Nekem annyi "bajom" van ezekkel a tesztekkel, hogy akármit is találnak ki, az igazi "éles" helyzetet nem tudják rekonstruálni úgy sem. Mert az totál más ...És biztosan lereagálja a kutya kicsit másként. Értitek mit akarok kinyögni? Biztosan vannak olyan tesztek is amik bejönnek, de én nem igazán hiszek bennük. ( bocsika, ne kövezzetek meg..)
THE SOUTH'S STAR SHELTIE KENNEL | | |
Akkor jól gondoltam, kiváncsi lennék, hogy egy roti, vagy egy csau, hogy szerepel terelésben.
Az tény, hogy ha a tenyésztő csak a küllemmel foglalkozik nem használ a fajtának.
Most láttam egy négy honapos németjuhász kölyköt először azt hittem, hogy béna, de kiderült, hogy csak " SZÉP ".
Posch Péter | | |
Ja, és még eszembe jutott valami, collie jellem ügyben...
Kicsi drágám édes nyugodtan sétálgat odakint villámban-mennydörgésben (legfeljebb ha nagyon hangos, kissé összerezzen), de bent a lakásban az ölembe kell mászni az ijedtségtől...  
|
A teszt, amin a kutyák részt vettek, Svédországban már évtizedek óta elismert és végzett "dog mentality assesment=DMA", azaz egyfajta karakterteszt, amit eredetileg különböző szolgálati kutyák szelekciójának segítésére találtak ki. Olyanok vannak benne, mint "ismerkedés idegennel", labdázás, rongyozás, zsákmányszerző hajlam, önvédelem és gazda védelme (ijesztgetős tesztekkel, az egyiknél egy ember alakú bábut húznak fel a kutya orra előtt, van zajérzékenység, pisztolylövés, meg olyan is, hogy "szellemeknek" beöltözött gyanús emberek közelítenek), ilyesmik. Egyszóval, nem az angol pásztorkutyák mentalitására találták ki egészében, túlnyomóan német juhászok, belgák, labik, rotik esetében használták (leginkább munkakutyateszt), de ebben a fajták szerinti összehasonlításban volt mindenféle.
Ami tanulságos volt benne, hogy pl. nem találtak összefüggéseket a fajták eredeti funkciója alapján, tehát azóta már egy egész más szelekció befolyásolta a viselkedést,
és végre azt is láttam leírva - tudományos cikkben  - , hogy a küllemre való tenyésztés egyrészt növeli a félősségget (emberrel és élettelen dolgokkal szemben is!), másrészt csökkenti a játékosságot, agresszivitást és a kíváncsiságot egy potenciálisan ijesztő helyzetben.
És az is tanulságos, hogy nem véletlenül érdemes adott fajtára specifikus karaktertesztet kitalálni... 
A cikk az ELTE-ről való, ha érdekel valakit közelebbről (angolul van), szívesen elküldöm mailben.
| | |
Ez érdekes, de szerintem hülyeség.
Mik voltak a feladatok. mert ha vízből mentés, akkor érthető.
Az lehet, hogy a collie alapvetöen nem nyüzsög, és ezt lehet úgy értelmezni, hogy nem kiváncsi, de ez nálam jó pont.
Hol találtad ezt a cikket?
Posch Péter | | |
Találtam egy cikket, amiben fajtatipikus viselkedésjegyeket vizsgáltak.
A kíváncsiság/bátorság kategóriában 31 fajtából (több mint 13 ezer vizsgált kutya összesen) első a labrador és utolsó a collie  :
| | |
Dythrinek néha csontdarab szokott beakadni a szemfoga mögé. Ilyenkor elég érdekes, mert meg kéne győznöm róla, hogy ne kapjon szájzárat: csak segíteni szeretnék, nem fenyegetem a tulajdonát! 
| | |
Na cirmos cicámat az ősszel közel se zavarta, hogy egy fél dió ráakadt az egyik szemfogára.
Jövök haza, kutya baromi jól elvan, csak azt vettem észre, hogy valamiért tátog. Kinyitom a száját, hát ott a fél dió. Leszedemneki, ő rohan tovább, hogy mi sem történt...
Lucky-Luke Collie Sheltie Kennel | | |
Hát egyénisége, az van, ahogy egy belgás ismerősöm megjegyezte a minap!
Meg eléggé "hangulatkutya".
| | |
nem semmi ez a leányzó...
te mint baltás gyilkos
Sunny rám ferdén nézett az előbb.
Pedig csak nagyon megijedtünk mind a ketten.
Megakadt egy csont a szájában.
És alig bírtam kivenni. Már vérzett az inye szegényemnek. Én meg persze erősen megfogtam és szétfeszítettem a száját. Aztán néhány percig került, és bebújt az asztal alá előlem. De mostmár rájött, hopgy jót akartam, és itt feksztik mellettem.
ÚJ!!!! Sherborne Collie & Sheltie Kennel | | |
Az az igazság, hogy sokan odáig vannak ezért az ismerős kutyások között és dicsérik, hogy milyen jól megtanítottam. Pedig erre meglehetősen érdemtelen vagyok, mert valahogy magától megvolt benne pici korától, hogy egy szegélynél megállunk, nagyon picit kellett csak megerősítenem.
Dythri egy érzékeny kutya, nagyon finom dolgokkal lehet irányítani, és könnyen tanul. Az ültetés anno három próba után már ment. Ami a hátulütője viszont ennek az érzékenységnek, hogy a kellemetlen élményekre eltúlzottan reagál.
Tipikus példa erre, ha nagy ritkán fizikálisan is fegyelmezni kell. Nálunk ez úgy néz ki, hogy ráteszem a grabancára a kezem és finoman!!! megszorítom a szőrét. Mert ha egy kicsit erősebben ragadom meg, visítás következik, és utána fél napig olyan tekintettel kerülget, mintha én lennék a baltás gyilkos, és bármikor kitörhetne belőlem az őrjöngés!
Vagy a másik tipikus példa, régebben sokat játszottunk fogócskát és időnként nagyon be tudott pörögni. Ilyenkor előfordult, hogy ugrás közben "rajtam csattant". Mit mondjak, amilyen finomnak látszik a fejecskéje, olyan kemény a koponyája. Egyszer úgy ütköztünk, hogy én éppen lehajoltam, és a szemüvegemnek koppant. A keret kissé elgörbült meg föltépte a bőrömet...
Abban az esetben viszont, amikor a könyökömnek ütközött, azt már ő is fájlalta, és ilyenkor kábé egy hónapos fogócska-szünet jön.
Érdekes különben, hogy részben szituációhoz, részben pontos helyszínhez köti a dolgokat. Például ma a kertben labdázás közben az orrán pattant egyet a labda, nem várt módon (épp elvonta valami mozgás a figyelmét a szomszédból). Mert máskor is van, hogy pl. nem tudja elkapni és az orrával "dobja vissza", de akkor nem izgatja a koppanás. (Pedig elég kemény tud lenni a teniszlabda, talán már próbáltátok...)
Ezek után a kertnek abban a sarkában nem volt hajlandó tovább labdázni, sőt, még abba az irányba sem guríthattam neki a labdát. Az ellenkező irányban viszont benne volt...
| | |
Ez nagyon jó!
Nálunk a következő szokott lenni a történet, amin a párom szokott a legnagyobbakat nevetni.
Tehát Ő ugyebár vizslához van szokva, ami ugye teljesen más testfelépítésű.
És mindig "piszkálja" a Sunnyt, hogy hosszú az orra...
No ebben a pláne az, hoyg Sunnynak néha TÉNYLEG hosszú az orra, mert ha nem figyel annyira akkor forduláskor, rendszeresen beüti valamibe. Legyen az szekrény, ajtófélfa, bármi... De általában őt sem szokta érdekelni a dolog.
Dehát ez a Dythry nem semmi.
Ja és azért mély elismerésem, hogy nem megy le a járdáról, még egy macs kedvéért sem!
Szuper eb!  
ÚJ!!!! Sherborne Collie & Sheltie Kennel | | |
Biztosan mindenki ismeri a geget:megy az ember az utcán, rácsodálkozik valamire a szemközti oldalon és nekisétál a lámpaoszlopnak.
Na, Dythrivel pont ez történt meg, csak nem lámpaoszlop volt.
Reggeli séta, meglát a szemközti úttesten egy macsot. Előadás indul...Ugrálás, ugatás, propellerszerű farokpörgetés, de hálistennek ő nem szokott lemenni a járdáról (engedély nélkül). Na, erre a macs is rájött, rögvest ki is húzta magát, és mint anno Egyiptomban a fáraó macskája, farkát fenn gyűrűztetve vonulni kezd, végig a szemközti járdán. Dythri persze, szemét le nem véve ugrál feljebb és feljebb, a cinyóval egy vonalban, egyszer csak durr! Oldallal neki egy kukának!
A kuka üres volt, épp aznap vitték a szemetet, úgyhogy siklott vagy egy métert. A kutyó csak minimális frászt kapott, merthogy közben még mindig el volt foglalva a ciccel.
De negyed óra múlva, mikor már odébb jártunk és elmerült a szaglászásban, megpaskoltam a popóját, hogy indula tovább, és akkorát ugrott, hogy egy mókus megirigyelte volna.
| | |
Köszönöm szépen a fotókat!!!  megkaptam a File-postát..
Olyan ritkán nézek erre..
Rineweld Collies | | |
Apropó kényelmesség... Ez a kedvenc sorozatom Dythri kiskorából, tudtam, hogy előbb-utóbb nem bírom ki, hogy fel ne rakjam. Érkezése utáni első vagy második este: az ágyneműtartó felfedezése...
| | |
Ismét egy történet képekben.
Itt állt fönn és a labdát a szájából egy elegáns mozdulattal POTTY... Tudni kell, hogy ez a Gellérthegy oldala, végig lejt és a legközelebbi megálló (mármint a labdának lefelé) a Hegyalja út. A kisasszony persze nem szalad utána, csak néz, néz, néz és ha megáll valahol, akkor lefárad utána. Ez tízből egy eset... szóval, szaladj, gazdi, kapd el a labdát!
Na, hozod már? Dobod már? (Igen, fölfelé a domboldalra!)
Na mi lesz, eldobod végre???
Szóval, ha valaki azt gondolná, jól be vagyok idomítva, hát igaza van. Viszont ha a labda elvész, akkor hazáig! nyúz, mert biztos visszanőtt a zsebembe... Hát nem úgy szokták a labdák? 
| | |
Mikor? Kit viszel? (Gondolom, a nagymackót biztosan )
| | |
| Hát mit mondjak...Kicsi a világ! | | |
|
