Hát, Williamsről talán azért nem köztudott, hogy milyen zenékre hasonlíthatnak egyes művei, mert kevésbé ismertek az "eredetik". Az eddig felsoroltak meg mind az utóbbi évek termései. Nem akarom bántani szegény Jerry bácsit, de tény, hogy számomra az Air Force One- meg a Star Trek First Contract- főtéma is erős egyezést mutat.
Különben azért nem hiszem, hogy ezek az egyezések minden esetben tudatosak lennének. Zenészfüllel meghallgatva a score-okat, talán megragadhat annyira bennük, hogy aztán tudat alatt évek múlva hasonló jöjjön elő belőlük. Például a Holst-Zimmer hasonlóság sem hiszem, hogy úgy működött, hogy Hans felkiáltott: de rohadt jó ez a Mars-tétel, feldolgozom izibe. :)
Nagy égés lesz számára, ha vki észrevesz egy ilyet, aztán az egyéb következményekről nem is beszélve.
Meg hát egy komponistának arra figyelni (lásd Morricone), hogy az akárhány előző művéből melyikben használt fel már valami megoldást (nem olyan emlékezetes jellegzetességekre gondolok, mint pölö az Amerikai szépség szintiütőse/vibrafonja, hanem egy-két hangra) körülbelül olyan lenne kis túlzással, mintha én megkapnám, hogy a következő években nem használhatom a pedig-hogyha-egyszer szavakat. :)
Ugyanakkor hogy visszatérjek a kiindulóponthoz, Bates esetében egyáltalán nem erről van szó.
Én nemrég kezdtem el jobban megismerkedni Rózsa Miklós, E.W. Korngold vagy Alfred Newman zenéivel. Finoman szólva is elég sok témát lopkodott össze tőlük John Williams. Eddig csak a Star Wars King's Row téma "átemelésről" tudtam, de van még bőven hasonlóság. Csakhát Williams egy szent tehén, róla rosszat mondani nem szokás.
Az meg megint más kérdés, hogy saját magát is ismétli. Nem is keveset.
Egyébként rokonságban áll a Legends of the Fall főtémája a The Missing főtémájával is, a Titanic akciózenéje pedig az Al Bathra című trackkel a Courage Under Fire-ból, és én figyeltem meg apró párhuzamokat a Casper és a Titanic, a Beautiful Mind és a Grincs között is, az Enemy At The Gates-nek meg gyönyörűségesen fődallama lesz az a pár hang, ami ott bujkált már a Titanicban is az "An Ocean Of Memories" című trackben, és emlegethetném azt a csilingelő zongorafutamot, amely előkerül a Titanicban, a Bicentennial Man-ben és a Deep Impactben egyaránt többször is. Ezenkívül van dallamhasonlóság a Willow és a Windtalkers között is (nem a főtéma, de azért jól felismerhető), és a sok Braveheart-reentryt akkor még nem is mondtam: Bicentennial Man, The Perfect Storm, All The King's Men, sőt, The Missing... A két Zorro meg csak természetes...
Egyébként van némi hasonlóság ezek között is:
"A Kaleidoscope of Mathematics" - A Beautiful Mind
"The Machine Age" - Bicentennial Man
"The Castle" - Searching For Bobby Fischer
Sőt, egyenesen lealázzák a filmeket és soha sem fogják megtudni, mi munka van a filmekben. Engem különösen az index.hu filmes írásai dühítettek a passióról és az apocalypto-ról, amelyekről nagyjából csak annyit tudtak mondani: Mel Gibson egy beteg szadista rasszista ember, holott a filmjei messze nem erről szólnak, főként a Passió. Azt hiszem abban ugyanannyi szimpatikus zsidó volt, mint amennyi unszimpatikus és ez így volt a rómaiakkal is, ezzel együtt még sok más dolgon is el kellene gondolkoznia a kritika íróknak. Azóta sem olvasom őket! Nem feltétlen arról van szó, hogy nem azt írják ami tetszik, hanem egy filmben a valós negatívumokat hozzák fel.
"Vajon szólt vki ennek a kollégának hogy a moziban nem egy képregényt fognak lepörgetni hanem egy film fog menni a vásznon? "
:DD
Érdekes, de a netes filmkritikák, legyenek bármilyen jellegű oldalon is, valamiért nem szeretik dicsérni a filmeket.
A Tituson különben a Finale a leggyönyörűbb tétel, amit valaha csak írt Goldenthal. Ha mond valamit, olyasmi jellegű, mint ami a Michael Collins temetéses jelenete alatt is szól. Asszem Funeral is a címe.
Ez tényleg nagyon gáz!
Egyébként pont most röhögtem egy jót Horneren is. A Deep Impact-es The Wedding tulajdonképpen egy és ugyanaz a Bicentennial Man The Weddingével.:) De még azt se lehetne mondani hogy itt-ott egy hang magasabb vagy mélyebb, nem, ugyanaz.:) Mondjuk ő legalább magát másolta.:P A Cocoon főtémája meg ha nem is egy az egyben ugyanaz, de finoman szólva hasonlít a Legends of the Fall főtémájához. Aztán még Zimmernél is van egy-két ilyen durva dolog. De a legjobb a Karib 2. Hello Beastie és a King Arthur egyik trackje közti azonosság...asszem az Another Brick in Hadrian's Wall.
Más. Most olvastam el az origós nagyszerű tehetségű filmkritikusok irományát a Pókember 3-ról. A gyerek folyton azon van kiakadva hogy ez rohadtul nem úgy van mint az eredeti képregényben, emez meg már végképp nem adja vissza a képregény hangulatát. huh.
Egy ilyen mondattal nyit a kritika elején -> "A film semmit sem tud kezdeni a képregény azon zsenialitásával, hogy a rajzolt képkockák a pillanatok ritmusává szabdalják a teret és az időt, esélyt adva ezzel a nézőnek, hogy a fantáziájával maga töltse ki a kockák közötti űrt."
Vajon szólt vki ennek a kollégának hogy a moziban nem egy képregényt fognak lepörgetni hanem egy film fog menni a vásznon? Azt meg meg se említsük sztem hogy aki nem képregényfan és a pókembert se nagyon forgatta kezei között (és sztem nincsenek kevesen) teljes mértékben és 90 fokos ívben fogja lesz*rni azt hogy mennyire nem hasonlít az eredeti comichoz. Szerintem amikor egy kritika írásához keresünk egy szakértőt, akkor az vagy legyen teljesen semleges a filmmel kapcsolatban vagy imádja azt. Pont mint ahogy ti is csináljátok ezen az oldalon. És az a legnagyobb gáz, hogy az origón ez pont fordítva megy, én komolyan mondom nem emlékszem már arra a napra amikor ezek egy pozitív kritikát írtak egy filmről...élen Mesterházy Lilikével. Egyébként én még nem láttam.
Mi először arra is tippeltünk, hogy Goldenthal vmi régesrégi dallamot dolgozott fel anno, és Bates is ráakadt ugyanarra véletlenül. De a Titus cédéborítóján sincs ilyenre utalás, így az tuti Goldenthal. Sajnos nem tudhatjuk, mi állhat a háttérben, így nem akartam totálisan alázni TB-t, mert lehet, hogy csak rá lett parancsolva, hogy TiBi, márpedig ebből fogsz dolgozni, és senkinek nem beszélsz erről, csak nem tudom, ilyen mértékű azonosság esetén kinek érné meg egy esetleges plágiumper. De azért, mielőtt elkezdem utálni, megvárom a következő olyan zenéjét, ami nem horrorhoz készült.
A film után közvetlenül, titusost leszámítva, film alatt hallott zeneként amúgy nyolcast adtam volna a score-ra, mert alatta jól elvolt. A zárójelenet alatti zene is q jó és katartikus volt - amire csak utólag jöttem rá, hogy az a másik titusbeli, így azért is pontlevonás járt.
Összességében jó lenne akkor is, ha csak az írásom közepén felsoroltak hangulatát hozta volna, de a dallamegyezések nagyon durvák.
Hihetetlen, felmentem az amazonra és belehallgattam a Titusba. Elképesztő, hogy Bates ezt megmerte tenni. Majdnem, hogy egyezik. Ezért Goldenthal simán beperelhetné, de biztos el van foglalva, zeneszerzéssel...
Egyébként tetszett a 300 zenéje, de ez azért durva!
egy kicsit érezni rajtunk a tavaszi fáradtságot, meg azt, hogy a gyönyörű napos idő dacára valahogy épp most sikerült mindannyiunk feje fölé egy termetes felhőnek szállnia. ez magyarázza, hogy igen gyengén frissülünk új kritikákkal mostanában, de lassacskán visszatér minden a régi kerékvágásba, addig is elnézést mindenkitől.
Bár mint már említettem, magyarok híjján a németekkel együtt dobog a szívem, de a sportszerűség így kívánja, ha már az angolok jutottak ide! :)
Egyébként a Stepford Wives nagyon jó munkája David Arnoldnak, most hallgattam és nagyon érződik rajta, egy úgynevezett Danny Elfmanes hangulat. Ha nem tudom, hogy ő írta, Elfmanra tippeltem volna. Szerintem Arnold 2. legjobb alkotása ez, az első verhetetlenül a Stargate!!!
Ezek mellett én is ajánlom a Final Cutot, ami főleg a film (Végső vágás) megnézése után hat igazán, amihez nem keveset ad hozzá. Gondolok elsősorban a Dreams című trackre, ami az "emlékfilm" vetítése alatt szól, és nagyon szép.
Elküldve: 2007-05-07 09:18:05, 
