SEGÍTSÉG

EtyekKata
3130. Elküldve: Tegnap, 11:38:03 [6.]
--------------------------------------------------------------------------------
Nagy bajban vagyunk élelem ügyében. Mindenünk elfogyott és kiapadtak a készleteink. Az 1% -ra rátette kezét az APEH.
Nekik nagyobb szükségük volt rá!
Így nincs miből gazdálkodnunk.
Ha olvasod ezt a pár sort és csak egy zsák táppal is tudsz, kérlek segíts, mert 26 kutya várja nap mint nap, hogy megetessük őket.
Ha tudod add tovább segítségkérésünket.
Köszönjük a kutyáink nevében!
Etyeki Állatvédők Egyesülete Travnik Kata 06-20/537-6991 e-mail: [email protected]

HÉTFŐIG TART CSAK AZ ÉLETÜK!!!Ha tudsz segíts!
S.O.S. gazdát, ideiglenes befogadót keresnek az ózdi gyepmesteri telep kutyái!
Hétfőn, február 16.-án reggel legkésőbb altatás!!!
Kérem, aki segíteni szeretne, tudna, nézze meg a galériát is, mert nem akartam ekkora képmennyiséget feltenni!
Fiatal, közepes és nagytestű, kölyök és idősebb kutyák egyaránt. 2 foxi lány és egy puli (?) is gazdit keres.
Holnap reggel lenne fuvar a számukra!
Hétfőig tart csak az életük szegényeknek!

Aki bármiben tud segíteni, kérem jelezze!!! Legyen az végleges vagy ideiglenes befogadás (1 hét is segítség!), szállítás, vagy esetleg panzióztatásba belesegítés. Hívható vagyok NON-STOP, éjjel-nappal 06 20 335 3571 vagy [email protected]
http://gallery.site.hu/u/Rocky/0212/?g2_page=1

Tagság: 2007-01-17 14:46:40
Tagszám: #40159
Hozzászólások: 13611

26302. Elküldve: Ma, 17:19:11 [10.]
csillár



Tagság: 2004-07-01 15:01:26
Tagszám: #11262
Hozzászólások: 30769

2894. Elküldve: Ma, 14:38:02 [2.]
"Jaj, kedves, örülök, hogy végre látom!"

Megörültem én is neki - a takarmányboltban futottunk össze, a jószágok most nem kísérték el, de a hatalmas szatyrai, a biciklije most is vele voltak -, mert mindig jókedvre fakaszt, mert mindig helyre rak a fejemben dolgokat tiszta, egyenes beszédével, szerény életével, mert mindig szívesen hallgatom őszinte, ízes és nagyon jó humorú beszédét. Lacibával többnyire a világ folyásáról, de leginkább az ember és állat kapcsolatáról, a nélkülözőkről, a kutyamentésekről, az állatok ellen elkövetett emberi gyalázatokról, a befogadott rengeteg macskájáról és kutyáiról beszélünk boltokban, utcán, ahol éppen összefutunk a településünkön.
Lacibá igazi suttogó: minden állata befogadott, vagy ő karolta fel a szerencsétlent, vagy az állat kereste meg őt. Igen! Tudom, hiszem, hogy megérzik ki az az ember, akitől segítséget várhatnak. És ő ilyen. Megosztotta mindenét velük, bízva abban, hogy bírni fogja míg él.

Most azonban a mosoly és a máskor is kissé fanyar humor mögött mérhetetlen fájdalom és kétségbeesés volt. Nyugdíja felét egy ideje visszatartják tőle, mert kötelezően bevezették a kertjén át a csatornát, de képtelen kifizetni a költségeket. Havi 40.000 Ft-ból ! kellene fenntartani, ellátni, fűteni, etetni a számos jószágot - "de még ha én vettem volna őket, de hát mind szerencsétlen befogadott, éhen haltak volna, éhen halnak nélkülem! Két macska már odalett ..." -, valamint önmagát.

"Látja kedves, évek óta ugyanabban járok, sok ruhám ajándékba van." S valóban, ahogy hidegre fordul az idő, évek óta ugyanaz a bélelt régi farmerkabát, kucsma a fején, ugyanaz a kord nadrág. "Nem tudom mitévő legyek, örülök, hogy látom, segítsen! Ne rajtam, a jószágokon. Nem tudom őket etetni! Egyszerűen nincs miből, én magam is alig bírom. Régi bútorokat hasogatok fűteni."
És meséli napjait komoran, de egyszerűen, sallangmentesen, a maga valóságában, tényszerűen. "Nincs mit szégyelljek rajta, tisztességesen éltem, dolgoztam, mit csináljak, ha nyugdíjasként most nyomor van?"

Rég megszokott, idősebb állatai vannak, kinek, hova, hogyan kéne ebből a hatalmas csapatból macska, az hogyan szokna meg máshol...? Az "Öreglány", az előző gazdájától Lacibához átmenekült vénséges németjuhász új emberét istenként tiszteli és követi, mivé lennének egymás nélkül? A csíkos Tigriske valószínűleg az általunk is ismert környékbeli szanaszét szaporított staffmix brigádból származik, kölyökként vette magához a semmi széléről de hálisten' életben maradt. Kinek kéne egy nagytestű, "olyan ijesztő" fajtájú, három éves kan kutya, aki ráadásul imádja Lacibát, védi, őrzi, isteníti. Hova tegyem a jószágát, hogy segítsünk? Teltházzal futunk, nem mennek gazdához a kutyáink, belefulladunk a várólistásokba is, befogadni nem tudjuk, miből, hogyan panzióztassuk őket, meddig?

Nekem nagyon fontos az öreg, nagyszerű ember. Szeretnék segíteni rajta és az állatain. De egyedül nem tudok. Azok segítségét kérem, akik ebben partnerek lennének.
Tudom, egyre nehezebb mindenkinek! Azt is tudom, sok a rászoruló. De azért biztosan sokan vagyunk, akiknek "beugrani egy kávéra, gyere, meghívlak" (szimbólum!) még normális, hétköznapi dolog és telik rá. Egy kávézás, mellé a cigi, esetleg egy forró csokizás (vagy akármi, szimbólum!), összeszámoltam, annyiba kerül, mint egy nem túl jó minőségű, de 15 kg-os, sokáig elegendő táp. Demagógiának hangzik, de így van. Hamar elfordul az ember, pláne, aki amúgy is áldoz másokra időnként, áá, nekem sincs már pénzem. Én nem akarok rábeszélni, de azt tudom, hogy ha jobban belegondolunk, néha egyszerűen pár olyan dologról kell csupán lemondanunk ahhoz, hogy másnak legyen étele, melege, amely lemondásnak a súlya köszönőviszonyban sincs azzal az előnnyel, amely viszont a másik életében az alapvető létezésben segítségére van. Páran majd "nem ugrunk be egy erre, egy arra" így a karácsonyi jövésmenésben és ebből az x emberszer párezer forintos megtakarítás x annyi tápból ők viszont kihúzhatják valahogy a telet.

Aki tudna kutya és macska tápot, konzerveket, esetleg még jó állapotú, használható, meleg férfiruházatot (teljesen átlagos idősebb férfi alkat) és talán valahogy tüzelőnek valót felajánlani, kérem keressen meg pü-ben, valahogy kitaláljuk hogyan jut el Solymárra.

Nagyon köszönöm!


PILIS-BUDAI KUTYÁS TÁRSASÁG