Nekem a Letters zenéje jobbnak tűnt, fülbemászóbbnak :D Igaz, míg a Letters-nél csak a zenét hallottam külön, a filmet nem láttam, addig a Flags-nél filmmel együtt történt a befogadás :D Pl a Flags végén, közvetlenül a Directed by felirat elötti zene nagyon hasonló a Letters-re. Lehet, hogy így utal rá
Valahogy mostanában film nélkül néhány zene jobban érvényesül nálam, mint azzal együtt. Pl. DaVinci, Szabadság szerelem. Mondjuk ez utóbbinál sokszor meghallgattam később az albumot és utánna másodszorra nézve már mégjobb volt az összhatás.
Szerintem jó volt a Letters From Iwo Jima zenéje, a főtéma pl. gyönyörű. A Flags Of Our Fathers-hez még nem volt szerencsém, de majd meghallgatom biztosan.
Az ezekkel kapcsolatos fő problémámat le is írtátok: annyira egyszerű az Eastwood(ok) zenéje, és annyiszor tér vissza ugyanaz a téma, hogy nekem ez már túl unalmas. Bővebben mindkét score-ról nemsokára. :)
Ha tetszett a Flags zenéje, akkor szerintem érdemes meghallgatnod a Letters from Iwo Jima-t is. Az Kyle Eastwood nevéhez fűzödik ugyan és arra is érvényes a minimalista zene. Viszont van egy (szerintem) gyönyörű főtéma, amely különböző variációit hallhatjuk a különböző track-ekben.
A Flags of our fathers zenéjéről mi a véleményetek? Most néztem meg a filmet és azt mondom ez a Clint Eastwood tud egyet s mást. A Perfect world és a Mystic river filmjéhez kapcsolódó zenéket már hallottam de nem győztek meg igazán. Ha jól emlékszem az elsőnél dolgoztak már Niehaus-sal bár erre most nem vennék hirtelen mérget:)
Ebben az új produkcióban viszont biztosan közreműködött bár ez csak a stáblista legvégén derül ki. Időnként kellően minimalista zene szól de ez a film alatt tökéletesen működik. A főtéma amit a filmhez írtak egyszerre lesz megható, fájdalmas és fülbemászó is (nálam ilyet utoljára JW a Schindlerrel ért el).
Bár kétségkívül a zene ezzel a témával nagyon jó de tulajdonképpen ismétlődik kisebb-nagyobb változásokkal, de ettől még mindenképpen érdemes meghallgatni. A filmnek is sikerült elkerülni hogy egy új Ryan közlegénynek állítsák be és aki egy jó kis lövöldözős háborús filmet akar látni az mindenképpen csalódni fog. Szerény véleményem szerint CEastwood-nak sikerült új dolgot kihozni ebből a műfajból anélkül hogy sablonos lenne. Persze azért a filmben lobog az amerikai zászló rendesen és némi propaganda íze lehet hogy van de azért nem ez az elsődleges célja neki.
Kíváncsi lennék mások véleményére is.:)
A másik topikban írtam is már neked, hogy film alatt hallott zeneként (mert kiadatlan) lesz a "Hannibal Beginsről" valami, és én fogom megírni. :)
A sorozat többi részét is figyelemben fogjuk részesíteni. Sőt, a sorozat kakukktojása is pár napon belül fel fog kerülni rövid írásként, szóval ennyire figyelünk. :)
A Repülő tőrök klánja zeneszerzője nem Zimmer-tanonc, csak az Ilan Eshkeri. Majdnem írtam, hogy a Thunderbirdsnél dolgoztak együtt, de aztán rájöttem, hogy az a Ramon Djawadi. Fene se tudja már megjegyezni, mintha az lenne Zimmerékhez az elsőszámú felvételi követelmény, hogy kimondhatatlan neve legyen az illetőnek. :)
Szia, pont ez a megismertetés-dolog az oldal elsőszámú célja. :)
Bizonyos helyen erős hasonlóság érezhető a két zenében. Nem lopás, de még azok is megjegyezték, akik amúgy filmzenével nem foglalkoztak, hogy mennyire gladiátoros. A többit Okeanos leírta. :)
Egyébként én nem vagyok illetékes ebben, de Klaus Badelt Hans "mester" Zimmer munkásságának nagy ismerője azt tudom neked mondani, hogy Badelt a Gladiátor egyik, a CD-n apró betűvel megemlített, társszerzője volt, persze ezt talán nem lehet így kijelenteni de a munkálatokban részt vett, ha jól emlékszem a Complett Recordings CD-n még oda is írták melyik számokhoz, a Waltz of Gladiatorban biztos. Zimmer tanítványaként, munkatársaként a stílust mindenképpen átvehette, vagyis hathatott rá. A Karib-tengernél pedig Zimmer végig követhette az eseményeket és később rájött, mekkora lehetőséget adott a tanítványának. Egyszóval semmiképpen sem koppintotta le, csupán érezhető némi hasonlóság de ez Zimmer sok művére igaz. A King Arthur-nál pl. Most láttam a Hannibal Rising-ot és elvileg Zimmer tanítványok szerezték a zenéjét, némileg érződik ezen kijelentés, egyébként a zene nagyon szép, megérne egy kritikát, ahogy a többi Lecter film zenéje. (Bocsi ha már írtatok róluk és még nem láttam, de azt hiszem még nem találkoztam velük.!)
Sziasztok!(R'em nem gond a tegezés)Lehet,hogy egy lejárt témára kérdezek rá de nemrég ismerem ezt az oldalt és nem sokkal ezelőtt kezdtem el olvasni a fórumokat.Ennek ellenére rengeteg új filmzenével sikerült megismerkednem hála Nektek!Na de elég a sablonból!Azt szeretném megkérdezni,hogy nem egy helyen,kritikában olvastam azt,hogy Klaus Badelt lekkopintotta a Mester Gladiátor c. track-jét a Fekete Gyöngy átka zenéjének megírásakor.Lehet,hogy csak laikus füllel hallgattam őket de nem vettem észre hasonlóságot,maximum a dinamikában,de ilyen filmeknél kell is a megfelelő iramú aláfestés.....Szóval arra lennék kíváncsi,mi alapján jutottatok erre a megállapításra?
Én egyébként nem írom ide, hogy mit gondoltam a LOTR3 első meghallgatása után. :D
Már a film megnézése előtt megvolt a CD, és amíg nem láttam, a zene nagy csalódás volt. Utána viszont... :)
A Narnia jókora meglepetés volt tőle. Még film előtt hallottam, és akkor csak egész jónak találtam, míg film közben már telitalálatnak, a filmvégi csata alá meg hátborzongatóan illett.
HG-W-nek két énje lehet. A Domino alatt -ahogy arról írtam is- nagyon borzasztó, idegesítő zene szólt, aztán itt van vele ellentétben nagy kedvencem, a Veronica Guerin.
Bár azt azért lehet sejteni, hogy melyik filmjétől kell előre tartani. Tony Scott neve elsőre nem jó előjel, de a Man on Fire és a Domino után mégiscsak visszavettek mindketten (persze itt Scotton a hangsúly, a Dominóhoz értelmes zenét nem is lehetett volna írni).
Szóval a Narnia 2-től egyáltalán nem tartok. :) Pár ismerős motívum biztos akadni fog benne (hiszen az szükséges is), de nem kell önismétléstől tartani.
Félreérthetően fogalmaztam. Más azért persze nem fog rosszabbat készíteni, mert ilyennel díjat lehet nyerni. :)
Nem elképzelhetetlen, hogy Powell és társaik töltsék be idővel a mostani legnagyobb nevek szerepét, hiszen ő konkrétan már számos különböző stílusban is megállta helyét. Azért Shore sem volt kezdő, mire mindenki megismerte, így fogunk még JP-ről hallani komolyabb projektnél.
Hát nálam a LOTR a filmzene alfája és omegája, számomra jobbat valószínű, hogy nem fognak már ebben a műfajban írni, de a Star Wars szériát azért ne becsüljük le. Szinte mind a 6 filmhez külön téma járt és a főtémán, Imperial March-on kívül azért vannak még jó témák. Például a The Forest Battle igen jól sikerült darab, az új trilógiába ennek elejéből fejlesztette ki Williams az abszolut tökéletes Duel Of The Fates-t. Szintén a Jedi visszatérben hangzik el a sorozat legsötétebb darabja a Final Duel - the Death Star, és hangulatban ennek a folytatása a EP III-ból a Palpatine's teachings. Nem lebecsülendő a Yoda's Theme sem, viszont elég jellegtenel témák is születtek az egyes karakterekhez, például Anakin témája szerintem annyira összetett, hogy már nem is lehet egyszerű témának nevezni. Egyébként ez amúgy is Williams egyik hibája, néha túlbonyolít mindent. Illetve az emlékezetes SW témák közé sorolnám, egyben a legszebbnek is nevezném az Across the Stars-t az EP II-ből. A harmadi részen mondjuk szerintem már egyértelműen kiérezni a LOTR hatását, többek között a kórus kezelése is erősen emlékeztet Shore-ra, na ez persze nem probléma. Lehet, hogy ezért egyenértékű számomra az EP III és a LOTR-ROTK zenéje. Van téma bőven a Star Warsban is, csak Williams stílusa néha elnyomja ezeket.
Lehet hogy nem voltam elég egyértelmű, ebben igazad van. Nem akartam azt álítani, hogy shore nem mutatott a 2-3.részben semmi újat. Én csak azt akartam mondani, hogy volt több olyan tétel, amelyek mindhárom részben kisebb-nagyobb változtatással megtalálhatóak, és hogy ettől a trilógia sokkal egészebb lett. Ez csak egy példa volt arra hogy a következő narniában is valami hasonlót kellene követni. Persze kellenek az új tételek is, de szerinem nem hiányozhatnak azok az elemek, amelyek az evacuating_london és a the_battle c. track-ekben szerepelnek. Ezek kellenek ugyanis ahhoz, hogy ugyanazt az élményt éljük meg, amelyet az első rész alatt.
u.i: A kevesebb(változtatás) néha több. Ezel rengetegen egyet értenek. Remélem te is....
Ha nem drukkolnánk a kedvenceinknek az Oscaron, nem is lennénk emberek. Ez az ember egyik tulajdonága. Győztesnek érzi magát, ha a kedvence nyer, akár a fociban a csapata, vagy mondjuk a szubjektívabb megítélés alá eső szépségversenyen egy gyönyörű nő.
Egy kisebbség politikai okok miatt hoz ki filmzenei győztesnek egy hozzá közel álló szerző vagy akár rendező akotását. Én most adtam fel, végleg!!
Babel, Jézus Mária!!!
Elnézést, hogy Isten nevét a számravettem.
A Gyűrűk Ura 2., majd 3. része is tudott mutatni újat az elsőhöz képest.
A három rész egy internetes oldal szerint több mint 80 vezérmotívumot tartalmaz, amely egyedülálló. Shore nagyon jól beosztotta a témákat, minden részre maradt valami újdonság. A tipikus trilógiáktól eltérően.
Star Wars 6 része a fasorban sincs a LORD 3-étól. A főtéma meg az Imperial Marchon kivül csak 1-2 track van, szerintem, ami kemelkedő. Egyébként tipikus Williams zenekari futamok.
Nem vagyok oda Shore-ért, de a Gyűrűk Ura, ha kell az unalomig állítom, a legkiemelkedőbb filmzene alkotás.
Az imdb-n olvastam, hogy hogy a narnia-caspian herceg zenéjét is harry gregson williams szerzi. Nagyon remélem hogy 2005 egyik legjobb filmzenéje( amit még csak nem s jelöltek oscarra, pedig szerintem a jelöltek közé simán befért volna, de igazból ez meddő vita) visszatér hozzánk 2008-ban. Véleményem szerin a kevesebb változtatás jelen esetben előnyösebb lenne, úgy ahogy egy star wars vagy egy gyűrűk ura esetében. HGW olyat alkotott a narniával, ami ha összhangban van a képi világgal, akkor képes lesz ugyanazt az élményt leközölni a későbbi részekben is( melyek a sikerek fügvényében szerintem várhatóak), anélkül hogy unalmassá válna. Mi a véleményed erről Zsolt?
Egyébként még az Oscar után egyből írt szövegemben pont erről beszéltem. A baj nem szűkíthető le arra, hogy most és múltkor ő kapta, na és? Hanem ez egy szint, egy minőség, valami, ami nem a maximalizmus, a tökéletesre törekvés szimbolizálója. A Babel olyan helyén való volt, ahogy a brokeback, talán a brokeback-hez más zenét el se tudnék képzelni, de ez nem verhet le olyan vetélytársakat, mint múltkor John Williams két alkotása, amelyekről még azt merték(ük) állítani, hogy nem elég erős "Williams" munkák, de ha maximumon hallgatod a Memoirs of a geisha vagy a Munich főtémáit, a hideg is kiráz. A baj, ahogy írtad, a Santaolalla szint kétszeri díjjazása. Csak bízni tudok abban, hogy a szerzők nagyrésze önmaguk miatt nem fog, a maguk által megalkotott szintnél lejjebb csúszni. Igaz minden nagy komponistának vannak olyan művei, főként mostanában, amelyek nem érik el a régiek szintjét, de ezeket nem tudnám be 100%-ban az ő hibájuknak. Ha Elfman-nek a Charlotte's Web-nél (ami azért aranyos film) keményebb film jutna, ha Hornernek nem az elszigetelt kúlturák nagyzenekari érzésvilágot mellőző filmek jutnának, ha Pl. John Powell (aki talán már alkalmas lenne az előkelő legjobb 5-be szerintem) nem a Happy Feethez komponálna. Valahogy többre tartom őket, és nem kapnak elég lehetőséget. Mégegyszer, remélem a szerzők önmaguk miatt nem adják lejjebb és igaz, az 50-es évektől kezdve a filmzene sokat változott, nagyon remélem, hogy most nem egy ilyen új változást élünk meg.
1980-2006- (Persze régebben is voltak nagy szerzők, most csak leszűkítettem) olyan szerzők alkottak egységesen magas színvonalat, amely nem tűnhet el, azért mert pár filmben pengetnek egy gitárt. Az akadémia pofátlanul nyíltan fájdalom díjként adta a film díjáról is lecsúszott Babelnek, úgy gondolták, ez a G.S. úgyis múltkor kapott, nagy komponista, Így legalább jól osztunk. A Film és filmzene élhetné már újbóli aranykorát.
Pár órája láttam a filmet. A jövő héten hosszan-hosszan-hosszan ki fogom fejteni, hogy miért nem érdemel Santaolalla semmilyen díjat sem a művéért. :)
Nem csak arról van szó, hogy illik-e a film alá vagy sem a zenéje (amúgy illik), hanem hogy a filmbe belerakott művészi teljesítménye, az az erőfeszítés, amit ehhez a mozihoz végzett, az égvilágon semmiféle díjat nem érdemelne.
A zárómondattal egyet tudok érteni, de mivel ezzel a dologgal lehetett nyerni, innentől elég lesz ez a teljesítmény is - ami a filmzenerajongók többségének igazságérzetét azért sérti.
Elküldve: 2007-03-13 14:06:23, 
