)
John Powell: Real In Rio (Rio)
Marvin Gaye & Tammi Terrell: Ain't No Mountain High Enough (Guardians of the Galaxy)
Silver: Wham Bam Shang-A-Lang (Guardians of the Galaxy 2)
Taron Egerton: I'm Still Standing (Sing!)
The Walker Brothers: The Sun Ain't Gonna Shine Anymore (Seeking a friend for the end of the world)
Sing Street: Drive It Like You Stole It (Sing Street)
Legjobb megjelenés:
Danny Elfman: The Danny Elfman & Tim Burton 25th Anniversary Music Box
Koncertek:
Alan Silvestri: Back To The Future (Luzern)
G&M De Angelis (Budapest)
Giorgio Moroder (Budapest)
Hans Zimmer (Budapest)
James Newton Howard (Budapest)
John Powell (Prága)
Igyekeztem kerülni az átfedéseket a bűnös élvezet kategóriáját is, de reménytelen :D
Imádom Pemberton munkáit. Ez mondjuk nem különösebben tetszett, viszont a sajátos stílusjegyeit külön keresgélés nélkül is tetten érve abszolút beleillik a munkásságába. Az tehát mindenképpen meglátszik ezen a művén is, hogy igyekezett általa önmagát is bemutatni, nemcsak a film hangulatát.
Ezzel a tétellel (és az eredetijével) így még nincs is semmi gond. Hallhatóan felhasználható :) Tehát három és fél perc már meg is van a koncertből. És mi lesz a többivel? Én még továbbra sem értem. A film alatt, film közben és nekem külön hallgatva is tetszik, de ez ("előítéletesen") elképzelhetetlen számomra koncerten. Persze ki tudja, pár éve mutattatok itt már elég érdekes fellépőket pl szaxofonszopogató fellépőkről :D kik az előadás felében csak maguk elé bámulnak, a koncert részeként!!! pakolgatják a hangszereket jobbra balra. Van, amikor egy ember, van amikor többen, van, hogy ordítanak hozzá meg hasonlók :D Szóval mindig van új és új dolog a világban, amin meg lehet lepődni.
Köszi a tippet! A 25th Hour Blanchardtól nálam alapmű, így teszek vele egy próbát.
Blanchard amúgy néhány évente elszokott jutni hozzánk is, általában a Budapest Jazz Clubba. Eddig lemaradtam róla, de tervezem, hogy alkalomadtán bepótolom.
Ezt igazából már én sem értem. Koncert formában ez nekem értelmezhetetlen, legalábbis a gondolata, aztán ki tudja, lehet, hogy mégis van ennek valamiféle zenei megközelítésű értelme is...
Pemberton Motherless Brooklynját hallgatta valaki? Baromi hangulatos, igazi new yorki jazz, vagy hogy fogalmazzak :) Baromira emlékeztet hangulatában a 25th Hour zenéjére (Terence Blanchard és szintén egy Norton film). De ahogy nézem a score csak digitálisan jelent meg, hála a kor új jó szokásához híven... Persze a film eltűnt a süllyesztőben ezt értem, de akkor is röhej...
A Jokes score-ja egy BAFTA-elsimerést is behúzott magának tegnap. Igaz, hogy két különböző munkával, de Guónadóttir BAFTA-, grammy és Golden Globe-szobrot is felpakolhatott a polcára az elmúlt hetek során. Egyre inkább érik az Oscar is?
Ezzel most viszont nagyon nem értek egyet. Értem én, hogy filmzene kategória, de egy Grammy-nél már a zeneiség fontosabb, lényegesebb szempont kell, hogy legyen a filmben betöltött szerepnél. A jelöltek közül abszolút Marc Shaiman-t illette volna a díj.
[előzmény: (25987) Kulics László, 2020-01-29 06:37:45]
Elküldve: 2020-02-08 22:55:12, 
