Bullgazdi
Tagság: 2009-10-10 18:25:59 Tagszám: #78512 Hozzászólások: 2464 |
2. Elküldve: 2013-05-02 23:24:48, Ivy - 2013. V. 1.
|
[1.] |
Bú-ja!!!
"Ajtónak azt nevezzük, aminek a kutya szüntelenül a rossz oldalán található."
|
| |
[előzmény: (1) Grübedli, 2013-05-01 23:53:50] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Grübedli
Tagság: 2004-02-05 20:32:59 Tagszám: #8539 Hozzászólások: 13417 |
1. Elküldve: 2013-05-01 23:53:50, Ivy - 2013. V. 1.
|
[2.] |
Ma - éppen vizespólóst és habbírkózóst játszottam Ignáccal - csengett a telefonom.
Azonnal felvettem, mert a tegnap talált Zsaklin gazdájának a felbukkanását várjuk már egy napja.
A következő hangzott el:
- Jó napot kívánok! X. Y. vagyok a Fővárosi Állatkertből és a Bullterrier Fajtamentést keresem.
Beindult azonnal a védekező mechanizmusom és igen gyorsan válaszoltam:
- Jó napot! Nem fogadunk örökbe és nem veszünk át oroszlánt!
A telefonáló hölgy igen kitartó és jó humorú volt.
Hiába próbáltam rávenni, vallja be, ez valami "Kész átverés show", vagy ilyesmi... nem hagyta magát.
Ragaszkodott a következő bejelentéshez:
A Fővárosi Állatkertben befogtak egy szabadon kószáló bullterriert.
Kértem tőle 10 perc haladékot, hogy Nyuszikát kiszabadítsam a hab fogságából... mégsem küldhetem át a szomszéd kádjába, mondván majd megmentem, de addig is próbálja megoldani és élje túl.
10 perc múlva még mindig ugyan úgy szólt a történet.
- Ki fogja ezt a történetet elhinni nekem? - kérdeztem.
A költői kérdés - és az átvétel megbeszélése - után, kaptam egy mms-t.
A fehér, tojás fejű eb, elfoglalta az Állatkert orvosának karosszékét és megpihent az értetlenkedő, túlságosan aggodalmaskodó kétlábúakat szemlélve.
Az mms-sel, gyértelmű bizonyítékot szolgáltattak a Fajtamentés irányába: nem oroszlán!
Egyeztettünk, hogy nem engedik a gondozók sem az oroszlán ketrecébe bemászni, sem a bikákkal játszani a fehér kislányt.
Itt szeretném megköszönni a segítséget és türelmet az Állatkert dolgozóinak!
Feltettem az internetre azonnal a rémhírt, hogy ma ismét találtak egy "Zsaklin"-t... és hogy azonnal keressen minket a tulajdonos.
Estig nem történt semmi pozitív, csak egyre erősödött az érzés, hogy szétrobban a fejem, mert nem tudom pontosan miként potyognak a bullterrierek az égből, a lehető legfurább szituációkba.
Este HangásKatával és párjával bemértük az objektumot, ahol a kószáló bully fizetés nélkül próbált önmegvalósítani és az embereknél szélesebb körben barátságokat kötni.
Bemutatkoztunk a biztonsági szolgálatnál, hogy mi vagyunk az Állatkert megmentői, akik kószáló bullterrierekre szakosodtak.
Megtudtuk, hogy a potyázó látogató, élménygyűjtésre indult volna miközben ránk vártak, de elcsípték ismét.
Ekkor jelentkezett be telefonon a tulajdonos fiatal pár, akik 4 órán át keresték minden eredmény nélkül, egyetlen bullylányukat.
Szerencsére a Városligetben sétáltató bullterriereseket is megkérdezték, hogy nem találkoztak-e az ő szökésben lévő kutyájukkal.
A mondás tehát tényleg igaz: mindenhol van bullterrieres, csak meg kell keresni!
A bully-sétáltatók látták a neten szétszórt hirdetést és megadták a párnak a telefonszámot.
Egyeztettünk, hogy hol vannak ők és hol vagyunk mi.
A döbbenet, hogy a kutyát az Állatkert adta át... éppen csak akkora volt, amennyi egy bullterrier gazdánál laza akadályvétellel jár.
Ivy - merthogy így hívják a lánykát -, mint megtudtuk holland.
Nemrég költöztek Magyarországra.
Nem csodálkozom ezek után, hogy annyira érdeklődött a "magyar" elefántbébi és az ismét látható "magyar" galléros páviánok iránt.
...csak élt a lehetőséggel.
A ma estém ismét mozgalmasan telt.
Szerencsére ma nem csak átvettünk, hanem át is adtunk.
Okosan figyelő fülek...
Elgondolkodó fülek...
Unatkozó fülek...
Tanácstalan fülek...
Haggyámámenni fülek...
Mit dobálod itt a vackaidat? fülek...
Ilyen fülbeállítása csak az Állatkert riogatójának van...
U. i.:
Milyen kutyája van az Állatkertből telefonáló kedves bejelentőnek?
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-05-01 23:59:22]
|
| [válaszok erre: #2] |
(TÉMANYITÓ) |
|
Kiváló dolgozó
|
|
|