Íííííígy van, nagyon jó kritikákat írtok, gratula! Épp a minap olvastam Bíró Zsolt kritikáját Graeme Revell - Open Water-ről...Meg kell hogy mondjam hogy egy hosszú, fos, undorító nap után ültem le a gép elé és az iromány olvasása közben rommá röhögtem magam!:D Szal, kö Zsolti, tényleg nagyon jó lett! :)
"Problémás pont a "That Glad Reunion Day", mert nem bírom eldönteni, hogy vicc-e, vagy komoly. Poénnak zseniális, de ha ez komoly, akkor baj van. Az énekes bizonyos Joseph Spence. Nem hallottam még róla, de előadásmódja alapján megjelent előttem: faházának tornácára felpakolt lábbal, egy hintaszékben ülve csontrészegen kornyikál (mellette a földön kiürült piásüveg), ölében egy keresztbe vetett puska, amelynek csöve mellette gitározó feleségére irányul. Mindehhez még hozzá lehet képzelni egy lyukas és csálé szalmakalapot a fejre csapva, meg egy hosszú fűszálat a szájába, és már mindenki fogalmat alkothat a produkció minőségéről."
tényleg hagyjuk a diplomáciát, nem kell vezeték-keresztnevet állandóan kiírni, annyira nem szeretem :)
a terminátor3 kapcsán laci tudna mesélni, egy időben osztottam szegényt rendesen :) nekem személy szerint beltrami zenéi abszolút bejönnek, s noha a t3 nem feltétlenül kiemelkedő, azért egy-két remek akciótétel felharsan benne (nekem mondjuk a 'hooked on multiphonics' a kedvencem, azt nagyon sajnálom, hogy nem bontotta ki kicsit jobban). néha egyébként előfordul, hogy egymás orra elől elhalászunk bizonyos zenéket (általában rendelkezésre álló idő miatt történik beelőzés), de mivel csak a rövid írásoknál nem szoktuk feltüntetni a többiek véleményét, ezért általában mindenki egy kicsit átfogóbb képet kap egy zene megítéléséről.
catch me if you can: részemről az is a hosszabbtávú tervek egyike, de hát gondolom ezzel nem nyugtattam meg túlságosan az azonnal eredményeket követelő lelkeket :)
welcome home, roxy carmichael: igazi 80as évek pophangulatát idéző hangszerelés, de elég varázslatos atmoszférát teremt a szintikkel, ezért szeretem annyira. korai darabja newmannek, szerintem (pláne, hogy külföldről elég olcsón be lehet szerezni) jó vétel.
Egyszer azt hiszem Zsolti írt egy levelet (elég hosszú volt) amiben kifejtette hogy miért ne írkáljuk egyfolytában, hogy erről vagy arról az albumról mikor írtok már stb. Ők is emberek nekik is van fontosabb dolguk (bizonyára) mint egyfolytában kritikákat írogatni. Én személy szerint azt tudom ajánlani hogy addig olvasgassa mindenki a többi kritikát mert szerintem érdemes. Szerintem mindenki talál magának benne olyan művet amiről még nem hallott és kíváncsi milyen lehet az. Én a kritkák olvasásának hatására nem egy olyan darabot szereztem be és hallgattam meg amit egyébként elkerültem volna.
jw.fan igazad van , nekem sem tetszett a T3 zenéje de ezt el kell fogadni ha mindenkinek tetszene nem lenne miről írogatni eszmét cserélni:D
Az imént hallgattam bele Hans Zimmer egyetlen koncertjét összefoglaló albumába a "The Wing Of a Film"-be. Iszonyat jól át van dolgozva a "Now We Are Free", aki teheti az hallgassa meg ezt az albumot!!!!
Miért nem írtok már valamit a Hans Zimmer- The Fan című művéről, vagy John Williams- Catch me if you can?!
A kritikáitokban viszont elég rendesen lealáztátok Marco Beltrami-tól a Terminator 3-at.
Szerintem nem is sikerűlt olyan sz...-ra. Az egy dolog, hogy nem követte teljesen a Brad Fiedel féle ösvényt, bár tett némi utalást az előzőekre.
vegyük pl. azt a részt, amikor JC a hídon ücsörögve meséli a jövőjének kilátástalanságát. Ennél a résznél szerintem még Brad sem tudta volna jobban kifejezni a reménytelenséget.
Aztán Radio című track alatt, aki nem érez semmit, az már nem is fog.
jön meg newman, aggodalomra semmi ok :) ráadásul két ritkábban szóba kerülő albumról szeretnék hamarosan írni, a 'welcome home, roxy carmichael'-ről és a 'white oleander'-ről.
Mansellről már hallottam, lehet, hogy ideje lenne meghallgatni milyen zenét szerez. Egyébként Glass az egyik kedvenc szerzőm. Nagyon tetszik az a mélylélektani, depresszív, ugyanakkor optimista zenéje, ami az Órákra, a Truman Showra, a Notes on a Scandalra jellemző.
Na akkor pont jókor néztem meg a Fountain című filmet és ajánlom a zenéjét neked Okeanos. A filmet Darren Aronofsky készítette akiről bizonyára tudod hogy Clint Mansell-el együtt készítette eddig minden munkáját. Maga a film is nagyon megható és az emberi lélek mélységét mutatja be teljesen és olyan formában ahogy én eddig még nem láttam. Ragyogó vizuális effektek és a rendezőtől elvárható nem mindennapi sztori-t tökéletesen kiegészíti Mansell zenéje ami folyamatosan hallható a film alatt.
Engem teljesen magával ragadott persze nem biztos hogy mindenkinek bejön. Mindenesetre aki meg akarja nézni a filmet semmi szórakoztatót ne várjon ehhez a filmhez szerintem megfelelő állapotban kell lenni (ezt lelkileg értem) különben nem éli át az ember a történetet.
Mansell itt is a lassú dallamokkal dominál és folyamatosságát tekintve talán kissé Philip Glass-ra emlékeztet. Igazából sokféle témával nem találkoztam a film nézése közben de mindig valami változik benne a cselekmény előrehaladtával, ettől nem vált számomra unalmassá.
Aki szerette a rendező eddigi filmjeit - Pí, Rekviem egy álomért - annak ez is tetszeni fog, azonban a régi filmjeire jellemző kameramozgátsokból illetve képivilágból most nem sokat mutat ebből a szempontból is újítani tudott a fiatal (asszem 30-as éveit tapossa) rendező.
Az utolsó mohikán complette score-ja valóban jó, sőt olyannyira, hogy a rövid verziót már meg se hallgatom. A Gyűrűk Urával és a Star Wars-al is így van. Bizonyos zenéknél nem tudom már a rövidebbet meghallgatni, mondjuk a Gyűrűk Urát tekintve, a rövidebb filmeket sem nézem már meg, csak a bővítettet. Wagner Nibelung tetralógiáját végig ültem, nekem már ne szúrják ki a szemem holmi 40-50 perces zenei anyaggal! Vannak viszont zenék, amikből pont jó az az idő mennyiség, amiben felkerült a CD-re, de azért a legtöbbünk szerintem a kedvenc szerzőjének műveit szívesen hallgatja teljes formájában, mivel tudjuk, hogy jóval több zene készül mint amennyit kiadnak. Tudom, hogy a CD ipar nem egy életbiztosítás, (Mondjuk hazai pénzt tekintve a kinti az lenne) de akkor se ezen spóroljanak. Szerencsére Williams, Elfman, Zimmer, Horner, és jó páran ennek ellenére is kiadják a teljes anyagot. Mondjuk ebbe az oscar is beleszól. Kíváncsi lennék egy Santaolalla complette score-a, persze csak vicceltem.
Ami viszont aggaszt, hogy szerintem a 2007-es év nem lesz egy nagy durranás, zeneileg. Elfman két témát tekintve (Simpson, Spiderman3) nem szerepel semmivel 2007-ben az imdb-n, persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz melója, csak azért ez fél évnyi hallgatást biztos jelent. És John mester se nagyon hallat magáról 2008-ig. Furcsa de most inkább főtémáikban köszönnek vissza, Zimmer ugye a Pirates of the caribbean 3-al kezd, arra nagyon kíváncsi vagyok.
Elnézést Attila a hosszú mondanivalóm miatt! :) Köszönöm a film kritikáját. Már régen vártam, örömömnél már csak a további TN anyagok iránti olvasási vágyam nagyobb. :) "Az egész album egyfajta felszabadultságot áraszt magából, és bár olykor bizony megszorongatja egy kicsit a hallgató szívét, sosem facsarja meg igazán, s valamely (akár egész halkan a távolból felsejlő) szólamban mindig hagy valami megnyugvó érzést, nyugodtan lehet életerőnövelő darabként számontartani.
Olyan filmzene ez, amely távol áll a klasszikus szimfonikus művektől, ám utánozhatatlan megszólalásmódjával egészen különleges érzéseket kelthet, s talán épp ezért is lehet kihagyhatatlan a gyűjteményből. A film értékét olyan mértékben növelte, amely mindenképpen megérdemelte volna az aranyszobrocskát, ám Thomas Newman valamiért mostohafiúként van kezelve az Akadémia berkeiben, s talán azért, mert apja, Alfred rekordmennyiségű díjat kapott annak idején, a hozzáértők pedig úgy gondolják, egy családban elég ennyi elismerés."
A K-Pax mit ragozzuk egyszerűen tökéletes. Shearmur-nak talán még a Kegyetlen játékok zenéje az amit jónak mondhatok persze a sárkányos film (a címe nem jut eszembe) sem rossz.
Szerintem sem érdemes NEM meghallgatni egy score-t mert az népszerű és a csapból is az folyik-folyott. A Titanic meg a Mohikán zene is alapmű amiket soha nem tudunk megunni mert tökéletesek, főleg a Mohikán Complete Score-ja na az még jobb.
Trevor Jones munkásságát sokat egyébként nem hallgatom de a From Hell és a Cliffhanger sem rossz zene, persze az Arachnofóbia is ütős főleg a film. Nem félek a pókoktól de a film alatt nem egyszer rámjött a para
jó, ok, már idézni se tudok rendesen...kikészített az anatómia zh...:)
szal...
"THEY MAY TAKE OUR LIVES, BUT THEY'LL NEVER TAKE...OUR FREDOOOOOOOOOM!!!!!!!!!!!!! ALBA GUBRAAAAAAAAAAA!!!!"
Simán tízpontos zene. :)
Nem is értem, hogy süllyedhetett ilyen mélyre Shearmur: Epic Movie. A Wayansok és Rob Schneider hulladékainál bukkanhat fel legközelebb, ha ezen az úton marad.
ez tényleg jó! itt rohadt már egy ideje a polcomon de nem volt lelki erőm belehallgatni. Uh, még jó hogy ma reggel 8kor nem írok anatómai zh-t..khihikhihihi.